Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

ttMMMMMNHMNHHMNMHnHMMMMMHMMMHMMMNMMMHMNMNMi APEH-vezetők az olajbizottság előtt H­RFOt­.NYi Huba________________ A­z olajbizottság mai ülésének napirendjén az APEH volt és jelenlegi vezetőinek - Minarik György, Pitti Zoltán, Kékesi László, Simicska Lajos, Vida Ildikó - meg­hallgatása szerepel. Lentner Csaba, a testület MIÉP-es tagja szerint az adóhatóság sokáig tétlenül szem­lélte az olajbűnözés terjedését, így „pszichikai bűnrészességet” vállalt abban. A képviselő lapunknak elmond­ta: csak 1997-ben vetődött fel, hogy a hamisított okiratok és fan­tomvállalkozások kiszűrése érde­kében a hatóságok - így az APEH is - hozzáférhessenek a lopott, illetve elveszített közokiratok nyilvántar­tásához. Lentner szintén problé­másnak látja az áfa-visszaigénylé­sek jogosságának ellenőrzését is. Egy birtokába került dokumen­tumra hivatkozva elmondta, hogy az APEH a kilencvenes évek elején mindössze a kiutalások két száza­lékát ellenőrizte, holott tizenöt­húsz százalékos arány lett volna in­dokolt. Nagypál István, az APEH­ fővá­rosi igazgatóságának egykori ellen­őrzési igazgatóhelyettese - akit az olajbizottság korábban meghallga­tott - már 1993-ban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a tömegesen je­len lévő fantomcégeknek kulcssze­repük van az olajos és áfás vissza­élésekben. Megoldási javaslatait ak­kor mégis félresöpörték, sőt, állásá­ból is eltávolították. Az adószakértő lapunk múlt szerdai számában megjelent interjújából kiderült: ész­revételeit azután tette meg, hogy őt és revizorait 1993 augusztusában szabadságra küldték. Ez alatt az egy hónap alatt több mint tízmilliárd forint áfa-visszaigénylést fizettek ki a cégek előzetes ellenőrzése nélkül, részben fiktív vállalkozásoknak. Az olajbizottság mai ülésén vár­hatóan foglalkoznak majd a testü­let munkájának ütemezésével is. Mint arról beszámoltunk, a bizott­ság legutóbb az év végéig tervezett munkatervet fogadta el, ám a par­lament által a múlt héten elfoga­dott módosító indítvány értelmé­ben a bizottságnak november 30-ig kell befejeznie tevékenységét. Fidesz-döntés az átlépésről Az Európai Néppárthoz csatlakozik a legnagyobb magyar kormányerő A Fidesz országos elnöksége - az országos választmány döntése alapján - kezdeményezi a párt felvételét a konzervatív-keresz­ténydemokrata szervezeteket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A választmány támogatja a diákhitel bevezetésével kap­csolatos javaslatot, amelyet várhatóan jövő szeptembertől min­den első diplomás hallgató felvehet. A testület feloszlatta a Fi­desz hódmezővásárhelyi csoportját.­ ­ Rí Azsovirs Lívia______________ E gyhangúlag úgy döntött szom­baton a Fidesz országos vá­lasztmánya: az elnökség kezdemé­nyezze a vezető kormánypárt társult tagként történő felvételét az Európai Néppártba (EPP). - Az ország nem­zeti és külgazdasági érdekeit is szol­gálja, ha a Fidesz az EPP tagjává vá­lik - indokolta a döntést Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, a Külügymi­nisztérium politikai államtitkára. Az EPP jelenleg az Európa Parlament legnagyobb frakciója, amelynek be­folyása meghatározó az EU-csat­­lakozás kérdésében. Németh Zsolt szerint jogos a re­mény, hogy a szervezet elnöksége a közeljövőben kedvezően bírálja el