Magyar Nemzet, 1997. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-09 / 107. szám
PÉNTEK, 1997. május 9. Kultúra Üres marad-e a nézőtér? Gombár Csaba a játékfilmes kuratórium döntéseiről Háromszázmillió forint nagyon sok pénz, a játékfilmgyártásban azonban „csupán” arra elég, hogy szétosztása után a producerek és a rendezők hozzáfoghassanak a munkálatok előkészítéséhez meg a további pénzszerzéshez. Vannak mégis, akik a nehezen elosztható háromszázmilliót is sajnálják a magyar játékfilmtől, amely - főként, ha a nézettséget tekintjük - az utóbbi években árnyéka egykori önmagának. Van magyar film, amelyet csupán huszonhét fizető néző látott, hat másikat pedig ezernél kevesebben. Akik manapság a játékfilmekre elosztható pénzek fölött döntenek, azt kell mérlegeljék, azokat a filmterveket támogatják, amelyek a közönség meghódítását tűzték ki célul, vagy azokat, amelyek a nemzetközi fesztiválokon a magyar film hírnevét öregbítik. Nemrégiben a Magyar Mozgókép Alapítvány megújult kuratóriuma döntött a pályázatokról. Tagjai: Parti Nagy Lajos, Mezey Katalin, Hartyándi Jenő, Zalán Vince, között is fenntartják, működtetik a magyar filmgyártást. Érdemes tehát őket segíteni. Elődje, Lengyel László még azt tapasztalta, minden bokorban protekcióért esdeklő filmrendező rejtőzik. Ez az áldatlan helyzet megszűnt, mivel a pályázati kiírás egyik passzusnak kiköti, aki megkörnyékezi a kurátorokat, kizárja magát a versenyből, így a mai ítélethozók zaklatások nélkül végezhetik a dolgukat. Gombár Csaba elmondta, az első megbeszélések után kiderült, az új kuratórium tagjai hasonló elvi alapokon állnak, így minden esetben többségi döntés született, és még a látszata sem merült fel annak, hogy valamelyikük partikuláris ízlést vagy csoportot képvisel. Egyetértettek abban is, hogy csak a beadott pályázati anyag értékét nézik, nem kívánnak stúdiókat és alkotókat korábbi, valódi vagy vélt sérelmeikért kárpótolni. A kurátorok ma már nem csupán rendezői vágyak, tervek fölött kell ítélkezzenek. A pályázatban szerepelnie kell annak, az általuk kiutalt pénzkor nevezhető a nemzetközi pénzekből készült film magyarnak? A meghatározásra szükség van, mert az alapítványnak és a kuratóriumnak a nemzeti filmgyártást kell támogatnia. Gombár Csaba szerint akkor magyar a film, ha magyar a forgatókönyvírója, rendezője, producere. Arra a kérdésre, hogy a rendezők és producerek, felbuzdulva a közönségfilmek újabb sikerén, többen igyekeznek-e keresni a nézők kegyeit, mint korábban, a kuratórium elnöke nem tudott igennel felelni. Úgy tapasztalta, az általuk jónak ítélt filmtervek többsége a művészi önmegvalósítást tűzte ki célul. Az alkotók zömének még nem a közönség meghódítása jelent rangot. A közönségfilmnek szánt tervek a maffia, az alvilág, a pénzmosás témaköréből merítenek, ám nem látszik az esélye annak, hogy felvehetnék a versenyt a hollywoodi filmekkel. A hrabalos, menzeles kedves derű éppúgy hiányzik a magyar filmgyártástól, mint a vígjáték vagy a gyerekfilm. Nehéz megjósolni, mire lesz vevő a közönség, de nem szabad csupán a statisztikai mutatók szerint mérni. A Bolse vita című film például eddig harminc fesztiváldíjat gyűjtött össze, mégsem áll a külföldi eladási listák élén. A kuratórium idén a közönségfilm-tervekre is adott pénzt, ezek korábban csak szponzorokra számíthattak. Gondot jelent, hogy a Telefilm az idén még nem kötötte meg szerződését az alapítvánnyal, így nem tudható, hogy a Magyar Televízió mennyivel kíván és tud hozzájárulni a nemzeti filmkészítéshez. Az idei nyertesek között sok az ismeretlen. A fiatal, bizonyítani vágyó rendezők csapatukkal kis költségvetésből, a honoráriumról lemondva vállalják a megméretést. Talán a kísérletező, önmegvalósító kezdetek után ők lesznek, akik megtalálják a magyar játékfilm közönséghez vezető útját. Honthy Kinga Horváth Z. Gergely, Köllő Mikzen kívül milyen más forrásokból lós, elnöke