Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

SZERDA, 1993. április 7. Kultúra O­rlando a moziban Sally Potter és a négyszáz éves lord (illetve lady) Virginia Woolf Orlandója a huszadik századi irodalom legkülö­nösebb regényhőseinek egyike. Az ifjú angol nemes tizenhét évesen lép elénk, majd a történet négy évszáza­dos cselekménye alatt nővé változik, és mindössze húsz évet öregedve el­vezeti az olvasót a XX. századba. A páratlan hangulatú regény a főhős lí­rai karakterén keresztül láttatja Ang­lia történelmét és szellemi életét. Nincs női tudat vagy férfitudat Több mint fél évszázaddal a sike­res regény megjelenése után Sally Potter angol filmrendezőnő álmodta mozivászonra Virginia Woolf hősét. Az Orlando magyarországi bemuta­tója alkalmából Budapestre látogató rendezőnőt a film és a regény kap­csolatáról kérdeztük.­­ Virginia Woolfot egyes elemzői az első valódi női írónak tartják, mert szakított a férfiak által teremtett iro­dalmi hagyományokkal, és egészen új stílust teremtett. Mennyire érzi ön a filmváltozatot női alkotásnak? - Egyáltalán nem érzem annak. Miután én magam nő vagyok, így minden, amit teszek, az élményeimen alapul, amelyeket nőként élek meg. Azonban úgy hiszem - és valószínű­leg Virginia Woolf is így gondolta hogy nincs külön női tudat vagy férfi­tudat, hanem egyetemes emberi tudat van. A különbségek legfeljebb abból erednek, hogy a tapasztalataink kü­lönbözőek. Orlando történetén ke­resztül, aki először férfiként, majd nőként jelenik meg, az egyetemes emberi tudat két aspektusa áll elénk. Az angol magatartás hibái -Ön a filmet részekre tagolta, és minden rész elé egyszavas címeket tett, mintapéldául: halál, szerelem, társaság. Miért találta szükségesnek, hogy a regény folyamatos történetét helyenként megszakítsa? - Tulajdonképpen erre csak a vá­gószobában került sor, eredetileg a forgatókönyv írásánál nem terveztem a történet részekre osztását. Mikor azonban az első vágás után megmutat­tam a filmet néhány embernek, nem tudták, hogy az egyes jelenetek melyik korban játszódnak, mivel nem ismer­ték eléggé a különböző korszakok di­vatját, így arra gondoltam, hogy az a legegyszerűbb, ha évszámokkal jelö­löm a cselekmény idejét. De hogy ne csak számok szerepeljenek az egyes részek előtt, egy-egy szót illesztettem a dátum mellé. Ezt olyasminek szán­tam, mint valami rejtvény: a néző nem tudja előre, hogy a cselekmény meny­nyire fog megfelelni a címnek. - A történet szerint Orlando csa­lódik a szerelemben és a költészet­ben, és csalódásai elől Konstantiná­­polyba menekül, ahol királyi követ­ként él. A fim talán ezen a ponton ragaszkodik a legkevésbé az eredeti történethez. Miért éppen itt tért el Virginia Woolf regényétől? - Számomra a könyvnek ez a ré­sze a legkevésbé rokonszenves, mivel azt a brit gyarmati magatartást ábrá­zolja, amely szerint ami nem angol, az nem is­­bír jelentőséggel. Sajnos, ki nem állhatom ezt az attitűdöt, így a filmben Orlando barátságot köt egy hozzá hasonló korú török nemessel, és ezen a barátságon keresztül tanul saját hibáiból. Hiszen már első találkozásuk alkalmával szörnyű diplomáciai bak­lövéseket követ el, de ebben a számára