Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

NAPOS IDŐ Kellemes tavaszi időre számíthatunk. Túlnyo­móan napos idő lesz, csapadék sehol sem vár­ható. A délnyugatira forduló szél időnkén kissé megélénkül, az erős márciusi napsütés­ben kora délutánra 6,11 fokig emelkedik a hő­mérséklet. Várható országos középhőmérséklet: +1, +1 fok között Orvosmeteorológiai előrejelzés: erősödő melegfronti hatás várható. Napkelte: 6 óra 3 perc. Napnyugta: 17 óra 45 perc. A Duna vízállása tegnap Budapestnél: 121 cm, 2,6 C-fok. Légszennyezettség A fővárosban tegnap 7 és 15 óra között mér maximális szennyezettség: mg/m3 A levegőminőségi határérték %-ában S02: 0,163 34 CO: 8,4­84 N02: 0,189 189 A légszennyezettség mára várható alakulása kissé növekszik. Európa időjárása Város Időjárás Legmagasabb jellege hőmérséklet Athén napos 12 Bécs esős 5 Belgrád napos 9 Berlin felhős 4 Kijev napos 2 Koppenhága napos 4 Ljubljana napos 11 London felhős 13 Madrid felhős 9 Párizs napos 15 Pozsony zápor 6 Prága felhős 3 Róma napos 11 Stockholm felhős 2 Varsó napos 3 Zágráb napos 12 Szeretné elkerülni az időjárás okozta károkat? Rendelje meg az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzési és riasztási szolgálta­tásait! Telefon: 127-3018, telex: 225809, fax: 178-7929. Meghalt Parkinson Nyolcvanhárom éves korában elhunyt Cyril Northcote Parkinson, angol történész, a „Parkinson törvé­nyének” szerzője. Összesen hatvan könyvet írt, köztük törvénykönyve folytatásait, novellákat, de számos olyan művet is, amelyet csak szak­mai körökben tartanak becsben, például a távol-keleti tengerek kereskedelméről 1793 és 1813 között, vagy a malájföldi brit beavatkozásról 1867 és 1877 között. Törvényes a Két Lotti A Szerencsejáték Rt. az elmúlt hó­napokban a sajtó útján többször köz­zétette - és ezáltal elbizonytalanítot­ta játékosainkat­­, hogy beperelte a Szerencsejáték Felügyeletet, amiért­­ megadta az engedélyt a „Két Lotti (33-3)”-ra. Mondván, a „Két Lotti” lottószerű játék, így csak állami cég foglalkozhat vele. Ezt a Fővárosi Bíróság március 11-i ítéletében elutasította és kimondta, hogy a tör­vény értelmében is helye van a két Lottinak a szerencsejátékpiacon. Szeretnénk tehát minden játékosun­kat megnyugtatni, hogy csatlakozva az eddigi 4141 nyertesünkhöz, akik hetetne a 2-es és 3-as találatokra, illetve a nyeretlen szelvények közöt­ti sorsolásokon 300-87500 forinto­kat nyertek, továbbra is jogszerűen „kellottizhatnak” - közölte az IBUSZ az OS-sel. Széchenyi-emlékverseny A Széchenyi-emlékverseny részeként díjugrató mérkőzést hirde­tett meg a Budapesti Lovas Klub és az Állatorvos-tudományi Egyetem március 12-től 14-ig a hazai ifjúsági és felnőtt válogatott, valamint hol­land, német és osztrák lovasok rész­vételével. A lovas esemény színhe­lye a Kerepesi úti Nemzeti Lovarda (Tattersall). A Magyar Nemzet Kiadó Rt. vidéki, gépkocsival rendelkező és lehetőleg telefonon elérhető, agilis állandó munkatársakat keres terjesztési szakfelügyelői munkára. (Postai gyakorlat előny!) Érdeklődni lehet: Gyárfás Istvánnál. Tel.: 266-4141/258 m. Fax: 266-4253 Magyar Nemzet Pethő Sándor-díjat kapott Bajor Nagy Ernő és Székely Ferenc Másodízben adták át csütörtökön délelőtt a Gellért Szálló Gobelintermében a Hemingway Alapítvány támogatásával létesült Pethő Sándor­­díjat. Mint Pethő Tibor, a lapalapító Pethő Sán­dor fia, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságá­nak elnöke elmondta, a díjban részesíthetők köre kiszélesült, és immár két pályatársnak ítélhették oda. Az eredeti kiírással szemben, amely kizáró­lag a nyomtatott sajtóban kifejtett munkásságot díjazta, ma már a rádióban