Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
SZERDA, 1993. április 7. Kultúra Orlando a moziban Sally Potter és a négyszáz éves lord (illetve lady) Virginia Woolf Orlandója a huszadik századi irodalom legkülönösebb regényhőseinek egyike. Az ifjú angol nemes tizenhét évesen lép elénk, majd a történet négy évszázados cselekménye alatt nővé változik, és mindössze húsz évet öregedve elvezeti az olvasót a XX. századba. A páratlan hangulatú regény a főhős lírai karakterén keresztül láttatja Anglia történelmét és szellemi életét. Nincs női tudat vagy férfitudat Több mint fél évszázaddal a sikeres regény megjelenése után Sally Potter angol filmrendezőnő álmodta mozivászonra Virginia Woolf hősét. Az Orlando magyarországi bemutatója alkalmából Budapestre látogató rendezőnőt a film és a regény kapcsolatáról kérdeztük. Virginia Woolfot egyes elemzői az első valódi női írónak tartják, mert szakított a férfiak által teremtett irodalmi hagyományokkal, és egészen új stílust teremtett. Mennyire érzi ön a filmváltozatot női alkotásnak? - Egyáltalán nem érzem annak. Miután én magam nő vagyok, így minden, amit teszek, az élményeimen alapul, amelyeket nőként élek meg. Azonban úgy hiszem - és valószínűleg Virginia Woolf is így gondolta hogy nincs külön női tudat vagy férfitudat, hanem egyetemes emberi tudat van. A különbségek legfeljebb abból erednek, hogy a tapasztalataink különbözőek. Orlando történetén keresztül, aki először férfiként, majd nőként jelenik meg, az egyetemes emberi tudat két aspektusa áll elénk. Az angol magatartás hibái -Ön a filmet részekre tagolta, és minden rész elé egyszavas címeket tett, mintapéldául: halál, szerelem, társaság. Miért találta szükségesnek, hogy a regény folyamatos történetét helyenként megszakítsa? - Tulajdonképpen erre csak a vágószobában került sor, eredetileg a forgatókönyv írásánál nem terveztem a történet részekre osztását. Mikor azonban az első vágás után megmutattam a filmet néhány embernek, nem tudták, hogy az egyes jelenetek melyik korban játszódnak, mivel nem ismerték eléggé a különböző korszakok divatját, így arra gondoltam, hogy az a legegyszerűbb, ha évszámokkal jelölöm a cselekmény idejét. De hogy ne csak számok szerepeljenek az egyes részek előtt, egy-egy szót illesztettem a dátum mellé. Ezt olyasminek szántam, mint valami rejtvény: a néző nem tudja előre, hogy a cselekmény menynyire fog megfelelni a címnek. - A történet szerint Orlando csalódik a szerelemben és a költészetben, és csalódásai elől Konstantinápolyba menekül, ahol királyi követként él. A fim talán ezen a ponton ragaszkodik a legkevésbé az eredeti történethez. Miért éppen itt tért el Virginia Woolf regényétől? - Számomra a könyvnek ez a része a legkevésbé rokonszenves, mivel azt a brit gyarmati magatartást ábrázolja, amely szerint ami nem angol, az nem isbír jelentőséggel. Sajnos, ki nem állhatom ezt az attitűdöt, így a filmben Orlando barátságot köt egy hozzá hasonló korú török nemessel, és ezen a barátságon keresztül tanul saját hibáiból. Hiszen már első találkozásuk alkalmával szörnyű diplomáciai baklövéseket követ el, de ebben a számára új, keleti környezetben megtanulja feladni angol magatartásából eredő hibáit. - Orlando - immár nőként -gyermeket fogan, és kislányt szül. A film befejező képsoraiban ez a kislány videokamerával a kezében szaladgál Orlando ősi birtokán. Azonos lenne ez a kislány a rendezőnővel? - Azt hiszem, bizonyos értelemben igen. Már tinédzserkoromban kamerával játszottam, de valójában hosszú időbe és küzdelembe tellett, míg olyan filmes lett belőlem, amilyen lenni szerettem volna. Visszatérve az első kérdésére: akkor azt válaszoltam önnek, hogy nincs igazán különbség férfi és nő között. Nos, néha mégiscsak van. Egy nő számára sokkal nagyobb küzdelem filmrendezővé válni, így a kamerával játszó kislány: üzenet a következő női generáció számára. Talán őnekik már könnyebb dolguk lesz, mint nekem. A