Magyar Nemzet, 1998. december (61. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-22 / 299. szám

10 Magyar Nemzet Nem csak szépségéért tartják számon Gubás Gabi a fruska és a terrorista szerepében Gubás Gabi színésznőt a főis­kolán osztályfőnöke, Kerényi Imre csak „tiszta forrásnak” hívta. A Tégláson nevelkedett, Debrecenben érettségizett, ti­zennyolc évesen azonnal felvett lány valóban az volt. Tanítható, alakítha­tó - de alapvetően nem befolyásolható. Eddigi szerepeiben is elkerülte a beskatulyázás réme. Játszott már vérbő ro­mán nőt és cserfes frus­kát egyaránt. És mindezt abban a „családias, kicsi színházban”, ahová már a főiskoláról vágyako­zott, a Radnótiban. A színpadon kívül is is­mertséget szerzett: egy egész ország látta a Sok hűhó Emmyért című té­véjátékban, ahol Kulka János oldalán szerepelt Emmyként. Sas Tamás legújabb filmjében, a Kalózokban pedig az egyik női főszerepet ala­kította. Ezek után azzal kezdtem a beszélgetést, amit sokszor hallott mostanában: olyan si­mán futnak a pályáján az események, mint a mesében... - Valóban sikeresnek mond­hatom magamat, de úgy érzem, még sok fejlődni- és tanulniva­­lóm van - kezdi a beszélgetést. - Hogyan került a Radnóti Színházba? - Valló Péter rendező és Bá­lint András igazgató - aki taní­tott is - megnézett egy vizsga­előadáson. Akkoriban többen is elmentek a színházból, fiatal színésznő kellett. Szerencsém volt... Kiválasztottak gyakorlat­ra, aztán le is szerződtettek. A gyakorlat ideje alatt a József At­tila Színházban is játszottam, a Párizsi divat című operettben, ahol először próbálhattam ki magam nagyszínpadon, egy nagy zenés-táncos szerepben. Az első darabom a Radnóti Színházban a Varázsfuvola volt, aztán jött Bartha Lajos Szere­lem című művében a har­madik lány, Böske szere­pe. Ez hozta meg az áttö­rést, beilleszkedtem, elfo­gadtak. - A színpad és a tévé után a film következett. Hogyan találtak önre? - Dés László zene­szerző és társszerző be­jött a Zűrzavaros éjszaka egyik próbájára, ott lá­tott meg. Ajánlott a ren­dezőnek próbafelvételre, ami után kiválasztottak. Márta, a fuvolista, akit játszom, belecsöppen egy szerelmi és baráti háromszögbe, ami nem kevés bonyodalmat vált ki. A többit majd a mo­ziban... - Brecht Rettegés és ínség című darabjában szintén szerepel, bemuta­tója december 20-án volt. - Ez elég nehéz, ke­mény Brecht-darab az embertelenségről, kiszol­gáltatottságról. Az előadás fur­csa, néhol megdöbbentő. A négy agitátor egyikét alakítom, akik megölik társukat. Eljátsz­hatok egy terroristát az édes kis csitrik után... Hargittai Eleonóra Gubás Gabi: Az első darabom a Radnóti­ban a Varázsfuvola volt Kende tamás felvétele NAPLÓ SÁRA SÁNDOR veheti át ma tizenegy órakor a Pest megye díszpolgára kitüntető címet a Pest Megyei Önkormányzat székházában (Budapest V., Vá­rosház u. 7.). A CLICK EGYÜTTES és Berki Tamás ad koncertet de­cember 30-án, szerdán délután négy órakor a Baradla-barlang­­ban, december 31-én délelőtt ti­zenegy órakor a miskolci Forrás kórus szilveszteri koncertjét hallgathatják meg az érdeklő­dők. A bevételt a jósvafői refor­mátus templom felújítására for­dítják. GOBELINKIÁLLÍTÁS látha­tó a Béke Galériában (Radisson SAS Béke Hotel, Budapest VI., Teréz krt. 43.). BOLDOG ÚJ ÉVET címmel nyílik meg december 30-án, szerdán a Pilinyi Péter által összegyűjtött századfordulós képeslapokból válogatott tárlat a Józsefvárosi Galériában (Bu­dapest VIII., József krt. 70.) PETŐFI SÁNDOR születésé­nek százhetvenhatodik évfordu­lójának tiszteletére megemléke­zést tartanak december 31-én, csütörtökön Kiskunfélegyházán a Petőfi-szobornál és a róla el­nevezett városi könyvtárban. CSIZMADIA FERENC fest­ményeiből nyílik meg tárlat ja­nuár 8-án, péntek este hat óra­kor a RÉT Galériában (Buda­pest XI., Törökugrató u. 9.). MÜLLER PÉTER Szomorú vasárnap című darabjának buda­pesti bemutatója a Sümegi Szín­ház vendégszereplésében január 22-én és 23-án este hét órakor lesz az R. S. 9. Színházban (Bu­dapest VII., Rumbach Sebes­tyén u. 9.). HAGYOMÁNYTEREMTŐ, műsoros izraeli vacsoraestet rendez a Keresztény-Zsidó Tár­saság és a Hotel Sunlight (Bu­dapest XII., Eötvös u. 41.) ja­nuár 23-án, szombaton este hét órai kezdettel Yoel Áron Izrael magyarországi nagykövete és Semjén Zsolt egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár védnökségével. Kultúra Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának emlékére Két fotókiállítás a Francia Intézetben Két fotóriporter kiállításával ün­nepelte meg a Francia Intézet az emberi jogok egyetemes nyilat­kozatának ötvenedik évforduló­ját: az előcsarnokban Régis Colin és Benkő Imre fekete-fehér ké­peit láthatjuk. Mindketten érzé­keny látásmóddal és alapos kom­ponálókészséggel, szakmai tu­dással rendelkeznek. Nem volt nehéz dolga a rendezőnek, hiszen a két fotós felvételeinek témakö­re is nagyban megegyezik: port­rék, útiképek, riportok. Régis Colin elsősorban Romániában készített felvételeit tárta a közön­ség elé, ott is láthatóan a cigá­nyok életmódja, etnikai érdekes­sége, környezete érdekelte. Ké­peiről megtudjuk, hogy a cigá­nyok többnyire szerény körülmé­nyek között laknak, asszonyaik tarka ruhát hordanak, gyerme­keik csaknem pucérak, és szíve­sen állnak a fényképezőgép elé. Vagyis mindazt, amit eddig szin­te közhelyszerűen elmondhat­tunk, most pontos expozíciós idővel, gondos kompozícióban megfogalmazva­­ újra láthatjuk. Cigányok pedig élnek Székesfe­hérvárott éppúgy, mint Bicskén, Alsószentmártonban, sőt Francia­­országban is, ráadásul igen ha­sonló életkörülmények között, s bizony, ha nem olvasnánk el a felvételek aláírásait, akár meg sem tudnánk különböztetni, ki, hová tartozik. Nem elégszik meg a gondo­san megkomponált látvánnyal Benkő Imre: minden képe mö­gött kemény mondanivalót, együttérző állásfoglalást vagy tiltakozást találunk. Ő az a fo­tós, aki képriportjaival nem csupán regisztrálta, hanem rá­döbbentett a gyár sorsával összenőtt emberek tragédiájára. Arra, hogy mindaz, ami a ne­hézipari nagyüzemekben tör­tént, nemcsak a gyárak fizikai pusztulásával, szétbontásával vagy munkaeszközök szétdara­­bolásával járt, hanem az embe­rek sorsában is drámai változást hozott, maga után vonva a munkahelyek megszüntetését, a munkanélküliséget, a kétségbe­esett reménytelenséget. Döbbe­netes riportképeiből most az óz­di kohóbontást és Csirmaz Mik­lós portréját láthatjuk. S ez az egyetlen munkásportré összeg­zése, szimbolikus megtestesítő­je sok ezer munkás sorsának: a melegüzem poklában megöre­gedett, megfáradt arc a kép al­ján helyezkedik el, felfelé néz, fölötte az ég keskeny három­szöge világít, mögötte pedig szinte rádőlnek a gyár szerke­zetmonstrumai, az élettelen, fe­kete csőkolosszusok. A kőbányai sörgyár palac­kozóüzeme ugyancsak ember­próbáló, könyörtelen munka­hely. Az üzemben többnyire asszonyok dolgoznak, Benkő Imre tudja mindezt, s amikor egyiküket lefényképezi, glóriát von a feje fölé. Stadion című képén csak lábakat láthatunk: a két felnőtt között egy kisgyere­két. De a kép tele van szoron­gással, fenyegető jellel, aggoda­lommal: a rácson át a rendőr járőrt és a rendőrkutyát látjuk, amint a tömeget figyelik. A já­ték valahol a háttérben folyik, ahogy tudatunknak is a hátteré­be szorul, mert a figyelmünket az aggodalom tölti ki: jaj, csak nehogy kitörjön valami, valami, ami ennek a két kicsi láb tulaj­donosának az épségét veszé­lyezteti. Benkő Imre is utazik, néha csak a Gubacsi útig, ahol egy kislányt lát, amint valaki - já­tékból - pisztolyt nyom a halán­tékához. Máskor a moszkvai Gorkij parkban sétál, s egy mu­tatványossal találkozik, aki az alig pár hónapos csupasz kis csecsemőt „produkáltatja” a fa­gyos télben. Vagy bekukkant egy koreai családhoz: a falon a két pártvezér képe. Alatta a há­zaspár áll az üres szobában, ahol egyetlen „bútor” a legfris­sebb szerzemény, egy televízió, amelyen minden bizonnyal ugyancsak a két pártvezér port­réját nézhetik. Mi ez, útikép? Portré? Riportfotó? Bármelyik műfajban, bármit is fényképez Benkő Imre, mindig a látvány mögé néz, s mindig megtalálja a módját, hogy a látottak ürügyén gondolkodásra késztesse a ké­pek szemlélőit. (fekete) 1998. december 22., kedd Plusz a mínuszban A tavalyi tél sok bosszúságot okozott a gázolaj­üzemű gépjárművek tulajdonosainak. Ugyanis a szokatlan hidegben a gázolajból kicsapódó paraffinkristályok sok dízelautónak eltömítették az üzemanyagrendszerét. Hasonló veszély fenyegeti idén is a dízelautósok járműveit, ha a tankolt gázolaj nem megfelelő hidegtűrési tulajdonságokkal bír. Ez lehetetlen­né teszi a hidegindítást, sőt menet közben is megbéníthatja a motort. Az Arai Dízel Plusz gázolaj az Arai nemzetközi standardjának megfelelő speciális adalékot tartalmaz, amely megakadályozza e kellemetlen jelenség kialakulását. Ezt garantálja az európai szabványoknak megfelelő rend­szeres minőségellenőrzés. Az Arai Dízel Plusz minden dízelüzemű gépjárművel gondtalan autózást tesz lehetővé a nálunk szokatlan, akár mínusz 22 °C-os hidegben is. Több, mint szuper.

Next