Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

wmmmmmmmmmmasmmmmaaBmmmmm /BEBT* ΠΓ I Magyarok Bll Λ /^ΤΓΛΊ|§ /IVBfl Γ Μ Λ I Ez a magyar polip? a Karolinumban H H H V/H Ilii Hl m fl H Látlelet a Samai-ügyrőlI 11fl||.yjfl| IiHIIIIIHN­ ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1993. március 9., LVI. évfolyam, 57. szám Ára: 19,50 Ft Megtakarítók Tételezzük fel - persze csak a példa kedvéért, és véletlenül sem azért, mert általános lenne a mai Magyarországon -, hogy egy átlagos jövedelmű, kétgyer­mekes család havi tízezer forin­tot takarít meg. Ha a fent említett családban esztendő múltán a keresők elvesztenék állásukat, a família a félretett pénzből, még ha a létminimumon is, de három hónapig megélne. A szakértők véleménye sze­rint a családok többsége azért takarékoskodik, hogy a létbi­zonytalanság árnyékában tarta­lékot kuporgasson. Mert sosem lehet tudni. A megtakarítási ked­vet bizony a kényszerűség ve­zérli. Ám valószínűleg kevés spóroló gondol arra, hogy nem­csak ők, a felszínen maradásért küzdő családok a kiszolgálta­tottjai a gazdaság szeszélyei­nek. Ez fordítva is igaz, a gaz­daság szereplői is függnek a la­kosság megtakarító kedvétől. Még akkor is így van ez, ha az elmúlt évben a hazai forint-meg­takarítások 35,5, a devizabe­tétek pedig 17,3 százalékkal nőttek. Kik pályáznak a lakosság forintjaira? Például a központi költségvetés, amely az idén is­mét borotvaélen táncol, az ál­lamkassza őreinek csökkenő ka­matok mellett kell finanszíroz­niuk a hónapról hónapra növe­kedő hiányt. Ugyanakkor a vállalatok is „pénzinjekcióra" várnak, hiszen a magyar gazdaság tőkehiány­ban szenved, miközben a sze­replők rendkívüli mértékben eladósodottak. A megtakarítók pénzére te­hát rengetegen áhítoznak, és előbb-utóbb valóságos verseny indul majd meg az összekupor­­gatott pénzért. Persze ma nemcsak spórolni nehéz, a megtakarítás legjobb formájának kiválasztása sem könnyű. A feladat adott. A ma­gyar megtakarítók forintmilliói helyett nemsokára a befektetők millióinak kell, kellene színre lépniük, akik pénzük elhelyezé­sekor a hozamok és a kockáza­tok folyamatos értékelésével a gazdaság aktív szereplőivé vál­nak. Nem volna feltétlenül tragé­dia tehát, ha a hagyományos megtakarítási formákban, a de­viza- és forintbetétekben tartott összegek csökkennének. Az ország gazdaságát irányító pénzügyi szakemberek sikerének valószínűleg az lesz az első, igazán kézzelfogható jele, ha a honi polgárok nem fo­rintot, de nem is márkát, dollárt gyűjtögetnének majd, hanem az állampapírok, a hitelviszonyt te­remtő vagy tulajdonosi jogokat kínáló vállalati értékpapírok kö­zül választva fektetnének be. Ám ahhoz, hogy ez így legyen, megbízható értékpapír­kibocsátókra volna szükség. Egy szilárd hazai tőkepiac alap­­követelmény, hiszen senkitől sem lehet elvárni, hogy egy fej­letlen, így bizonytalan piacon tegye kockára összekuporgatott pénzét, családja jövőjét. Legyünk azért kicsit derűlátó­ak, kezdjük újra, másképp a be­vezető történetet. Nos, tételez­zük fel - persze csak a példa kedvéért, és korántsem azért, mert általános lenne Magyaror­szágon -, hogy egy kétgyerme­kes család havi tízezer forintot megtakarít, és higgyünk abban, hogy jövő ilyenkor az egyik ke­nyérkereső sem lesz munkanél­küli... Alkortyi László A magyar külügyminiszter Brüsszelben A visegrádi négyek biztató üzenetet várnak az