kislány: a jövőbe vetett bizalmam. Ugyanakkor a gyermeki fantázia fontos forrása kell hogy legyen minden alkotó embernek, és nem szabad, hogy kivesszen belőlünk. Könnyed és bonyolult Sokak szerint Virginia Woolf az Orlandót stílusparódiaként kezdte el írni, amelyben a különböző irodalmi koroknak és egyúttal az életrajzíróknak a modorosságait igyekezett tálalni az olvasó számára. A regény végül ennél jóval filozofikusabb hangnemű lett, mégis számos helyen felcsillan az írónő humora. Ön hogyan értékeli a regényt? - Úgy hiszem, az Orlando rendkívül mély írás az emberi lét legalapvetőbb kérdéseiről: az életről, a halálról és a halhatatlanságról, a testről és a lélekről, a szerelem múlandóságáról. Mindezekről a legkönnyedebb módon szól, sok-sok humorral, iróniával. Számomra a bonyolultság és könnyedség ilyesfajta párosítása rendkívül vonzó, igyekeztem tehát ezt visszaadni a filmben is. - Min dolgozik az Orlando után? - Elkészültem egy újabb forgatókönyvvel - ez természetesen a huszadik században játszódik. Van néhány ajánlatom más filmekre is, elsősorban Amerikából, de azt hiszem, először a saját forgatókönyvemet fogom megrendezni. Szelényi Zoltán Orlando (Tilda Swinton) Sally Potter TAVASZI VÁSÁR ATERÉZVÁROSI TEXTUÁRUHÁZBAN Darabszőnyegek 20/6, Padl0SZ JégiQÉ méteráru 30% függöny 20%, bútorszövet 20%, ruházati engedménnyel. Olcsóbbnál is olcsóbb! A^„t^ROSI TEXTILÁRUHÁZBAtl A BABILON NYELVSTÚDIÓ kilenchetes, intenzív ANGOL és NÉMET tanfolyamokat indít heti 3x3,2x3,2x2 és 1x4 órában április 13-tól. Szintfelmérés: németből hétfőnként, angolból szerdánként 14-17 óra között. .Vállalatoknak kihelyezett tanfolyamok. 1067 Bp. Teréz krt. 41. (Béke Szálló mellett). Telefon: 132-4974,135-3825. . . A BÉDES RÉSZVÉNYTÁRSASÁG felvételre keres sokoldalú, az új iránt fogékony orvost Feladat: részvétel az új készítményekkel kapcsolatos kutató-fejlesztő munkában és a törzskönyvezésekben, PR-tevékenység és tanácsadás. Szakmai és társalgási szintű németnyelv-tudás szükséges. Fiatal, gyakorlatot szerzett jelentkezőket várnak. Önéletrajzukat és fényképüket a Béres Rt levélcímére küldték el. Budapest, Pf.: 17.1525. » Az Országos Kardiológiai Intézet (1096 Budapest, Haller u. 29.) felvesz intenzív terápiás nővéreket, kiemelt fizetéssel. Albérleti hozzájárulást, útiköltség-térítést, továbbtanulási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezni lehet: a 113-1220/175 telefonszámon, Szigetvári Györgyné ápolási főigazgató-helyettesnél. A múzeumba belépni nem tilos, de életveszélyes Nem csak a naprakész információknak, de a régi időknek is a mozija a televízió szerte a világon. Míg azonban a tengeren túl külön tévéadók alakultak letűnt korok mozifilmjeinek a sugárzására, idehaza a konszolidációnak nevezett „szelíd” terror idején szerveződő Magyar Televízióban a magyar film muzeális értékeivel is furcsán bántak, nem csak a napi információkkal. Ezt is, azt is elzárták a tévé közönsége elől. A második világháború előtti magyar film azért volt tiltott gyümölcs a televízióban, mert „hamis eszméket” hirdetett, és mert nevezetes személyiségei szinte mind emigrációban éltek. A háború utáni filmtermés java része pedig azért, mert nem óhajtották ingerelni azoknak az időknek a filmvászonra vitt, ordító hazugságaival az ’56 után nagy nehezen igába fogott népet, így azután - egy-két minden szempontból kifogástalan filmremek és filmkomédia kivételével, mint amilyen a Valahol Európában vagy Latabár Kálmán komédiái - nemigen vitt el bennünket, hazai nézőket a magyar film múzeumába a televízió. Még az amerikai - meg a francia, az angol - filmtörténet nevezetes alkotásaival előbb találkozhattunk a képernyő előtt üldögélvén, mint a honi művekkel. Kísértés A nyolcvanas évek nagy világátalakulása idején azután kicsinykét változott a helyzet. Kiderült, hogy az emigrációba vonult színészek, rendezők egyike-másika kiállja a szocialista erkölcs (meg a szocialista humánum, mert