Magyar Nemzet, 1998. december (61. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-22 / 299. szám
10 Magyar Nemzet Nem csak szépségéért tartják számon Gubás Gabi a fruska és a terrorista szerepében Gubás Gabi színésznőt a főiskolán osztályfőnöke, Kerényi Imre csak „tiszta forrásnak” hívta. A Tégláson nevelkedett, Debrecenben érettségizett, tizennyolc évesen azonnal felvett lány valóban az volt. Tanítható, alakítható - de alapvetően nem befolyásolható. Eddigi szerepeiben is elkerülte a beskatulyázás réme. Játszott már vérbő román nőt és cserfes fruskát egyaránt. És mindezt abban a „családias, kicsi színházban”, ahová már a főiskoláról vágyakozott, a Radnótiban. A színpadon kívül is ismertséget szerzett: egy egész ország látta a Sok hűhó Emmyért című tévéjátékban, ahol Kulka János oldalán szerepelt Emmyként. Sas Tamás legújabb filmjében, a Kalózokban pedig az egyik női főszerepet alakította. Ezek után azzal kezdtem a beszélgetést, amit sokszor hallott mostanában: olyan simán futnak a pályáján az események, mint a mesében... - Valóban sikeresnek mondhatom magamat, de úgy érzem, még sok fejlődni- és tanulnivalóm van - kezdi a beszélgetést. - Hogyan került a Radnóti Színházba? - Valló Péter rendező és Bálint András igazgató - aki tanított is - megnézett egy vizsgaelőadáson. Akkoriban többen is elmentek a színházból, fiatal színésznő kellett. Szerencsém volt... Kiválasztottak gyakorlatra, aztán le is szerződtettek. A gyakorlat ideje alatt a József Attila Színházban is játszottam, a Párizsi divat című operettben, ahol először próbálhattam ki magam nagyszínpadon, egy nagy zenés-táncos szerepben. Az első darabom a Radnóti Színházban a Varázsfuvola volt, aztán jött Bartha Lajos Szerelem című művében a harmadik lány, Böske szerepe. Ez hozta meg az áttörést, beilleszkedtem, elfogadtak. - A színpad és a tévé után a film következett. Hogyan találtak önre? - Dés László zeneszerző és társszerző bejött a Zűrzavaros éjszaka egyik próbájára, ott látott meg. Ajánlott a rendezőnek próbafelvételre, ami után kiválasztottak. Márta, a fuvolista, akit játszom, belecsöppen egy szerelmi és baráti háromszögbe, ami nem kevés bonyodalmat vált ki. A többit majd a moziban... - Brecht Rettegés és ínség című darabjában szintén szerepel, bemutatója december 20-án volt. - Ez elég nehéz, kemény Brecht-darab az embertelenségről, kiszolgáltatottságról. Az előadás furcsa, néhol megdöbbentő. A négy agitátor egyikét alakítom, akik megölik társukat. Eljátszhatok egy terroristát az édes kis csitrik után... Hargittai Eleonóra Gubás Gabi: Az első darabom a Radnótiban a Varázsfuvola volt Kende tamás felvétele NAPLÓ SÁRA SÁNDOR veheti át ma tizenegy órakor a Pest megye díszpolgára kitüntető címet a Pest Megyei Önkormányzat székházában (Budapest V., Városház u. 7.). A CLICK EGYÜTTES és Berki Tamás ad koncertet december 30-án, szerdán délután négy órakor a Baradla-barlangban, december 31-én délelőtt tizenegy órakor a miskolci Forrás kórus szilveszteri koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. A bevételt a jósvafői református templom felújítására fordítják. GOBELINKIÁLLÍTÁS látható a Béke Galériában (Radisson SAS Béke Hotel, Budapest VI., Teréz krt. 43.). BOLDOG ÚJ ÉVET címmel nyílik meg december 30-án, szerdán a Pilinyi Péter által összegyűjtött századfordulós képeslapokból válogatott tárlat a Józsefvárosi Galériában (Budapest VIII., József krt. 70.) PETŐFI SÁNDOR születésének százhetvenhatodik évfordulójának tiszteletére megemlékezést tartanak december 31-én, csütörtökön Kiskunfélegyházán a Petőfi-szobornál és a róla elnevezett városi könyvtárban. CSIZMADIA FERENC festményeiből nyílik meg tárlat január 8-án, péntek este hat órakor a RÉT Galériában (Budapest XI., Törökugrató u. 9.). MÜLLER PÉTER Szomorú vasárnap című darabjának budapesti bemutatója a Sümegi Színház vendégszereplésében január 22-én és 23-án este hét órakor lesz az R. S. 9. Színházban (Budapest VII., Rumbach Sebestyén u. 9.). HAGYOMÁNYTEREMTŐ, műsoros izraeli vacsoraestet rendez a Keresztény-Zsidó Társaság és a Hotel Sunlight (Budapest XII., Eötvös u. 41.) január 23-án, szombaton este hét órai kezdettel Yoel Áron Izrael magyarországi nagykövete és Semjén Zsolt egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár védnökségével. Kultúra Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának emlékére Két fotókiállítás a Francia Intézetben Két fotóriporter kiállításával ünnepelte meg a