Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
2 Madar Nemzet Nemzetközi élet A KÜLPOLITIKAI HELYZET A LEGKESERŰBB JELZŐKKEL kommentálták a szociáldemokrata politikusok a vasárnapi hesseni helyhatósági választások eredményeit, amelyek tükrében a szociáldemokrata fellegvárnak számító gazdag német tartományban az SPD nagyarányú szavazatveszteséget volt kénytelen elkönyvelni, miközben a szélsőjobboldali republicánusok jelentős mértékben előretörtek. A hesseni választáson a Szociáldemokrata Párt az ötvenes évek óta nem szerepelt ilyen rosszul, és különösen fájón érintette a szociáldemokratákat, hogy a nagyvárosokat elvesztették. A jobboldal nem éppen váratlan előretörését kommentálva az SPD egyik magas rangú külpolitikai szakértője annak a nézetnek adott hangot, hogy a republikánusok jó szereplése megrendítheti külföldön azt a bizalmi tőkét, amelyet a szélsőjobboldali rendzavarások miatt a tiltakozók százezrei összegyűjtöttek. A közvélemény-kutatásos előrejelzésekre rácáfolva a kereszténydemokraták voltak azok, akiknek csak kisebb veszteséget kellett elkönyvelniük, míg a környezetvédelem kiemelt helyét mutatja a német közgondolkodásban, hogy a zöldek közel két százalékkal gyarapították szavazati arányukat. A választási részvétel igen alacsony volt, nagy volt a pártokban csalódott távolmaradók aránya, ami azt jelzi, hogy miközben nem bíznak a bonni kormánykoalíció vezető erejében, a CDU-ban, ugyanakkor az SPD-t sem tartják igazi alternatívának. A SZERB HADSEREG SZERVEZETLEN, felszerelése elavult, Boszniában két amerikai hadosztály egy hónap alatt rendet teremthetne - írta a The Washington Post katonai szakértője. A szakértő szerint a szerbek legyőzhetetlenségéről elterjedt legenda alaptalan, a németek annak idején napok alatt szétrombolták a jugoszláv hadsereget, és Tito partizánjai csak a háború végén kaptak erőre, amikor az Olaszországot megszállt szövetségesek nagy támogatást nyújtottak nekik. Az idézett szakértő - aki a közelmúltban Boszniában járt - arról ír, hogy tapasztalatai szerint a szerb erők fegyverzete a hatvanas évek végéről való. Nincs szervezett vezetés, nincs hírösszeköttetés, a katonák legtöbbjét a szilvapálinka és a nacionalista propaganda hajtja. Eközben a görög miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egyre inkább csökken az esélye a külső katonai beavatkozásnak az egykori Jugoszlávia területén, bár a NATO-tagok véleménye eltér a kérdésben. A görög televízió brüsszeli jelentésében ugyanakkor arról számolt be, hogy az Európai Közösségekben tapasztalható légkör különbözik attól, amit Micotakisz a NATO-ban észlelt. A jelentés szerint több EK- ország van azon az állásponton, hogy az ENSZ-szel, a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval együttműködve jelentős katonai beavatkozást kellene végrehajtani Boszniában. ■ AZ ÁTALAKULÁS HARMADIK ÉVÉBEN Budapest a szociális nyomás és a gazdasági kényszer között őrlődik - állapította meg a svájci Neue Zürcher Zeitung Magyarországról szóló terjedelmes tudósításában. A tudósító beszámolt az emelkedő megélhetési költségekről, a maas árakról, a növekvő munkanélküliségről, s arról,ogy mind a jobboldal, mind a baloldal demagógiában próbál előnyhöz jutni, és a rendszerváltozásban csalódottakra épít. Ugyanakkor a kétségtelen eredmények közé sorolja a devizatartalékok növekedését, az árucsere átállítását a nyugati piacra. (P. L.) Amerikai kivonulás Szomáliából New Yorkból jelenti az MTI. Szomáliában az amerikai katonák száma először csökkent az ott szolgáló, más országok hadseregébe tartozó katonák létszáma alá. Az amerikai katonaság lélekszáma jelenleg már nem éri el a 14 000 főt, míg 22 más állam békeerőinek a létszáma valamivel meghaladja azt. Fred Peck, az amerikai tengerészgyalogság ezredese közölte, a napokban további 500 amerikai katona tér haza, s az amerikai egységek fokozatosan átadják az ellenőrzést a többi rendfenntartó alakulatnak Szomália számos területén. Most már csak három város - Mogadishu, Merka és Bardere - maradt amerikai többségű ellenőrzés alatt. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár nemrégiben olyan javaslattal állt elő, hogy az amerikai egységeket május 1-jéig ENSZ-erőkkel kell felváltani. Ennek kapcsán Samuel Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági ügyekben illetékes helyettes tanácsadója vasárnap a CNN hírtelevíziónak elmondta, hogy Washington reményei szerint a javaslatot az ENSZ BT még ezen a héten elfogadja. IC & W Syndicate) Ellentétek a Cseh-Morva Kommunista Pártban PRÁGA - A harmadik legerősebb csehországi politikai párt, a Cseh-Morvaországi Kommunista Párt Központi Bizottságának hét végi ülésén jóváhagyták a végrehajtó bizottság állásfoglalását, amelyben elítélik az A szocializmusért platform létrehozását és érvénytelenítik annak statútumát. A szocializmusért platform fő kezdeményezői között van Miloslav Stepán egykori prágai pártvezető, valamint Jaromir Obzina, volt szövetségi belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. A platform hívei a kb-ülés után továbbra is tagjai maradnak a CSMKP-nak. A központi bizottság felhívással fordult a tagsághoz: kezdjék meg a párton belüli vitát a párt nevének és alapszabályzatának esetleges megváltoztatásáról. A névváltozás mellett Jiri Svoboda, a CSMKP elnöke az utóbbi időben nemegyszer síkraszállt. Véleménye szerint a Demokratikus Szocializmus Pártja megnevezés lenne a legmegfelelőbb. A névváltoztatási javaslatot a jelenlegi pártvezetés, főleg az 1989 novembere előtti CSKP-tisztségviselők aktivizálódásával, és az A szocializmuson platform létrehozásával indokolta. Mivel a központi bizottság nem támogatta egyénelműen a javaslatot, Jiri Svoboda tegnap úgy nyilatkozott, megfontolja, vállalja-e továbbra is a pánelnöki posztot. Svobodát nagyon nyugtalanítja az A szocializmuson platform megalakulása. Kijelentette, ha ez a frakció eléri, hogy a volt CSKP vezetői ismét vezető posztokat töltetének be a pártban, akkor velük szemben ellenállási mozgalmat szervez. (somogyi) Külső nyomásra Hatalmi megállapodás a harcoló afgán mudzsahedinek között HÍRELEMZÉSÜNK Néhány órával azt követően, hogy a szembenálló afgán vezetők szerződéses békét kötöttek egymással a pakisztáni Iszlámábádban, Kabul nyugati részén újabb rakétatámadás áldozatává vált három ember. Nem csoda, hogy az afgán lakosság csakúgy, mint a külvilág, reményekkel vegyes erős kételyekkel fogadta a rivális fegyveres csoportok és etnikumok közötti tűzszünet hírét. Az iszlamabadi megállapodás szerint Burhanuddin Rabbani, akit decemberben a sebtiben megalakított nemzetgyűlés két évre választott ideiglenes elnökké, már 18 hónap elteltével hajlandó lemondani hatalmáról. Ugyanakkor a legnagyobb ellenfele, a Hezb-i Islami párt keményvonalas vezetője, Gulbuddin Hekmatjar elfoglalhatja a miniszterelnöki tisztséget. Egyetértés mutatkozott a tűzszüneti megállapodás aláírásában, a főbb útvonalak közös biztosításában és a nehézfegyverzetek kivonásában az afgán főváros körül. Más alapvető kérdések tisztázásához (a nemzeti hadsereg létrehozása, a jövendőválasztások időpontja és mikéntje, valamint a kormányposztok felosztása) további tárgyalásokra van szükség. Kabulban, ahol csupán ebben az évben több mint ezer embert öltek meg Hekmatjar csapatainak ismétlődő rakétatámadásai, s a hajdan másfél milliós város egyharmada már korábban elmenekült, éppen a függőben maradt vitás pontok miatt - nincs megegyezés a hadügyminiszter kulcsfontosságú személyében sem - kétkedéssel fogadták a megállapodást. Az elmúlt tíz hónapban, amióta a mudzsahedinek átvették az ellenőrzést Kabulban, már számos megállapodás született és hiúsult is meg. Igaz, most először vetette latba teljes