Magyar Nemzet, 1998. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

* A Postabank és Takarékpénztár Rt. keres budapesti munkahelyre legalább két-három éves pénzintézeti gyakorlattal, szakirányú végzettséggel rendelkező területi referenst. A jelentkezéseket önéletrajz beküldésével az 1920 Budapest, Személyzeti és Oktatási Főosztály címre kérjük. ________________________________________________________________ml­t 1998. május 22., péntek Új Szörényi-Bródy rockopera készül Veled, Uram! a millenniumra * Óriási közönségsikert aratott Rost Andrea és Szörényi Leven­te Mindig veled című duett­lemeze. Már csaknem elfogyott a korongból az első tízezer pél­dány, amelynek a tiszta bevéte­lét - nyolcmillió forintot - a CD-t kiadó Zikkurat Kft. az Aranyág Alapítvány javára aján­lotta fel. A lemezen Rost And­rea és Szörényi Levente nép­szerű Illés- és Fonográf-slágere­­ket énekel, valamint részleteket az István, a király, A kiátkozott és az Atilla című rockoperákból, összesen tizennyolc duettet. (A CD megjelenését a Magyar Nemzet is támogatta.) A dalokat koncerten nem hallhatjuk. A Zikkurat színpadi ügy­nökség csütörtöki tájékoztatóján bejelentette, az elkövetkezendő években több nagy produkcióra készül. Az István, a király vá­rosligeti ősbemutatójának tizen­ötödik évfordulója alkalmából 1998-ban a rockopera fogadta­tásáról, hatásairól, utóéletéről dokumentumfilmet készít. Ezenkívül az 1999-ben har­mincötödik születésnapját ün­neplő Illés zenekar tiszteletére könyvet jelentet meg az együt­tesről, illetve tizenhat részes, egyenként huszonöt perces filmsorozatot készít a „magyar Beatlesekről”. A magyar mil­lennium alkalmából az ezred­fordulón trilógia színpadra állí­tását tervezik. Ennek első része az Atilla új dramaturgiára épülő és egy új szereppel gazdagodó változata, a második az István, a király lesz (új szereposztás­ban). A harmadik Szörényi Le­vente és Bródy János most készülő rockoperája Veled, Uram! címmel, Kerényi Imre rendezésében. A Veled, Uram! a hatalmat átadni készülő Szent István vívódásairól, az utódlás problémáiról, Imre herceg halá­la után Szent István és a keresz­ténységet elutasító Vászoly küzdelméről szól. Az új mű ősbemutatóját 2000. augusztus 20-ra tervezik a városligeti ki­rálydombon. (devich) Hatan a döntőben a tévé karmesterversenyén Hazai dirigensek az élen Két magyar karmester is bejutott Ugyancsak a döntő résztvevője a Magyar Televízió IX. karmes­ lesz a chilei Rodolfo Fischer, az­terversenyének 23-ai, szombat amerikai Stephen d’Agostino, a esti döntőjébe. A Budapesti Ope- brit James Kelleher és a török rettszínházban tartandó döntőbe Alpaslan Ertüngealp. A verseny­hat versenyző jutott, közülük a nok a döntőben az MRT szimfo­­két magyar fiatal kapta a legtöbb nikus zenekarát vezénylik, sor­­pontszámot a középdöntőben, sorás alapján Bartók, Kodály, Héja Domonkos (225 pont) és Ravel, Respighi, Richard Strauss Ménesi Gergely (221 pont), és Stravinsky műveit. (d. m.) a RPAcemeco y A­R­K­A­S R­A C e tó A temető főbejáratával szemben, a Mindenszentek plébániatemplomban a Boldog Apor Vilmos vérta­nú püspökről nevezett urnatemető-kápolna ünne­pélyes megáldását Tempfli József nagyváradi me­gyéspüspök úr végzi a névadó védőszent első nyil­vános ünnepén, május 23-án, délelőtt 11 órakor. A megáldásig az urnafülkék 10% kedvezménnyel válthatók meg. További információ és jelentkezés: Farkasréti