Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

A Magyar Nemzet HÍREK SZABAD GYÖRGY házelnök ma Bécs­­be utazik. Vasárnap találkozik az Ausztriai Magyar Egyesületek vezetői­vel, majd részt vesz a Collegium Hon­­oricumban rendezett „1848 Bécs-Bu­­apest" kiállítás megnyitóján. Este ün­nepi beszédet mond a magyar egye­sületek díszünnepségén. Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke, de­legációja élén, a Vajdasági Magya­rok Szövetségének meghívására, Sza­badkára utazik március 14-én, vasár­nap. A parlamenti pártfrakciók küldött­sége részt vesz az 1848-as forrada­lom és szabadságharc évfordulójának ünnepségén. Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés alelnöke a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség meghívására március 15-én Beregszászra utazik, s ünnepi beszédet mond a Petőfi-szobor­­nál. ANTALL JÓZSEF minis­zterelnök pénte­ken részt vett a budapesti Piarista Gim­názium március 15-ei ünnepségén. A bensőséges hangulatú megemlékezé­sen a­ kormányfő a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Tiszti Keresztje kitünte­tést nyújtott át dr. Gál István piarista tanárnak. A miniszterelnök rövid be­szédében hangsúlyozta a piarista rend kiemelkedő szerepét a nemzeti és közéleti nevelés terén, valamint em­lékeztetett arra, milyen sok kiemelkedő tudóst, művészt és államférfiút neveltek e hazának a piarista tanárok. PETŐFI-MELLSZOBROT ÁLLÍTOTTAK Százhalombatta főterén; a kőalkotás a testvérváros, Szováta jeles művé­szének, Bocskai Vincének a műhelyé­ben készült. Az ajándékba kapott szobor hasonmását tavaly Szováta központjában avatták fel. CSAPATZÁSZLÓT ADOMÁNYOZOTT az új térségi honvédelmi dandárnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés. A csapatzászlót az önkor­mányzati testület pénteki, ünnepi ülé­sén adták át Nyíregyházán. A csök­kenő létszámú reguláris alakulatok mellé, a nyugat-európai államokhoz hasonlóan, területvédelmi célra szer­vezett dandár a múlt ősszel alakult meg a Nyírségben. BRÜSSZELBŐL ÉRKEZETT filmes stáb Dorogra, hogy az Európai Gazdasá­gi Közösség megbízásából megörö­­ítse a település környezetvédelmét. . A megbízó, az EGK „Phare Alapítvá­nya", amely egymillió ECU-t juttatott Dorognak a földgázvezeték-rendszer kiépítésének befejezésére. A vezeték­­ nemrégiben elkészült, s a külföldi tá­mogatás eredménye, hogy a földgáz eljutott Dorog minden utcájába, a vá­rosban megszüntethetik az egészség­re káros széntüzelést. A FALUGONDNOKI RENDSZER beveze­tését idén újabb négy megye számára teszi lehetővé a Népjóléti Minisztérium meghívásos pályázata. A Borsod-Abaúj- Zemplénben, Baranyában és Somogy­ban elindított modellkísérlet nyomán már 57 falugondnok látja el a személyes gondoskodásból adódó teendőket az aprófalvakban. A következőkben Nóg­­rád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és - a rendszer tanyasi változatával - Bács-Kis­­kun megye pályázhatja meg a falugond­nokság bevezetését. A Nógrád megyei önkormányzat és a minisztérium között pénteken Salgótarjánban született meg­állapodás értelmében a falugondnokok kiképzését a megyei önkormányzat vál­lalta, s várhatóan még az idén tíz kis fa­luban munkába is állnak a mindenest szerepkört magukra vevő gondnokok. TILTAKOZÓ POLITIKAI HIRDETÉST jelen­tetett meg kilenc párt és szervezet — a Független Kisgazdapárt, az MDF, a Nemzeti Szolidaritás Pártja, a ΠΒ, a