Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
2 Magyar Nemzet Belföld Új szakaszához érkezett az önkormányzatiság Automómia és összefogás Megérett az idő a státustörvény megalkotására, amely a szomszédos országokban élő magyaroknak nyújt kedvezményeket, segítséget az oktatás, a kultúra, a munkavállalás, az egészségügy és néhány szociális területen is - hangsúlyozta Dávid Ibolya a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója záróülésén. Az önkormányzás az önkormányzatiság fejlődésének új szakaszához érkezett - szögezi le az eseményen megfogalmazott zárónyilatkozat. ■ MTI - A tárca olyan kerettörvényt készít elő, amely megszabja a jogosultságok feltételeit, az eljárás menetét, a Magyar Állandó Értekezlet és a társadalmi szervezetek szerepét, meghatározza a kedvezmények körét - szögezte le Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a Magyar Polgármesterek úl. Világtalálkozója záróülésén tegnap. Magyarország európai uniós csatlakozásáról szólva kijelentette: kis népként ugyan, de büszkén érkezünk az EU-ba, olyan népként, amely sokat kapott a keresztény Európából, de sokkal többet tett érte - hangsúlyozta a miniszter asszony a polgármesterek találkozóján. - Szemléletté érett a felismerés, hogy az önállóság, az autonómia nem az elszigetelődés, a partikularizmus, hanem a közös érdekek mentén kibontakozó legszélesebb körű összefogás ösztönzője kell legyen - szögezi le az a zárónyilatkozat, amelyet a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója résztvevői közösen fogalmaztak meg. A dokumentumban többek között az is szerepel, hogy csak a kormányzat, az önkormányzatok és a civil társadalom összehangolt cselekvése gátolhatja meg a negatív tendenciák eluralkodását. A siker záloga az önkormányzatok megítélése szerint - szögezi le a zárónyyatkozat -, hogy törekvéseikhez a kormányzat stabil gazdasági és politikai környezetet biztosítson. A világtalálkozó zárónapján közgyűlést tartott a rendező Magyar Polgármesterek Egyesülete. A testület Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét választotta elnöknek, aki beszámolójában elmondta: a jövőben évenként szeretnének szakkonferenciákat szervezni a határon túl, s emellett tovább kívánják fejleszteni a testvérvárosok közötti kapcsolatrendszert. Josef Rohácék robbantottak Torgyán és Szájer lakása előtt is Aranykéz utca: szlovák gyanúsítottak FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Aranykéz utcai robbantás után megindult nyomozásról Balla elmondta: a magyar rendőrségnek feltűnt, hogy a vizsgált időszakban az egyik közeli szállóból három szlovák és egy cseh állampolgár jelentkezett ki. Az általuk kivett szobában a rendőrök anyagmaradványokra bukkantak, amelyekről kiderült: abból a 4,5 kilogrammnyi robbanóanyagból származnak, amelylyel az Aranykéz utcában álló Polski 126-ost levegőbe röpítették. Az autót hamis papírokkal megvásárló Jozef Hamala szintén szlovák, ő is a Rohác-féle banda tagja. Hamala többször megfordult lakóhelyén ezzel az autóval, sőt a közeli erdőben próbarobbantásokat is végzett - közölte az ezredes. A BRFK szerint a bűnözői csoport számlájára legaláb tíz további - 1998 nyarán és őszén elkövetett - fővárosi robbantás írható, így például a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József, illetve Torgyán József lakásánál, továbbá a VII. kerületi, Kalóztanya nevű szórakozóhelyen történt detonáció. A jogsegélyegyezmény keretében a magyar rendőrség felvette a kapcsolatot a szlovák szervekkel, de mivel azt a választ kapta, hogy a tagok szökésben vannak, Rohác és a banda több tagja ellen nemzetközi körözést adtak ki - közölte Balla Béla. Szabó Mihály ezredes, a