Magyar Nemzet, 1998. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-09 / 211. szám
1998. szeptember 9., szerda A szippantósok a városháza elé vonulnak Tartálykocsik a „maffia” ellen A fővárosi önkormányzat rendelete értelmében szeptember 1. után csak a kijelölt szolgáltatók szállíthatják el a települési folyékony hulladékot, vagyis az emésztőgödrök tartalmát. A kiválasztottak csoportjában ott van a főváros saját, erre a célra létrehozott vállalata. A körön kívül rekedt vállalkozók - szavaik szerint - maffiát emlegetnek, és pénteken tartálykocsijaikkal a Városháza elé vonulnak. A tartályok belül üresek lesznek, ám olyan feliratokat viselnek, amelyek tartalma még kellemetlenebb lehet, mint az a bizonyos folyékony hulladék. A főváros területének tíz százalékát nem csatornázták. E helyekről a települési folyékony hulladékot tartálykocsikkal szállítják el, és leeresztőkön a csatornarendszerbe juttatják. A szippantásnak nevezett szolgáltatás ára az utóbbi években meredeken emelkedett. A parlament 1995-ben törvényt hozott egyes helyi közszolgáltatásokról. A települési önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk a szolgáltatást végzők körét, az árat és a lakosság kötelezettségeit. A fővárosi közgyűlés ez év áprilisában pályázatot írt ki a szolgáltatók részére. Júniusban, egy, tizenkét vállalkozó által közösen beadott ajánlatot fogadtak el. A tizenkettő között van Budapest saját tulajdonú cége, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV). A tét az évente 550- 650 ezer köbméterre becsült szennyvíz - köbméterenként 499 forint - elszállításáért járó háromszázmillió forint. A pályázat után hoppon maradt harmincöt vállalkozó megbízta a szintén pályázó Héjjas Bt. tulajdonosát, hogy képviselje érdekeiket. Csipkés László elmondta, hogy az Alkotmánybírósághoz és a Versenyhivatalhoz fordultak jogorvoslatért. Fontolgatják, hogy kártérítési pert indítanak a Fővárosi Önkormányzat ellen. A hivatal vizsgálóbiztosához, Sáli Ferenchez fordultak, aki jogi szempontból vizsgálja a rendeletet. Követeléseik nyomatékosításáért demonstrációra készülnek az elkeseredett vállalkozók. Pénteken délelőtt tizenöt-húsz szippantó autó vonul végig a Belvároson, s parkol le a Városháza előtt. A hatóság kötelezte a résztvevőket, hogy a felvonulás előtt ürítsék ki tartályaikat. Azt azonban nem akadályozhatják meg, hogy a kocsikra tiltakozó feliratokat fessenek. Köztük olyanokat, mint: „Amerikában is a maffia kezében van a szennyvízüzlet!” vagy „Már a sz...-t is elveszitek tőlünk!” Vajda Pál főpolgármesterhelyettes kérdésünkre kijelentette, hogy a rendelet megalkotására az önkormányzati törvény kötelezte a hivatalt. Mivel a folyékony hulladék veszélyes a környezetre, szükség van az átlátható és ellenőrizhető szabályozásra. Teljesen természetesnek nevezte, hogy a pályázaton részt vett az FTSZV is. A szolgáltatók egymás közt egy éven át egyezkedtek. Azok a vállalkozások maradtak benn a körben, amelyek minden szempontból megfeleltek az elvárásoknak. A nyertes pályázó ugyanis egyetemleges felelősséggel tartozik a szabályok betartásáért. A rendelet tehát életbe lépett, de az ügy még nincs lezárva. Az Alkotmánybíróság, illetve a Fővárosi Önkormányzat belső vizsgálatának eredménye új helyzetet teremthet. A Belvárosban autózók pedig felkészülhetnek a kellemetlenségekre pénteken. (j. gy. b.) Hazai tudósítások Zoknicsipesz és fűthető ablaktörlő