Magyar Nemzet, 1994. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-08 / 184. szám

A Magyar Nemzet Járőröző tisztiiskolások A nyaralók minősítik őket A tanév végét követően szakmai gyakorlatot kell min­den Rendőrtiszti Főiskolai (RTF) hallgatónak végeznie egy meghatározott területen. A rendőrség már évek óta a jú­lius-augusztus hónapokban a Balaton-parti őrsökre vezényli iskolásait gyakorlatra. Ugyan­olyan egyenruhában teljesíte­nek szolgálatot, mint idősebb munkatársaik, de rendfokozat helyett ők sárga csíkokat visel­nek vállapjaikon. Mindegyik egy-két idegen nyelven beszél. Azoknak, akiket igazoltatnak, illetve, akik felvilágosításért hozzájuk fordulnak egy három­nyelvű névjegyet nyújtanak át, melyen kérik, minősítsék intézkedésüket, udvariasak voltak-e, tapasztalták-e segítő­készségüket . A főiskola azt is lehetővé tette, hogy ki-ki tele­fonüzenet-rögzítőre mondhatja az észrevételeit Az őszi iskola­kezdéskor minden észrevételt kiértékelnek, és a legudvaria­sabb, illetve a legtöbb pozitív jelzést összegyűjtött tisztjelöl­tet dicséretben és jutalomban részesítik. (k. z. t.) Sétahajók Sétahajókat indítanak augusztus 21-ig a következő helységek kikötőiből: Badacsony - minden kedd­­szerda-vasárnap este 21 órakor (időtartam 1 óra). Balatonalmádi - kedd kivé­telével mindennap délelőtt 9.30 órakor (időtartam 3 óra) - keddenként 9.30-kor 1,5 órás séthajózás - kedd kivételével minden­nap délután 16 órakor (időtar­tam 1 óra) - kedd kivételével minden­nap este 20 órakor (időtartam: 1,5 óra). Balatonfüred: - péntek­szombat kivételével minden­nap este 21 órakor (időtartam: 14 óra) Balatonkenese: - minden szerda-szombat este 20 órakor (időtartam: 1,5 óra) Keszthely: - a hét minden napján este 19.30 órakor (idő­tartam 1 óra). Szigliget: - minden péntek­szombat este 20.30 órakor (időtartam: 1 óra). Kiállítások: Révfülöp - július 30-augusztus 12. Tóparti Galé­ria. Zörgő János grafikus kiállí­tása. Balatonalmádi - augusztus 1-18. Padlásgaléria. Scholtz Erik festőművész kiállítása. Balatonfüred - augusztus 1-18. Folyosó Galéria. Vágfal­­vi Ottó festőművész kiállítása. Vászoly - augusztus 1-30. Faluház Galéria. Nagy Gábor festőművész kiállítása. A víz hőfoka: 27 °C . DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMŰ Rt ____ víz-, csatorna­siófok hibabejelentés DRV Rt. dél-balatoni üzemigazga­tóság Siófok (84) 350-122 DRV Rt. észak-balatoni üzemigaz­gatóság Balatonfüred (86) 342-610, 342-611,343-011 DRV Rt. nyugat-balatoni üzem­­igazgatósága Keszthely (83) 348- 466,348-015,311-530 2379 Balaton HÉTFŐ, 1994. augusztus 8. Magyarországi Bayreuth Gyenesdiáson Monumentális kőszínház az északi parton Amióta hírét vették az újságírók, hogy Gyenesdiáson egy álomba illő tervet forgat a fejében a helyi képviselő-testület, azóta sokan keresik föl a falu polgármesterét, Szalók­y Jenőt. A nagyon is racionálisan gondolkodó polgármestert mi is arról fag­gattuk, igaz-e a hír, miszerint a település egykori kőbányájának helyén hamarosan egy nyolcezer férőhelyes szabadtéri