Magyar Nemzet, 1994. október (57. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-28 / 253. szám
KÜLPOLITIKAI 111LYZET ISMÉT TÁVOLABB KERÜLHET egy lépéssel a boszniai béke, miután a muzulmánok eddigi legjelentősebb győzelmüket aratták a boszniai szerbek felett a két és fél éve tartó polgárháborúban. A szerbek elűzése a Biharéhoz közeli Graber-magaslatról minden bizonnyal javítani fogja a muzulmán hadsereg harci morálját, ám az sincs kizárva, hogy „vérszemet kapnak", s minden békéltető kísérletet lehetetlenné tevő ellenoffenzívára készülnek. Akár így, akár úgy, a háború még mindenképpen folytatódik, következésképpen szükség van azokra a tárgyalásokra, amelyeket az ENSZ és a NATO illetékesei folytatnak a boszniai légicsapások szabályainak körvonalazásáról, és azok hatékonyságának fokozásáról. A NATO szeretné elérni, hogy a légiakciókat kiterjesztve fegyverraktárakat és hadiüzemeket is támadhasson, hiszen az eddigi akciók katonailag nem értek többet bolhacsípésnél. Szeretné saját hatáskörébe vonni egyúttal annak eldöntését is, pilótái mely célpontokat támadhatnak, az ENSZ azonban ragaszkodik a konzultációs csatorna fenntartásához. Ám a világszervezet azt a javaslatot elfogadta, hogy gyorsítsák meg a légicsapások engedélyezését, és azt is, hogy ne figyelmeztessék előre a vétkes felet az akcióról, sem annak célpontjáról - hacsak a polgári lakosság biztonsága nem forog veszélyben. HORVÁTORSZÁGBAN FÖDERÁCIÓT kell létrehozni, a horvátországi szerbeknek széles körű autonómiát kell biztosítani, vallja Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes. Jelcin korábbi jugoszláviai megbízottja szerint sok nemzetiségi problémával küszködő ország elfogadta ezt a megoldást, s az könnyen jelenthetné a válság rendezését Zágráb számára is. A horvát Vjesniknek adott nyilatkozatában Csurkin sürgette Milosevics szerb és Tudjman horvát elnök csúcstalálkozóját, amire azonban egyelőre kevés a remény. Lord Owen, a nemzetközi Jugoszlávia konferencia társelnöke Franjo Tudjmannal folytatott zágrábi tárgyalásai után úgy nyilatkozott, Milosevics mindaddig nem ismeri el Horvátországot, amíg Zágráb nem teszi lehetővé a krajinai szerbek érdekeinek érvényesítését. Bár Owen szerint a szerb elnök javítana Belgrád és Zágráb viszonyán, ám e téren csak lassú haladás várható. Milosevics szeretné ugyanis megőrizni a krajinai szerbek bizalmát, zágrábi jelentések szerint azonban Tudjman Owenéknak megerősítette, országa nem mond le a szerb ellenőrzés alatt álló horvátországi területek reintegrálásáról. Arról nem is beszélve, hogy a szerb elnök addig nem akar részt venni a Párizs által javasolt horvát-szerb-bosnyák csúcstalálkozón sem, amíg érvényben vannak a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók. A MAGYAR LOBBY megerősödését látja Kovács László az Európai Unió új tagállamai, mindenekelőtt Ausztria és Finnország csatlakozásában. A magyar külügyminiszter párizsi látogatásáról szóló írásában a Le Figaro idézi azt a véleményt, amely szerint Budapest kedvező fejleményeket vár az EU következő féléves időszakától, amikor Franciaország tölti be a szervezet soros elnöki tisztét. A lap megemlíti, hogy Kovács László szerint a magyar kormánynak sietnie kell: még abban az időben meg kell tennie népszerűtlen intézkedéseit, amíg nem veszíti el saját viszonylagos népszerűségét. De legalább ilyen fontos a jó kapcsolat kialakítása a szomszédos államokkal, s bár „nem könnyű tárgyalni Iliescuval vagy Meciarral”, nincs más választásunk, hiszen az EU ajtói nem nyílnak meg bizonytalan országok előtt - idézi Kovács Lászlót a francia lap. (S. E.) Balladur a képernyőn Franciaország túl sokat költ politikára (Párizsi tudósítónktól) „Aminek nincs itt az ideje, annak nincs itt az ideje" - mondta Balladur francia miniszterelnök az őt faggató két neves hírmagyarázónak, ily módon is kitérve az elnökválasztási kérdések elől, s az erőpróbáról mellékesen és rejtett iróniával azt kérdezte: „Mikor is lesznek... pontosan...?“ Az állami csatornának adott mintegy háromnegyed órás interjú akkor hangzott el, amidőn a konzervatív táborban sokan aggódnak amiatt, hogy Balladur és Chirac vetélkedése a baloldalnak kedvezhet, a szocialisták szóvivője pedig úgy gondolja, hogy ,file fors-nak mind nehezebb elkerülni a baloldali elnökjelöltséget”. Balladur most mégsem az áprilisi erőpróbára összpontosított, azt hangsúlyozván, hogy „egész Franciaország miniszterelnökeként” kívül akar maradni a személyes vitákon, és a kormány „mindvégig” kormányozni kíván, a „lehető leghatékonyabban”, egyebek között azért, mert hat hónap alatt sok minden történhet, s különben is januártól Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Ez volt egyébként a háromnegyed órás beszélgetés egyetlen külpolitikai témájú megjegyzése. Vajon Balladur meggyőzte-e a tévénézőket, hogy „a miniszterelnökön nem lesz úrrá az elnökjelölt” - hagyta nyitva a kérdést a Libération hírmagyarázója. A Le Figaro azt emelte ki a beszélgetésből, hogy a miniszterelnök a politika pénzügyi „átláthatóságát” választja, s Franciaország túl sokat költ a politikára, ezért az elnökválasztási hadjárat kiadásait Balladur mérsékelni kívánja. A Le Parisien a korrupcióellenes intézkedésekre helyezte a hangsúlyt: a választott képviselők vagyonának tervbe vett ellenőrzését, és az állami megrendelések piacának fokozott kontrollját a lap fontos javaslatnak tekinti. A Les Echos azt húzta alá, hogy Balladur kész a „nagy vitára” az elnökválasztásokkal kapcsolatban, de csak a megfelelő időben, és támogatja a belügyminiszter indítványát egyfajta „előválasztás” megszervezésére. Nem lényegtelen a Le Figaro megjegyzése: a jelek szerint a korrupciós ügyek miatt valamelyest meggyengült Balladur bízik a maga stílusában. „Tétovázom”, „zavarban vagyok” - fejtegette egyik-másik kérdés elemzésekor a miniszterelnök, aki ezúttal is leszögezte: „A párbeszédben, a meggyőzésben, a véleménycserében hiszek, amint ez a felnőtt demokráciában szokásos”. (m. j.) Még nincs eredmény Havanna és Washington tárgyalásán Az ENSZ közgyűlése a kubai embargó ellen Szerdán este Havannában bármiféle közös közlemény vagy más dokumentum közzététele nélkül befejeződött az Egyesült Államok és Kuba képviselőinek háromnapos találkozója, amelyen a két ország szeptember elején kötött emigrációs megállapodásának végrehajtását tekintették át. A megbeszélések tartalmáról részleteket egyik fél sem hozott nyilvánosságra. Ricardo Alarcon, a parlament elnöke, a kubai tárgyalócsoport vezetője a kedden és szerdán egyaránt mintegy tíz órán át tartó párbeszéd színhelyéről távozva csupán annyit mondott, hogy a megállapodással összefüggésben olyan problémák egész sorát tekintették át, amelyek megoldása további erőfeszítéseket igényel. Lehetőség van az előrehaladásra - tette hozzá, jelezve, hogy a találkozó hivatalos befejezését követően még sor kerülhet különmegbeszélésekre a két fél között, mielőtt az amerikai diplomaták elutaznak Havannából. Hays, a washingtoni külügyminisztérium kubai ügyekkel foglalkozó részlegének vezetője kölcsönösen kielégítőnek ítélte a mostani tárgyalások eredményét, de hozzátette, hogy számos felvetett kérdés további vizsgálódást igényel. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodájának személyzetét tíz fővel bővítették, így a napokban megkezdhetik az emigrációs megállapodásban vállalt évi legalább 20 ezer kubai bevándorló fogadásához szükséges ügyintézést. A találkozó lezárultával elhangzott igen szűkszavú nyilatkozatokból, és az előzetesen tervbe vett közös közlemény elmaradásából megfigyelők arra következtetnek, hogy az álláspontokat bizonyos területeken nem sikerült közelíteni. A Castro-rendszerrel szemben immár 32 éve érvényben lévő embargó feloldásáért folytatott kampányában Kuba éppen szerdán aratott számottevő nemzetközi sikert: az ENSZ közgyűlésének ülésszakán 101 szavazattal kettő (az Egyesült Államok és Izrael) ellenében és 48 tartózkodással fogadták el a szigetország elleni amerikai gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádot elítélő, annak megszüntetésére felszólító határozatot. Az előző két ülésszakon már jóváhagytak hasonló dokumentumot, de ezúttal a tavalyelőtti és a tavalyi szavazáshoz képest nagyobb arányban támogatták a tagországok - köztük több nyugat-európai állam is - a kubai tervezetet. Nemzetközi élet PÉNTEK, 1994. október 28. NATO-nyelviskolát terveznek Deák János a hollandiai gyakorlatról Magyarország jövőre a brit és a német hadvezetéssel közösen olyan nemzetközi hadgyakorlat rendezésére készül, amelyen a tervek szerint további más országok részvételére is számítunk, és ezért is tanulságosak magyar szempontból a hollandiai Harskamp körzetében csütörtökön véget ért szárazföldi békepartneri gyakorlat tapasztalatai - közölte Deák János vezérezredes, vezérkari főnök. A Magyar Honvédség parancsnoka az alapvetően békefenntartási feladatok gyakorlását szolgáló egyhetes műveletsorozat zárónapján keresett fel több egységet, majd maga is részt vett a rendezvény ünnepélyes záróaktusán. A visszatérő gondként emlegetett nyelvi probléma kapcsán elismerte, hogy ez elsősorban az alacsonyabb egységek körében ma még Magyarországon is komoly kihívást jelent, amin azonban szavai szerint „máris intenzíven dolgozunk”. Utalt rá egyúttal, hogy hazánk már kezdeményezte egy olyan, NATO- nyelviskola magyarországi létrehozását, ahol magyar katonák nyugati nyelveket, NATO-tisztek pedig - például - oroszt tanulhatnának. Lemondott a lengyel külügyminiszter Andrzej Olechowski lengyel külügyminiszter írásban benyújtotta a kormányfőnek lemondását, és kérte, hogy legkésőbb december végével mentse fel hivatalából. A miniszter azért kérte felmentését, mert az igazságügy-miniszter őt is megnevezte azon állami tisztségviselők sorában, akik törvénysértően két állásból húztak fizetést. Olechowski közölte, hogy bíróság elé viszi az ügyet, és élesen elítélte minisztertársát, aki véleménye szerint tévesen értelmezte a törvényt, s bemocskolta jó hírnevét. A lengyel diplomácia vezetője csütörtök délután megbeszélést folytatott Józef Oleksyvel, aki szerint a miniszter lemondása súlyos bonyodalmat jelent a kormánykoalíció számára - jelentette az MTI. Bagdad hamarosan elismeri Kuvaitot Az Al-Kabasz kuvaiti napilap csütörtöki számában - Pjotr Sztegnyijre, Oroszország kuvaiti nagykövetére hivatkozva - arról számolt be, hogy Irak legkésőbb november közepéig hivatalosan elismeri a sejkséget. A cikk szerint Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter győzte meg a bagdadi vezetést Kuvait elismerésének szükségességéről. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a legutóbbi iraki csapatmozgásokat követően hozott 949. számú határozatában felszólította Irakot, hogy félreérthetetlen formában ismerje el Kuvait szuverenitását, területi sérthetetlenségét és határait - emlékeztet jelentésében az AFP. A KÉPCSARNOK Részvénytársaság (1051 Budapest, Vörösmarty tér 1.) Igazgatósága 1994. november 28. napján (hétfőn) 9 órára összehívja a társaság rendkívüli közgyűlését A közgyűlés helye: Budapest, V., Báthory u. 10. A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az alaptőke-emelés jóváhagyása 2. Az alapszabály módosítása 3. Javaslat az igazgatóság tagjainak 5 főre történő emelésére 4. Egyebek Amennyiben a közgyűlés a fenti időpontban nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlés időpontját 1994. november 29. napján 9 órára (keddre) változatlan helyszínnel és napirenddel tűzzük ki. Igazgatóság A német FDP palotaforradalma Dúl a rút viszály BONN A diplomás általános iskolai tornatanár az elmúlt héten még rendbe akarta tenni a botrányoktól dúlt labdarúgó klub, a híres Schalke 04 szénáját, elcsapva az edzőt és a szakosztályvezetőt. Ugyanakkor egy másik nem kisebb megrázkódtatásokkal küzdő klub, az FDP háza táján is acélseprűvel akart takarítani, igaz, megelégedve az országos elnök, a minden rosszért felelőssé tett Klaus Kinkel kiáltozásával. Mellesleg pedig bejelentette igényét egy összevonandó szellemi csúcsminisztériumra, amely az oktatást, a tudományt, a kutatást és a kommunikációt fogná össze. E héten aztán minden önnön dugájába dőlt. A Schalkénál minden maradt a régiben, csak az ő közreműködését köszönték meg egyelőre; miniszteri posztról szó sem lehet, sőt, a nagy cselszövőt legyűrte az ellenármány. Jürgen Möllemann pillanatnyilag búcsút mondhatott minden pártfunkciójának. Saját házibirodalma, az észak-rajnavesztfáliai pártszervezet buktatta meg palotaforradalommal: mivel neki esze ágába sem volt visszalépni, inkább testületileg lemondott az egész választmány, mire a tartományi elnök sem maradhatott a helyén. Mindez persze nem volna több egy történetének mélypontjára jutott német törpepárt belviszályainál, ha nem vetne oly éles fényt napjaink általános bonni állapotaira. A szabaddemokraták megint egyszer legrosszabb oldalukról mutatkoznak be: személyes torzsalkodások terelik el a figyelmet a legkisebb bonni kormánypárt valós bajairól. Mert azokból akad bőven: immáron a tizenhat tartományból tíz parlamentjében egy szál liberális sem ül, s az országos választásokon is az eddigi mandátumok megfelezése a „siker” csúcsa. Ráadásul a közvélemény-kutatások is a korábbi tendencia megfordulását mutatják, míg az FDP-t évtizedekig azért támogatták nem szabaddemokrata választók is, hogy a nagyobbik koalíciós párt (1969-től 1982-ig a szociáldemokraták, azóta a konzervatív( CDU/CSU) „mérséklését” és kontrollját segítsék elő. Azoknak a java azonban, akik az idén az FDP-re voksoltak, azért tették, nehogy Kohl kancellár megbukjék levitézlett kormánypartnerének gyengesége miatt. Mindez pedig nemigen növeli meg a párt súlyát, a liberális eszmények érvényesítésének esélyét a reméltnél jóval keservesebbnek bizonyuló koalíciós alkudozásokon. A válságra nem utolsósorban Jürgen Möllemann mutatott rá egyik legújabb - szokása szerint - rendkívül elmés és pontos elemzésében. A Hans Dietrich Genscher köpenye alól 22 éve előbújt és azóta üstökösszerű karriert befutott politikust azonban megint egyszer elbuktatta saját gyengéje: a gátlástalan öntetszelgés, a határtalan becsvágy és az intrikára való hajlam. Ha Möllemann azt kiáltja: „ég a ház!”, mindenki azt kérdezi. ..miért jó ez Möllemann-nak?", hiszen különben aligha szólna. Pedig a hajdani ejtőernyős pártjának talán legtehetségesebb, de mindenképpen legeredetibb figurája, aki enyhén szólva nincs híján az önbizalomnak, de - és ez valóban kiemeli a csapatból - a koncepcióknak sem. Csak úgy gyártja a tézispapírokat, amelyeket nem volna szabad azzal elintézni, hogyJürgen Möllemann programja Jürgen Möllemann”. Az egykori oktatási, majd gazdasági miniszter mégis újra meg újra elbukik, mert túllő a célon és felébreszti a párt többi boncának féltékenységét. A fondorlat nagymestere most például a lehető