EK-tól (Munkatársunktól) BRÜSSZEL­­ A rendszeres kon­zultációk részeként került sor hétfőn Brüsszelben az Európai Közösség és visegrádi négyek tanácskozására,­­ ugyanakkor Bulgária aláírta EK-társulási szerződését, valamint azt a dokumentumot, amely a kö­zösséghez fűződő viszonyát szabályozza a szerződés élet­belépéséig tartó időszakban. A hétfői tárgyalásokon azonban Románia és Bulgária még nem vett részt, azokon Jeszenszky Géza ma­gyar, Jozef Zieleniec cseh, Milan Knazko szlovák és Krzysztof Skubi­­szewki lengyel külügyminiszter talál­kozott egy munkavacsora keretében a közösség soros elnökségét alkotó troj­ka képviselőivel. A jelenlegi elnök Dánia részéről Niels Helveg-Petersen külügyminiszter volt jelen, Willy Claesnek, a belga diplomácia vezető­jének a betegsége miatt azonban csak az európai ügyek minisztere vett részt a megbeszéléseken. Douglas Hurd brit külügyminiszter szintén távol ma­radt, Nagy-Britannia így - sajátos mó­don - csak EK-nagykövetét szerepel­tette a megbeszéléseken. Pozsonyból viszont Knazko végül is eljött, igaz, Meciar kormányfő állítólag megtiltot­ta brüsszeli utazását Egyes hírek sze­rint tárgyalási jogától gyakorlatilag megfosztották. Habár a szlovák kül­ügyminiszter akár arra is hivatkozha­tott, jelenlegi bizonytalan helyzetében úgysem tehet semmilyen kijelentést teljes felelősséggel. Jeszenszky Géza brüsszeli meg­érkezése után megbeszéléseket foly­tatott a NATO-központban Manfred Wörner főtitkárral, akinek átadta An­tall József levelét is. Mint Je­szenszky a NATO vezetőjével foly­tatott megbeszélésekről elmondta, a „baráti találkozón” mindenekelőtt a délszláv válságról esett szó, de álta­lánosabban felmerültek térségünk egyéb problémái is, jövője, azaz, ho­gyan lehet diplomáciai eszközökkel megakadályozni, hogy hasonló vál­ságövezetek alakuljanak ki régiónk­ban. A magyar külügyminiszter elis­merte, Budapest és a NATO együtt­működésének vannak bizonyos ve­szélyei. (Folytatás a 3. oldalon) Privatizáció stratégiai fejlesztéssel Francia világcégé a Pannónia (Munkatársunktól) Rendhagyó vagyonügynökségi döntés született a múlt héten: nem egy egyszerű eladásra, ha­nem stratégiai célú vállalatfej­lesztésre mondott igent az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló ÁVÜ. A Pannónia Ho­tels számára - mely a megkötött előszerződés szerint a francia vi­lágcég, az Accor és részvényesei 51 százalékos többségi tulajdo­nába került- közép-európai ter­­jeszkedésre nyílik lehetőség. Szerepe lesz ugyanis az Accor ausztriai három szállodájának mene­dzselésében, s így együtt ötre bővül a Pannónia ausztriai hotelérdekeltsé­ge. A francia nagyvállalat azzal is meg akarja bízni az általa alapvetően elismert pannóniás management­, hogy a környező országokban a ne­vében terjeszkedjen: szállodákat szerezzen és üzemeltessen. Gérard Pélisson, az Accor elnö­ke az Utazási és Idegenforgalmi Vi­lágtanács hazánkban folyó értekez­letére hazánkba érkezve tegnap az Állami Vagyonügynökséggel kötött megállapodás már publikus részle­teiről, illetve az alig több mint húsz év alatt világcéggé fejlődött vállal­kozásáról adott tájékoztatást. Az el­ső magyarországi megállapodását tíz esztendeje kötötte az Accor, lét­rehozva a Novotel Szállodát. Abban az időben még csak Európában szá­mított a legnagyobbnak, azóta azon­ban 140 ezer alkalmazottat foglal­koztató, 2100 szállodával, 6000 