szín­pad lesz, s amely objektum — Halasi Imre, zalaegerszegi színidirektor keresztapasá­gánál fogva — az Operaszikla nevet kapta. - A hír igaz, és mert a szabadtéri szín­pad megvalósításának ügyét már tekinté­lyes vállalkozók is felkarolták, a község képviselő-testületének minden oka meg­van az optimizmusra. - Hogyan született meg a merész terv? - Településünktől északra van egy közbirtokossági tulajdonban lévő - ma már használaton kívül helyezett - kőbánya melynek egyes részeit 30-40 méter magas kőfal veszi körül, s itt szeretnénk kialakíta­ni egy monumentális szabadtéri színpadot. Ehhez kapcsolódna egy félkör alakú szál­lodakomplexum, ahhoz pedig egy barlangi gyógyfürdő. - Kinek az ötlete volt a „magyarorszá­gi Bayreuth" létrehozása? - Mi már négy éve fontolgatjuk a sza­badtéri Színpad kialakítását, ám a szakmai ötletet Halasi Imre, a zalaegerszegi színház igazgatója tárta elénk, s neki köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban több külföldi szaktekintély, színházi rendező, látvány­­tervező, operaénekes is megismerhette a tervet, s annak megvalósítása mellé állt. - Milyen produkciók bemutatására vállalkozik majd az Operaszikla nevű ját­szóhely? - Elsődlegesen opera-, oratórium-, ba­lettelőadások bemutatására, de olyan új technikai műfaj is szerepet kaphat itt, mint például a lézerszínház. - Híreink szerint a tenorkirály, Pava­rotti avatja majd föl 1996-ban a kőszínhá­zat? - Nem tudom, hogy a hamarosan ide érkező impresszáriója megfelelőnek tart­ja-e a helyet, de mi nagyon szeretnénk, ha egy kimagasló képességű szólista vagy színházi együttes lépne föl először a kő­­színházban. Egy biztos: a helyi képviselő­­testület és a jelentős tőkével rendelkező be­fektetők anyagi és szellemi apportja nemes ügyet fog szolgálni. (gulyás) Felsőörsi Udvarház Alkalmazkodnak a vendég igényeihez A vállalkozások korát él­jük. Egymás után jönnek lét­re, nyílnak meg üzletek, de többségük kevés sikerrel mű­ködik, rövid életűek, csődöt jelentenek. A Balaton északi oldalán Felsőörsön egy éve nyílt meg az Udvarház Étterem. Vajon si­került-e tulajdonosának meg­tartani a szép, patinás épületet, illetve kíváncsiak voltunk, lé­tezik-e még az ígéretesnek in­dult vállalkozás? Az Udvarház Étterem ud­vara tiszta, ápolt, virágokkal díszített. Ott sorakoznak az ekék, boronák, egyéb paraszti szerszámok, szinte egy kis ki­állítás. Bent az épületben azok a bútorok láthatók, amelyek több mint 130 éve is egy kis­­nemesi család kényelmét szolgálták. A konyhában sza­kácsok, kézilányok, felszolgá­lók sürgölődtek és az egyik konyhaasztalon barb­esztész­­tát gyúrt és dagasztott a sza­kács. - A nagymamám receptje szerint készül a barchesz. A szombati barcheszt hosszúkás­ra, az újévit kerekre fonjuk, hogy kerek legyen az esztendő - mondja Kovácsné Vértes Gyöngyi, a tulajdonos. - Az iz­raeli parlament tagja, Alex Goldfarb úr és delegációja is járt itt, az ő érkezésükre készí­tettük első ízben - vallási rituá­lé szerint - ezt az azóta is ked­velt kalácsot. A veszprémi hit­község