Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-06 / 234. szám
10 Magyar Nemzet A jövő század felsőoktatása Tegnap kezdődött meg Párizsban, az UNESCO szervezésében A XX. század felsőoktatása című világkonferencia, amelyre százötven oktatási miniszter érkezett, köztük Pokorni Zoltán. Oktatási tárcánk vezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Magyarország számára igen fontos ez a tanácskozás, mert a hazai felsőoktatás intenzív fejlődési szakasz előtt áll. Az új kormány által felgyorsított oktatási integráció eredményeként áttekinthetőbb, hatékonyabb rendszer jön majd létre. A váltás nyomán az önálló intézmények száma harmadára csökken, és ezek - több karukon - rugalmasabb, sokszínű képzési formákat kínálnak. A hazai egyetemeknek és főiskoláknak október végéig kell eldönteniük, beadnak-e intézményfejlesztési integrációs pályázatot. Azoknak a sorsáról, amelyek erre nem váltakoznak, a kormány előterjesztése alapján az országgyűlés határoz. Ennek az előterjesztésnek a megfogalmazásába az oktatási tárca a tudománypolitika legfontosabb résztvevőit is bevonja. A döntés előkészítéséhez jelenthet segítséget mindaz a tapasztalat, amellyel a párizsi világkonferencián szembesülhetnek a szakemberek. Összeállításunkban annak jártunk utána, ki hogyan látja a hazai felsőoktatási integráció esélyeit. Piacképes diploma Szegeden alakulhat ki az ország legnagyobb egyeteme A törvényes lehetőségeknek megfelelően megalakult a Szegedi Felsőoktatási Szövetség, amely két év után átadja helyét a tizenegy karral működő egységes Szegedi Egyetemnek. A szövetség tagja a József Attila Tudományegyetem, a Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszer-ipari Főiskolai Kara, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Konzervatóriuma. Társult tagként csatlakozott a Szegedi Hittudományi Főiskola, az MTA Szegedi Biológiai Központja és a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet. A szegedi felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek már régóta tudatosan törekednek arra, hogy együttműködjenek a kölcsönös előnyök jegyében. Az universitas létrehozását két évvel ezelőtt határozták el. Első lépésben a szenátust hozták létre, közölte lapunkkal az integrációért felelős egyetemi rektorhelyettes, Rácz Béla. A testület a nyár eleje óta működik, és hozzálátott a szövetség működési rendjének, gazdálkodásának kialakításához. Nyilvános pályázatot írtak ki az Universitas operatív vezetőjének tisztére. A szenátus és a szövetség elnöke egymás mellé rendelve dolgozik. A szövetség legfelsőbb vezetőtestületének, a szenátus elnökének Dobozy Attilát, az orvosegyetem rektorát választották meg. A szenátus többi tagja az intézmények első számú vezetője, valamint a hallgatói önkormányzat és a nem oktató dolgozók képviselője. Kormánydöntés alapján az Élelmiszer-ipari Főiskolai Kart a József Attila Tudományegyetemhez kapcsolták, de önállóságát nem csorbították. A szövetségtől azt várják, hogy olcsóbban és hatékonyabban működjék, hiszen a párhuzamos szervezeteket felszámolják. A hallgatóknak pedig rugalmas, a hagyományos értékeket megtartó, de a jövő század nemzetközi kihívásainak is megfelelő rendszerben a magyar felsőoktatás csaknem teljes keresztmetszetét kínálják. Az universitas az egyes intézmények oktatási és tudományos szintjéből következően Szeged az ország egyik első egyeteme lehet. Az már biztos, hogy az áthallgatás lehetővé teszi, hogy piacképesebb diplomát kapjanak a hallgatók. A medikusok felvehetik például az informatikai vagy a vegyész szakot. Az egyes intézmények ezen túl is önállóan használhatják nevüket a következő formában: Szegedi Felsőoktatási Szövetség, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. (halász) Közelkép: Egyetemi szövetségek 1998. október 6., kedd A társkeresést be kell fejezni Potemkin-integrációra nincs szükség - mondja Pokorni Zoltán „Mindenkinek az az érdeke, hogy mihamarabb befejeződjön a társkeresés, hogy lezárjuk a bizonytalanság korszakát, és a pénzt meg az időt a szakmai feladatokra fordítsuk, hogy az egyetemek