Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
wmmmmmmmmmmasmmmmaaBmmmmm /BEBT* ΠΓ I Magyarok Bll Λ /^ΤΓΛΊ|§ /IVBfl Γ Μ Λ I Ez a magyar polip? a Karolinumban H H H V/H Ilii Hl m fl H Látlelet a Samai-ügyrőlI 11fl||.yjfl| IiHIIIIIHN ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1993. március 9., LVI. évfolyam, 57. szám Ára: 19,50 Ft Megtakarítók Tételezzük fel - persze csak a példa kedvéért, és véletlenül sem azért, mert általános lenne a mai Magyarországon -, hogy egy átlagos jövedelmű, kétgyermekes család havi tízezer forintot takarít meg. Ha a fent említett családban esztendő múltán a keresők elvesztenék állásukat, a família a félretett pénzből, még ha a létminimumon is, de három hónapig megélne. A szakértők véleménye szerint a családok többsége azért takarékoskodik, hogy a létbizonytalanság árnyékában tartalékot kuporgasson. Mert sosem lehet tudni. A megtakarítási kedvet bizony a kényszerűség vezérli. Ám valószínűleg kevés spóroló gondol arra, hogy nemcsak ők, a felszínen maradásért küzdő családok a kiszolgáltatottjai a gazdaság szeszélyeinek. Ez fordítva is igaz, a gazdaság szereplői is függnek a lakosság megtakarító kedvétől. Még akkor is így van ez, ha az elmúlt évben a hazai forint-megtakarítások 35,5, a devizabetétek pedig 17,3 százalékkal nőttek. Kik pályáznak a lakosság forintjaira? Például a központi költségvetés, amely az idén ismét borotvaélen táncol, az államkassza őreinek csökkenő kamatok mellett kell finanszírozniuk a hónapról hónapra növekedő hiányt. Ugyanakkor a vállalatok is „pénzinjekcióra" várnak, hiszen a magyar gazdaság tőkehiányban szenved, miközben a szereplők rendkívüli mértékben eladósodottak. A megtakarítók pénzére tehát rengetegen áhítoznak, és előbb-utóbb valóságos verseny indul majd meg az összekuporgatott pénzért. Persze ma nemcsak spórolni nehéz, a megtakarítás legjobb formájának kiválasztása sem könnyű. A feladat adott. A magyar megtakarítók forintmilliói helyett nemsokára a befektetők millióinak kell, kellene színre lépniük, akik pénzük elhelyezésekor a hozamok és a kockázatok folyamatos értékelésével a gazdaság aktív szereplőivé válnak. Nem volna feltétlenül tragédia tehát, ha a hagyományos megtakarítási formákban, a deviza- és forintbetétekben tartott összegek csökkennének. Az ország gazdaságát irányító pénzügyi szakemberek sikerének valószínűleg az lesz az első, igazán kézzelfogható jele, ha a honi polgárok nem forintot, de nem is márkát, dollárt gyűjtögetnének majd, hanem az állampapírok, a hitelviszonyt teremtő vagy tulajdonosi jogokat kínáló vállalati értékpapírok közül választva fektetnének be. Ám ahhoz, hogy ez így legyen, megbízható értékpapírkibocsátókra volna szükség. Egy szilárd hazai tőkepiac alapkövetelmény, hiszen senkitől sem lehet elvárni, hogy egy fejletlen, így bizonytalan piacon tegye kockára összekuporgatott pénzét, családja jövőjét. Legyünk azért kicsit derűlátóak, kezdjük újra, másképp a bevezető történetet. Nos, tételezzük fel - persze csak a példa kedvéért, és korántsem azért, mert általános lenne Magyarországon -, hogy egy kétgyermekes család havi tízezer forintot megtakarít, és higgyünk abban, hogy jövő ilyenkor az egyik kenyérkereső sem lesz munkanélküli... Alkortyi László A magyar külügyminiszter Brüsszelben A visegrádi négyek biztató üzenetet várnak az EK-tól (Munkatársunktól) BRÜSSZEL A rendszeres konzultációk részeként került sor hétfőn Brüsszelben az Európai Közösség és visegrádi négyek tanácskozására, ugyanakkor Bulgária aláírta EK-társulási szerződését, valamint azt a dokumentumot, amely a közösséghez fűződő viszonyát szabályozza a szerződés életbelépéséig tartó időszakban. A hétfői tárgyalásokon azonban Románia és Bulgária még nem vett részt, azokon Jeszenszky Géza magyar, Jozef Zieleniec cseh, Milan Knazko szlovák és Krzysztof Skubiszewki lengyel külügyminiszter találkozott egy munkavacsora keretében a közösség soros elnökségét alkotó trojka képviselőivel. A jelenlegi elnök Dánia részéről Niels Helveg-Petersen külügyminiszter volt jelen, Willy Claesnek, a belga diplomácia vezetőjének a betegsége miatt azonban csak az európai ügyek minisztere vett részt a megbeszéléseken. Douglas Hurd brit külügyminiszter szintén távol maradt, Nagy-Britannia így - sajátos módon - csak EK-nagykövetét szerepeltette a megbeszéléseken. Pozsonyból viszont Knazko végül is eljött, igaz, Meciar kormányfő állítólag megtiltotta brüsszeli utazását