Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-03 / 282. szám
8 Masarmt Közelkép: A külföldi tőke jelzései KEDD, 1996. december 3. Lendületben a régió Még a legborúlátóbb előrejelzések sem igazán borúlátóak. Minden jel szerint semmiképpen nem csökkennek, némely esetben legfeljebb stagnálnak, a legtöbb országban azonban látványosan növekednek a külföldi befektetések az elkövetkező esztendőkben. Lendületben van a régió. A tekintélyes brit Economist Intelligence Unit (EIU) - sokak szerint rendkívül optimista módon - azt prognosztizálja, hogy együttesen 33 milliárd dollár új befektetés várható éves szinten az ezredfordulóig a kelet-közép-európai térségben. A hozzá képest kifejezetten borúlátónak minősülő, mérvadó bécsi WIIW a tavalyihoz hasonló, 15 milliárd dolláros tőkebeáramlással számol az idén, s azt jövendöli, hogy továbbra is Magyarország, Lengyelország és Csehország vonzza a legtöbb külföldi tőkét. A befektetők sorában az első helyért néhol már Németország és az Egyesült Államok komolyan vetélkedik egymással, a távol-keletiek közül pedig Dél-Korea lekörözte Japánt. Kézenfekvő a kérdés: mi magyarázza a növekvő érdeklődést? Először, másodszor és harmadszor is a növekedési kilátások. Ez akár szigorú jelzés is lehet. Azok az országok számíthatnak a külföldi befektetők „húzó” támogatására, ahol odafigyelnek a növekedésre. És ha ez politikai stabilitással, szakképzett és tehetséges munkaerővel s következetes reformokkal társul, akkor nyert ügye van az adott országnak. Nemes célok hercegi pártfogással A britek nem sietnek A britek hozzávetőleg egymillión dollárt fektettek be Magyarországon, s mint többször értésre adták, hosszú távra terveznek. A befektetők számos területen jelentékeny szerepet töltenek be: erre vall a PowerGen, a Glaxo, a Unilever, a British— American Tobacco vagy a British Petroleum tevékenysége. A hosszú távú brit berendezkedés jele a számos zöldmezős beruházás, a kiemelt figyelem a környezetvédelemre, a munkaerő képzésére és a helyi közösségek sokirányú támogatására. Ugyancsak az elkötelezettség jele a Magyar Business Leaders Fórum munkája, amely megalakulása, 1992 februárja óta - a walesi herceg hasonló nemzetközi egyesületének égisze alatt - itt már 56 tagot toborzott soraiba, s közös céljuk a legnemesebb gazdasági együttműködés előmozdítása külföldiek és helyiek között Magyarországon, a régióban és a világban. Értékes segítséget nyújtanak a kis- és középvállalkozóknak, előmozdítják a hazai és a multinacionális cégek vezetőinek kapcsolatépítését, s újabban fölkarolják a végzős egyetemistákat is, akik közül jó néhányat két hétre „meghívnak” valamelyik tagvállalatukhoz, ahol egy menedzser mellett követhetik nyomon az adott cég mindennapjait, s próbálhatják ki „élesben” az addig tanultakat. Cseh dzsungel Csalódottan távoznak... A külföldi befektetők kezdenek hátat fordítani Csehországnak; ennek oka nem annyira a kedvezőtlen politikai fejleményekben, hanem elsősorban a cseh tőkepiacon uralkodó állapotokban keresendő - írja a Respekt című prágai politikai hetilap. A CTK által ismertetett írás szerint a tőkepiaci helyzetért felelős mai cseh kormánykoalíció nem siet a szükséges reformok bevezetésével, holott a tőkepiac egyike azon ideológiai akadályoktól mentes területeknek, ahol a kormány és az ellenzéket vezető szociáldemokraták könnyen egyetértésre juthatnának. A prágai tőzsdén emiatt hetekig meredeken estek a részvényárak, a brókerek szerint főként azért, mert számos külföldi befektető csalódott a tőkepiaci szabályozásért felelős cseh állami szervek tehetetlensége és tétlensége miatt. A Wall Street Journal nemrégiben élesen bírálta, hogy Csehországban elégtelen a kisbefektetők védelme, átláthatatlan a bankok és a vállalkozási alapok kapcsolata, s a tekintélyes amerikai lap úgy ítélte