Magyar Nemzet, 1997. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-09 / 107. szám

PÉNTEK, 1997. május 9. Kultúra Üres marad-e a nézőtér? Gombár Csaba a játékfilmes kuratórium döntéseiről Háromszázmillió forint na­gyon sok pénz, a játékfilmgyártás­ban azonban „csupán” arra elég, hogy szétosztása után a produce­rek és a rendezők hozzáfoghassa­nak a munkálatok előkészítéséhez meg a további pénzszerzéshez. Vannak mégis, akik a nehezen el­osztható háromszázmilliót is saj­nálják a magyar játékfilmtől, amely - főként, ha a nézettséget tekintjük - az utóbbi években ár­nyéka egykori önmagának. Van magyar film, amelyet csupán hu­szonhét fizető néző látott, hat má­sikat pedig ezernél kevesebben. Akik manapság a játékfilmek­re elosztható pénzek fölött dönte­nek, azt kell mérlegeljék, azokat a filmterveket támogatják, amelyek a közönség meghódítását tűzték ki célul, vagy azokat, amelyek a nemzetközi fesztiválokon a ma­gyar film hírnevét öregbítik. Nemrégiben a Magyar Mozgókép Alapítvány megújult kuratóriuma döntött a pályázatokról. Tagjai: Parti Nagy Lajos, Mezey Katalin, Hartyándi Jenő, Zalán Vince, között is fenntartják, működtetik a magyar filmgyártást. Érdemes te­hát őket segíteni. Elődje, Lengyel László még azt tapasztalta, min­den bokorban protekcióért esdeklő filmrendező rejtőzik. Ez az áldat­lan helyzet megszűnt, mivel a pá­lyázati kiírás egyik passzusnak ki­köti, aki megkörnyékezi a kuráto­rokat, kizárja magát a versenyből, így a mai ítélethozók zaklatások nélkül végezhetik a dolgukat. Gombár Csaba elmondta, az első megbeszélések után kiderült, az új kuratórium tagjai hasonló elvi ala­pokon állnak, így minden esetben többségi döntés született, és még a látszata sem merült fel annak, hogy valamelyikük partikuláris íz­lést vagy csoportot képvisel. Egyetértettek abban is, hogy csak a beadott pályázati anyag értékét nézik, nem kívánnak stúdiókat és alkotókat korábbi, valódi vagy vélt sérelmeikért kárpótolni. A kuráto­rok ma már nem csupán rendezői vágyak, tervek fölött kell ítélkez­zenek. A pályázatban szerepelnie kell annak, az általuk kiutalt pénzkor nevezhető a nemzetközi pénzekből készült film magyar­nak? A meghatározásra szükség van, mert az alapítványnak és a kuratóriumnak a nemzeti filmgyár­tást kell támogatnia. Gombár Csa­ba szerint akkor magyar a film, ha magyar a forgatókönyvírója, ren­dezője, producere. Arra a kérdésre, hogy a rende­zők és producerek, felbuzdulva a közönségfilmek újabb sikerén, többen igyekeznek-e keresni a né­zők kegyeit, mint korábban, a ku­ratórium elnöke nem tudott igen­nel felelni. Úgy tapasztalta, az ál­taluk jónak ítélt filmtervek többsé­ge a művészi önmegvalósítást tűz­te ki célul. Az alkotók zömének még nem a közönség meghódítása jelent rangot. A közönségfilmnek szánt tervek a maffia, az alvilág, a pénzmosás témaköréből meríte­nek, ám nem látszik az esélye an­nak, hogy felvehetnék a versenyt a hollywoodi filmekkel. A hraba­­los, menzeles kedves derű éppúgy hiányzik a magyar filmgyártástól, mint a vígjáték vagy a gyerekfilm. Nehéz megjósolni, mire lesz vevő a közönség, de nem szabad csu­pán a statisztikai mutatók szerint mérni. A Bolse vita című film pél­dául eddig harminc fesztiváldíjat gyűjtött össze, mégsem áll a kül­földi eladási listák élén. A kurató­rium idén a közönségfilm-tervekre is adott pénzt, ezek korábban csak szponzorokra számíthattak. Gon­dot jelent, hogy a Telefilm az idén még nem kötötte meg szerződését az alapítvánnyal, így nem tudható, hogy a Magyar Televízió mennyi­vel kíván és tud hozzájárulni a nemzeti filmkészítéshez. Az idei nyertesek között sok az ismeretlen. A fiatal, bizonyítani vágyó rendezők csapatukkal kis költségvetésből, a honoráriumról lemondva vállalják a megmére­tést. Talán a kísérletező, önmeg­valósító kezdetek után ők lesznek, akik megtalálják a magyar játék­film közönséghez vezető útját. Honthy Kinga H­orváth Z. Gergely, Köllő Mik­­zen kívül milyen más forrásokból lós, elnöke Gombár