Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
■MMMMHMiaMMHMMHHHMNNMHMMMMMMMM mmmm A MOLNAK TEVES KÜLKERESKEDELMI JOGOSULTSÁGOT BIZTOSÍTOTT egy 1994-es kormányhatározat a Mól által integrált Mineralimpex Rt.-n keresztül. A Mól élni kívánt a kormányhatározat által biztosított külkereskedelmi jogával, azonban Pál László, a Horn-kormány ipari minisztere, majd a Mol későbbi elnöke megfosztotta az olajvállalatot ettől a lehetőségtől. A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumokból kiderül: Zsengellér István, a Mol Rt. igazgatóságának tagja 1995. január 10-én levélben kérte Horn Gyula akkori miniszterelnököt, hogy Pál László ipari miniszter utasításaival ellentétben - tegye lehetővé, hogy a Mól Rt., s ne a Panruszgáz Rt. bonyolítsa a Gazprom és a Mól közötti földgáz-kereskedelmet. A miniszterelnök nem szerzett érvényt a saját kormánya által meghozott határozatnak, s azóta a Panrusgáz, a Mól és a Gazprom közé ékelve szerzi be a szükséges földgázmennyiséget a Gazpromtól. A Panrusgáz tavaly 111 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, adózott eredménye 1,286 milliárd forint volt. Panrusgáz Rt. bonyolítja a gázkereskedelmet, de eltérően a többi gyakorlattól, Magyarországon, egyedülálló módon, 50-50 százalékban osztották meg az irányítói jogot a kereskedő cégben ahelyett, hogy a hazai olajtársaságnak többségi szavazatarányt biztosítottak volna. A jelenlegi helyzetben felmerült az is: a világ legnagyobb földgázkitermelője, a Gazprom megbosszulja a „kis” Mól erőszakosságát, ha másként nem, hát a földgáz árának emelése révén. A Mól ugyanis ki van téve a Gazpromnak, de ki van téve a gázkereskedelmet bonyolító Panrusgáz Rt.-nek is, amelynek elnökletét alig egy hónapja vette át Mosonyi Györgytől, a Mól vezérigazgatójától Megdet Rahimkulov. A bizonytalan helyzetben a piac sem igen igazodik ki, a Mol- BorsodChem megállapodás bejelentése után sem lélegzett fel igazán. A befektetők biztosra veszik: a Mol-Milford meccs még nem ért véget, s a félidőben még labilis az állás. Mindenki kivár. Kit képvisel a Milford? Van-e elég ereje megbuktatni a BorsodChem vezérkarát, s utolsó pillanatban meghiúsítani a Mol- TVK-BorsodChem stratégia létrejöttét? Ha igen, megszerezheti-e a TVK- részesedést? S ha megszerzi, kinek adja el: a Gazpromnak, a Sziburnak, vagy a kilétükre rendkívül kényesen vigyázó magánbefektetőknek? Sok a kérdés, s Rahimkulov nem beszél. Világosabb képet a Milford erőszakos ügyködésének okára a hónap végére összehívandó közgyűlésen kaphatunk, de legkésőbb a Milford által a BorsodChem ellen indítandó per jogerős határozata után várható, hogy felszáll a köd a Milford körül, s kiderül, mi keresnivalója volt, van a magyar petrolkémiai iparban. Kovács F. László, a BorsodChem elnök-vezérigazgatója azt mondta: ha a Gazprom maga tesz ajánlatot a TVK 30 százalékos részesedésének megvásárlására, komoly dilemma elé állítja a BorsodChemet, hogy az orosz vagy a magyar stratégiai befektetőnek értékesítsék-e a részvénycsomagot. Instabil még a magyar vegyipar képlete Mol-TVK-BorsodChem: orosz árnyék vetül rájuk A Mol megvásárolta a BorsodChemtől annak TVK-részesedését, és Budapesten egy orosz üzletember rendkívül ideges lett. Előbb fenyegetőzött, most perelni készül. Miért? Ki(k)ért? Hommer Tibor_______________ Az előzmények: nincs olyan kőolajkitermelő és -finomító, amely petrolkémiai érdekeltség nélkül képes lenne