ilyen is volt) kritikáját, munkáik tehát - úgy is, mint kiváló üzletek - visszaszivárogtathatók a hazai köztudatba. Így került fokozatosan a tévé műsorára Karády Katalin dalaival, filmjeivel új Karády-reneszánszot keltve. A tilalmak hatására felszökő népszerűségi láz azonban hamar el szokott múlni. Mire Karády koporsója hazatért (ő maga is szeretett volna visszajönni, ám ezt egy méltatlan jogi huzavona egykori háza birtoklása körül lehetetlenné tette), főleg a kortársai s ifjúságának hódolói siratták és ünnepelték. Művészi hagyatéka oda került, ahová minden múltbéli érték, a múzeumba. A filmmúzeumba. Ezen a címen fut - ki tudja, mióta - a filmsorozata is a Tv 2 vasárnap délutáni programján. Nézői főként kávézgató, ifjúságukat visszaálmodó nénikék, bácsikák, meg a régi magyar film megszállott szerelmesei. Azt kell mondanunk tehát, hogy Karády Katalin mozija a helyén van. Nem kap se többet, se kevesebbet, mint amennyit ér. És legfőképpen: senkit nem zökkent ki világképéből, eszméiből, ízlésvilágából, kultúrájából. A legutóbb bemutatott Kísértés című, 1941-ben forgatott filmje is (Bónyi Adorján regénye alapján Szatmári Jenő írta, rendezője Farkas Zoltán volt) édes-tisztességes, és csak módjával hazug mese a polgári család és erkölcs védelmében, kellemes környezetben, jófajta melódiákkal, közepes színészi játékokkal. A film egyetlen értéke a Karády által előadott Fényes Szabolcs-dal („Mindig az a legszebb perc, mit meg nem ad az élet, „ Mindig az a legszebb csók, mit el nem csókolunk"), mint tudjuk, ideológiát teremtett, a háborúnak kiszolgáltatott ember vigasztalására szolgáló ideológiát. Ezért azután túlélt mindent és mindenkit. Sőt! Ma is éneklik, ma is ismerik, ma is vigasztalódnak vele, még ha tudjuk is, hogy hamiskás ez az életfilozófia. Hamiskás, de nem bántó. Nem fölkavaró, mint ahogyan Karády filmmúzeuma sem az. Dalolva szép az élet Nem így vagyunk azonban azzal a másik muzeális sorozattal, amelyet csak az imént indított útjára Az 50-es évek mozija címmel a Tv 2. Ez a kellő fölkészítés nélkül érkező múltidézés ugyanis kínokat kelthet itt, és nosztalgiákat ott. Zűrzavart mindenütt. A sorozat első darabjául Keleti Márton filmjét választani több mint hiba. Provokáció: Keleti Márton, kiről az érvényben lévő (s alighanem jobb híján még sokáig használatos) Új filmlexikon azt úja: „sokoldalú művészete a népi demokráciában bontakozhatott ki igazán” és hogy „az 1956- os ellenforradalom után Dobozi Imre forgatókönyve alapján az első között örökítette meg művészi igénnyel a lejátszódó eseményeket, kutatva azok emberi, politikai összetevőit” , a hazai filmszakma rettenetes kaméleonjai közé tartozott. Jó szakember volt (még a háború előtt a legkiválóbbaktól tanulta meg a filmkészítés minden fortélyát), és szakértelmét úgy forgatta-kamatoztatta, ahogyan az aktuálpolitika kívánta. Nézhető mozit csinált a legócskább, a leghazugabb forgatókönyvből is, és éppen ezért el tudott adni közönségének a filmvászonról minden gyalázatot. Ez a sorozatnyitó Dalolva szép az élet című, 1950-ben forgatott film is fogyasztható. Még ma is fogyasztható. Mert kitűnő színészek játszanak (Soós Imre, Latabár Kálmán, Ferrari Violetta például) benne, mert jó a zenéje (főleg ha Erkel, Bárdos Lajos és Farkas Ferenc akkordjait halljuk) és igazán elmés az operatőr. Hegyi Barnabás munkája. Kiglancolt a derűje. És ez a veszedelmes mostanság, amikor szinte minden keserű, reménytelen és nehézkes, ami a jelenre s a jövőre vonatkozik. Keleti Mártonnak meg az ötvenes évek filmjeit megidéző sorozatnak az óvatlan, a fölkészületlen tévénéző még azt is elhiszi, hogy azt a gondatlan és reményt adó korszakot vissza kéne hozni, vagy legalább ahhoz hasonlatost kéne teremteni. Mondjuk a következő választások alkalmával. És az ilyesfajta elgondolást erősíteni több mint életveszélyes. Az maga a halál. Lőcsei Gabriella Magar Nemzet 11 NAPLÓ MUNKÁCSY MIHÁLY KRISZTUS MELLKÉPE című