Szolidaritás Szakszervezet, a Szociál­demokrata Párt, a megyei Autonóm Munkástanácsok Szövetsége, a megyei Liga Szakszervezetek és a Független Magyar Demokrata Párt - a Komárom- Esztergom megyei napilap, a 24 óra pénteki számában. Az aláírók az ellen tiltakoznak, hogy Tatabánya város szombaton fogadja Thürmer Gyulát. A pártok és a szervezetek azért nem érte­nek ezzel egyet, mert pár évvel ezelőtt a Munkáspárt elnöke üdvözölte a szov­jet puccsot. Thürmer Gyula a tervek sze­rint a városháza nagytermében politikai fórumot tart, s fogadja őt a komáromi megyeszékhely polgármestere is. Hazai tudósítások További pénz szükséges a Szigetköz vízpótlására A kormány elfogadta az átdologozott rendőrségi törvényjavaslatot A Duna egyoldalú elterelése következtében szükségessé vált sürgős beavatkozások to­vábbi lépéseiről, az élelmi­szeripar privatizációjáról és a rendőrségről szóló törvényja­vaslat átdolgozásáról volt szó többek között a kormány pén­tek délelőtti szóvivői tájékoz­tatóján. A kormány elfogadta a földmű­velésügyi tárca előterjesztését az ágazat privatizációs stratégiájáról, amelynek főbb pontjait Szabó János miniszter ismertette. A minisztérium legfontosabb feladatának nevezte Szabó az élelmiszeripar privatizálá­sát, hiszen a mezőgazdasági terme­lés közvetlenül és közvetve 4,5 mil­lió ember jövedelmét érinti. A tárca olyan ütemben szeretné a privatizá­ciót megvalósítani, hogy a hazai vál­lalkozók reális versenyhelyzetbe ke­rüljenek a külföldiekkel szemben. A miniszter a gabonaiparral kap­csolatban elmondta, hogy a nagyobb malomegységeket részvénytársaság­gá alakítják, a kisebbeket versenyez­tetik. A húsiparban a tárca nagyobb mértékű tőkeinjekciót tervez. Szabó szerint a húsipari vállalatok a keleti piac elvesztésével nagyon nehéz helyzetbe kerültek, pedig a feldolgo­zó üzemek jól felszereltek, európai színvonalon működhetnének. A mi­nisztérium politikai kérdésként keze­li és segíteni kíván a Budapesti Tej­ipari Vállalat fizetési gondjain, ugyanis a vállalat helyzete a beszállí­tókat is érinti. A kormány - mint megtudtuk - egyetért az AVÜ döntésével, misze­rint a szövetkezetek a még kézhez nem kapott, de a Kárpótlási Hivatal által igazolt kárpótlási jegyekkel részt vehetnek a privatizációban. Juhász Judit szóvivő a további­akban a Szigetköz vízpótlásával kapcsolatos kormányálláspontról adott tájékoztatást. Mint elmondta, a tavalyi év során rendelkezésre bo­­csájtott pénz nem elegendő a szük­séges intézkedések megtételére, a kárenyhítő beavatkozásokhoz to­vábbi pénzeszközöket kell biztosíta­ni. A munkák még tavaly novem­berben elkezdődtek, aminek ered­ményeként víz került a Zátonyi-Du­­nának nevezett holtágba. A munkák során 22 ezer köbméter földet és iszapot mozgattak meg, s 13 km-es szakaszon távolították el a mederből a benőtt növényzetet. A kormány felkérte az érintett öt tárca miniszterét, hogy a következő ülésig készítsenek közös javaslatot a vízpótlásra, ami egyre sürgetőbb, hi­szen a természet vegetációs időszaka nemsokára véget ér. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a rendőrségről szóló törvényja­vaslat átdolgozását a kormány elfo­gadta, és azt sürgős tárgyalásra az Or­szággyűlés elé terjeszti. Az új javaslat többek között pontosítja a rendőrség feladatkörét, szigorú korlátot állít a pártpolitikai befolyástól mentes mű­ködésre. Az új szabályozás a rendőr részére nem enged meg párt nevében, vagy érdekében való közszereplést. A jövedéki szabályozásról és el­lenőrzésről szóló törvényjavaslatot is elfogadta a kormány. A törvény­­tervezet a mesterségesen fermentált dohány, a dohányipari termékek, a szesz, a sör, a kávé, a tüzelőolajként felhasználható kőolajtermékek ter­melésének, raktározásának, forgal­mazásának, exportjának és import­jának szabályozásáról és engedé­lyezéséről rendelkezik. (é. t· g·) Parlamenti menetrend/ Újra terítéken a médiakérdés Nemzeti ünnepünkre tekintettel a Házbizottság kedd­re és szerdára helyezte át a parlament jövő heti plenáris ülését - jelentette be Szabad György az Országgyűlés el­nöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A továbbra is rendkívül dús törvényhozó programmal a szakbizottságok igyekez­nek lépést tartani. Több, kivételes eljárásban előkészített előterjesztésről kedden hoznak törvényt. Döntés várható az országos tudományos kutatási alapról, a büntetés-vég­rehajtás módosításáról, a testnevelés megújításának kon­cepciójáról. Várhatóan lezárul a statisztikai törvény vitá­­ja,az európai felsőoktatási alap ügyében pedig csak a vég­szavazás maradt a jövő hétre. Régóta döntésre érett a Szi­getköz természetvédelmévé, valamint a bősi kérdéssel foglalkozó ideiglenes­­bizottság létrehozásával kapcsola­tos két határozati javaslat. Szerda este folytatódik a ma­gyar állampolgársági törvény általános vitája. Kedden napirend előtt dönt a parlament több új tör­vényjavaslat sürgős tárgyalásáról, ezek között külön is említést érdemel a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló kormány-előter­jesztés. Ekkor szavaz a parlament a médiakérdés újbóli na­pirendre tűzését szorgalmazó szocialista indítványról. A Gaál Zoltán frakcióvezető nevével is fémjelzett indítványt az Alkotmánybíróság határozatára apellál, amely folya­matos alkotmánysértésben marasztalta el az országgyűlést a médiatörvény elmaradása miatt. Itt említjük meg, hogy a parlament két hét múlva megkezdi a sajtószabadságról szóló törvényjavaslati vitáját­­a régóta beeterjesztett és most elővett törvényjavaslat nem a médiatövény helyett, hanem amellett szabályozná a sajtóval összefüggő kérdé­seket.­ Az ombudsman intézményéről szóló törvény több­ször beharangozott határozathozatala viszont újabb ha­lasztást szenved. Sem a jövő héten, sem azt követően nem tárgyalja meg az országgyűlés a képviselői „másodállá­sokkal” összefüggő javaslatot, jóllehet a szakbizottságok befejezték megvitatását. Információnk szerint a parlamen­ti pártok újabb egyeztető megbeszéléseket kívánnak tarta­ni, és már öt frakció pártolja a napirendre tűzést. A sajtótájékoztatón Szabad György felhívta a figyel­met a nemrég megjelent képviselői almanachra, bár egy kérdés kapcsán arra is kitért,hogy a kiadvány - elődeitől eltérően - a honatyák vagyoni helyzetével kapcsolatos adatokat nem tartalmazza. A képviselők mindenesetre már megkapták a tiszteletpéldányokat, s kölcsönös dedi­kálása is elkezdődött a parlamentben. (bodnár) n­eseci.i3igaRi j - rii'i'tvsisi­t, s.c?tt ,­#»«}. Több, március 10-én megjelent lap közölte Duray Miklós azon megjegyzését Szabad György házelnök egyik prágai nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint „Szlovákia és Magyarország a lehető legjobb szomszédi viszonyban lesz egymással"s hogy az „nagyon távoli jövőbe mutató látomás, hiszen a két ország közt sok