Magyar Nemzet, 1999. november (62. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-27 / 277. szám
24 Magyar Swazer Művészszoba Farkas Gyöngyi, az extravagáns cimbalmos Farkas Gyöngyi nemcsak művésze a cimbalomnak, hanem néhány éve könyvet is írt A cimbalom története címmel, amely Dávid zsoltáraitól az európai hangversenytermekig tekinti át a hangszer történetét. Mi ébresztette fel a cimbalomművészben a cimbalomtörténész érdeklődését? - Tizennégy éves korom óta érdekel a cimbalom. A hangszer vonzerején túlmenően bizonyára közrejátszott a könyvírási szándékban, hogy édesapámtól, Farkas Sándor írótól e másik vénából is csörgedez bennem valami. - A kezdettől cimbalmozni tanult? - Nem. Anyám Thomán István növendéke volt, így zongoravirtuózt akartak belőlem nevelni. Szívesen rögtönözgettem a zongorán, de egy idő után a cimbalom felé irányított valaki, mondván, hogy nekem valamiféle extravagáns dologgal kell foglalkoznom - a cimbalom pedig akkoriban annak számított. - Miért érezték Gyöngyihez illőnek az extravagánst? - Tizennégy évesen nem ismerhettem magam eléggé, de úgy látszik, ilyen alkatúnak tartottak. Cimbalmon klasszikus zenét játszani, ez meg igazán meglepő volt. Rácz Aladár repertoárját vettem át, a preklaszszikus muzsikát, ezt bővítettem Debussy felé, majd ellenkező irányba, a reneszánsz, az angol, olasz, magyar zene felé. Később egyházi zenét is megszólaltattam cimbalmon. Zeneszerzést is tanultam, hogy átirataim ne maradjanak ösztönösek, hanem kellően szakszerűek és kulturáltak legyenek. Szokatlan volt akkoriban, hogy szólóban játszottam, soláig is ritka,hogy egész estés programot egyedül adok elő. Az pedig már egzotikusnak minősült, hogy keleti zenéket tűztem műsoromra. Megtanultam arab cimbalmon, quanmnon játszani, ezt is, miként az indiai zenét is kurzusokon tanulmányoztam. - Nehéz volt a zongoráról a cimbalomra való áttérés, hiszen nagyon más a két hangszer. - Nem. Igaz, hogy bizonyos tekintetben ellentétesek egymással, például a pedálhasználatuk épp egymás fordítottja, de eleinte a zongorairodalmat tettem át cimbalomra, s ez sem okozott bonyodalmat. Már a második évfolyamban Bach Olasz koncertjét és Chanonneját játszottam, amik nagyon nehezek. - Az ázsiai cimbalomfélék mennyire voltak könnyűek vagy nehezek a magyar cimbalom után? - Sokkal könnyebbek. Egyedül az európaitól eltérő hangsorok bizonyulnak furcsának. Hozzá kell szokni a negyed hangközökhöz, de én szerettem ezt a feladatot. - Amikor egyszer meglátogattam, egy különleges hangszert mutatott. Mi is volt az? - Az egy perzsa szantur volt, de csak volt, mert már ellopták. - Emlékszem, nyakába akasztotta, amikor játszott rajta... A cimbalom itt, Európában elnyert-e egy végleges állapotot - a magyaron kívül a német hackbrettre és az angol dulcimerre gondolok - vagy ez csak egy fejlődési állomás? - Már Rácz Aladár sokat tökéletesített a hangszeren és a verőn. A magyar cimbalom hangterjedelme egyre növekszik, hangszínben gazdagodik. Korunkban ugyanakkor erős az a törekvés is, amely a hajdani hangszereket igyekszik eredetiben vagy másolatban életre kelteni. Ez a historizmus együtt él a technikai fejlődéssel, hiszen ma már sokszor a hackbrettre is megpróbálnak pedált szerelni. - Ha keleti zenét magyar cimbalmon ad elő, milyen beavatkozásokra kényszerül? - Mindenekelőtt