Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

PÉNTEK, 1992. november 20. 10 Maaar NMirai Környezetvédelem ZÖLDJELZÉS ÜLTESSÜNK ERDŐT! címmel hirdet programot 1992. november 21-én, szombaton 9-től sötétedésig az Ültess fát utódaidnak! akciót szervező Füg­getlen Ökológiai Központ (1035 Budapest, Miklós tér 1). Egy bezárt mészkőbánya helyén kívánnak 2500 tölgy-, hárs- és vadkörtefát ültetni. Ásóról és teáról a szervezők gondos­kodnak. Helyszín: a Kolosy térről in­duló 65-ös busz végállomásától 800 méterre, az egykori Rupprecht-bánya teteje. A busztól színes szalagok mu­tatják az utat. Ha a tervezett időpont előtt napokig nagy esők áztatják a Hármashatár-hegyet, vagy ha 21-én zuhogna, az ültetést tavaszra halaszt­ják. Felvilágosítás: 168-6229, 180- 3420, 180-3424. BRIT TUDÓSOK SZERINT 19-ről 6-ra csökkent a poszméhfajok száma. Ezeket a méheket általában ritkán lát­ják. Az elmúlt harminc év során a mé­zelő méhcsaládok száma szintén csökkent, mégpedig közel egyharma­­dával. A tudósok szerint a nagy fo­gyatkozás oka az olyan modern me­zőgazdasági eljárásokban keresen­dő, mint a permetezés, a mezsgyék felszámolása. A felsoroltak midegyi­­ke a vadvirágokra is káros. RODOSZBAN MEGSZÖKÖTT az állat­kertből egy 16 éves emberszabású majom. Az állatvédők aggályai ismét megerősödtek, hogy Görögország­ban nem megfelelőek az állatkerti ál­lapotok. A brit központú ZOO Watch csoport szerint Európán belül a leg­rosszabb állapotban lévő állatkertek közül több is Görögországban talál­ható, ahol az állatok gyakran meg­próbálják a szökést. Az utolsó „keresztes hadjárat” A Glóbuszon a helyzet változatlan... A REMARQUE IHLETTE cím egyelőre, sajnos, minden tekintetben jogos, a Glóbuszon globális méretű háború folyik. Ezt ma már a közepe­sen és gyengén tájékozottak tömegei is jól tudják. Élethalálharcról van szó, melyet az emberiség egy fanati­kus „kasztja” vív a szipolyozó ipari hatalmakkal szemben, ennek a világ­nak a fennmaradásáért. A küzdelem messze súlyosabb a mégoly véres he­lyi konfliktusoknál s a hőbörgő dik­tátorok megfékezésénél. Ezek a frontvonalak a sarkvidékek tundrái­tól a trópusi övezetekig, a világten­gerek mélyétől a hegyóriások csú­csaiig mindenütt ott húzódnak már. A harcot felvállalók minősítése egy­re szenvedélyesebb szerte a világon - a véleményező köröktől függően. Egyre változatosabb nevekkel tiszte­lik meg őket: a bolygó patriótái, az ipari korszak szamurájai, a zöld pa­cifisták stb. Ezek mind ők, a világpo­litika porondjára lépett fanatikus kör­nyezet- és természetvédők. Az új had­erőnek megvannak már a kiváló tá­bornokai és csapattisztjei, sok millió első osztályú katona sorakozott fel zászlóik alatt, megvannak az elit kommandóalakulatai, magányos fe­negyerekei, pilótái, búvárai, sőt már tiszteletbeli admirálisa is van Jacques Yves Cousteau személyében. Hivata­los nevük: Greenpeace. Működésüket mint mondottam volt, vad és változatos reagálások kí­sérik. Az Auckland kikötőjében fel­robbantott Rainbow Warh­ornck, a zöld flotta egységének barbár és gyilkossággal súlyosbított elpusztítá­sa politikai földcsuszamlást idézett elő Párizsban. Az angol kormány speciális Greenpeace-akciók elleni hajót rendelt, de elszámította magát; a tengerészeti dokkmunkások bojkot­­tálták a hajó építését, a hadsereg be­vetésének esetére pedig általános sztrájkot