Gombár Csaba szocio- tud a produkció további összegeklógus-politológus, aki úgy látja, hez jutni. Ma már egyetlen gyártó imponáló, ahogyan a filmesek sem remélheti, hogy a mozgókép megszervezték a túlélésüket, s alapítvány kasszájától kiutalt pénz ahogy a mai nehéz körülmények fedezi a film teljes költségét. MI MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ - ERKEL SZÍNHÁZ Kedves Közönségünk, tisztelt Bérlőink - úgyis, mint a Magyar Állami Operaház családtagjai! Újra itt a tavasz, és ezzel együtt újra itt van az Operaházi és Erkel színházi bérletek váltásának ideje is. Nagy örömmel tájékoztathatom Önöket arról, hogy színházaink bérletárait ebben az évben nem emeltük, így tehát annak ellenére, hogy a következő évadban a napi helyárak megemelkednek, az 1997/98-as évadra a tavalyi áron válthatók bérletek. Reméljük, hogy közönségünk minden rétege talál műsorunkban neki kedvezőt, és a következő évadban is találkozunk Önökkel színházainkban. Szinetár Miklós főigazgató A BÉRLETÚJÍTÁSOK IDŐPONTJAI AZ 1997/98-AS ÉVADRA Erkel színházi sorozatok május 12 és 15 között Operaházi, Filharmóniai és Mahler-sorozatok május 20 és 23 között Kombinált sorozatok május 26 és 29 között Bérletváltás új bérlők részére június 2 és 4 között az Operaházban A bérletváltás helye és ideje a Magyar Állami Operaház előcsarnokában, 10 és 18 óra között A megadott időpontok után új bérletek válthatók június 9. és július 4. között az Operaház Szervezési Osztályán (Budapest, Andrássy út 20., hétfőtől csütörtökig 10 és 17 óra között) A bérletekkel kapcsolatban felvilágosítást a 332-7914-es vagy a 131-2550-es telefonon ad az Operaház Szervezési Osztálya. A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ TÁMOGATÓJA Magyar Nemzettél A szakkuratórium 285,5 millió forintból huszonnyolc alkotásnak juttatott pénzt. Támogatást kapott Dömölky János, Fekete Ibolya, Incze Ágnes, Kántor László, Palásthy György. Alacsony költségvetésű filmek készítésére ötmillió forintot meg nem haladó összeget ítéltek meg Gyurik Mihály, Kőszegi Edit, Mészáros Péter, Nyitrai Márton, Oláh Gábor, Pajor Dóra terveire. Tíz- és húszmillió forint közötti támogatásra szóló szándéknyilatkozatot adtak Bereményi Géza, Deák Krisztina, Fésűs András, Grunwalsky Ferenc, Kamondi Zoltán, Monory Mész András, Pálos György, Sas Tamás, Szabó Ildikó, Szabó László, Szederkényi Júlia, Zsigmond Dezső munkáira. Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az úr, Gothár Péter Jancsi és Juliska, Tarr Béla Werckmeister harmóniák című műveinek befejezésére tizenöt-húsz millió forintos támogatást ítélt meg, mivel jóval 100 millió forint feletti költségvetésű filmjeikhez 50 százalékot meghaladó külső koprodukciós forrást tudtak szerződésekben biztosítani. A befejezési garanciaalapból részesedhet az Ascher Tamás rendezte kínai védelem. A „létezésszakma” mestere Ottlik Géza emlékezete Hétéves korától író akart lenni. Valahogy úgy, ahogy Kosztolányi, akit mindig is mesterének tekintett, és akiről így nyilatkozott: nem azért ír, mert valami mondanivaló van a bögyében, hanem mert író akar lenni. Az ilyen embernek pedig „a mondanivalója az egész élet, a teljes világmindenség, a létezés egésze”. Ottlik Géza író lett, noha amint mondta, pályája „lyukacsosra" sikerült, „mint az ementáli”. Olyan író, aki - Lengyel Balázs szavaival - „mindent tud a prózaírás művészetéről, amit csak nyelvünkön és irodalmunkban tudni lehet”. A két világháború között a Nyugatban, az Ezüstkorban, a Budapesti Hírlapban és még számos lapban jelentek meg kritikái, cikkei, esszéi. A háború utáni lélegzetvételnyi szünet után, amikor 1947 októberében „megkezdődtek az ötvenes évek”, őt is elnyelte egy időre a történelem krimije, noha a kitelepítéstől megmenekült. Hallgatásra kényszerült, fordításokból élt, és csak 1957-ben szólalt meg újra. Mint minden művét, legnagyobb hatású regényét, a kőszegi katonaiskolabeli