Magyar Nemzet, 1998. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-22 / 119. szám
* A Postabank és Takarékpénztár Rt. keres budapesti munkahelyre legalább két-három éves pénzintézeti gyakorlattal, szakirányú végzettséggel rendelkező területi referenst. A jelentkezéseket önéletrajz beküldésével az 1920 Budapest, Személyzeti és Oktatási Főosztály címre kérjük. ________________________________________________________________mlt 1998. május 22., péntek Új Szörényi-Bródy rockopera készül Veled, Uram! a millenniumra * Óriási közönségsikert aratott Rost Andrea és Szörényi Levente Mindig veled című duettlemeze. Már csaknem elfogyott a korongból az első tízezer példány, amelynek a tiszta bevételét - nyolcmillió forintot - a CD-t kiadó Zikkurat Kft. az Aranyág Alapítvány javára ajánlotta fel. A lemezen Rost Andrea és Szörényi Levente népszerű Illés- és Fonográf-slágereket énekel, valamint részleteket az István, a király, A kiátkozott és az Atilla című rockoperákból, összesen tizennyolc duettet. (A CD megjelenését a Magyar Nemzet is támogatta.) A dalokat koncerten nem hallhatjuk. A Zikkurat színpadi ügynökség csütörtöki tájékoztatóján bejelentette, az elkövetkezendő években több nagy produkcióra készül. Az István, a király városligeti ősbemutatójának tizenötödik évfordulója alkalmából 1998-ban a rockopera fogadtatásáról, hatásairól, utóéletéről dokumentumfilmet készít. Ezenkívül az 1999-ben harmincötödik születésnapját ünneplő Illés zenekar tiszteletére könyvet jelentet meg az együttesről, illetve tizenhat részes, egyenként huszonöt perces filmsorozatot készít a „magyar Beatlesekről”. A magyar millennium alkalmából az ezredfordulón trilógia színpadra állítását tervezik. Ennek első része az Atilla új dramaturgiára épülő és egy új szereppel gazdagodó változata, a második az István, a király lesz (új szereposztásban). A harmadik Szörényi Levente és Bródy János most készülő rockoperája Veled, Uram! címmel, Kerényi Imre rendezésében. A Veled, Uram! a hatalmat átadni készülő Szent István vívódásairól, az utódlás problémáiról, Imre herceg halála után Szent István és a kereszténységet elutasító Vászoly küzdelméről szól. Az új mű ősbemutatóját 2000. augusztus 20-ra tervezik a városligeti királydombon. (devich) Hatan a döntőben a tévé karmesterversenyén Hazai dirigensek az élen Két magyar karmester is bejutott Ugyancsak a döntő résztvevője a Magyar Televízió IX. karmes lesz a chilei Rodolfo Fischer, azterversenyének 23-ai, szombat amerikai Stephen d’Agostino, a esti döntőjébe. A Budapesti Ope- brit James Kelleher és a török rettszínházban tartandó döntőbe Alpaslan Ertüngealp. A versenyhat versenyző jutott, közülük a nok a döntőben az MRT szimfokét magyar fiatal kapta a legtöbb nikus zenekarát vezénylik, sorpontszámot a középdöntőben, sorás alapján Bartók, Kodály, Héja Domonkos (225 pont) és Ravel, Respighi, Richard Strauss Ménesi Gergely (221 pont), és Stravinsky műveit. (d. m.) a RPAcemeco y ARKAS RA C e tó A temető főbejáratával szemben, a Mindenszentek plébániatemplomban a Boldog Apor Vilmos vértanú püspökről nevezett urnatemető-kápolna ünnepélyes megáldását Tempfli József nagyváradi megyéspüspök úr végzi a névadó védőszent első nyilvános ünnepén, május 23-án, délelőtt 11 órakor. A megáldásig az urnafülkék 10% kedvezménnyel válthatók meg. További információ és jelentkezés: Farkasréti Mindenszentek Plébánia 1124 Budapest, Hegyalja út 139., (3) 319-3105 szerda: 900 - 1300, 1600- 1800, vasárnap: 1000- 1200 Kultúra Kalandozás belső tájakon Loránd Gáspár költő útja Marosvásárhelytől Tuniszig „A fölsebzett tömör anyag belsejében megmozduló” „árnyékok átjárta fény”, „a néma kövek”, „a változásnak emelt templomok”, „kultúránk napégetett, széljárta, kemény kőbölcsője”, a „Föld és víz. Homok és hullám. Sivatag és tenger. Az elemi dolgok. Az elementáris” birodalmának, a „fény mögött sugárzó sötét fény”, a ki nem mondható felkutatására és érzékeltetésére törekszik egész életében Loránd Gáspár, azaz Gáspár Loránd, a Marosvásárhelyen született, magyar anyanyelvű orvosköltő-műfordítófotóművész, a kortárs francia költészet egyik legjelentősebb képviselője (1995-ben ő nyerte el Párizs városának költői nagydíját), akit ismét Budapesten köszönthetünk. A Magyar Irodalom Házában rendeztek kerekasztalbeszélgetést tiszteletére abból az alkalomból, hogy megnyílt a Pompidou-központból érkezett Kínák és Arábiák című fotókiállítás, amely az ő Algériában, Tuniszban, Jordániában készült fekete-fehér képeit és egy másik orvos-író, Victor Segalen század eleji kínai utazásának emlékeit mutatja be. Lorand Gáspár jöttét megelőzték műfordításai: a budapesti könyvfesztiválon mutatták be Varga Mátyás pannonhalmi szerzetes költőtanárnak a nantes-i Passeur által kiadott, kétnyelvű, Gravure rupestre - Barlangrajz című versgyűjteményét. Lorand Gáspár évek óta dolgozik feleségével közösen Pilinszky műveinek francia változatán (egy új kötetnyit hamarosan megjelentet a pau-i Vallengue Kiadó). És fordította Lauwrence, Rilke és a görög Szeferisz műveit. Első saját könyve Le quatrième État de la matière (Az anyag negyedik halmazállapota) címmel jelent meg 1966-ban, Párizsban. De addig hosszú volt az út. Családja sohasem vesztette el kapcsolatát Gyergyó-Csík- Háromszék megyével, ahonnan Marosvásárhelyre került - emlékezik gyerekkorára, a patakok, erdők világára. Apja úgy akarta - meséli -, hogy kisiskolás korától több nyelvet tanuljon. Gáspár Loránd megtanult románul, franciául és németül, és ez egész életére meghatározó hatással volt. A budapesti Műegyetemen kezdte tanulmányait, a háború idején a németek elhurcolták, de sikerült megszöknie, és egy francia egységnél talált menedéket. Párizsban kezdte és fejezte be orvosi tanulmányait, majd megpályázta a francia külügyminisztérium által két évre meghirdetett állást a jeruzsálemi francia kórházban. A két évből tizenhat lett. Arról beszél, hogy történt ott valami, ami úgy hatott rá, mint a szerelmi szenvedély. A nagy találkozás időszaka volt ez, a találkozásé a történelemmel, kultúrával, emberekkel. Meghatározó egzisztenciális tapasztalat a szó metafizikai értelmében. Gyógyított, operált, tanított, beduinokkal élt a sivatagban. Fotói és versei ugyanannak a törekvésnek a kifejeződései, mint ami az orvosláshoz vitte: a másik ember, az élet mélyebb megismerésének vágya, a használni akarás. Ma Tunisz és Franciaország között osztja meg idejét. Tanít, fordít, fiatalok veszik körül. Loránd Gáspár verseiből Somlyó György fordított magyarra egy csokorra valót, de önálló kötete máig nem jelent meg nálunk. Mint ahogy gyönyörű fényképeiből sincs egy sem Magyarországon. A Kínák és Arábiák című fotókiállítás Budapestre hozatalát Kincses Károly, a