helyeztek kilátásba. Egyre többen figyelnek rokon­szenvel az óriás kéményekről ejtőer­nyővel leugró, a tankhajók elé gumi­csónakkal odamerészkedő, a nukleá­ris kísérleti övezetekben sátrat verő, a jégmezők fókavadászaival bírókra ke­lő elszántakra. Ez az erő beékelte az ügyet a világpolitikába, és ma már mindennemű keménykedés bume­ránggá változhat velük szemben. JÓL EMLÉKSZEM a Spiegel vitainterjújára, melyet Heiner Gess­­lerrel, a CDU főtitkárával és Joschka Fischerrel, a Zöldek parlamenti kép­viselőivel készítettek. Gessler úr meglehetősen lekezelő és gúnyos hangot engedélyezett magának. Egyre dühödtebben sütögette az ,„mtiparla­­mentáris”, „ökomarxista", ,funda­­mentalista" táborra indulatait. Végül, mint aki a végső döfést kívánja elhe­lyezni ellenfelén, romantikusoknak nevezte a Zöldek táborát. Ezt - mon­dandójának belső logikájából világo­san kiderült - érzelgős gyengeség­nek, ,sturm und drang” gőzöknek te­kintette, semmi másnak. Egyvalamiről kezdünk megfe­ledkezni riasztóan rámenős száza­dunkban. A romantika, az emberi szellem utolsó hatalmas lázadása volt a felvilágosodás mindenre kiter­jedő racionalizmusával szemben, és a t az emberi tudatot egy emelettel mé­lyebbre ásta le" - ahogy Szerb Antal megfogalmazta volt. Mindezt ijesz­tően emlékeztet arra, ami most a világban zajlik. Hogy mi minden zajlik... annak felemlegetése már, azt hiszem, feles­leges. Megelégszem Robert Allen an­gol tudós egyetlen megállapításával: , A ma embere úgy viselkedik ebben a fajokban gazdag világban, mintha antik üvegtárgyakkal teli üzletet bé­relne lakásul, és koromsötét éjszaka, áramszünet idején, részegen térne haza." Könyvének címe: Hogyan menthetjük meg a Földet? E VILÁGTÖRTÉNELMI HADJÁRAT elméleti teljesítmé­nyei amúgy is túltengenek a gyakor­lat rovására. Az ember nem győzi emészteni már a sok magasröptűsé­­get. A bioszféra apostolai mindent betápláltak tulajdon agyukba, majd megalkották esszenciális elemzései­ket, melyeket újabban a kvintesszen­­cialitás ormaira emeltek. Ezeken a magaslatokon az ember már kábul­­tan kóvályog, mint a Himalája nagy csúcsaira oxigénpalack nélkül fel­merészkedő alpinisták. Megszüle­tett az ökológia, majd a mély ökoló­gia kánti ihletettségű kritikája, szó esett a pantheista szepszisről, a Lel­ketlen Szellemről mint olyanról és sok egyébről is. S miután a várt fre­netikus hatás elmaradt, a szerzők le­gyintettek, mondván: reménytelen a helyzet! Való igaz, oly káoszban, oly kor­ban élünk, ahol az alapdolgokat is állandóan ismételni kell. Szögezzük tehát le újra: kicsi országunkban, mely az egész világ méreteihez apró pont, de nekünk a minden, a fákon nem nőnek felesleges rügyek, a vi­zeknek nincsenek elhanyagolható öbleik és mélységeik, az állatoknak nincsenek hangulatfestő végtagjaik, nincsenek demagóg dombok, se pártérdekekből kisarjadt vetések. Az egész úgy, ahogy van, maga a létező, lealkudhatatlan valóság. A népnek pedig, mely e veszedelmes komák minden nehézségével küzd, aki a ter­hek zömét viseli, joga van tudni: mi történik a legfelbecsülhetetlenebb nemzeti kincsekkel? Joga van továbbá az egészséges élethez. Ami van, azt nem lehet lehazud­ni, a népet pedig nem lehet leváltani. Elég volt, rettentően elég volt a Környezetvédelmi­ és Területfej­lesztési tárca feltűnő működésképte­lenségéből, cinizmusából, és ször­nyűségesen