Csaba szocio- tud a produkció további összegek­­lógus-politológus, aki úgy látja, hez jutni. Ma már egyetlen gyártó imponáló, ahogyan a filmesek sem remélheti, hogy a mozgókép megszervezték a túlélésüket, s alapítvány kasszájától kiutalt pénz ahogy a mai nehéz körülmények fedezi a film teljes költségét. MI­ MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ - ERKEL SZÍNHÁZ Kedves Közönségünk, tisztelt Bérlőink - úgyis, mint a Magyar Állami Operaház családtagjai! Újra itt a tavasz, és ezzel együtt újra itt van az Operaházi és Erkel színházi bérletek váltásá­nak ideje is. Nagy örömmel tájékoztathatom Önöket arról, hogy színházaink bérletárait ebben az évben nem emeltük, így tehát annak ellenére, hogy a következő évadban a napi helyárak megemelkednek, az 1997/98-as évadra a tavalyi áron válthatók bérletek. Reméljük, hogy közönségünk minden rétege talál műsorunkban neki kedvezőt, és a következő évadban is találkozunk Önökkel színházainkban. Szinetár Miklós főigazgató A BÉRLETÚJÍTÁSOK IDŐPONTJAI AZ 1997/98-AS ÉVADRA Erkel színházi sorozatok május 12 és 15 között Operaházi, Filharmóniai és Mahler-sorozatok május 20 és 23 között Kombinált sorozatok május 26 és 29 között Bérletváltás új bérlők részére június 2 és 4 között az Operaházban A bérletváltás helye és ideje a Magyar Állami Operaház előcsarnokában, 10 és 18 óra között A megadott időpontok után új bérletek válthatók június 9. és július 4. között az Operaház Szervezési Osztályán (Budapest, Andrássy út 20., hétfőtől csütörtökig 10 és 17 óra között) A bérletekkel kapcsolatban felvilágosítást a 332-7914-es vagy a 131-2550-es telefonon ad az Operaház Szervezési Osztálya. A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ TÁMOGATÓJA Magyar Nemzet­té­l A szakkuratórium 285,5 millió forintból huszonnyolc alkotás­nak juttatott pénzt. Támogatást kapott Dömölky János, Fekete Ibolya, Incze Ágnes, Kántor László, Palásthy György. Alacsony költségvetésű filmek készítésére ötmillió forintot meg nem haladó összeget ítéltek meg Gyurik Mihály, Kőszegi Edit, Mészáros Péter, Nyitrai Márton, Oláh Gábor, Pajor Dóra terveire. Tíz- és húszmil­lió forint közötti támogatásra szóló szándéknyilatkozatot adtak Bereményi Géza, Deák Krisztina, Fésűs András, Grunwalsky Fe­renc, Kamondi Zoltán, Monory Mész András, Pálos György, Sas Tamás, Szabó Ildikó, Szabó László, Szederkényi Júlia, Zsigmond Dezső munkáira. Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az úr, Gothár Péter Jancsi és Juliska, Tarr Béla Werckmeister har­móniák című műveinek befejezésére tizenöt-húsz millió forintos támogatást ítélt meg, mivel jóval 100 millió forint feletti költségve­tésű filmjeikhez 50 százalékot meghaladó külső koprodukciós for­rást tudtak szerződésekben biztosítani. A befejezési garanciaalap­ból részesedhet az Ascher Tamás rendezte kínai védelem. A „létezésszakma” mestere Ottlik Géza emlékezete Hétéves korától író akart len­ni. Valahogy úgy, ahogy Koszto­lányi, akit mindig is mesterének tekintett, és akiről így nyilatko­zott: nem azért ír, mert valami mondanivaló van a bögyében, hanem mert író akar lenni. Az ilyen embernek pedig „a monda­nivalója az egész élet, a teljes vi­lágmindenség, a létezés egésze”. Ottlik Géza író lett, noha amint mondta, pályája „lyukacsosra" sikerült, „mint az ementáli”. Olyan író, aki - Lengyel Balázs szavaival - „mindent tud a pró­zaírás művészetéről, amit csak nyelvünkön és irodalmunkban tudni lehet”. A két világháború között a Nyugatban, az Ezüstkor­ban, a Budapesti Hírlapban és még számos lapban jelentek meg kritikái, cikkei, esszéi. A háború utáni lélegzetvételnyi szünet után, amikor 1947 októberében „megkezdődtek az ötvenes évek”, őt is elnyelte egy időre a történe­lem krimije, noha a kitelepítéstől megmenekült. Hallgatásra kény­szerült, fordításokból élt, és csak 1957-ben szólalt meg újra. Mint minden művét, legna­gyobb hatású regényét, a kőszegi katonaiskolabeli élményeket fel­dolgozó iskola a határont meg a