Adókedvezményt várnak a feltalálók Adókedvezményt, állami segítséget várnak a magyar feltalálók az Orbán-kormánytól, különben drámai módon visszaesik az amúgy sem magas hazai találmányi bejelentések száma. A független feltalálók egyedül képtelenek kifizetni a külföldi szabadalmaztatás költségeit, s emiatt milliós üzletek hiúsulnak meg. Közhasznú társaság létrehozását javasolja a hazai találmányok gondozásához a Magyar Feltalálók Egyesülete. A társaság induló tőkéjét, mintegy kétszázmillió forintot meglévő állami pénzek átcsoportosításából lehetne biztosítani, s ebből finanszíroznák a magyar találmányok külföldi szabadalmaztatását és piaci bevezetését. A gyors állami intézkedést az indokolja, hogy az utóbbi időben drámaian csökkent Magyarországon a találmányi bejelentések száma, a világranglistán hazánk a 25. helyre esett vissza az egymillió lakosra jutó találmányok szerinti rangsorban. Márpedig ha az állam nem nyújt segítséget, Magyarország a „futottak még kategóriájába” sülylyedhet - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. A feltalálók legnagyobb gondja - nemcsak nálunk, hanem szerte a világon - , hogy képtelenek megfizetni az óriásvállalatok, multinacionális cégek „pénztárcájához” igazított szabadalmi költségeket. Az Egyesült Államokban e témáról rendeztek augusztusban médiakampányt, amelyben arra hívta fel a sajtó a figyelmet, hogy a feltalálók sajnos nem élveznek társadalmi megbecsülést, hanem bogaras, különös emberekként tartják őket számon. Az oltalom megszerzésének és fenntartásának díja a tengerentúlon is megfizethetetlenül magas, a jogvédelmi rendszer „megfojtja” a független feltaláló szellemét. Ez pedig azt jelenti, hogy „meghal az amerikai álom”, vagyis az a társadalomban élő nézet, hogy minden tehetséges ember előtt nyitva a felemelkedés útja. Vedres András lapunknak elmondta, az egyesület azt is szorgalmazza, hogy a feltalálókat illesse meg adókedvezmény. Azaz ne kelljen adót fizetniük - vagy csak minimális mértékűt kelljen - azoknak a vállalkozásoknak, amelyek megvalósítják a találmányokat, s a piaci hasznosítás céljára nagy tételben állítják elő. Ily módon érdekeltté válnának az újdonságok kifejlesztésében a cégek, ami a tőkeerős külföldi vállalkozásokat még inkább hazánkba vonzaná - érvelt. Ma, mint megjegyezte, egyáltalán nem érdeke senkinek, hogy találmányokat hozzon létre, mert mindössze ötvenezer forint adómentes a szellemi tevékenység utáni bevételből. A szellemi tulajdon eladásából származó bevétel után pedig ugyanúgy kelljen adózni, mint bármely más tulajdon értékesítése esetén. A múlt század végétől kezdve 1945-ig adómentességet élveztek hazánkban a találmányok megvalósítói, aminek meg is lett az ereménye, soha annyi újdonsággal nem rukkoltak elő, mint „a legendás Ganz-, Kandó-aranykorszakban”- fogalmazott. Kidolgozott javaslatukat az egyesület már eljuttatta az Orbán-kormányhoz, s remélik, hogy kedvező fogadtatásra talál - tudtuk meg. Mint az egyesület főtitkára lapunknak beszámolt róla, 1988 óta folyamatosan csökken a hazai találmányi bejelentések száma. Ennek oka, hogy harmadára esett vissza az ipari és mezőgazdasági termelés, a kutatóintézetek pénzhiányai küzdenek, a pincékben, sufnikban kísérletező független feltalálók pedig inkább titokban tartják találmányaikat, mert nem tudják megfizetni a jogvédelem költségeit. Igaz ugyan, hogy az állami költségvetésben évente