elég volt már abból: az aktivitás, a siker lassan üldözendő lesz, minden szempontból gyanús és eltussolandó. PERSZE VALAHOL érthető: az országos és nemzetközi rokon­­szenv, a figyelem és támogatás fé­nyében még sötétebbek a mulasztá­sok,­ a gyengeségek és bűnök árnyé­kai. Néha egészen megfoghatatlan „ellengőzök” áradnak a sarkalatosan fontos természetvédelemre. Az alábbi példa egészen friss. Jön az egykori nagyembertől az episztola, amely az újonnan felállí­tott OTH teendőit körvonalazza, illetve véleményezi. Olyan hangot üt meg, amitől az ügy rejtelmeit éppen kapiskálónak is agyborulata keletke­zik. Eszerint a természetvédelem olyan, mint az egyetemes építészet­ben a műemlékvédelem (?!). Veszé­lyes a „rezervátumelvből” való kilé­pés, ilyen világtendencia nincs. (Las­san más sincs!) A természet általános megvédése nem a természetvédelem feladata. (Hanem kié?) Az összekötő „zöldfolyosók” képtelenségek, ilyet nem akartak és nem tudtak megvaló­sítani. (Egyértelműen ez a jövő útja, megvalósítása széles körben, nagy sikerrel zajlik, tekintsünk csak a pél­damutató Hollandiára!) Az általános tájvédelemről szóló jogszabályterve­zet a természetvédelem számára ki­mondottan kedvező. (Mi az, hogy tájvédelem? Valami olyasmi lehet, mint a megkövült délibáb.) Ha valaki mellett nyilvánvalóan elment az idő, ha az agyát leállította, és felfüggesztette az elemi szintű tá­jékozódást is - az legalább ne ártson! EBBEN A HELYZETBEN egyetlen magát valamire tartó ember sem fordíthatja el a fejét, nem nézhe­ti a világot közönnyel, iszonyat és várakozás nélkül. Tudom, mert az el­múlt húsz év alatt ezerszeresen meg­győződhettem róla: szinte minden szellemi műhelyben megvannak azok az emberek, akik szeretnék és tudnák ezt a témát úgy képviselni, ahogy kell: elkötelezetten, felkészül­ten, mindent, mindenkit, mindenkor néven nevezve. Ezeket az erőket sür­gősen fel kell ráznunk és össze kell hangolnunk. A Greenpeace-hez való felnövésünkhöz, igazi csatlakozá­sunkhoz pedig új rendet kell tenni magunk körül. Engedtessék meg itt Latinovits Zoltán szellemét megidéz­ni, aki hogy úgy mondjam, példamu­tató módon lázadt a percemberkék dáridózása ellen.,Embernek kell ma­radni- írja egy levelében,-, erősnek kell maradni a kietlen és kies számok világában. Életet kell teremteni, az éltető tüzet kell éleszteni, a remény gyógyító fényét kell sugározni az em­ber felszabadulásának és meggy­alá­zásának heroikus és koros korszaká­ban. Fel kell mutatni a szolidaritás, a barátság, a boldogság megvalósítan­dó erejét és eredményét." Ha nem ezt tesszük, hamarosan és nagyon be fog sötétedni körülöt­tünk. És a sötétség felett garantáltan nem a Teremtő lelke fog lebegni. Baróti Szabolcs Pályázati felhívás Az Állami Vagyonügynökség - a Capital Investment Privatizációs Tanácsadó Kft. bizományosi közreműködésével - pályázat útján együttes megvételre felajánlja: 1. ) a VASÉRT-Balassagyarmat Korlátolt Felelősségű Társaságban fennálló 97,6 %-os üzletrészét, pályázati alapár 27 600 E Ft, 2. ) A Balassagyarmat, Rákóczi út 28. szám alatt, központi irodaházként a VASERT-Balassagyarmat Kft. használatában lévő ingatlan tulajdonjogát, pályázati alapár 8 200 E Ft, 3. ) A Balassagyarmat, Fáy András utca 9. szám alatt, raktártelepként a VASERT-Balassagyarmat Kft. használatában lévő ingatlan tulajdonjogát, pályázati alapár 