Magyar Nemzet, 2000. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2 Magyar Nemzet Belföld Új szakaszához érkezett az önkormányzatiság Automómia és összefogás Megérett az idő a státustörvény megalkotására, amely a szomszédos országokban élő magyaroknak nyújt kedvezmé­nyeket, segítséget az oktatás, a kultúra, a munkavállalás, az egészségügy és néhány szociális területen is - hangsú­lyozta Dávid Ibolya a Magyar Polgármesterek III. Világta­lálkozója záróülésén. Az önkormányzás az önkormányzati­ság fejlődésének új szakaszához érkezett - szögezi le az eseményen megfogalmazott zárónyilatkozat. ■ MTI - A tárca olyan kerettörvényt készít elő, amely megszabja a jogosultságok feltételeit, az el­járás menetét, a Magyar Állan­dó Értekezlet és a társadalmi szervezetek szerepét, meghatá­rozza a kedvezmények körét - szögezte le Dávid Ibolya igaz­ságügy-miniszter a Magyar Pol­gármesterek úl. Világtalálkozó­ja záróülésén tegnap. Magyarország európai uniós csatlakozásáról szólva kijelen­tette: kis népként ugyan, de büszkén érkezünk az EU-ba, olyan népként, amely sokat ka­pott a keresztény Európából, de sokkal többet tett érte - hang­súlyozta a miniszter asszony a polgármesterek találkozóján. - Szemléletté érett a felisme­rés, hogy az önállóság, az auto­nómia nem az elszigetelődés, a partikularizmus, hanem a közös érdekek mentén kibontakozó legszélesebb körű összefogás ösztönzője kell legyen - szögezi le az a zárónyilatkozat, amelyet a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója résztvevői kö­zösen fogalmaztak meg. A do­kumentumban többek között az is szerepel, hogy csak a kor­mányzat, az önkormányzatok és a civil társadalom összehan­golt cselekvése gátolhatja meg a negatív tendenciák eluralko­dását. A siker záloga az önkor­mányzatok megítélése szerint - szögezi le a zárónyyatkozat -, hogy törekvéseikhez a kor­mányzat stabil gazdasági és po­litikai környezetet biztosítson. A világtalálkozó zárónapján közgyűlést tartott a rendező Magyar Polgármesterek Egye­sülete. A testület Gémesi Györ­gyöt, Gödöllő polgármesterét választotta elnöknek, aki be­számolójában elmondta: a jö­vőben évenként szeretnének szakkonferenciákat szervezni a határon túl, s emellett tovább kívánják fejleszteni a testvérvá­rosok közötti kapcsolatrend­szert. Josef Rohácék robbantottak Torgyán és Szájer lakása előtt is Aranykéz utca: szlovák gyanúsítottak FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Aranykéz utcai robbantás után megindult nyomozásról Balla elmondta: a magyar rend­őrségnek feltűnt, hogy a vizsgált időszakban az egyik közeli szál­lóból három szlovák és egy cseh állampolgár jelentkezett ki. Az általuk kivett szobában a rend­őrök anyagmaradványokra buk­kantak, amelyekről kiderült: ab­ból a 4,5 kilogrammnyi robba­nóanyagból származnak, amely­­lyel az Aranykéz utcában álló Polski 126-ost levegőbe röpítet­ték. Az autót hamis papírokkal megvásárló Jozef Hamala szin­tén szlovák, ő is a Rohác-féle banda tagja. Hamala többször megfordult lakóhelyén ezzel az autóval, sőt a közeli erdőben próbarobbantásokat is végzett - közölte az ezredes. A BRFK szerint a bűnözői csoport számlájára legaláb tíz további - 1998 nyarán és őszén elkövetett - fővárosi robbantás írható, így például a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József, illetve Torgyán József lakásánál, továbbá a VII. kerületi, Kalóztanya nevű szóra­kozóhelyen történt detonáció. A jogsegélyegyezmény keretében a magyar rendőrség felvette a kapcsolatot a szlovák szervek­kel, de mivel azt a választ kapta, hogy a tagok szökésben vannak, Rohác és a banda több tagja el­len nemzetközi körözést adtak ki - közölte Balla Béla. Szabó Mihály ezredes, a vizsgálati főosztály vezetője az 1996-os