legrosszabb lélektani pillanatban nyitott össztüzet a koncepciótlan, elszürkült és megfáradt országos pártvezetésre. Az FDP kútja ugyan elapadt, ám aki tisztogatni akar, maga a kútmérgező - véli a tünékeny bázistól igencsak elszakadt pártvezetőség. Ám épp erre a bázisra akar építeni Möllemann is, aki most az áldozat neki szokatlan szerepében panaszkodik a hatalmát féltő „Kinkel-klikk" intrikájára. Aligha valószínű, hogy nélküle az FDP csúcsain nem dúl majd a rút viszály, ám Möllemann-nal a bonni színpad egyik legszínesebb figurája tűnne el. Persze ettől nem kell tartani, a kisportolt önmenedzser nem egyszer bizonyult már keljfeljancsinak, most is inkább csak kiütötték, de még nem számolták ki. Józsa György Párizs tájékoztatást vár Phnompentől A vörös khmerek túszai valószínűleg már nem élnek A kambodzsai katonai vezetés tájékoztatta Ausztráliát, hogy a vörös khmerek meggyilkolták az általuk három hónappal ezelőtt elrabolt három nyugati turistát - egy franciát, egy britet és egy ausztrált - jelentette be csütörtökön az ausztrál külügyminiszter az AP tudósítása szerint. A mongóliai látogatáson tartózkodó ausztrál külügyminiszter, Gareth Evans Ulánbátorban újságíróknak elmondta: hitelt ad a kambodzsai közlésnek, de hangsúlyozta, hogy azt még nem erősítették meg, mindenesetre a jelek baljósak. Paul Keating kormányfő is beszámolt arról, hogy jelentéseket kapott a túszok meggyilkolásáról. A kambodzsai hadsereg tájékoztatása szerint a 29 éves ausztrál David Wilsont, a 26 éves brit Mark Slatert és a 27 éves francia Jean Michel Braquet-t szeptemberben meggyilkolták. A turistákat a vörös khmerek egy Phnompenből Lihanoukville-be tartó vonat megtámadásakor ejtették foglyul három hónappal ezelőtt. Kambodzsai kormánykatonák szerdán támadást intéztek a vörös khmerek egyik főhadiszállása ellen a fővárostól 150 kilométerre délre, de a túszoknak nem lelték nyomát. Egy magas rangú kambodzsai kormányilletékes szerint Paet tábornok, a vörös khmerek egyik katonai vezetője ugyanakkor jelezte, hogy a túszok életben vannak, s szabadon bocsátásukért 150 ezer dollár váltságdíjat követel. A francia kormány felszólította a kambodzsai vezetést, hogy nyilatkozzon azokról a hírekről, miszerint a vörös khmerek által elfogott nyugati turisták már nincsenek életben. Párizs azt követeli, hogy derítsenek fényt az ügy hátterére, különösen, hogy - mint a Libération francia lap írta a napokban - egyes források szerint nem is a vörös khmerek, hanem a kambodzsai vezetés jelentette a legfőbb akadályt a túszok szabadon engedésénél. A lap szerint Phnompent francia részről sokan rosszhiszeműséggel gyanúsítják, úgy vélve: nem is igazán akarta a túszok szabadon engedését, mert esetleges halálukat felhasználhatja fegyverszállítási követeléseinek alátámasztására. A francia vezetés a kambodzsai kormány tehetetlensége miatt nemrégiben megtorló intézkedéseket hozott (korlátozta a kambodzsaiak számára kiállítható francia vízumok számát), s előre jelezte: ha a túszok ügye tragikus fordulatot vesz, felülvizsgálja a francia-kambodzsai gazdasági együttműködés néhány pontját. 3531 BUDAPEST Tisztelt Budapestiek! Ezúton értesítünk mindenkit, hogy november 4-én pénteken, 18 óráir a Fővárosi Önkormányzat közmeghallgatást tart a Városháza Dísztermében (Bp. V., Városház u. 9-11.) Kérdéseiket és észrevételeiket eljuttathatják a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatához, bedobhatják az erre a célra felállított gyűjtőládákba, vagy elküldhetik postán 81 840 Budapest, 50. Pf. 1.) A borítékra írják rá: „Közmeghallgatás”. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése nevében minden érdeklődőt szeretettel vár dr. Demszkty Gábor főpolgármester