Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-28 / 253. szám
Jelcin hathatós segítségével Az orosz kormány túlélte a bizalmatlansági indítványt (Moszkvai tudósítónktól) A szakszervezetek országos figyelmeztető megmozdulásai közepette számolt be csütörtökön az orosz parlament alsóháza előtt Viktor Csernomirgyin a gazdaság helyzetéről, és ismertette az 1995-ös állami költségvetést. A kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt a miniszterelnöki beszéd nyomán elhangzott heves bírálatok ellenére sem fogadta el a törvényhozás, amiben döntő szerepet játszott, hogy Borisz Jelcin még a voksolás előtt kinevezte a mezőgazdasági minisztérium élére a kabinet lemondását követelő kommunistákkal szövetséges Agrárpárt egyik vezetőjét (Folytatás a 3. oldalon) Az Agrárpárt lekenyerezése megmentette Csemomirgyin kabinetjét (MTI kalfbUt képszolgálat - KPA) Jön-e az amerikai elnök Budapestre? Konzultációk a NATO bővítéséről (Washingtoni tudósítónktól) Az amerikai kormányzat konzultációkat kezdett a NATO-partnerekkel az atlanti szövetség kibővítéséről, beismervén azt, hogy a békepartnerség programja nem megfelelő, lényegében üres retorika. (Folytatás a 3. oldalon) Für Lajos a megfigyeltetési ügyről ? »Mai Derűlátó munkaadók és kormány 9. oldal Ötvenhat erdélyi visszhangja 12. oldal Hídverés a politikai táborok között 6. oldal — A kiváló magyar termékért 8. oldal 19,50 k Magyar Ármozde 111«-11 k I • * 11 » ■ I ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR PÉNTEK, 1991. október 20. EMI. évfolyam, 253. szám Csoda lett volna az áttörés Clinton és Asszad haladást ért el HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Nem történt áttörés, de bizonyos haladást értünk el - összegezte egybehangzóan a rövid megszakítással háromnegyed órát tartó tárgyalások eredményét Asszad szíriai és Clinton amerikai elnök a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Előzőleg, a túlzottan is előzékeny fogadtatáskor, Clinton eleve kizárta, hogy bármiféle csoda megeshetnék e rövid találkozón, azt azonban végül is a felek egyértelműen megállapíthatták: nézeteik a globális kérdésekben megegyeznek. Vagyis Izraelnek be kell tartania azokat az ENSZ- határozatokat amelyek az 1967- es háborúban elfoglalt térségek visszaadására kötelezik, s a határkiigazításnak a „területet a békéért" elven kell alapulnia. (Folytatás a 3. oldalon) Kellő elszántság? Eddig úgy volt, hogy Békesi László mindenféle „fenyegető” dolgot mondott a gazdaság szerkezetének átalakításáról, míg Horn Gyula volt a „jóságos”, aki gondolt a szegényekre, a lakótelepen élőkre és a nyugdíjasokra. Az ET legutóbbi plenáris ülésén már a legfigyelmesebb hallgató sem vehetett észre hangsúlyeltolódást a kormányfő és a pénzügyminiszter beszéde között. Mindketten arról szóltak, a stabilizáció és vele együtt a növekedés feltételeinek megteremtése elkerülhetetlenül szükséges. Ez pedig kemény dolgokat jelent: a munkanélküliség növekedését, a reálbérek öt-hat százalékos csökkenését, a fogyasztás visszaesését, pedig már idén júniusban is 61 százaléka volt a létminimum a nettó átlagkeresetnek. A közalkalmazotti bértábla nyolcezer forintos alapbérének kilencezerre való emelése 40 milliárdba kerülne; a pénzügyminiszter határozottan kijelentette, erről szó sem lehet, legföljebb a jövő szeptemberben, ha a folyamatok szerencsésen alakulnak. Teljesen világos, hogy minderre a szakszervezeti konföderációk így nem adhatják áldásukat. Többen már világossá tették közülük: érdekük, hogy legyen társadalmi-gazdasági megállapodás, de nem bármilyen áron. Toleranciát, engedményeket nem csak