Mindenszentek Plébánia 1124 Budapest, Hegyalja út 139., (3) 319-3105 szerda: 900 - 1300, 1600- 1800, vasárnap: 1000- 1200 Kultúra K­alandozás belső tájakon Loránd Gáspár költő útja Marosvásárhelytől Tuniszig „A fölsebzett tömör anyag belsejében megmozduló” „ár­nyékok átjárta fény”, „a néma kövek”, „a változásnak emelt templomok”, „kultúránk nap­égetett, széljárta, kemény kő­bölcsője”, a „Föld és víz. Ho­mok és hullám. Sivatag és ten­ger. Az elemi dolgok. Az ele­mentáris” birodal­mának, a „fény mögött sugárzó sö­tét fény”, a ki nem mondható felkuta­tására és érzékel­tetésére törekszik egész életében Lo­ránd Gáspár, azaz Gáspár Loránd, a Marosvásárhelyen született, magyar anyanyelvű orvos­­költő-műfordító­­fotóművész, a kor­társ francia költé­szet egyik legje­lentősebb képvi­selője (1995-ben ő nyerte el Párizs vá­rosának költői nagydíját), akit is­mét Budapesten köszönthetünk. A Magyar Irodalom Házában rendeztek kerekasztal­­beszélgetést tiszteletére abból az alkalomból, hogy megnyílt a Pompidou-központból érkezett Kínák és Arábiák című fotókiál­lítás, amely az ő Algériában, Tuniszban, Jordániában készült fekete-fehér képeit és egy másik orvos-író, Victor Segalen szá­zad eleji kínai utazásának emlé­keit mutatja be. Lorand Gáspár jöttét meg­előzték műfordításai: a bu­dapesti könyvfesztiválon mutat­ták be Varga Mátyás pannon­halmi szerzetes költőtanárnak a nantes-i Passeur által kiadott, kétnyelvű, Gravure rupestre - Barlangrajz­­ című versgyűj­teményét. Lorand Gáspár évek óta dolgozik feleségével közö­sen Pilinszky műveinek francia változatán (egy új kötetnyit ha­marosan megjelentet a pau-i Vallengue Kiadó). És fordította Lauwrence, Rilke és a görög Szeferisz műveit. Első saját könyve Le quatrième État de la matière (Az anyag negyedik halmazállapota) címmel jelent meg 1966-ban, Párizsban. De addig hosszú volt az út. Családja sohasem vesztette el kapcsolatát Gyergyó-Csík- Háromszék megyével, ahonnan Marosvásárhelyre került - em­lékezik gyerekkorára, a pata­kok, erdők világára. Apja úgy akarta - meséli -, hogy kisis­kolás korától több nyelvet ta­nuljon. Gáspár Loránd megta­nult románul, franciául és né­metül, és ez egész életére meg­határozó hatással volt. A buda­pesti Műegyetemen kezdte tanulmányait, a háború idején a németek elhurcolták, de sike­rült megszöknie, és egy francia egységnél talált menedéket. Pá­rizsban kezdte és fejezte be or­vosi tanulmányait, majd meg­pályázta a francia külügymi­nisztérium által két évre meg­hirdetett állást a jeruzsálemi francia kórházban. A két évből tizenhat lett. Arról beszél, hogy történt ott valami, ami úgy ha­tott rá, mint a szerelmi szenve­dély. A nagy találkozás idő­szaka volt ez, a találkozásé a történelemmel, kultúrával, em­berekkel. Meghatározó egzisz­tenciális tapasztalat­­ a szó me­tafizikai értelmében. Gyógyí­tott, operált, taní­tott, beduinokkal élt a sivatagban. Fotói és versei ugyanannak a tö­rekvésnek a kife­jeződései, mint ami az orvosláshoz vitte: a másik em­ber, az élet mé­lyebb megismeré­sének vágya, a használni akarás. Ma Tunisz és Franciaország kö­zött osztja meg idejét. Tanít, for­dít, fiatalok veszik körül. Loránd Gáspár verseiből Somlyó György fordított magyarra egy cso­korra valót, de önálló kötete máig nem jelent meg nálunk. Mint ahogy gyönyörű fényképeiből sincs egy sem Magyarországon. A Kínák és Arábiák című fotókiállítás Budapestre hoza­talát Kincses