fölvenni a harcot a mind jobb piaci pozícióért. Igen leegyszerűsítve e „vegyipari” képletet, alapvető érdek, hogy a kőolajfinomítástól a fröccsöntött műanyagalapanyag-gyártásig tartó láncban szerepet vállaljanak az olajtársaságok. Az értéklánc a finomított kőolajjal kezdődik, az etiléngyártással folytatódik, s a polimer-előállító egységek zárják a sort. Akár az újonnan létrejött Mol-TVK-BorsodChem szövetségben. A Mól vegyipari benzint és gázolajat értékesít a TVK-nak, a TVK abból etilént gyárt, amit a BorsodChemnek ad el, a BorsodChem pedig előállítja a végterméket. Természetes, hogy a Mól tulajdonosként beszállt a TVK-ba és stratégiai szövetségre lépett a BorsodChemmel. Tiszta üzlet. Volt más is A stratégiai partnerség viszont más cégcsoport révén is megalakulhatott volna. Egészen pontosan a gigantikus orosz olajipari vállalat, a Gazprom 51 százalékos tulajdonában lévő Szibur (Szibirszko-Uralszkaja Nyeftyegazohimicseszkaja Kompanyija) vezetésével. A lánc akkor a Sziburral kezdődik, az ukrán Oriana finomítóval folytatódik, amely csőrendszerrel kapcsolódik a Sziburhoz és a TVK-hoz, s zárul a BorsodChemmel. Ilyenformán a Gazprom diktálhatná a Malnak a feltételeket a petrolkémiai iparágban is, nem csak a földgázüzletben, ahogyan azt jelenleg teszi. Nem csoda, ha kiélezett harc dúlt (dúl) a TVK-részesedésért. Az oroszok indirekt módon szálltak szembe a Mollal, az ír bejegyzésű Milford Holdings Ltd. off-shore cégen keresztül. A Milford idén szeptemberben 24,6 százalékos ellenőrzést szerzett a BorsodChem 10,5 milliárd forintos alaptőkéje felett. Amikor már nyilvánosságra került, hogy a Mal a TVK-pakettre pályázik, nem kis megrökönyödést keltve, felfedte kilétét a Milford képviselője, Mihail Megdet Rahimkulov, akiről köztudott, hogy a Gazprom igazgatótanácsának tagja, elnöke a Mal és a Gazprom közötti földgázkereskedelmet lebonyolító Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt.-nek, valamint elnök-vezérigazgatója a földgázkereskedelem pénzügyi tranzakcióit végrehajtó - egyébként többségi Gazprom-érdekeltségben lévő Általános Értékforgalmi Bank Rt.nek. Rahimkulov, mindamellett, hogy a BorsodChem vezetőinek leváltása végett rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, a Gazprom nevében megfenyegette a magyar államot is. Azt mondta: ha a Mal megveszi a TVK-pakettet, úgy a Gazprom többé nem vásárol magyar terméket a hosszú távú földgázszerződésben rögzített mennyiség felett leszállított földgázért kapott forintokért. Most, hogy a vételi megállapodást már bejelentették az érintett magyar cégek, Rahimkulov peres úton kezdeményezi a megállapodás megsemmisítését. Ölel(ne) az óriás Máig tisztázatlan, hogy Rahimkulov miért ragadtatta magát az üzleti életben szokatlanul éles megnyilatkozásra, miért érezte szükségét, hogy a nyilvánosság előtt exponálja magát? Kétséges, hogy a sokat tapasztalt üzletember - holmi másodrangú szakszervezeti aktivista módjára - a nyilvánosság elé lépett volna érdekei védelmében, ha nem veszíti el a fejét, vagy ha nem kap erre külön utasítást. De ki utasítja Rahimkulovot? A Milfordot csak Rahimkulov személye köti össze a Gazprommal, más kapcsolatot a cégbírósági okiratokból nem lehet kideríteni. Egy biztos: a Milfordnak életbevágóan fontos, hogy ellenőrzést szerezzen a TVK felett, talán a már említett Gazprom-Szibur-Oriana-TVK-BorsodChem hálózat létrehozása miatt, talán azért, mert befolyásos