a hangsorokat kell az európai lehetőségekhez igazítani. Új „hangszerelést” a pedálhasználat jelent. - Divatos ma a cimbalom? - Úgy érzem, ráfér még egy kis propaganda. Hollós Máté A napokban mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház Vörösmarty elbeszélő költeményét, a Csongor és Tündét. A főszerepeket Magyar Attila és Kovács Vanda alakítja éder vera felvétele Kikapcsolódás Közhasznú kabaré Zsebrepacsi a Mikroszkópon A minap középiskolában tanító, amúgy osztályfőnök ismerősöm mesélte baráti társaságban, hogy az egyik diák dolgozatában hazánk államformájaként a korrupciós köztársaságot jelölte meg. Szóval - újkeleti kifejezéssel élve - k. u. k. Ugyancsak k. u. k. - vagyis Közhasznú kabaré - egy kacagtató színházi produkció alcíme, amelyet a Mikroszkóp Színpadon mutatnak be, és a Zsebrepacsi főcímet viseli. Sas József direktor állítja, hogy ilyen még nem volt, ezzel a címmel kabarét még nem játszottak, de ez az információ szigorúan bizalmas. Az összeállítás arról szól, hogyan kerültek a hírek élére a lakosságot érintő legvitatottabb témák, mint például: korrupció, privatizáció, maffiaszenzáció, közbiztonság, sikkasztások, gyilkosságok és robbantások. Ha mindezeknek a fonákját is ismerni óhajtja valaki, legyen kisbefektető és vegyen jegyet a nézőtérre - javasolja a rendező. Ha a függöny december 10- én felgördül, a színpadon Markos Zoltán - a Defekt duó egyik tagja - díszleteit láthatja a közönség. A felcsendülő dallamok szerzője szintén a társulat tagja, Heller Tamás. A dramaturg szerepére ez alkalommal Trunkó Barna vállalkozott. Az elhangzó tréfák szerzői között van Körmendi János, Majláth Mikes László, Peterdi Pál, Szilágyi György és Vezda János. A zenekart most is Kertész János vezeti. A tánckar koreográfusa Szakály György. Közreműködik a kabaréban a társulat apraja-nagyja. Megjegyzendő, hogy a közelmúltban meglepetésszerűen szerződött a színházhoz a neveltetés nagyasszonya, Lorán Körmendi János „professzor” az érelmeszesedésről tart elő Lenke. A társulat többségében adást férfi színészei és Gelecsényi Sára is nagy szeretettel fogadták a táncos lábú komikát, aki máris otthon érzi magát közöttük. A Zsebrepacsi jelenetei, villámtréfái feltérképezik Magyarország belpolitikai, gazdasági, kulturális és sportéletét. Nem marad ki a műsorból a humor már hagyományos forrása, a házasélet anyóssal súlyosbítva, a mukahelyi kaland, sőt Hacsek és Sajó „felemelő” párbeszéde sem. Amióta a kabaré előadásainak kivonatai kéthetenként láthatók az egyik kereskedelmi csatorna péntek esti adásában, a kevéssé ismert színészek népszerűsége is megnőtt. Azóta hívják még gyakrabban vendégszerepelni őket az ország távoli szegletébe is. Aj. új bemutató jelenetei is láthatók lesznek majd a televízióban, feltehetően a jövő században, addig életkor Hárman a padon, akik a főváros bevásárlóközpontjait járják. Baranyi László, Lorán Lenke és zelben a Nagymező utcai teát- Heller Tamás Kavran zoltán felvételei rumban. V. A. Akinek a kétezredik év Japánban kezdődik Primadonna hátizsákkal A primadonnák ritkán vallják be, hogy hátizsákkal, edzőcipőben barangolják be a föld egyes kontinenseit csak úgy kíváncsiságból. Dénes Judit, a Budapesti Operettszínház fiatal énekese ezt tette az elmúlt nyáron. Több mint két hónapon át rótta az Amerikai Egyesült