vizsgálati főosztály vezetője az 1996-os esetekről elmondta: a rendőrség öt személyt gyanúsít az 1996. október 25-én az Erzsébet téren álló Mercedes felrobbantásával, majd két napra rá a World Car Autószalon, illetve a Don Pepe Pizzéria elleni támadás elkövetésével. Az öt ember közül kettő szabadságvesztését tölti, kettő előzetes letartóztatásban van, s csak egy védekezhet szabadlábon. A rendőrség ismeri a felbujtókat is - közölte az ezredes, hozzátéve: a nyomozásban egy védett tanú részletes vallomása vezetett eredményre. Jakab Géza főkapitány-helyettes a Galamb és a Páva utcában történtekről elmondta, hogy azok nem leszámolás jellegű, szervezett bűnözői körök tevékenységével kapcsolatba hozható események voltak. A Páva utcai gyújtogatás valószínűleg személyes indítékra vezethető vissza, míg a Galamb utcai TNT-s robantás hátterében minden bizonnyal üzleti tevékenységből adódó érdekkülönbség áll. A szlovák kapcsolat nem új keletű. Mint ismeretes, Iván Lexa, a Meciar-éra titokminisztere körül kirobbant botrány kapcsán láttak napvilágot olyan információk, a szlovák titkosszolgálat és a szervezett bűnözői körök hazánk NATO- és EU-csatlakozását igyekeztek megakadályozni azzal, hogy zavaros helyzetet teremtenek Magyarországon. Nem sokkal az Aranykéz utcai robbantás után a magyar rendőrségtől kiszivárgott hírek szerint is előtérbe került a szlovák vonal. Egészségügyi tüntetés országszerte A Hősök terén több ezren, az ország ötven városában pedig további százak vettek részt az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Semmelweis-napi demonstrációján, amelynek célja tárgyalásokat kezdeményezni a kormánnyal, mert véleményük szerint az ez évi költségvetés nem alkalmas az egészségügyi és szociális ágazat működőképességének megőrzésére. ■ Munkatársainktól Az ország valamennyi nagyobb városában megtartották a tüntetést. Szegeden a több mint négyezer egészségügyi dolgozó közül 350-en, Hódmezővásárhelyen és Szentesen mintegy 400-an, Debrecenben körülbelül 450-en vettek részt a demonstráción. A környező települések intézményeinek dolgozói alig képviseltették magukat. Győri tudósítónk két-háromszázra becsülte a résztvevők számát, akik nagyon csendesen, soraikban sok szimpatizánssal tüntettek. Győrött az orvosi kamara és a nyugdíjasszövetség is csatlakozott a demonstrációhoz. Szegeden a klinikák dolgozói nem tüntettek, a szónokok a kiégési szindrómára hívták fel a figyelmet, mert a hiányzó munkaerőt csak egymás helyettesítésével tudják pótolni. A Hősök terén több ezren vettek részt a tüntetésen, kék léggömbökkel, zászlókkal és szegfűkkel. „Ma mi gyógyítunk, holnap ki?”, „Nem csak élni, megélni is kell valamiből”, „Nálad lehet hivatástudattal fizetni?” feliratú táblákkal. A szolidaritásukat kifejező taxisok dudálással üdvözölték a demonstrálókat. Megkezdődött a magyar reformátusok világtalálkozója Büszkék lehetünk a megmaradásunkra FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Ha nincs Károli Gáspár, akkor, ma ki tudja, milyen nyelvet beszélnénk. Azóta magyarul olvassuk az Isten igéjét, magyarul szól a prédikáció. Hozzátette: a magyar nyelv a megmaradást jelenti. Orbán Viktor utalt rá, hogy az összejövetel jó alkalom arra, hogy a résztvevők keresztyén módon tartsanak számvetést, önvizsgálatot és noha az elmúlt századokra visszatekintve a puszta megmaradásra lehetünk a legbüszkébbek, tudni kell, hogy a gondviselés nélkül mindez nem történhetett volna meg. Egyházaink a jövőhöz tartoznak, nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Ma is nagy szükség van keresztyén szellemű iskolákra, szociális intézményekre, de amivel a reformátusok a leginkább gyarapíthatják a nemzet