16 000 E Ft. 4. ) A Balassagyarmat, Vörösmarty utca 2. szám alatt üzletként és raktárként a VASÉRT-Balassagyarmat Kft. használatában lévő ingatlan tulajdonjogát, pályázati alapár 3 400 E Ft. Összesen 55 200 E Ft, melyből privatizációs költség 1 400 E Ft. A kft. főbb adatai: a társaság működésének kezdete: 1990. május, a társaság határozatlan időre alakult, a társaság törzstőkéje: 46 000 000,- Ft. A pályázat tartalma: az ajánlat összege, pénzneme, a fizetés módja, határideje fizetési garanciák (bankgarancia, készpénzletét igazolás stb.). Részletes előírások az Üzleti tájékoztatóban talalt/fr A pályázat elbírálása: A pályázatot - versenytárgyalás megtartása nélkül - a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feletételeket ajánló nyerheti el. Az Állami Vagyonügynökség ezzel az ajánlattevővel szemben, azonos kondícióval elővásárlási jogot biztosít az 1988. évi VI. törvény 170-171 paragrafusaiban megjelölt jogosultnak A privatizációs költségen felüli vételár kiegyenlítéséhez E-hitel igénybe vehető, az Állami Vagyonügynökség a kárpótlási jegyet kamattal növelt értéken befogadja. 32011 a pályázó nevét és címét zárt borítékban „ÁLYAZAT VASÉRT-Balassagyarmat Kft.” felirattal a C. I. Privatizációs Tanácsadó Kft. címére (Budapest XII., Eötvös u. 13-15.) kell megküldeni. A pályázat beküldési határideje: 1992. december 21. déli 12 óra. A pályázat elbírálásának határideje: 1992. december 28. A részvétel feltétele az Üzleti tájékoztató 3000 Ft-ért történő megvásárlása a C. I. Privatizációs Tanácsadó Kft. fenti címén, munkanapokon 9—12 óráig· 3967/DE Az Állami Vagyonügynökség nyilvános pályázatot hirdet az UNICON Ruházati és Kereskedelmi Rt. állami tulajdonban lévő részvényeinek megvásárlására. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az UNICON Rt. jegyzett tőkéje 264 400 000,- Ft, melynek 93,9%-os részarányt képviselő 248 000 000,- Ft névértékű állami tulajdonú részvényeinek teljes mennyisége értékesítésre kerül. A társaság felhalmozott vagyona 142 400 000,- Ft. A pályázaton való részvétel feltételei: - ajánlat benyújtása a jegyzett tőke 93,9%-ának, de legalább 51%-ának megvásárlására. (A jegyzett tőke minimum 10%-ának megfelelő tulajdonrész ellenértékét kárpótlási jeggyel kell ellentételezni, de teljes vételár is téríthető kárpótlási jeggyel.) - az ajánlott vételár 10%-ának letétbe helyezése, -titkossági nyilatkozat tétele a kapott információkra vonatkozóan. Az ajánlatok értékelése során mindenfajta kedvezményezett fizetési módot elfogadunk (MRP, MBO, kárpótlási jegy). A pályázat benyújtásának határideje: 1992. december 19.12 óra Pályázat beadásának helye: Állami Vagyonügynökség 1133 Budapest XIII., Pozsonyi út 56. Iktató A pályázatnak félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az ajánlat a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított 60 naptári napig érvényes. Az ÁVÜ a tenderbontás után szóbeli vagy írásbeli kiegészítést kérhet. Az ÁVÜ fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Olyan szakmai befektetőt keresünk, aki vállalja a jelenlegi tevékenységi kör és foglalkoztatási szint fenntartását. Az ajánlat benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó részletes ajánlati anyag 1200,- Ft-ért történő megvásárlása az Állami Vagyonügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. címen.

Next