Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-20 / 274. szám
PÉNTEK, 1992. november 20. A bankcsődök következményei Megrendült a betétesek bizalma (MTI) Az idei évben a bankok számára a legnagyobb problémát a romló portfolió folyamatos kezelése, a hitelek kockázatainak növekedése jelentette, a bankok nyereségessége nagymértékben csökkent - mondotta Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára csütörtökön azon a konferencián, amelyen a bankcsődök tapasztalatait elemezték. A csődtörvény életbelépése miatt az adósok helyzete is átstrukturálódott, jelentősen bővült a kétes, illetve rossz hitelek aránya. Megnőtt a hitelek fedezeteinek fontossága, szükséges továbbá a fedezetek folyamatos értékelése is. A bankok belső ellenőrzési rendjét is meg kell teremteni és folyamatosan fenn kell tartani. Egyúttal jobban kell figyelni a pénzintézeteknek a bankközi hitelezésre is. A jövőben elengedhetetlenné válik, hogy a bankok megszabadulhassanak a folyamatosan romló kétes, illetve rossz hiteleiktől. Erre a kormányzat is intézkedéseket tesz. Doros Béláné, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta: a bankcsődök egyik legnagyobb tapasztalata az, hogy a kis bankoknak alaptőkéjükhöz, mérlegfőösszegükhöz kell igazítani tevékenységüket. A források és a kihelyezések lejáratát igen szorosan összhangba kell hozni. Rusznák Tamás, az Állanzti Bankfelügyelet elnökhelyettese a pénzintézeti törvény módosításának szükségességét hangoztatta. A bankfelügyelet álláspontja az, hogy szigorítani kell a pénzintézetek működésének megkezdéséhez szükséges feltételeket, emellett a menedzsment számára a mainál nagyobb követelményeket kell támasztani. Kérdésekre válaszolva elmondta: a csődtörvény következményeinek hatását banki eszközökkel alig lehet kezelni. Ezért - egy-két kivételtől eltekintve - nem lát lényeges különbséget a bankok portfoliója között. Sokkal nagyobb különbségek jelentkeznek forrásaik stabilitásában, illetve abban, milyen áron jutottak a betétekhez. Erdély Zsigmond Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnöke a konferencián hangsúlyozta: a betétesek bizalma jelentős mértékben megrendült a bankcsődök következményeként. Tapasztalható az a jelenség, hogy a betétek átáramlása megkezdődött a biztonságosabbnak ítélt bankok felé. A bankrendszer működésének általános feltételei romlottak: szinte minden bank nyereségessége csökkent, portfoliója romlott. Emiatt gyengébben léphetnek fel a külföldi bankokkal folytatott versenyben. Az Avanti tovább épít • Privatizálták az Afor-kutakat Egy ásványolaj-forgalmi illetékes szerint a nemzetközi olajtársaságok annak ellenére is végrehajtják magyarországi benzinkútprogramjukat, hogy az Afor kútjainak privatizácója gyakorlatilag befejeződött, hiszen a majd kétszáz kútból - mint az ÁVÜ a napokban tudatta - már csak hat vár új gazdára. Az oszták Avanti magyarországi IL-jének igazgatója, Gosztonyi András lapunk érdeklődésére elmondta, hogy korábbi tervüket, miszerint mintegy félszáz benzinkúttal akarnak jelen lenni a magyar ásványolaj-forgalmazási piacon, nem adják fel, ez idő szerint is épül kútjuk és az új kutak építését a jövőben is folytatják. Jelenleg a társaság nevét 22 magyarországi kút viseli, ebből iS saját, a többi franchise-rendszerükben működik. Az Avantinak saját vállalkozása van már egyebek között Romániában és Bulgáriában is, s ide is szállítanak benzint és olajat hajóval a Dunán, bár saját kútjaik ezen országokban