Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

2 Magar Nemzet Nemzetközi élet SZERDA, 1993. április 21. ΙβΙΙΙϋΙ A KÜLPOLITIKAI HELYZET­ ­ A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK SEGÉLYEZÉSÉT szor­galmazta az amerikai képviselőházban a State Depart­ment illetékese. Azt fejtegette, hogy ezen államoknak a sikere például szolgálhat a békés átmenetre Oroszor­szágnak és Ukrajnának is. Ennek a térségnek az új pénz­ügyi évben négyszázmillió dollárt szánt Washington, összegében annyit, mint az idén, de a gyakorlatban ke­vesebbet, miután az eddigi hat állam mellé a Baltikum is felsorakozott. A külügyi hivatalnok azt fejtegette, hogy a jövőben országonként jobban megtervezik és az érintett kormányokkal fokozottan összehangolják a segítséget, hogy ez hatékonyabb legyen. Sajátosan cseng össze ez­zel az okfejtéssel az International Herald Tribune keddi számában megjelent elemzés arról, hogy az Európai Kö­zösségnek nemet kell mondania Közép-Európa tagsági követelésére. A cikk szerint ez a régió irreális módon akar mielőbb közösségi tag lenni „mintha sohasem lett volna a negyven évig tartó kommunizmus és orosz ura­lom". A szerző legendának minősíti azokat a véleménye­ket, hogy az EK történelmi lehetőséget mulaszt el, ha nem öleli mihamarabb keblére a keletieket. Úgy véli, hogy Ke­let-Európában sokkal több a közös vonás az egyes orszá­gok között, s a tizenketteknek nem szabad pánikba esve mihamarabb tagságot kínálniuk. Még a visegrádi né­gyek is nagyon messze vannak a tagsághoz szükséges követelmények teljesítésétől. Inkább valamilyen alternatí­vát kellene ajánlani például szabadkereskedelmet, de a nyugati piac megnyitását feltételekhez kell kötni. Meg kell követelni a kelet-európaiaktól, hogy előbb hozzák lét­re saját szabadkereskedelmi övezetüket az EFTA mintájá­ra. A visegrádi csoporthoz így csatlakozhatna Románia, Bulgária, a három balti ország és Szlovénia.­­ AZ IZRAELLEL TÁRGYALÓ ARAB felek majdnem meg­egyeztek a béketárgyalások folytatásában. Legalábbis ezt jelentette ki a libanoni külügyminiszter Damasz­­kuszban. Arafat javaslatára a jövő keddre halasztják a négy hónapja esedékes kétoldalú megbeszélések újabb fordulóját. Ezt a bejelentést egyébként megelőz­te Asszad szíriai elnök és Arafat több mint ötórás talál­kozója. Ilyen megbeszélésre több mint egy éve nem volt példa. (B. M.) Az elhasználódott politikusok távozását sürgetik az olasz lapok (Munkatársunktól) FIRENZE - „Új állam születik, az állampolgárok köztársasága! Az igenek sokasága eltemeti a régi rend­szert!” - értékelik első oldalas főcí­meikben az olasz lapok a referendum eredményét Eközben már folynak a tárgyalások az átmeneti időszak kor­mányának összetételéről s a választási rendszer megalkotásának módjáról. „Összedőlt a palota” - írja a la Repubblica vezércikkében Eugenio Scalfari, kiemelve, hogy nem egysze­rű győzelem született a népszavazá­son. Diadalmenet ez - hangsúlyozza, - mind a hetvenhét százalékos rész­vételi arányt, mind az igenek számát tekintve. Ez az eredmény elsöpört minden különbséget, legyen az föld­rajzi, szociális vagy a pártokhoz való tartozás. A kommentárok aláhúzzák azt is, elérkezett az újjáépítés idősza­ka, s az olasz nemzet most megszaba­dulhat a több