mintegy nyolcvanmillió forintot különítenek el a külföldi szabadalmaztatás finanszírozására, ám ennek a pénznek alig felét osztja ki az e célra létrehozott bizottság. A testület ritkán, kéthavonta ülésezik, holott a bejelentéssel nem szabad sokáig késlekedni, mert jelentős érdeksérelmet okozhat - hangsúlyozta. Számos esetben azért éri hátrány a magyar feltalálókat, mert műszaki újdonságaiknak pénz híján nem szereztek oltalmat a világ nagy piacait jelentő országokban. S bár lenne érdeklődő a találmány hasznosítására, szabadalmi oltalom híján milliós üzletek hiúsulnak meg. Vedres András beszámolt arról is, hogy a nehézségek ellenére számos magyar siker született nemzetközi fórumokon. Például egy nagy amerikai kereskedő cég kívánja forgalmazni a mosógépben is mosható műanyag zoknicsipeszt vagy a folyadékszabályozó csaptelepet. Ez utóbbi találmány segítségével - a kívánt időben - a csap automatikusan elzáródik. Érdeklődnek külföldön a teniszlabdás masszírozó, az autóra szerelhető fűthető ablaktörlő lapát valamint a kis fogyasztású elektromos csónakmotor iránt is. Úgy tűnik, nagy karriert fut be a Humet-R gyógytemnék, aminek fogyasztása alkalmas a sugárártalmak csökkentésére is. (csekek) Konferencia, könyvbemutató, kiállítás A fordulat évei: 1947-1949 E század közép-európai történelmének sorsfordító eseményeit elemzik magyar tudósok a közeli napokban rangos budapesti rendezvényen. A szovjet típusú hatalmi rendszer kiépülésének időszaka volt Magyarországon az 1947-et követő két esztendő. Ám az ekkora társadalom fájdalmas próbatételeivel kialakult intézményrendszer és ideológia lényegében az 1989-es rendszerváltásig meghatározta az ország mindennapi életét, a politika, a gazdaság, a művelődés döntési folyamatokat. Az 1947—49 közötti politikai átalakulást, a hatalmi szerkezet megváltozását, az ideológia szerepének átértékelődését, a művészeti és szellemi élet átrendeződését vizsgálja az a könyvbemutatóval és kiállítással is egybekötött nagyszabású történész konferencia, amelyet csütörtökön és pénteken tartanak Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Az ’56-os Intézet, az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete, az Építészeti Múzeum és a házigazda intézmény közös szervezésében rendezendő eseménysort Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke nyitja meg. Ezen alkalommal Lackó Miklós tart előadást Fordulatok a XX. századi magyar történelemben címmel, amelyet az átalakulás Kelet-Közép-Európában, a hatalmi szerkezet, politika és ideológia, s a képzőművészet és építészet témakörökben még tucatnyi tudományos beszámoló követ a két nap során. A konferenciával azonos című kötetet csütörtökön délután 5-kor mutatják be, a kiállítást pedig pénteken délután 5 órakor nyitják meg. (k. b.) «. A válság miatt nem fizetnek az orosz partnerek Csőd szélére sodródhat a magyar élelmiszeripar Újabb egyeztetés várható ma az érintett tárcák helyettes államtitkárai között arról, hogy a magyar kormány hogyan tudná segíteni az orosz gazdasági válság miatt bajba került hazai cégeket. A teljes magyar exportnak csak négy-öt százaléka „megy” keleti szomszédainkhoz, ám az élelmiszeripar esetében ez a mérték már 17-18 százalék. A befagyott követelések ebben az ágazatban csődhullámot indíthatnak el. Van olyan cég, amelyik már leállította az alapanyagok felvásárlását, néhol dolgozók elbocsátását is fontolóra vették. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint tízmilliárd forintos állami segítség kellene ahhoz, hogy gyáraink átvészeljék a válságot. Élelmiszeriparunkban legalább száz céget érintenek közvetlenül a keleti szomszédainknál tapasztalható problémák. A rubel átválthatóságának megszűnte, és a banki átutalások leállítása miatt feldolgozóink jelenleg 10-12 milliárd forint határidőn túli tartozás kifizetésére várnak hiába - jelentette ki lapunknak az ÉKOSZ főtitkára. Piros László szerint - változatlan termelési ütem mellett - ez év végéig százmilliárd forint értékű áru halmozódhat fel a hazai raktárakban. E mennyiség exportjához 2,5 milliárd forint támogatás is járna, melytől a cégek szintén elesnek. A főtitkár úgy véli: ha a kormányzat nem segít, csődhullám söpörhet végig az egész ágazaton. Még nagyobb gond lehet abból, ha a válság átterjed a mezőgazdasági termelőkre, akiktől a kivitel leállása miatt nem veszik meg az alapanyagot a feldolgozók. A Magyar Húsiparosok Szövetségének adatai szerint ez év végéig háromszázezer sertés felvásárlása vált kérdésessé. Jelenleg hatezer tonna baromfitermék halmozódott fel a raktárakban - állítja az ágazati teréktanács -, további 18 ezer tonna kiszállítása hiúsulhat meg. A konzervgyáraknak legalább húszmillió dollárral tartoznak az orosz vevők - tudtuk meg Galambos Józseftől, a konzervipari szövetség titkárától. A felvásárlás - főként a zöldségféléknél - „takaréklángon” folyik, van olyan cég, amely átmenetileg le is állította az átvételt. A gyárak attól tartanak, hogy év végéig húszmilliárd forint értékű konzervipari termék „ragad bennt” a hazai piacon. A kormányzaton belül ma már szinte mindegyik érintett tárca - így a gazdasági, a földművelési és a Miniszterelnöki Hivatal is - egyetért a beavatkozás szükségességével - tudtuk meg az ÉFOSZ főtitkárától. Kérdéses azonban, hogy ez valójában mit jelent majd. Piros László szerint - főképp a Pénzügyminisztériumban - úgy látják, élelmiszeriparunk várható vesztesége elhanyagolható a magyar gazdaság egészét sújtó károkhoz képest. Az érdekvédelmi szervezetnél viszont ellenkező módon vélekednek, szerintük stratégiai kérdésről van szó, mely életünk minden területére kihathat. Ezért az ÉFOSZ legalább tízmilliárd forintos költségvetési segítséget tartana szükségesnek, ami a jövő évi büdzsét érintené. Ebből 2,7-3 milliárd forintot tenne ki a „reménytelenné vált” kintlevőségek pótlására felvett hitelek kamattámogatása, további öt-hat milliárdra pedig a felhalmozódott árukészletek kiszállításához lenne szükség. Ez a támogatás arra lenne elég, hogy a hazai cégek év végéig átvészeljék a válságot. Piros László szerint komoly károkat okozhat, ha az orosz vevőknek szánt magyar élelmiszernek másfelé keresünk piacot, mivel ezalatt keleten a nyugati cégek a kíméletlen versenyben „elcsábíthatják” partnereinket. Az élelmiszeriparon belül leginkább a húsfeldolgozókat, és a konzervgyárakat érinti az orosz pénzügyi válság. A lapunk által megkérdezett cégek többsége derűlátó, még bízik keleti szomszédaink talpraállásában. A kiterjedt orosz kapcsolatokkal rendelkező Globus Rt. kereskedelmi igazgatójától, Kuti Ferenctől megtudtuk: cégüket kevésbé érinti a válság. A társaságnak ugyanis több saját raktára és vámszabad területe van Oroszországban, melyeken keresztül a kereskedelem továbbra is zavartalan. Ráadásul a keleti partnerünknél tapasztalható árufelvásárlási