Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

2 Madar Nemzet Nemzetközi élet A KÜLPOLITIKAI HELYZET­ ­ A LEGKESERŰBB JELZŐKKEL kommentálták a szociál­demokrata politikusok a vasárnapi hesseni helyhatósági választások eredményeit, amelyek tükrében a szociálde­mokrata fellegvárnak számító gazdag német tartomány­ban az SPD nagyarányú szavazatveszteséget volt kény­telen elkönyvelni, miközben a szélsőjobboldali republic­­ánusok jelentős mértékben előretörtek. A hesseni vá­lasztáson a Szociáldemokrata Párt az ötvenes évek óta nem szerepelt ilyen rosszul, és különösen fájón érintette a szociáldemokratákat, hogy a nagyvárosokat elvesztet­ték. A jobboldal nem éppen váratlan előretörését kom­mentálva az SPD egyik magas rangú külpolitikai szakér­tője annak a nézetnek adott hangot, hogy a republiká­nusok jó szereplése megrendítheti külföld­ön azt a bizal­mi tőkét, amelyet a szélsőjobboldali rendzavarások mi­att a tiltakozók százezrei összegyűjtöttek. A közvéle­­mény-kutatásos előrejelzésekre rácáfolva a keresztény­­demokraták voltak azok, akiknek csak kisebb vesztesé­get kellett elkönyvelniük, míg a környezetvédelem ki­emelt helyét mutatja a német közgondolkodásban, hogy a zöldek közel két százalékkal gyarapították szavazati arányukat. A választási részvétel igen alacsony volt, nagy volt a pártokban csalódott távolmaradók aránya, ami azt jelzi, hogy miközben nem bíznak a bonni kor­mánykoalíció vezető erejében, a CDU-ban, ugyanakkor az SPD-t sem tartják igazi alternatívának.­­ A SZERB HADSEREG SZERVEZETLEN, felszerelése el­avult, Boszniában két amerikai hadosztály egy hónap alatt rendet teremthetne - írta a The Washington Post ka­tonai szakértője. A szakértő szerint a szerbek legyőzhe­tetlenségéről elterjedt legenda alaptalan, a németek an­nak idején napok alatt szétrombolták a jugoszláv hadse­reget, és Tito partizánjai csak a háború végén kaptak erőre, amikor az Olaszországot megszállt szövetsége­sek nagy támogatást nyújtottak nekik. Az idézett szakér­tő - aki a közelmúltban Boszniában járt - arról ír, hogy tapasztalatai szerint a szerb erők fegyverzete a hatva­nas évek végéről való. Nincs szervezett vezetés, nincs hírösszeköttetés, a katonák legtöbbjét a szilvapálinka és a nacionalista propaganda hajtja. Eközben a görög mi­niszterelnök úgy vélekedett, hogy egyre inkább csökken az esélye a külső katonai beavatkozásnak az egykori Ju­goszlávia területén, bár a NATO-tagok véleménye eltér a kérdésben. A görög televízió brüsszeli jelentésében ugyanakkor arról számolt be, hogy az Európai Közössé­gekben tapasztalható légkör különbözik attól, amit Mi­­cotakisz a NATO-ban észlelt. A jelentés szerint több EK- ország van azon az állásponton, h­ogy az ENSZ-szel, a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval együttműködve jelentős katonai beavatkozást kellene végrehajtani Bosz­niában. ■ AZ ÁTALAKULÁS HARMADIK ÉVÉBEN Budapest a szo­ciális nyomás és a gazdasági kényszer között őrlődik - állapította meg a svájci Neue Zürcher Zeitung Magyar­­országról szóló terjedelmes tudósításában. A tudósító beszámolt az emelkedő megélhetési költségekről, a ma­­as árakról, a növekvő munkanélküliségről, s arról,­ogy mind a jobboldal, mind a baloldal demagógiában próbál előnyhöz jutni, és a