Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-30 / 100. szám
8 Magyar Nemzet Nemzetközi magazin PÉNTEK, 1993. április 30. Az angol királynő budapesti látogatása előtt Egy uralkodói ház a modern korban Nagy-Britanniában az úgynevezett „establishment” alapja, meghatározó pontja a monarchia intézménye. Ám ahogy maga az „establishment”- azaz a társadalmat átszövő, informális kapcsolatrendszerre épülő, a neveltetés, a születés és a közös érdekek által meghatározott uralkodó osztály falán repedések támadtak az utóbbi években, ugyanúgy megrepedezni látszik a monarchia sziklaszilárdnak látszó intézménye is. A most négy évtizede uralkodó I. Erzsébet királynő az év elején maga is „annus horribilis”-nek minősítette a királyi család szempontjából az 1992-es esztendőt, amely valóban komoly és baljós eseményeket hozott. A brit uralkodó egyszersmind államfő is, valamint a XVI. század - azaz VIII. Henrik és I. Erzsébet óta - feje az anglikán egyháznak, a Church of Englandnek. A monarchia és az egyház ilyen összefonódására mért súlyos csapást az elmúlt évben a királyi családon belüli két házasságfelbomlás: először András yorki herceg és Sarah Ferguson jelentette be különválását, majd előzetes pletykák után, december elején John Major miniszterelnök közölte a londoni alsóházban, hogy Károly walesi herceg, a trón várományosa és Lady Diana is különköltözik. Ez utóbbi eset volt az, amelynek kapcsán több egyházi méltóság - egyebek mellett dr. John Halegood yorki püspök is - megkérdőjelezte a monarchia és az egyház egybefonódásának további értelmét. Az érvek egy része gyakorlatias volt: I. Erzsébetnek 1953- as megkoronázásakor még egy egyvallású ország uralkodójaként kellett az egyházra esküt tennie, ám Nagy-Britannia azóta sokvallású társadalommá lett (például a szigetországban élő muzulmánok száma megháromszorozódott a hetvenes évek eleje óta). A kifogások másik része azonban erkölcsi jellegű volt s Károly hercegre vonatkozott: igen sokan alkalmatlannak vélnek egy olyan majdani királyt az anglikán egyház fejének, aki egyfelől különváltan él feleségétől, másfelől bizonyítottan heves baráti viszonyt folytat egy férjes asszonnyal, Camilla Parker-Bowlesszal. (Erotikus részleteket is tartalmazó telefonbeszélgetések hangfelvételéből bőséggel csemegézett az év elején a világsajtó.) A családi viszályokra gondolva joggal nevezhette borzasztó évnek 1992-t a brit uralkodó, s a gondokat még csak tetézte az év végén, novemberben a királynő kedvenc tartózkodási helyén, a windsori kastélyban pusztított tűzvész, amely százmilliós kárt okozott az épületben. A Major-kabinet a tűz után sietett kijelenteni, hogy a kormány magára vállalja a helyreállítás költségeit, ám ezzel csak - itt valóban nem csupán átvitt értelemben - olajat öntött a tűzre. A közvélemény felhördült a bejelentés hallatán: a kastély lakója és tulajdonosa - az uralkodó - nem fizet jövedelemadót. Az uralkodói adómentesség intézménye nem régi keletű - e század elejéről datálódik -, ám már a windsori tűz előtt, elsősorban a yorki hercegi pár házasságának viharai kapcsán mind szilárdabbá vált az a vélekedés, hogy a királyi család túl sokba kerül az adófizető polgároknak. Az uralkodó - I. Erzsébet - kötelezettségei teljesítéséhez évente 7,9 millió fontot kap a kincstártól, a királynő édesanyja 640 ezer fontot, míg Fülöp herceg 360 ezret, s a család többi tagja is több százezres támogatásban részesül, nem beszélve a királyi repülőgépek, hajók, vonatok használatáról s más egyéb, „természetbeni juttatásokról”. Épp a közhangulat ilyetén megváltozása miatt közölte november végén John Major miniszterelnök, hogy az uralkodó már hónapokkal korábban bejelentette: önként aláveti magát az adófizetési kötelezettségnek, azonkívül felajánlotta, hogy az úgynevezett „civil lista” - azaz az állam által javadalmazásban részesülő királyi családtagok száma - csupán az uralkodóra, az anyakirálynőre és Fülöp hercegre korlátozódjék. A királynő magánjövedelme után a jövőben önként 40 százalékos jövedelemadót fog fizetni, míg Károly walesi herceg, aki cornwalli birtokának jövedelme után már eddig is 25 százalékos adót fizetett, az összeg emelésére tett ígéretet. Az adóztatás technikai lebonyolítása azonban sokak számára nem világos, hiszen például igen nehéz nemcsak az uralkodó éves bevételeit, hanem magánvagyonának mértékét is felbecsülni. Az általános közfelfogás szerint I. Erzsébet királynő a világ leggazdagabb asszonya: vannak, akik vagyonának nagyságát hatmilliárd fontra teszik, ez is csupán becsléseken alapul, mivel - ellentétben minden más szigetországi polgártól - a királyi végrendeletek nem hozzáférhetőek nyilvánosan, így nem lehet azt sem tudni, hogy a királynő milyen vagyont örökölt annak idején, s azt mennyivel gyarapította uralkodása alatt. Akármennyire is borzalmas évet hagy tehát maga mögött a brit monarchia, annyi mindenképpen bizonyos, hogy az uralkodó II. Erzsébet tekintélye és népszerűsége