Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-21 / 17. szám
A Magyar Nemzet Kultúra Új házban a pozsonyi Magyar Intézet Magyar Bálint bírálta a szlovákiai kisebbségi politikát POZSONY - Sajnálatos, ahogy Szlovákiában a nemzetállam építése zajlik mind a mai napig, a szlovák-magyar alapszerződés aláírása óta pedig folyamatosan romlik a szlovákiai magyar kisebbség helyzete - jelentette ki kedden Pozsonyban Magyar Bálint művelődési miniszter azon a sajtóértekezleten, amelyet a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének új pozsonyi székháza megnyitása alkalmából szerveztek. Magyar Bálint tényszerűen sorolta fel azokat a jogszabályokat, illetve rendeleteket, amelyek következtében elvesztették jogalanyiságukat a szlovákiai magyar színházak, népművészeti együttesek, eltűntek a vidék múzeumaiból a magyar nyelvű feliratok, egynyelvűvé váltak a magyar iskolák dokumentumai, köztük a bizonyítványok is. Gazdaságilag is ellehetetlenült a szlovákiai magyar kultúra és a sajtó, amelynek következtében az elmúlt három év során hat sajtóorgánum meg is szűnt. A miniszter szerint e korlátozó jogszabályok és intézkedések nemcsak az európai normáknak és tendenciáknak nem felelnek meg, de a szlovák alkotmánynak sem. A miniszter emlékeztetett arra, hogy évek óta hiába sürgeti a magyar fél a hosszú távú oktatásügyi és kulturális együttműködésről szóló szlovák-magyar szerződés megkötését, a szlovák fél halogató lépései miatt erre nem került sor. A szlovák fél az egyezményből ugyanis ki akarja hagyni a kisebbségek támogatására vonatkozó fejezetet, ami viszont Budapest számára elfogadhatatlan. „A magyar kormány számára a kisebbségi jogok biztosítása nem lehet alku tárgya” - szögezte le a miniszter. A pozsonyi magyar kulturális napok műsorát Kelemen Gertrúd, a Magyar Intézet igazgatónője ismertette a sajtó képviselőivel. Kiemelte Ránki Dezső kedd esti zongoraestjét, és felhívta a figyelmet a népzenei estekre. Elmondta azt is, a szlovák főváros mozilátogató közönsége az ötnapos rendezvényen a 28. magyar filmszemle legsikeresebb nyolc alkotását tekintheti meg, köztük a több nemzetközi díjjal jutalmazott Witman fiúk című alkotást. (neszméri) Képregény Belgiumból A képregény művészete Vallóméban és Brüsszelben címmel kiállítás nyílt meg kedden a budapesti Francia Intézetben. A bemutatót, amely február 13-ig látható, Belgium magyarországi nagykövete, Michel Carlier nyitotta meg. Az anyag a belga képregényközpont vándorkiállítása. Belgiumban valóságos kulturális forradalom zajlott annak idején a műfaj elismertetéséért. Létrehozóik nemcsak rajzolók, híres figurák kitalálói, hanem írók is, világszerte népszerű történetek megalkotói. Akit e téma érdekel, január 26-án meghallgathatja a Francia Intézetben a belga központból érkező Franz van Cauwenbergh előadását. (h. k.) Távoktatási központ nyílt meg a Műegyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) az utóbbi években - a hazai informatikai kutatás és oktatás területén elért vezető szerepére, a gazdasági szférával való jó együttműködésére és nemzetközi kapcsolataira támaszkodva - a távoktatás egyik legfontosabb hazai központja lett. A BME a Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ keretében 1996-ban hozta létre nyitott és távoktatási csoportját (BME TK), amely nemrégiben Műegyetemi Távoktatási Központtá alakult át. Ezt avatta fel kedden Kiss Péter munkaügyi miniszter a BME E épületében. A Műegyetemi Távoktatási Központ tevékenységét a korszerű informatika alkalmazása mellett a hazai és külföldi egyetemekkel, képző és tananyagfejlesztő szervezetekkel, az elektronikus médiumokkal való együttműködés jellemzi. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, az európai fejlődési folyamatokhoz való csatlakozásban nagy segítséget jelent, hogy a központ ad helyet Európa legátfogóbb távoktatási szervezetének, az Európai Távoktatási Hálózatnak (EDEN). A központnál 12 Ph. D. hallgató foglalkozik a távoktatás módszertanával, a multimédia és a hálózatok oktatási alkalmazásával. (h. é.) A TÉVÉ MŰSORÁRÓL Előneve: tamagocsi Most éppen tamagocsiőrület tört ki Magyarországon. (Természetesen csak azok között, akik nincsenek villany- és gázszámlagondjaikkal vagy a tej- és kenyérárakkal elfoglalva.) Mikroprocesszoros álháziállatokat vásárolnak gyermekeiknek a tehetősebb szülők, hogy azokon tanulják ki a másért való felelősség leckéjét. (Hogy szegényebb sorsú sörtársai mért is áldozatoa vállalhatnának, úgy, ahogyan azt a polg305i kölcs'~is előírja, a polgáros szrtő Magyarországon éS 2 ébe~nem TüF szinte Trénkinlk. Ha mégis, mondjuk, a cserkészmozgalmak vezetőinek, az egyházak karitatív ifjúsági szervezeteinek, lesöpri őket a színről a xéniásan fölvirágzott úttörőmozgalom.) A zsebben hordozható, gombnyomással gondozható lényecskék - noha több életük is van, az életre nevelés, valamint a kereskedelmi haszon logikája szerint - előbb-utóbb kimúlnak. El lehet dobni vagy el lehet temetni őket, mielőtt újat vásárol apuka a műéletre nevelődő majdnem műgyermekének. Híradó A jelenség komoly, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy közszolgálati televíziónk híradója is foglalkozik vele. Nem is akárhogyan. Nem is akármikor. A hiteles tudósítás hangján, perceken át, szombaton este, fő műsoridőben. Baranyában egy élelmes vállalkozó tamagocsi- temetőt nyitott. Ötszáz forintért sírhely vásárolható itt, kicsivel több pénzért a szertartást is elintézi az „idők szavát” értő férfiú. Siratóasszonyokat fogad, akik rózsafüzérrel a kezükben zokognak az elhunyt kigyó maradványai fölött. A tamagocsitemető bejárata fölött a felirat azt hirdeti: Föltámadunk! Magát a celebrációt napszemüveges Mikulás végzi, az alkalomhoz illő verbális színvonalon. Körülötte csinos öltözetű kislányok - a vállalkozó gyermeke a fő helyen - és pufók kisfiúk mímelik a gyászt vagy hullatnak őszinte könnyeket. Jó ízlésű ember szétzavarná őket az ötlet gazdájával és engedélyezőjével egyetemben. Majd, ha első dühe elpárolgott, megmagyarázná az érdekelteknek, hogy a gyászból, a temetésből, az ősi magyar hagyományvilágból örökölt siratóasszony-fogadás szokásából nem illik viccet csinálni. A rózsafüzérből és Szent Miklós püspök emlékéből sem, mert keresztény kultúrkörben nevelkedett emberek ezreit sértik meg ezáltal. Ha bölcs elme hadakozna tamagocsi ügyben, talán arra is szánna néhány mondatot, hogy - mivel más vallások temetési szokásait is ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint a keresztényekét - zsidó, mohamedán vagy buddhista temetést sem volna illő az elholt mikroprocesszoros szerkentyűk köré szervezni. Ám, úgy tűnik, nincs egyetlen jó ízlésű és bölcs ember se Baranyában, aki az egész temetősdi cécó ellen tiltakozna... De nincs a Magyar Televízióban sem? Különben hogyan lehetett Híradó-anyag e vállalkozásból? Komolyan előadott, értékes perceket fölzabáló, országos jelentés? A nagyvilág és kis hazánk történéseivel egyenrangú tudósítás? Friderikusz-shorw Úgy, ahogyan Friderikuszból médiameghatározó tényező lett. Friderikusz azonban búcsúzkodik - azt mondja: egyelőre nem úgy, mint őfelsége tamagocsi. A nagyközönség valószínűleg soha nem fogja teljes bizonyossággal megtudni, vajon összefüggés van-e a tévéelnök leváltása és Friderikusz visszavonulása között. No, nem baj. Annyit mindenesetre a tájékozatlanul hagyott publikum is észrevett, hogy „korunk hőse”, Friderikusz az utóbbi évek valamennyi tv-elnökét „megdolgozta”, és korra, felfogásra, politikai hovatartozásra és jogállásra való tekintet nélkül mindegyiktől sikerült olyan szerződést kicsikarnia, ami neki jött jól, nem a közszolgálati médiumnak. Búcsúzni csak nagyon szépen szabad - búgja a Fridi-show színvonalához oly’ jól illő sláger, és a maga módján e lélektani parancsot be is tartotta a mi Sándorunk. Önnön igaz értékeit csillantotta fel múlt csütörtöki adásában, kendőzetlenül. Igen, ennyit tud ez a jó fiú, állapíthattuk meg az ufótalálkozásokat megélt személyekkel folytatott, voltaképpen