Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-17 / 41. szám
1996. FEBRUÁR 17. r Bm • ■■■..^....................................................."3 MfffifflPI' I \lVL/j U Ifl/Z^vL/lA ÖN ÉS... II. OLDAL ..AZ UTAZÁS Déli-sark-expedíció A Magyar Testnevelési Egyetem docense, dr. Makszín Imre elhatározta, hogy a millecentenárium évében családi vállalkozásban - támogatók még kerestetnek - útnak indul a Déli-sarkra, hogy magyar állampolgárként elsőnek kitűzze a nemzeti lobogót, és tudományos kutatást végezzen. ...A FARSANG Báli meghívó A február a bálok, mulatságok, estélyek hónapja. A farsangi szezon mára hivatalosan is létjogosultságot nyert. Minden hét végére akad jó néhány elegáns rendezvény. Még nem szoktunk hozzá, de ezeken kötelező öltözék a hölgyeknek a nagyestélyi, férfiaknak a szmoking vagy a frakk. III. OLDAL Száz évvel ezelőtt Zichy-expedíció az őshazába n 1895. április 15-én, húsvét másodnapján feljöttem Kolozsvárról, hogy Zichy Jenő gróffal beszéljek távirati ajánlatáról. Felkerestem délután. Elfogadta ajánlatunkat, mely szerint előkészületekre ad 200- 200 forintot Bálint Gáborral, egyenként 200 forint zsebpénzt, életünket biztosítja 30 000 forintra, amíg az út járt..." így kezdődik Szádeczky-Kardoss Lajos gyorsírással öt naplójának első füzete, s az ötödik oldalon már az indulásról ír. „Április 30-án kedden 7 órakor Budapesten a vasútnál kint voltak a búcsúztató képviselők. Az első állomás, ahol fogadtak, Szerencs előtti, Neuwohner Manó szőlőbirtokos hozott 1816. évi bort nagy befonott üveggel. Újhelyen a vármegye közegei nevében Matolai Etele alispán üdvözölte lelkesen Zichy Jenő grófot... Munkácson a város intelligenciája fogadott. Cseh Lajos polgármester hazafias beszédében kívánt sok sikert, szerencsés visszatérést onnan, ahová az ősmagyarok befutottak és első pihenőjüket tartották... Nagy szalonkocsiban ■utaztunk, négy ülésből állott, kényelmes (a határtól ez visszamegy). Az ungi határhegyek hóval voltak borítva. Láttuk azt a vidéket és keresztül mentünk rajta, amelyen a magyarok bejöttek és amely a Feszty képén oly szépen van megörökítve. Udvarias lengyel állomásfőnök fogad, aki átengedi a szalonkocsit Lengyelországba..." Nemsokára elbúcsúztak a szalonkocsitól, és megkezdődött kalandos - itt-ott veszélyes - utazásuk vonaton, hajón, kocsin, szekéren, tatár telegán (taliga), lovon, tevén, öszvéren sok gyaloglással, hegymászásal felváltva. Május 1-jén értek Lembergbe, innen másnap Odesszába, ahol Déchy Mór, a Kaukázus és Himalája kutatója s Müller osztrák konzul fiatal segédjé-ével, Deruváry Géza osztrákmagyar alkonzullal várta. A Kaukázus jó ismerői sok látni- és kutatnivalóra - sőt, veszélyekre - hívták fel figyelmüket, mielőtt hajóra szálltak. Az expedíció tagjai a két kolozsvári egyetemi tanár, Szádeczky-Kardoss Lajos történész, a naplóíró, Bálint Gábor nyelvész, a keleti nyelvek és négy nyugati nyelv ismerője, Wosinszky Mór apát-plébános, régész, az ásatások végzője voltak, és időnként ott szolgálatot teljesítő magyar helybeli érdeklődők lelkesen csatlakoztak a kutatókhoz. Odesszából Sevasztopol felé indultak, innen a Krímfélszigeten át Kercsre, majd a Kubán kormányzóságba, Jekaterinográdba és tovább a Kaukázusba. Tiflisz, a Kaspitenger nyugati partján, Baku után Asztrahán, Kazahsztán volt a cél, majd