életét, az a gyökerek ápolása, a forrás tisztán tartása - fogalmazott a miniszterelnök. - Kádárok, Rákosik, Kun Bélák után végre lehetőség van helyreállítani a magyar történelmi folytonosságot, visszatérhetünk Istenhez és egymáshoz - szögezte le beszédében Tőkés László püspök. Hozzátette:mindezek ellenére még ma is viaskodni kell a kommunisták politikai és gazdasági hatalmával. Tőkés utalt rá, hogy a kommunizmus bűneiért eddig még sehol nem kértek bocsánatot a magyarságtól, ugyanakkor az őszinte társadalmi megbánást követő társadalmi megbékélés után végre ki kell lépni „az elveszített” XX. századból. Tőkés László végül reményét fejezte ki, hogy a találkozó nyújtotta belső megújulás, lelki ébredés útján a „szétszakított nemzet, határmódosítás nélkül végre egyesülhet”. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója részeként egyebek mellett ma tartják a magyar református iskolák napját a Baár-Madas gimnáziumban, illetve július 5-én koszorúznak a millenniumi emlékműnél. Hegedűs Lóránd avatta fel a Kálvin-szobrotFotó: Burger Zsolt 2100. július 1., szombat Jövőre kezdődik a metróépítés Ha a szocialistákkal sikerül még néhány megoldatlan kérdést tisztázni, a fővárosi önkormányzat jövőre belevág a 4-es metró építésébe - jelentette ki tegnap Demszky Gábor főpolgármester. A tervek szerint először a felszíni rendezést oldják meg, s csak utána kezdenek hozzá négy mélyállomás kialakításához. A PÁL - Dél-Buda közlekedése olyanynyira leromlott, hogy nem várhatnak tovább az építkezéssel. A Bocskai úti, Móricz Zsigmond körtéri, Szent Gellért téri és Baross téri állomások kialakítására, a terek újjáépítésére és a Bartók Béla út felújítására mintegy harmincmilliárd forintot biztosít a főváros - mondta a főpolgármester. Lapunk kérdésére Demszky úgy fogalmazott: a közlekedési gondok súlyosságára tekintettel nem várhatnak a marasztalási metróper lezárultáig sem, bízik abban, hogy az érvényes szerződés alapján az állam biztosítja mjd a szükséges forrásokat. Mint ismeretes, a kormány 1998 őszén mondta fel az előző kormány által kötött szerződést. A főváros emiatt beperelte a magyar államot, a bíróság pedig megállapította a szerződés érvényességét. A fizetésre kötelező marasztalási perben azonban még elsőfokú döntés sem született. A kabinet leginkább azt nehezményezi, hogy elődye a kormányváltás előtt néhány héttel hogyan köthetett olyan szerződést, amely több tízmilliárd forinttal évekre előre megterhelte a központi költségvetést. Tegnap Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP frakcióvezetője a beruházásról úgy vélekedett, hogy azt a szocialisták csak abban az esetben támogatják, ha fontosabb területekről nem kell elvonni pénzt. A fejlesztéseket nem szabad egy helyre koncentrálni, továbbra is csökkenteni kell a földutak számát, javítani kell a csatornázottsági állapotokon, és folytatni kell a belső kerületek városrehabilitációját - tette hozzá Elmondta, ezekben a kérdésekben egyeztetnek a szabad demokratákkal, ha sikerül megállapodniuk, júliusban - amikor az ügyről a közgyűlés tárgyal - igennel szavaznak a metróberuházás elkezdésére. Korlátozott ingatlanszerzés Folytatás az 1. oldalról A mostani intézkedéseket a termőföldről szóló törvény, illetve a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló kormányrendelet alapozza meg. Utóbbi szerint akkor engedélyezhető a külföldiek vásárlása, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. A közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. Bíróság előtt támadható, ám akkor a felperesnek kell bizonyítania, hogy tulajdonszerzése valóban nem sért közérdeket. Grespire kiemelte: rugalmasan kezelik a kérelmeket, és a