és főiskolák az érdemi oktató- és kutatómunkára tudják összpontosítani az erejüket” - nyilatkozta lapunknak Pokorni Zoltán. Az oktatási miniszter hangsúlyozta: jó eszköznek és nem célnak tartja az integrációt. Integrálódni nem azért kell, mert Brüsszelnek ez tetszik, hanem azért, hogy felsőoktatási intézményrendszerünk rugalmasabban legyen képes reagálni a munkaerőpiac igényeire és a tudomány változásaira. Hogy a tudás átadása és a kutatás egy intézményen belül valósulhasson meg a szó szoros értelemben értendő kutatóegyetemeken. Hogy garantálni tudják a diákoknak, amit megtanulnak, az megfelel a naprakész európai vagy világszínvonalnak. A minisztérium csak azokat a társulásokat támogatja, amelyek szakmailag érintkező, egymást értelmesen kiegészítő és földrajzilag egymáshoz közeli intézmények között köttetnek. Potemkin-integrációra nincs szükség - hangsúlyozta Pokorni Zoltán. Az év végéig van idő arra, hogy az egyetemek, főiskolák végiggondolják jövőjüket. A világbanki kölcsönt nem tárgyalják újra, de bizonyos fejezeteit a kormány szándékaihoz igazítják. A minisztérium azt javasolja, hogy az egyetemek önrészesedése 2002-ig a működési költségek tizenöt százaléka legyen, és forrásul ne csak a tandíj, hanem egyéb bevételek is szolgáljanak. A korábbi Budapesti Egyetemi Szövetség többszöri átalakulása, majd felbomlása után a nagy fővárosi egyetemek közül az „önmagában is integrált” Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemmel (BKE), valamint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemmel (KÉE) már közösen adott be anyagot egy előző pályázatra - tudtuk meg Szabó Miklóstól és Palánkai Tibortól, az ELTE és a BKE rektorától. Akkor a bírálóbizottság változtatásokat javasolt a KÉE-vel való integráció részleteire vonatkozóan. Hogy ezt sikerül-e végrehajtani, arról most, a KÉE rektorának távollétében nem tudtunk tájékoztatást szerezni. Az mindenesetre biztos, hogy a két másik egyetem a hónap végéig beadja újabb integrációs pályázatát, amelynek értelmében jövő év január 1-jétől szövetséget alapít, és a párhuzamosságok kiküszöbölésére egy társadalomtudományi kart hoz létre, ahol jelentős szerepet kap a nyelvi képzés. Ehhez a karhoz tartoznak majd a nemzetközi kapcsolatokkal, a politikatudományokkal és a szociológiával kapcsolatos szakok, intézetek. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) közötti, korábban heves vitákat kiváltott integrációról még nincs döntés, de úgy tűnik, hogy az most sem zökkenőmentes, noha a két egyetem vezetői között abszolút korrekt a kapcsolat. Detrekői Ákos, a BME rektora lapunknak elmondta, számukra most a belső integráció a legfontosabb. Létrehoztak két új kart: a gazdaság- és társadalomtudományit, valamint a természettudományit, bővült tehát az egyetem képzési profilja. Két helyen megindították az iskolarendszerű, felsőfokú akkreditált szakképzést (vegyipari gépész szakon Tiszaújvárosban, energetika szakon Pakson, együttműködve a helyi intézményekkel). Az ÁOTE-n a következő hetekben újabb fórumokon foglalkoznak az üggyel, és kérdéses, hogy az október 12-i szenátusi ülés résztvevői megszavazzák-e a társulást - tájékoztatott Semjén Gábor rektorhelyettes. Az ÁOTE vezetőit az is aggasztja, hogy még nem derült ki egyértelműen: az a példány, amely a többször átdolgoztatott intézményfejlesztési programjukból a birtokukban van, a végleges változat-e. A művészeti egyetemek integrációja számos sajátos kérdést vet fel, ezekkel külön foglalkozunk majd. A felsőoktatás az elmúlt húsz évben pénzügyi megszorítások satujában élt. Az egyetemek, főiskolák tartalékai nagyrészt kimerültek, épületeik túlnyomó többsége felújításra szorul, a nagyobb beruházás e területen elkerülhetetlen. Annál is inkább, mert a Világbanktól megszerezhető kölcsön - ami kölcsön, tehát kemény feltételek szerint vissza kell fizetni - kevés, önmagában nem elegendő, csak akkor van értelme, ha összekapcsolják az integrációval és fejlesztéssel - hangsúlyozza Palánkai Tibor. A BKE rektora meg van győződve arról, hogy a következő húszharminc évben gyökeresen