Moszkva, Szent-Fétervár, Varsó, Krakkó felé vissza. Felszerelésük: Sátrak, fegyverek, muníció, téli és nyári öltönyök, lovagló- és hegymászó felszerelések, élelem, könyv- és okmánytár, fényképezőgépek, fonográf és természetesen egészségügyi tartozékok. Poggyászuk egy egész vagont foglalt el. Keserves gyaloglások, csodálatos tájak, nagyhercegi fogadások, kellemetlen ellenőrzések mellett folytatták a nyelvi, régészeti kutatásokat, keresték öreg kövek felírásait, régi tárgyakat, iratokat, vidám népi szokásokat... Volt részük huszonnyolc órás viharos hajóútban, gyalogoltak negyvennyolc órát homoksivatagon keresztül 40-50 fokos hőségben, s volt, amikor a Krími szonettekből idéztek: Krím félszigetnek homokóceánját Döcögve halad, megy a szekér... Változó körülményünk között, sokszor rohanva, fáradtan, cipekedve mentek, máskor tisztelt vendégként vagy, mint egyik grúz herceg családjánál, kedves hangulatban keresték a közös szálakat, a múltból felidézett távoli rokonságot. És volt, amikor a kaukázusi óriási hegyek tövében a hazai tokajit töltögetve dúdoltáj a hirtelenjében költött dalt: „Csere,g” vize csörög csendesen. Esszük a báránytkeservesen, Tokaja iszunk a hegyibe, Úgy megyünk az Elbrusz tövibe... Minderről színesen számol be-a múlt században népszerű Gabelsberker-Markovits-rendszerű gyorsírással írt - négyszáz oldalas napló, amelynek megfejtése 10-12 évi munka után csak most készült el, lelkes magyar kutató értékes dokumentumaként. Sokat mond az útirányban talált területek, népek száz év előtti életéről is, mindennapokról, történésekről, változásokról, pusztulásokról, (pusztításokról), feléledésről. A napló vezetője kitűnő rajzoló is volt, s a gyorsírásos szövegeket teletűzdelte kisebbnagyobb rajzokkal. 164 rajz, pontos magyarázatokkal és sok fénykép egészíti munkáját Sokan csodának látják a napló megfejtését - de a legnagyobb csoda az lesz, ha a második évezred küszöbén könyv alakban is lapozgathatjuk Szádeczky-Kardoss Lajos százesztendős naplóját. Schelken Pálma ? ^ §8 ■ 4 ■ hHhIH 10 1'/&*') -tv.s ' -0-. *31 I ’**%£, -®'1' I - _ £^ 77-*7 J ■§ | Q&a-?' idő -T % ■ ----1—I t'~~ '-7 7-' ^ , ,.v. . i MgÉM' HM ./. , — i&slfr ■» Kabard nő, az atazsukini bíró lánya, 1895. május 27. Péterhof — a cár nyaralója a Finn-öböl mellett Szádeczky-Kardoss Lajos és Zichy Jenő gróf Ucskulán, az Elbrusz alatt 1895. május 16. Csellingerian Jakab, dr. Wosinszky Mór, Bálint Gábor, gróf Zichy Jenő, dr. Szádeczky Lajos — az ázsiai utazás résztvevői — az 1895. évi Vasárnapi Újság 19. számában megjelent fotója r 'is . Zr* t '7^ -Zv. Z. | ¡ 'F-111114I -Är' JVl ‘ .. —• v v % |%r =» ■ . 'S. • I \J?* m M.", ■ ■■ Részlet a naplóból A KIKAPCSOLODÁS Blaha-emlékkiálítás Blaha Lujza pályafutásáról, a kezdetekről, a sikeres időkről megannyi relikvia mesél mostanában Óbudán a Kiscelli Múzeumban. Tárlat nyílt február elején a művésznő halálának 70. évfordulóján. A személyes emlékekről a róla szóló írások, fotók, jelmezek és egyetlen filmszalag mesél. IV. OLDAL ...A CSALÁD Párizs, Disneyland A párizsi Disneylandbe ilyenkor előszezonban (március 1-jéig) a felnőttek 150, a gyerekek 120 frankért léphetnek be mágneskártyájukkal. A főutcából nyíló téren hatalmas fehér állatszobrok fogadták a látogatót. Éjszakánként kertészek hada dolgozik a park rendben tartásán. VII. OLDAL