tekintélyét Pakisztán a rendezés érdekében, s a nemzetközi elemzők is úgy látják, a külső nyomás olyan erős, hogy talán még sohasem volt olyan kedvező lehetőség a tartós kompromisszumra, mint éppen most. A Szovjetunió összeomlását követően Pakisztán megpróbálná kihasználni a közép-ázsiai köztársaságokban kínálkozó politikai és gazdasági esélyeket, ám ehhez viszonylag nyugodt Afganisztánra, megbízható közlekedési útvonalakra van szüksége. Az iszlamabadi közvetítési kísérletek sikere érdekében igen aktívan működött a pakisztáni amerikai diplomácia is, felismervén, hogy az afgán zűrzavarból elsősorban Irán húzhatna politikai nyereséget a térségben. A Teherán által támogatott síita kisebbség az elmúlt időben jelentősen megnövelte befolyását - s az első jelentések szerint a tűzszüneti megállapodást követő rakétatámadás is egy kisebb síita párt számlájára írható. A két legfontosabb szembenálló fél, s az általuk képviselt tadzsik és pasztu etnikumok megbékélésének sikerét éppen a kisebb mudzsahedin csoportok gyanakvó magatartása teheti kockára. A tíz hónapos hatalmi birkózást követő pillanatnyi megnyugvásban ugyanis továbbra sem rajzolódik ki, hol az az „erős kéz”, amely a káoszt „irányítani” tudná, s hozzáláthatna a nemzeti újjáépítéshez. (lambert) Interjú a bécsi Kurierban Palotás kész a kormányzásra BÉCS ! Palotás János bátran néz az új követelményekkel járó kihívások elé, s ha ezek éppen a kormány vezetését jelentik, az sem probléma - nyilatkozta a bécsi Kuriernak az ismert magyar üzletember, akit a lap „politikai üstökösként” mutat be, aki - így a Kurier - az Antall-kormány népszerűségének mélypontján páratlan közkedveltségnek örvend. A nyilatkozatból a lap azt emeli ki, hogy Palotás János nem „Marschall-segélyt” kér a nyugati világtól a gazdasági sikerek érdekében, hanem azt, hogy higgyenek az országnak és megelőlegezett bizalommal segítsék az Európai Közösség felé vezető úton. Palotás János a nyilatkozatban számos sürgető problémára ígér gyors és hathatós megoldást: szerinte megfelelő vezetés esetén már röviddel a választásokat követően megindulhat az életszínvonal gyors emelkedése, amely szerinte jelenleg az osztrák színvonalnak az egyharmada. Esetleges új kormányát kompromisszumkésznek mutatja be a sikeres magyar üzletember, amelyben a legkülönbözőbb nézeteket vallók is megtalálhatják számításaikat, és ezt tartja a választások legnagyobb sikertényezőjének. A szavazásokon a Köztársaság Párttól 25 százalékos szavazatnyereséget vár, és úgy véli, egy esetleges Palotáskormányban elsősorban a maguk munkaterületén kiemelkedően sikeres szakembereknek kell helyet kapniuk, s akkor szinte kizárt a kormányzási munka sikertelensége. S persze szükségesnek tartaná a jelenlegi kormányzással szemben a stílusváltást és előnybe kerülne a csoportos munka. Véleménye szerint szükség lenne a társadalombiztosítási rendszer azonnali reformjára, a munkanélküliség csökkentésére, és biztatóan szólt arról, hogy jelentősen csökkenthető lemaradásunk a Nyugattal szemben. A külpolitikai kérdésekhez ugyancsak másként látna a „Palotás-kormány”, nagyobb hangsúlyt helyezne a szomszédokkal való jó kapcsolatok fenntartására. Mint mondotta, a román nagykövettel már megbeszéléseket is folytatott. Kaszab Zsuzsa Rabin-Horn találkozó Jichak Rabin izraeli kormányfő hétfőn egyórás megbeszélést folytatott jeruzsálemi hivatalában Horn Gyulával, az MSZP elnökével, aki a kormányzó Munkapárt meghívására vasárnap érkezett háromnapos látogatásra Izraelbe. Rabin közelgő washingtoni útjával kapcsolatosan a közel-keleti békefolyamat esélyeit elemezte, mondta az MTI-nek a találkozót követően Horn Gyula. Az izraeli kormányfő kifejtette, hogy Nyugat-Európa támogatása jelentősen megnőtt Izrael iránt azóta, hogy az izraeli-arab békefolyamat elkezdődött. Rabin meglepően alapos tájékozottságról tett tanúbizonyságot