Magyar Nemzet, 1993. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám
16 Magyar Nemzet TükörSZOMBAT, 1993. szeptember 18. Nem forgott veszélyben a honvédség harckészültsége Az olajügy egyik ezredese a katonai ügyészség gyanúsításairól A Budapesti Katonai Ügyészség április közepén közleményben hozta nyilvánosságra: a honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka büntető feljelentést tett a Magyar Honvédség Üzemanyag Szolgálatánál elkövetett anyagi viszszaélések miatt. Az ügyészség nagyobb értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A még most is tartó eljárás során a nyomozóhatóság mintegy 25 gyanúsítottat hallgatott ki, akik közül többen köztük három ezredes is , hosszabb-rövidebb ideig előzetes letartóztatásban voltak. A Magyar Nemzet a gyanúsítottak egyikével, Vasas Mihály, ma már nyugállományú honvéd ezredessel, az üzemanyag-szolgálat volt főnökhelyettesével készített interjút. Igazságtalan támadás - Ezredes úr! Kérem, bevezetésképpen beszéljen eddigi katonai pályafutásáról. - Az Egyesített Tiszti Iskolát 1966-ban végeztem el üzemanyagos szakon. A katonai diplomával együtt általános iskolai kémiatanári képesítést is szereztem. Néhány év csapatszolgálat után a Honvédelmi Minisztériumba kerültem az üzemanyagszolgálat főnökségre. Később magasabb beosztásba jutottam, majd 1977-1980-ban a Leningrádi Katonai Akadémián tanultam hadtápparancsnoki szakon. Az üzemanyag-szolgálat főnökhelyettesévé 1987-ben, ezredessé pedig 1989-ben neveztek ki. Az olajügyre tekintettel - 31 évi katonai szolgálat után, 50 évesen - saját kérésemre 1993. augusztus 1-jével nyugállományba helyeztek. Összegezésképpen elmondhatom: a honvédség töltötte ki szinte az egész életem. - Szolgálati ideje alatt volt fényűtve? Hány kitüntetést kapott? - Fenyítve soha nem voltam, összesen kilenc kitüntetésem van. A legmagasabb&tr β'-Magyar Köztársaság Csillagrendjét a rendszerváltozás után kaptam a köztársasági elnöktől. - A katonai ügyészség az, úgy tervezett honvédségi olajügyben a nyomozás érdekeire, valamint a gyanúsítottak személyiségi jogaira figyelemmel elzárkózik a nyilvánosság tájékoztatásától. Ugyanakkor a sajtó sokféle nyilatkozatot és feltételezést közöl erről a bűnügyről. Miért vállalja a nyilvánosság előtti szereplést? - Csak azért vállaltam és vállalom a nyilvánosságot minden kellemetlenségével és következményével együtt, mert szükségesnek tartom, hogy mindarról, amiről én tudok és beszélhetek az üggyel kapcsolatban, szintén írjon at sajtó. Úgy vélem, a honvédségi olajügyben gyanúsított tisztek és honvédségi közalkalmazottak személyén keresztül igazságtalan támadás folyik a Magyar Honvédség személyi állománya ellen. A tisztek és a polgári alkalmazottak a jelenlegi nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben szinte emberfeletti küzdelmet folytatnak a Magyar Honvédség működőképességének biztosításáért. Sértőnek tartom az olajüggyel kapcsolatban a sajtóban megjelent valótlan és megalapozatlan híreszteléseket - nyilatkozataimmal ezek ellen kívánok fellépni. A katonai ügyészség konkrétan milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja? - Elsősorban harckészültség veszélyeztetése, másodsorban pedig vesztegetés bűntettével. - A büntető törvénykönyv szerint az előbbi békeidőben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben a bűncselekmény a szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár, akkor a büntetés két évtől nyolc évig terjedhet. Tehát önt nagyon súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Igen, az ügyészség súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsít, és ezzel is indokolható, hogy április 27-től június 11-ig előzetes letartóztatásban tartottak. A nyomozásról április első felében, a szabadságom ideje alatt értesültem kollégáimtól. Azt, hogy az ügyészség három tiszttársamat harckészültség veszélyeztetése bűntette miatt április 16-án őrizetbe vette, néhány nappal később, a szabadságom után tudtam meg. Ekkor fölhívtam a nyomozásvezető katonai ügyészt, és kértem, minél előbb hallgasson ki, mert szakmai felkészültségem és konkrét ismereteim alapján cáfolni tudom, hogy tiszttársaim elkövették volna a harckészültség veszélyeztetése bűncselekményt. Ezt követően április 22-én az ügyészek a lakásomon házkutatást tartottak, majd bekísértek az ügyészségre, és közölték, hogy mivel gyanúsítanak. A kihallgatáson kijelentettem: az ellenem emelt elsődleges gyanúsítás is megalapozatlan, mert szolgálati kötelességemet az üzemanyagszolgáltatással kapcsolatban soha nem szegtem meg. Bűnösségemet bizonyítandó, az ügyészek különböző nyilvántartásokat, jelentéseket tártak elém, azonban tételesen cáfoltam a gyanúsítást. Ugyanis mint az üzemanyag-szolgálat főnökhelyettesének, teljes rálátásom volt a honvédség üzemanyag-gazdálkodására, sőt beosztásomnál fogva bizonyos információkkal kizárólag én rendelkeztem. Hangsúlyozom: üzemanyag-ellátás szempontjából a Magyar Honvédség harckészültsége egy pillanatig sem forgott veszélyben. A Petromobil Kft. - Mit tud a Petromobil Kft.-ről, milyen kapcsolatban állt ezzel a gazdasági társasággal? - A Petromobil Kft. 1990-ben alakult az üzemanyag-szolgálat főnökségen a felhalmozódott és nehezen hasznosítható honvédségi, technikai, eszközök, kenőanyagok és repülőbenzin felhasználásának, illetve értékesítésének az elősegítésére. A kft.-ben jogi személyként az üzemanyag-szolgálat főnökség vett részt a törzstőke több mint 80 százalékával, további tagja volt nyolc-tíz olyan szaktiszt és polgári alkalmazott, akik hatékonyan tudtak közreműködni a kft. alapítási céljának elérésében. Bár a gazdasági társaság létrehozásával elvileg egyetértettem, de a kft.-be nem léptem be, mert beosztásommal összeegyeztethetetlennek tartottam a gazdasági társasági tagságot. Más cégekkel sem voltam kapcsolatban. Megjegyzem, 1992 szeptemberétől folyamatban van a Petromobil Kft. megszüntetése. Mivel azonban sok kintlévősége van, így nagyon elhúzódik ez az eljárás. Ismereteim szerint a kft. a működése során mintegy 60-70 millió forintot utalt át a Magyar Honvédség üzemanyag-szolgálatának. A kft.-tagok ez idő alatt összesen mintegy 15-20 millió forintot kereshettek. Szükségesnek tartom még elmondani: a Petromobil Kft. nyereségének a felosztásával kezdettől fogva nem értettem egyet. A véleményemet kifejezésre is juttattam, sőt a honvédség és a többi kft.-tag közötti arányt 40:60-ról 70:30-ra módosíttattam 1992. január 1-jétől, parancsnoki jogkörömnél fogva. - Ki ellenőrizte a Petromobil Kft. ténykedését? - A honvédség jogilag nem ellenőrizhette a kft.-t, az úgynevezett törvényességi felügyeletet pedig az üzemanyag-szolgálat főnöke látta el. A gazdasági társaságot egyébként többször ellenőrizte az APEH is, de tudomásom szerint nem tapasztalt említésre méltó szabálytalanságokat. A kft.