a tagfelvételi kérelmet. Ugyanakkor a döntés akkor válik hatályossá, ha a Fidesz jövő évi kongresszusa is hatá­roz a kérdésben. Az alelnök közölte: mivel Magyarország egyelőre még nem EU-tagállam, a Fidesz csak tár­sult tagja lesz az EPP-nek, ám ugyanolyan jogosítványok illetik meg, mint a teljes jogú tagszerveze­teket. A döntésről még a hét végén értesítették a Liberális Internacioná­­lét (LI), amelynek a Fidesz jelenleg még tagja. Németh Zsolt hangsú­lyozta: a Fidesz és az LI között nem okoz konfliktust a szervezetváltás. Megjegyezte azt is: a szervezet tiszt­újító közgyűlésére szóló jelöléseket a Fidesz visszavonja. Pokorni Zoltán oktatási minisz­ter, a párt alelnöke a diákhitellel kapcsolatos javaslatot ismertette a választmánnyal. A diákhitel 2001 szeptemberétől minden első diplo­más hallgató számára hozzáférhető lesz. Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a konstrukció értelmében nincs hitel­bírálás, vagyis az a diákoknak alanyi jogon jár. A visszafizetést a hallgatók az egyetem, illetve a főiskola elvégzé­se után kezdenék meg. A hitel össze­ge legfeljebb havi 21 ezer forint len­ne, amely a tíz hónapos szorgalmi időszakban járna. A mintegy 260 ezer diákot egy százszázalékos álla­mi tulajdonban lévő hitelszövetke­zet, a Diák Hitelintézet tömörítené, amely kereskedelmi banktól venne fel hiteleket, a törlesztőrészleteket pedig az APEH szedi be. A törlesztés a diploma után munkába álló fiatal jövedelmének mintegy hat százaléka lenne, a viszszafizetés pedig jövede­lemarányosan történne. Pokorni Zoltán rámutatott: a hitelkonstruk­ció elsősorban a kistelepülésen élők­nek, a többgyermekes családoknak nyújt segítséget. A választmány feloszlatta a hód­mezővásárhelyi Fidesz-csoportot, amely megítélése szerint a párt poli­tikájával ellentétes tevékenységet folytatott. A feloszlatott csoport ko­rábbi és jelenlegi vezetője is úgy véli: azért oszlatták föl őket, mert nem hajlandóak Rapcsák Andrást támo­gatni az időközi választáson. Szerin­tük a csoport feloszlatása alapsza­bály-ellenesen történt, ugyanis ne­kik is jelen kellett volna lenniük az ülésen. Várhegyi Attila választmányi elnök azonban leszögezte: az ülés elején a testület arról döntött, hogy az érintettek részt vehetnek a tanács­kozáson. Mádai nem bántaná az MSZP-t­ ­ Kis Fr.rf.nc__________________C­ sak az MSZP fogalmazta meg az SZDSZ-en kívül egyértelmű cél­ként a jelenlegi kormány leváltását, ezért ostobaságnak tartom, ha a szo­cialistákat bántjuk - nyilatkozta la­punknak Mádai Péter szabad demok­rata országgyűlési képviselő. A volt ügyvivő szerint helytelen stratégia lenne az egyenlő távolságtartás a Fi­­desztől és az MSZP-től, mivel az SZDSZ-nek - az önállóság megtartása mellett - 2002 után is a szocialistákkal kell együttműködnie.­­ Az előző cik­lusban beigazolódott, hogy a lényegi kérdésekben megtaláljuk a közös ne­vezőt, az 1994-98 közötti időszakban jól tudtunk közösen kormányozni - vélekedett Mádai Péter. A politikus úgy látja: Demszky Gá­bor irányításával jó esélye lehet a párt­nak a megújulásra, ugyanakkor koc­kázatot jelent, hogy egy esetleges vá­lasztási vereség után veszélybe kerül­het a főpolgármesteri poszt is. Mádai csak részben tartja megalapozottnak az SZDSZ vezetésével szemben Demszky által megfogalmazott éles kritikát. Mint