elnöke, Wollák László és Szilágyi János vezető elöljá­ró köszönő levelet küldött cí­memre az Udvarház Étterem­ben töltött időért és az elköltött finom falatokért. Természete­sen sok más külföldi vendég is megfordul nálunk. Nemrégi­ben egy ír diákcsoport kereste meg vendéglőmet A Balaton­almádiban működő angol és magyar nyelvű gimnázium igazgatója, Czuczor Sándor hozta el őket. A Marina Szálló­ból is jár ide egy amerikai üz­letember, akit az étlapon kívül programjaink egyike, a pa­­rasztmódra, kemencében való kenyérsütés csábított ide. Elő­ételnek ilyenkor még mindig lángost sütünk a kemencében kenyértésztából, amit fokhagy­mával és házi tejföllel ízesí­tünk.­­ Ezek a látogatások kuri­ózumok, és nem lehet rájuk építeni, főként késő ősztől ta­vaszig. Ezért szeretném meg­nyerni a környező települések polgárságának rokonszenvét az ő látogatásuk, mint fo­gyasztók, biztonságot jelente­ne. Az szezon lassan véget ér, de az idén sem szeretném be­zárni a téli hónapokra az étter­met, mert kár lenne, ha a szü­netelés miatt elszoknának in­nen a vendégek. Az öreg ház ékessége az a két hársfa, amit földlabdával hozatott az udvarba a tulajdo­nos. Nem volt olcsó mulatság, mert darabonként 30 000 fo­rintba kerültek, de már szépen megeredtek. Az öt kecske is hozzátartozik az udvarházhoz. Ezeket azért vásárolta, mert a kecsketej nagyon egészséges és keresett. Sajtot, túrót és más tejterméket is készítenek kecs­ketejből. .­­ Az étterem programjában szerepel a bográcsban való gu­lyásfőzés házi galuskával vagy puliszkával (a vendég kívánsá­ga szerint), nyárson lehet bá­rányt, malacot és halat sütni. A zenét kitűnő cigány muzsiku­saink szolgáltatják, kísérik őket a vendégek.­­ Most csúcsszezonban nagy nálunk a forgalom, s már jelezték érkezésüket a Nem­zetközi Újságíró Szövetség tagjai, akiknek szeptember elején lesz a találkozójuk. Ki­tűnő ételekkel várjuk őket, mert szeretnénk, ha elvinnék hírét szerte a világba a magya­ros ételeknek és vendégszere­tetünknek. Kertész Klári­ dig sÉÉlifÉ ■ ■ i ■ m M i .3. * fi- »mm :.. vkr , s 1H^lli 1 I fli r., BT - < ÉÉjfilf s*g A szabadban felépített kemencében sül a lángon és a házi­­kenyér ·· Üzenget a holt berek A minapi nagy eső után a Soponya­­völgy aljában némely telektulajdonos gu­micsizmát húzott, s ily módon tocsogott keresztül a kertjén, a gazon vagy a tömörre nyírt, már-már angol módi gyepen, csodál­koztak is, hogy mi legyen ez. Néhány szá­raz esztendő elfeledtette, az új tulajdono­sok meg már honnan is tudnák, hogy a hat­vanas években telkeik helyén volt a berek, apámmal ezen átbaktattunk a kicsike, csa­ládias strandra, ahogy Göncz Gyuri bácsi, borkereskedők leszármazottja és az „Opel király ’ ultizott szüntelenül. Vízililiomos, sásnövesztő pocséták között kanyargón az ösvény, nyárfák, füzek és vastag törzsű égerfák árnyékában. Inas Kovács Józsi bátyám, ki ragad­ványnevét onnan nyerte, hogy valaha a gróféknál szolgált bizalmas beosztások­ban, ő maga minékünk úgy mesélte, hogy a berek nem volt mindig külön világ, hanem a nagy vízhez, a