a kelet-közép-európai térség ügyeiben. Elsősorban az iránt érdeklődött, mondta Horn Gyula, hogy mi Magyarország véleménye és milyen megoldásokat tart szükségesnek a jugoszláviai háborúval, a balkáni válság megoldásával kapcsolatban. Elkerülhetetlenül szóba került az antiszemitizmus kérdése is, amelyről Ham a maga részéről kifejtette, hogy az antiszemitizmus létezését tagadni nem lehet, de súlyát és jelentőségét nem szabad eltúlozni. Joszi Beilin külügyminiszter-helyettessel ezt megelőzően folytatott tárgyalásairól szólva Horn Gyula elmondta, hogy a közel-keleti béke kilátásain túlmenően a magyar-izraeli kapcsolatokról esett szó. Ezen belül kitértek arra a kezdeményezésre is, amelyet a Zsidó Világkongresszus és Izrael állam indított a volt kommunista országokkal szemben az államosított zsidó közösségi tulajdonért fizetendő kárpótlás érdekében. Horn ezzel kapcsolatosan izraeli tárgyalópartnerének kifejtette, hogy szerinte megoldhatatlan feladatot jelentene a magyar állam számára az egykor a zsidó közösségtől elvett közösségi tulajdon tényleges kárpótlása Izrael javára. KEDD, 1993. március 9. Szociáldemokrata kudarc Hesseni tanulságok BONN - Mégis volt meglepetése az egyetlen számottevő ez évi szavazásnak Németországban. A hesseni helyhatósági választásokon a szociáldemokraták senki által sem várt katasztrofális veszteségeket szenvedtek, míg a nagy vesztesnek jósolt CDU tartani tudta magát. A nyertesek táborában a szélsőjobboldali Republikánusok egy csapásra nyolcszázalékos átlagot, de egyes városokban még ennél is többet szereztek. Ee feljöttek a zöldek is, a szabaddemokraták ezzel szemben a „jutottak még” rubrikájába kerültek. Az SPD leginkább eddigi fellegváraiban, a nagyvárosokban vesztett szavazatokat, Kasselben például az 51 százalékos abszolút többségről 28,9 százalékra zuhantak. Évtizedeken át íratlan szabálynak számított, hogy a német politikai élet két nagy néppártja, az Unió és a szociáldemokrata együttesen a választók mintegy 90 százalékának szavazataira számíthat. A közhangulat, a választói akarat hullámzásai csak azt befolyásolták, milyen arányban osztozik a két nagypárt a szavazatokon. A fenmaradó tíz százalék oroszlánrésze pedig a szabaddemokratáknak jutott. ÁM A PÁRTOK palettája időközben jóval színesebbé vált. Döntő jelenség ezenkívül, hogy a CDU-CSU, illetve az SPD választói tábora egyaránt feltartóztathatatlanul zsugorodni látszik. És épp vasárnap a hesseni helyhatósági választások mutatták meg, hogy tartományi összesítésben a két néppárt együttesen 60-70 százalék közötti eredményre képes. Ám mivel magyarázható épp a szociáldemokraták földcsuszamlásszerű visszaesése? Az elmúlt héten még általános volt a megítélés, hogy a kormány tekintélyvesztése és a választópolgároknak a koalíció pártjai iránti bizalomvesztése jellemzi napjaink bonni képét. E képhez mindazonáltal az is hozzátartozik, hogy a kormánytábor meggyengülése korántsem vezet a legnagyobb demokratikus ellenzéki párt, az SPD megerősödéséhez. A VÁLSÁGOS helyzetből kivezető út kínkeserves keresése éppoly bénítólag hat a szociáldemokráciára, mint a koalícióra. Ám a kormánypártok kapkodása, a hihetetlen méretű állami eladósodás, a kizárólag az állami bevételek növelésére törekvő pénzügyi politika szemlátomást kevésbé ábrándította ki a szavazópolgárokat, mint az SPD „nem, nem, Soha”-politikája, a mindent tagadás, ami alól azonban kilátszik a saját koncepciótlanság lólába. A szociáldemokrata párt mindig kitűnt vitakészségével, ám most úgy tetszik, hogy az elkötelezett politikai viták során a párt nem csak vereségeket, de súlyos veszteségeket is szenvedett. Azt sem sikerült meggyőzően elhitetni az SPD-nek, hogy szemben a „túl polgári” CDU-val ő a kisemberek oltalmazója, sőt, inkább a középosztály elriasztása sikerült, amely attól fél, szociáldemokrata kormányzás mellett még