ét­teremmel, három neves turisztikai céggel, 100 ezer gépkocsit üzemel­tető autókölcsönző vállalattal ren­delkező világelső lett. A szállodák a cég tulajdonában vannak, ellentét­ben sok más vetélytársa gyakorlatá­val, melyek általában a franchise­­ban érdekeltek. (Folytatás a 9. oldalon) Középkori lovagruhába öltözött kommunista tüntető Jelcin lemondását követeli Moszkvában. (Tudósításunk a 3. oldalon) Törvény, ami tönkretesz egy falut? Szociális ellátások fedezet nélkül (Munkatársunktól) A február végén életbe lépett szociális törvénnyel kapcsolat­ban rengeteg a bizonytalan­ság. A rászorulók gyakran az­zal keresik meg az alapítvá­nyokat, hogy néhány önkor­mányzat teljesen felfüggesztet­te a segélyek kifizetését. A Ma­gyar Nemzet önkormányzati vezetőket kérdezett meg arról, milyen gondokat okoz a szoci­ális törvény bevezetése.­ ­A főváros nyolcadik kerületéről az a hír járja, hogy egyáltalán nem fizetnek segélyeket a szociális tör­vény életbelépése óta. - Erről szó sincs. Természetesen vannak olyan esetek, amelyeket el kellett utasítanunk, s ezt értelmezhet­ték félre - mondta Váradi Lászlóné, a kerület népjóléti irodájának vezetője. - A téli hónapok mindig nagyon ne­hezek, sajnos, ezt nem vették figye­lembe a törvény meghozatalánál. Az átállás természetesen gondot okoz, mert azok, akik hozzánk fordulnak, megszokták, hogy ha jogos az igé­nyük, azonnal pénzhez jutnak a pénz­tárunkból. Ezt ma csak­ a krízishely­zetben lévőknél tudjuk megadni, mert egész sor kérdéshez a képviselő-tes­tület állásfoglalására van szükség.­­ Gondolom, ez a rászorulókat nem érdekli.­­ A törvény végrehajtási rendelete olyan későn jelent meg, hogy nem tud­tunk előre felkészülni. Meglepően so­kan jelentkeznek segélyért, mert a tör­vénnyel új ellátási formák léptek be, többen jogosultak a támogatásokra. Annak ellenére vannak gondjaink, hogy minden tájékoztatáson jelen vol­tunk, de sajnos maguk a jogalkotók sem tudtak mindig megnyugtató vá­laszt adni a gyakorlati kérdésekre. - Nagyon sok a gondunk - felelte kérdésemre Kiss Kálmán, Nyúlákó polgármestere. - Nincs meg a fede­zete, tízmillió forint hiányzik a törvény végrehajtásához. - Meglep, amit mond, hiszen ál­landóan arról hallani, hogy az ön­­kormányzatok hetven százalékkal több pénzt kapnak idén, mint tavaly. - Ezt mi is megkaptuk, de ezzel együtt a tartós munkanélküliek segé­lyét nekünk kell kifizetnünk, csak a felét igényelhetjük vissza a­­költség­­vetéstől. A csaknem ezer lakosú falu­ban kétszáz munkaképes ember él, közülük száznyolcvannál több a munkanélküli. Valamennyien szö­vetkezeti tagok voltak, már több mint két éve nincs állásuk.­­ Hogyan tudnak eleget tenni ilyen körülmények között a törvényi előírásoknak? - Sehogy. Minden egyéb felada­tot mellőzünk, így a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvényt is. Meg kell érteniük azoknak, akik a 13. havi fizetést várják hiába, hogy a tartós munkanélkülieknek semmilyen egyéb jövedelmük nincs, így nekik kell fi­zetnünk. - A 13. havi bért törvény garan­tálja. Bírósághoz fordulhatnak a pénzükért. - És akkor mi történik? A nincs­­ből nem tudok fizetni. Itt van még teherként a gázbevezetés is. Tizen­egy község pályázaton nyerte el a gáztelepítés költségének felét, a töb­bit nekünk kell állnunk. (Folytatás az 5. oldalon) Kissinger sajtóértekezlete Kelet-Európa ne váljon „a senki földjévé” (Munkatársunktól) Nagyon