esetekről elmondta: a rendőrség öt személyt gyanúsít az 1996. október 25-én az Er­zsébet téren álló Mercedes fel­­robbantásával, majd két napra rá a World Car Autószalon, il­letve a Don Pepe Pizzéria elleni támadás elkövetésével. Az öt ember közül kettő szabadság­­vesztését tölti, kettő előzetes letartóztatásban van, s csak egy védekezhet szabadlábon. A rendőrség ismeri a felbujtókat is - közölte az ezredes, hozzáté­ve: a nyomozásban egy védett tanú részletes vallomása veze­tett eredményre. Jakab Géza főkapitány-he­lyettes a Galamb és a Páva ut­cában történtekről elmondta, hogy azok nem leszámolás jel­legű, szervezett bűnözői körök tevékenységével kapcsolatba hozható események voltak. A Páva utcai gyújtogatás valószí­nűleg személyes indítékra ve­zethető vissza, míg a Galamb utcai TNT-s robantás hátteré­ben minden bizonnyal üzleti te­vékenységből adódó érdekkü­lönbség áll. A szlovák kapcsolat nem új ke­letű. Mint ismeretes, Iván Lexa, a Meciar-éra titokminisz­tere körül kirobbant botrány kapcsán láttak napvilágot olyan információk, a szlovák titkosszolgálat és a szervezett bűnözői körök hazánk NATO- és EU-csatlakozását igyekeztek megakadályozni azzal, hogy za­varos helyzetet teremtenek Ma­gyarországon. Nem sokkal az Aranykéz utcai robbantás után a magyar rendőrségtől kiszivár­gott hírek szerint is előtérbe került a szlovák vonal. Egészségügyi tüntetés országszerte A Hősök terén több ezren, az ország ötven városában pedig további százak vettek részt az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Semmel­­weis-napi demonstrációján, amelynek célja tárgyaláso­kat kezdeményezni a kor­mánnyal, mert véleményük szerint az ez évi költségve­tés nem alkalmas az egész­ségügyi és szociális ágazat működőképességének meg­őrzésére. ■ Munkatársainktól Az ország valamennyi nagyobb városában megtartották a tün­tetést. Szegeden a több mint négyezer egészségügyi dolgozó közül 350-en, Hódmezővásár­helyen és Szentesen mintegy 400-an, Debrecenben körülbe­lül 450-en vettek részt a de­monstráción. A környező tele­pülések intézményeinek dolgo­zói alig képviseltették magukat. Győri tudósítónk két-három­­százra becsülte a résztvevők számát, akik nagyon csende­sen, soraikban sok szimpati­zánssal tüntettek. Győrött az orvosi kamara és a nyugdíjas­­szövetség is csatlakozott a de­monstrációhoz. Szegeden a kli­nikák dolgozói nem tüntettek, a szónokok a kiégési szindrómá­ra hívták fel a figyelmet, mert a hiányzó munkaerőt csak egy­más helyettesítésével tudják pótolni. A Hősök terén több ezren vettek részt a tüntetésen, kék léggömbökkel, zászlókkal és szegfűkkel. „Ma mi gyógyítunk, holnap ki?”, „Nem csak élni, megélni is kell valamiből”, „Nálad lehet hivatástudattal fi­zetni?” feliratú táblákkal. A szo­lidaritásukat kifejező taxisok dudálással üdvözölték a de­­monstrálókat. Megkezdődött a magyar reformátusok világtalálkozója Büszkék lehetünk a megmaradásunkra FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Ha nincs Károli Gáspár, ak­kor, ma ki tudja, milyen nyelvet beszélnénk. Azóta magyarul ol­vassuk az Isten igéjét, magyarul szól a prédikáció. Hozzátette: a magyar nyelv a megmaradást je­lenti. Orbán Viktor utalt rá, hogy az összejövetel jó alkalom arra, hogy a résztvevők keresztyén módon tartsanak számvetést, önvizsgálatot és noha az elmúlt századokra visszatekintve a puszta megmaradásra lehetünk a legbüszkébbek, tudni kell, hogy a gondviselés nélkül mind­ez nem történhetett volna meg.