-vel összefüggésben több feljelentés érkezett az üzemanyag-szolgálat ellen, mert állítólag a Petromobil Kft. olyan anyagokat is értékesített, amelyeket célszerűbb lett volna a honvédségen belül felhasználni. Tény, hogy a vizsgálatok kisebb szabálytalanságokat feltártak, aminek következtében az üzemanyagellátó központ parancsnokát 1992-ben megfenyítették. Sokan közvetlen összefüggést látnak a honvédségi olajügy és az úgynevezett olajmaffiák ügyeskedései között. Az is tény, hogy az üzemanyagszolgálat - a honvédség kiegészítő bevételeinek érdekében - bérbe adta a különböző bázisain lévő, a technológiai rendszerhez nem tartozó tartályait civil gazdálkodó szervezeteknek. A kft.-k különböző hajtóanyagokat tároltak ezekben a tartályokban, de arról nekem nem volt tudomásom, hogy mit ügyeskedtek. Kijelenthetem: a Magyar Honvédség üzemanyag-szolgálata csak saját felhasználásra vásárolt benzint és gázolajat, azonban ezeket nem adta tovább. Háztartási tüzelőolaj vásárlásával pedig egyáltalán nem foglalkozott. A honvédségi felhasználásra alkalmatlanná vált üzemanyagokat elsősorban a Petromobil Kft.-n keresztül értékesítettük, évente mintegy 200-300 tonnát. Kezdetben nem volt információm arról, hogy a vásárlók a „szőkített” gázolaj feljavítására használhatják a repülésre alkalmatlan kerozint, amikor tudomást szereztem a manipulációkról, akkor azonnal letiltottam az eladást. Teljesen megalapozatlan az az állítás, hogy a honvédség segítette, sőt irányította az országban működő olajmaffiákat. A HTO-val kapcsolatos ügyeskedések kiváltó oka a kiskereskedelmi árak közötti különbség. Határozottan állítom: az olajmaffiák tevékenysége teljesen független a Magyar Honvédségtől. „Méltatlanná váltam” - A katonai ügyészség vesztegetéssel is gyanúsítja önt. - A piacgazdaságban teljesen elfogadott gyakorlat, hogy a gazdálkodó szervezetek jutalékot fizetnek bevételeikből az üzletszerzőiknek. Ilyen jutalékfelvétel történt az üzemanyag-szolgálatnál is. A lényeg itt az, hogy a honvédség számára legkedvezőbb ajánlatokat tevő kft.-ktől vásároltunk hajtóanyagokat, s ezzel sok millió forintos megtakarítást értünk el. Igaz persze, hogy az eladó kft.-k is jelentős haszonra tettek szert. Ez utóbbiból kaptak az üzletkötésben részt vett tisztek és honvédségi közalkalmazottak, akik a felvett jutalékból nekem is adtak. - Hányszor kapott ön jutalékot, és összesen milyen összegben? - Emlékezetem szerint négy-öt alkalommal kaptam pénzt kollégáimtól, összesen mintegy 2-2,5 millió forintot. Szeretném elmondani, hogy a jutalékok elfogadásáért jogilag nem tartom magam bűnösnek, ugyanakkor erkölcsileg felelősnek érzem magam. Ennek súlya alatt döntöttem úgy, hogy kértem nyugállományba helyezésemet. Azzal, hogy részben önhibámból is belekeveredtem egy botrányos ügybe, úgy érzem, méltatlanná váltam az aktív katonai pályára. Baranyó György ikon. jpcAfe_o » Sárkány Győző rajzja Nyomoz a Chilkó-csoport Cháron ladikja felkavart vizeken A parancsnok, Chilkó Ferenc alezredes hosszú szabadságról érkezett, melynek során családi építkezésen dolgozott keményen, s most, kőműves- és ácsmunkától felüdülten,jó formát mutat. S szokása szerint most is a csapat formájáról beszél: milyen új kondíciói vannak a gárdának, mily körülmények őrlik, prédálják őket legújabban? Tehát röviden: a friss, fiatal erőkkel való feltöltés jótékony hatásai most kezdenek érződni a sikerekben, melyeket a szívós, makacs felgöngyölítések hoztak meg. Ebben az évben az eddig ismeretlen tettesek ellen indított súlyos, emberölési ügyekben - a korábbi restanciákat is jócskán ledolgozva - tizenegy esetben voltak sikeresek és világították át a kezdetben áthatolhatatlannak vélt homályt. Nem akármilyen eredmény ez, és ebben - ismétlem - a gyorsan asszimilálódó, kitartó, ötletgazdag, jó közösségi szellemű fiatalok szerepe igen nagy.) Egy gyanútlan úr Ohióból A kérdés a normálisan élők és gondolkodók számára alighanem megválaszolhatatlannak tűnik: vajon mi késztette Bob Stroch urat, a 63 éves ohiói illetőségű, anyagilag közepesen eleresztett magánzót, hogy 1991- ben Magyarországon landoljon, hogy az érett demokrácia szférájából e csípős és éles káoszban merítkezzen meg? A válasz bibliai távlatokig nyúlik, különös tekintettel Szodoma lakóinak undok bűneire, melyeket az Úr csak kénköves esővel tudott orvosolni. Stroch úrnak tehát valamilyen okból igen megtetszett e közép-kelet-európai Szodoma, az itteni állapotokat felettébb kedvére valónak ítélte meg, úgy hogy ez év nyarán ismét ide tért vissza. A VII. kerület, Rottenbiller utca 5/B alatti bérházban lakást vett ki, közepes színvonalút, anyagi lehetőségeihez méretezettet. És elkezdte felderítő, ismerkedő útjait az erre alkalmas közeli találkahelyeken, a Keleti pályaudvar környékén. - Az a helyzet - mondja a parancsnok hogy Romániából nagy tömegű fiatal érkezik ide nap nap után. Két út áll előttük. Az első kemény és ínséges, olcsó,, piszkos munkák felvállalása, s a kemény vegetálás, amit ez nyújt. A második út, ugye, már jóval könnyebb, sőt buja és gazdag vidékekre enged bepillantást - sőt belekóstolást, esetleg a tartós megtelepedés lehetőségeit is felvillantja. Az elszánt és mohó amerikait feltehetően senki nem tájékoztatta a romániai áradat eddigi rémtetteiről. Ha valaki esetleg elmondta volna neki, hogy az egyik áldozat szétvert teteme mellett a mikrosütőben elevenen megsütött kiskutyát találtak, feltehetően nem hitte volna el. S főként azt nem, hogy vele is valami hasonló fog történni, mint amaz öleb gazdájával. E hónap (szeptember) 12-én a Rottenbiller utca 5/B lakói fültanúi voltak azoknak a hátborzongató zajoknak, melyek egy ember agyonverésével járnak: dulakodás, robaj, hörgés hallatszott Stroch úr lakosztálya felől. De senki nem csengetett be, senkit nem izgatott különösképpen, mi történik. Budapest blazírt és félős várossá vált három év alatt. (Erről tulajdonképpen már harminc éve beszélünk és cikkezünk, de azt senki nem gondolta volna, hogy három év alatt idáig jutunk e tekintetben.) Bob Strochot tehát agyonverték. Szörnyű halála volt. A mód, a stílus több volt, mint beszédes - a román gyilkosságok vonulatába illeszkedő. A háló kirepült. Egészen rövid idő kérdése, hogy a tettest kiszűrjük. A rettenet rutinja Ebben a fenti, egészen friss ügyben szinte iskolapéldaként tanulmányozhatjuk a közelmúltban elkövetett gyilkosságokat, melyek során Cháron ladikjába homályos vizeken „léptették be” a pácienseket. íme az egyik: VI. kerület, Andrássy út 26. Luxuslakás, melynek minden sarkából gazdagság, ízlés, sőt pompa sugárzik; öblös bőrfotelek, csillárok, drága bútorok és faliszőnyegek. Az 53 éves Barabás István az ismerkedésnek ugyanazokat az ösvényeit és helyszíneit járta be, mint Amerikából érkezett sorstársa. (Nézem a helyszínelési fotókat, igyekszem legyűrni a felemelyedő gyomorremegést. Ezt az áldozatot is agyonverték, valósággal péppé zúzták a fejét, az arcát.) Az elkövetőt Bouros Stanicának hívják, és hogy lakat alá került, az a mindössze nyolc-kilenc hónapja idekerült Horváth Lajos hadnagynak köszönhető. Jóképességű, „agyas” fiú, sokra viheti még - mondja Chilkó parancsnok. Ugyanez mondható el Istvanovszky László hadnagyról, aki makacs megszállottsággal eredt a 23 éves Alekszander Kucseruk ukrán betelepült gyilkosa után. Ő is elkönyvelheti élete egyik első nagy sikerét, a 27 éves Oleg Vlagyimirovics személyének felderítésével. Semmivel nem marad le mögöttük Sedlák Tibor törzszászlós, akinek szintén egy fantasztikusan nehéz ügy jutott osztályrészül. A 82 éves Szabó Miklósné a XI. kerület, Budaörsi úti házában románoknak adott ki olcsó szobákat. Hat lakója közül négyen munkába távoztak, és a két otthonmaradt akkor lépett akcióba. Lényegében ők is megvannak. Viczkó Istvánék csoportjában ezzel a sikerrel a náluk lévő kilenc ügyből mindössze kettő maradt egyelőre felderítetlen. Kezdünk jól állni, és utólérni önmagunkat... Kezdjük megszerezni az újfajta rettenetek rutinját. A zsaru mindenütt zsaru - írd le, sőt hangsúlyozd ki: a román kollégákkal kifejezetten jó az együttműködés. A politikai élet zajlik és tetőz, a helyzetek olykor hisztérikusan fokozódnak, de a vonatoknak el kell indulniuk, a repülőgépeknek fel kell szállniuk, a földnek teremnie kell - az embereknek élniük kell. Úgyhogy a gyilkosokat meg kell fogni! A zsaru mindenütt zsaru. Egyedül képtelenek lennénk gátat szabni a román horroráradatnak. És nem ez az egyetlen irány: itt van a lengyel és az orosz-ukrán irány is. Örömmel jelenthetem, hogy sikerült „lokalizálni” annak a 38 éves lengyel nőnek a gyilkosait, akire még decemberben találtunk rá a Keletinél. A „csencselőpartnerek” követték el, egy szintén lengyel házaspár. No és itt van a Pásztor Józsefné-ügy: őt is a lakásán ölték meg, a X. kerületi Harmat utca 148. szám alatti paneltömbben. (Dosszié, fotók szokásos forgatókönyvszerű sorozata. Lapozom, és eszembe jutoir Arthur Conan Doyle egyik tetszetős hasonlata „Az ördög lába" című novellában; ez a cornwalli partokon játszódik, melyek komor, nyugtalanító hangulata remek aláfestésül szolgál a történethez. A naplementét vérvörös csíknak írja le, „mely tátongó sebként húzódott végig a nyugati látóhatáron". Olyan érzésem támadt, hogy a mester, noha írásaival iskolát teremtett, soha életében nem látott átvágott torkot.) Itt „orosz szelek fújnak”, a kirepült hálóba mintegy tíz „hal” akadt bele. A tettes közöttük van. Nincs sok ideje hátra - szabadlábon. Rátai Elek őrnagy (aki önálló, magasabb beosztást kapott) a békásmegyeri robbanás helyszínelésén vesz részt, lévén civilben vegyészmérnök. Fiatal főhadnagyunk, Stumpf Feri, remekül bevált az első csoport vezetésében Elek helyén. Pistával (Viczkó István alezredes, a második csoport parancsnoka) kapcsolatban aggodalmaim vannak, az egészsége nem valami kitűnő. Helyettesíthetetlen ember. Olyan helyszínelő nincs, mint ő! Szerintem nem is lesz. Az ő képessége olyan, mint a zenei hallás. Misztikus ráérzései és rátapintásai vannak. Nem panaszkodom, a fiatalítás nagyon jól jött, a csoport szelleme gyorsan asszimilálja az újoncokat, de a leterheltség... változatlanul irdatlan!*A folyosón csend lebeg és sűrűsödik, és az ember az egymásba gabalyítottság káoszát érzékeli, mintha egy absztrakt térkompozíció sima, dísztelen járataiban tévelyegne. Kopár fényben fürdenek a felületek. Régóta járok ide, de ez az atmoszféra mindig lenyűgöz. Az egyik padon magányos alak ül szótlanul. Keskeny, betegesen sápadt, arrogáns arc. Hosszú varkocsba font haj. Feketén villogó, éles patkányszemek. Néha egy mozdulatán látszik, hogy ideges, hogy legszívesebben ordítva felugrana és kirohanna innen. De nem teheti. Hamarosan óvatos, de igen konkrét kérdésekkel fogják kezelésbe venni. Miért ment fel a Rottenbiller utcában ama bizonyos bérlakásba? És mit művelt ott? — hogy csak kettőt említsünk e kérdések közül. Az ember csendben távozik, s ennyi idő után is inkább az ösztöneivel érzi, merre van a páternoszter és a kijárat. S egyfolytában arra gondol: mivel kell szembenéznie egy rövid hónap múlva?) Barók Szabolcs