kielégítő elemzést ka­pott a közép-európai helyzet­ről Antall József miniszterel­nökkel hosszú megbeszélést folytatva Henry Kissinger. A vort amerikai külügyminiszter hétfőn ugyancsak tanácskozott Göncz Árpád államfővel és Je­szenszky Gézával, a magyar diplomácia vezetőjével. Henry Kissinger az Utazás és Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) találkozójára érkezett a napokban Budapestre. Mint az amerikai politi­kus elmondotta, a szervezet azért vá­lasztotta soros ülése színhelyéül Brüsszel helyett Budapestet, mert fő­városunk központi fekvése miatt fon­tos helyet tölthet be a nemzetközi idegenforgalomban. A Parlamentben rendezett nemzetközi sajtótájékozta­tója előtt Kissingert hivatalában fo­gadta Antall József miniszterelnök, akivel az amerikai politikus több mint kétórás megbeszélést folytatott (Folytatás a 3. oldalon) Véleményváltás Hankissról és Gombárról Göncz szerint elnökök, Antall szerint nem A köztársasági elnök felhatalmaz­ta sajtóirodáját az alábbiak közlésére: Abban a kérdésben, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöké­nek ki a munkáltatója, a munkaügyi bíróság még nem döntött Mindaddig, amíg a médiumelnökök kinevezéséről és felmentéséről szóló 1990. évi LVI. törvényt az Országgyűlés nem változ­tatja meg, a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió elnökét csak a köztár­saság elnökének van joga tisztségéből felmenteni. Amíg ez nem történik meg, jogi értelemben a Magyar Rádió és Magyar Televízió elnöke hivatal­ban lévőnek tekintendő, annak elle­nére, hogy őket a miniszterelnök a munkavégzés kötelezettsége alól men­tesítette.* A miniszterelnöki sajtóiroda köz­leménye szerint: Helytelen a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét még mindig hivatalban lévőnek minő­síteni, hiszen éppen az elnökök egyol­dalú jognyilatkozattal történő lemon­dásukra tekintettel a kormány 1993. január 21-étől mentesítette őket a munkavégzési kötelezettség alól, ezáltal ők ettől az időponttól kezdődő­en már jogilag nem minősülnek a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televízió el­nökének. Senki sem vitatja, hogy az úgynevezett kinevezési rendről szóló 1990. évi LVII. törvény hatályos ren­delkezése szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét csak a köz­­társasági elnöknek van joga az elnöki tisztségből felmenteni. A jelen eset­ben viszont a médiumelnökök az 1993. január 6-án benyújtott lemon­dásukkal 1993. március 6-án a közal­kalmazotti jogviszonyukat is meg­szüntették. A médiumelnöki tisztséget már be nem töltő és közalkalmazott­nak sem minősülő személyekkel kap­csolatban a köztársasági elnöki fel­mentési jogköre szóba sem kerülhet MA BELFÖLDÖN Tüntetés az Alkotmánybíróságnál 5. oldal Radikális fordulatot a gazdaságban Rott Nándor (KDNP) képviselő írása a 6. oldalon „Harmincezer személyzetisből harmincat ajánlhatok” Interjúnk egy fejvadász cég igazgatójával a 8. oldalon Mosószerminőség 9. oldal A stukker körbejár Görgey Gábor komédiájának győri előadásáról a 11. oldalon KÜLFÖLDÖN Szociáldemokrata kudarc Hessenben 2. oldal Nagy diplomáciai nyomás a szerbeken 3. oldal Az olasz elnök nem engedi elkenni a kenőpénzügyet 3. oldal SPORT Kecske a bajnoknak 13. oldal HOLNAP Ki mérgezi a Bocskai úti iskolásokat? 7. oldal Könyvesház 10. oldal Adócsalás a nagyvilágban Nemzetközi kitekintő a 12. oldalon

Next