folytatásának szánt, befejezetlen B­udát is, hosszú éveken át csi­­szolgatta. Az Iskola 1959-ben megjelent első változatát, a To­­vábbélőket, 1948-ban maga kérte vissza a kiadótól, mert elégedet­len volt vele. „Tíz év múlva kény­telen voltam összesűríteni egy re­génybe, amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg” - vallotta be később. Tud­ta, hogy „a regény a hallgatás szövetéből készül, nem a beszéd fonalából", s hogy arra a kérdés­re: „Micsoda az írás technikájá­nak titka és ereje?" roppant egy­szerű a válasz: „Az, hogy nem mondunk sem többet, sem keve­sebbet, mint az igazság”. Féltette az írókat a „mamutpéldányszám okozta sikertől", attól, hogy bó­dulatukban elveszítik „írói sza­badságukat, lelki függetlenségü­ket, sérelmeiket, bánatukat, lel­kük háborgását, és elkezdik is­mételni önmagukat, mert ezt vár­ja tőlük a világ". Kőszegre így emlékezett: „Ott tanultam meg a lázadást, a zsarnokság gyűlöletét, az élet ocsmányságát és csodálatossá­gát... Az elnyomás ellenállásra nevelt, a parancsszó különvéle­ményre, magányra. Észre kellett vennünk, hogy a képzelet szabad, hogy csak a gondolataink és az érzéseink függetlenek”. Ő, aki szerelmes volt a verőfénybe, a kék égboltozatba, dacosan hir­dette, hogy „33 foggal kell ha­rapni a napfényt, és mérgeznünk, fogyasztanunk magunkat, hogy érettek legyünk a halálra”. De addig nem tudott meghalni, amíg a Buda céduláit fel nem dolgoz­ta. Ma volna nyolcvanöt éves. (ferdi) (MTI-fotó) Sokan bírálják a NAT-ot Vitanap a közoktatás-fejlesztés stratégiájáról A jövőben a diákok háromne­gyedének meg kellene szereznie a középfokú végzettséget - hangoz­tatta vitaindító beszédében Ma­gyar Bálint művelődési miniszter csütörtökön a Parlament felsőházi termében, a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiájá­ról tartott nyílt napon, melyet az Országgyűlés oktatási bizottsága szervezett a szakma képviselői számára. Magyar Bálint a minisz­térium koncepcióját ismertetve el­mondta: a stratégia középpontjá­ban az oktatás tartalmi moderni­zációja áll. A rendszerváltás óta megindult megújulás egyenetlen, kevés iskolát érint. Az ország egész területére kiterjedő minősé­gi oktatást a nemzeti alaptantervv fokozatos bevezetésével kívánják megvalósítani. A dokumentum szerint - tekintettel arra, hogy ’93-ban az alapoktatás időtarta­mát tíz évre hosszabbították meg - kívánatos lenne, hogy az első tíz évfolyamban tanulók nyolcvan százaléka részesüljön a NAT sze­rinti oktatásban. Tekintettel a ki­alakulatlan iskolaszerkezetre, a stratégia kezdeményezi a vizsga­­rendszerek összehasonlíthatósá­gát. Magyar Bálint rámutatott: je­lenleg a tizenhat évesek kilencven százaléka, a tizenhét éveseknek már csak kétharmada vesz részt a közoktatásban. A dokumentum­ban foglaltak, illetve a NAT meg­valósításának feltétele a pedagó­gusok szakmai továbbképzése. Az ehhez szükséges összeget a közoktatási törvény az elkövetke­ző években is garantálja. Önálló­ságot kíván adni a dokumentum az iskoláknak a nemzeti alaptan­terv bevezetésében. Az állam a tankönyv- és tantervfejlesztés anyagi hátterének biztosítását vállalja. A finanszírozásban szin­tén az önkorrekciós mechaniz­mus kiépítését sürgetik. Állami feladat csupán az információk biztosítása lenne. A miniszter beszédét köve­tően Dobos Krisztina (MDF), a vitanap kezdeményezője kifogá­solta, hogy a stratégia csupán az általános és középiskolákkal foglalkozik, holott a teljes okta­tási rendszerből nem hiányozhat­nak az óvodák és a kollégiumok sem. Pokorni Zoltán a Fidesz - Magyar Polgári Párt részéről úgy vélekedett, hogy a miniszté­rium által kibocsátott anyag nem más, mint a NAT és a közoktatá­si törvény magyarázata. Rámuta­tott: a stratégiát számos szakmai szerv megvitatta már, jelenlegi, negyedik változata lényegében nem különbözik az előzőektől. Ennek okát a politikus abban lát­ja, hogy a dokumentum a kor­mány megkezdett programjának, elhatározott szabályozási céljai­nak az indoklása, s nem