mondta: az utóbbi tíz évben a főpolgármester a frakciónak ugyan nem volt tagja, de az ügyvivői testület munkájában ő is tevékenyen részt vett. A képviselő szerint Kuncze Gá­bor frakcióvezető és Demszky Gábor egyaránt nagy értéke a pártnak, ezért a tisztújító küldöttgyűlésig fel kellene oldani a kettejük közötti fe­szültséget. C Káros a negatív kampány Érzékelhetővé kell tenni a gazdasági növekedést Hatodik alkalommal futott ki a Polgári Gondola szombaton. A rendezvény egyik előadójaként Martonyi János külügyminiszter hihetetlenül károsnak ítélte azt a negatív kampányt, amely rend­szerint belpolitikai célok szolgálatában indul, s az ország külföldi megítélésének rombolásával jár együtt.­ ­ Tábori Gabriella________________ a Magyarország hosszú távon képes tartani a nemzeti összter­mék jelenlegi 5-6 százalékos növeke­dési ütemét, akkor lehetősége nyílik arra, hogy gazdasági szempontból utolérje az Európai Uniót - állapította meg Martonyi János a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete által szer­vezett VI. Polgári Gondolán. A kül­ügyminiszter úgy fogalmazott: „Van egy bizonyos fáziskésés abban, aho­gyan a vitathatatlanul jó gazdasági eredmények átmennek a köztudatba és az emberek egyéni értékelésébe”. Ezért Martonyi szerint nem csupán a makromutatók javítása a cél, hanem az emberek közérzetének javítása is. Ebből a szempontból is hihetetlenül károsnak ítélte azt a mintegy tíz éve folyó negatív kampányt, amely több­nyire belpolitikai célok szolgálatában indul, s az ország külföldi megítélésé­nek rombolásával jár együtt. A kül­ügyminiszter hangsúlyozta: a szélső­jobb­oldaláról is tapasztalható a nega­tív propaganda, amely a demokráciá­hoz alapvetően szükséges bírálat ha­tárát túllépve sérti az ország érdekeit. - Az egyesület tagjai is voltak már el­lenzékben, mégsem léptek át ezen a határon - szögezte le. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, egykori jegybankelnök beszédében kitért arra, hogy a műszaki fejlődést, innovációt jelző kreativitási listán Magyarország Franciaországot meg­előzve, Japán mögött helyezkedik el. A makromutatók alakulását taglalva kijelentette: a politikai nézeteltérések elkerülése miatt olyan gazdasági nö­vekedést jelző adatokra van szükség, amelyek a valóságosan elkölthető jö­vedelmekhez arányíthatók, mivel az emberek a kormány által említett 5-6 százalékos növekedési ütemnél ki­sebb javulást érzékelnek. Bod Péter Ákos ennek okaként jelölte meg azt, hogy a magyar GDP egy része a kül­földi cégek által külföldi háztartások­ba jut.­­ Martonyi János és Bod Péter Ákos egyaránt úgy látja, hogy a gazdasági növekedést a lakosság még csak kisebb részben érzékeli fotómű­-koszticsák szilárd 2000. október 2., hétfő­ Belföld -Magyar Nemzeti Rovatvezető: Szerető Szabolcs MEGALAKULT a Fidesz új hódmezővásárhelyi csoportja szombaton es­te , miután az országos választmány feloszlatta a korábbi szer­vezetet - tájékoztatták az alapítók az MTI-t. A 14 alapító tag Vinnai István vállalkozót választotta elnöknek. A csoport veze­tője elmondta: az alapítók nem voltak tagjai a választmány ál­tal feloszlatott szervezetnek, önkormányzati képviselő nincs a tagok között. Torgyán bizakodik Szövetkezetek üzleti alapon 08 Ráthonyi 7.SZI­T________________________ A múlt heti parlamenti vita el­lenére egyértelmű, hogy az FKGP és a Fidesz megszavazza a szövetkezeti üzletrésszel kapcsola­tos törvényjavaslatokat - jelentette ki tegnap Torgyán József földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter a hajdú-bihari Kokadon, ahol a településnek millenniumi zászlót adott át.