évtizedes pártokráciá­­tól, elindulhat az europaizálódás út­ján. Ehhez azonban új kormány is kell, olyan, amelyik meg tudja s meg is akarja valósítani a társadalom nép­szavazáson kifejezett akaratát. A kor­mányfő helyes kiválasztásáért Scalfa­­ro államfő a felelős, húzza alá a la Re­pubblica cikkírója. A lapok egyönte­tűen úgy értékelik, új korszak kezdő­dött keddtől, s abban is egyetértenek, hogy Amato „elindította a krízis órá­ját”. A Quirinale palotában tett hétfői látogatásával kapcsolatban, amikor a kormányfő nem zárta ki a visszatéré­sének lehetőségét, szkeptikus a lapok többsége. A milánói il Giornale az időhúzás lehetőségére utal, s arra, hogy Amato a saját feltámadásáról gondoskodik, amelyet épp az elnöki palota székében kezdett el. A kétke­dés hangján ír a változásról a L ’Esp­resso is. „Elmegyek, de itt maradok" című cikkében sorra veszi azokat a politikusokat, akik a közelmúltban megígérték, hogy távoznak a porond­ról, ám még mindig színen vannak, avagy csak a közelmúlt korrupciós botránya söpörte el őket. Utal a libe­rálisok vezérére, Altissimora a ke­reszténydemokrata Martinazzolira s a republikánus De Mitára. Emlékez­tet Amato egyik pár hónapja tett kije­lentésére, amelyben a kormányfő alá­húzta: „nem vagyok olyan, mint má­sok, akik örök mandarinátust akar­nak”. A lap másokkal egyetemben azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy az az ember, aki tíz éve a politi­kában van, visszatér majd az egyete­mi katedrára alkotmányos jogot taní­tani. Pártállásoktól függően foglalnak állást a politikusok. Segni, a referen­dum elindítója a választási reform azonnali kidolgozását követeli, Ro­­chetto, a baloldali demokraták veze­tője saját győzelmeként ünnepeli az eredményt, míg Bossi arra hívja fel a figyelmet, hogy rövid átmeneti idő­szakra kell felkészülni. A keresz­ténydemokraták főtitkára, Martinaz­­zoli hűséget tett a referendumban foglaltak megvalósítása mellett. S.G. NEMZETKÖZI VAGYONÉRTÉKELŐ RT. mint az ÉPGÉP-Soproni Gépgyártó Leányvállalat felszámolója nyilvános értékesítésre meghirdeti s­e* az ÉPGÉP-Soproni Gépgyártó Leányvállalat teljes vagyonát, mely áll Sopron, Istvánbíró u. 9. sz. alatti ingatlanból (2366 nm földterület, ebből 1562 nm üzem+szoc. épület), gépekből, berendezésekből és készletből. Kikiáltási ár: 31 mill. Ft + áfa. Az értékesítés időpontja: 1993. április 28., 11 óra Az értékesítés helye: ÉPGÉP-Soproni Gépgyártó Leányvállalat Az értékesítésen való részvétel feltétele a kikiáltási ár 5%-ának letétele a vállalat pénztárában 8.00-10.30 óra között az értékesítés napján. Az értékesítéssel kapcsolatos felvilágosítás, ill. ismertető a fenti címen Schuller Andrásnétól, ill. a 99/12-547/6 mell. telefonon. 1290 Gore varsói kijelentése Lengyelország áll az első helyen Kelet-Európában HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Önök még az átalakulás közepén tartanak, ami nem könnyű feladat, ám kétségtelenül Lengyelország áll az első helyen a volt kommunista or­szágok között - szögezte le Al Go­re, az Egyesült Államok alelnöke kedd reggel Walesa elnökkel és Suchocka kormányfővel folytatott megbeszélésein a lengyel gazdasági és politikai rendszerváltás sikereit méltatva. Gore - aki a varsói gettó felkelésének ötvenedik