meg, hogy Václav Klaus kormányfő egyáltalán nem értette meg a tőkepiaci szabályozás fontosságát. Tények és tervek Ország 1990-1995 1996-2000* Albánia 202 583 Baltikum 1 280 1890 Bulgária 412 1428 Csehország 5 666 15 466 Lengyelország 7 148 21 969 Magyarország 10 737 12 968 Oroszország 4 400 26 960 Románia 933 4117 Szlovákia 775 2150 Szlovénia 501 3 052 Ukrajna 574 1400 Más országok 2 600 7 295 A külföldi közvetlen tőkebefektetések adatai millió dollárban * Előrejelzés (Forrás: Economist Intelligence Unit) A németek ugrottak az első helyre Magyarország a térség favoritja A külföldi tőke még mindig előnyben részesíti Magyarországot. A Privatizációs Kutatóintézet adatai szerint 1995 végéig a közép-európai térségbe áramló befektetések 43 százaléka hazánkat célozta. Változás az előző évekhez képest az, hogy míg korábban az Egyesült Államok fektette be a legtöbb tőkét, most már Németország vezeti a sort. A váltáshoz nagyban hozzájárult az, hogy a német cégek jelentős részt vállaltak az energiaszektor privatizációjából, és egyidejűleg nem volt olyan számottevő az amerikai aktivitás, mint a kilencvenes évek elején. Magyarország továbbra is a német befektetők első számú kedvence Kelet-Európában. Az NSZK-beli vállalatok tavaly 1,82 milliárd márkát ruháztak be hazánkban, amely így a német tőke beruházási célországai között a térségben az első, míg általánosságban az előkelő hatodik helyet foglalja el. A bonni gazdasági minisztérium legutóbbi jelentése szerint a kelet-európai térségbe irányuló német beruházások 1995-ben ugrásszerűen megnőttek. A közvetlen befektetések értéke elérte a 4,264 milliárd márkát, s ez hatvan százalékkal több, mint a megelőző időszakban. A régiós ranglistán Magyarországot Csehország és Lengyelország követi. Oroszország iránt ugyanakkor fokozatosan csökken a német vállalatok érdeklődése. Egy másik felmérés szerint a hazánkban tevékenykedő német cégek 88 százaléka értékelte úgy, hogy üzleti forgalma idén bővülni fog. A felmérést a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara végezte, s a megkérdezett magyarországi német vállalatvezetők a piacot kedvezően befolyásoló tényezőként leggyakrabban a makrogazdasági stabilizációt, a számos ágazaton belül érezhető növekedést és a továbbra is alacsony bérköltségeket említették. A Magyarországon jelen lévő cégek többsége tavaly jobb teljesítményt ért el, mint egy évvel korábban. A szolgáltatóvállalatok szerint egyértelműen kedvezőek a kilátásaik, míg a fogyasztói javakat előállító és forgalmazó ágazat a reáljövedelmek csökkenése miatt hiába várja a vásárlóerő és így a forgalom növekedését. A gyógyszerrel foglalkozó cégek kedvezőtlennek tartják piaci helyzetüket, mivel az állam szociális kiadásainak csökkenése komolyan visszavetheti forgalmukat. A közelmúltban Budapesten tett látogatást Karl-Heinrich Oppenlaender, a Müncheni Gazdaságkutató Intézet elnöke, aki egy nyilatkozatban úgy vélte, hogy Magyarország még mindig fontos befektetési terep a német beruházók számára. Fontos számukra a földrajzi közelség, az országok közötti történelmi kapcsolatok, az alacsonyabb fizetések és a jól képzett munkaerő miatt, míg Magyarország fekvése lehetővé teszi, hogy az országban megtermelt áruk piacot találjanak a kelet-közép-európai régióban. Ugyanakkor azt is hozzátette, ha a magyar privatizáció véget ér, várhatóan a beruházások is visszaesnek majd. (pietsch) Léphart Pál rajza Bécs még adós az adatokkal A legtöbb cég osztrák BÉCS - Ausztria számára továbbra is Magyarország az egyik legfontosabb befektetési célpont. Ezt bizonyítja, hogy osztrák adatok szerint mára mintegy 5500 vegyes vállalatot alakítottak a két ország vállalkozói. Ausztria viszonylag hamar élt a hét évvel ezelőtt megnyíló lehetőségekkel. Elsősorban a magasan képzett szakemberek, a Monarchia