Magyar Nemzet, 1996. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-01 / 152. szám
HÉTFŐ, 1996. július 1. Országos grafikai biennále Miskolcon Harmincöt évvel ezelőtt, 1961-ben a Miskolci Nemzeti Színház akkor felújított épületében nyílt meg az első országos grafikai biennále. Vasárnap pedig a most felújított és bővített Rákóczi-házban kialakított új Miskolci Galériában a 18. biennálét nyitotta meg Káli Sándor, Miskolc alpolgármestere. Mint mondta: ez a rendezvény a honfoglalás 1100. évfordulóján a magyar grafikusok, a város és a Miskolci Galéria ünnepe is egyben. A grafikusok kétévenként megrendezendő, ezúttal már nemzetközi seregszemléjén százharminc művész kétszázötven alkotása látható. A magyarok mellett szlovák alkotók is bemutatkoznak. A biennále és egyben Miskolc nagydíját az idén Lévay Jenő kapta. Borsod-Abaúj- Zemplén megye díjában Bartus Mária Barbara, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium díjában Somorjai Kiss Tibor, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díjában Rozanits Tibor, a Honvédelmi Minisztérium díjában pedig Baranyay András részesült - tudatja az MTI. Andrzej Wajda kitüntetése Kiosztották a prágai filmfesztivál díjait Isabela Croix, fiatal spanyol rendezőnő, A dolgok, melyekről még nem beszéltem című filmje kapta a második prágai nemzetközi filmfesztivál fődíját, az Arany Gólemet. Az ünnepélyes díjkiosztásra szombaton este került sor a cseh fővárosban. Ugyancsak Croixnak ítélték oda a fiatal tehetségeknek kijáró Kis Arany Gólemet is. A nemzetközi zsűri, amelynek elnöke Max von Sydow svéd színész volt, a legjobb női alakítás díját Virginia Ledoyen francia színésznőnek a Kislány című filmben, míg a legjobb férfi alakításért járó díjat az olasz Alessandro Benvenutinak ítélte oda a Genius Ivó című filmben nyújtott alakításért. Különdíjat kapott Hilmara Oddsson izlandi rendező a Megkövesedett könnycseppek című lírai filmje. Életművéért ezúttal Andrzej Wajda lengyel rendező kapott Arany Gólem díjat. A rendezvényen a nézők harmincöt ország 153 filmjét láthatták. Az új fesztivál rangját a bemutatott műveken kívül az adja, hogy védnökséget vállalt felette a párizsi székhelyű Filmproducerek Nemzetközi Szövetsége (FIAFP). A fesztiválon két magyar filmet is bemutattak: Jancsó Miklós, Makk Károly és Sándor Pál Szeressük egymást gyerekek, valamint Sólyom András Érzékek iskolája című alkotását. Ez utóbbit a versenyfilmek kategóriájában vetítették - jelentette az MTI. A zsűri elnöke Max von Sydow általánosságban alacsonynak ítélte a fesztivál színvonalát, de mint mondta, ez érthető is, hiszen a FIAPF tíz nemzetközi fesztivált rendez évente, s közülük a prágai a legfiatalabb. Minden fesztiválnak időre van szüksége, hogy „feljebb lépjen a ranglétrán” - jegyezte meg von Sydow. Kultúra Harc a kulturális lappiacon Szerkesztők tanácskozása Verőcén (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk június 22-i számában Nem a piac dönti el, ki marad életben címmel arra hívtuk fel a figyelmet két adatsor segítségével, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak és a Soros Alapítványnak milyen szerepe van a jelenlegi folyóirat-struktúra fennmaradásában. Hiába dönt mindenki által elfogadható szempontok szerint a Nemzeti Kulturális Alap, ha nem számol a Soros Alapítvány által adott támogatással, feszültség alakulhat ki. (A felvetés jogosságát igazolja, hogy a tanácskozáson a vita nagyrészt a cikkünkben megfogalmazott gondolatokról folyt.) Bevezetőjében Török András áttekintette a Nemzeti Kulturális Alap tevékenységét, s felhívta a figyelmet: a támogatás szempontjainak megtárgyalása során felmerült, hogy esetleg bizonyos számú előfizető meglétéhez kötik a pályázatok elfogadását. Végül elvetették