a vitás mozzanat, pél­dául Bős és a kisebbbségek kérdése". Feltételezhető, Du­ray Miklós csak rövidített közleményt ismert meg a szó­ban forgó március 4-i, a cseh és a magyar parlamenti elnök által tartott sajtóértekezletről. A hivatalos közlemény va­lójában a következőképpen idézte Szabad György vonat­kozó megállapítását: „Természetes kívánalom a Duna el­terelésével kapcsolatos problémák rendezése és az az el­várás, hogy Szlovákia teljesítse az európai kisebbségvé­delmi normákat. A magyar fél meggyőződése, hogy végül is minden a kívánatos irányba fejlődik és a szlovák-ma­gyar viszony fokozatosan a legjobb szomszédi kapcsolattá alakul. Ez nemcsak kívánatos, hanem előmozdításra méltó is - mondta a Magyar Országgyűlés elnöke". Orbán állításának nincs alapja A rokonságot vállalja Bauer, de nem szociáldemokrata Aki az SZDSZ 15 pontját szoci­áldemokrata vagy szocialista javas­latnak tekinti, nem tudja mi a szocia­lizmus. Ez lehet életkori sajátosság, másoknál feledékenység - állítja Bauer Tamás a szabaddemokraták programtitkárságának vezetője. Kije­lentéséhez részletes indoklást is fű­zött pénteken veszprémi sajtótájé­koztatóján. A helyszín egyébként nem véletlen, hiszen február köze­pén, mint azt lapunk megírta, Orbán Viktor a Fidesz regionális értekezle­tén éppen Bauer Tamás személyét és programkészítő tevékenységét hozta fel példának az SZDSZ balra tolódá­sára. Bauer Tamás, a Fidesz vezető minősítése szerint „tiszteletre méltó álláspontú szociáldemokrata”...­­ A 15 pont nem az SZDSZ prog­ramja, hanem egy javaslatsor amely arra a tényre alapoz, hogy már min­den bizonnyal ez a kormány marad 15 hónapig. Az ellenzéki párt lehető­sége ezért a bírálaton kívül annyi le­het, hogy javaslatokat fogalmaz meg, s ha azokat megvalósítanák biztosan jobban mennének a dolgok. Ha vi­szont az SZDSZ kormányt alakítana, ennél sokkal mélyebbre ható változ­tatásokra törekedne - mondta Bauer, majd részletesen elemezte a „szociál­demokrata vádakkal” illetett ponto­kat. Ide sorolták bírálói a foglalkoz­tatás növelésére vonatkozó javaslato­kat, amelyekben főleg a pályakezdők helyzetére keresik a megoldást. Kü­lönösen az üzemi tanácsok többlet jogaira vonatkozó javaslat kevert nagy vitát, a szabaddemokraták ugyanis úgy látják, hogy mintegy kontrollként kellene működniük az állami vállalatoknál. Ezt azért tartják fontosnak, mert az SZDSZ szakértői megítélése szerint ma Magyarorszá­gon az állami vállalatokkal szemben olyan kormányzati önkény érvénye­sül, amelyre nem volt példa az elmúlt harminc évben. A határozott kérdésre Bauer Ta­más kijelentette: nem vagyok szoci­áldemokrata, de van rokonság az SZDSZ és a szociáldemokrácia kö­zött. Ugyanakkor alapvető különb­ség: a szociáldemokraták az állam ki­terjedt gazdasági szerepvállalását tá­mogatják, amíg az SZDSZ és sze­mély szerint Bauer Tamás is határo­zottan ellenzi az állami tulajdont. Ukrán katonai attaséhivatal Napokon belül megkezdi műkö­dését Budapesten az ukrán katonai attaséhivatal. Ezt Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára mondta el az Λί77-nek, azt követően, hogy kétnapos hivata­los látogatáson Ukrajnában járt. Be­számolt arról is: meglepően kedvező fogadtatásra talált az a magyar kérés, hogy az ukrán védelmi minisztérium tevőlegesen járuljon hozzá az Ukraj­nában lévő magyar katonasírok fel­kutatásához, illetve rendbetételéhez, noha ez az ottani