láz a Globus számára kifejezetten kedvező, hiszen az akár évekig is eltartható konzervet az oroszok most szívesebben és nagyobb mennyiségben veszik, mint a friss termékeket. A részvénytársaság gyárai most csak félkapacitással üzemelnek, ám a cég jövő héttől már nagyobb mennyiséget szállít Oroszországba. Kuti Ferenc szerint a Globus vesztesége legfeljebb egymilliárd forint lehet, mivel éves árbevételének csupán 25-28 százaléka származik a pénzügyi zavarokkal küszködő országból. A nagykőrösi konzervipar két képviselőjénél, a Bonduelle Kft.nél és a Nagykőrösi Konzervgyár Rt.nél egyelőre eltérő a helyzet. Ábrahám Tibor, a Bonduelle vezetője lapunknak elmondta: mivel nagyságrendekkel kisebb arányban exportálnak Oroszországba, mint a hazai konzervipari cégek általában, és az ottani piacot áruikkal egyenletesen látják el, jelenleg náluk nincs jelentős fennakadás. Az ez évre tervezett 7,5 milliárd forintos árbevételt teljesíteni azonban csak akkor tudják, ha az orosz gazdasági élet rövid időn belül ismét normalizálódik. A Nagykőrösi Konzervgyár Rt.-nél viszont szinte teljesen leállt a volt FÁK- országokkal bonyolított kereskedelmi forgalom, a partnerek augusztus végén visszamondták a szállításokat. Csernus Tamás, a vállalat igazgatója elmondta: a cég exportjának fele Oroszországba irányul, a konzervgyár termékeinek jelentős részét a keleti állam igényeinek megfelelően gyártja. Ha a kormányzati beavatkozás elmarad, a részvénytársaság újra elveszítheti a keleti piacait, az üzleteket „átveszik” a nyugati vetélytársak. Az egyik legjelentősebb hazai baromfi-feldolgozónál, a Hajdú-Bét Rt.nél több mint háromezer tonna feldolgozott és oroszországi kiszállításra váró árut tárolnak a hűtőházakban. Csumvár Zsolt gazdasági igazgató szerint a rubel elértéktelenedése jelenti számukra a legnagyobb problémát. A keleti piacon exportjának húsz százalékát a értékesítő cég többszáz millió forintos bevételkieséssel számol. Csupán az Európai Unió országaiból származó megrendeléseknek köszönhető az, hogy egyelőre nem kell csökkenteniük a termelést és az ötezerötszáz dolgozónak is elegendő munka jut. Teljesen leállt a Délhús Rt. Oroszországba irányuló exportja a pénzügyi válság miatt - tájékoztatta lapunkat Hirtling Ferenc, a cég osztályvezetője. A piac szűkülésével a cégnek jelentős árbevétel-kieséssel is számolnia kell. A jelenlegi helyzeten könnyít, hogy a társaság csak annak a megrendelőnek szállít hústerméket, amelyik előre fizet vagy amelyik régi, megbízható üzleti partner. Problémát okoz a belföldi piaci verseny élesedése is. A nyugat-európai húsfeldolgozók az árak tekintetében a hazaiakkal szemben lépéselőnyben vannak. A Délhús Rt. készítményei felét - havi 100-120 tonnát - exportálja Oroszországba, jelenleg csupán pár tonnányi terméke van raktáron, ami nem jelentős mennyiség. Igen hátrányosan érinti az orosz válság a hazai tésztagyártó vállalkozásokat, infomációink szerint több közülük már le is állította a termelést. E termék exportja döntő többségében Oroszországba irányul, ezért jelentősek a cégek kintlevőségei. Új és jó piacot nagyon nehéz találni, ezért van olyan vállalkozás, amelyik Távol-Kelet és Afrika országaiban keres új partenereket. Több vállalatnál - ha a helyzet nem változik - elkerülhetetlenné válik a létszámleépítés. (n. t. -1. p. - sz. m. i.) Több százezer sertés felvásárlása válhat kérdésessé Kavran Zoltán felvétele