élményeket feldolgozó iskola a határont meg a folytatásának szánt, befejezetlen Budát is, hosszú éveken át csiszolgatta. Az Iskola 1959-ben megjelent első változatát, a Továbbélőket, 1948-ban maga kérte vissza a kiadótól, mert elégedetlen volt vele. „Tíz év múlva kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe, amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg” - vallotta be később. Tudta, hogy „a regény a hallgatás szövetéből készül, nem a beszéd fonalából", s hogy arra a kérdésre: „Micsoda az írás technikájának titka és ereje?" roppant egyszerű a válasz: „Az, hogy nem mondunk sem többet, sem kevesebbet, mint az igazság”. Féltette az írókat a „mamutpéldányszám okozta sikertől", attól, hogy bódulatukban elveszítik „írói szabadságukat, lelki függetlenségüket, sérelmeiket, bánatukat, lelkük háborgását, és elkezdik ismételni önmagukat, mert ezt várja tőlük a világ". Kőszegre így emlékezett: „Ott tanultam meg a lázadást, a zsarnokság gyűlöletét, az élet ocsmányságát és csodálatosságát... Az elnyomás ellenállásra nevelt, a parancsszó különvéleményre, magányra. Észre kellett vennünk, hogy a képzelet szabad, hogy csak a gondolataink és az érzéseink függetlenek”. Ő, aki szerelmes volt a verőfénybe, a kék égboltozatba, dacosan hirdette, hogy „33 foggal kell harapni a napfényt, és mérgeznünk, fogyasztanunk magunkat, hogy érettek legyünk a halálra”. De addig nem tudott meghalni, amíg a Buda céduláit fel nem dolgozta. Ma volna nyolcvanöt éves. (ferdi) (MTI-fotó) Sokan bírálják a NAT-ot Vitanap a közoktatás-fejlesztés stratégiájáról A jövőben a diákok háromnegyedének meg kellene szereznie a középfokú végzettséget - hangoztatta vitaindító beszédében Magyar Bálint művelődési miniszter csütörtökön a Parlament felsőházi termében, a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiájáról tartott nyílt napon, melyet az Országgyűlés oktatási bizottsága szervezett a szakma képviselői számára. Magyar Bálint a minisztérium koncepcióját ismertetve elmondta: a stratégia középpontjában az oktatás tartalmi modernizációja áll. A rendszerváltás óta megindult megújulás egyenetlen, kevés iskolát érint. Az ország egész területére kiterjedő minőségi oktatást a nemzeti alaptantervv fokozatos bevezetésével kívánják megvalósítani. A dokumentum szerint - tekintettel arra, hogy ’93-ban az alapoktatás időtartamát tíz évre hosszabbították meg - kívánatos lenne, hogy az első tíz évfolyamban tanulók nyolcvan százaléka részesüljön a NAT szerinti oktatásban. Tekintettel a kialakulatlan iskolaszerkezetre, a stratégia kezdeményezi a vizsgarendszerek összehasonlíthatóságát. Magyar Bálint rámutatott: jelenleg a tizenhat évesek kilencven százaléka, a tizenhét éveseknek már csak kétharmada vesz részt a közoktatásban. A dokumentumban foglaltak, illetve a NAT megvalósításának feltétele a pedagógusok szakmai továbbképzése. Az ehhez szükséges összeget a közoktatási törvény az elkövetkező években is garantálja. Önállóságot kíván adni a dokumentum az iskoláknak a nemzeti alaptanterv bevezetésében. Az állam a tankönyv- és tantervfejlesztés anyagi hátterének biztosítását vállalja. A finanszírozásban szintén az önkorrekciós mechanizmus kiépítését sürgetik. Állami feladat csupán az információk biztosítása lenne. A miniszter beszédét követően Dobos Krisztina (MDF), a vitanap kezdeményezője kifogásolta, hogy a stratégia csupán az általános és középiskolákkal foglalkozik, holott a teljes oktatási rendszerből nem hiányozhatnak az óvodák és a kollégiumok sem. Pokorni Zoltán a Fidesz - Magyar Polgári Párt részéről úgy vélekedett, hogy a minisztérium által kibocsátott anyag nem más, mint a NAT és a közoktatási törvény magyarázata. Rámutatott: a stratégiát számos szakmai szerv megvitatta már, jelenlegi, negyedik változata lényegében nem különbözik az előzőektől. Ennek okát a politikus abban látja, hogy a dokumentum a kormány megkezdett programjának, elhatározott