ezt az elképzelést. Az 1995- ös éles bírálatok után átszervezték a folyóirat-kuratóriumot, és ’96- ban sikerült konszenzusos döntéseket hozni. Világos szempontrendszert állítottak fel, s ennek alapján sorolták be a lapokat. Sajnos, ezeket a szempontokat nem fogadta el a közművelődési kollégium, nem is vette figyelembe, így azok a lapszerkesztők, akik hozzájuk nyújtották be pályázataikat, pórul jártak. Bakonyi Éva biztosította a jelenlévőket, hogy a Soros Alapítvány tudatában van felelősségének, de mint magánalapítvány saját értékrendje szerint határoz. Idén 130 millió forintot költenek két és 2,5 milliárdos költségvetésükből kulturális folyóiratokra. Felmerült az alapítványban is, miként lehetne hatékonyabb támogatási rendszert kidolgozni, de ebben az átmeneti időben, amikor nincs fizetőképes vásárlóközönség, maradt a régi szisztéma. (Az idén 317 lap pályázott, 90 kapott segítséget.) A jelenlévők közül senki sem vitatta a Soros Alapítvány szuverén döntéseinek jogosultságát, a vita középpontjában az állt, kell-e számolnia az NKA-nak az alapítvány támogatásával. Kis Pintér Imre, a Kortárs főszerkesztője szerint a kulturális alapnak kötelessége tekintetbe venni a másik hozzá hasonlóan nagy szponzor döntéseit, különben az általa adott limitált támogatás az életben maradáshoz kevés lesz. Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője szerint fel kell mérni, hogy egy lapnak milyen forrásai vannak (önkormányzati, alapítványi segítség), és ezután kell az NKA-nak kompenzálnia az egyenlőtlenségeket. Kőbányai János, a Múlt és Jövő főszerkesztője a Soros-féle támogatást dicsérte. Ő vetette fel a két folyóirat-szerveződés, a liga (Fole) és a szövetség (Fókusz) gondjait. Míg az előbbi magukat elitlapoknak nevező folyóiratok zárt társasága, az utóbbi nyitott, és a közös cselekvést sürgeti. A vita során felmerült, nem lenne-e okosabb, s főként politikusabb megvárni a Soros Alapítvány döntéseit, és csak utána összeülnie az NKA folyóirat-kollégiumának. Ha a kulturális alap kompenzációs támogatásra rendelkezne be, vezették ellen, akkor nem lesznek világos értékszempontjai, nem írhat ki egyértelmű pályázatokat. A jelenlévők pontosan tudták, azok is, akiket a Soros Alapítvány támogat, és azok is, akiket nem, hogy a legnagyobb gond a magyar kulturális életben, hogy nincs a Soros Alapítvány mellett más hasonlóan tőkeerős magánalapítvány, amely a szponzorálás esetleges egyoldalúságait kiegyenlíthetné. Nem merült fel a résztvevőkben, ami a lapok fogyatkozó közönségét egyre inkább foglalkoztatja: vajon a magyar szellemi élet igényel-e ennyi fórumot, jól döntenek-e szponzrok, amikor újabb vállalkozásokat indítanak útnak. Persze nagy kérdés, hogy ebben a tekintélyt nem ismerő irodalmi életben ki döntheti el, melyik lap maradjon életben. Abban ugyanis a jelenlévők egyetértettek, hogy a piacnak nem szabad kiszolgáltatni a folyóiratokat. A megoldás körvonalai nem látszanak, de legalább leültek beszélgetni az illetékesek... (oszlovits) Az írók boltjában majdnem minden kulturális lap megtalálható Vajda József felvétele nah . " ' Nyír mikri/ Magyar Állami Operaház Erkel Színház Öt előadásból álló középiskolai és hat előadásból álló főiskolai kedvezményes bérletsorozatok az 1996/97-es évadra az Operaházba és az Erkel Színházba. Operaház - Középiskolai bérlet (váltakozó napokon, este 18 órakor) november 12. Mozart: Cosi fan tutte január 28. Ponchielli: Gioconda február 26. Csajkovszkij-Vámos: A hattyúk tava március 12. Verdi: Otello április 25. Wagner: Tannhauser Operaház - Főiskolai XIII. bérlet (váltakozó napokon, este 18 órakor) november 23. Wagner: A Rajna kincse január 7. Ponchielli: Gioconda február 12. Mendelssohn-Seregi: Szentivánéji álom március 2. Bartók: A kékszakállú herceg vára Bartók-Harangozó: A csodálatos mandarin április 10. Puccini: Manon Lescaut május 11. Puccini: Triptichon Erkel Színház - Főiskolai X. bérlet (mindig csütörtökön, este 18 órakor) november 7. Gounod: Faust december 12. Flotov: Márta január 9. Rossini: A sevillai borbély február 6. Verdi: Traviata április 3. Mascagni: Parasztbecsület Leoncavallo: Bajazzók május 15. Aszafjev-Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút Erkel Színház - Főiskolai XI. bérlet (váltakozó napokon, este 18 órakor) november 8. Gounod: Faust , december 6. Verdi: Nabucco január 30. Verdi: A végzet hatalma február 21. Verdi: A trubadúr március 14. Delibes-Seregi: Sylvia április 11. Bizet: Carmen Az Erkel Színház 1996/97-es évadjára szeptember 5-ig korlátozott számban még válthatók bérletek a már korábban meghirdetet sorozatokra. Bérletárusítás az Operaház szervezési osztályán augusztus 21-től október 10-ig . (VI. Andrássy út 20.), szombat és vasárnap kivételével 11 és 18 óra között. .. A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ TÁMOGATÓJA A . Frr^ Magyar Nemzet ^tRF MM ' -------1 . FOLYÓIRATSZEMLE Európai Utas A magyar folyóiratpiacon szinte egyedülálló lap a hat éve indított Európai Utas. Olyan kulturális, politikai magazin, amelyet egyetlen szám erejéig sem sikerült párt- vagy csoportérdek számára kisajátítani. Az írások mindig kulturáltak és élvezetesek, és ami a legfontosabb: nem belterjes, szűk humánértelmiségi körhöz, hanem szélesebb közönséghez szólnak. Módos Péter főszerkesztőnek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy az európai integráció kérdésének középpontba kerülése miatt a lap állandó szereplői és témái egyre kapósabbak lesznek másutt is. Fiatalokat kellene felfedezni, hiszen mint az Orbán Viktorral folytatott beszélgetésből kiderül, a mai húsz-harmincasokkal számolni kell, még akkor is, ha nincs mögöttük az az élettapasztalat és élményanyag, amely izgalmassá teszi Vásárhelyi Miklós, Faludy György vagy Andorka Rudolf okfejtéseit. Persze, ha ez a nemzedék elolvassa Vásárhelyi Miklós számvetését a „nyolcadik X küszöbén”, talán egy életre megjegyzi: „Fiatalon az ember hajlamos szélsőségekre, a radikalizmusra. A szellemi eltévelyedés kiindulópontja az intellektuális önhittség és agresszivitás, amelynek nyomán az ember saját véleményét, meggyőződését, saját vélt igazát az abszolút, meg nem kérdőjelezhető igazság, a hit szintjére emeli. Ahol nincs jog a kételkedésre, ott a gondolkodás önmagát sterilizálja.” Az életút ismeretében elhihető a keserűség: „Sohasem szabadulok meg az önvádtól és a lelki sérülésektől.” Faludy György nem életútjának morális tanúságairól ír, hanem irodalmi emlékeiről. Neki megadatott világhírességekkel találkozni, és mi, az elbizonytalanodott polgárok, akik már nem tudják, hogy kik napjainkban az igazi hírességek, boldogan olvassuk az újabb „nagy árnyakról bizalmasan” közleményeit; Bertolt Brecht otromba kísérletéről, Thomas Mann legendás budapesti felolvasásáról, amelyről „az unalomtól félholtan tódultak kifelé", Franz Werfel vallási révületéről, a nagy amerikai találkozásokról. Andorka Rudolfot (az ő gondolatait Vathy Zsuzsa jegyezte le) élményei megóvták a tévutaktól, de nem a szenvedésektől: a kitelepítéstől, a munkaszolgálattól, börtöntől, mellőztetéstől. Ám ezek a megpróbáltatások nem gyűlöletet, nem önsajnálatot ébresztettek a professzorban, hanem felelősséget. Józanságra int ma is: „Én biztos voltam benne, hogy a szocializmusnak nevezett rendszer összeomlik, de nem reméltem, hogy megérem. 