Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-28 / 253. szám

Jelcin hathatós segítségével Az orosz kormány túlélte a bizalmatlansági indítványt (Moszkvai tudósítónktól) A szakszervezetek országos figyelmeztető megmozdulásai közepette számolt be csütörtö­kön az orosz parlament alsóháza előtt Viktor Csernomirgyin a gazdaság helyzetéről, és ismer­tette az 1995-ös állami költség­­vetést. A kormány ellen beter­jesztett bizalmatlansági indít­ványt a miniszterelnöki beszéd nyomán elhangzott heves bírála­tok ellenére sem fogadta el a tör­vényhozás, amiben döntő szere­pet játszott, hogy Borisz Jelcin még a voksolás előtt kinevezte a mezőgazdasági minisztérium élére a kabinet lemondását kö­vetelő kommunistákkal szövet­séges Agrárpárt egyik vezetőjét (Folytatás a 3. oldalon) Az Agrárpárt lekenyerezése megmentette Csemomirgyin kabinetjét (MTI kalfbUt képszolgálat - KPA) Jön-e az amerikai elnök Budapestre? Konzultációk a NATO bővítéséről (Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai kormányzat konzultációkat kezdett a NA­­TO-partnerekkel az atlanti szövetség kibővítéséről, beis­mervén azt, hogy a békepart­nerség programja nem meg­felelő, lényegében üres reto­rika. (Folytatás a 3. oldalon) Für Lajos a megfigyeltetési ügyről ? »Mai Derűlátó munkaadók és kormány 9. oldal Ötvenhat erdélyi visszhangja­­ 12. oldal Hídverés a politikai táborok között 6. oldal — A kiváló magyar termékért 8. oldal 19,50 k­ Magyar Árm­oz­de 111«-11 k I • * 11 » ■ I ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR PÉNTEK, 1991. október 20. EMI. évfolyam, 253. szám Csoda lett volna az áttörés Clinton és Asszad haladást ért el HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Nem történt áttörés, de bizo­nyos haladást értünk el - össze­gezte egybehangzóan a rövid megszakítással háromnegyed órát tartó tárgyalások eredmé­nyét Asszad szíriai és Clinton amerikai elnök a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Előző­leg, a túlzottan is előzékeny fo­gadtatáskor, Clinton eleve kizár­ta, hogy bármiféle csoda meges­hetnék e rövid találkozón, azt azonban végül is a felek egyér­telműen megállapíthatták: néze­teik a globális kérdésekben megegyeznek. Vagyis Izraelnek be kell tartania azokat az ENSZ- határozatokat amelyek az 1967- es háborúban elfoglalt térségek visszaadására kötelezik, s a ha­tárkiigazításnak a „területet a békéért" elven kell alapulnia. (Folytatás a 3. oldalon) Kellő elszántság? Eddig úgy volt, hogy Békesi László mindenféle „fenyegető” dolgot mon­dott a gazdaság szerkezeté­nek átalakításáról, míg Horn Gyula volt a „jósá­gos”, aki gondolt a szegé­nyekre, a lakótelepen élők­re és a nyugdíjasokra. Az ET legutóbbi plenáris ülé­sén már a legfigyelmesebb hallgató sem vehetett észre hangsúlyeltolódást a kor­mányfő és a pénzügymi­niszter beszéde között. Mindketten arról szóltak, a stabilizáció és vele együtt a növekedés feltételeinek megteremtése elkerülhetet­lenül szükséges. Ez pedig kemény dolgokat jelent: a munkanélküliség növeke­dését, a reálbérek öt-hat százalékos csökkenését, a fogyasztás visszaesését, pe­dig már idén júniusban is 61 százaléka volt a létmini­mum a nettó átlagkereset­nek. A közalkalmazotti bértábla nyolcezer forintos alapbérének kilencezerre való emelése 40 milliárdba kerülne; a pénzügyminisz­ter határozottan kijelentet­te, erről szó sem lehet, leg­följebb a jövő szeptember­ben, ha a folyamatok sze­rencsésen alakulnak. Teljesen világos, hogy minderre a szakszervezeti konföderációk így nem ad­hatják áldásukat. Többen már világossá tették közü­lük: érdekük, hogy legyen társadalmi-gazdasági meg­állapodás, de nem bármi­lyen áron. Toleranciát, en­gedményeket nem csak tő­lük