kecskeméti Fotográfiai Múzeum igazgatója szorgalmazta. Lorand Gáspár képei is szerepelnek a Fotográfusok Made in Hungary című, Magyarországról elszármazott és itt maradt művészek munkáit bemutató, most Kecskeméten látható kiállításon, amelynek anyagát továbbviszik Arles-ba, Prágába, Bécsbe, Liverpoolba, Milánóba és jövőre, könyvvásári „díszvendégségünk” idején Frankfurtba. Albumként is kiadják magyarul franciául és olaszul, a milánói Motta Kiadó gondozásában. (ferdi) Lorand Gáspár nem felejti Gyergyót, Csíkot és Háromszéket, gyerekkora világát Szeged napja - kitüntetésekkel A város napját ünnepelte csütörtökön az 1719. május 21-én szabad királyi várossá nyilvánított Szeged lakossága - jelentette az MTI. A sok kiváltsággal járó rangot III. Károly királytól kapta a település. A jeles nap alkalmából ünnepi közgyűlést tartott a Tiszaparti város képviselő-testülete, elismeréseket és díjakat adtak át azoknak a polgároknak, akik sokat tettek a városért. Szeged díszpolgárává Kristó Gyula egyetemi tanárt, a József Attila Tudományegyetem történészprofesszorát választották. A Pro Urbe oklevelet ugyancsak két egyetemi tanár, Bor Zsolt és Csillik Bertalan vette át. A Szegedért Emlékérmet Bódis Lajos szülész-nőgyógyász professzor, Csernay László egyetemi tanár, Erdős János karnagy, Fritz Mihály szobrászművész, Gallé László egyetemi tanár, Merényi Kálmán megyei főügyész, Rátkai Sándor papucskészítő mester, Vajda Júlia magánénekes és a szegedi Florin Vegyipari és Kereskedelmi Rt. kapta meg. Több helyi művész alkotói támogatásban, illetve művészeti ösztöndíjban részesült. ZENEI JEGYZETEK Magyarán szólva A SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPJÁT ünneplő Deutsche Grammophon lemeztársaság ebben a hónapban jelentette meg Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját. Judit szerepében Jessye Normant hallhatjuk, a Kékszakállút Polgár László énekli, a Chicagói szimfonikus zenekart pedig Pierre Boulez vezényli. Mivel e felvétel kiadása 1993 óta várat magára, alapos okunk van feltételezni, hogy kereskedelmi megfontolások mellett zenei ellenérzések is hátráltatták a megjelenést. A Pierre Boulez által lemezre játszott Bartók-opera ugyanis nem tartozik a tökéletes produkciók közé, ha ugyan létezik ilyen. Az első és talán legkézenfekvőbb kritika Jessye Normant illeti, aki képtelen megbirkózni a magyar szöveg adta nehézségekkel. Kulcsprobléma ez minden Kékszakállú-felvétel esetében, hiszen ennek az operának a szövege nem énekelhető semmiféle más, divatosabb nyelven. Az alig több mint húsz eddig megjelent felvétel közül mindössze hat olyat ismerünk, amelyiket idegen nyelven énekelnek. Mondani sem kell, ezek nem tartoznak a kiemelkedő tolmácsolások közé. Jessye Norman minden fáradozása hiábavaló, hiszen kiejtése, hangsúlyozása, a magyar prozódiától való hallható idegenkedése egyszereplőssé teszi Bartók egyedülálló alkotását. POLGÁR LÁSZLÓ személyét és teljesítményét természetesen egészen más szemszögből kell tekintenünk: ő az egyetlen olyan magyar anyanyelvű férfi operaénekes ma a világon, aki méltó helyet foglalhat el olyan művészek között, mint (a minden más szerepben csodálatos) Jessye Norman vagy Pierre Boulez. Polgár Lászlót egyéni hangja avatta az énekművészet nagy alakjává, egyénisége hangja hajlékonyságában, férfias orgánumában, mély érzésű énekében