Egyes hírek szerint tárgyalási jogától gyakorlatilag megfosztották. Habár a szlovák külügyminiszter akár arra is hivatkozhatott, jelenlegi bizonytalan helyzetében úgysem tehet semmilyen kijelentést teljes felelősséggel. Jeszenszky Géza brüsszeli megérkezése után megbeszéléseket folytatott a NATO-központban Manfred Wörner főtitkárral, akinek átadta Antall József levelét is. Mint Jeszenszky a NATO vezetőjével folytatott megbeszélésekről elmondta, a „baráti találkozón” mindenekelőtt a délszláv válságról esett szó, de általánosabban felmerültek térségünk egyéb problémái is, jövője, azaz, hogyan lehet diplomáciai eszközökkel megakadályozni, hogy hasonló válságövezetek alakuljanak ki régiónkban. A magyar külügyminiszter elismerte, Budapest és a NATO együttműködésének vannak bizonyos veszélyei. (Folytatás a 3. oldalon) Privatizáció stratégiai fejlesztéssel Francia világcégé a Pannónia (Munkatársunktól) Rendhagyó vagyonügynökségi döntés született a múlt héten: nem egy egyszerű eladásra, hanem stratégiai célú vállalatfejlesztésre mondott igent az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló ÁVÜ. A Pannónia Hotels számára - mely a megkötött előszerződés szerint a francia világcég, az Accor és részvényesei 51 százalékos többségi tulajdonába került- közép-európai terjeszkedésre nyílik lehetőség. Szerepe lesz ugyanis az Accor ausztriai három szállodájának menedzselésében, s így együtt ötre bővül a Pannónia ausztriai hotelérdekeltsége. A francia nagyvállalat azzal is meg akarja bízni az általa alapvetően elismert pannóniás management, hogy a környező országokban a nevében terjeszkedjen: szállodákat szerezzen és üzemeltessen. Gérard Pélisson, az Accor elnöke az Utazási és Idegenforgalmi Világtanács hazánkban folyó értekezletére hazánkba érkezve tegnap az Állami Vagyonügynökséggel kötött megállapodás már publikus részleteiről, illetve az alig több mint húsz év alatt világcéggé fejlődött vállalkozásáról adott tájékoztatást. Az első magyarországi megállapodását tíz esztendeje kötötte az Accor, létrehozva a Novotel Szállodát. Abban az időben még csak Európában számított a legnagyobbnak, azóta azonban 140 ezer alkalmazottat foglalkoztató, 2100 szállodával, 6000 étteremmel, három neves turisztikai céggel, 100 ezer gépkocsit üzemeltető autókölcsönző vállalattal rendelkező világelső lett. A szállodák a cég tulajdonában vannak, ellentétben sok más vetélytársa gyakorlatával, melyek általában a franchiseban érdekeltek. (Folytatás a 9. oldalon) Középkori lovagruhába öltözött kommunista tüntető Jelcin lemondását követeli Moszkvában. (Tudósításunk a 3. oldalon) Törvény, ami tönkretesz egy falut? Szociális ellátások fedezet nélkül (Munkatársunktól) A február végén életbe lépett szociális törvénnyel kapcsolatban rengeteg a bizonytalanság. A rászorulók gyakran azzal keresik meg az alapítványokat, hogy néhány önkormányzat teljesen felfüggesztette a segélyek kifizetését. A Magyar Nemzet önkormányzati vezetőket kérdezett meg arról, milyen gondokat okoz a szociális törvény bevezetése. A főváros nyolcadik kerületéről az a hír járja, hogy egyáltalán nem fizetnek segélyeket a szociális törvény életbelépése óta. - Erről szó sincs. Természetesen vannak olyan esetek, amelyeket el kellett utasítanunk, s ezt értelmezhették félre - mondta Váradi Lászlóné, a kerület népjóléti irodájának vezetője. - A téli hónapok mindig nagyon nehezek, sajnos, ezt nem vették figyelembe a törvény meghozatalánál. Az átállás természetesen gondot okoz, mert azok, akik hozzánk fordulnak, megszokták, hogy ha jogos az igényük, azonnal pénzhez jutnak a pénztárunkból. Ezt ma csak a krízishelyzetben lévőknél tudjuk megadni, mert egész sor kérdéshez a képviselő-testület állásfoglalására van szükség. Gondolom, ez a rászorulókat nem érdekli. A törvény végrehajtási rendelete olyan későn jelent meg, hogy nem tudtunk előre felkészülni. Meglepően sokan jelentkeznek segélyért, mert a törvénnyel új ellátási formák léptek be, többen jogosultak a támogatásokra. Annak ellenére vannak gondjaink, hogy minden tájékoztatáson jelen voltunk, de sajnos maguk a jogalkotók sem tudtak mindig megnyugtató választ adni a gyakorlati kérdésekre. - Nagyon sok a gondunk - felelte kérdésemre Kiss Kálmán, Nyúlákó polgármestere. - Nincs meg a fedezete, tízmillió forint hiányzik a törvény végrehajtásához. - Meglep, amit mond, hiszen állandóan arról hallani, hogy az önkormányzatok hetven százalékkal több pénzt kapnak idén, mint tavaly. - Ezt mi is megkaptuk, de ezzel együtt a tartós munkanélküliek segélyét nekünk kell kifizetnünk, csak a felét igényelhetjük vissza aköltségvetéstől. A csaknem ezer lakosú faluban kétszáz munkaképes ember él, közülük száznyolcvannál több a munkanélküli. Valamennyien szövetkezeti tagok voltak, már több mint két éve nincs állásuk. Hogyan tudnak eleget tenni ilyen körülmények között a törvényi előírásoknak? - Sehogy. Minden egyéb feladatot mellőzünk, így a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvényt is. Meg kell érteniük azoknak, akik a 13. havi fizetést várják hiába, hogy a tartós munkanélkülieknek semmilyen egyéb jövedelmük nincs, így nekik kell fizetnünk. - A 13. havi bért törvény garantálja. Bírósághoz fordulhatnak a pénzükért. - És akkor mi történik? A nincsből nem tudok fizetni. Itt van még teherként a gázbevezetés is. Tizenegy község pályázaton nyerte el a gáztelepítés költségének felét, a többit nekünk kell állnunk. (Folytatás az 5. oldalon) Kissinger sajtóértekezlete Kelet-Európa ne váljon „a senki földjévé” (Munkatársunktól) Nagyon kielégítő elemzést kapott a közép-európai helyzetről Antall József miniszterelnökkel hosszú megbeszélést folytatva Henry Kissinger. A vort amerikai külügyminiszter hétfőn ugyancsak tanácskozott Göncz Árpád államfővel és Jeszenszky Gézával, a magyar diplomácia vezetőjével. Henry Kissinger az Utazás és Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) találkozójára érkezett a napokban Budapestre. Mint az amerikai politikus elmondotta, a szervezet azért választotta soros ülése színhelyéül Brüsszel helyett Budapestet, mert fővárosunk központi fekvése miatt fontos helyet tölthet be a nemzetközi idegenforgalomban. A Parlamentben rendezett nemzetközi sajtótájékoztatója előtt Kissingert hivatalában fogadta Antall József miniszterelnök, akivel az amerikai politikus több mint kétórás megbeszélést folytatott (Folytatás a 3. oldalon) Véleményváltás Hankissról és Gombárról Göncz szerint elnökök, Antall szerint nem A köztársasági elnök felhatalmazta sajtóirodáját az alábbiak közlésére: Abban a kérdésben, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének ki a munkáltatója, a munkaügyi bíróság még nem döntött Mindaddig, amíg a médiumelnökök kinevezéséről és felmentéséről szóló 1990. évi LVI. törvényt az Országgyűlés nem változtatja meg, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét csak a köztársaság elnökének van joga tisztségéből felmenteni. Amíg ez nem történik meg, jogi értelemben a Magyar Rádió és Magyar Televízió elnöke hivatalban lévőnek tekintendő, annak ellenére, hogy őket a miniszterelnök a munkavégzés kötelezettsége alól mentesítette.* A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye szerint: Helytelen a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét még mindig hivatalban lévőnek minősíteni, hiszen éppen az elnökök egyoldalú jognyilatkozattal történő lemondásukra tekintettel a kormány 1993. január 21-étől mentesítette őket a munkavégzési kötelezettség alól, ezáltal ők ettől az időponttól kezdődően már jogilag nem minősülnek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének. Senki sem vitatja, hogy az úgynevezett kinevezési rendről szóló 1990. évi LVII. törvény hatályos rendelkezése szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét csak a köztársasági elnöknek van joga az elnöki tisztségből felmenteni. A jelen esetben viszont a médiumelnökök az 1993. január 6-án benyújtott lemondásukkal 1993. március 6-án a közalkalmazotti jogviszonyukat is megszüntették. A médiumelnöki tisztséget már be nem töltő és közalkalmazottnak sem minősülő személyekkel kapcsolatban a köztársasági elnöki felmentési jogköre szóba sem kerülhet MA BELFÖLDÖN Tüntetés az Alkotmánybíróságnál 5. oldal Radikális fordulatot a gazdaságban Rott Nándor (KDNP) képviselő írása a 6. oldalon „Harmincezer személyzetisből harmincat ajánlhatok” Interjúnk egy fejvadász cég igazgatójával a 8. oldalon Mosószerminőség 9. oldal A stukker körbejár Görgey Gábor komédiájának győri előadásáról a 11. oldalon KÜLFÖLDÖN Szociáldemokrata kudarc Hessenben 2. oldal Nagy diplomáciai nyomás a szerbeken 3. oldal Az olasz elnök nem engedi elkenni a kenőpénzügyet 3. oldal SPORT Kecske a bajnoknak 13. oldal HOLNAP Ki mérgezi a Bocskai úti iskolásokat? 7. oldal Könyvesház 10. oldal Adócsalás a nagyvilágban Nemzetközi kitekintő a 12. oldalon