törvények értelmé­ben nem tartozik a tárca illetékességi körébe. A katonasírok ápolásáról ha­marosan kormányközi egyezmény születik a két ország között, amit magyar részről bizalomerősítő lé­pésnek tekintünk - mutatott rá az ál­lamtitkár. Példaértékűnek nevezte a magyar-ukrán katonai kapcsolato­kat. Mint mondta, ez Magyarország számára azért is különösen fontos, mert számos, a Magyar Honvédség működőképességének fenntartásá­hoz nélkülözhetetlen haditechnikai alkatrészt csak Ukrajnából lehet be­szerezni. A mostani tárgyalások so­rán a magyar delegáció már átvette az ukrán ajánlati listát és e témában remélhetőleg hamarosan megállapo­dás születik. SZOMBAT, 1993. március 13. A választások után megszüntetnék őket? A Fidesz mégis helyesli a tb-önkormányzatokat A Fidesz 1994 utáni időszakra vonatkozó szociálpolitikai elképze­léseit és a hitelkonszolidációról folyó vitában kialakított álláspontját ismer­tették pénteken a párt székházában tartott sajtótájékoztatón. Orbán Vik­tor, a Fidesz frakcióvezetője elmond­ta: ezentúl minden héten beszámol­nak a párt egy-egy témakört átfogó elképzeléseiről. Mindez az áprilisi kongresszusuk vitaanyagát képezi, illetve a párt választási programja­ként is felfogható. A hitelkonszolidáció szükséges­sége szakmai oldalról nem vitatható, hiszen a pénzügyi intézményrend­szer stabilizálásában való állami részvétel a fejlett piacgazdaságokban is megszokott jelenség - kezdte érté­kelését Spéder Zoltán, a Fidesz gaz­dasági kabinetjének vezetője. Véle­ménye szerint a magyarországi hitel­konszolidációban az állam részvéte­lét a bankrendszer válsága mellett a nagy kereskedelmi bankok privatizá­cióra való felkészítése is indokolja. A hitelkonszolidáció buktatói kö­zül a tájékoztatón kiemelték: a ban­kok a rossz követelésektől ugyan megszabadulnak, de nem oldódik meg jövedelmezőségi válságuk, és privatizációs esélyeik sem javulnak. Spéder Zoltán elmondta: az „akció" következményeit a következő kormá­nyoknak is viselniük kell, hiszen a hi­telkonszolidáció nagy tömegű kon­szolidációs kötvény kibocsájtását vállalja, melynek teljesen bizonyta­lanok a visszafizetési forrásai. A Fi­desz gazdasági szakembere úgy véli: az 1993-as konstrukciót a bankokkal való szoros együttműködésben kell kialakítani, a rendelkezésre álló tech­nikák közül pedig azt a megoldást kell választani, amely az állam és az adófizetők számára megfelelő garan­ciákat, de egyben takarékos megol­dást is biztosít. A Fidesz egészségügyi és foglal­koztatáspolitikai elképzeléseiről ké­sőbbi időpontban számolnak be,­­ Frajna Imre pénteken pusztán bizo­nyos szociálpolitikai kérdésekről szólt. Ezek szerint a szociális juttatótá­sok mennyiségét nem lehet növelni, ehelyett az újraelosztási rendszert kellene ésszerűsíteni. Óvakodni kell attól, hogy kialakuljon a „járulékleső életforma”, amelynek során csak azért „fekszik bele valaki a szociális hálóba”, mert nincs érdekeltté téve egyéb pénzkereseti forrás felkutatá­sában. A Fidesz szerint a szegénység „városiasodott”, s az idősek mellett leginkább a gyerekes fiatalokat sújtja. Ezért szeretnénk a gyest megszüntet­ni, a kedvezőbb feltételeket biztosító gyedet pedig kiterjeszteni. A jelenle­gi szabályoktól eltérően azonban a gyed összegének szeretnének felső határt szabni. Orbán Viktor szerint je­lenleg arra is van lehetőség, hogy szá­zötvenezer forintos gyedet vegyenek fel, s a limit