orosz személyiségek magánbefektetéseinek útját kell egyengetnie. A Gazprom esetleges TVK-érdekeltségét illetően beszédes lehet, hogy az orosz lapok ügyet sem vetnek a „magyar fiaskóra”, holott jelen pillanatban minden lehetséges eszközt megragadnak a Gazprom lejáratására. Bosszúból, amiért a 38 százalékos állami tulajdonhányaddal rendelkező cég hatalmába kívánja vonni a - számára 300 millió dollárral adós - Média-Moszt sajtóbirodalmat. Igen „lincshangulatban” szinte kizárt, hogy az orosz sajtó ne harsogná világgá a Gazprom kudarcát, ha a Milford mögött valóban az állna - állítják szakértők. A Gazprom régióbeli expanziós politikája ellen szólhat az az érv is, hogy a majd 7,1 milliárd dolláros alaptőkéjű vállalatóriás nemrégiben 2,5 milliárd dolláros beruházásról döntött, amelynek részeként kiépíti a Jamal kőolajvezetéket Fehéroroszországon és Lengyelországon át Németországig, valamint a Blue Streamnek keresztelt olajcsatornát Törökországig, s ez a fejlesztés jelen pillanatban túlzottan leköti erejét ahhoz, hogy magyarországi beruházásokba vágjon. Ez esetben Rahimkulov ismeretlen befektetők érdekei mellett kardoskodik, s hamis, amit a BorsodChem elnökének, Kovács F. Lászlónak mondott, miszerint a Milford mögött komoly stratégiai befeketetők állnának. A Mol-Milford párharc másik aspektusa, hogy a Gazprom fejlesztőmérnökeinek fiókjában már hoszszú ideje ott hever egy kelet- és közép-európai terjeszkedési stratégia kivitelezésre kész műszaki terve, amelyet Rahimkulov aduként húzhat elő, ha azt állítja, hogy a Milford a Gazprom érdekeit képviseli. A Gazprom hosszú távú tervei között szerepel, hogy vezetékekkel „körbeöleli” Magyarországot, s közvetlen útvonalon szállít földgázt Horvátországba és Olaszországba, Szlovákiába és Lengyelországba. Ez is logikus lépés lenne a Gazprom részéről, hiszen időben kell teret hódítania, ha nem akar kiszorulni az egységesülő európai piacról. Mol-Milford 1-0 félidőben Illúzió lenne azt hinni, hogy a Milford helyi képviselője, Mihail Megdet Rahimkulov valaha is beszámol arról, kinek az érdekeit hivatott képviselni, föloldva ezzel az általa gerjesztett talányos helyzetet. Tett ugyan néhány ködös kijelentést, hogy a Gazpromot, majd tompította azzal, hogy a Gazpromot „is”, de alig akad jelen pillanatban olyan elemző, aki mérget merne venni Rahimkulov állításának helyénvalóságára. Egy biztos: ha elbukja a befektetők pénzét, azaz elszalasztja annak lehetőségét, hogy a Milford tulajdont szerezzen a TVK-ban, a karrierjével vagy magánbankszámlájával fizet, attól függően, hogy a Gazpromot, vagy az orosz oligarchák rubeljeit képviseli-e. A tét számára óriási, nem csoda, ha rendkívül ingerült nyilatkozatokat tesz, s minden lehetséges eszközt megragad a Mol-BorsodChem „paktum” meghiúsítására. Nyitott kérdés marad tehát, hogy a Gazprom miért nem jelentkezett a részvénycsomagért. Hiszen mindeddig gátlástalanul terjeszkedett a magyar piacon, s abszolút domináns helyzetbe került Pál László egykori szocialista ipari miniszter hathatós segítségével az orosz-magyar földgáz-kereskedelemben. Akárcsak több helyen Európában, itt is kiharcolták, hogy orosz-magyar érdekeltségű vegyesvállalat (a már említett Gazprom: a gázmezők lovagja „Ami jó a Gazpromnak, az jó Oroszországnak!” - alakíthatnánk át az ezred végi orosz viszonyokra a General Motors Amerikára vonatkozó híres mondását. És ez így van fordítva is, így aztán