és a televízióban su­gárzott műsorok jutalmazása is lehetővé vált. A két díjazott: Bajor Nagy Ernő, az egyik legnagyobb példányszámú hetilap, a Szabad Föld rovatvezetője és dr. Székely Ferenc, a Nap tv főszerkesztője. A díj alapításakor elsősorban az újságokban publikált írásokat kívánták elismerni, mert úgy gondolták a díjról döntő kuratóriumi tagok, hogy a magyar hírlapírás hagyományainak ápolása mindenekelőtt az írott sajtó munkatársainak a feladata. A rádió és a televízió roppant jelentősé­gét figyelembe véve azonban elengedhetetlen volt a két nagy intézménynél dolgozó újságírók teljesítményének méltó jutalmazása is. A szüksé­ges anyagi eszközöket a Hemingway Alapítvány előzékenyen biztosította. A kuratórium tagjai - George F. Hemingway, Kemény Gábor, Kosáry Domokos, Nemeskürty István, Pethő Tibor, Ruffy Péter, Vásárhelyi Mik­lós, Vitray Tamás­­ a díjkiírás szabályai szerint újságírói munkát, személy szerint pedig főhiva­tású újságírót részesíthet a díjban. Nem vehették tehát számításba az audiovizuális eszközöknél készült, nem újságírói teljesítményhez fűződő műsorokat, aminthogy nem vehették figyelembe az írók, művészek, tudósok műveit sem. Bajor Nagy Ernő negyvenöt éve újságíró. Dolgozott a Szabad Szó, a Friss Újság, a Nők Lapja, a Béke és Szabadság, a Hétfői Hírek szer­kesztőségében. Harmincnégy éve a Szabad Föld kulturális rovatának vezetője, írásait száznál több külföldi lap közölte. Hazai publikációi kö­zül emlékezetesek azok a riportjai, amelyek bő tíz éven keresztül az Élet és Irodalom utolsó ol­dalán jelentek meg. Ezek a szociográfia eszköz­tárával felépített írások a magyar valóság kritikai bemutatásával igyekeztek alakítani társadal­munk önismeretét. Jó tíz éven keresztül hírma­gyarázója volt a Tv-híradónak és vezette a nyug­díjasok műsorát. Jegyzeteivel folyamatosan je­lentkezik a rádióban is. A Szabad Földnél a falu­si közművelődés ügyeivel-gondjaival törődik el­sősorban. A pályázatok egész sorát kezdemé­nyezte és bonyolította le, amelyek célja általában az olvasási kedv élesztgetése, az öntevékeny mű­vészeti csoportok tevékenységének előmozdítása volt. Több riportkönyve jelent meg. Dr. Székely Ferenc a Nap tv megalakulása óta annak főszerkesztője. Az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karán szerzett diplomát, majd 1977-től a Magyar Filmhíradónál és a Dokumentumfilm Stúdiónál dolgozott dramaturgi, szerkesztői és fő­szerkesztő-helyettesi beosztásban. Több tucat ri­port- és dokumentumfilm dramaturgja volt, 1979-től önálló műsorokat is készített. A Nap tv, Közép-Kelet-Európa első független kereskedelmi televíziója 1989 augusztusában jelentkezett első adásával. Ma heti huszonkét órás műsort előállí­tó, közszolgálati szervezet, amely bevételeiből tartja fenn magát. Exkluzív külföldi hírforrások­kal is rendelkezik, és rendszeres magyarországi tudósítója a CNN hírtelevíziónak. A díjak odaítélésével a kuratórium hangsú­lyozni akarta a magyar újságírás nemes hagyo­mányait, és ama újságírói értékek tiszteletére kí­ván buzdítani, amelyeket az egymást követő nemzedékek felhalmoztak és a közélet, a sajtó közkincsévé tettek. A nemzet érdekeinek hűsé­ges szolgálatát, a lelkiismeretességet, a tisztessé­get, a szakszerűséget, az igényességet, a megbíz­hatóságot, a hitelességet és a szép magyar stílust - fejezte be szavait Pethő Tibor. A díjátadó ünnepség után megkérdeztük Ba­jor Nagy Ernőt, milyen érzés számára a Magyar Nemzet egykori főszerkesztőjéről elnevezett díj kitüntetettjének lenni.