1990 óriási meglepetés volt, eufória - ezt nagy kiábrándulás követte. De ismerjük be, az eufória volt az illúzió. Múltunkat, ami terhes múlt, cipeljük magunkkal, s nem várható, hogy több évtizedes totalitáriánus rendszer után egyszerre megtanuljuk a demokráciát... A legsúlyosabb probléma szerintem a kiábrándulás, a közösségért való felelősség hiánya. A rendszerváltozás megszívlelendő tanulságai: nem láttuk, hogy jön, és nem tudtuk, hogy az egyes emberek cselekedetein sokkal több múlhat, mint képzeltük. Látnunk kell: súlyos problémákkal nézünk szembe, de ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt kétszáz év óta sosem voltak az ország számára ilyen kedvezőek a világpolitikai feltételek." A nyolcvan évvel ezelőtt született lengyel történész, Waclaw Felczak emlékét Kovács István és Kiss Gy. Csaba idézi. Az 1993-ban meghalt Felczak az Eötvös Collegium diákja, 1940 és ’44 között a budapesti lengyel futárközpont parancsnoka, az ellenállási mozgalom tagja, életfogytiglan elítélt, majd a krakkói Jagelló Egyetem tanára volt. Kovács István keserű szavaival ez a közép-európai polgár, érzékeny lengyel hazafi és igényes magyarbarát a mai Magyarországon a korszerűtlenség mintaképe lehetne. Felczak Magyarország történetét írta meg, egy Peter Haslinger nevű fiatal osztrák történész az osztrák-magyar kapcsolatok utóbbi száz évének történetét. Szarka László e mű kapcsán a szomszédság históriájának fontos állomásairól kérdezi. Hastlinger a beszélgetés végén leszögezi: „Óva intenék attól, hogy a hagyományokat összekeverjük a nosztalgiákkal. A jelenlegi gondok megoldását nem lehet megspórolni azáltal, hogy az idealizált történelemben igyekszünk menedéket keresni.” Bakács Tibor Settenkedő Grunwalsky Ferencről rajzolt portréja nemcsak egy kiváló filmesről szól, hanem az aranykorból a vaskorba jutó magyar filmművészetről. („A pénz barbár agressziójával senki sem veszi fel a harcot. Sem a szakma, sem a forgalmazás, sem a produceri rendszer.") A kiemelteken kívül számos érdekes írást és sok színes illusztrációt (nagybányai iskola festői, világvárossá vált Budapest) találunk a Európai Utasban, amelyért, hála a támogatóknak, csak száznegyvenkilenc forintot kérnek az árusok. Osztovits Ágnes Magyar Vemzi‘1 9 NAPLÓ HANS SÖLCH ÉS JOSEF PROKSCH szaktanácsadóknak a magyar-német kulturális kapcsolatok ápolásáért végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékplakettet adományozott Magyar Bálint miniszter. HOLICS LÁSZLÓ zongorista kapta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Bírósági emlékdíját, amelyet a budapesti Zeneakadémia világhírűvé lett egykori növendéke emlékére alapítottak, és a jövőben minden évben a legkiválóbb zongoristanövendék kaphatja. A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM (CEU) budapesti tanévzáróján adták át hivatalosan a CEU nemzetközi kollégiumát és konferenciaközpontját is. Az egymilliárd forintos költséggel helyreállított volt munkássszálló Budapesten, a X. kerületi Kerepesi úton található. Mától az új épület ad otthont az ez évtől rendszeresen hallgatókat fogadó nyári egyetemnek is. KÖZEGÉSZSÉGÜGY-HIGIÉNIA címmel időszaki kiállítás nyílik meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban ma délelőtt tizenegy órakor (Budapest I., Apród u. 1-3.). A tárlat az 1867 és 1918 közötti időszak magyarországi közegészségi állapotait szemlélteti. LISZT FERENC LES PRÉLUDES című szimfonikus költeménye és Esztergomi miséje csendül fel ma este nyolc órakor a békéscsabai Evangélikus templomban. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és a Magyar Állami Énekkart Ligeti András vezényli, közreműködik Szendrényi Katalin, Takács Klára, Daróczi Tamás és Martin János. LENKEFI KONRÁDRA, a nem rég elhunyt bábművészre emlékezve kiállítást nyitnak meg és emléktáblát avatnak fel a ma kezdődő 11. bábfesztivál alkalmából Békéscsabán. Az emlékkiállítás holnap nyílik meg a csabai Meseházban.