Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

A Magyar Nemzet Kultúra ­ Új házban a pozsonyi Magyar Intézet Magyar Bálint bírálta a szlovákiai kisebbségi politikát POZSONY - Sajnálatos, ahogy Szlovákiában a nemzetál­lam építése zajlik mind a mai na­pig, a szlovák-magyar alapszerző­dés aláírása óta pedig folyamato­san romlik a szlovákiai magyar ki­sebbség helyzete - jelentette ki kedden Pozsonyban Magyar Bá­lint művelődési miniszter azon a sajtóértekezleten, amelyet a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zetének új pozsonyi székháza­ megnyitása alkalmából szervez­tek. Magyar Bálint tényszerűen sorolta fel azokat a jogszabályo­kat, illetve rendeleteket, amelyek következtében elvesztették jogala­nyiságukat a szlovákiai magyar színházak, népművészeti együtte­sek, eltűntek a vidék múzeumai­ból a magyar nyelvű feliratok, egynyelvűvé váltak a magyar is­kolák dokumentumai, köztük a bi­zonyítványok is. Gazdaságilag is ellehetetlenült a szlovákiai magyar kultúra és a sajtó, amelynek kö­vetkeztében az elmúlt három év során hat sajtóorgánum meg is szűnt. A miniszter szerint e korlá­tozó jogszabályok és intézkedések nemcsak az európai normáknak és tendenciáknak nem felelnek meg, de a szlovák alkotmánynak sem. A miniszter emlékeztetett arra, hogy évek óta hiába sürgeti a ma­gyar fél a hosszú távú oktatásügyi és kulturális együttműködésről szóló szlovák-magyar szerződés megkötését, a szlovák fél halogató lépései miatt erre nem került sor. A szlovák fél az egyezményből ugyanis ki akarja hagyni a kisebb­ségek támogatására vonatkozó fe­jezetet, ami viszont Budapest szá­mára elfogadhatatlan. „A magyar kormány számára a kisebbségi jo­gok biztosítása nem lehet alku tár­gya” - szögezte le a miniszter. A pozsonyi magyar kulturális napok műsorát Kelemen Gertrúd, a Magyar Intézet igazgatónője is­mertette a sajtó képviselőivel. Ki­emelte Ránki Dezső kedd esti zon­goraestjét, és felhívta a figyelmet a népzenei estekre. Elmondta azt is, a szlovák főváros mozilátogató közönsége az ötnapos rendezvé­nyen a 28. magyar filmszemle legsikeresebb nyolc alkotását te­kintheti meg, köztük a több nem­zetközi díjjal jutalmazott Witman fiúk című alkotást. (neszméri) Képregény Belgiumból A képregény művészete Vallóméban és Brüsszelben cím­mel kiállítás nyílt meg kedden a budapesti Francia Intézetben. A bemutatót, amely február 13-ig látható, Belgium magyarországi nagykövete, Michel Carlier nyi­totta meg. Az anyag a belga kép­regényközpont vándorkiállítása. Belgiumban valóságos kulturális forradalom zajlott annak idején a műfaj elismertetéséért. Létreho­zóik nemcsak rajzolók, híres figu­rák kitalálói, hanem írók is, világ­szerte népszerű történetek megal­kotói. Akit e téma érdekel, január 26-án meghallgathatja a Francia Intézetben a belga központból ér­kező Franz van Cauwenbergh elő­adását. (h. k.) Távoktatási központ nyílt meg a Műegyetemen A Budapesti Műszaki Egye­tem (BME) az utóbbi években - a hazai informatikai kutatás és ok­tatás területén elért vezető szere­pére, a gazdasági szférával való jó együttműködésére és nemzetközi kapcsolataira támaszkodva - a távoktatás egyik legfontosabb ha­zai központja lett. A BME a Tan­folyami és Nemzetközi Oktatási Központ keretében 1996-ban hoz­ta létre nyitott és távoktatási cso­portját (BME TK), amely nemré­giben Műegyetemi Távoktatási Központtá alakult át. Ezt avatta fel kedden Kiss Péter munkaügyi miniszter a BME E épületében. A Műegyetemi Távoktatási Központ tevékenységét a korsze­rű informatika alkalmazása mel­lett a hazai és külföldi egyete­mekkel, képző és tananyagfej­lesztő szervezetekkel, az elektro­nikus médiumokkal való együtt­működés jellemzi. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, az európai fejlődési folyamatokhoz való csatlakozásban nagy segít­séget jelent, hogy a központ ad helyet Európa legátfogóbb táv­oktatási szervezetének, az Euró­pai Távoktatási Hálózatnak (EDEN). A központnál 12 Ph. D. hallgató foglalkozik a távok­tatás módszertanával, a multimé­dia és a hálózatok oktatási alkal­mazásával. (h. é.) A TÉVÉ MŰSORÁRÓL Előneve: tamagocsi Most éppen tamagocsiőrület tört ki Magyarországon. (Termé­szetesen csak azok között, akik nincsenek villany- és gázszám­­lagondjaikkal vagy a tej- és ke­nyérárakkal elfoglalva.) Mikro­processzoros álháziállatokat vásá­rolnak gyermekeiknek a tehető­sebb szülők, hogy azokon tanul­ják ki a másért való felelősség leckéjét. (Hogy szegényebb sorsú s­örtársai mért is áldozatoa­ vállal­­hatnának, úgy, ahogyan azt a pol­­g30­5i kölcs'~is­ előírja, a polgáro­­s­ szrtő Magyarországon éS 2 ébe~nem TüF szinte Trénkinlk. Ha mégis, mondjuk, a cserkészmozgalmak vezetőinek, az egyházak karitatív ifjúsági szervezeteinek, lesöpri őket a színről a xéniásan fölvirág­­zott úttörőmozgalom.) A­ zsebben hordozható, gombnyomással gon­dozható lényecskék - noha több életük is van, az életre nevelés, valamint a kereskedelmi haszon logikája szerint - előbb-utóbb kimúlnak. El lehet dobni vagy el lehet temetni őket, mielőtt újat vásárol apuka a műéletre nevelő­dő majdnem műgyermekének. Híradó A jelenség komoly, mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy közszolgálati televíziónk híradója is foglalkozik vele. Nem is akárho­gyan. Nem is akármikor. A hiteles tudósítás hangján, perceken át, szombaton este, fő műsoridőben. Baranyában egy élelmes vál­lalkozó tamagocsi- temetőt nyi­tott. Ötszáz forintért sírhely vásá­rolható itt, kicsivel több pénzért a szertartást is elintézi az „idők sza­vát” értő férfiú. Siratóasszonyokat fogad, akik rózsafüzérrel a kezük­ben zokognak az elhunyt kigyó maradványai fölött. A tamagocsitemető bejárata fölött a felirat azt hirdeti: Föltámadunk! Magát a celebrációt napszemüve­ges Mikulás végzi, az alkalomhoz illő verbális színvonalon. Körü­lötte csinos öltözetű kislányok - a vállalkozó gyermeke a fő helyen - és pufók kisfiúk mímelik a gyászt vagy hullatnak őszinte könnyeket. Jó ízlésű ember szét­­zavarná őket az ötlet gazdájával és engedélyezőjével egyetemben. Majd, ha első dühe elpárolgott, megmagyarázná az érdekeltek­nek, hogy a gyászból, a temetés­ből, az ősi magyar hagyományvi­lágból örökölt siratóasszony-foga­dás szokásából nem illik viccet csinálni. A rózsafüzérből és Szent Miklós püspök emlékéből sem, mert keresztény kultúrkörben ne­velkedett emberek ezreit sértik meg ezáltal. Ha bölcs elme hada­kozna tamagocsi ügyben, talán ar­ra is szánna néhány mondatot, hogy - mivel más vallások teme­tési szokásait is ugyanúgy tiszte­letben kell tartani, mint a keresz­tényekét - zsidó, mohamedán vagy buddhista temetést sem vol­na illő az elholt mikroprocesszo­ros szerkentyűk köré szervezni. Ám, úgy tűnik, nincs egyetlen jó ízlésű és bölcs ember se Baranyá­ban, aki az egész temetősdi cécó ellen tiltakozna... De nincs a Magyar Televízió­ban sem? Különben hogyan lehe­tett Híradó-anyag e vállalkozás­ból? Komolyan előadott, értékes perceket fölzabáló, országos jelen­tés? A nagyvilág és kis hazánk tör­ténéseivel egyenrangú tudósítás? Friderikusz-shorw Úgy, ahogyan Friderikuszból médiameghatározó tényező lett. Friderikusz azonban búcsúzkodik - azt mondja: egyelőre­­ nem úgy, mint őfelsége tamagocsi. A nagyközönség valószínűleg soha nem fogja teljes bizonyosság­gal megtudni, vajon összefüggés van-e a tévéelnök leváltása és Friderikusz visszavonulása között. No, nem baj. Annyit mindenesetre a tájékozatlanul hagyott publikum is észrevett, hogy „korunk hőse”, Friderikusz az utóbbi évek vala­mennyi tv-elnökét „megdolgozta”, és korra, felfogásra, politikai hova­tartozásra és jogállásra való tekin­tet nélkül mindegyiktől sikerült olyan szerződést kicsikarnia, ami neki jött jól, nem a közszolgálati médiumnak. Búcsúzni csak nagyon szépen szabad - búgja a Fridi-show szín­vonalához oly’ jól illő sláger, és a maga módján e lélektani paran­csot be is tartotta a mi Sándorunk. Önnön igaz értékeit csillantotta fel múlt csütörtöki adásában, ken­dőzetlenül. Igen, ennyit tud ez a jó fiú, állapíthattuk meg az ufótalálkozásokat megélt szemé­lyekkel folytatott, voltaképpen