kell várni. Békési az ÉT napján egy gazdasági konferencián úgy fogalmazott, a tervezett in­tézkedések hatására „olyan cirkusz lesz itt, amilyent az ország még nem látott, azonban a kormányban megvan a kellő elszántság a szükséges intézkedések megtételére”. Horn Gyula szerda esti televíziós nyilat­kozata ugyanezt jelentette: most már semmiféle eltérés nem tapasztalható megnyil­vánulásaik között. Az egyik fél szándéka tehát világos. A kormányfő az ÉT-n azt is leszögezte, amennyiben mégsem lesz megállapodás, mert a mun­kavállalók kivonulnak, ak­kor ezzel elveszítik befo­lyásolási és ellenőrzési le­hetőségüket. A szakszervezetek egye­lőre tárgyalni akarnak. Igaz, olykor már elhangzik egy-egy érdekvédő szájá­ból, hogy „minden törvé­nyes eszközt felhaszná­lunk”, illetve „a munka­harc eszközeihez folyamo­dunk”, ami a sztrájk szó óvatos kerülgetése. A kellő elszántság tehát mindegyik oldalon meg­van. A szakszervezetek most — veszélyt szimatolva - bölcsen félretették ko­rábbi vitáikat.­Csak remél­hető, hogy a társadalmi bé­ke megőrzésére is megvan a kellő elszántság. Török Katalin Kormánydöntés a jövő évi költségvetés tervezetéről Adómentes a családi pótlék, növekvő lakásépítési támogatás • (Munkatársunktól) A kormány tegnapi döntései nyomán módosul a lakástámogatási rend­szer, változatlanok marad­nak a személyijövedelem­adó-táblák, a családi pót­lék továbbra is adómentes­séget élvez, ellentétben a hivatali személygépkocsik magáncélú használatával. Forró Evelyn kormányszó­vivő tájékoztatása szerint hétfőn terjeszti a parlament elé a jövő évi költségvetés tervezetét a ka­binet. A társasági adó esetében változnak az adókulcsok, de en­nek konkrét mértékéről nem adott információt a szóvivő. Újdonság, hogy megszűnik az adóhivatalok formális engedé­lyezési joga az alapítványoknak juttatott összegek, közérdekű kötelezettségek vállalása ese­tén. Teljeskörűen leírhatók lesz­nek az adóalapból a közalapít­ványoknak adott támogatások. A személyi jövedelemadó köré­ben lényeges változás, hogy adóalap-csökkentő kedvezmé­nyek helyett az adót csökkentő lehetőségek lépnek életbe. Esze­rint nem a teljes adóköteles jö­vedelem összegét, hanem csak a befizetendő adót lehet különféle jogcímeken mérsékelni, így például nem az összjövedelem­ből, hanem annak adójából von­ható majd le a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, va­lamint a munkavállalói járulék 25 százaléka. 7200 forint adójó­váírásra lesz jogosult az a ma­gánszemély, akinek éves össz­jövedelme nem haladja meg a 480 ezer forintot. Továbbra is adómentes lesz a családi pótlék, s megmarad a szakszervezeti tagdíjak fizetésére vonatkozó kedvezmény is. A költségvetési intézményeket kivéve adózás alá esik majd a hivatali sze­mélygépkocsik magáncélú hasz­nálata, s a cég dönthet az adó esetleges átvállalásáról. (Folytatás az 5. oldalon) Bácskai Tamás az MVA elnöke (Munkatársunktól) Bácskai Tamás egyetemi tanárt, a Nemzetközi Bankár­képző Központ tudományos ta­nácsadóját, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagját választották tegnap a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány alapítói a kuratórium el­nökének - jelentette be a meg­beszélést követő sajtótájékoz­tatón Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium államtitkára. A korábbi elnök, Kemény Nándor, a Sze­rencsejáték Rt. vezetője le­mondott, de kuratóriumi tag maradt. Emellett az eddigi egy­ről háromra növelték a társel­nökök számát. Kassai Róbert, az Iposz társelnöke maradt po­zíciójában, újként választották meg Jákli Pétert, a Somogy megyei önkormányzat főjegy­zőjét és Bojár Gábort, a Gra­­phisoft Rt. elnökét. A kurató­­riumi tagok számát a korábbi 12-ről 