tőlük kell várni. Békési az ÉT napján egy gazdasági konferencián úgy fogalmazott, a tervezett intézkedések hatására „olyan cirkusz lesz itt, amilyent az ország még nem látott, azonban a kormányban megvan a kellő elszántság a szükséges intézkedések megtételére”. Horn Gyula szerda esti televíziós nyilatkozata ugyanezt jelentette: most már semmiféle eltérés nem tapasztalható megnyilvánulásaik között. Az egyik fél szándéka tehát világos. A kormányfő az ÉT-n azt is leszögezte, amennyiben mégsem lesz megállapodás, mert a munkavállalók kivonulnak, akkor ezzel elveszítik befolyásolási és ellenőrzési lehetőségüket. A szakszervezetek egyelőre tárgyalni akarnak. Igaz, olykor már elhangzik egy-egy érdekvédő szájából, hogy „minden törvényes eszközt felhasználunk”, illetve „a munkaharc eszközeihez folyamodunk”, ami a sztrájk szó óvatos kerülgetése. A kellő elszántság tehát mindegyik oldalon megvan. A szakszervezetek most — veszélyt szimatolva - bölcsen félretették korábbi vitáikat.Csak remélhető, hogy a társadalmi béke megőrzésére is megvan a kellő elszántság. Török Katalin Kormánydöntés a jövő évi költségvetés tervezetéről Adómentes a családi pótlék, növekvő lakásépítési támogatás • (Munkatársunktól) A kormány tegnapi döntései nyomán módosul a lakástámogatási rendszer, változatlanok maradnak a személyijövedelemadó-táblák, a családi pótlék továbbra is adómentességet élvez, ellentétben a hivatali személygépkocsik magáncélú használatával. Forró Evelyn kormányszóvivő tájékoztatása szerint hétfőn terjeszti a parlament elé a jövő évi költségvetés tervezetét a kabinet. A társasági adó esetében változnak az adókulcsok, de ennek konkrét mértékéről nem adott információt a szóvivő. Újdonság, hogy megszűnik az adóhivatalok formális engedélyezési joga az alapítványoknak juttatott összegek, közérdekű kötelezettségek vállalása esetén. Teljeskörűen leírhatók lesznek az adóalapból a közalapítványoknak adott támogatások. A személyi jövedelemadó körében lényeges változás, hogy adóalap-csökkentő kedvezmények helyett az adót csökkentő lehetőségek lépnek életbe. Eszerint nem a teljes adóköteles jövedelem összegét, hanem csak a befizetendő adót lehet különféle jogcímeken mérsékelni, így például nem az összjövedelemből, hanem annak adójából vonható majd le a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, valamint a munkavállalói járulék 25 százaléka. 7200 forint adójóváírásra lesz jogosult az a magánszemély, akinek éves összjövedelme nem haladja meg a 480 ezer forintot. Továbbra is adómentes lesz a családi pótlék, s megmarad a szakszervezeti tagdíjak fizetésére vonatkozó kedvezmény is. A költségvetési intézményeket kivéve adózás alá esik majd a hivatali személygépkocsik magáncélú használata, s a cég dönthet az adó esetleges átvállalásáról. (Folytatás az 5. oldalon) Bácskai Tamás az MVA elnöke (Munkatársunktól) Bácskai Tamás egyetemi tanárt, a Nemzetközi Bankárképző Központ tudományos tanácsadóját, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagját választották tegnap a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapítói a kuratórium elnökének - jelentette be a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. A korábbi elnök, Kemény Nándor, a Szerencsejáték Rt. vezetője lemondott, de kuratóriumi tag maradt. Emellett az eddigi egyről háromra növelték a társelnökök számát. Kassai Róbert, az Iposz társelnöke maradt pozíciójában, újként választották meg Jákli Pétert, a Somogy megyei önkormányzat főjegyzőjét és Bojár Gábort, a Graphisoft Rt. elnökét. A kuratóriumi tagok számát a korábbi 12-ről 18-ra emelték. (Folytatás a 