­­ Közel kilenc éve nem vállalta fel senki ennek a problémának a megoldását: nem lehet adminisztratív okok miatt a szövetkezetekkel kapcsolatos gon­dokat halogatni, mert ezen áll vagy bukik a magyar mezőgazdaság sor­sa - hangsúlyozta a politikus. A kisgazda miniszter szerint végre üzleti alapokra kell helyezni a szövetkezetek működését, hiszen oda, ahol nincs tehetséges me­nedzsment, és óriási veszteségek halmozódnak fel, nem kell állami tőkeinjekciót juttani. Torgyán József egyedül a be­szerzési és értékesítési mezőgazda­­sági csoportosulásokat tartja szö­vetkezeteknek. Pozitív példaként emlegette a most meglátogatott kokadi szövetkezetek egyikét, ahol a külső üzletrész-tulajdonosoknak is van beleszólásuk az irányításba, így két éve rentábilis és hatékony a termelés. A földművelésügyi mi­niszter szerint az ilyen, nyitottsá­gon és önkéntességen alapuló, kor­szerű elveket valló mezőgazdasági társulások jelenthetik a szerkezeti átalakulás gerincét.­­ A szövetke­zeti üzletrészeket érintő szerkezet­­váltás 19,2 milliárd forintot igé­nyel, míg a 4- es metró építésére 26 milliárdra van szükség - emlékez­tetett Torgyán József. Elmaradnak az ügetőversenyek? A lovasszakma egyöntetű fel­háborodással vette tudomá­sul, hogy a Nemzeti Lóver­seny Kft. (NL) - amely az ÁPV Rt. tulajdonát képezi - októberre nem írt ki ügető­versenyeket. Pécsi István, az NL marketing igazgatója nem tudott érdemben nyilat­kozni. gy­án­­ínyi Károl­y______________ * Ú­gy értékelik a versenykiírás elmaradását a futtatók és te­nyésztők, hogy a Nemzeti Lóver­seny Kft. az ügetőversenyzés szer­vezését és lebonyolítását meg­szüntette Magyarországon mondta lapunk érdeklődésére Far­kas Ferenc, a Magyar Lovaregylet elnöke. Szerinte az állami cég csu­pán azt akarja kikényszeríteni, hogy az ügetőpálya területén lévő istállókból a francia multicég kö­zelgő építkezése miatt költöztes­sék el a versenylovakat. Bisbac Dániel, a Magyar Ügető­ló-futtatók Egyesületének vezetője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva leszögezte: a lovakat csak akkor viszik át a Kincsem Parkban lévő istállókba, ha azokat alkalmassá teszik ügetőlovak tartására. Meg­jegyezte ugyanakkor, hogy azokat a lótulajdonosokat, trénereket, akiknek lovait a kellő számú istál­ló hiányában nem tudják elhelyez­ni, kártérítés illetné meg. Bisbac Dániel kijelentette: amennyiben az állam hajlandó lemondani a fo­gadásszervezés jogáról, a lovasszakma saját költségén kész megoldani a hazai lóversenyzés problémáit, beleértve többek kö­zött az új pálya építését is,­­ így a szakma is megnyugodhatna és az állam is jól járna, hiszen a költség­­vetés eddig évente hozzávetőlege­sen 500 millió forinttal támogatta a jelenleg veszteségesen működő lóversenyzést - vélekedett Bisbac Dániel. Pécsi István, az NL Kft. marke­ting igazgatója az ügyben nem tu­dott érdemben nyilatkozni és Sze­pesi Kornélhoz, az ÁPV Rt. illetéke­séhez irányította lapunkat, akit azonban lapzártánkig nem sikerült megszólaltatnunk.

Next