évfordulója alkalmából látogatott a lengyel fő­városba - a szejmben is hasonlóan nyilatkozott. Kijelentette, Lengyel­­ország reformjai példaként szolgál­hatnak a többi kelet-európai ország­nak, akik kommunizmus utáni iden­titásukat keresik. Az alelnök szerint - mint az MTI jelentette - még so­sem volt ilyen felhőtlen az ameri­kai-lengyel viszony. Az évfordulós megemlékezések kapcsán szintén Varsóba érkezett Ji­­chak Rabin izraeli kormányfő ked­den méltatta az antiszemitizmus el­len fellépő lengyel politikát, s meg­állapította, habár két nap alatt nem láthatott mindent, tapasztalja a jobbí­tás szándékát, a magatartás változá­sát, a diszkrimináció, a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formájá­nak elítélését. A második világhábo­rút követően Lengyelországban a kommunista vezetés szándékosan szította a zsidóellenes érzelmeket - emlékeztetett a Reuter -, ám az el­múlt négy évben Rabin szerint lénye­gesen javultak a két ország kapcsola­tai. Sajtótájékoztatóján egyébként elutasította, hogy párhuzamot vonjon a kormányprogramra emelt Holoca­ust és a délszláv etnikai bűntettek kö­zött. Az izraeli kormányfő ellátogat Krakkóba és felkeresi az auschwitzi és a birkenaui haláltáborokat is. (i. e.) ­ Újabb természeti károk Bős miatt POZSONY­­ A Szlovákiai Zöl­dek Pártja tegnap Pozsonyban tartott sajtóértekezletükön azzal vádolták meg a szlovák környezetvédelmi mi­nisztert, Jozef Zlochát, hogy csöndes beleegyezésével tovább folytathatja a Binder irányította Vízgazdálkodási Építő Vállalat a természet rombolá­sát. Zdena Tóthová, a párt alelnöke beszámolt arról, hogy az építőválla­lat az elmúlt két hétben több hektár­nyi ártéri erdőt irtott ki Szap térségé­ben, amelyet mint építkezési felvo­nulási területet használnak majd a C variáns befejezéséhez szükséges munkálatok elvégzésére. A zöldek szerint a minisztérium abban is hibás, hogy nem tartatja be a parlament által elfogadott 19 pontos feltételrendszert a munkálatokban, sőt, hátráltatja a parlament környezet­védelmi bizottságának azt a kezde­ményezését, hogy a további munkák a bősi vízmű kapcsán már csak a kör­nyezetvédelmi beruházásokra vonat­kozzanak. Ezzel magyarázzák a zöl­dek azt is, hogy a Vízgazdálkodási Építő Vállalat az említett felvonulási terület biztonsága miatt a Duna mel­lékágait nem az eredeti Duna-meder­­re kapcsolták rá, amivel jelentősen csökkenteni lehetett volna a Sziget­közben is a vízhiányt, hanem éppen fordítva, azokat is körülbetonozzák, szinte megszüntetve ezzel a termé­szetes, földalatti vízrendszer műkö­dését A Zöldek szerint, amennyiben a minisztérium és a kormány nem lép erélyesen és egyértelműen fel az épí­tők ellen, a Duna mentén teljesen összeomlik az ökorendszer. Jozef Zlocha miniszter a Zöldek véleményével kapcsolatban nem tudta cáfolni a kialakult helyzetet Elmondá­sa szerint a jelenlegi építkezés még egy 1969-ben kiadott engedély szerint folyik. Elmondta, ők már kezdemé­nyezték az építkezés leállítását, de úgy véli, későn, mert a munkálatok nyolc­van százaléka az elmúlt két-három hét alatt elkészült. Szerinte most már csak az lehet a megoldás, hogy felülvizs­gálják, szükséges volt-e az erdőirtás olyan mértékben, amilyenben az épí­tse elvégezték, s ha kiderül, hogy nem, meg