­­ Számomra a Magyar Nemzet iskola volt humánumból és józan magyarságból. Olyan „ta­nítómestereim” voltak a lapban, mint baráti Hu­szár Aladár, Kunszery Gyula, Mikes Imre, aki később Gallicus néven jelentkezett a Szabad Európa Rádióban, Kovács Imre, Bodor Aladár, Wesselényi Miklós, az akkor még tündöklően tiszta és vakmerő Parragi György és Szabó Zol­tán. E névsor mellett tán meglepő, hogy egy né­met katonatiszt nevét is említem, akitől a Ma­gyar Nemzet hasábjairól fiatal koromban igen so­kat tanultam. Sertorius százados katonai helyzet­­jelentéseiből megéreztem, hogy Hitlerék szénája nincs éppen rendben. A negyvenes évek második felében lett belőlem újságíró, mint a Pethő Sán­­dor-i szemlélet szerény tanítványa. És bár másutt kezdtem a pályámat, mégis figyeltem arra, hogy a megváltozott Magyar Nemzet őriz-e valamit Pethő Sándor szellemiségéből. A zsarnokok föl­ismerték a Magyar Nemzet roppant jelentőségét, és a maguk fegyverhordozójává kívánták tenni a lapot. Pontos az illyési fogalmazás: „hol zsar­nokság van, ott mindenki szem a láncban." Mi, újságírók is azok voltunk, még akkor is, ha nem írtunk le szégyellenivalót. Még az átfestett Ma­gyar Nemzetben is csordogáltak a tisztesség és a becsületes magyarság erecskéi. Olvasni kellett és lehetett a sorok között. Ma is mindennap a ke­zemben van a Magyar Nemzet, és néha arra gon­dolok, hogy a mai gárda legalább olyan felké­szült, mint a régiek, akiket tanítómestereimként említettem. De nem olyan egységes a társadalom állapotának megítélésében. Néha keserűen gon­dolok arra, hogy még a mainál is nagyobb baj kellene ahhoz, hogy ez a csapat összeforrjon, hogy egy legyen az azonosság vállalásában. (l.g.) Erkel Ferenc-emlékév Felújítják a Dózsa Györgyöt, országos kórustalálkozó Június 15-én lesz száz esztendeje, hogy meghalt Erkel Ferenc zeneszer­ző, a nemzeti opera megteremtője, a Filharmóniai Társaság alapítója, a Zeneakadémia alapító igazgatója és zongoratanára. „Népszínműzenéivel Erkel a népművelők sorába lépett, arra az útra, melyen - Kodály szavai­val él­ve - a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet” - mondta Bónis Ferenc, az Erkel Társaság el­nöke azon a művelődési miniszté­riumbeli, csütörtöki tájékoztatón, amelyen ismertették az évforduló al­kalmából rendezendő Erkel-emlékév programját. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében március 21-én csendül fel a Bánk bán az Operaház­ban, majd április 11-én a mű felújítá­sa Marton Évával és Molnár András­sal, Kerényi Imre rendezésében­­ az Erkel Színházban. Gyulán, Erkel szü­lővárosában júniusban a Kolozsvári Állami Magyar Opera tart négy elő­adást, műsorukon a Bánk bánon kívül a Brankovics György című opera sze­repel. A négy előadáshoz kapcsolód­va Gyula zenetudományos tanácsko­zásnak ad otthont. Az Erkel Színház­ban jövő májusban kívánják bemutat­ni - hosszú szünet után - Erkel Dózsa György című operájának felújítását. Gazdag az emlékév hangverseny­programja is. Március 15-én Gyulán ünnepi hangversenyt rendez az Erkel Társaság és a Nemzeti Filharmónia, amelyen Körmendi Klára zongora­­művésznő és a Bartók vonósnégyes játszik. Műsorukon szerepel Mosonyi VII. vonósnégyesének ősbemutatója. Ugyancsak Gyulán országos kórusta­lálkozó lesz május 8-9-én. A június 11-13. között rendezendő budakeszi Erkel-napokon fellép az Állami Hangversenyzenekar. A Magyar Rádió Erkel mind a nyolc operáját műsorára tűzi egy-egy ismertető műsor kíséretében. Felújít­ják Keszi Imre Emlékképek Erkel Ferenc életéből című, 1961-ben írt hangjátékát, amelyben a zeneszerzőt Pécsi Sándor alakítja. Vetélkedőso­rozat indul Erkel életéről és művé­szetéről. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete pályázatot hirdet Erkel emlékére, vonószenekari művekre. Az első díjas kompozíciót a rádió is műsorára tűzi. A Püski Kiadó gondo­zásában jelenik meg a Magyar Zene­­történeti Tanulmányok VII. kötetet. Az Erkel és kora című könyvet Bónis Ferenc szerkeszti. Az Erkel-év prog­ramjában több kiállítás is szerepel. A muzsikus egykori munkahelyén és lakóházán, a Régi Zenekadémia épü­letén június 15-én az Erkel Társaság domborművét leplezi le. (devich) Az Interbright Kiadónál Az önsegítő filozófia Minden új gondolat - különösen, ha hamar népszerűvé válik - ellenál­lást vált ki az azonos szakma műve­lőiből. Nem volt ez másképp L. Ron Hubbard könyvével sem, amely 1950-ben jelent meg először Dianeti­­ka címmel, és azóta tizenötmillió példányban kelt el a világban. Ma­gyarországon negyvenezer kötet fo­gyott el, és most jelent meg harmad­szor. Az V. budapesti nemzetközi könyvkiállításon a Vigadóban sajtó­­tájékoztatón mutatta be a könyvet Stephen Shinn, a Nemzetközi Kiadó igazgatója. Elmondta, hogy ahogy a politikai helyzet ezt lehetővé tette, hazánk elsőként jelentette meg Hub­bard könyvét. Mi is a dianetika? Önsegítő filo­zófia és alkalmazása. Segítségével megtudhatjuk, hogy az embert az élete során ért tapasztalatok hogyan befolyásolják cselekedeteiben, sike­reiben vagy sikertelenségeiben. Hoz­zásegíti a módszer az olvasót (és al­kalmazót), hogy őszintébb legyen magával, hogy képessé váljon életét jobban irányítani. A kötet kiadója ha­zánkban az Interbright, amely a könyv ötvenezredik példányával ajándékozta meg a Nemzetközi Ki­adó igazgatóját. A kötet sikerét bizo­nyítja, hogy a napokban kerül köny­vesboltba Oroszországban, Japánban pedig már a legsikeresebb fejlesztő könyvek közé tartozik. Hubbard munkája nyomán egy­­re-másra alakulnak egyesületek ha­zánkban is azzal a céllal, hogy a szer­ző által leírt módszer alkalmazását megtanítsák. (bankó) Az orvos nevét titokban tartják Tovább operált az AIDS-es izraeli sebész JERUZSÁLEM - Megdöbben­tő esemény tartja lázban napok óta Izrael lakosságát, különösen azokat, akiket most sürgős AIDS-vizsgálatra rendeltek be. Egy AIDS-szel fertő­zött sebészorvos, akinek nemcsak kórházi, hanem magánpraxisa is volt, másfél évvel ezelőtt, egy nagy össze­gű életbiztosítás miatt, alapos kivizs­gálásra ment, amelynek során AIDS- vizsgálata is volt. Miután Izraelben az ilyen vizsgálathoz nem kell sze­mélyazonossági igazolványt vinni, így a fertőzött kilétét sokáig homály fedte. (Nevének megjelentetését még most is megtiltották, tartva a betegek bosszújától.) A biztosítótársaság se­gítségével kinyomozták az orvos személyét, akit azonnal elbocsátottak állásából. Betegeinek sorát pedig, saját érdekükben, AIDS-vizsgálatra rendelték be. Mint kiderült, Izraelben hat olyan esetet tartanak számon, amikor valaki hamis adatokat mondott be az AIDS- vizsgálaton, az eredményért pedig nem jelent meg. Közülük, ezen az or­voson kívül, egy nőt sikerült elfogni, aki ráadásul „ősi hivatást” űzött, ut­calány volt, és két éve AIDS-esként emberek sorát fertőzhette végig. Izraelben az egészségügyi kor­mányzat, okulva a történtekből, most módosítani kívánja a törvényt, annak ellenére, hogy világviszonylatban Iz­rael az utolsók között van az AIDS- fertőzés szempontjából. Beck Anna PÉNTEK, 1993. március 12. A Magyar Nemzet Sajtófesztivál ’93 játékának fődíjait nyerték: Merci mikrohullámú sütő: Szász Ádám (1155 Budapest) Merci univerzális robotgép: Kiss Erzsébet (5720 Sarkad) Dyras táskarádió: Major József (1205 Budapest) Gratulálunk! A nyerteseket levél­ben is értesítjük. Interjú Kissingerrel a ma esti Panorámában Ma este 21.35-kor a Tv 1-en ismét jelentkezik a külpolitikai főszerkesz­tőség világpolitikai magazinja, a