szabályozási céljainak az indoklása, s nem tesz kísérletet alapvető problémák megoldására, sem a szakképzést, sem a pedagógusképzést, sem az iskolatípusok rögzítését illetően. Többen kifogásolták, hogy a NAT nem illeszkedik a mai iskolarendszerhez, és burkolt iskolaszerkezet-szabályozó szerepet is be kíván tölteni. _____________________»• M ifi Az LB-Knauf Építőipari Kft. MMM. közel hét éve gyárt Magyarországon - 1996 óta immár két telephelyen - gyárilag kevert vakolatokat, falazóhabarcsokat,KfHAIfF nemesvakolatokat, csempe- és járólapragasztókat, önterülő aljzatkiegyenlítőket, fugázóanyagokat. A cégünknél jelenleg szervezés alatt álló központi karbantartó részlegünkhöz keresünk fiatal gépészmérnököt, II. sz. Vakolatgyárunk telephelyére, Bugyi nagyközségbe (Pest megye). Új munkatársunk feladata az általános karbantartási feladatok megszervezésén túl a technológiai gyártósor felügyelete is. Követelményeink: - főiskolai vagy egyetemi végzettség, - kiváló németnyelv-tudás, - alkalmazás szintű számítógépes ismeretek, - letöltött sorkatonai szolgálat. Amit kínálunk: - kihívó szakmai feladatok, amihez versenyképes fizetés társul, - németországi, ausztriai beiskolázás, segítség a lakásgondok megoldásában. Kérjük, hogy rövid bemutatkozó levelét, szakmai önéletrajzát magyar és német nyelven 1997. május 21-ig juttassa el Benedek Krisztinának az alábbi címre: Lasselsberger-Knauf Építőipari Kft., 8202 Veszprém, Házgyári út 9. Pf. 723. Az alkalmasnak talált pályázókat a személyes elbeszélgetés időpontjáról levélben értesítjük. Magyr Nemzet 9 Tavaszi szél Fiatal magyar kutatók találkozója Gödöllőn Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter ma nyitja meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok május 11-ig tartó első világtalálkozóját, amelyet a Doktoranduszok Országos Szövetsége rendezett meg Tavaszi szél címen. A találkozóra, amelynek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, meghívták a Magyarországon beiratkozott összes doktoranduszt, fiatal kutatót, különböző alapítványok, programok (Tempus, Magyar Ösztöndíjbizottság, Soros, Kemény Zsigmond, Batthyány Lajos, Teleki László Alapítvány) ösztöndíjasait, a tudományos versenyek nyerteseit. A megnyitó után Michelberger Pál, a Műegyetem professzora, az Akadémia alelnöke tart előadást a tudománypolitika stratégiai céljairól és a megvalósítás lehetőségeiről. A pénteki tudománypolitikai fórumra várják Frenyó V. Lászlót, a Rektori Konferencia elnökét, Patkós Andrást, a művelődési tárca főosztályvezetőjét, Hámori Balázst az Országos Tudományos Kutatási Alap, Botka Sándort, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselőjét, Kocsis Károlyt, a felsőoktatási programfinanszírozási tanács elnökét. Délután Benkő Samu művelődéstörténész tart előadást. A tudományok vásárán vasárnap kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken az Osiris, az Akadémiai és az Aula Kiadó képviselői, Boros Erzsébet, a Magyar Ösztöndíjbizottság titkára, valamint a Tempus, a Soros-alapítvány és az Akadémia nemzetközi együttműködési irodájának képviselői vesznek részt. A doktori képzésről Róna Tas András, az Országos Akkreditációs Bizottság elnöke, Sótonyi Péter, az Országos Doktori és Habilitációs Tanács elnöke és Tamás András, az MTA doktori tanácsa titkárságának főosztályvezetője beszélget az érdeklődőkkel. A gazdasági élet és a kutatás kapcsolatával foglalkozó tanácskozás vendége Hatvani György, a Transelektro Rt. és Havass Miklós, a Számaik vezérigazgatója. A szerzői jogokról és a szellemi javakról a Magyar Szabadalmi Hivatal és az Artisjus munkatársai tájékoztatnak. A program Kornai János előadásával fejeződik be. A találkozó után mindenki számára elérhető adatbázist szeretnének összeállítani a résztvevők kutatási területéről, publikációiról. Az előadásokból, hozzászólásokból tudományterületenként kiadványt szerkesztenek. (f. m.)