Balatonhoz tartozott, an­nak szeszélyes partvonala mosódott így egybe a rétekkel, szántókkal s aprócska he­gyeink szőlőskertjeivel. Mezőőr-egyenruhát S nem libériát vi­selt Józsi bátyám már a hatvanas években, de nem illett is, büszke volt hajdani szol­gálatára, s a grófok minden tettére. Ők alakíttatták ki a strandot s főként ők épít­tették az avasi­ toronytól a falu széléig a Szigliget félszigetének partvonalán vé­gigfutó utat, alkalmat adván az új születé­sének s a régi menthetetlen pusztulásának gyorsan múló századunk első harmadá­ban. Betörhetett a kultúra e vadregénye­sen szép helyre, lassú léptekkel haladván, mert lett fürdőegyesület, épült kikötő, ne­ves emberek kerestek, építettek menedé­ket a Vilma-hegyen, a Soponyában, a Ma­jális erdő alján. Gondolhatták-e, hogy az új születése mindig a régi pusztulása, s hogy drágán fi­zetjük meg, ha beteljesülnek emberléptékű álmaink? Hiszen magam is zsörtölődve emlegettem, hogy a Fertő-tavi Meggyes mennyivel más, mint a mi szászsor szebb Szigligetünk: amott, a vasfüggönyön túl szabadtéri színpad, zöldfüvű strand, han­gulatos vendéglők sora, így igazán nem kárhoztathatom a tapolcai járási tanácsot, amiért a hatvanas évek végén, a hetvene­sek elején nagyjából föltöltötte a berket, s kiparcellázta kétszáz évenként, hogy ott lett a Balaton meg a Fürdő utca, s hogy két mély csatorna szüretlenül juttatja a fölül kétágú, alul egybetorkolló völgy vizét a Balatonba. Töprengünk ugyan néhanap mi régiek, régebbiek, hogy mitől pusztul, vé­konyodik, enyészik el lassan a nem is oly régen még vadregény nádas a kettős Sopo­­nya és Takavölgy előtt csakúgy, mint a haj­danán még ugyancsak a mocsárral, azaz­hogy berekkel védett, a világ és az ember gyönyörűségére teremtett Aranykagyló­­völgy előtt, a csoda kicsi hegy, a király­asszony szoknyája lábainál. Mondjuk, hogy nem zárt rendszerűek az emésztők, s akad lelkiismeretlen tulajdonostársunk, ki kultúránk szennyét-mocskát feltörekvő vadvizekbe elegyítve egyenest a Balatonba bocsátja, hogy néhanap magunk is gyomir­tózunk széleinkben, s hogy legelsőbben is csatornázni kellett volna, csak azután fel­tárni, utat építeni, korcsmáltatási jogokat adni, parcellázni. De ha minden meglesz, kerek már ak­kor sem lesz, égerfát, mocsárliliomot Szig­­ligeten sem lát már senki. Élünk bizony, mint másban, másutt is, e furcsa kettősséggel. Fiamék örvendez­nek, hogy a kikötő közelében teniszpálya épült, én meg magamban békétlenkedem, hogy ugyan hol s mi helyett és mely fák, bokrok, kicsiny virágok vesztek a mű­anyag szőnyeg alá. Amikor kőfallal építet­ték ki, majd egyre tovább bővítették a strandot, az kívánatosnak tűnt, hiszen nem kellett többé csalig, térdig csuszamós ra­gacsban, iszapban gázolni az úszható s tiszta mély vízig, meg eltűntek a szúrós-ta­­padós hínártengerek. Hűtött Amstel sört kortyolgatunk pá­rás falú korsókból a parti kocsmában, be­hunyni sem kell szemünket, hogy lássuk, egy-két évtized s európai színvonalú hely lesz a mi Szigligetünk, majd locsolják s nyírják is akkoron