Károly, a kecske­méti Fotográfiai Múzeum igaz­gatója szorgalmazta. Lorand Gáspár képei is szerepelnek a Fotográfusok Made in H­un­gary című, Magyarországról elszármazott és itt maradt mű­vészek munkáit bemutató, most Kecskeméten látható ki­állításon, amelynek anyagát to­vábbviszik Arles-ba, Prágába, Bécsbe, Liverpoolba, Milánó­ba és jövőre, könyvvásári „díszvendégségünk” idején Frankfurtba. Albumként is kiadják magyarul franciául és olaszul, a milánói Motta Kiadó gondozásában. (ferdi) Lorand Gáspár nem felejti Gyergyót, Csíkot és Há­romszéket, gyerekkora világát S­zeged napja - kitüntetésekkel A város napját ünnepelte csütör­tökön az 1719. május 21-én sza­bad királyi várossá nyilvánított Szeged lakossága - jelentette az MTI. A sok kiváltsággal járó rangot III. Károly királytól kap­ta a település. A jeles nap alkalmából ün­nepi közgyűlést tartott a Tisza­­parti város képviselő-testülete, elismeréseket és díjakat adtak át azoknak a polgároknak, akik sokat tettek a városért. Szeged díszpolgárává Kristó Gyula egyetemi tanárt, a Jó­zsef Attila Tudományegyetem történészprofesszorát válasz­tották. A Pro Urbe oklevelet ugyancsak két egyetemi tanár, Bor Zsolt és Csillik Bertalan vette át. A Szegedért Emlékérmet Bódis Lajos szülész-nőgyógyász professzor, Csernay László egyetemi tanár, Erdős János karnagy, Fritz Mihály szob­rászművész, Gallé László egye­temi tanár, Merényi Kálmán megyei főügyész, Rátkai Sándor papucskészítő mester, Vajda Jú­lia magánénekes és a szegedi Florin Vegyipari és Kereskedel­mi Rt. kapta meg. Több helyi művész alkotói támogatásban, illetve művészeti ösztöndíjban részesült. ­ ZENEI JEGYZETEK M­agyarán szólva A SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPJÁT ün­neplő Deutsche Grammophon lemeztársa­ság ebben a hónapban jelentette meg Bar­tók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját. Judit szerepében Jessye Normant hallhatjuk, a Kékszakállút Polgár László énekli, a Chicagói szimfonikus zenekart pe­dig Pierre Boulez vezényli. Mivel e felvétel kiadása 1993 óta várat magára, alapos okunk van feltételezni, hogy kereskedelmi megfontolások mellett zenei ellenérzések is hátráltatták a megjelenést. A Pierre Boulez által lemezre játszott Bartók-opera ugyanis nem tartozik a tökéletes produkciók közé, ha ugyan létezik ilyen. Az első és talán legkézenfekvőbb kritika Jessye Normant illeti, aki képtelen megbirkózni a magyar szöveg adta nehézségekkel. Kulcsprobléma ez minden Kékszakállú-felvétel esetében, hiszen ennek az operának a szövege nem énekelhető semmiféle más, divatosabb nyelven. Az alig több mint húsz eddig meg­jelent felvétel közül mindössze hat olyat is­merünk, amelyiket idegen nyelven énekel­nek. Mondani sem kell, ezek nem tartoznak a kiemelkedő tolmácsolások közé. Jessye Norman minden fáradozása hiábavaló, hi­szen kiejtése, hangsúlyozása, a magyar pro­­zódiától való hallható idegenkedése egy­szereplőssé teszi Bartók egyedülálló alko­­tását. POLGÁR LÁSZLÓ személyét és telje­sítményét természetesen egészen más szemszögből kell tekintenünk: ő az egyetlen olyan magyar anyanyelvű férfi operaénekes ma a világon, aki méltó helyet foglalhat el olyan művészek között, mint (a minden más szerepben csodálatos) Jessye Norman vagy Pierre Boulez. Polgár Lászlót egyéni hangja avatta az énekművészet nagy alakjává, egyénisége hangja hajlékonyságában, férfias orgánumában, mély érzésű énekében