­­ Egyházaink a jövőhöz tar­toznak, nem a múltat őrzik, ha­nem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Ma is nagy szük­ség van keresztyén szellemű is­kolákra, szociális intézmények­re, de amivel a reformátusok a leginkább gyarapíthatják a nemzet életét, az a gyökerek ápolása, a forrás tisztán tartása - fogalmazott a miniszterelnök. - Kádárok, Rákosik, Kun Bé­lák után végre lehetőség van helyreállítani a magyar történel­mi folytonosságot, visszatérhe­tünk Istenhez és egymáshoz - szögezte le beszédében Tőkés László püspök. Hozzátette:­­mindezek ellenére még ma is viaskodni kell a kommunisták politikai és gazdasági hatalmá­val. Tőkés utalt rá, hogy a kom­munizmus bűneiért eddig még sehol nem kértek bocsánatot a magyarságtól, ugyanakkor az őszinte társadalmi megbánást követő társadalmi megbékélés után végre ki kell lépni „az elve­szített” XX. századból. Tőkés László végül reményét fejezte ki, hogy a találkozó nyújtotta belső megújulás, lelki ébredés útján a „szétszakított nemzet, határmódosítás nélkül végre egyesülhet”. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója részeként egyebek mellett ma tartják a magyar református iskolák napját a Baár-Madas gimnázi­umban, illetve július 5-én ko­szorúznak a millenniumi em­lékműnél. Hegedűs Lóránd avatta fel a Kálvin-szobrot­Fotó: Burger Zsolt 21­00. július 1., szombat Jövőre kezdődik a metróépítés Ha a szocialistákkal sikerül még néhány megoldatlan kérdést tisztázni, a fővárosi önkormányzat jövőre belevág a 4-es metró építésébe - jelentette ki tegnap Demszky Gábor főpolgármes­ter. A tervek szerint­ először a felszíni rendezést oldják meg, s csak utána kezdenek hozzá négy mélyállomás kialakításához. A PÁL - Dél-Buda közlekedése olyany­­nyira leromlott, hogy nem várhat­nak tovább az építkezéssel. A Bocskai úti, Móricz Zsigmond körtéri, Szent Gellért téri és Ba­ross téri állomások kialakítására, a terek újjáépítésére és a Bartók Béla út felújítására mintegy har­­mincmilliárd forintot biztosít a főváros - mondta a főpolgármes­ter. Lapunk kérdésére Demszky úgy fogalmazott: a közlekedési gondok súlyosságára tekintettel nem várhatnak a marasztalási metróper lezárultáig sem, bízik abban, hogy az érvényes szerző­dés alapján az állam biztosítja m­jd a szükséges forrásokat. Mint ismeretes, a kormány 1998 őszén mondta fel az előző kor­mány által kötött szerződést. A főváros emiatt beperelte a ma­gyar államot, a bíróság pedig megállapította a szerződés érvé­nyességét. A fizetésre kötelező marasztalási perben azonban még elsőfokú döntés sem szüle­tett. A kabinet leginkább azt ne­hezményezi, hogy elődye a kor­mányváltás előtt néhány héttel hogyan köthetett olyan szerző­dést, amely több tízmilliárd fo­rinttal évekre előre megterhelte a központi költségvetést. Tegnap Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP frakcióvezetője a beruházásról úgy vélekedett, hogy azt a szocialisták csak ab­ban az esetben támogatják, ha fontosabb területekről nem kell elvonni pénzt. A fejlesztéseket nem szabad egy helyre koncent­rálni, továbbra is csökkenteni kell a földutak számát, javítani kell a csatornázottsági állapoto­kon, és folytatni kell a belső kerü­letek városrehabilitációját - tette hozzá Elmondta, ezekben a kér­désekben egyeztetnek a szabad demokratákkal, ha sikerül megál­lapodniuk, júliusban - amikor az ügyről a közgyűlés tárgyal - igen­nel szavaznak a metróberuházás elkezdésére. Korlátozott ingatlanszerzés Folytatás az 1. oldalról A mostani intézkedéseket a ter­mőföldről szóló törvény, illetve a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló kormányrendelet alapozza meg. Utóbbi szerint akkor enge­délyezhető a külföldiek vásárlá­sa, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. A közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. Bíróság előtt támadható, ám ak­kor a felperesnek kell bizonyíta­nia, hogy tulajdonszerzése való­ban nem sért közérdeket. Grespire kiemelte: rugalmasan kezelik a kérelmeket, és a