jogszabályok alapján - az eddigi gyakorlattól eltérően - nem kérik az önkormányzatok nynatkozatát, s minden egyes kérelmet egyedüeg bírálnak el. A joggyakorlat kiterjed az eddig el nem bírált folyamatban lévő ügyekre is. Főszabály, hogy országonként évi húsz budapesti ingatlan tulajdonszerzését engedélyezik. Amennyiben egy ország állampolgárai kimerítették ezt a keretet, de igazolják, hogy vásárlásuk nem sért közérdeket, a vásárlás húsz fölé is emelkedhet A határon túli magyarok helyzetét külön mérlegelik. Kivételes elbírálás alá esnek Ausztria kivételével a szomszédos országba tartozók, és a vitág más országaiban élő magyarok, bár utóbbiak esetében szigorúbban mérlegelnek majd. Külön fogják vizsgálni azokat a speciális eseteket, amelyekben például vegyes vagy közös tulajdon van, vagy önálló vállalkozóként letelepedett külföldi nyújt be vásárlási kérelmet A hivatalvezető tisztában van azzal, hogy perek százaira kell felkészülnie, azonban úgy véli, hogy a szerzési korlátozást egészen hazánk EU-csatlakozásáig fenn kell tartani. Ha nem válna be az új gyakorlat, akkor viszont a tapasztalatok alapján módosítani kell - tette hozzá Grespik László. Weinwurm Árpád, a Fidesz fővárosi képviselője egy olyan, támogatásra méltó határozatnak nevezte a Fővárosi Közigazgatási Hivatal döntését, amelyet már régen be kellett volna vezetni. Kijelentette: reméli, hogy a rendeletnek az ingatlanpiaconjótékony szabályozó ereje” lesz. Másként vélekedett Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Mint mondta, furcsa szemlélet kezd kialakulni a Fővárosi Közigazgatási Hivatalban, ahol - szerinte - az önmagát főispánnak tartó közigazgatási vezető egy újabb megkérdőjelezhető döntést hozott. Elismerte, hogy minden országnak védenie kell az érdekeit, úgy vélte azonban, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén így mégsem lehet nyitott szemléletű várospolitikát kialakítani. Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakciójának vezetője közölte: a szabályozás alkotmányellenesnek tűnik, ugyanis a legfelsőbb szintű jogszabály nem tartalmaz iyen kitételt. A megvásárolható ingatlanok számának maximálását is önkényesnek tartja. Az államnak ugyan érdekében állhat iyen jellegű szabályozás kidolgozása, de az semmiképp sem a közigazgatási hivatal vezetőjének jogköre - mutatott rá, majd hozzátette: a szabad demokraták tanulmányozni fogják a szabályozást, és elképzelhető, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) időszerűnek és politikaiiag helyesnek tartja a döntést, mert a pénzügyi befektetői körök így nem a fiataloktól és a családoktól veszik el a lakáshoz jutás lehetőségét, és van esély rá, hogy a város települési kultúrája fennmaradjon. A döntés az ingatlanárak csökkenését is magával hozhatja - vélte a képviselő, hozzátéve, hogy ez persze az egyes kvótákon belül áremelkedést fog jelenteni, ami azonban már nem rontja a magyar családok esélyeit A Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatai szerint 1996. okóber 31-e és 1999. december 31-e között összesen 6520 „külföldi” ingatlanszerzési kérelem érkezett, és 5557-en vásároltak is. Az adásvételek többségében lakás és családi ház cserélt gazdát. Az évek óta tartó tendencia szerint a legtöbb ingatlanvevő német, izraeli, román, jugoszláv, kínai, osztrák és ukrán állampolgár volt. Az idén május 31-ig több mint 700 kérelem érkezett, ebből 458 tulajdonszerzést engedélyeztek, mintegy 250 még folyamatban van. Az első öt hónapban izraeliek vásárolták a legtöbb ingatlant, s a piacon „megjelentek” az amerikaiak is. A legtöbb tranzakció a VII. kerületben zajlott, de sok külföldi vevőt fogadott az V., a VI. és a XIII. kerület is.