keresendő. Mostani produkciója által bevonulhat a Kékszakállú-előadások történelmébe, melynek eddigi két kiemelkedő uralkodója Székely Mihály és Melis György. Polgár László Kékszakállúja nem olyan vérbő, mint Székelyé, de annál kulturáltabb hangon szólítja meg legszebb asszonyát, Melistől pedig leginkább tartásában különbözik; amíg Melis György hercege hevesen próbálja meg Juditot elriasztani az ajtóktól, addig Polgár László megingathatatlanul áll szerelme előtt, s csak a mű végén, az „Éjjel, éjjel" szavaknál látjuk-halljuk magunk előtt, amint tesileg-lelkileg összeroskad. Nem véletlen, hogy a lemez karmestere, Pierre Boulez oly sokszor kivívta magának a zenekritikusok dicséretét, hiszen egyedülálló módon kezeli zenekarait. Nincs még egy olyan dirigens, aki hangzásában ilyen gondosan különítené el a zenekar hangszercsoportjait, s aki ilyen tudatosan építene föl akár egy hangzatot, akár egy egész előadást. A mostani Bartók-mű esetében csodálatosan illeszti az énekesek szólamaihoz a zenekar kíséretét, s ha néhány helyen az apró pontatlanságok meg is zavarják a zene átadását, bizton állíthatjuk: az e lemezen hallható zenekari produkció versenyre kelhet Ferencsik János 1970-es Hungarotonfelvételével, mely számomra eddig a legjobbnak mutatkozott. A NYELVI PROBLÉMÁK máshol is felmerülnek, hiszen a Nicholas Simon által előadott prológusban is érezhető egy-két idegen fordulat, nem beszélve a kísérőfüzet magyar szövegének apróbb nyelvi gyarlóságairól, amelyek nem méltóak sem a produkcióhoz, sem az igen drágán kínált kiadványhoz. Bősze Ádám Magyar Nemzet 9 K NAPLÓ VISEGRÁDON avatják fel a felújított Görgey-emlékművet, Schalkhammer Teréz, Zeller Márton és Mészárok György munkáját ma délután három órakor. (Találkozás a nagy villáim sípálya parkolójában délután fél háromkor.) A SZENVEDÉLY című filmet, Fehér György szemledíjas alkotását cannes-i jó fogadtatása után meghívták a chicagói nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjába. A Postás mindig kétszer csenget magyar filmváltozata ott lesz más fesztiválokon: Münchenben, Karlovy Varyban, Torontóban, Montrealban és Vancouverben is. A CSILLAGSZEMŰ gyermektáncegyüttes fennállásának ötödik évfordulója alkalmából ünnepi gálaműsort ad május 24-én, vasárnap este fél nyolctól a Pesti Vigadó hangversenytermében (Budapest V Vigadó tér 2.). HARASZTY ISTVÁN szobrászművész estjét ma este hat órakor rendezik meg a Műcsarnok előadótermében. A HOLLAND MŰVÉSZET a Fészekben programsorozat keretében Éva Besnyő fotókiállítása nyílik meg ma este hat órakor a Fészek Klubban (Budapest VII., Kertész u. 36.). Ugyanitt hétkor kezdődik Henk Nieland zeneszerző estje. A HAMBURGI ZENEI szeminárium kórusa ad hangversenyt a Goethe Intézet szervezésében ma este fél héttől a pesti ferencesek templomában (V., Ferenciek tere 9.), és szombaton a pesti Jézus Szíve-templomban (VIII., Mária u. 25.). PENULTIMA címmel Molnár Sándor és Kiss Zoltán munkáiból nyitnak meg tárlatot ma este hat órakor a Mester Galériában (Budapest IX., Ferenc krt. 22.). ZUGLÓI TEHETSÉGEK rendeznek koncertet május 23-án, szombaton délelőtt tizenegy órától a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában (Budapest XIV., Colombus u. 11.). A TOMKINS EGYÜTTES ad koncertet a Nemzedékek, bemutatók sorozat következő estjén május 23-án, szombaton este hat órától a Műcsarnokban.