a strandon a gyepet, mely smaragzöld lesz, s hangulatos ven­déglők ülnek meg a hegyek oldalán, s az alkonyatban fölgyúló lámpásaikkal hívo­gatnak. Azt pedig senki meg nem mondhatja, hogy építés és rombolás, teremtés és pusz­títás­­között van ésszerű határ, elfogadható, élhető mezsgye: csak teremtgetünk és pusztítgatunk. Szabó József Jenő Három nap a tó partján A víz kellemes, az élelem, a gyümölcs drága, a pázsit kiégett Az Ezüstparton töltöttem három napot a hét végén, hogy felfrissüljek kissé ebben a ká­nikulai nyárban. Elkísért az unokám is, vonaton utaztunk Széplákra. Valamikor, kislány korában mindig együtt töltöt­tük a nyarat, ismerte hát jól ezt a kellemes balatoni nyaralóte­lepet. Talán ezért is csodálko­zott nyomban megérkezésünk­kor a vasútállomáson: „Nagy­apa, hová tarte a piac?” Igen, a régi tarka, kedves piac, ami egy kissé mediterrán jelleget k­ölcsönzött az állomás előtti térnek. Nincs már itt csak szutyok és por. A piac meg az a régi néhány borsátor a múlté. Állt a téren viszont két lakást kínáló polgár, egyiknek tábla volt a kezében, s azon a felírás: Zimmer frei! A másik magyarul kínálta olcsón az állomásról be­felé tartó utasoknak a „tóparti villában” lévő lakást Virágzik az illegális fizetővendég-szolgá­lat A lakáskiadó is jobban jár, ha nem hivatalosan adja ki a szobát, meg persze a vendég is. A tarka piac, a friss gyü­mölcskínálat ugyan megszűnt Széplakon (a Siófoki Állami Gazdaságban sincs már „szedd magad” mozgalom, amelynek révén a vendég olcsó, friss gyü­mölcshöz juthatott), de megsza­porodtak viszont a gyümölcs­árusító bódék az utcasarkokon. Gyümölcsvásárlással kezd­tük mi is a nyaralást, és ez kissé lelohasztotta kedvünket A pesti (Garay téri) piac áraihoz képest kimondottan drágaságot tapasz­taltunk. Néhány árat sebtében fel is jegyeztem (zárójelben a pesti árak összehasonlítása végett). Paradicsom 100 forint (38), pap­rika 150 (40), dinnye 60 (29), szilva 150 (68),ríngló 200 (78),­­ uborka 80 (50), alma 150 (70). ..Általában több mint százszázalé­kos a különbözet, de akad há­romszáz százalékos drágítás is. A zöldséges kopott Zsiguli­ján hajnalban felvásárolja Bu­dapesten az árut, s reggel 7-kor már Széplakon árusítja a Pesten nyilván a 30 forinton aluli nagybani árért vásárolt zöld­paprikát 150 forintért és az 50 forintért vett ringlót 200 forin­tért. Kissé nagy a haszonkulcs, de szabadáras a zöldség és a gyümölcs... Az étkezéssel egyébként nem volt gondunk, igaz, hogy a Garay piacon 20 forintért áru­­sított lángosért a tó partján 45 forintot mertek kérni. A há­romcsillagos étteremben 330 forint volt egy menü, a kifőz­dékben 220 forint a halászlé, de már egy „Széplaki családi tál” 760 forintba került. Töltött paprikát ettünk 170 forintért, egy-egy üdítőt ittunk rá, de a fagylaltozással így is 500 fo­rintunkba került az ebéd. A víz kellemes, 26 fokig melegedett. Bársonyosan simo­gató a Balaton, de a part elha­nyagolt, a pázsit kiégett, mintha ennek a 30 méter séles sávnak nem lenne gazdája. Letiporja az ingyen strandot