9. oldalon) Befejeződött az Akadémia közgyűlése Megszavazták az új alapszabályt (Munkatársunktól) Az Akadémia közgyűlésének második napján az alapszabály-tervezethez beérkezett módosító indítványokról szavaztak. A szavazást megelőzően Kosáry Domokos elnök elmondta: az Akadémia szuverenitása a közgyűlés kezében van. Örömmel nyugtázta, hogy az alapszabály vitája higgadt, megértő, jóindulatú volt. Kitért arra, hogy három tagtárs felvetette a tisztújítás szükségességének kérdését. (Folytatás az 5. oldalon) Kaposvár: vidám politizálás lesz * Évenkénti próbavoks ( Munkatársunktól) A somogyi megyeszékhely köztestülete és a helyi politikai pártok egyetértésével 1995. május 7-én, majd azt követően további három évben Kaposváron próbaválasztásokat rendez a Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány - jelentették be csütörtök este a sajtó képviselőinek a kaposvári városházán. A magyar választási rendszerben mind ez ideig egyedülálló próbavoksolás céljáról és annak közpolitikai szerepéről a kezdeményező politológusteam vezetőjét, Ágh Attila egyetemi tanárt kérdeztük. (Folytatás a 4. oldalon) Petőfi nem lesz Budapest díszpolgára Kisföld alatti, januártól felújítás (Munkatársunktól) Az idén senkinek nem adományoz díszpolgári címet a fővárosi önkormányzat - erről csütörtöki közgyűlésén rövid vita után döntöttek a városatyák. A közgyűlés Szabó Lajos Mátyás (MSZP) képviselő felvetése ellenére ugyanis az illetékes bizottság javaslatát fogadta el, így Petőfi Sándor posztumusz kitüntetése elmarad. Ráday Mihály, a városképvédelmi bizottság elnöke szerint a közgyűlés nem vállalhatja fel, hogy történelmünk minden jelentős alakjának posztumusz díszpolgári címet adományozzon. (Folytatás az 5. oldalon) A kisföldalatti féléves felújítását nagyrészt EBRD-hitelből finanszírozzák Havran Zoltán felvétele A holnapi :S2 oldala*« »la£tar N«»m#.«»ll»el Merre tovább, érdekegyeztetés? Ellenzéki és vélemény-hatalom Közép-Európa soha nem lehet önálló tényező A vállalkozás szellemi izgalom Hűtött-fűtött lakások Színház az ötvenes években Pitbullok házi őrizetben Titkosszolgálatok Zsaroláshoz is gyűjtenek adatokat? (Munkatársunktól) - Élek a gyanúperrel, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is történtek a Katonai Biztonsági Hivataléhoz hasonló törvénysértések. Ezért a civil titkosszolgálat eddigi tevékenységét is át kellene vizsgálni törvényességi szempontok alapján - jelentette ki lapunknak Mádai Péter. A képviselő - többek között - azután jutott erre a következtetésre, hogy tagja volt annak a parlamenti albizottságnak, amelyik a KBH működésének törvényességét vizsgálta. A szabaddemokrata képviselő arról is beszélt: az állam és az ország biztonságáról szóló szövegek túnyomó részét egyszerűen mesének tartja,valójában arról van szó, hogy egy több évtizedes gyakorlat alapján sok ezer ember jól éljen, s olyan adatokat gyűjtsön rólunk, amelyek egyetlen dologra jók: bármikor megzsarolhassák a kiszemelt áldozatot. (Folytatás a 4. oldalon) A határőrség 1991-ben tétlen maradt Horvát katonák magyarországi akciója (Munkatársunktól) Magyarország területéről hajtott végre katonai akciót a Horvát Nemzeti Gárda több alegysége 1991. november 30-án. Mindezt a magyar határőrség tétlenül kellett hogy szemlélje - derül ki az eset az Új Honvédségi Szemle legutóbbi számából. Az újságban a Kihívások és cselekvési lehetőségek című cikk katonaszerzője ír arról, hogy horvát alegységek november 30- án a reggeli órákban a határt átlépve indítottak támadást a torjánci határőrs, illetve ezzel egy időben Toljánc község ellen. (Folytatás az 5. oldalon)