nincsenek. Kérdésünkre, hogy az akut benzinhiány a két dél-európai országban nem zavarta-e meg magyarországi benzinellátásukat, Gosztonyi András megerősítette, hogy még a nem saját itteni kútjaik maradéktalan kiszolgálását is rendkívül fontosnak tartják. Áraikkal a MOL árszintjéhez tartják magukat, jóllehet árrésük kicsi, s ezt a közelmúlt forintleértékelése még rontotta is. Felhívta a figyelmet, hogy a magas itteni állami elvonás ellenére a benzin és a gázolaj Ausztriában érezhetően drágább, főként az utóbbi, hiszen literje 7,80 schilling, a különbség tehát literenként 10 forint körül van. Nem véletlen, hogy a gázolaj iránt, viszonylag alacsony ára miatt, egész Európában nagyobb a kereslet a kínálatnál, s ezt tapasztalják Magyarországon is, ahol szavai szerint többet lehetne belőle eladni. k.g. * A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1992. november 19-én Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 74714 (-0,47) Nyitó ár Záró ár Értékpapír A részvény neve Ft Ft db Dunaholding Rt. 21000 210003 Fotex Rt. 282 282 220 Hungagent 1500 1500 20 Skála-Coop Rt. 720 735 566 Sztráda-Skála RL 5 000 5000 12 Kötvények 1992. november 19-én Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Államkötvény*11.600011,6000 103,500 10000/32,74 12,1630 * Az arányos kamat számítása az évi 37 százalékos kamat fél évre vetítésével történik. Földkavalkád a főváros peremén Solymáron licitálhat majd a mátészalkai? Hét végi látogatásról jövök haza szülőfalumból, Piliscsabáról, s a szomszédos nagyközség, Pilisvörösvár után föltűnik a műút bal oldalán, hogy mekkora gaz verte föl itt a határt! Valakik bizonyára engedték, hogy fölverje, mert lám, ha jobbra tekintek, megszántott, föltehetően be is vetett táblára látok. Solymárig, az angol katonai temetőig eltart a gaz verte föld, ahol is rögvest szép szántások következnek, sőt jobboldalt már kizöldellt vetést pillantok meg. (Országosan is így fest a kép: a parlag csak jövőre jut a kárpótoltak tulajdonába). Tudván tudom, hogy ez a pilisi táj végig a Rozmaring Termelőszövetkezet birodalma volt, amelyből azonban már tavaly kivált - pontosabban visszaönállósodott! - Csaba, Vörösvár, Solymár és Üröm szövetkezete. De még a tavaszon beszélgettem dr. Murvai Lászlóval, a Rozmaring elnökével, aki kompromisszumkészségről beszélt, ami megvan Ürömmel és Nagykovácsival, míg a többi... - Sajnos akkor is a törvényt hajtjuk végre - mondotta az elnök -, ha a Mátészalkáról elszármazott Solymáron akar majd licitálni az otthon hagyott 200 holdja fejében! „Súlyosbítja a helyzetet...” „De sok embert megölt, míg termett ez a föld" - énekelték a 18. század elejével Buda környékén letelepített svábok még sokáig. Jól ismert szívósságukkal aztán megbirkóztak a köves talajokkal, dombos vonulatokkal, mígnem 1945 után rájuk szakadt a kitelepítés gyötrelme. Volt, aki a helyükre áhítozott, így földjükre is. Még a bazilika pincéjében volt a fővárosi levéltár ama - időközben máshová vitt - képviselőtestületi jegyzőkönyv anyaga, amelyben évekkel ezelőtt böngészgettem. íme, Balás Istvánnak, az UFOSZ (Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Szövetsége) pesthidegkúti elnökének megjegyzése: „Súlyosbítja a helyzetet Pesthidegkútnak Budapeshhez való közelsége is, mert Nyeső István telepesgazda szerint a Pesthidegkúton juttatható házingatlanokra 16 ezer (!) igénylő volt". Még 1947-ben is akadnak földigénylők, például egy „bombakárosult kőműves”, akinek 6 gyereke