igen egyszerű, mondhatni együgyű társalgásokból. Riporteri s műsorvezetői adottságait korábban olykor-olykor „fényesíteni” tudta nagynevű vendégeivel (az utóbbi időben, mondjuk Delonnal vagy Belmondóval lebonyolított csevegése során már ez is nehezen ment neki), de azért előbb-utóbb ki-ki ráébredhetett, nem olyan nagy szám ő, mint amilyennek előadja magát. Jobban érti a show-bussinest, igaz, mint egy Rózsa Gyuri, mint egy Geszti Péter, de hogy egy Vinkó Józsefnél, egy Kepes Andrásnál is különb műsort hozna össze, az bizony nem állítható. Nem az a „nagy” kérdés tehát, hogy miért búcsúzik Friderikusz Sándor, hanem hogy ki jön utána. Bors Bors Máté jön, sajnos. A „dicső tanácsköztársaság” elragadó hőse. A kádári szocializmus médiasztárja. Herskó Jánosnak meg a korabeli hazai filmszakma legjelesebbjeinek az „ahhoz képest teremtménye” . A hatvanas évek kis magyar tamagocsija. Ha minden egyes nézőnek, fiatalnak, idősebbnek elmagyarázná a Magyar Televízió, hogy ez az egykor oly nagy sikert megért, 1968-ban készült sorozat nem a történelmi igazságról szól, hanem a csehszlovákiai bevonulás és a megrekedt reform kárpótlásának szánt össznépi befelejtéséről, akkor talán nem éreznénk az MTV műsorpolitikájában bekövetkezett visszarendeződésnek, hogy éppen ezt a művet ásták elő az archívumból. (Miközben klasszikus irodalmi alkotások tévéváltozatai továbbra is ott porosodnak valahol a legalsó polcokon.) De így, eufóriás fölvezetéssel, hajdani televíziós nagyságok politikai és művészi fegyvertényeként futtatva Bors Máté sorozatát, okkal fogalmazgatja magában az ember a felismerést: lehet, hogy a Magyar Televízióban már megint - vagy még mindig - a szocialista mellébeszélés édes gyakorlatát folytatják? Lőcsei Gabriella SZERDA, 1998. január 21. MAGYAR MILLENNIUM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSRA A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága pályázatot hirdet országos jelentőségű magyarországi kulturális programokra, amelyek célja a magyar millennium, ezeréves államiságunk programsorozatába illeszkedő 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának méltó megünneplése. A Magyar Millennium időpontja kettős évforduló: 2000-ben leárul a kereszténység történetének második évezrede, a magyar állam pedig ekkor lesz ezer éves. A Magyar Millennium programjának lényege az európai civilizációhoz való kötődésünk felmutatása, erősítése, amely az államalapítók és utódaik számára egyaránt fontos érték. Az ünnepre bel- és külföldi programsorozattal, nemzeti örökségének megőrzésére és megújítására tett erőfeszítésekkel készül az ország. A Magyar Millennium programja szeretné hangsúlyozni azokat a hazai kulturális és tudományos értékeket, amelyek az európai kultúrkört gazdagították. Távlati célként segíteni kívánja Magyarország euroatlanti integrációját is. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján a magyar polgári államot és társadalmat megteremtő események felidézése jól illeszkedik a fent vázolt folyamatba. A jeles emléknapokhoz ünnepségsorozat kapcsolódik, melynek fókuszában a polgári szabadságjogok kivívása, a modern magyar nemzet létrehozására való törekvés és az európaiság gondolata áll. E megemlékezéssorozat a Magyar Millennium programjának önálló része. Jeles napok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján: 1998. március 15. A polgári forradalom győzelme, április 11. A polgári átalakulást megalapozó törvények szentesítése, április 12. Az első felelős magyar kormány hivatali munkájának megkezdése, július 5. Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása, július 11. Az önálló magyar pénz megteremtése az elfogadott kormányprogram részeként, szeptember 29. A pákozdi győzelem napja, 1999. április 14- A Függetlenségi Nyilatkozat, május 21. A Magyar Honvédség napja (Buda visszafoglalása), július 28. A korszak legdemokratikusabb törvényeinek elfogadása (nemzetiségi és zsidó emancipációs törvények), október 6. A szabadságharc mártírjainak emlékünnepe. A pályázatok elbírálása során azok a programok, programsorozatok részesülnek támogatásban, amelyek a Magyar Millennium Emlékbizottság által jóváhagyott tematikához és irodalmi valamint tudománytörténeti évfordulókhoz kapcsolódnak. A 150. évfordulóra 1998-ban további egy pályázatot ír a Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága. A mostani pályázat célja olyan országos jelentőségű kezdeményezések támogatása, amelyek megvalósítása a programsorozat gerincét alkotják. A UHUU Pályázni az alábbi témakörökben lehet: 1. 1848/49-es nemzeti emlékhelyek ápolása. Pályázók köre: önkormányzatok, fenntartó szervezetek. Pályázóknak egyszeri támogatás adható a dologi költségek fedezésére, abban az esetben, amennyiben a fenntartó válalja a költségek 70%-át. Támogatható pályázatok száma: 25 A témakörre tervezett keretösszeg: 20 millió Ft 2. Nyomtatott (könyv, album) és elektronikus (CD, CD-ROM) kiadványok 1998 második félévében való megjelentetése a 150. évfordulóra. Pályázók köre: kiadók a szerző elkészült kéziratával, forgatókönyvével, ahol az elnyerhető támogatás a szerző honoráriumára vagy a kiadvány előállítási költségeire fordítható. Támogatás az összköltségek 50%-áig adható. Támogatható pályázatok száma: 25 A témakörre tervezett keretösszeg: 15 millió Ft 3. Tudományos konferenciák, ülések és történeti kiállítások szervezése az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Pályázók köre: költségvetési intézmények, társadalmi szervezetek. Támogatás többek között a külföldi résztvevők meghívására illetve a publikációk megjelentetésére fordítható. Támogatás az összköltség 50%-áig kérhető. Támogatható pályázatok száma: 25 A témakörre előirányzott keretösszeg: 15 millió Ft 4. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója programjainak bemutatása A. ) Elektronikus média Pályázhatnak szinopszissal programgazdák és a kereskedelmi televíziók szerkesztőségei, valamint CD, CD-ROM tervvel kiadók. Támogatás az összköltség 50%-áig kérhető. Támogatható pályázatok száma: 20 A témakörre előirányzott keretösszeg: 10 millió Ft B. ) Kiadványok: Pályázhatnak folyóiratok, napilapok, szaklapok szinopszissal, tervvel tematikus szám, oldalak kiadásához. Támogatás az összköltség 50%-áig kérhető. Támogatható pályázatok száma: 20 A témakörre előirányzott keretösszeg: 10 millió forint. Pályázni a Magyar Millennium pályázati űrlapján lehet, amely beszerezhető személyesen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Ügyfélszolgálati irodáján (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.), illetve az MM Emlékbizottság Titkársága címén (1054 Budapest, Báthori utca 10.) - felbélyegzett A/4-es válaszboríték mellékelésével - postai úton. A pályázat mellékletét képező programleírást (maximum 3 oldal) és az ütemezett költségvetést a pályázati űrlapban részletezetteknek megfelelően kérjük beadni 12 példányban. A pályázati űrlap a 263/1997. (XII. 11.) Kormányrendeletben foglalt tartalmi követelményeket is tartalmazza. Az elnyert támogatás folyósítására a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására és finanszírozási rendjére vonatkozó 208/1996. (XII. 23.) Korm.rendelet alapján - utólag - számla ellenében kerül sor. Pályázat beadása: 1998. február 20-ig a Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága címén (1054 Budapest, Báthori utca 10.) csak postai úton. A határidőn túl érkezett pályázatok érvénytelenek. Felhívjuk a pályázni szándékozók figyelmét a Nemzeti Kulturális Alap és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium pályázatába. További felvilágosítás a pályázati felhívás célkitűzéseiről a Magyar Millennium Emlékbizottság Titkárságán a 311-66-50/158-as telefonszámon kapható. A pályázatokat, a 150. évforduló ad hoc kollégium, a felkért szakértők véleményének figyelembevételével a pályázat beadásától számított 30 napon belül bírálja el, és további 15 napon belül értesíti a pályázókat. Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága