Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

10 Magyar Nemzet A jövő század felsőoktatása Tegnap kezdődött meg Párizsban, az UNESCO szerve­zésében A XX. század felsőoktatása című világkonfe­rencia, amelyre százötven oktatási miniszter érkezett, köztük Pokorni Zoltán. Oktatási tárcánk vezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Magyar­­ország számára igen fontos ez a tanácskozás, mert a hazai felsőoktatás intenzív fejlődési szakasz előtt áll. Az új kormány által felgyorsított oktatási integráció ered­ményeként áttekinthetőbb, hatékonyabb rendszer jön majd létre. A váltás nyomán az önálló intézmények szá­ma harmadára csökken, és ezek - több karukon - rugalmasabb, sokszínű képzési formákat kínálnak. A hazai egyetemeknek és főiskoláknak október végéig kell eldönteniük, beadnak-e intézményfejlesztési integrációs pályázatot. Azoknak a sorsáról, amelyek erre nem váltakoznak, a kormány előterjesztése alapján az or­szággyűlés határoz. Ennek az előterjesztésnek a megfo­galmazásába az oktatási tárca a tudománypolitika legfontosabb résztvevőit is bevonja. A döntés előkészíté­séhez jelenthet segítséget mindaz a tapasztalat, amellyel a párizsi világkonferencián szembesülhetnek a szakem­berek. Összeállításunkban annak jártunk utána, ki ho­gyan látja a hazai felsőoktatási integráció esélyeit. Piacképes diploma Szegeden alakulhat ki az ország legnagyobb egyeteme A törvényes lehetőségeknek megfelelően megalakult a Sze­gedi Felsőoktatási Szövetség, amely két év után átadja helyét a tizenegy karral működő egy­séges Szegedi Egyetemnek. A szövetség tagja a József Attila Tudományegyetem, a Szent- Györgyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Kerté­szeti és Élelmiszer-ipari Egye­tem Élelmiszer-ipari Főiskolai Kara, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Konzervató­riuma. Társult tagként csatla­kozott a Szegedi Hittudományi Főiskola, az MTA Szegedi Biológiai Központja és a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet. A szegedi felsőoktatási intéz­mények és kutatóintézetek már régóta tudatosan törekednek arra, hogy együttműködjenek a kölcsönös előnyök jegyében. Az universitas létrehozását két évvel ezelőtt határozták el. El­ső lépésben a szenátust hozták létre, közölte lapunkkal az in­tegrációért felelős egyetemi rektorhelyettes, Rácz Béla. A testület a nyár eleje óta műkö­dik, és hozzálátott a szövetség működési rendjének, gazdálko­dásának kialakításához. Nyil­vános pályázatot írtak ki az Universitas operatív vezetőjé­nek tisztére. A szenátus és a szövetség elnöke egymás mellé rendelve dolgozik. A szövetség legfelsőbb vezetőtestületének, a szenátus elnökének Dobozy Attilát, az orvosegyetem rekto­rát választották meg. A szená­tus többi tagja az intézmények első számú vezetője, valamint a hallgatói önkormányzat és a nem oktató dolgozók képvise­lője. Kormánydöntés alapján az Élelmiszer-ipari Főiskolai Kart a József Attila Tudo­mányegyetemhez kapcsolták, de önállóságát nem csorbí­tották. A szövetségtől azt várják, hogy olcsóbban és hatéko­nyabban működjék, hiszen a párhuzamos szervezeteket fel­számolják. A hallgatóknak pe­dig rugalmas, a hagyományos értékeket megtartó, de a jövő század nemzetközi kihívásai­nak is megfelelő rendszerben a magyar felsőoktatás csak­nem teljes keresztmetszetét kínálják. Az universitas az egyes intézmények oktatási és tudományos szintjéből követ­kezően Szeged az ország egyik első egyeteme lehet. Az már biztos, hogy az áthallga­tás lehetővé teszi, hogy piac­képesebb diplomát kapjanak a hallgatók. A medikusok felve­hetik például az informatikai vagy a vegyész szakot. Az egyes intézmények ezen túl is önállóan használhatják nevü­ket a következő formában: Szegedi Felsőoktatási Szövet­ség, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. (halász) Közelkép: Egyetemi szövetségek 1998. október 6., kedd A társkeresést be kell fejezni Potemkin-integrációra nincs szükség - mondja Pokorni Zoltán „Mindenkinek az az érdeke, hogy mihamarabb befejeződjön a társkeresés, hogy lezárjuk a bi­zonytalanság korszakát, és a pénzt meg az időt a szakmai fel­adatokra fordítsuk, hogy az egyetemek és főiskolák az érde­mi oktató- és kutatómunkára tudják összpontosítani az ere­jüket” - nyilatkozta lapunknak Pokorni Zoltán. Az oktatási mi­niszter hangsúlyozta: jó eszköz­nek és nem célnak tartja az in­tegrációt. Integrálódni nem azért kell, mert Brüsszelnek ez tetszik, hanem azért, hogy felsőoktatási intézményrendszerünk rugalma­sabban legyen képes reagálni a munkaerőpiac igényeire és a tu­domány változásaira. Hogy a tu­dás átadása és a kutatás egy in­tézményen belül valósulhasson meg a szó szoros értelemben ér­tendő kutatóegyetemeken. Hogy garantálni tudják a diákoknak, amit megtanulnak, az megfelel a napra­kész európai vagy világ­­színvonalnak. A minisztérium csak azokat a társulásokat támogatja, ame­lyek szakmailag érintkező, egy­mást értelmesen kiegészítő és földrajzilag egymáshoz közeli intézmények között köttetnek. Potemkin-integrációra nincs szükség - hangsúlyozta Pokorni Zoltán. Az év végéig van idő ar­ra, hogy az egyetemek, főisko­lák végiggondolják jövőjüket. A világbanki kölcsönt nem tár­gyalják újra, de bizonyos fejeze­teit a kormány szándékaihoz igazítják. A minisztérium azt ja­vasolja, hogy az egyetemek ön­­részesedése 2002-ig a működési költségek tizenöt százaléka le­gyen, és forrásul ne csak a tan­díj, hanem egyéb bevételek is szolgáljanak. A korábbi Budapesti Egyete­mi Szövetség többszöri átalaku­lása, majd felbomlása után a nagy fővárosi egyetemek közül az „önmagában is integrált” Eöt­vös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetemmel (BKE), valamint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemmel (KÉE) már közösen adott be anyagot egy előző pályázatra - tudtuk meg Szabó Miklóstól és Palánkai Tibortól, az ELTE és a BKE rektorától. Akkor a bíráló­­bizottság változtatásokat javasolt a KÉE-vel való integráció rész­leteire vonatkozóan. Hogy ezt si­kerül-e végrehajtani, arról most, a KÉE rektorának távollétében nem tudtunk tájékoztatást sze­rezni. Az mindenesetre biztos, hogy a két másik egyetem a hó­nap végéig beadja újabb integrá­ciós pályázatát, amelynek értel­mében jövő év január 1-jétől szövetséget alapít, és a párhuza­mosságok kiküszöbölésére egy társadalomtudományi kart hoz létre, ahol jelentős szerepet kap a nyelvi képzés. Ehhez a karhoz tartoznak majd a nemzetközi kapcsolatokkal, a politikatudo­mányokkal és a szociológiával kapcsolatos szakok, intézetek. A Budapesti Műszaki Egye­tem (BME) és az Állatorvos-tu­dományi Egyetem (ÁOTE) kö­zötti, korábban heves vitákat ki­váltott integrációról még nincs döntés, de úgy tűnik, hogy az most sem zökkenőmentes, noha a két egyetem vezetői között ab­szolút korrekt a kapcsolat. Det­­rekői Ákos, a BME rektora la­punknak elmondta, számukra most a belső integráció a legfon­tosabb. Létrehoztak két új kart: a gazdaság- és társadalomtudomá­nyit, valamint a természettudo­mányit, bővült tehát az egyetem képzési profilja. Két helyen megindították az iskolarendsze­rű, felsőfokú akkreditált szak­képzést (vegyipari gépész sza­kon Tiszaújvárosban, energetika szakon Pakson, együttműködve a helyi intézményekkel). Az ÁOTE-n a következő hetekben újabb fórumokon foglalkoznak az üggyel, és kérdéses, hogy az október 12-i szenátusi ülés részt­vevői megszavazzák-e a társulást - tájékoztatott Semjén Gábor rektorhelyettes. Az ÁOTE veze­tőit az is aggasztja, hogy még nem derült ki egyértelműen: az a példány, amely a többször átdol­goztatott intézményfejlesztési programjukból a birtokukban van, a végleges változat-e. A művészeti egyetemek in­tegrációja számos sajátos kérdést vet fel, ezekkel külön foglalko­zunk majd. A felsőoktatás az elmúlt húsz évben pénzügyi megszorítások satujában élt. Az egyetemek, fő­iskolák tartalékai nagyrészt ki­merültek, épületeik túlnyomó többsége felújításra szorul, a na­gyobb beruházás e területen elke­rülhetetlen. Annál is inkább, mert a Világbanktól megszerezhető kölcsön - ami kölcsön, tehát ke­mény feltételek szerint vissza kell fizetni - kevés, önmagában nem elegendő, csak akkor van értelme, ha összekapcsolják az integrációval és fejlesztéssel - hangsúlyozza Palánkai Tibor. A BKE rektora meg van győződve arról, hogy a következő húsz­harminc évben gyökeresen átala­kul a felsőoktatási rendszer, és egyetemeinken, főiskoláinkon nagyobb változás zajlik majd le, mint az elmúlt két-háromszáz év­ben összesen. Hogy e változás során a magyarországi rendszer megállja-e majd a helyét, az most dől el, ezekben a hónapokban, években. (ferci) • • Önkéntesség­i ösztönzésre Pécs: két év múlva universitas Az egyetemek önmaguktól soha nem integrálódnak - jelentette ki Lénárd László a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem és Sípos Béla, a Janus Pannonius Tudomány­­egyetem rektorhelyettese. Mint az országban mindenütt, Pécsen is kormányzati nyomásra kezdő­dött el az egyetemek és főiskolák közti közeledés. Az intézmények egymásra ható fejlődése, egyesü­lése nyomán 1997-re hat karú (jogi, közgazdasági, bölcsész, természettudományi, tanárképző, művészeti) intézménnyé bővült a Janus Pannonius Tudomány­­egyetem (JPTE), mellette viszont megmaradt önálló egységnek a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE). Az elmúlt évek e két egyetem közlekedésének jegyé­ben teltek, és a teljes integrációra sem kell már sokat várni - mond­ja a két rektorhelyettes. Az egye­sülő egyetemek vezetői tavaly decemberben szándéknyilatkoza­tot írtak alá, amelyben kijelen­tették, hogy létre kívánják hozni a Pécsi Egyetemi Szövetséget, amely a kormány jóváhagyása és az­ ezt követő átmeneti időszak után Pécsi Egyetemmé alakul át. Lénárd László, a POTE rektorhelyettese szerint azért ha­lad viszonylag lassan a JPTE és az orvosi egyetem közötti köze­ledés, mert nagyon különböző jellegű a két intézményben folyó képzés, és a finanszírozási rend­szer összehangolása is komo­lyabb előkészítő munkálatokat tesz szükségessé. Az egyesülés fontosságát azonban mára - a kezdeti húzódozás ellenére - va­lamennyi érintett belátta. A tervek szerint a rektori ap­parátus vezetése alatt tevékeny­kedő karoknak megmarad a lehe­tő legnagyobb fokú önállóságuk. Várhatóan nem karként, hanem Egészségtudományi Központként csatlakozik az universitashoz az orvosi egyetem. Ez nem csupán elnevezésbeli különbségtételt je­lent, hanem nagyobb - elsősor­ban pénzügyi - autonómiát is. Fontos feladat lesz a közös könyvtár kialakítása, a nyelvok­tatás megszervezése, az informa­tikai fejlesztés. A pécsi felsőoktatási rendszer súlyos gondja a területi szétta­goltság. A jogi és közgazdasági kar épületeiben száznegyven szá­zalékos a kihasználtság, azaz zsúfoltság. A pályázati pénzek felhasználásával két egyetemi központ kialakítását tervezik a városban, néhány új épületet is felhúznak a meglévők mellé. Várhatóan több intézményt át is költöztetnek. (havasi) Nyugat-magyarországi összefogás Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely közös erőfeszítései Három nyugat-magyarországi város felső­­oktatási intézménye esztendők óta együtt készül a valódi universitasszá válásra. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, a Pannon Agrártudományi Egyetem Moson­magyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kara és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola hat esztendeje alapí­totta meg a Nyugat-magyarországi Regio­nális Egyetemi Szövetséget, tudtuk meg Szitás Józseftől, a soproni egyetem főtitká­rától. A szövetség akkor még csupán közös érdekképviseletet jelentett, és a rendelke­zésre álló szakmai háttér kedvezőbb ki­használtságát célozta meg. Az együttműkö­dést azért tartották valamennyien fontos­nak, mert úgy ítélték meg, hogy a régió fel­sőoktatása nem súlyának megfelelően sze­repel a hazai rangsorban. A főtitkár véle­ménye szerint a kísérlet eredményes, egy­értelműen jövője van. Diákjaik részéről kedvező fogadtatásra lelt, hogy más isko­lák oktatási programjait is hallgathatják, s a kreditrendszerükben, kutatásaikban is po­zitív hatású, hogy összehangolják tevé­kenységüket. A szövetség tervei szerint közös kiadványokkal jelennek meg, s min­den tagintézményük számára azonnal elér­hető módon, a lehető legfrissebb tudomá­nyos eredményeket tükröző adatbázist tar­tanak fenn a jövőben. Csak a pénzhiány okolható azért, mondják, hogy nem ment gyorsabban az integráció. Szorosabb össze­fonódás várhatóan a mosonmagyaróváriak­kal alakulhat ki, miután a hírek szerint a ta­nárképző főiskolával szövődő kapcsolato­kat nem feltétlenül pártolja az oktatási tár­ca. Nyitottak a szorosabb integrációra, s az ezzel kapcsolatos minisztériumi elképzelé­sek ismeretében keresik a további lehetsé­ges kapcsolódási pontokat - jelentette ki a Magyar Nemzet érdeklődésére Ivancsics János. A Pannon Agrártudományi Egyetem felső-dunántúli központjának dékánja sze­rint az ő dolguk elsődlegesen továbbra sem az, hogy a szervezeti formákon törjék a fe­jüket, hanem az, hogy a meghatározott és lehetséges keretek között maximális telje­sítményt érjenek el. De nyitottak, a szövet­ség előnyeit már most élvezik, a vadgaz­dálkodás, a tanárképzés és a környezetvé­delmi oktatás területén sok segítség érkezik a társintézetekből. A gazdálkodási és élel­miszer-minősítési karral kibővített agrár­egyetem önállóságát semmiképpen nem sértené az összekapcsolódás - sőt a köz­ponti irányítás várhatóan lazulni fog. A keszthelyi és kaposvári intézményekkel közösen autonóm karai a Pannon Egyetem­nek, mondta a dékán. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Ta­nárképző Főiskola a jövőben is a már meg­alapozott kapcsolatokon nyugvó regionális egyetemben gondolkodik - jelentette ki a Gál László főigazgató. A tervezett integrá­cióba szintén bevont soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskolával beindítható új prog­ram az óvónő- és tanítóképzésben lehetősé­geket teremthet a pedagógusképzés meg­újítására. A városok közötti távolság is el­fogadható, alig egy óra alatt mindegyik el­érhető. Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola a már megindított egyetemi szakok (alkalmazott nyelvészet és finnugor nyelvészet) mellett újabbakat is képes fogadni - most vár akkreditációra az ötéves, európai tanulmányokat oktató, az országban egyedülálló szak -, akár köz­ponti szerepre is képes. Ötezer hallgatójá­val, valamint a zalaegerszegi pénzügyi fő­iskolával és a POTE Zalaegerszegre és Szombathelyre kihelyezett egészségügyi tagozatával együtt jelentős erőt képviselne. Ez azonban elképzelés csupán, a főigazga­tó szerint mindenképpen a már létező, hasznos kapcsolatok kiteljesítésében van valódi fantázia. (kiss) Ötszáz éves hagyományok Debrecenben a Református Kollégium a jogelőd A 2000-ben megvalósuló Debre­ceni Egyetem az 1538-ban meg­alapított Református Kollégium révén tartja a jogfolytonosságot a felsőoktatásban, ami ebben a ré­gióban kevés felsőoktatási intéz­ménynek adatott meg. A kollé­gium három úgynevezett akadé­miai tagozatából alakult meg 1912-ben a később Tisza Istvánról elnevezett Debreceni Királyi Egyetem. Negyediknek az orvos­kar csatlakozott, amely később önálló egyetemmé alakult, ötödik­nek a természettudományi. A teo­lógiát visszaadták az egyháznak, a jogi kart 1949 óta szüneteltették, így lett kétkarú a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE). A debreceni felsőoktatási in­tézmények társulása 1991-re ka­pott szervezeti keretet, amikor a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE), a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE), a KLTE, a Debreceni Református Teológiai Akadémia és az MTA Atommagkutató In­tézete szövetkezett lazább szer­vezetbe mint Universitas Egye­sülése. Az 1993-as felsőoktatási törvény azonban nem hozott lét­re olyan kereteket, amelyekben szorosabb integráció alakulhatott volna ki a tagintézmények kö­zött. 1995 után a debreceni társu­lás volt a Világbank négy próba­programjának egyike. Szabályos üzleti terv készült, ennek elfoga­dása után nyitt zöld út az 1998- ban megalakult Debreceni Egye­temi Szövetségnek, amely mára mintegy tizenhatezer hallgatót oktató társulás lett, elnöke Nagy Sándor, a KLTE docense. A szövetségnek jelenleg hét tagja van. Az Universitashoz csatlakozott a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főisko­la és a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola időközben önálló­vá váló Debreceni Konzervató­riuma is. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola 1995-ben főiskolai kar­ként csatlakozott a KLTE-hez. A szövetség döntéshozó testülete a szenátus. A debreceniek készek a Világbank fejlesztési hiteléből nekik jutó rész programjainak megindítására. (gőz) Az oldalt szerkesztette: Ferch Magda

Next