Francia Intézet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának ötvenedik évfordulóját: az előcsarnokban Régis Colin és Benkő Imre fekete-fehér képeit láthatjuk. Mindketten érzékeny látásmóddal és alapos komponálókészséggel, szakmai tudással rendelkeznek. Nem volt nehéz dolga a rendezőnek, hiszen a két fotós felvételeinek témaköre is nagyban megegyezik: portrék, útiképek, riportok. Régis Colin elsősorban Romániában készített felvételeit tárta a közönség elé, ott is láthatóan a cigányok életmódja, etnikai érdekessége, környezete érdekelte. Képeiről megtudjuk, hogy a cigányok többnyire szerény körülmények között laknak, asszonyaik tarka ruhát hordanak, gyermekeik csaknem pucérak, és szívesen állnak a fényképezőgép elé. Vagyis mindazt, amit eddig szinte közhelyszerűen elmondhattunk, most pontos expozíciós idővel, gondos kompozícióban megfogalmazva újra láthatjuk. Cigányok pedig élnek Székesfehérvárott éppúgy, mint Bicskén, Alsószentmártonban, sőt Franciaországban is, ráadásul igen hasonló életkörülmények között, s bizony, ha nem olvasnánk el a felvételek aláírásait, akár meg sem tudnánk különböztetni, ki, hová tartozik. Nem elégszik meg a gondosan megkomponált látvánnyal Benkő Imre: minden képe mögött kemény mondanivalót, együttérző állásfoglalást vagy tiltakozást találunk. Ő az a fotós, aki képriportjaival nem csupán regisztrálta, hanem rádöbbentett a gyár sorsával összenőtt emberek tragédiájára. Arra, hogy mindaz, ami a nehézipari nagyüzemekben történt, nemcsak a gyárak fizikai pusztulásával, szétbontásával vagy munkaeszközök szétdarabolásával járt, hanem az emberek sorsában is drámai változást hozott, maga után vonva a munkahelyek megszüntetését, a munkanélküliséget, a kétségbeesett reménytelenséget. Döbbenetes riportképeiből most az ózdi kohóbontást és Csirmaz Miklós portréját láthatjuk. S ez az egyetlen munkásportré összegzése, szimbolikus megtestesítője sok ezer munkás sorsának: a melegüzem poklában megöregedett, megfáradt arc a kép alján helyezkedik el, felfelé néz, fölötte az ég keskeny háromszöge világít, mögötte pedig szinte rádőlnek a gyár szerkezetmonstrumai, az élettelen, fekete csőkolosszusok. A kőbányai sörgyár palackozóüzeme ugyancsak emberpróbáló, könyörtelen munkahely. Az üzemben többnyire asszonyok dolgoznak, Benkő Imre tudja mindezt, s amikor egyiküket lefényképezi, glóriát von a feje fölé. Stadion című képén csak lábakat láthatunk: a két felnőtt között egy kisgyerekét. De a kép tele van szorongással, fenyegető jellel, aggodalommal: a rácson át a rendőr járőrt és a rendőrkutyát látjuk, amint a tömeget figyelik. A játék valahol a háttérben folyik, ahogy tudatunknak is a hátterébe szorul, mert a figyelmünket az aggodalom tölti ki: jaj, csak nehogy kitörjön valami, valami, ami ennek a két kicsi láb tulajdonosának az épségét veszélyezteti. Benkő Imre is utazik, néha csak a Gubacsi útig, ahol egy kislányt lát, amint valaki - játékból - pisztolyt nyom a halántékához. Máskor a moszkvai Gorkij parkban sétál, s egy mutatványossal találkozik, aki az alig pár hónapos csupasz kis csecsemőt „produkáltatja” a fagyos télben. Vagy bekukkant egy koreai családhoz: a falon a két pártvezér képe. Alatta a házaspár áll az üres szobában, ahol egyetlen „bútor” a legfrissebb szerzemény, egy televízió, amelyen minden bizonnyal ugyancsak a két pártvezér portréját nézhetik. Mi ez, útikép? Portré? Riportfotó? Bármelyik műfajban, bármit is fényképez Benkő Imre, mindig a látvány mögé néz, s mindig megtalálja a módját, hogy a látottak ürügyén gondolkodásra késztesse a képek szemlélőit. (fekete) 1998. december 22., kedd Plusz a mínuszban A tavalyi tél sok bosszúságot okozott a gázolajüzemű gépjárművek tulajdonosainak. Ugyanis a szokatlan hidegben a gázolajból kicsapódó paraffinkristályok sok dízelautónak eltömítették az üzemanyagrendszerét. Hasonló veszély fenyegeti idén is a dízelautósok járműveit, ha a tankolt gázolaj nem megfelelő hidegtűrési tulajdonságokkal bír. Ez lehetetlenné teszi a hidegindítást, sőt menet közben is megbéníthatja a motort. Az Arai Dízel Plusz gázolaj az Arai nemzetközi standardjának megfelelő speciális adalékot tartalmaz, amely megakadályozza e kellemetlen jelenség kialakulását. Ezt garantálja az európai szabványoknak megfelelő rendszeres minőségellenőrzés. Az Arai Dízel Plusz minden dízelüzemű gépjárművel gondtalan autózást tesz lehetővé a nálunk szokatlan, akár mínusz 22 °C-os hidegben is. Több, mint szuper.