rézkarcot kedden állították ki a szegedi Móra Ferenc Múzeum előcsarnokában. A rézkarcot a Rómában élő Kállay Kristóf, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke ajándékozta a közelmúltban a múzeumnak. A művet, amely tanulmány a Krisztus Pilátus elött című képhez, 1880 körül készítette alkotója. Ezzel az ajándékkal együtt immár hat Munkácsy-kép látható a szegedi múzeumban. AZ EGYETEMI SZÍNPAD ÉS A MOL RT. közösen meghirdetett ifjúsági és drámapályázatára a határidő lezártáig 61 színdarab érkezett - közölte az Egyetemi Színpad titkársága. A művek egyharmadát vidékről nyújtották be. Az eredményhirdetést április 7-én délután 5 órakor tartják meg az Egyetemi Színpadon, ahol négytagú zsűri - Ascher Tamás, Balassa Péter, Nánai István és Puskás Tamás - adja át a MOL Rt. díjait. Az első helyezett művet az Egyetemi Színpad műsorára tűzi. SZABÓ MAGDA Az atonalitás harmóniája Vörösmarty művészetében címmel kedden tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián, az MTA dísztermében. Mediawave ’93 (MTI) A harmadik nemzetközi vizuális művészeti fesztivált április 27-e és május 2-a között rendezik meg Győrött. Az idei seregszemlére 34 országból 544 nevezés érkezett Az előválogatásra felkért zsűri a versenyprogramba 65, az információs vetítések körébe 75 művet javasolt Ezen túl egy-egy blokkban különböző alkotóműhelyek, csoportok, iskolák is bemutatkoznak. Az idei Mediawave új vonása, hogy megnőtt a jelentkezők száma a keleti térségből. A fesztiválra érkezett kazah, üzbég, örmény, orosz, litván, román, szlovák és cseh filmek sajátos hangvételűért A nemzetközi zsűri által odaítélt díjak mellen kritikusi díjakat és közönségdíjat is osztanak. A május 2-ai fórumon szakemberek tanácskoznak a közép- és kelet-európai filmgyártásról és forgalmazásról, a nemzetiségi, a regionális és a kábeltelevíziózás helyzetéről, a műsorcserék lehetőségéről. A nagyszabásúnak ígérkező rendezvény szervezője a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány. A fesztivál ügyét anyagilag támogatja a Magyar Mozgókép Alapítvány, a művelődési tárca, a British Council és a Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat. Színházi fesztivál Kisvárdán (MTI) Tizenegy versenyelőadást láthat a zsűri és a közönség a határon túli magyar színházak ötödik fesztiválján. A programtervezet szerint az öt országból érkező művészek hagyományos kisvárdai seregszemléjét május 29-én a Marosvásárhelyi Színművészek Főiskola hallgatói nyitják meg Spíró György Bacchus, avagy a bor istene című darabjával. Május 30-án a Kassai Thália Színház, 31-én pedig a szlovák Komáromi Jókai Színház mutatja be Feydeau Bolha a fülbe, illetve Ébert Tibor Esterházy című művét Június 1-jén Tamási Áron Ördögölő Józsiás című darabját a Nagyváradi Állami Színház, Shakespeare Ahogy tetszik című művét pedig a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház játssza. Másnap a Beregszászi Illyés Gyula Színház Shakespeare Szentivánéji álom, és a Szatmárnémeti Északi Színház Spíró György Csirkefej című színművel lép fel. Június 3-án ugyancsak két fesztiválelőadás lesz, a Temesvári Csiky Gergely Színház Moliére Scapin furfangjait, az újvidéki Magyar Színház Faragó András A lappangóját állítja színpadra. A következő napon lép fel a tengerentúlról érkező Torontói Magyar Színház, amely első alkalommal szerepel Kisvárdán. A kanadai magyar művészek Miller Pillantás a hídról című darabjával debütálnak. A versenyprogramot 5-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház zárja Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című művével. A fesztiválon rendeznek két bemutató- és két pódiumelőadást is; szakmai továbbképzést szolgáló vitanapokat tartanak; a színházak vezetői megbeszélik a határokon túli társulatok feladatait. A június 6-ai záróünnepségen a résztvevők a közönséggel együtt tekintik meg a budapesti Nemzeti Színház előadásában Sütő András Advent a Hargitán című darabját.