egyáltalán nem lehet azon csodálkozni, hogy az orosz gazdaság eme, a Kremllel mindig bensőséges viszonyt ápoló zászlóshajója az új külpolitikai irányvonallal összhangban egyre biztosabb pozíciókat foglal az úgynevezett „közelkülföldön”, s immár a közép-európai térségben is. M Stif.r Gábor_________________ A nemzetközi földgáz-kereskedelem több mint harmadát lebonyolító, a világ tartalékainak 43 százalékával rendelkező, a termelés 23 százalékát adó, forgalmát dollármilliárdokban mérő Gazprom az egyesített energiarendszer után Oroszország második legnagyobb vállalata. Az Oroszországban felhasznált energiahordozók 54 százaléka földgáz, ebből az ágazatból származik a bruttó hazai termék mintegy tíz százaléka és a költségvetés minden negyedik rubelje. Különleges helyzetére jellemző, hogy míg az ország életében szintén kulcsfontosságú olajbányászatot és -ipart feldarabolták, az 1989-ben, a Szovjetunió gázipari minisztériuma helyén létrehozott vállalatóriást egyben hagyták, 1993-ban csupán részvénytársasággá alakították. E természetes monopóliumkénti elismertetésben kulcsszerepe volt Viktor Csernomirgyin akkori kormányfőnek, a vállalat korábbi irányítójának. A cég akkori közelségét a hatalomhoz mi sem jelzi jobban, minthogy a kilencvenes évek második felében Csernomirgyin pártként működő mozgalmáról, az Otthonunk Oroszországról egyszerűen csak „Nasdam, Gazpromnak”, azaz Otthonunk Gazpromnak szoktak beszélni. E hagyomány ma sem szakadt meg, hiszen Putyin a Jelcin-érához szorosan kapcsolódó exkormányfő helyett saját bizalmasát, Dmitrij Medvegyevet ültette az elnöki székbe. A gigantikus vállalatóriást teljhatalmú úrként immár kilencedik éve Rém Vjahirev irányítja, ám hogy ő se lóghasson ki az új irányvonalból, arról a Kreml némi nyomásgyakorlással gondoskodott. Az eredmény látványos, hiszen az elnöki adminisztráció a céggel vásároltatja meg nagy botrányokat kavarva Vlagyimir Guszinszkij Média Moszt elnevezésű sajtóbirodalmát. A Gazprom birodalom államnak számít az államban. A szovjet időkből megmaradt gyakorlat szerint több száz más profilú vállalat is az impériumhoz tartozik. Saját tulajdonban van például az a gazdaság, amely a dolgozók élelmezéséről gondoskodik. Van a cégnek saját buszvállalata, kiterjedt iskolai és klinikai hálózata, szanatóriumai, szállodái. Egy felháborodott miniszteri nyilatkozatban hangzott el néhány éve, hogy a vállalat annyit költ 370 ezer dolgozójának szociális ellátására, mint amennyi a központi költségvetésből az egész lakosságéra jut. Tavaly - nem utolsósorban az IMF nyomására - profiltisztítás kezdődött a Gazpromnál, s több mint száz részleget alakítottak át önálló társasággá, s az alkalmazottak száma is mintegy harmincezerrel csökkent. A cég által nyújtott bankgaranciák nagysága is mellbevágó (1998- ban például 1,7 milliárd dollár), s 1996 óta építi a vállalat sajtóbirodalmát is. Övé az NTV tévétársaság részvényeinek harminc százaléka mellett (ezt növeli hatvanra s veszi meg kezességvállalásáért cserébe olcsón az egész Média Mosztot is) a Tribuna, a Trud című lap és több tucat egyéb regionális tömegtájékoztatási eszköz. A mintegy harmincmilliárd dolláros piaci árfolyamon jegyzett Gazpromban 38,37 százalékos részvénypakettel rendelkezik az állam, míg a külföldiek tulajdoni aránya elenyésző, alig öt százalék. Ebből a Ruhrgasé négy százalék. Becslések szerint közvetítőkön keresztül a részvényeknek