új, keleti környezetben megtanulja fel­adni angol magatartásából eredő hibáit. - Orlando - immár nőként -gyermeket fogan, és kislányt szül. A film befejező képsoraiban ez a kis­lány videokamerával a kezében sza­ladgál Orlando ősi birtokán. Azonos lenne ez a kislány a rendezőnővel? - Azt hiszem, bizonyos értelem­ben igen. Már tinédzserkoromban kamerával játszottam, de valójában hosszú időbe és küzdelembe tellett, míg olyan filmes lett belőlem, ami­lyen lenni szerettem volna. Vissza­térve az első kérdésére: akkor azt vá­laszoltam önnek, hogy nincs igazán különbség férfi és nő között. Nos, né­ha mégiscsak van. Egy nő számára sokkal nagyobb küzdelem filmrende­zővé válni, így a kamerával játszó kislány: üzenet a következő női ge­neráció számára. Talán őnekik már könnyebb dolguk lesz, mint nekem. A kislány: a jövőbe vetett bizalmam. Ugyanakkor a gyermeki fantázia fontos forrása kell hogy legyen min­den alkotó embernek, és nem szabad, hogy kivesszen belőlünk. Könnyed és bonyolult­ ­ Sokak szerint Virginia Woolf az Orlandót stílusparódiaként kezdte el írni, amelyben a különböző irodalmi koroknak és egyúttal az életrajz­íróknak a modorosságait igyekezett tálalni az olvasó számára. A regény végül ennél jóval filozofikusabb hangnemű lett, mégis számos helyen felcsillan az írónő humora. Ön ho­gyan értékeli a regényt? - Úgy hiszem, az Orlando rend­kívül mély írás az emberi lét leg­alapvetőbb kérdéseiről: az életről, a halálról és a halhatatlanságról, a testről és a lélekről, a szerelem mú­landóságáról. Mindezekről a leg­könnyedebb módon szól, sok-sok humorral, iróniával. Számomra a bonyolultság és könnyedség ilyes­fajta párosítása rendkívül vonzó, igyekeztem tehát ezt visszaadni a filmben is. - Min dolgozik az Orlando után? - Elkészültem egy újabb forgató­­könyvvel - ez természetesen a husza­dik században játszódik. Van néhány ajánlatom más filmekre is, elsősor­ban Amerikából, de azt hiszem, elő­ször a saját forgatókönyvemet fogom megrendezni. Szelényi Zoltán Orlando (Tilda Swinton) Sally Potter TAVASZI VÁSÁR A­­TERÉZVÁROSI TEXTUÁRUHÁZBAN Darabszőnyegek 20/6, Padl0SZ J­égiQÉ méteráru 30% függöny 20%, bútorszövet 20%, ruházati­­ engedménnyel. Olcsóbbnál is olcsóbb! A­­^„t^ROSI TEXTILÁRUHÁZBAtl A BABILON NYELVSTÚDIÓ kilenchetes, intenzív ANGOL és NÉMET tanfolyamokat indít heti 3x3,2x3,2x2 és 1x4 órában április 13-tól. Szintfelmérés: németből hétfőnként, angolból szerdánként 14-17 óra között. .Vállalatoknak kihelyezett tanfolyamok. 1067 Bp. Teréz krt. 41. (Béke Szálló mellett). Telefon: 132-4974,135-3825. . . A BÉDE­S RÉSZVÉNYTÁRSASÁG felvételre keres sokoldalú, az új iránt fogékony orvost Feladat: részvétel az új készítményekkel kapcsolatos kutató-fejlesztő munkában és a törzskönyvezésekben, PR-tevékenység és tanácsadás. Szakmai és társalgási szintű németnyelv-tudás szükséges. Fiatal, gyakorlatot szerzett jelentkezőket várnak. Önéletrajzukat és fényképüket a Béres Rt levélcímére küldték el. Budapest, Pf.: 17.1525. » Az Országos Kardiológiai Intézet (1096 Budapest, Haller u. 29.) felvesz intenzív terápiás nővéreket, kiemelt fizetéssel. Albérleti hozzáj­árulást, útiköltség-térítést, továbbtanulási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezni lehet: a 113-1220/175 telefonszámon, Szigetvári Györgyné ápolási főigazgató-helyettesnél. A múzeumba belépni nem tilos, de életveszélyes Nem csak a naprakész információknak, de a régi idők­nek is a mozija a televízió szerte a világon. Míg azonban a tengeren túl külön tévéadók alakultak letűnt korok mozi­filmjeinek a sugárzására, idehaza a konszolidációnak ne­vezett „szelíd” terror idején szerveződő Magyar Televízi­óban a magyar film muzeális értékeivel is furcsán bántak, nem csak a napi információkkal. Ezt is, azt is elzárták a té­vé közönsége elől. A második világháború előtti magyar film azért volt tiltott gyümölcs a televízióban, mert „hamis eszméket” hirdetett, és mert nevezetes személyiségei szin­te mind emigrációban éltek. A háború utáni filmtermés ja­va része pedig azért, mert nem óhajtották ingerelni azok­nak az időknek a filmvászonra vitt, ordító hazugságaival az ’56 után nagy nehezen igába fogott népet, így azután - egy-két minden szempontból kifogástalan filmremek és filmkomédia kivételével, mint amilyen a Valahol Európá­ban vagy Latabár Kálmán komédiái - nemigen vitt el ben­nünket, hazai nézőket a magyar film múzeumába a televí­zió. Még az amerikai - meg a francia, az angol - filmtör­ténet nevezetes alkotásaival előbb találkozhattunk a képer­nyő előtt üldögélvén, mint a honi művekkel. Kísértés A nyolcvanas évek nagy világátalakulása idején azután kicsinykét változott a helyzet. Kiderült, hogy az emigráció­ba vonult színészek, rendezők egyike-másika kiállja a szo­cialista erkölcs (meg a szocialista humánum, mert ilyen is volt) kritikáját, munkáik tehát - úgy is, mint kiváló üzletek - visszaszivárogtathatók a hazai köztudatba. Így került fo­kozatosan a tévé műsorára Karády Katalin dalaival, film­jeivel új Karády-reneszánszot keltve. A tilalmak hatására felszökő népszerűségi láz azonban hamar el szokott múlni. Mire Karády koporsója hazatért (ő maga is szeretett volna visszajönni, ám ezt egy méltatlan jogi huzavona egykori háza birtoklása körül lehetetlenné tette), főleg a kortársai s ifjúságának hódolói siratták és ünnepelték. Művészi hagya­téka oda került, ahová minden múltbéli érték, a múzeumba. A filmmúzeumba. Ezen a címen fut - ki tudja, mióta - a filmsorozata is a Tv 2 vasárnap délutáni programján. Nézői főként kávézgató, ifjúságukat visszaálmodó nénikék, bá­­csikák, meg a régi magyar film megszállott szerelmesei. Azt kell mondanunk tehát, hogy Karády Katalin mozija a helyén van. Nem kap se többet, se kevesebbet, mint amennyit ér. És legfőképpen: senkit nem zökkent ki világ­képéből, eszméiből, ízlésvilágából, kultúrájából. A legutóbb bemutatott Kísértés című, 1941-ben forgatott filmje is (Bónyi Adorján regénye alapján Szatmári Jenő írta, rendezője Farkas Zoltán volt) édes-tisztességes, és csak módjával hazug mese a polgári család és erkölcs védelmé­ben, kellemes környezetben, jófajta melódiákkal, közepes színészi játékokkal. A film egyetlen értéke a Karády által elő­adott Fényes Szabolcs-dal („Mindig az a legszebb perc, mit meg nem ad az élet, „ Mindig az a legszebb csók, mit el nem csókolunk"), mint tudjuk, ideológiát