kere­sendő. Mostani produkciója által bevonulhat a Kékszakállú-előadások történelmébe, melynek eddigi két kiemelkedő uralkodója Székely Mihály és Melis György. Polgár László Kékszakállúja nem olyan vérbő, mint Székelyé, de annál kulturáltabb hangon szólítja meg legszebb asszonyát, Melistől pedig leginkább tartásában különbözik; amíg Melis György hercege hevesen próbál­ja meg Juditot elriasztani az ajtóktól, addig Polgár László megingathatatlanul áll szerel­me előtt, s csak a mű végén, az „Éjjel, éj­jel" szavaknál látjuk-halljuk magunk előtt, amint tesileg-lelkileg összeroskad. Nem véletlen, hogy a lemez karmestere, Pierre Boulez oly sokszor kivívta magának a zenekritikusok dicséretét, hiszen egyedül­álló módon kezeli zenekarait. Nincs még egy olyan dirigens, aki hangzásában ilyen gondosan különítené el a zenekar hangszer­csoportjait, s aki ilyen tudatosan építene föl akár egy hangzatot, akár egy egész elő­adást. A mostani Bartók-mű esetében cso­dálatosan illeszti az énekesek szólamaihoz a zenekar kíséretét, s ha néhány helyen az apró pontatlanságok meg is zavarják a zene átadását, bizton állíthatjuk: az e lemezen hallható zenekari produkció versenyre kel­het Ferencsik János 1970-es Hungaroton­­felvételével, mely számomra eddig a leg­jobbnak mutatkozott. A NYELVI PROBLÉMÁK máshol is felmerülnek, hiszen a Nicholas Simon által előadott prológusban is érezhető egy-két ide­gen fordulat, nem beszélve a kísérőfüzet ma­gyar szövegének apróbb nyelvi gyarlóságai­ról, amelyek nem méltóak sem a produkció­hoz, sem az igen drágán kínált kiadványhoz. Bősze Ádám Magyar Nemzet 9 K NAPLÓ VISEGRÁDON avatják fel a felújított Görgey-emlékművet, Schalkhammer Teréz, Zeller Márton és Mészárok György munkáját ma délután három órakor. (Találkozás a nagy villá­im sípálya parkolójában délután fél háromkor.) A SZENVEDÉLY című filmet, Fehér György szemledíjas alko­tását cannes-i jó fogadtatása után meghívták a chicagói nemzet­közi filmfesztivál versenyprog­ramjába. A Postás mindig két­szer csenget magyar filmváltoza­ta ott lesz más fesztiválokon: Münchenben, Karlovy Varyban, Torontóban, Montrealban és Vancouverben is. A CSILLAGSZEMŰ gyermek­táncegyüttes fennállásának ötö­dik évfordulója alkalmából ün­nepi gálaműsort ad május 24-én, vasárnap este fél nyolctól a Pesti Vigadó hangversenytermében (Budapest V­ Vigadó tér 2.). HARASZTY ISTVÁN szob­rászművész estjét ma este hat órakor rendezik meg a Mű­csarnok előadótermében. A HOLLAND MŰVÉSZET a Fészekben programsorozat ke­retében Éva Besnyő fotókiállítá­sa nyílik meg ma este hat órakor a Fészek Klubban (Budapest VII., Kertész u. 36.). Ugyanitt hétkor kezdődik Henk Nieland zeneszerző estje. A HAMBURGI ZENEI szemi­nárium kórusa ad hangversenyt a Goethe Intézet szervezésében ma este fél héttől a pesti feren­cesek templomában (V., Feren­ciek tere 9.), és szombaton a pesti Jézus Szíve-templomban (VIII., Mária u. 25.). PENULTIMA címmel Molnár Sándor és Kiss Zoltán munkái­ból nyitnak meg tárlatot ma este hat órakor a Mester Galériában (Budapest IX., Ferenc krt. 22.). ZUGLÓI TEHETSÉGEK ren­deznek koncertet május 23-án, szombaton délelőtt tizenegy órától a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépisko­lában (Budapest XIV., Colom­­bus u. 11.). A TOMKINS EGYÜTTES ad koncertet a Nemzedékek, bemu­tatók sorozat következő estjén május 23-án, szombaton este hat órától a Műcsarnokban.

Next