van, nemes egyszerűséggel így kérelmezett:......szíveskedjék részemre Pesthidegkúton egy gyümölcsöst kiutalni”. Nem túlzás újfent leírni, hogy bizony „súlyosbítja a helyzetet” hogy e falvak Budapesthez közel vannak... Korántsem véletlen, hogy október utóján éppen Budakeszi földrendezési bizottságának elnöke küldött telefaxot Szabad Györgyhöz: legyen szíves módosíttatni a T. Házzal a szóban forgó egyik kárpótlási törvény bizonyos paragrafusát, illetve annak egyik pontját. Dr. Acsay Ferenc, a Fővárosi Kárpótlási Hivatal, valamint dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal vezetője kikereste számomra ezt az inkriminált paragrafust. Ez a piacgazdaság? Tehát az 1991. évi XXV. tv. 21. §-ának 4. bekezdésben foglalt pontja volna módosítandó a budakesziek és minden, hasonló cipőben járók véleménye szerint. Amit Murvai László mondott, az itt gyökeredzik ugyanis: nem csupán a volt földtulajdonos tarthat igényt földre, hanem az évtizedekkel ezelőtt beköltözött szabolcsi, zalai, nógrádi szintúgy. Kárpótlási jegyével beállít a majd csak jövőre kezdődő földárverések valamelyikére, ahol is már nem tudják az induló ezer forintról ötszázra leszorítani - mint az eddigi gyakorlat mutatta - az indulási árat, hanem előfordulhat, hogy százezer forintot kell majd megadni egyetlen aranykorona fejében! A válasz? Hja kérem, ez a piacgazdaság... -Mennyi a solymári földigény? - tettem föl a kérdést Kiss Gyulának, a Rozmaringból 1991 november 5-én kivált Solymár Tsz elnökének. Aranykoronában 8677 szántóra és 123 erdőre, de a Rozmaring a rosszabb földeket jelölte ki kárpótlásra. Itt van a Grünbaum wiesen, ez a mocsaras, ami alkalmatlan földművelésre, míg a Bécsi út jobb oldalát saját sleppjének tartalékolta Murvai. De hogy miért nem az immár Solymár nevet öltött önálló szövetkezet itt az úr? Mert voltaképpen mindmáig nem renelkeznek egykorvolt földjeikkel sem a solymári, sem a vörösvári, csabai szövetkezők... No már most, gondoljunk bele: van ugyebár kárpótlási törvény a kitelepítettekre is! Ha pedig netántán visszatelepül egy csabai ürömi polgár Németországból, földjére két extulajdonos tarthat igényt: az elűzött és a Felvidékről szintén elűzött helyébe jött új gazda... S még erre jön a Rozamimg Tsz miskolci, nagykanizsai virágboltjának alkalmazottja, akit - ez is jogszabály - megilleti, aranykorona-értékű föld... Igencsak megkésett hát telefaxüzenetével Budakalász földrendező bizottságának elnök asszonya! Mint a két hivatalvezető elmondta, már Budaörsön, egy falufórumon is noszogatták az országgyűlési képviselőket, hogy tegyenek még valamit, interpelláljanak legalább! Valóban érthetetlen, hogy korábban, amikor ideje volt, lett volna még, ugyan miért szunyókáltak el? Azaz mégsem volt így, amire bizonyság egy, tán jó esztendeje ugyanezen hasábokon megjelent riportom: dr. Medgyasszay László ménfőcsanaki MDF-képviselő mondta el benne, miért akar faluja, Győr IX. kerülete visszaönállósodni? Hát éppen ezért, hogy ne jöhessen a győrivé avanzsált sokaság licitálni a csanaki földekre. (Október 23-ra meghívtak a Szigethy Attila-emlékmű alapzatának avatására Győrbe, akkor tudtam meg, hogy letettek az elszakadásról, mert akkor a buszközlekedést síny- tené meg Ménfőcsanak...) Most már csak az a kérdés: van-e az utolsó pillanatban, mondhatni - még valamilyen megoldás? Ahol a kör bezárul - Hozzányúlni az állami földekhez! - ezt javasolja mindkét hivatali vezető. Némi pillantást vetettem erre a