Pa­noráma. A tartalomból: Herculesek boszniai erőpróbája - Borzalom és rettegés Boszniában - Henry Kissin­ger exkluzív interjúja a Panorámá­nak. A volt amerikai külügyminisz­ter, nemzetbiztonsági főtanácsadó, a hajdani „száguldó diplomata” Oroszországról, Jelcin esélyeiről, a délszláv háborúról és Közép-Európa lehetőségeiről nyilatkozik - A pénz­nyelő keleti tartomány: hogyan érzik magukat a keletnémetek? - Élet a pétervári szeméthegyek árnyékában - Fegyver- és kábítószer-kereskede­lem a Kyber-hágóban, a pakisztá­ni-afganisztáni határvidéken. Sir Solti berlini kitüntetése A Hans von Bülowról, a Berlini Fil­harmonikusok első vezető karmeste­réről elnevezett éremmel tüntették ki a német fővárosban a magyar szár­mazású brit dirigenst, Sir George Soltit - jelentette az MTI. Solti Györgyöt több mint 45 évi kapcsolat fűzi a legendás Berlini Filharmoni­kusokhoz, a néhai Herbert von Ka­rajan zenekarához. 1947-ben mutat­kozott be náluk, Mozart-, Beetho­ven- és Schubert-művekkel. A Fil­harmóniai Társaság kitüntetését csü­törtökön vette át. Most Berlinben Verdi Falstaffjának koncertváltoza­tát vezényli, ezenkívül Beethoven második szimfóniáját és Sosztako­­vics ötödik szimfóniáját. Ünnepi tudnivalók A Fővárosi Fürdőigazgatóság már­cius 15-én, hétfőn a gyógy- és melegfürdő-osztályait zárva tartja, s az uszodákat a vasárnapi üzemmenet szerint működteti. A Fővárosi Köz­terület-fenntartó Vállalat március 15-én csak a hétfői szemétgyűjtésre esedékes lakótelepekről és a hetente egy alkalommal, ugyancsak hétfőn időszerű lakóterületről szállítja el a szemetet. A hét végén lemossák az Erzsébet hidat A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a hét utolsó két napján - március 13-án, szombaton és 14-én, vasárnap - 9.00 és 14.00 óra között lemossa az Erzsébet hidat. Ezért a munkaterület mellett részlegesen lezár egy-egy forgalmi sávot. A vál­lalat kéri a járművezetőket, hogy a munkaterület mellett fokozott óva­tossággal közlekedjenek. Vilmos császár valóban pénzelte a bolsevikokat? Lenin maga fizette a vonatjegyét... II. Vilmos német császár 1917- ben és 1918-ban tucatnyi millió már­kát fordított Lenin, Trockij és más vezető bolsevikok pénzelésére, hogy siettesse a háború végét Oroszor­szággal - írta az MTI-Panoráma. Legalábbis ez derül ki az SZKP tit­kos okmányaiból, amelyeket a Stern magazin legújabb száma ismertet. A történészek ugyanis számos nyugtára bukkantak szovjet levéltá­rakban, amelyek azt bizonyítják, hogy a németek nagy összegekkel pénzelték a szovjet forradalmárokat. Annak idején a bolsevikok ellenfelei már szellőztették ezt, de mind a szovjetek, mind a németek határozot­tan cáfolták. A Ster nyilvánosságra hozta például a német Reichsbank (köz­ponti bank) értesítésének másolatát 1918. január 8-i keltezéssel arról, hogy „50 millió arany rubelt utaltak át a népbiztos szükségleteinek fede­zésére” Leon Trockijnak. Egy másik dokumentum azt tanúsítja, hogy Emil Kirdorf Ruhr-vidéki iparbáró 1917. június 18-án táviratilag 315 000 márkát utaltatott át Lenin­nek Svédországba. A történészek szerint a németek, tudva, hogy a bolsevikok véget akar­nak vetni a háborúnak, remélték, hogy ily módon siettethetik Kerensz­­kij republikánus kormányának buká­sát. A német hatóságok 1917 ápri­lisában nyíltan segédkezet nyújtottak ahhoz, hogy Lenin és tucatnyi közeli híve Németországon keresztül Svájc­ból visszatérhessen Oroszországba. A német külügyminisztérium levél­tári anyagai szerint azonban - ame­lyekbe a Stern magazin betekintést nyert - Lenin ragaszkodott ahhoz, hogy maga fizesse vonatjegyét, ne­hogy megvádolhassák a Németor­szággal való együttműködéssel.

Next