Magyar Nemzet, 1995. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-14 / 242. szám
V'lf](J\WjT? ==v=_=vi 3i(^m v im stei ült ■•■' ÖN ÉS.~1 Az ország jellegzetessége: a koalamackó Hőlégballonosok versenye — az ausztrálok vonzódnak minden szabadtéri tevékenységhez ... AZ EGÉSZSÉG Nyomelemek nyomokban A magyarok kövérek, szervezetük nem kapja meg a naponta szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. Reprezentatív felmérés készült az ország 110 helységében, 17 ezer ember részvételével. Kiderült, kalciumból például a férfiak 70, a nők 80 százaléka a szükségesnél kevesebbet fogyaszt. A TUDNIVALÓK Harcművészeti fejtörő Mostani számunktól kezdve három szombaton át beszélgetünk harci művészetekről, hasonlóságukról és különbségükről, gazdagságukról, buktatóikról. Cikkeink után kérdéseket talál az olvasó. A válaszokhoz anyagainkon kívül forrásul ajánlhatjuk A keleti harci művészetek kisszótárét. ...A KIKAPCSOLÓDÁS Premier: A hét pofon Nem babonás a parányi budai magánszínház vezetője, Karinthy Márton, hogy éppen péntekre és október 13-ra tervezte az évad első bemutatóját. Tegnap este pedig a terveknek és a darab szövegének megfelelően elcsattant a hét pofon, mi több, tíz is a deszkákon. Aszlányi Károly műve ma szinte ismeretlen. " II. III. IV. OLDAL OLDAL OLDAL Smaragdzöld legelők, sivatagok, metropolisok Ausztrália - az ellentétek földje Ha az ötödik kontinens neve szóba kerül, legtöbbünknek a kenguruk és koalák földje jut eszünkbe. A sportrajongóknak még beugrik az 1956-os melbourne-i vagy még inkább az ezredfordulón rendezendő sydneyi nyári olimpia is. A földrajzban igen tájékozottak még azt is rávágják: Ausztrália földünk legkisebb kontinense és egyben a világ legnagyobb szigete. Nem kevesen még a minimális népsűrűséget is számon tartják. Az azonban már kevéssé ismert, hogy a lakosság mintegy kétharmada mindössze fél tucat tengerparti metropolisban él. Az ausztrál kontinens területe hozzávetőleg kétharmada az USA- énak, teljes népessége pedig - mindössze 17 millió személy - elférne New York városában. A bevándorlók paradicsomaként számon tartott országban 1991-ben a lakosság egynegyede olyan adatot szolgáltatott, mely szerint külföldön született. A hatalmas kontinenst napfényes országnak nevezik, hiszen éves viszonylatban a napsütéses órák száma csaknem napi nyolc. A Biográf Kiadó Kilátó sorozatának harmadik kötete, Ausztrália ide, az ellentétek földjére kalauzol. Csodálatos természeti szépségű tengerparti sávok váltakoznak sivatagi övezetekkel, páradús területek esőt nem látott vidékekkel, jól öntözött zöldség- és gyümölcstermő földek kiégett, napszítta fennsíkokkal. A smaragdzöld legelők e szerint az említetteknek mindössze a felszínét jelentik, a valóság sokrétűbb és összehasonlíthatatlanul gazdagabb. Különösen igaz ez, ha az ország egyedülálló növény- és állatvilágára gondolunk, vagy a Queensland keleti partvonala mentén kétezer kilométer hosszan elhúzódó, földünkön egyedülálló korallzátonyrendszerre. Maga a lakosság is különleges, hiszen az őslakóktól, valamint az első fegyencek és telepesek leszármazottjaitól kezdve számtalan országból idekerült bevándorlók alkotják a népességet, amely mégis egységes, öntudatos nemzetté forrt össze. Bányai János Sydney modern negyedét és szórakoztatóiparát a keleti oldalon egysínű vasúttal lehet elérni A trapuki törzs tagjai bemutatják a hagyományos vadászatot Kimerítő a munka Közép-Ausztrália legelőterületein Sydney — látkép az operaház egyik oldaláról Randevú a sydneyi operánál Amint arról egy év eleji riportunkban beszámoltunk, a múlt év őszén végigkerekezte az ausztráliai sivatagot Mészáros János székesfehérvári sportoló, akit elkísért útjára el. Soós György fotóművész, Szipola Antal mérnök, Herr Gyula belgyógyász és Bokodi Béla újságíró. A világszenzációnak számító sivatagi show-ról nagy sikerű könyv készült. A kiadó - no meg a rendkívül költséges, több mint hétezer kilométeres út számos szponzora — felbuzdulva a sikeren, ismét útnak indította a bátor különítményt, mondván: készítsenek magyar szemmel egy útikönyvet a kenguruk országáról és Új-Zélandról. A