átalakul a felsőoktatási rendszer, és egyetemeinken, főiskoláinkon nagyobb változás zajlik majd le, mint az elmúlt két-háromszáz évben összesen. Hogy e változás során a magyarországi rendszer megállja-e majd a helyét, az most dől el, ezekben a hónapokban, években. (ferci) • • Önkéntességi ösztönzésre Pécs: két év múlva universitas Az egyetemek önmaguktól soha nem integrálódnak - jelentette ki Lénárd László a Pécsi Orvostudományi Egyetem és Sípos Béla, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettese. Mint az országban mindenütt, Pécsen is kormányzati nyomásra kezdődött el az egyetemek és főiskolák közti közeledés. Az intézmények egymásra ható fejlődése, egyesülése nyomán 1997-re hat karú (jogi, közgazdasági, bölcsész, természettudományi, tanárképző, művészeti) intézménnyé bővült a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE), mellette viszont megmaradt önálló egységnek a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE). Az elmúlt évek e két egyetem közlekedésének jegyében teltek, és a teljes integrációra sem kell már sokat várni - mondja a két rektorhelyettes. Az egyesülő egyetemek vezetői tavaly decemberben szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentették, hogy létre kívánják hozni a Pécsi Egyetemi Szövetséget, amely a kormány jóváhagyása és az ezt követő átmeneti időszak után Pécsi Egyetemmé alakul át. Lénárd László, a POTE rektorhelyettese szerint azért halad viszonylag lassan a JPTE és az orvosi egyetem közötti közeledés, mert nagyon különböző jellegű a két intézményben folyó képzés, és a finanszírozási rendszer összehangolása is komolyabb előkészítő munkálatokat tesz szükségessé. Az egyesülés fontosságát azonban mára - a kezdeti húzódozás ellenére - valamennyi érintett belátta. A tervek szerint a rektori apparátus vezetése alatt tevékenykedő karoknak megmarad a lehető legnagyobb fokú önállóságuk. Várhatóan nem karként, hanem Egészségtudományi Központként csatlakozik az universitashoz az orvosi egyetem. Ez nem csupán elnevezésbeli különbségtételt jelent, hanem nagyobb - elsősorban pénzügyi - autonómiát is. Fontos feladat lesz a közös könyvtár kialakítása, a nyelvoktatás megszervezése, az informatikai fejlesztés. A pécsi felsőoktatási rendszer súlyos gondja a területi széttagoltság. A jogi és közgazdasági kar épületeiben száznegyven százalékos a kihasználtság, azaz zsúfoltság. A pályázati pénzek felhasználásával két egyetemi központ kialakítását tervezik a városban, néhány új épületet is felhúznak a meglévők mellé. Várhatóan több intézményt át is költöztetnek. (havasi) Nyugat-magyarországi összefogás Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely közös erőfeszítései Három nyugat-magyarországi város felsőoktatási intézménye esztendők óta együtt készül a valódi universitasszá válásra. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kara és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola hat esztendeje alapította meg a Nyugat-magyarországi Regionális Egyetemi Szövetséget, tudtuk meg Szitás Józseftől, a soproni egyetem főtitkárától. A szövetség akkor még csupán közös érdekképviseletet jelentett, és a rendelkezésre álló szakmai háttér kedvezőbb kihasználtságát célozta meg. Az együttműködést azért tartották valamennyien fontosnak, mert úgy ítélték meg, hogy a régió felsőoktatása nem súlyának megfelelően szerepel a hazai rangsorban. A főtitkár véleménye szerint a kísérlet eredményes, egyértelműen jövője van. Diákjaik részéről kedvező fogadtatásra lelt, hogy más iskolák oktatási programjait is hallgathatják, s a kreditrendszerükben, kutatásaikban is pozitív hatású, hogy összehangolják tevékenységüket. A szövetség tervei szerint közös kiadványokkal jelennek meg, s minden tagintézményük számára azonnal elérhető módon, a lehető legfrissebb tudományos eredményeket tükröző adatbázist tartanak fenn a jövőben. Csak a pénzhiány okolható azért, mondják, hogy nem ment gyorsabban az integráció. Szorosabb összefonódás várhatóan a mosonmagyaróváriakkal alakulhat ki, miután a hírek szerint a tanárképző főiskolával szövődő