tesz kí­sérletet alapvető problémák megoldására, sem a szakképzést, sem a pedagógusképzést, sem az iskolatípusok rögzítését illetően. Többen kifogásolták, hogy a NAT nem illeszkedik a mai is­kolarendszerhez, és burkolt isko­laszerkezet-szabályozó szerepet is be kíván tölteni. _____________________­»• M ifi Az LB-Knauf Építőipari Kft. MMM. közel hét éve gyárt Magyarországon - 1996 óta immár két telephelyen - gyárilag kevert vakolatokat, falazóhabarcsokat,­­KfHAIfF nemesvakolatokat, csempe- és járólapragasztókat,­­ önterülő aljzatkiegyenlítőket, fugázóanyagokat. A cégünknél jelenleg szervezés alatt álló központi karbantartó részlegünkhöz keresünk fiatal gépészmérnököt, II. sz. Vakolatgyárunk telephelyére, Bugyi nagyközségbe (Pest megye). Új munkatársunk feladata az általános karbantartási feladatok megszervezésén túl a technológiai gyártósor felügyelete is. Követelményeink: - főiskolai vagy egyetemi végzettség, - kiváló németnyelv-tudás, - alkalmazás szintű számítógépes ismeretek, - letöltött sorkatonai szolgálat. Amit kínálunk: - kihívó szakmai feladatok, amihez versenyképes fizetés társul, - németországi, ausztriai beiskolázás,­­ segítség a lakásgondok megoldásában. Kérjük, hogy rövid bemutatkozó levelét, szakmai önéletrajzát magyar és német nyelven 1997. május 21-ig juttassa el Benedek Krisztinának az alábbi címre: Lasselsberger-Knauf Építőipari Kft., 8202 Veszprém, Házgyári út 9. Pf. 723. Az alkalmasnak talált pályázókat a személyes elbeszélgetés időpontjáról levélben értesítjük. Magyr Nemzet 9 ­ Tavaszi szél Fiatal magyar kutatók találkozója Gödöllőn M­agyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter ma nyitja meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a fiatal magyar tudo­mányos kutatók és doktorandu­­szok május 11-ig tartó első világ­­találkozóját, amelyet a Dokto­­randuszok Országos Szövetsége rendezett meg Tavaszi szél címen. A találkozóra, amelynek fővédnö­ke Göncz Árpád köztársasági el­nök, meghívták a Magyarorszá­gon beiratkozott összes doktoran­­duszt, fiatal kutatót, különböző alapítványok, programok (Tem­­pus, Magyar Ösztöndíjbizottság, Soros­, Kemény Zsigmond, Bat­thyány Lajos, Teleki László Ala­pítvány) ösztöndíjasait, a tudomá­nyos versenyek nyerteseit. A meg­nyitó után Michelberger Pál, a Műegyetem professzora, az Aka­démia alelnöke tart előadást a tu­dománypolitika stratégiai céljairól és a megvalósítás lehetőségeiről. A pénteki tudománypolitikai fórumra várják Frenyó V. Lászlót, a Rektori Konferencia elnökét, Patkós Andrást, a művelődési tár­ca főosztályvezetőjét, Hámori Ba­lázst az Országos Tudományos Kutatási Alap, Botka Sándort, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság képviselőjét, Kocsis Ká­rolyt, a felsőoktatási programfi­nanszírozási tanács elnökét. Dél­után Benkő Samu művelődéstörté­nész tart előadást. A tudományok vásárán vasár­nap kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken az Osiris, az Akadémiai és az Aula Kiadó kép­viselői, Boros Erzsébet, a Magyar Ösztöndíjbizottság titkára, vala­mint a Tempus, a Soros-alapít­vány és az Akadémia nemzetközi együttműködési irodájának képvi­selői vesznek részt. A doktori képzésről Róna Tas András, az Országos Akkreditációs Bizottság elnöke, Sótonyi Péter, az Orszá­gos Doktori és Habilitációs Ta­nács elnöke és Tamás András, az MTA doktori tanácsa titkárságá­nak főosztályvezetője beszélget az érdeklődőkkel. A gazdasági élet és a kutatás kapcsolatával foglalkozó tanácskozás vendége Hatvani György, a Transelektro Rt. és Havass Miklós, a Számaik vezérigazgatója. A szerzői jogok­ról és a szellemi javakról a Ma­gyar Szabadalmi Hivatal és az Artisjus munkatársai tájékoztat­nak. A program Kornai János elő­adásával fejeződik be. A találko­zó után mindenki számára elérhe­tő adatbázist szeretnének összeál­lítani a résztvevők kutatási terü­letéről, publikációiról. Az elő­adásokból, hozzászólásokból tu­dományterületenként kiadványt szerkesztenek. (f. m.)

Next