igen egyszerű, mondhatni egy­ügyű társalgásokból. Riporteri s műsorvezetői adottságait koráb­ban olykor-olykor „fényesíteni” tudta nagynevű vendégeivel (az utóbbi időben, mondjuk Delonnal vagy Belmondóval lebonyolított csevegése során már ez is nehezen ment neki), de azért előbb-utóbb ki-ki ráébredhetett, nem olyan nagy szám ő, mint amilyennek előadja magát. Job­ban érti a show-bussinest, igaz, mint egy Rózsa Gyuri, mint egy Geszti Péter, de hogy egy Vinkó Józsefnél, egy Kepes Andrásnál is különb műsort hozna össze, az bi­zony nem állítható. Nem az a „nagy” kérdés tehát, hogy miért búcsúzik Friderikusz Sándor, ha­nem hogy ki jön utána. Bors Bors Máté jön, sajnos. A „di­cső tanácsköztársaság” elragadó hőse. A kádári szocializmus médiasztárja. Herskó Jánosnak meg a korabeli hazai filmszakma legjelesebbjeinek az „ahhoz ké­pest­ teremtménye” . A hatvanas évek kis magyar tamagocsija. Ha minden egyes nézőnek, fi­atalnak, idősebbnek elmagyarázná a Magyar Televízió, hogy ez az egykor oly nagy sikert megért, 1968-ban készült sorozat nem a történelmi igazságról szól, hanem a csehszlovákiai bevonulás és a megrekedt reform kárpótlásának szánt össznépi befelejtéséről, ak­kor talán nem éreznénk az MTV műsorpolitikájában bekövetkezett visszarendeződésnek, hogy éppen ezt a művet ásták elő az archívum­ból. (Miközben klasszikus irodal­mi alkotások tévéváltozatai to­vábbra is ott porosodnak valahol a legalsó polcokon.) De így, eufóriás fölvezetéssel, hajdani televíziós nagyságok politikai és művészi fegyvertényeként futtatva Bors Máté sorozatát, okkal fogalmaz­­gatja magában az ember a felisme­rést: lehet, hogy a Magyar Televí­zióban már megint - vagy még mindig - a szocialista mellébeszé­lés édes gyakorlatát folytatják? Lőcsei Gabriella SZERDA, 1998. január 21. MAGYAR MILLENNIUM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSRA A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága pályázatot hirdet országos jelentőségű magyarországi kulturális programokra, amelyek célja a magyar millennium, ezeréves államiságunk prog­ramsorozatába illeszkedő 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának méltó megünneplése. A Magyar Millennium időpontja kettős évforduló: 2000-ben leárul a kereszténység történetének második évezrede, a ma­gyar állam pedig ekkor lesz ezer éves. A Magyar Millennium programjának lényege az európai civilizációhoz való kötődésünk felmutatása, erősítése, amely az államalapítók és utódaik számára egyaránt fontos érték. Az ünnepre bel- és külföldi program­­sorozattal, nemzeti örökségének megőrzésére és megújítására tett erőfeszítésekkel készül az ország. A Magyar Millennium prog­ramja szeretné hangsúlyozni azokat a hazai kulturális és tudományos értékeket, amelyek az európai kultúrkört gazdagították. Távlati célként segíteni kívánja Magyarország euroatlanti integrációját is. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján a magyar polgári államot és társadalmat megteremtő események felidézése jól illeszkedik a fent vázolt folyamatba. A jeles emléknapokhoz ünnepségsorozat kapcsolódik, melynek fókuszában a polgári szabadságjogok kivívása, a modern magyar nemzet létrehozására való törekvés és az európaiság gondolata áll. E megemlékezéssorozat a Magyar Millennium programjának önálló része. Jeles napok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján: 1998. március 15. A polgári forradalom győzelme, április 11. A polgári átalakulást megalapozó törvények szentesítése, április 12. Az első felelős magyar kormány hivatali munkájának megkezdése, július 5. Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása, július 11. Az önálló magyar pénz megteremtése az elfogadott kormányprogram részeként, szeptember 29. A pákozdi győzelem napja, 1999. április 14- A Függetlenségi Nyilatkozat, május 21. A Magyar Honvédség napja (Buda visszafoglalása), július 28. A korszak legdemokratikusabb törvényeinek elfogadása (nemzetiségi és zsidó emancipációs törvények), október 6. A szabadságharc mártírjainak emlékünnepe. A pályázatok elbírálása során azok a programok, programsorozatok részesülnek támogatásban, amelyek a Magyar Millenni­um Emlékbizottság által jóváhagyott tematikához és irodalmi valamint tudománytörténeti évfordulókhoz kapcsolódnak. A 150. évfordulóra 1998-ban további egy pályázatot ír a Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága. A mostani pályázat célja olyan országos jelentőségű kezdeményezések támogatása, amelyek megvalósítása a programsorozat ge­rincét alkotják. A U­H­UU Pályázni az alábbi témakörökben lehet: 1. 1848/49-es nemzeti emlékhelyek ápolása. Pályázók köre: önkormányzatok, fenntartó szervezetek. Pályázóknak egyszeri támogatás adható a dologi költségek fedezésére, abban az esetben, amennyiben a fenntartó válalja a költségek 70%-át. Támogatható pályázatok száma: 25 A témakörre tervezett keretösszeg: 20 millió Ft 2. Nyomtatott (könyv, album) és elektronikus (CD, CD-ROM) kiadványok 1998 második félévében való megjelentetése a 150. évfordulóra. Pályázók köre: kiadók a szerző elkészült kéziratával, forgatókönyvével, ahol az elnyerhető támogatás a szerző honoráriumára vagy a kiadvány előállítási költségeire fordítható. Támogatás az összköltségek 50%-áig adható. Támogatható pályázatok száma: 2­5 A témakörre tervezett keretösszeg: 15 millió Ft 3. Tudományos konferenciák, ülések és történeti kiállítások szervezése az 1848/49. évi forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulójára. Pályázók köre: költségvetési intézmények, társadalmi szervezetek. Támogatás többek között a külföldi résztvevők meghívá­sára illetve a publikációk megjelentetésére fordítható. Támogatás az összköltség 50%-áig kérhető. Támogatható pályázatok száma: 2­5 A témakörre előirányzott keretösszeg: 15 millió Ft 4. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója programjainak bemutatása A. ) Elektronikus média Pályázhatnak szinopszissal programgazdák és a kereskedelmi televíziók szerkesztőségei, valamint CD, CD-ROM tervvel ki­adók. Támogatás az összköltség 50%-áig kérhető. Támogatható pályázatok száma: 20 A témakörre előirányzott keretösszeg: 10 millió Ft B. ) Kiadványok: Pályázhatnak folyóiratok, napilapok, szaklapok szinopszissal, tervvel tematikus szám, oldalak kiadásához. Támogatás az össz­költség 50%-áig kérhető. Támogatható pályázatok száma: 20 A témakörre előirányzott keretösszeg: 10 millió forint. Pályázni a Magyar Millennium pályázati űrlapján lehet, amely beszerezhető személyesen a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium Ügyfélszolgálati irodáján (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.), illetve az MM Emlékbizottság Titkársága címén (1054 Budapest, Báthori utca 10.) - felbélyegzett A/4-es válaszboríték mellékelésével - postai úton. A pályázat mellék­letét képező programleírást (maximum 3 oldal) és az ütemezett költségvetést a pályázati űrlapban részletezetteknek megfelelően kérjük beadni 12 példányban. A pályázati űrlap a 263/1997. (XII. 11.) Kormányrendeletben foglalt tartalmi követelményeket is tartalmazza. Az elnyert támogatás folyósítására a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására és finanszírozási rendjére vonatkozó 208/1996. (XII. 23.) Korm.rendelet alapján - utólag - számla ellenében kerül sor. Pályázat beadása: 1998. február 20-ig a Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága címén (1054 Budapest, Báthori utca 10.) csak postai úton. A határidőn túl érkezett pályázatok érvénytelenek. Felhívjuk a pályázni szándékozók figyelmét a Nemzeti Kulturális Alap és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisz­térium pályázatába. További felvilágosítás a pályázati felhívás célkitűzéseiről a Magyar Millennium Emlékbizottság Titkárságán a 311-66-50/158-as telefonszámon kapható. A pályázatokat, a 150. évforduló ad hoc kollégium, a felkért szakértők véleményének figyelembevételével a pályázat beadásától számított 30 napon belül bírálja el, és további 15 napon belül értesíti a pályázókat. Magyar Millennium Emlékbizottság Titkársága

Next