rendszerváltozásban csaló­dottakra épít. Ugyanakkor a kétségtelen eredmények kö­zé sorolja a devizatartalékok növekedését, az árucsere átállítását a nyugati piacra. (P. L.) Amerikai kivonulás Szomáliából New Yorkból jelenti az MTI. Szomáliában az amerikai katonák száma először csökkent az ott szol­gáló, más országok hadseregébe tar­tozó katonák létszáma alá. Az ameri­kai katonaság lélekszáma jelenleg már nem éri el a 14 000 főt, míg 22 más állam békeerőinek a létszáma valamivel meghaladja azt. Fred Peck, az amerikai tenge­részgyalogság ezredese közölte, a napokban további 500 amerikai kato­na tér haza, s az amerikai egységek fokozatosan átadják az ellenőrzést a többi rendfenntartó alakulatnak Szo­mália számos területén. Most már csak három város - Mogadishu, Mer­­ka és Bardere - maradt amerikai többségű ellenőrzés alatt. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár nemrégiben olyan javaslattal állt elő, hogy az amerikai egységeket május 1-jéig ENSZ-erőkkel kell fel­váltani. Ennek kapcsán Samuel Ber­ger, az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági ügyekben illetékes helyettes tanácsadója vasárnap a CNN hír­televíziónak elmondta, hogy Wa­shington reményei szerint a javasla­tot az ENSZ BT még ezen a héten elfogadja. IC & W Syndicate) Ellentétek a Cseh-Morva Kommunista Pártban PRÁGA - A harmadik legerő­sebb csehországi politikai párt, a Cseh-Morvaországi Kommunista Párt Központi Bizottságának hét vé­gi ülésén jóváhagyták a végrehajtó bizottság állásfoglalását, amelyben elítélik az A szocializmusért plat­form létrehozását és érvénytelenítik annak statútumát. A szocializmusért platform fő kezdeményezői között van Miloslav Stepán egykori prágai pártvezető, valamint Jaromir Obzi­­na, volt szövetségi belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. A plat­form hívei a kb-ülés után továbbra is tagjai maradnak a CSMKP-nak. A központi bizottság felhívással for­dult a tagsághoz: kezdjék meg a pár­ton belüli vitát a párt nevének és alapszabályzatának esetleges meg­változtatásáról. A névváltozás mel­lett Jiri Svoboda, a CSMKP elnöke az utóbbi időben nemegyszer síkra­­szállt. Véleménye szerint a Demok­ratikus Szocializmus Pártja megne­vezés lenne a legmegfelelőbb. A névváltoztatási javaslatot a jelenlegi pártvezetés, főleg az 1989 novembe­re előtti CSKP-tisztségviselők akti­vizálódásával, és az A szocializmu­son platform létrehozásával indo­kolta. Mivel a központi bizottság nem támogatta egyénelműen a javaslatot, Jiri Svoboda tegnap úgy nyilatko­zott, megfontolja, vállalja-e tovább­ra is a pánelnöki posztot. Svobodát nagyon nyugtalanítja az A szocializ­muson platform megalakulása. Kije­lentette, ha ez a frakció eléri, hogy a volt CSKP vezetői ismét vezető posztokat töltetének be a pártban, akkor velük szemben ellenállási mozgalmat szervez. (somogyi) Külső nyomásra Hatalmi megállapodás a harcoló afgán mudzsahedinek között HÍRELEMZÉSÜNK Néhány órával azt követően, hogy a szembenálló afgán ve­zetők szerződéses békét kö­töttek egymással a pakisztáni Iszlámábádban, Kabul nyu­gati részén újabb rakétatá­madás áldozatává vált három ember. Nem csoda, hogy az afgán lakosság csakúgy, mint a külvilág, reményekkel ve­gyes erős kételyekkel fogadta a rivális