kell büntetni a vállalatot. Neszméri Sándor A boszniai dilemma Clintonra várva (Tudósítónktól) WASHINGTON - Srebreni­ca ostromával a boszniai dilemma megszűnt George Bush politikai öröksége lenni, s immár vitatha­tatlanul Bill Clinton válsága. S hosszan lehet még most is sorolni a tavaly s még előtte elmulasztott alkalmakat és elhibázott húzáso­kat, ám azok többé nem kínálnak igazi alibit az új elnöknek. Clinton a döntést talán még halogathatja egy darabig, de meg nem kerülhe­ti, mert kitartani a tétlenség mel­lett is annak számít. Nyílt agresszió Miként előbb egy haragos közíró fogalmazta, s tőle az elnök pártjának egyik mérvadó szenáto­ra is átvette, nem lehet többé elta­karni a politika pőreségét füge­falevéllel: a publicista szerint a béketerv nyilvánvaló kudarca, a politikus számára a szerb had­sereg egységeinek boszniai határ­­átlépése a lemeztelenítő tény. S Biden szenátor kedden az NBC té­vé reggeli híradójában is kifejtet­te, amit a Christopher külügymi­niszternek átadott helyszíni jelen­tésbe foglalt: nem bújtathatja a Nyugat többé a „polgárháború” mítosza mögé a saját zavarát és gyávaságát, hiszen „itt valójában nyílt agresszió folyik egy függet­lennek elismert állam ellen”. A hétfőn kezdődött BT-vitával, avagy inkább nemzetközi panasz­fórummal egyidőben az­­ orosz diplomáciai manővereken felbő­szült­­ el nem kötelezettek határo­zati javaslatot köröztek az ENSZ- ben, feljogosítandó a tagállamo­kat a bosnyákok megsegítésére „minden lehetséges eszközzel”, hogy megvédhessék magukat „a szerb agresszió ellen”. Kifut az időből Clinton, s ezt alighanem ő érzi a legjobban. Kormánya immár „minden lehe­tőséget” tanulmányoz (a száraz­földi csapatok bevetését leszámít­­va), s szóvivője, sőt külügymi­nisztere feltűnést keltve „nem zár­ta ki” közülük a katonai lépéseket. Névtelen tisztviselők pedig még az egyoldalú amerikai akciót sem, noha eddig ez szóba sem jöhetett, s gyaníthatóan nem is fog: az el­nök vasárnap a templomba sem jutott el, mert a brit kormányfővel értekezett telefonon, s hétfőn a francia államfőt kereste, egyelőre hiába, ám kedden újra megpróbál­ta. Mivelhogy Biden vagy az el­nöknek levelet is író republikánus vezér Dole szenátor, a közírók és vezércikkek arra sürgetik Clin­tont, hogy vezesse végre a Nyuga­tot, ne csak egyeztessen fő partne­reivel. Ahogyan a Times-közíró Safire megállapította, ha nem akarja a gyenge elnök képét rög­ződni magáról, Clintonnak meg kell hoznia döntését. Légi csapások Hát éppen ez a bökkenő: bennfentesek szerint hivatalba lépése óta a Clinton-kormány külpolitikai tanácskozásainak háromnegyedét a boszniai vál­ságnak szentelte. Viszont Aspin védelmi miniszter most azt közli a tudósítókkal, hogy a számba vett lehetőségekkel a fő baj: „egyik sem jó”. Mármint leg­alább annyi gondot csinál, mint amennyit megoldani vélnek vele. A bosnyákok fegyverembargójá­nak mind gyakrabban emlegetett feloldása nemcsak a harcok fo­kozódására vezetne, hanem el­lenőrizhetetlen iszlám (és fő­ként: iráni) szállításokhoz, mi­ként a szerb oldalon netán orosz „kiegyenlítéshez”. A légi csapá­sokat a katonáikat féltő britek to­vábbra is ellenzik, bár Hurd hét­fői szavait amerikai körök újra­­megfontolásnak tekintik. Biden maga a