jottányit sem csökkent a viharok alatt. Az uralkodásának negyvenedik évfordulóját idén ünneplő királynő iránti vitathatatlan tiszteletet az sem csorbította sokat, hogy hagyományos - és hagyományosan előzetes hírzárlattal övezett - karácsonyi beszédét a Sun című bulvárlap idő előtt kiszivárogtatta. A bíróság ezért 200 font - jótékony célokra fordítandó - kártérítés megfizetésére kötelezte a Sunt, hiszen vitathatatlan, hogy az újság megsértette az uralkodó szerzői jogait. A királynő mindezen zaklatott események közepette is határozottan és a királyi család, valamint a monarchia tekintélyére gondosan ügyelve politizált (már amennyire a szigetországbeli politikai rendszer felépítése, valamint a hagyományrendszer megengedi a számára a politizálást). Annyi bizonyos, hogy manapság igen sokan - mármint azok, akik a monarchia jövő századi túlélésére fogadnak - azért imádkoznak, hogy II. Erzsébetet az Isten igen sokáig tartsa meg még a trónon, és hogy az óhajtott hosszú uralkodása alatt sikerüljön helyreállítania a királyi család megtépázottnak látszó hírnevét. Az uralkodó négy gyermeke közül háromnak ugyanis már felbomlott a házassága, míg a negyedik soha nem házasodott meg, így a trónöröklés kérdésének kínosságát az idő jótékonyan enyhítheti. , (syp) C&W Syndicate Pályázzon nyeretlen májusi, illetve júniusi, telelottó és előfizetéseslottó szelvényeivel! A pályázóihoz havonta 16 db nyeretlen bongót is tegyen! Beérkezés: június 5, július 3. EZ MOST A 1479 ajándéksorso titkOrr*+. es 0. KISORSOLUNK HAVONTA: 5X 100.000 Ft -ot 5X 500.000 Ft-ot 5 X 1.000.000 Ft-ot 9 db OPEL CORSÁT+500.000 Ft - ot Sorsolások: június 8, július 5 Cím: SZERENCSE 1830. BUDAPEST m m mm HP® Étffflfi iSSmp -VKtesKe^'3'®1· I nHa 1373 Ghyczy Jenő születésének századik évfordulóján érkezik Π. Erzsébet is Rhédey lány Minden bizonnyal rendkívül sok érdekessége lesz 11. Erzsébet jövő heti magyarországi látogatásának, különös tekintettel arra, hogy a brit uralkodó - egy kis túlzással - tulajdonképpen „hazalátogat". Köztudomású, hogy az angol királynő ereiben magyar vér is csörgedezik. I. Erzsébet nagyapja, V. György ugyanis azt a későbbi Mária királynét vette el feleségül, aki a kisrédei Rhédey Claudia unokája volt. Hírek szerint az uralkodó - aki erősen érdeklődik a családi kapcsolatok iránt - Antall József miniszterelnöktől egy albumot is kap ajándékba, amely az angol-magyar családi kapcsolatokat mutatja be. Az albumban benne lesz egy másik Rhédey lány, mégpedig a ma is élő Berenczei Kováts Dóra, aki nem más, mint az 1982-ben elhunyt volt külügyminiszter, Ghyczy Jenő felesége. Berenczei Kováts Dóra ükanyja Rhédey Klára, aki harmadfokú unokatestvére a már említett Rhédey Claudiának. És hogy a királynő ne csak az albumban gyönyörködhessen, a Széchényi Könyvtárban - ahol kis kiállítást rendeznek tiszteletére - bemutatják azt a több mint 250 éves ruhát, amelyet még annak idején Rhédey Klára hordott. A fémlemezecskékkel díszített ruhakölteményt utoljára Ghyczy Jenőné öltötte fel, és az albumban látható kép ebben a ruhában örökíti meg őt. Külön érdekesség, hogy Ghyczy Jenő születésének századik évfordulója épp a királynő magyarországi érkezésének napjára esik. A Kállay-kormány külügyminisztere a monarchia idején kezdte diplomáciai pályafutását, majd a magyar külügyminisztériumban szolgált, égészen 1944 márciusáig. 1941 szeptemberében a külügyminiszter állandó helyettesévé nevezték ki, 1942 májusában külügyi államtitkár lett, és 1943 augusztusától a Kállay-kormány külügyminisztere. A tárcát egyébként magától a miniszterelnöktől vette át, és ezt a posztot a német megszállásig, illetve a kabinet lemondásáig, 1944. március 20-ig töltötte be. Kállay Miklós kormányában azt a politikát igyekezett képviselni, amely kereste a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal a háborúból való kilépés érdekében. Korábban - már államtitkárként is - ebben a szellemben tevékenykedett, és jelentős szerepet vállalt a magyar-brit titkos tárgyalások megszervezésében. A német megszálláskor - lemondása után - illegalitásba kényszerült, a németek nyomoztak utána. 1945 után ugyancsak a súlyos megpróbáltatás jutott osztályrészéül, elvesztette nyugdíját, később segédmunkás lett, kitelepítették családjával együtt, majd visszatért Budapestre és egy ideig nyelvtanárként dolgozott. 1956-ban lehetősége lett volna arra, hogy kivándoroljon, kiutazását és letelepedését külföldi barátai előre megszervezték, ő azonban végül nemet mondott, vállalva, hogy sorsa még rosszabbra fordul. Ghyczy Jenő, az egykori külügyminiszter képtelen volt elhagyni hazáját. 1982 januárjában sok szenvedés és hosszan tartó betegség után hunyt el. Családjából ma már csak felesége, Berenczei Kováts Dóra van életben, aki 89 éves, és kórházban fekszik. A királynővel - bár rokonságban vannak - ő már nemigen találkozhat. De a családi ruhával, Rhédey Klára ruhájával mégiscsak megörvendeztethetni. Erzsébetet, Pietsch Ligás