teremtett, a háborúnak kiszolgáltatott ember vigasztalására szolgáló ideológiát. Ezért azután túlélt mindent és mindenkit. Sőt! Ma is éneklik, ma is ismerik, ma is vigasztalódnak vele, még ha tudjuk is, hogy hamiskás ez az életfilozófia. Hamiskás, de nem bántó. Nem fölkavaró, mint ahogyan Karády filmmúzeuma sem az. Dalolva szép az élet Nem így vagyunk azonban azzal a másik muzeális so­rozattal, amelyet csak az imént indított útjára Az 50-es évek mozija címmel a Tv 2. Ez a kellő fölkészítés nélkül érkező múltidézés ugyanis kínokat kelthet itt, és nosztal­giákat ott. Zűrzavart mindenütt. A sorozat első darabjául Keleti Márton filmjét válasz­tani több mint hiba. Provokáció: Keleti Márton, kiről az ér­vényben lévő (s alighanem jobb híján még sokáig használa­tos) Új filmlexikon azt úja: „sokoldalú művészete a népi de­mokráciában bontakozhatott ki igazán” és hogy „az 1956- os ellenforradalom után Dobozi Imre forgatókönyve alap­ján az első között örökítette meg művészi igénnyel a leját­szódó eseményeket, kutatva azok emberi, politikai összete­vőit” , a hazai filmszakma rettenetes kaméleonjai közé tarto­zott. Jó szakember volt (még a háború előtt a legkiválóbbak­tól tanulta meg a filmkészítés minden fortélyát), és szakér­telmét úgy forgatta-kamatoztatta, ahogyan az aktuálpolitika kívánta. Nézhető mozit csinált a legócskább, a leghazugabb forgatókönyvből is, és éppen ezért el tudott adni közönségé­nek a filmvászonról minden gyalázatot. Ez a sorozatnyitó Dalolva szép az élet című, 1950-ben forgatott film is fo­gyasztható. Még ma is fogyasztható. Mert kitűnő színészek játszanak (Soós Imre, Latabár Kálmán, Ferrari Violetta például) benne, mert jó a zenéje (főleg ha Erkel, Bárdos La­­jos és Farkas Ferenc akkordjait halljuk) és igazán elmés az operatőr. Hegyi Barnabás munkája. Kiglancolt a derűje. És ez a veszedelmes mostanság, amikor szinte minden keserű, reménytelen és nehézkes, ami a jelenre s a jövőre vonatko­zik. Keleti Mártonnak meg az ötvenes évek filmjeit megidé­ző sorozatnak az óvatlan, a fölkészületlen tévénéző még azt is elhiszi, hogy azt a gondatlan és reményt adó korszakot vissza kéne hozni, vagy legalább ahhoz hasonlatost kéne teremteni. Mondjuk a következő választások alkalmával. És az ilyesfajta elgondolást erősíteni több mint életveszélyes. Az maga a halál. Lőcsei Gabriella Magar Nemzet 11 NAPLÓ MUNKÁCSY MIHÁLY KRISZTUS MELL­KÉPE című rézkarcot kedden állították ki a szegedi Móra Ferenc Múzeum elő­csarnokában. A rézkarcot a Rómában élő Kállay Kristóf, a Magyar Máltai Lo­vagok Szövetségének elnöke ajándé­kozta a közelmúltban a múzeumnak. A művet, amely tanulmány a Krisztus Pilá­tus elött című képhez, 1880 körül ké­szítette alkotója. Ezzel az ajándékkal együtt immár hat Munkácsy-kép látható a szegedi múzeumban. AZ EGYETEMI SZÍNPAD ÉS A MOL RT. közösen meghirdetett ifjúsági és drá­mapályázatára a határidő lezártáig 61 színdarab érkezett - közölte az Egyetemi Színpad titkársága. A művek egyharmadát vidékről nyújtották be. Az eredményhirdetést április 7-én dél­után 5 órakor tartják meg az Egyetemi Színpadon, ahol négytagú zsűri - Ascher Tamás, Balassa Péter, Nánai István és Puskás Tamás - adja át a MOL Rt. díjait. Az első helyezett művet az Egyetemi Színpad műsorára tűzi. SZABÓ MAGDA Az atonalitás harmó­niája Vörösmarty művészetében cím­mel kedden tartotta székfoglaló elő­adását a Széchenyi Irodalmi és Mű­vészeti Akadémián, az MTA díszter­mében. Mediawave ’93 (MTI) A harmadik nemzetközi vizuális művészeti fesztivált április 27-e és május 2-a között rendezik meg Győrött. Az idei seregszemlére 34 országból 544 nevezés érkezett Az előválogatásra felkért zsűri a ver­senyprogramba 65, az információs vetítések körébe 75 művet javasolt Ezen túl egy-egy blokkban különbö­ző alkotóműhelyek, csoportok, isko­lák is bemutatkoznak. Az idei Media­wave új vonása, hogy megnőtt a je­lentkezők száma a keleti térségből. A fesztiválra érkezett kazah, üzbég, ör­mény, orosz, litván, román, szlovák és cseh filmek sajátos hangvételűért A nemzetközi zsűri által odaítélt díjak mellen kritikusi díjakat és kö­zönségdíjat is osztanak. A május 2-ai fórumon szakemberek tanácskoznak a közép- és kelet-európai filmgyártásról és forgalmazásról, a nemzetiségi, a re­gionális és a kábeltelevíziózás helyze­téről, a műsorcserék lehetőségéről. A nagyszabásúnak ígérkező rendezvény szervezője a Nemzetközi Vizuális Mű­vészeti Alapítvány. A fesztivál ügyét anyagilag támogatja a Magyar Moz­gókép Alapítvány, a művelődési tárca, a British Council és a Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat. Színházi fesztivál Kisvárdán (MTI) Tizenegy versenyelőadást láthat a zsűri és a közönség a határon túli magyar színházak ötödik feszti­válján. A programtervezet szerint az öt országból érkező művészek hagyomá­nyos kisvárdai seregszemléjét május 29-én a Marosvásárhelyi Színművé­szek­ Főiskola hallgatói nyitják meg Spíró György Bacchus, avagy a bor istene című darabjával. Május 30-án a Kassai Thália Színház, 31-én pedig a szlovák Komáromi Jókai Színház mu­tatja be Feydeau Bolha a fülbe, illetve Ébert Tibor Esterházy című művét Június 1-jén Tamási Áron Ördögölő Józsiás című darabját a Nagyváradi Állami Színház, Shakespeare Ahogy tetszik című művét pedig a Sepsiszent­györgyi Tamási Áron Színház játssza. Másnap a Beregszászi Illyés Gyula Színház Shakespeare Szentivánéji álom, és a Szatmárnémeti Északi Szín­ház Spíró György Csirkefej című szín­művel lép fel. Június 3-án ugyancsak két fesztiválelőadás lesz, a Temesvári Csiky Gergely Színház Moliére Scapin furfangjait, az újvidéki Magyar Szín­ház Faragó András A lappangóját ál­lítja színpadra. A következő napon lép fel a tengerentúlról érkező Torontói Magyar Színház, amely első alkalom­mal szerepel Kisvárdán. A kanadai magyar művészek Miller Pillantás a hídról című darabjával debütálnak. A versenyprogramot 5-én a Marosvásár­helyi Nemzeti Színház zárja Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című mű­vével. A fesztiválon rendeznek két be­mutató- és két pódiumelőadást is; szakmai továbbképzést szolgáló vita­napokat tartanak; a színházak vezetői megbeszélik a határokon túli társula­tok feladatait. A június 6-ai záróün­nepségen a résztvevők a közönséggel együtt tekintik meg a budapesti Nem­zeti Színház előadásában Sütő András Advent a Hargitán című darabját.

Next