lehetőségre, mégpedig egy harmadik hivatal vezetőjének társaságában. Dr. Tunyogi Andrással, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjével elmentem két, a fővároshoz közeli állami gazdaságba: Herceghalomra és az Alagi Állami Tangazdaságba. (Kívülük még kettő van Pest-közelben). - Mi részvénytársasággá alakulunk - mondta Göndöcs Gábor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vezérigazgatója. - A százvalahány állami gazdaságból csak 14 marad ebben a körben, ahol az államé lesz az ötven plusz egy százalékos tulajdontöbbség. Ha meg akarjuk tartani 17 ezres sertésállományunkat, 2200 szarvasmarhánkat, a takarmányozáshoz kell ötezer hektárnyi föld, amiből lejön a dolgozóknak járó 20 aranykorona. Alagot felszámolják, földjei valószínűleg a hitelt nyújtó bankok tulajdonába mennek át, elvetélt ötletük - a tihanyi jachtklub - csődjétől másképp nem szabadulnak. A volt tulajdonosok így is 11 ezer aranykoronát kérnének vissza, viszont felszámolási vagyon kárpótlási jegyért nem értékesíthető. Keresztényi Nándor A PM a kétkulcsos áfa ellentételezéséről (MTI) A parlament előtt lévő törvényjavaslatok közül a kétkulcsos áfa jövő évi bevezetéséről szóló tervezet váltotta ki az elmúlt egy hónap során a legnagyobb vitát. Számos kritika és módosító javaslat hangzott el, ezért csütörtökön - közleményben a Pénzügyminisztérium is kifejtette álláspontját, ami többek között a következőket tartalmazza: A kormány 185 milliárd forintos költségvetési hiány jóváhagyását kéri az Országgyűléstől. Ugyanakkor a kormány a kétkulcsos áfa bevezetéséből adódó költségtöbblet kompenzálását is tervbe vette. A költségvetési törvényjavaslathoz számos olyan képviselői módosító indítvány érkezett, amelyek a kétkulcsos áfa-rendszerre történő áttérés pénzügyi hatásainak fokozottabb ellentételezését célozza meg. Ezek közül a módosító indítványok közül - figyelembe véve az országgyűlési képviselőcsoportokkal, valamint az érdekképviseletekkel folytatott konzultációk tapasztalatait - a Pénzügyminisztérium komolyan megfontolandónak tartja az alábbi javaslatok támogatását: - a gyermeknevelési támogatások mintegy 7 milliárd forint összkihatású növelése (a családi pótlék 100 forintos, valamint az szja gyermekkedvezmény 400 forintos emelésével); - a nyugdíjak 9 milliárd forintos kihatású további emelése; - a költségvetési intézmények bérfejlesztési lehetőségeinek 9 milliárd forinttal történő megnövelése, annak érdekében, hogy azokon a területeken, ahol az eddigi javaslat nem adott fedezetet a bérek növekedésére, differenciált módon béremelésekre kerülhessen sor, a személyijövedelemadó-bevételek központi költségvetés és önkormányzatok közötti elosztásának javasolt megváltozása miatt hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzat kompenzálására 3-4 milliárd forint; - a közműfejlesztés áfavisszaigénylésére 4 milliárd forint; - a lakásépítéshez kapcsolódó áfa visszaigényelhetőségének fenntartása mintegy 7 milliárd forint. A fenti változtatások összességében mintegy 400 milliárd forint költségvetési többletkiadást jelentenének. Jelenlegi helyzetünkben azonban mindenképpen abból kell kiindulni, hogy a jelzett kompenzációtöbblethez szükséges forrásokat az eredeti költségvetési előirányzatok belső átcsoportosításával tudjuk megteremteni, úgy, hogy a költségvetési hiány mértéke ebben az esetben se haladja meg az eredetileg előirányzott 185 milliárd forintot. VALUTAÁRFOLYAMOK 1992. NOVEMBER 20-ÁN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Francia frank Német márka Olasz líra Vétel Eladás Schilling Vétel Eladás Svájci frank Svéd korona USA-dollár Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás (1000 egységre) (100 egységre) Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás OTP 122,06 130,34 15,06 15,90 50,79 53,63 58,37 64,11 722,10 V 763,28 55,63 58,89 713,14 14,60 80,61 85,27 I IBUSZ 122,8732 130,4737 14,9598 15,8852 50,4677 53,5894 59,019 62,670 717,72 762,12 55,4479 58,8776 13,4059 14,2352 79,8951 84,8371 IEB 125,09 129,53 15,27 15,73 51,52 53,06 60,15 62,15 732,64 754,64 56,48 58,42 13,68 14,10 81,22 84,34 KONZUM 122,78 130,65 15,04 15,94 50,75 53,81 59,19 62,91 721,39 764,70 55,66 59,04 13,47 14,28 80,50 85,37 Madar Nemzet 9 RÖVIDEN MAGYAR-HORVÁT üzleti nap kezdődött csütörtökön Budapesten a VOSZ Nemzetközi Vállalkozási Kereskedelmi Központ rendezésében. A találkozón 23 horvát cég van jelen, de érkeztek vállalkozók Szlovákiából is. A résztvevők valamennyien az iparban tevékenykednek, közeli piacot és nem nagy tőkeigényű kooperációs lehetőségeket keresnek. A rendezvény célja az is, hogy a külföldi vendégek előadások segítségével megismerkedjenek a magyar jogi, vám- és külkereskedelmi szabályozókkal. MEGKEZDŐDÖTT a Dorogi Szénbányák nyugdíjasainak járó, 1992. második felében esedékes szénjárandóság kifizetése. A Komárom-Esztergom megyei Bíróság döntése alapján a még mindig felszámolás alatt lévő bányavállalatnál érvényes a kollektív szerződés, így ki kell fizetni a szénjárandóságot. Erre a célra a Pénzügyminisztérium 46 millió forintot utalt át a Dorogi Szénbányáknak. A SVÉD KÖZPONTI BANK ismét jelentős kamatemelést hajtott végre a nemzeti pénz védelmében és a valutakiáramlás megakadályozására. A Riksbanken 11,5 százalékról 20 százalékra növelte az irányadó kamatlábat, ami azonban sokak szerint nem tűnik elegendőnek a valutakiáramlás visszafogására. A New York-i és a szingapúri bankok nyomban leálltak a svéd valuta forgalmazásával, további intzékedésektől tartva. Mini-Magyarország (MTI) A tatabányai önkormányzat Mingary jeligével pályázatot nyújtott be az 1996-os világkiállításra. A tervezet szerint egy olyan parkot rendeznének be a város egyik új lakónegyedének tőszomszédságában, ahol bemutatnák Magyarország nevezetességeinek kicsinyített mását. Külföldön már régóta népszerűek az ilyen „minivilágok”. A tatabányaiak elképzelése szerint a 15-20 hektáros parkban hazánk kicsinyített másán nagyobb vizeink, folyóink, a domborzat, a növénytakaró megfelelne az eredetinek. A megyéket alacsony sövény választaná el egymástól Az 1:25-höz arányban kicsinyített templomokat, középületeket, jellegzetes épületegyütteseket a megyék, tájegységek képviselőivel együttesen tervezik kiválasztani. A Hingary megnyitását arra a napra tervezik a pályázók, amikor a városba érkeznek a helyi lovasklub tagjai, akik az expo, valamint a magyar államalapítás 1100. évfordulója tiszteletére emléktúrán vesznek részt. A lovasok a Káma-könyökből, a magyarság őshazájából indulnak el és követik a magyarok vándorlási útvonalát. ITERTRAVERZ Rt. Budapesti Szerszámgépgyár 1095 Budapest, Soroksári út 160. Tel: 147-7770, fax: 147-6208 Köszönjük kedves partnereinknek, hogy felkeresték „Nyitott kapuk" árubemutatónkat, és megtiszteltek bennünket vásárlásaikkal, megrendeléseikkel. Továbbra is várunk minden új és régi partnert kedvező árainkkal és sokrétű szolgáltatásainkat. Hazai termelőeszközzel európai minőséget!