idejéből ismerős jogi eljárások, a külföldi tőkének tett engedmények vonzzák a befektetőket, természetesen, az olcsó munkaerő nyújtotta haszon mellett. A nagyvállalatok privatizációján túl az osztrák befektetőket elsősorban az infrastrukturális beruházások, az idegenforgalom és a szolgáltatásokhoz közel álló termelő szektor vonzza. Ezt jól példázza az osztrák-magyar határállomás és a Hegyeshalom-Győr közötti autópályát működtető konzorciumban való osztrák részvétel. Az idegenforgalom vonzása nem utolsósorban annak a támogatásnak köszönhető, amely részben az Európai Unió Phare-programja keretében, részben magyar forrásokból érkezik. Bár Ausztria lemaradt a magyar energetikai ipar privatizációjában, de azért a gáziparban és az üzemanyag-forgalmazásban mégis ért el eredményeket. Az elmúlt két évben az osztrák-magyar gazdasági együttműködés fő területévé a bankrendszer vált. Az elmúlt év adataiból anynyi bizonyos, hogy az ismert nagyvállalkozásokon túl számtalan kis cég is létrejött, s nem egy sohasem végezte azt a tevékenységet, amire bejegyezték. Ezeknek a látszatcégeknek a túlnyomó része magyar ingatlanok megvásárlására alakult, és „feladatát” elvégezvemeg is szűnt. A rendelkezésre álló adatokból ugyanakkor az is kiderül, számszerűen a legtöbb külföldi cég Ausztriából érkezett Magyarországra. (kaszab) A befektetők 1995 táján ébredtek igazán A növekedési kilátások csábítóak (Tudósítónktól) WASHINGTON - „A világ legnagyobb multinacionális vállalatai amerikaiak, amelyek agreszszíven és globálisan keresik az üzleti lehetőségeket. A közép- és kelet-európai térség országaiban általában az első vagy a második helyen állnak a befektetők sorában, de az összesítésekben olykor nehézséget okoz a beruházók nemzeti hovatartozásának a megítélése, éppen a nemzetközi összefonódások, a leányvállalatok megjelenése miatt. Fontos szerepet játszanak az Egyesült Államokban élő bevándorlók is. Ami a nagyvállalatokat illeti, a külföldi terjeszkedést megtervező menedzserek gyakran ugyanazok, akik Latin-Amerikával vagy Ázsiával foglalkoznak.” Ezt a véleményt fejtette ki Keith Crane, a washingtoni PlanEcon intézet kutatási igazgatója, aki a közép- és kelet-európai régió szakértője. Crane úgy látja, hogy a keleteurópai térségben számos állam, például Oroszország a róla kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatásával is küzd, de érdekes új fejleménynek tekinthető, hogy kutatásfejlesztési pénzek is áramlanak ebbe a térségbe, a Motorola Moszkvában, a General Electric Magyarországon végez ilyen tevékenységet. Más irányzatokról szólva elmondta, hogy az acélipar iránt kevés érdeklődés mutatkozott, mert az ágazatot nem multik uralják. A textil- és a vegyipar már csábítóbbnak tűnt fel, miközben a villamosenergia-szolgáltatás privatizációjába csak Magyarország és Csehország kezdett bele. Ami hazánkat illeti, az autó- és autóalkatrész-gyártás került az előtérbe. Crane szerint a nemzetközi cégek 1995 táján vették észre igazán, hogy ez a térség általában igen kedvező növekedési kilátásokkal kecsegtet, s újragondolták ennek fényében ázsiai és nyugat-európai fejlesztéseiket. Közép-Európában különösen magas színvonalú a munkaerő képzettsége, ám a bérköltségek továbbra is viszonylag alacsonyak. A PlanEconhoz befutó értékelések arra utalnak, hogy egyes közép-európai vállalatok jobban működnek, mint a hasonlóak a földrész nyugati felében. A washingtoni magyar kereskedelmi képviselet is azt tapasztalja, hogy az érdeklődés egyenletes, s jó hatást keltett a stabilizációs csomag végrehajtása. Az 1989 óta Magyarországra befektetett tizennégymilliárd dollárból ötmilliárd az amerikai. (bladó) Az amerikai kereskedelmi minisztérium külön Internet helyet szentelt Közép-Európának, ahol értékelések, üzleti ajánlatok, országismertetők olvashatók, s