bravúros teljesítménynek tekinthető útról az első élménybeszámolót Nagyatádon tartották a résztvevők, ahol miután Világosi Gábor, a BM politikai államtitkára megnyitotta e My Soós remek fotókból álló kiállítását, a „metrós Bokodi" interjút adott lapunknak. - Fantasztikus kalandunk volt a világ legkisebb, ám legegzotikusabb földrészén, és mert egy éve keresztül-kasul jártuk be Ausztráliát, átszelve a 7100 kilométer hosszú félelmetes sivatagot, ezúttal körbekerültük még a kenguruk országát, és minden jelentős várost felkerestünk. - Perth, Sydney, Brisbane, Adelaide és Melbourne is sok élményt jelenthetett, ám a magyarokat inkább az egzotikumok érdeklik. Említene ilyeneket? - Nehezen tudom kiválasztani a legizgalmasabb látványt, kettőt mégis kiemelnék. A nagy ausztráliai sivatag kellős közepén áll egy monolit sziklatömb, az ötszáz méter magas Ayers Rock, amelyet a benszülöttek szent helyüknek tartanak. E sziklacsoda színe napszakonként változik, ám naplemente előtt a legszebb, amikor mélyvörösből lilába megy át. Ugyancsak a sivatag közepén áll Ausztrália Las Vegasa, az Alice Prings,ahova csak repülővel lehet eljutni, ám nekünk a négy kerék meghajtásos Land Cruis terepjárónkkal sikerült elérnünk. Itt egyébként a mi Westel rádiótelefonjainkhoz hasonló készülékek napkollektor-energiával működnek. - eM. Soós György képeiből kitűnik, hogy Új-Zéland is eddig ismeretlen arcát mutatta meg az újságírónak, a fotóművésznek. - Hárommillió lakos, hatvankétmillió juh, húszmillió szarvasmarha és kétmillió szarvas szigetországa Új-Zéland. Itt Vadállatnak - sajátos módon -, az európaiak által bevitt macskák és nyulak számítanak, így az őshonos kivit, a kertet az apró szigetekre menekítik át, hogy védjék őket az európai macskáktól. Új-Zéland egy fortyogó üst, tűzhányók, gejzírek, funardák sokasága található itt. Rotomán például - ez egy csodálatosan szép maori település - tizenöt percenként tör fel egy gejzírből a forró víz. Ehhez beállíthatod az órádat, olyan pontosan követik egymást a kilövelések. -Nincs túl messze hozzánk Új-Zéland? - Repülővel huszonhat órányi út, ám mint egykori metróépítő én rövidebb utat is tudok. Ha lefúrunk a Citadellánál, akkor 12-13 kilométer után - tekintve, hogy a Föld gömbölyű -, az Új-zélandi Aucklandnál jutunk ki. Még csak annyit, 2000- ben Ausztráliában lesz az olimpia, tehát akkor oda vágyik, kezdjen el takarékoskodni. Az útról készült fotókiállítás Randevú az operánál címet kapta. Miért? - A sydneyi opera a világ egyik csodája. Az épületet egy John Udron nevű dán építész tervezte, aki tíz hatalmas kagylós héjat álmodott meg az épület alkotóelemeként, tetejére pedig egymillió színes csempét gondolt el. Csakhogy statikailag bonyodalmak keletkeztek, így minden elemből le kellett faragnia az építőknek. Az operaházra ötmillió angol font állt rendelkezésre, ám végül is az 55 millióba került. A bonyodalmak ellenére csodálatos építmény lett, amelyet Erzsébet királynő avatott fel 1973-ban. A sydneyi opera - amely fehér elefántként nyelte el a sok pénzt - az Ausztráliában élők és a külföldről oda érkezők legkedveltebb találkozóhelye, mert ez az épület Sydney büszkesége. Mi is itt találkoztunk ausztráliai vendéglátóinkkal, barátainkkal. Innen a kiállítás címe. - Mikor kerül az olvasók kezébe az útról készült Legendás szigetek — legendás történetek című, színes fotókkal illusztrált Bokodi-kötet? -Karácsony előtt jelenik meg a Dinasztia kiadónál. Egyébként az útleírásokon és sztorikon túl még egy érdekessége lesz a könyvnek. Bemutatunk tizenkét magyar származású, rendkívül sikeres ausztráliai váltakozót - köztük milliomosokat -, hogy igazoljuk: magyar ésszel, magyar szorgalommal és némi fifikával igen sokra viheti egy külföldre szakadt hazánkfia, Gulyás J. Attila ...A DIVAT Ismét itt a valódi bunda Az idei ősz-tél slágerei a fregoli kabátok: mikro, selyem, alcantara és saját bőroldalú változatokkal, s az is előfordulhat, hogy kívül nerc, belül selyem kabátot kifordítva is lehet viselni. Az egész bőrös nerckabátok térdig érő és maxi változatban készülnek, természetes vagy festett méz-, wisky- - színekben. VII. OLDAL