kapcsolatokat nem feltétlenül pártolja az oktatási tárca. Nyitottak a szorosabb integrációra, s az ezzel kapcsolatos minisztériumi elképzelések ismeretében keresik a további lehetséges kapcsolódási pontokat - jelentette ki a Magyar Nemzet érdeklődésére Ivancsics János. A Pannon Agrártudományi Egyetem felső-dunántúli központjának dékánja szerint az ő dolguk elsődlegesen továbbra sem az, hogy a szervezeti formákon törjék a fejüket, hanem az, hogy a meghatározott és lehetséges keretek között maximális teljesítményt érjenek el. De nyitottak, a szövetség előnyeit már most élvezik, a vadgazdálkodás, a tanárképzés és a környezetvédelmi oktatás területén sok segítség érkezik a társintézetekből. A gazdálkodási és élelmiszer-minősítési karral kibővített agráregyetem önállóságát semmiképpen nem sértené az összekapcsolódás - sőt a központi irányítás várhatóan lazulni fog. A keszthelyi és kaposvári intézményekkel közösen autonóm karai a Pannon Egyetemnek, mondta a dékán. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola a jövőben is a már megalapozott kapcsolatokon nyugvó regionális egyetemben gondolkodik - jelentette ki a Gál László főigazgató. A tervezett integrációba szintén bevont soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskolával beindítható új program az óvónő- és tanítóképzésben lehetőségeket teremthet a pedagógusképzés megújítására. A városok közötti távolság is elfogadható, alig egy óra alatt mindegyik elérhető. Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola a már megindított egyetemi szakok (alkalmazott nyelvészet és finnugor nyelvészet) mellett újabbakat is képes fogadni - most vár akkreditációra az ötéves, európai tanulmányokat oktató, az országban egyedülálló szak -, akár központi szerepre is képes. Ötezer hallgatójával, valamint a zalaegerszegi pénzügyi főiskolával és a POTE Zalaegerszegre és Szombathelyre kihelyezett egészségügyi tagozatával együtt jelentős erőt képviselne. Ez azonban elképzelés csupán, a főigazgató szerint mindenképpen a már létező, hasznos kapcsolatok kiteljesítésében van valódi fantázia. (kiss) Ötszáz éves hagyományok Debrecenben a Református Kollégium a jogelőd A 2000-ben megvalósuló Debreceni Egyetem az 1538-ban megalapított Református Kollégium révén tartja a jogfolytonosságot a felsőoktatásban, ami ebben a régióban kevés felsőoktatási intézménynek adatott meg. A kollégium három úgynevezett akadémiai tagozatából alakult meg 1912-ben a később Tisza Istvánról elnevezett Debreceni Királyi Egyetem. Negyediknek az orvoskar csatlakozott, amely később önálló egyetemmé alakult, ötödiknek a természettudományi. A teológiát visszaadták az egyháznak, a jogi kart 1949 óta szüneteltették, így lett kétkarú a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE). A debreceni felsőoktatási intézmények társulása 1991-re kapott szervezeti keretet, amikor a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE), a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE), a KLTE, a Debreceni Református Teológiai Akadémia és az MTA Atommagkutató Intézete szövetkezett lazább szervezetbe mint Universitas Egyesülése. Az 1993-as felsőoktatási törvény azonban nem hozott létre olyan kereteket, amelyekben szorosabb integráció alakulhatott volna ki a tagintézmények között. 1995 után a debreceni társulás volt a Világbank négy próbaprogramjának egyike. Szabályos üzleti terv készült, ennek elfogadása után nyitt zöld út az 1998- ban megalakult Debreceni Egyetemi Szövetségnek, amely mára mintegy tizenhatezer hallgatót oktató társulás lett, elnöke Nagy Sándor, a KLTE docense. A szövetségnek jelenleg hét tagja van. Az Universitashoz csatlakozott a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola időközben önállóvá váló Debreceni Konzervatóriuma is. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola 1995-ben főiskolai karként csatlakozott a KLTE-hez. A szövetség döntéshozó testülete a szenátus. A debreceniek készek a Világbank fejlesztési hiteléből nekik jutó rész programjainak megindítására. (gőz) Az oldalt szerkesztette: Ferch Magda