közzé teszik például a budapesti amerikai követség táviratait is. Betekinthetnek e lapba a http://www.iep.doc.gov/eebic/ ceebic.html címen. Peugeot-hajrá a Daciáért Francia óriásberuházások A francia tőke Kelet-Európában érezhetően óvatosabb, mint sok társa. A piacgazdasági átalakításban élen járó országokban ugyan a befektetők sorában az előkelő harmadik-negyedik helyen áll - a francia beruházások körülbelül 80 százaléka Csehországba, Lengyelországba és Magyarországra áramlott, másutt viszont sokkal kevésbé vállalja szívesen a kockázatot. Oroszországban és a volt Szovjetunió többi utódállamában például egészen a közelmúltig szinte kizárólag képviseleti irodákkal jelent meg. Még a hagyományosan „francia felségterületnek” számító romániai autógyártás esetében is olyan sokáig habozott - habár Bukarest tizenegy nemzetközi óriás között a Citroennel és a Romániában korábban igencsak érdekelt Remulival is tárgyalt -, mígnem a Daewoo megelőzte. Arra viszont, hogy a dél-koreai konkurencia Lengyelország után már itt is megjelent, az európaiak is felkapták a fejüket, s elsőként a Peugeot lépett. A cég egyébként Kelet-Európában a világtendenciákkal ellentétben egyre kevesebb autót ad el, így fölöttébb kapóra jött neki a Dacia-lehetőség, aminthogy az a megállapodás is, amelynek nyomán Lengyelországban az FS Lublin összeszereli a Peugeot 405-öst. Franciaország - miként az a külföldi tőke beáramlására általában is igaz - befektetései közel felét Magyarországon valósította meg. Mégpedig úgy, hogy az elmúlt mintegy tizenkét hónapban gyakorlatilag megkétszerezte itteni beruházásai értékét. A múlt nyáron még 650 millió dollárt tett ki az itthon megjelent francia tőke, ám főként az energiaszolgáltatók év végi privatizációjával ez az összeg mára 15 milliárd dollárra ugrott. A Gaz de France és az Electricité de France mellett persze 25 százalékos részesedéssel ekkor kezdte bevásárolni magát a Sanofi a Chinoinba, s szerezte meg a Servier az Egis 51 százalékát, illetve azóta a Taurus is a Michelin kezébe került. Magyarországon ma Németország és az Egyesült Államok mögött Franciaország a harmadik legnagyobb befektető, az ide áramlott tőke mintegy tíz százaléka francia eredetű. Ez azonban az általánosnál sokkal nagyobb koncentráció mellett jelent meg: a hazánkban beruházó mintegy 25 ezer cégnek csupán az egy százaléka francia - s hasonló az arány a régió többi országában is. Ugyancsak sajátosan a francia magatartást jellemzi, hogy Kelet-Európában határozottan előnyben részesíti a privatizációs tulajdonszerzést, míg az Egyesült Államok például sokkal szívesebben vág bele „zöldmezős” beruházásokba. (i. e.) Három éve megtorpanás Itália a harmadik RÓMA A legfrissebb adatok szerint Németország és az Egyesült Államok után Kelet-Európában Olaszország a harmadik legnagyobb beruházó. Az 1990 után tapasztalt rohamos növekedést követően 1993-tól a trend némileg mérséklődött. Számokra fordítva ez annyit jelent, hogy míg a kelet-közép-európai országokba és a Szovjetunió utódországaiba 1995-ig Itália mintegy 2,8-3 milliárd dollárt fektetett be, ennek majdnem 30 százalékát, 800 millió dollárt hazánkban. A Simest, a társasági formában működő olasz kormányügynökség kimutatása szerint 1995-ben a térségben végrehajtott olasz beruházások 13,7 százaléka Magyarországra irányult, 11 százaléka Lengyelországba, nyolc százaléka Romániába. A további sorrend Csehország (7), Albánia (5), Szlovénia (5,1), Oroszország (4), Ukrajna (3). Érdekes az olasz befektetők magyarországi érdeklődése. A befektetések tíz százaléka a konfekcióipart, 8,7 százaléka az élelmiszeripart, 7,6 százaléka a gépipart érintette. A szolgáltatási szférába a befektetések 4,6, az építőiparba 3, a szállítás területére ugyancsak 3 százaléka került. (fáy) Az oldalt szerkesztette: Kocsi Margit