jogsza­bályok alapján - az eddigi gya­korlattól eltérően - nem kérik az önkormányzatok nynatkozatát, s minden egyes kérelmet egyedüeg bírálnak el. A joggyakorlat kiter­jed az eddig el nem bírált folya­matban lévő ügyekre is. Fősza­bály, hogy országonként évi húsz budapesti ingatlan tulajdonszer­zését engedélyezik. Amennyiben egy ország állampolgárai kimerí­tették ezt a keretet, de igazolják, hogy vásárlásuk nem sért közér­deket, a vásárlás húsz fölé is emelkedhet A határon túli ma­gyarok helyzetét külön mérlege­lik. Kivételes elbírálás alá esnek Ausztria kivételével a szomszé­dos országba tartozók, és a vitág más országaiban élő magyarok, bár utóbbiak esetében szigorúb­ban mérlegelnek majd. Külön fogják vizsgálni azokat a speciális eseteket, amelyekben például ve­gyes vagy közös tulajdon van, vagy önálló vállalkozóként letele­pedett külföldi nyújt be vásárlási kérelmet A hivatalvezető tisztá­ban van azzal, hogy perek százai­ra kell felkészülnie, azonban úgy véli, hogy a szerzési korlátozást egészen hazánk EU-csatlako­zásáig fenn kell tartani.­­ Ha nem válna be az új gya­korlat, akkor viszont a tapaszta­latok alapján módosítani kell - tette hozzá Grespik László. Weinwurm Árpád, a Fidesz fővárosi képviselője egy olyan, tá­mogatásra méltó határozatnak ne­vezte a Fővárosi Közigazgatási Hi­vatal döntését, amelyet már régen be kellett volna vezetni. Kijelentet­te: reméli, hogy a rendeletnek az ingatlanpiacon­­jótékony szabá­lyozó ereje” lesz. Másként véleke­dett Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Mint mondta, furcsa szemlélet kezd ki­alakulni a Fővárosi Közigazgatási Hivatalban, ahol - szerinte - az önmagát főispánnak tartó köz­­igazgatási vezető egy újabb meg­kérdőjelezhető döntést hozott. El­­ismerte, hogy minden országnak védenie kell az érde­keit, úgy vélte azonban, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén így még­sem lehet nyitott szemléletű vá­rospolitikát kialakítani. Bőhm András, az SZDSZ fővá­rosi frakciójának vezetője közöl­te: a szabályozás alkotmányelle­nesnek tűnik, ugyanis a legfel­sőbb szintű jogszabály nem tar­talmaz iyen kitételt. A megvásá­rolható ingatlanok számának ma­ximálását is önkényesnek tartja. Az államnak ugyan érdekében állhat iyen jellegű szabályozás kidolgozása, de az semmiképp sem a közigazgatási hivatal veze­tőjének jogköre - mutatott rá, majd hozzátette: a szabad de­mokraták tanulmányozni fogják a szabályozást, és elképzelhető, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) idő­szerűnek és politikaiiag helyes­nek tartja a döntést, mert a pénz­ügyi befektetői körök így nem a fiataloktól és a családoktól ve­szik el a lakáshoz jutás lehetősé­gét, és van esély rá, hogy a város települési kultúrája fennmarad­jon. A döntés az ingatlanárak csökkenését is magával hozhatja - vélte a képviselő, hozzátéve, hogy ez persze az egyes kvótákon belül áremelkedést fog jelenteni, ami azonban már nem rontja a magyar családok esélyeit A Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatai szerint 1996. okóber 31-e és 1999. december 31-e között összesen 6520 „külföldi” ingat­lanszerzési kérelem érkezett, és 5557-en vásároltak is. Az adásvé­telek többségében lakás és csalá­di ház cserélt gazdát. Az évek óta tartó tendencia szerint a legtöbb ingatlanvevő német, izraeli, ro­mán, jugoszláv, kínai, osztrák és ukrán állampolgár volt. Az idén május 31-ig több mint 700 kére­lem érkezett, ebből 458 tulajdon­­szerzést engedélyeztek, mintegy 250 még folyamatban van. Az el­ső öt hónapban izraeliek vásárol­ták a legtöbb ingatlant, s a pia­con „megjelentek” az amerikaiak is. A legt­öbb tranzakció a VII. ke­rületben zajlott, de sok külföldi vevőt fogadott az V., a VI. és a XIII. kerület is.

Next