Államok tagországait, sikerült 24 államon átutaznia. Lakott diákszállón, kollégiumban és ismerősöknél. Többet látott és tapasztalt a világból, mint aki meghívott szállóvendég kijelölt turistaútvonalon. Igaz, jól beszél angolul és németül, bár ez utóbbit főként az európai turnékon hasznosítja. Februárban a Csárdáskirálynő címszerepét énekelte Hídvégi Miklós produkciójában a müncheni Volkstheaterben. Dénes Judit szerencsés csillagzat alatt született. Bár nem végzett főiskolát, az operettstúdió és az énektanár korrepetálása, valamint a szorgalom együtt meghozta gyümölcsét. Bemutatkozott Iluskaként az Operaház színpadán is a János vitézben. Ez idő tájt öt országban énekel, különböző meghívásoknak tesz eleget december közepéig. Hallja őt a dán, a holland, a német és az osztrák közönség. Közben Székesfehérvárott a Víg özvegyben énekli Valenciát. Strauss-koncertre is készül, az estre december 19-én kerül sor az Erkel Színházban, Fehér András rendezésében. A karácsonyi gála minden esztendőben nagy esemény a bajor fővárosban. Ilyenkor a magyar operett csillagai szórakoztatják a münchenieket. Tizenöt előadáson énekelnek január 6-ig a turné résztvevői, közöttük Dénes Judit. A kétezredik évet Németországban köszöntik a magyar művészek. A vendégjáték végén valamennyien repülőre szállnak, és irány Tokió. A Budapesti Operettszínház megkezdi szokásos vendégjátékát február 13-ig Japánban. (v. a.) Dénes Judit Strauss-estre készül 1999. november 27., szombat Magyar költők megzenésített versei Gál Csaba és Renate Schmidt koncertje Münchenben A „magyar kultúra követeként” él Németországban Gál Csaba zeneszerző. A Tiszántúlon született 1963-ban. A debreceni Kodály Zoltán Konzervatóriumban Adrovicz István tanítványaként végzett gitár szakon. Tagja volt a Debreceni klasszikus gitárzenekarnak, amely számos sikeres koncertet adott itthon és külhonban (Németországban, Angliában, Franciaországban és másutt). Gál Csaba unokája annak a neves Ázsia-kutatónak - Barátosi Lénárth Lajosnak -, aki az 1910-es években részt vett a híres Otto von Geck vezette dán expedícióban. Ez idő alatt bejárták Ázsiát Szmirnától a Bering-szorosig, sokat időztek Szibériában is, ahol Barátosi találkozott egy ott élő emberrel, aki unokája volt a szabadságharc után odahurcolt egyik magyar hadifogolynak. Élményét több helyen publikálta, eredeti naplója Gál Csaba tulajdonában van. A napló érdemes lenne közlésre. Gál Csaba 1986-ban hagyta el az országot és Münchenben telepedett le, ahol híres német színészekkel és zeneszerzőkkel elsősorban magyar költők verseire írt dalokat tolmácsol a német közönségnek. Önálló CD-je is megjelent, amelynek címe: Amíg érzékeny vagy. November 4-én Gál Csaba nagyszabású koncertet adott a neves német színésznővel, Renate Schmidttel. A magyar költők-írók sora, akiknek műve elhangzott az esten, imponálóan hosszú és változatos: Ady, Balassi, Gárdonyi, József Attila, Karinthy Frigyes, Kölcsey Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Ödön von Horváth, Máté Imre, Ráth József, Balázs Zoltán és Füredi Antal. És hogy az időpont nem véletlen, mutatja Gérecz Attila, Tollas Tibor, Illyés Gyula és mások neve. A versek megzenésítését gitárhangra Gál Csaba végezte, az előadás nyelve magyar és német volt. (hankó) Gál Csaba a magyar kultúra követe Németországban