nyolcpontos, Christop­­hernek átnyújtott javaslatában ultimátummal bevezetett légi ak­ciókat sürget és a földi ENSZ- csapatok megerősítését (a várt szerb támadások ellen). S a min­dig óvatos demokrata többségi vezér, Mitchell szenátor azt nyi­latkozza, hogy „ha” Clinton ja­­vallaná a fegyverembargó felol­dását és a NATO-légicsapásokat, akkor alighanem „kellő támoga­tást kapna a kongresszusban”. Iraki példa Boszniai vihar hadműveletre is alkalmat kínálna az ENSZ-ben körözött, hiszen az Öböl-háború­hoz használt 51-edik alapok­mány fejezetre hivatkozó javas­latterv, ám Clinton javára kell ír­ni, hogy helyzete jóval bonyolul­tabb a koalíciót sikerrel összeto­­borzó Bushénál. Boszniában minden lehetőség kínos - írja kedden a The Washington Post­­ban Jim Hoagland, ám ő is fi­gyelmezteti a Fehér Házat: „az amerikai akcióval járó veszélyek ellenére a tétlenség költségei meredeken nőnek”. Viszont a közfej ,sejrji­L Clinton a bosnyáko­kok felfegyverzésével „vissza­nyerne valamit a kelet-boszniai völgyekben és erdőkben elveszí­tett erkölcsi és politikai vezet­­ő szerepéből”. Ma és holnap Wa­shingtonban európai államférfi­ak, közte térségünk egy sor elnö­kének jelenlétében múzeumava­tással emlékeznek a holocaustra, s netán Clinton is meghallgatni kénytelen olyan utalásokat, ha hasonló nyílt számonkéréseket nem is, mint alelnöke a gettóláza­­dási évfordulón: mit tesz a Nyu­gat fő hatalma a mai holocaust el­len, hiszen az „etnikai tisztoga­tás” jelszavával folyó boszniai mészárlás óhatatlanul kiváltja az egybevetést és felidézi a hajdani tétlenséget. A fővárosi - Clintont kezdettől támadó - konzervatív lap keddi vezércikkének címe: „Varsó és Srebrenica”. Godot-ra hasztalan vártak, Clintonnak vi­szont meg kellene érkeznie Bosz­niába, ahol a liberális washingto­ni lap keddi tudósítása szerint már csak benne bíznak. Avar János: * 1301 MEGHÍVÓ A Déli Autópálya Rt. Igazgatósága értesíti a társaság tisztelt részvénytulajdonosait, hogy 1993. május 26-27-re rendes közgyűlést hívott össze. A közgyűlés 26-án 13 órakor kezdődik és 27-én terveink szerint 13 órakor fejeződik be. Helye: Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet (Oktatási Központ) 6726 Szeged, Középfasor 1-3.) Napirend: 1. A közgyűlés megnyitása és a levezető elnök megválasztása. 2. Tájékoztató a DAP Rt. cégbejegyzéséről és javaslat a részvények kinyomtatására és elhelyezésére. 3. Időközi beszámoló a DAP Rt. igazgatósági tagjainak munkamegosztásáról és az eddig végzett munkájáról. 4. Tájékoztató jelentés az elmúlt időszak során végzett tervezési munkákról, a tervek értékéről, illetve felértékeléséről. 5. Beszámoló az rt. 1992. évi gazdálkodásáról és mérlegéről. 6. A hites könyvvizsgáló jelentése az rt. 1992. évi mérlegéről. 7. A felügyelőbizottság jelentése. 8. Tájékoztató a DAP tervezés műszaki előkészítettségéről, figyelemmel az ukrajnai kapcsolatokra. 9. A DAP-koncesszió megszerzésének stratégiai kérdései, alternatívái, különös tekintettel a finanszírozás lehetőségeire. Alaptőke-emelés. 10. A DAP Rt. 1993. évi üzleti koncepciója. A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján vehetnek részt. A névre szóló részvények tulajdonosait az igazgatóság írásban külön értesíti. Déli Autópálya Rt. igazgatósága

Next