valójában legalább 23 százaléka külföldiek kezében van, s szó van a húszszázalékos külföldi részesedési korlát eltörléséről is. Homályos elszámolási rendszere és politikával átszőtt vállalat irányítása miatt azonban a cég piaci értékelése alacsony. A befektetőket eleve elriasztja például, hogy nemigen tudni, mit csinál a Gazprom az évente bizonyára 12,3 milliárd dollárt is elérő bevételével. Konzervek Moszkvába üt Gőz József___________________ N yolcmillió dollár értékű konzervet ad el a Globus Részvénytársaság a moszkvai önkormányzat élelmezésügyi szervezetének megrendelésére, ha létrejön az erről szóló megállapodás. A biztatóan haladó tárgyalások évi nyolcnyolcmillió üveg zöldborsó- és csemegekukorica-konzerv, valamint nyolc-tíz millió üveg savanyúság, vagy ahogyan a moszkvaiak mondják - zakuszka szállításáról szólnak. A sikeres üzlet esetén a termékek egyik felét a debreceni, a másikat a békéscsabai konzervgyár készíti el. A Globus Részvénytársaságot egyébként a napokban világítja át egy német cég. A megrendelések teljesítését segítheti, hogy az átvilágítást megrendelő német befektető mintegy 400 millió forintos kapacitásbővítő beruházást valósít meg a debreceni gyárban. Erre akkor kerül sor, ha az átvilágítás kedvező képet mutat, s a német beruházó 14 millió márkával emeli meg a részvénytársaság tőkéjét. Cáfol a Rover ■ MTI_______________________ Tegnap a brit Rover autógyár cáfolta az aznapi brit sajtóban megjelent hírt, miszerint a cég új tulajdonosai a malajziai Proton céggel tárgyalnak az MG Rover autógyár eladásáról. A The Sunday Times tegnap szellőztette meg a hírt arról, hogy a John Towers vezette Phoenix konzorcium, amely tavasszal mentőövet dobott a Rover-csoportnak, és megvette a német BMW-től a veszteséges vállalkozást, tárgyalásokat folytat a malajziai autóipari vállalattal. 2000. október 2., hétfő Gazdaság Magyar Nemzet Rovatvezető: Schubauer Ferenc Törlik a fantomcégeket UH. E.-MTI___________________ L izák Tibor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának főosztályvezető-helyettese az MTI érdeklődésére közölte: törvényben előírt tőkeemelés cégbírósági bejelentésének augusztus 16-i határidejét az országban érintett 92 ezer rt. és kft. csaknem fele elmulasztotta, és közülük 34 ezer ellen cégtörvényességi eljárás indult, illetve indul. Elmondta: ezekben a cégtörvényességi eljárásokban 50 és 500 ezer forint közötti bírságot szabhatnak ki a cégbíróságok, eddig mintegy ezer kft.-t sújtottak 100 ezer forintos büntetéssel. Csak a fővárosban 43 ezer cégnek kellett tőkét emelnie. Jelenleg hatezer budapesti cég ellen folyik felszámolási, illetve végelszámolási, 17 ezer ellen pedig cégtörvényességi eljárás. A bírság összegének megállapításakor a cégbíróságok figyelembe vehetik a méltányolható körülményeket, és késedelmesen bár, de még a bírságoló végzés kézhezvétele előtt a tőkefelemeléssel kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet is enyhítő körülményként értékelhetik a bírák, a határidő elmulasztása ellenére. A cégmérlegek májusban esedékessé vált benyújtásának elmaradása folytán cégtörvényességi eljárások indultak, amelyek eredményeként sor kerül a kiszűrt fantomcégek törlésére - közölte Lizák Tibor. Bánki Horváth Mária, a Fővárosi Cégbíróság elnöke lapunknak elmondta, hogy Budapesten még 1900 gmk is adós annak a kötelezettségének a teljesítésével, hogy átalakuljon közkereseti társasággá.