meghatározásával a gye­rekes családok érdekeit védenék. Szeretnék továbbá a bölcsődéket és az óvodákat támogatni, hogy az anyák ne ilyen jellegű szociális korlá­tok miatt ne tudjanak munkát vállal­ni. A nyugdíjrendszer legnagyobb problémája pedig a fiatal demokraták szerint az, hogy „túl sok ember, túl hamar, túl kevés nyugdíjat kap". - Elfogadjuk a társadalombizto­sítási önkormányzatokat, még akkor is, ha szerintünk nem ésszerű ezek létrejötte - mondta Orbán Viktor. A társadalombiztosítási önkormányza­tok ugyanis előbb-utóbb szembefor­dulnak majd a kormánnyal, s azt kí­vánják, hogy minél több pénzt kapja­nak. Ezt a kormány csak úgy tudja teljesíteni, ha adót emel, így viszont nem lehet gazdasági nökedést elérni. Ezt a csapdát - ha az akkori gazdasá­gi helyzet úgy kívánja - 1994 után a Fidesz szeretné feldoldani. A liberá­lis nem arról ismerszik meg, hogy mindent felrúg, ami neki nem tetszik. Ezt népboldogításnak nevezik - mondta Orbán. Nem kívánják a tör­vényesen létrehozott társadalombiz­tosítási önkormányzatokat „felszá­molni”, azonban tárgyalások után törvényes­ úton meg-­lehet szüntetni az érvényes választások után létrejött társadalombiztosítási önkormányza-" takaír. rv*·' ariena a .arsaquá ιδχ." (sümegi) Szuperadót terveznek az élvezeti cikkekre . (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Nemzet kérdésére - miszerint több kórház már eddig is erre kényszerült, a programozott mű­tétek kitolásával, a területen kívüli betegek elutasításával - az államtit­kár asszony elmondta: nem fordulhat elő, hogy ellátásra szoruló beteget elutasítson a kórház. A területen kí­vüli betegek ellátása az átmenet ne­hézsége miatt akadályokba ütözhet. Ezt majd a júliusban induló finanszí­rozási reform oldhatja meg. Mikola István viszont azt mon­dotta: nem hisz a magyar egészség­ügy hatalmas belső tartalékokaiban. Kényszerpályán vagyunk - mondotta -, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a teljesítménfinanszírozás valójában válságkezelés. Súlyos diszkrimináci­ónak nevezte, hogy amíg a köztiszt­ségviselők - így például a tb hivatal­nokai - ugyanabból a járulékbevétel­ből megkapták a 13. havi bért, addig a közalkalmazottak, tehát az orvo­sok, ápolók nem. Pusztai Erzsébet hangsúlyozta, hogy a dohányárura és az alkoholra bevezetendő szuperadó­ról tárgyalások folynak a Pénzügy­minisztériummal, ez azonban csak hosszabb távon segíthet. Jelenleg a kórházi ágyakon fekvők több mint felének alkohol okozza a problémá­ját. A sajtótájékoztatón Pusztai Er­zsébet elmondta: ebben az évben a társadalombiztosítás valószínűleg nem ötmilliárd forint hozamú va­gyont kap, hanem a vagyonátadás csúszása miatt ötmilliárd forintot. (élő) Intézmények, szervezetek, vállalkozók, figyelem! A Budapest, Dózsa György út 84/B szám alatt lévő irodaházban irodai munkáza­ti bútorozatlan szobák bérelhetők.­­ A szobák munkanapokon 8-16 óráig megtekinthetők. Értekezletek, konferenciák tartásához, valamint oktatásra 30-250 fő befogadására alkalmas terméket is kiadunk esetenkénti­ vagy rendszeres használatra. Érdeklődni lehet személyesen vagy telefonon (153-2900) Trecska József gondnoknál. ­ FŐVÁROSI VÍZMŰVEK 1068 η ra­­­m 1993. március 16-án ΚΓ órától megváltoznak a Fővárosi Vízművek közérdekű telefonszámai. Az üzemviteli központ új telefonszáma: 270-3333. Hibabejelentés (diszpécserszolgálat) új telefonszáma: 270-2777.

Next