18-ra emelték. (Folytatás a 9. oldalon) Befejeződött az Akadémia közgyűlése Megszavazták az új alapszabályt (Munkatársunktól) Az Akadémia közgyű­lésének második napján az alapszabály-tervezethez beér­kezett módosító indítványokról szavaztak. A szavazást meg­előzően Kosáry Domokos el­nök elmondta: az Akadémia szuverenitása a közgyűlés ke­zében van. Örömmel nyugtáz­ta, hogy az alapszabály vitája higgadt, megértő, jóindulatú volt. Kitért arra, hogy három tagtárs felvetette a tisztújítás szükségességének kérdését. (Folytatás az 5. oldalon) Kaposvár: vidám politizálás lesz * Évenkénti próbavoks ( Munkatársunktól) A somogyi megyeszékhely köztestülete és a helyi politi­kai pártok egyetértésével 1995. május 7-én, majd azt követően további három év­ben Kaposváron próbaválasz­­tásokat rendez a Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány - jelentették be csütörtök este a sajtó képvise­lőinek a kaposvári városhá­zán. A magyar választási rend­szerben mind ez ideig egyedül­álló próbavoksolás céljáról és annak közpolitikai szerepéről a kezdeményező politológus­team vezetőjét, Ágh Attila egyetemi tanárt kérdeztük. (Folytatás a 4. oldalon) Petőfi nem lesz Budapest díszpolgára Kis­föld alatti, januártól felújítás (M­unkatársunktól) Az idén senkinek nem adományoz díszpolgári címet a fővárosi önkormányzat - erről csütörtöki közgyűlésén rövid vita után döntöttek a városatyák. A közgyűlés Sza­bó Lajos Mátyás (MSZP) képviselő felvetése ellenére ugyanis az illetékes bizottság javaslatát fogadta el, így Pe­tőfi Sándor posztumusz ki­tüntetése elmarad. Ráday Mi­hály, a városképvédelmi bi­zottság elnöke szerint a köz­gyűlés nem vállalhatja fel, hogy történelmünk minden jelentős alakjának posztu­musz díszpolgári címet ado­mányozzon. (Folytatás az 5. oldalon) A kisföldalatti féléves felújítását nagyrészt EBRD-hitelből finanszírozzák Havran Zoltán felvétele A holnapi :S2 oldala*« »la£tar N«»m#.«»ll»el Merre tovább, érdekegyeztetés? Ellenzék­i és vélemény-hatalom Közép-Európa soha nem lehet önálló tényező A vállalkozás szellemi izgalom Hűtött-fűtött lakások Színház az ötvenes években Pitbullok házi őrizetben Titkosszolgálatok Zsaroláshoz is gyűjtenek adatokat? (Munkatársunktól) - Élek a gyanúperrel, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is történtek a Katonai Bizton­sági Hivataléhoz hasonló tör­vénysértések. Ezért a civil tit­kosszolgálat eddigi tevékeny­ségét is át kellene vizsgálni tör­vényességi szempontok alap­ján - jelentette ki lapunknak Mádai Péter. A képviselő - többek között - azután jutott erre a következtetésre, hogy tagja volt annak a parlamenti albizottságnak, amelyik a KBH működésének törvényességét vizsgálta. A szabaddemokrata képviselő arról is beszélt: az ál­lam és az ország biztonságáról szóló szövegek túnyomó részét egyszerűen mesének tartja,­­va­lójában arról van szó, hogy egy több évtizedes gyakorlat alap­ján sok ezer ember jól éljen, s olyan adatokat gyűjtsön ró­lunk, amelyek egyetlen dologra jók: bármikor megzsarolhas­sák a kiszemelt áldozatot. (Folytatás a 4. oldalon) A határőrség 1991-ben tétlen maradt Horvát katonák magyarországi akciója (Munkatársunktól) Magyarország területéről hajtott végre katonai akciót a Horvát Nemzeti Gárda több al­egysége 1991. november 30-án. Mindezt a magyar határőrség tétlenül kellett hogy szemlélje - derül ki az eset az Új Honvédsé­gi Szemle legutóbbi számából. Az újságban a Kihívások és cse­lekvési lehetőségek című cikk katonaszerzője ír arról, hogy horvát alegységek november 30- án a reggeli órákban a határt át­lépve indítottak támadást a tor­­jánci határőrs, illetve ezzel egy időben Toljánc község ellen. (Folytatás az 5. oldalon)

Next