annál is rosszabbul járna, mint a jelenlegi koalíció alatt. Ráadásul az SPD rendkívül megosztott: az „elviséghez” ragaszkodók és a pragmatikusok táborát széles szakadék választja el. KÉRDÉS PERSZE, hogy most mire jutnak a kudarcelemzők: a párt nem volt eléggé hű elveihez és még makacsabbul szociáldemokratának kellene mutatkoznia, avagy az elvieskedés a valóságtól szakította el az SPD-t? Megfigyelők szerint azonban az is aggasztó volna, ha a CDU vezetése pihenne meg most a babérjain és hitetné el önmagával, minden a legjobb úton halad. Józsa György Az izraeli kormány tárgyalásokat fontolgat a Gázai övezet sorsáról JERUZSÁLEM Már hétfőn hajnalban feloldották a zárlatot a Gázai övezetben, és hajnali háromkor, az egy hete kényszermunkaszünetre ítélt százezer vendégmunkás elindult izraeli munkahelyeire. Alig néhány órával a zárlat feloldása után jelentették, hogy az övezet határán lévő izraeli faluban egy 39 éves négy gyermekes zsidó földművest hét késszúrással meggyilkoltak arab vendégmunkásai, majd nyomtalanul eltűntek a helyszínről. A települést a hadsereg lezárta, és azonnal elindították a széles körű nyomozást. Az újabb gyilkosság egyre erőteljesebben vetette fel az övezetből a hadsereg kivonásának és a határzár kiépítésének tervét, amely már a múlt heti események hatására is napirenden volt. Ismét több magas rangú politikus követelte, hogy az izraeli hadsereg azonnal vonuljon ki és zárják le az övezetet, ahová izraeli állampolgár amúgy sem teheti be a lábát, mert élve nem jönne ki, míg a palesztinok tízezrével járkálnak a Gázai övezetből Izrael belterületein. Benjamin Eliezer építésügyi miniszter, aki korábban tábornok volt a hadseregben, kijelentette, hogy ilyen egyoldalú lépésekről már csak azért sem lehet szó, mert a kivonulással egy időben Gáza átváltozna a terrorizmus olyan fészkévé, amely a maga nemében egyedülálló lenne az egész világon. S mivel nyolcszázezer ember él ott, egyben a legnagyobb terrorista bázis is lenne. Csakis a megfelelő biztosítékok ellenében lehet kiüríteni a Gázai övezetet. Joszi Szarid, a baloldali Merec-blokk minisztere ugyancsak elvetette az azonnali kiürítés lehetőségét, de kérte, hogy csökkentsék az övezetben állomásozó hadsereg létszámát, és rendeljék vissza bázisaikra a városokból és a veszélyes körzetekből a kiskatonákat, akik ugyanolyan áldozatai ennek a háborúnak, mint az ártatlan helyi lakosság. Valamint kezdjenek sürgős tárgyalásokat Gázáról, akár elkülönítve a többi területtől. Az újabb gyilkosság után elkerülhetetlenné vált, hogy soron kívül összehívják a knesszet külügyi és hadügyi bizottságát, amelyre meghívták a hadsereg vezetőit, és kizárólag a belbiztonsági kérdésekről tárgyalnak majd. A sürgősséget az is indokolja, hogy a miniszterelnök és hadügyminiszter Jichak Rabin néhány napon belül az Egyesült Államokba utazik, ahol többek között fogadja őt Bill Clinton elnök is, és még elutazása előtt tisztázni akarják, hogy mi legyen a sorsa a Gázai övezetnek. Ugyanakkor a béketárgyalások folytatása továbbra is veszélyben van, mert a palesztinok változatlanul kitartanak amellett, hogy ameddig valamennyi Hammasz-tagot nem szállítják vissza Izraelbe, sem ők, sem pedig a jordánok nem utaznak Washingtonba. A hírt vasárnap megerősítette a jordán külügyminiszter is. Beck Anna LEGOLCSÓBBAN A TERMELŐNÉL! Szezon előttiovasait rendeznike a RELUXAELOTERMEKBŐL-több színből, amíg a készlet tart. Áraink: (áfa nélkül) 25 mm széles, domborított 9,00 Ft/m; domborítás nélkül 8,70 Ft/m 35 mm széles, domborított 12,00 Ft/m; domborítás nélkül 11,00 Ft/m ■? A domborítás nélküli szalagot raktárról azonnal tudjuk biztosítani. Külön igény esetén a kiválasztott szalagot rövid időn belül ledomborítjuk. Megrendeléseiket egész évben az alábbi címen várjuk: PROTO Kft. Székesfehérvár, Versed u. 1-15. · Tel.: 22/316-400/1866 · Fax: 22/315427