látogatók töme­ge. Sokan közülük még az üdü­lőkbe is belopakodnak, elfoglal­ják a vendégek nyugágyát, és eltulajdonítják papucsaikat, s bizony olykor még az őrizetle­nül hagyott szatyrokba is bele­túrnak. Sok a csellengő naplo­pó, a zavarosban halászók sise­­rehadként elárasztották a Bala­tont. Pihenni utaztunk az Ezüst­­partra, de az augusztusi zsúfolt­ság nem sok lehetőséget adott er­re. A forróságban az éjszaka is zárt ablakokat be kellett zárni, mert működésbe lépett Széplá­kon a Palace disco, s ezt olyan hangerővel teszi, hogy még a hol­takat is képes talán felébreszteni. A zenebena hajnalig tart. Ezt kö­veti ugyan néhány órás reggeli csend, de utána kezdődik a bérel­hető mopedek véget nem érő ver­senye a forgalmas utcákon. A három nap letelte után csomagoltunk, a vasútállomás felé ballagva, s maradék pén­zemből vásároltam még az egyik utcai árusnál egy panamak alap­utánzatot ezer forintért Az uno­kám nyomban felpróbálta és azt mondta:„így legalább azt hiszik, hogy külföldön üdültünk...”.· (L) Szabad kempinghelyek Kemping: Szabad hely, Ifjúsági Kemping, Siófok-Sóstó 914 Aranypart Keming, Siófok 82 Autós I. Kemping, Zamárdi 209 Autós II. Kemping, Zamárdi 923 Rév Kemping, Szántód 63 Magyar Tenger Kemping Balatonföldvár 147­­Túra Kemping, Balatonszárszó 360 Hullám Kemping, Balatonszemes 1144 A Sió tévé műsora Hétfő Műsorkezdés: 20.00 Hírek, időjárás-jelentés 20.05 Nach­richten 20.10Tourinform 20.15 Az elmúlt hét sporteseményei 20.20 Tv-S-tora 20.30 Csak 14 éven aluliaknak! - Játék gyermekeknek 20.50 Mese 21.00 Kisfilm-kaleidoszkóp: Sztárrock (30’) 21.30 Filmelő­zetes 21.33 Aktuális 21.40 Töprengő - Játék felnőtteknek 22.00 Régi idők tanúi: A mind­­szentkálla-kerekikáli templom­rom 22.05 Finom zenék 22.20 A nap vendége 22.35 Hírek, időjárásjelentés 22.40 Nach­richten 22.45 Film: Akns Mik­lós (magyar kalandfilm, 90’, főszereplő: Hirtling István)­0.15 Elalvás előtt 1.00 Műsor­zárás Kedd Műsorkezdés: 20.00 Hűtek, időjárás-jelentés 20.05 Nachrich­ten 20.10 Tourinform 20.15 Helybéliek fóruma 20.25 Tv-S­ toria 20.35 Csak 14 éven aluliak­nak! - Játék gyerekeknek 20.50 Mese 21.00 Kisfilm- kaleidosz­kóp: Sztárrock (30’) 21.30 Film­előzetes 21.33 Főzőcske 21.40 Aktuális 21.50 Töprengő - Játék felnőtteknek 22.05 Finom zenék 22.20 A nap vendége 22.35 Hű­ek, időjárás-jelentés 22.40 Nach­richten 22.45 film: A hetedik pe­csét (svéd film, 92’) 0.20 Elalvás előtt 1.00 Műsorzárás Szerda Műsorkezdés: 20.00 Hűtek, időjárás-jelentés 20.05 Nachrich­ten 20.10 Tourinform 20.15 Helybéliek fóruma 20.25 Tv-S­ toria 20.35 Csak 14 éven aluliak­nak! — Játék gyerekeknek 2040 Mese 21.00 Kisfilm-kaleidosz­­kóp: Dániai útifilm (5’) - Rock­sport (15’) - Cota D’ Azur (7’) - Tunézia (14’) 21.33 Régi idők ta­núi: A szigligeti várrom 21.40 Aktuális 21.50 Töprengő - Játék felnőtteknek 22.05 Finom zenék 22.20 A nap vendége 22.25 Hí­rek, időjárás-jelentés 22.40 Nach­richten 22.45 Film: Vidám per­cek Maksa Zoltánnal (75’) 0.05 Elalvás előtt 1.00 Műsorzárás Az oldalt szerkeszti: Keserű Ernő

Next