fegyveres csoportok és etnikumok közötti tűzszü­net hírét. Az iszlamabadi megállapodás szerint Burhanuddin Rabbani, akit decemberben a sebtiben megalakí­tott nemzetgyűlés két évre választott ideiglenes elnökké, már 18 hónap el­teltével hajlandó lemondani hatal­máról. Ugyanakkor a legnagyobb el­lenfele, a Hezb-i Islami párt ke­ményvonalas vezetője, Gulbuddin Hekmatjar elfoglalhatja a miniszter­­elnöki tisztséget. Egyetértés mutat­kozott a tűzszüneti megállapodás aláírásában, a főbb útvonalak közös biztosításában és a nehézfegyverze­tek kivonásában az afgán főváros körül. Más alapvető kérdések tisztá­zásához (a nemzeti hadsereg létreho­zása, a jövendő­­választások időpont­ja és mikéntje, valamint a kormány­posztok felosztása) további tárgyalá­sokra van szükség. Kabulban, ahol csupán ebben az évben több mint ezer embert öltek meg Hekmatjar csapatainak ismétlő­dő rakétatámadásai, s a hajdan más­fél milliós város egyharmada már korábban elmenekült, éppen a füg­gőben maradt vitás pontok miatt - nincs megegyezés a hadügyminisz­ter kulcsfontosságú személyében sem - kétkedéssel fogadták a meg­állapodást. Az elmúlt tíz hónapban, amióta a mudzsahedinek átvették az ellenőr­zést Kabulban, már számos megálla­podás született és hiúsult is meg. Igaz, most először vetette latba teljes tekintélyét Pakisztán a rendezés ér­dekében, s a nemzetközi elemzők is úgy látják, a külső nyomás olyan erős, hogy talán még sohasem volt olyan kedvező lehetőség a tartós kompromisszumra, mint éppen most. A Szovjetunió összeomlását követően Pakisztán megpróbálná ki­használni a közép-ázsiai köztársasá­gokban kínálkozó politikai és gazda­sági esélyeket, ám ehhez viszonylag nyugodt Afganisztánra, megbízható közlekedési útvonalakra van szüksé­ge. Az iszlamabadi közvetítési kísér­letek sikere érdekében igen aktívan működött a pakisztáni amerikai dip­lomácia is, felismervén, hogy az af­gán zűrzavarból elsősorban Irán húzhatna politikai nyereséget a tér­ségben. A Teherán által támogatott síita kisebbség az elmúlt időben jelentő­sen megnövelte befolyását - s az el­ső jelentések szerint a tűzszüneti megállapodást követő rakétatáma­dás is egy kisebb síita párt számlájá­ra írható. A két legfontosabb szem­benálló fél, s az általuk képviselt ta­­dzsik és pasztu etnikumok megbéké­lésének sikerét éppen a kisebb mu­­dzsahedin csoportok gyanakvó ma­gatartása teheti kockára. A tíz hóna­pos hatalmi birkózást követő pilla­natnyi megnyugvásban ugyanis to­vábbra sem rajzolódik ki, hol az az „erős kéz”, amely a káoszt „irányíta­ni” tudná, s hozzáláthatna a nemzeti újjáépítéshez. (lambert) Interjú a bécsi Kurierban Palotás kész a kormányzásra BÉCS ! Palotás János bátran néz az új követelményekkel járó ki­hívások elé, s ha ezek éppen a kor­mány vezetését jelentik, az sem probléma - nyilatkozta a bécsi Ku­­riernak az ismert magyar üzletem­ber, akit a lap „politikai üstökös­ként” mutat be, aki - így a Kurier - az Antall-kormány népszerűségének mélypontján páratlan közkedvelt­ségnek örvend. A nyilatkozatból a lap azt emeli ki, hogy Palotás János nem „Marschall-segélyt” kér a nyu­gati világtól a gazdasági sikerek ér­dekében, hanem azt, hogy higgye­nek az országnak és megelőlegezett bizalommal segítsék az Európai Kö­zösség felé vezető úton. Palotás János a nyilatkozatban számos sürgető problémára ígér gyors és hathatós megoldást: szerin­te megfelelő vezetés esetén már rö­viddel a választásokat követően megindulhat az életszínvonal gyors emelkedése, amely szerinte jelenleg az osztrák színvonalnak az egyhar­mada. Esetleges új kormányát kompromisszumkésznek mutatja be a sikeres magyar üzletember, amely­ben a legkülönbözőbb nézeteket val­lók is megtalálhatják számításaikat, és ezt tartja a választások legna­gyobb sikertényezőjének. A szava­zásokon a Köztársaság Párttól 25 százalékos szavazatnyereséget vár, és úgy véli, egy esetleges Palotás­kormányban elsősorban a maguk munkaterületén kiemelkedően sike­res szakembereknek kell helyet kap­niuk, s akkor szinte kizárt a kor­mányzási munka sikertelensége. S persze szükségesnek tartaná a jelen­legi kormányzással szemben a stí­lusváltást és előnybe kerülne a cso­portos munka. Véleménye szerint szükség lenne a társadalombiztosítá­si rendszer azonnali reformjára, a munkanélküliség csökkentésére, és biztatóan szólt arról, hogy jelentősen csökkenthető lemaradásunk a Nyu­gattal szemben. A külpolitikai kér­désekhez ugyancsak másként látna a „Palotás-kormány”, nagyobb hang­súlyt helyezne a szomszédokkal való jó kapcsolatok fenntartására. Mint mondotta, a román nagykövettel már megbeszéléseket is folytatott. Kaszab Zsuzsa Rabin-Horn találkozó Jichak Rabin izraeli kormányfő hétfőn egyórás megbeszélést folyta­tott jeruzsálemi hivatalában Horn Gyulával, az MSZP elnökével, aki a kormányzó Munkapárt meghívására vasárnap érkezett háromnapos láto­gatásra Izraelbe. Rabin közelgő washingtoni útjá­­val kapcsolatosan a közel-keleti bé­kefolyamat esélyeit elemezte, mond­ta az MTI-nek a találkozót követően Horn Gyula. Az izraeli kormányfő kifejtette, hogy Nyugat-Európa tá­mogatása jelentősen megnőtt Izrael iránt azóta, hogy az izraeli-arab bé­kefolyamat elkezdődött. Rabin meglepően alapos tájé­kozottságról tett tanúbizonyságot a kelet-közép-európai térség ügyei­ben. Elsősorban az iránt érdeklő­dött, mondta Horn Gyula, hogy mi Magyarország véleménye és mi­lyen megoldásokat tart szükséges­nek a jugoszláviai háborúval, a bal­káni válság megoldásával kapcso­latban. Elkerülhetetlenül szóba ke­rült az antiszemitizmus kérdése is, amelyről Ham a maga részéről ki­fejtette, hogy az antiszemitizmus létezését tagadni nem lehet, de sú­lyát és jelentőségét nem szabad el­túlozni. Joszi Beilin külügyminiszter-he­lyettessel ezt megelőzően folytatott tárgyalásairól szólva Horn Gyula el­mondta, hogy a közel-keleti béke ki­látásain túlmenően a magyar-izraeli kapcsolatokról esett szó. Ezen belül kitértek arra a kezdeményezésre is, amelyet a Zsidó Világkongresszus és Izrael állam indított a volt kommu­nista országokkal szemben az álla­mosított zsidó közösségi tulajdonért fizetendő kárpótlás érdekében. Horn ezzel kapcsolatosan izraeli tárgyaló­­partnerének kifejtette, hogy szerinte megoldhatatlan feladatot jelentene a magyar állam számára az egykor a zsidó közösségtől elvett közösségi tulajdon tényleges kárpótlása Izrael javára. KEDD, 1993. március 9. Szociáldemokrata kudarc Hesseni tanulságok BONN - Mégis volt meglepe­tése az egyetlen számottevő ez évi szavazásnak Németországban. A hesseni helyhatósági választáso­kon a szociáldemokraták senki ál­tal sem várt katasztrofális vesztesé­geket szenvedtek, míg a nagy vesz­tesnek jósolt CDU tartani tudta magát. A nyertesek táborában a szélsőjobboldali Republikánusok egy csapásra nyolcszázalékos átla­got, de egyes városokban még en­nél is többet szereztek. E­e feljöttek a zöldek is, a szabaddemokraták ezzel szemben a „jutottak még” rubrikájába kerültek. Az SPD leg­inkább eddigi fellegváraiban, a nagyvárosokban vesztett szavaza­tokat, Kasselben például az 51 szá­zalékos abszolút többségről 28,9 százalékra zuhantak. Évtizedeken át íratlan szabálynak számított, hogy a német politikai élet két nagy néppártja, az Unió és a szoci­áldemokrata együttesen a válasz­tók mintegy 90 százalékának sza­vazataira számíthat. A közhangu­lat, a választói akarat hullámzásai csak azt befolyásolták, milyen arányban osztozik a két nagypárt a szavazatokon. A fenmaradó tíz százalék oroszlánrésze pedig a sza­baddemokratáknak jutott. ÁM A PÁRTOK palettája időközben jóval színesebbé vált. Döntő jelenség ezenkívül, hogy a CDU-CSU, illetve az SPD válasz­tói tábora egyaránt feltartóztatha­tatlanul zsugorodni látszik. És épp vasárnap a hesseni helyhatósági választások mutatták meg, hogy tartományi összesítésben a két néppárt együttesen 60-70 százalék közötti eredményre képes. Ám mi­vel magyarázható épp a szociálde­mokraták földcsuszamlásszerű visszaesése? Az elmúlt héten még általános volt a megítélés, hogy a kormány tekintélyvesztése és a vá­lasztópolgároknak a koalíció párt­jai iránti bizalomvesztése jellemzi napjaink bonni képét. E képhez mindazonáltal az is hozzátartozik, hogy a kormánytábor meggyengü­lése korántsem vezet a legnagyobb demokratikus ellenzéki párt, az SPD megerősödéséhez. A VÁLSÁGOS helyzetből ki­vezető út kínkeserves keresése éppoly bénítólag hat a szociálde­mokráciára, mint a koalícióra. Ám a kormánypártok kapkodása, a hi­hetetlen méretű állami eladósodás, a kizárólag az állami bevételek nö­velésére törekvő pénzügyi politika szemlátomást kevésbé ábrándítot­ta ki a szavazópolgárokat, mint az SPD „nem, nem, Soha”-politikája, a mindent tagadás, ami alól azon­ban kilátszik a saját koncepciót­lanság lólába. A szociáldemokrata párt mindig kitűnt vitakészségé­vel, ám most úgy tetszik, hogy az elkötelezett politikai viták során a párt nem csak vereségeket, de sú­lyos veszteségeket is szenvedett. Azt sem sikerült meggyőzően elhi­tetni az SPD-nek, hogy szemben a „túl polgári” CDU-val ő a kisem­berek oltalmazója, sőt, inkább a középosztály elriasztása sikerült, amely attól fél, szociáldemokrata kormányzás mellett még annál is rosszabbul járna, mint a jelenlegi koalíció alatt. Ráadásul az SPD rendkívül megosztott: az „elviség­­hez” ragaszkodók és a pragmati­kusok táborát széles szakadék vá­lasztja el. KÉRDÉS PERSZE, hogy most mire jutnak a kudarcelem­zők: a párt nem volt eléggé hű el­veihez és még makacsabbul szoci­áldemokratának kellene mutatkoz­nia, avagy az elvieskedés a való­ságtól szakította el az SPD-t? Megfigyelők szerint azonban az is aggasztó volna, ha a CDU vezeté­se pihenne meg most a babérjain és hitetné el önmagával, minden a legjobb úton halad. Józsa György Az izraeli kormány tárgyalásokat fontolgat a Gázai övezet sorsáról JERUZSÁLEM­­ Már hétfőn hajnalban feloldották a zárlatot a Gá­zai övezetben, és hajnali háromkor, az egy hete kényszer­munkaszünetre ítélt százezer vendégmunkás elindult izraeli munkahelyeire. Alig néhány órával a zárlat feloldása után jelentet­ték, hogy az övezet határán lévő izra­eli faluban egy 39 éves négy gyerme­kes zsidó földművest hét késszúrás­sal meggyilkoltak arab vendégmun­kásai, majd nyomtalanul eltűntek a helyszínről. A települést a hadsereg lezárta, és azonnal elindították a szé­les körű nyomozást. Az újabb gyil­kosság egyre erőteljesebben vetette fel az övezetből a hadsereg kivonásá­nak és a határzár kiépítésének tervét, amely már a múlt heti események ha­tására is napirenden volt. Ismét több magas rangú politikus követelte, hogy az izraeli hadsereg azonnal vo­nuljon ki és zárják le az övezetet, ahová izraeli állampolgár amúgy sem teheti be a lábát, mert élve nem jönne ki, míg a palesztinok tízezrével járkálnak a Gázai övezetből Izrael belterületein. Benjamin Eliezer építésügyi mi­niszter, aki korábban tábornok volt a hadseregben, kijelentette, hogy ilyen egyoldalú lépésekről már csak azért sem lehet szó, mert a kivonulással egy időben Gáza átváltozna a terro­rizmus olyan fészkévé, amely a maga nemében egyedülálló lenne az egész világon. S mivel nyolcszázezer em­ber él ott, egyben a legnagyobb terro­rista bázis is lenne. Csakis a megfele­lő biztosítékok ellenében lehet kiürí­teni a Gázai övezetet. Joszi Szarid, a baloldali Merec-blokk minisztere ugyancsak elvetette az azonnali ki­ürítés lehetőségét, de kérte, hogy csökkentsék az övezetben állomáso­zó hadsereg létszámát, és rendeljék vissza bázisaikra a városokból és a veszélyes körzetekből a kiskatoná­­kat, akik ugyanolyan áldozatai ennek a háborúnak, mint az ártatlan helyi lakosság. Valamint kezdjenek sürgős tárgyalásokat Gázáról, akár elkülö­nítve a többi területtől. Az újabb gyilkosság után elkerülhetetlenné vált, hogy soron kívül összehívják a knesszet külügyi és hadügyi bizottsá­gát, amelyre meghívták a hadsereg vezetőit, és kizárólag a belbiztonsági kérdésekről tárgyalnak majd. A sürgősséget az is indokolja, hogy a miniszterelnök és hadügymi­niszter Jichak Rabin néhány napon belül az Egyesült Államokba utazik, ahol többek között fogadja őt Bill Clinton elnök is, és még elutazása előtt tisztázni akarják, hogy mi le­gyen a sorsa a Gázai övezetnek. Ugyanakkor a béketárgyalások folytatása továbbra is veszélyben van, mert a palesztinok változatla­nul kitartanak amellett, hogy amed­dig valamennyi Hammasz-tagot nem szállítják vissza Izraelbe, sem ők, sem pedig a jordánok nem utaz­nak Washingtonba. A hírt vasárnap megerősítette a jordán külügymi­niszter is. Beck Anna LEGOLCSÓBBAN A TERMELŐNÉL! Szezon előttio­vasait rendeznike a RELUXAELOTERMEKBŐL-több színből, amíg a készlet tart. Áraink: (áfa nélkül) 25 mm széles, domborított 9,00 Ft/m; domborítás nélkül 8,70 Ft/m 35 mm széles, domborított 12,00 Ft/m; domborítás nélkül 11,00 Ft/m ■? A domborítás nélküli szalagot raktárról azonnal tudjuk biztosítani. Külön igény esetén a kiválasztott szalagot rövid időn belül ledomborítjuk. Megrendeléseiket egész évben az alábbi címen várjuk: PROTO Kft. Székesfehérvár, Versed u. 1-15. · Tel.: 22/316-400/1866 · Fax: 22/315427

Next