Magyar Nemzet, 2001. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

□ Magyar tart Belföld 2001. február 1., csütörtök Rovatvezető: Szerető Szabolcs V­áltozó gyermekvédelem Az ombudsman a fővárosi átmeneti otthonokat vizsgálta • Módosítják a törvényt A szakma érveit alátámasztva a hetes gyermekotthonok törvé­nyi jogállásának újrafogalmazását kérte a szociális és család­ügyi minisztertől Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa, miután megvizsgálta a fővárosi önkor­mányzat átmeneti gyermekotthonainak működését. A korábban hetes, otthonként fenntartott átmeneti gyer­mekotthonok jogállását és­ műkö­­dési feltételeit az 1997-ben hatály­ba lépett gyermekvédelmi törvény változtatta meg. Az új jogszabály szerint átmeneti gondozás kereté­ben a gyermek ellátásáról hat, de legfeljebb kilenc hónapig kell gon­doskodni. Ennek leteltével dönte­ni kell a gyermek további sorsáról, az esetleges gyermekvédelmi gon­doskodásba vételről. A szakemberek tapasztalata szerint kilenc hónap többnyire nem elegendő arra, hogy a szülők megoldják azokat a problémákat - a család nem megfelelő anyagi vagy lakáshelyzete, a szülők rossz egészségi állapota vagy életvezeté­si problémái -, amelyek a gyermek átmeneti gondozásba vételéhez vezettek. A hetes otthonok átminősítése és a bevezetett kilenc hónapos időkorlát miatt felmerült, hogy sérül a gyermekek családhoz és kiemelt védelemhez fűződő alkot­mányos joga. Megállapították, hogy a hetes otthonok korábbi gyakorlata - az intenzív család­­gondozása és a szülői felügyeleti jog gyakorlásának biztosítása­­ nyomán számos esetben sikerült megelőzni, hogy a gyermeket ki­emeljék a családból. Azaz a hetes otthonok megelőző tevékenysége a gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgálta. Gönczöl Katalin megállapította, hogy az 1975-től hetes otthonként működő intéz­mények feladata és tevékenysége csak részben azonos az átmeneti otthonokéval. Azzal, hogy a hetes otthonok „kimaradtak” a gyer­mekvédő­ törvényből, bele­­kényszerítették az intézményeket egy olyan ellátási formába, amely­nek csak részben tudnak meg­felelni. A szaktárca az állásfoglalásra reagálva közölte, hogy a gyermek­­védelmi törvény idei módosítása­kor figyelembe veszik az ombuds­man ajánlását. Várhatóan hangsú­lyosan nevesítik majd a jogsza­bályban a hetes otthont mint át­meneti gondoskodási formát. Gönczöl Katalin István József temetése ISTVÁN JÓZSEFNEK, a Függet­len Kisgazdapárt országgyűlé­si képviselőjének a temetésére február 3-án, szombaton 14 órakor kerül sor a balatoni­földvári új temetőben. A ja­nuár 22-én elhunyt képviselőt az Országgyűlés saját halottjá­nak tekinti. István Józsefet a parlament nevében Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnö­­ke búcsúztatja. (MTI) Tudósítók a kormányfőnél MINDEN BIZONNYAL átalakítja mind terjedelmében, mind pe­dig tartalmában a hírműsorok szerkezetét, ha a Magyar Rá­dió határon túli tudósítói a helyszínről szállítják majd a híreket - jelentette ki Orbán Viktor, amikor a Miniszterel­nöki Hivatalban fogadta a Kárpát-medencei hírszolgálat rádiós tudósítóit. A rádió új tudósítói közelebb lesznek a valóságos helyzethez, ennek eredményeként a rádió hír­műsorai is közelebb kerülnek a mostani valósághoz - tette hozzá a kormányfő. (MTI) Kapolyi nyert az RTL ellen A FŐVÁROSI BÍRÓSÁGON Kapolyi László sajtó-helyreiga­­zítási pert nyert másodfokon az RTL Klub ellen. A testület az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva arra kötelezte az RTL Klubot, hogy Híradójá­ban nyolc napon belül tegyen közzé helyreigazítást, misze­rint a 2000. szeptember 19-én 06.30-kor kezdődő adásban, a Fidesz által készített ország­­gyűlési kiegészítő javaslatra való utalással valótlanul hí­­resztelték, hogy Kapolyi László azok közé tartozik, akik felelő­sek az olajügyekért. (MTI) Idegenvezetők Pécs értékeiért A VILÁGÖRÖKSÉG PÉCSI kul­túrtörténeti értékeinek méltó bemutatását a helyi idegenve­zetők is támogatják, s segíte­nek kidolgozni és megvalósíta­ni az erre vonatkozó akcióter­vet - hangoztatták az Idegen­­vezetők és Országjárás-veze­tők Pécs-baranyai Egyesülete és a város vezetői által tartott fórumon. Az idegenvezetők az országban elsőként Pécsett alakítottak egyesületet, hogy megszervezzék továbbképzé­süket, és szakmai klubot hoz­zanak létre. (MTI) Éledő NATO-reptéri remények Pápán Taszár regionális repülőtérré, polgári hasznosítású bázissá mi­nősítése következtében feléledtek Pápán azok a remények, hogy a város reptere mégis NATO-bázis lehet, s így a katonai szerve­zet a többmilliárdos befektetését nálunk valósítja meg - hang­súlyozta lapunk érdeklődésére Kovács Zoltán parlamenti képvi­selő, Pápa polgármestere.­ ­A JÓZ­SA BF­ND____ P­ápa polgármestere elmondta: a NATO korábban is Pápát szemelte ki bázisul, ám stratégiai szempontok miatt Taszár fejlesz­tése mellett döntött a kormányzat, illetve a NATO is. Most azonban úgy tűnik, hogy Taszár kettős hasznosítása miatt a NATO ott nem kíván beruházni - vélekedett Kovács Zoltán. Hozzátette: szá­mukra ennek az lehet a hozadéka, hogy végre hasznosulhatna a pá­pai repülőtér, munkahelyek is te­remtődhetnek, s a helyi vállalko­zók megbízásokat kaphatnának kisebb munkálatok elvégzésére, sőt a katonai személyzet bizonyos része is maradhatna. Természetesen felújítanák a ki­futópályát, valamint a kiszolgáló­berendezéseket, s új technika is jönne az objektumba, azaz lénye­gesen korszerűbb lenne a reptér - tette hozzá Kovács Zoltán. Utalt ugyanakkor arra is, hogy a Honvé­delmi Minisztérium (HM) teljes álláspontját nem ismeri, csak any­­nyit tud, hogy bizonyos vonatko­zásokban koncepcióváltás történt, s ennek alapján feléledhetnek azok a pápai remények, hogy a repülő­tér mégiscsak NATO-hasznosítású lesz. Nyilvánvalóan ehhez a HM, a NATO és a kormány döntése szük­séges - tette hozzá. Hangsúlyozta azonban: ha a NATO végképp nem egyezik bele Taszár kettős haszno­sításába - mint hírlik -, csak ak­kor kerülhet előtérbe Pápa, ám er­re ma már legalább 50 százalékos esélyt lát, hiszen a NATO eredeti­leg is a pápai repteret szemelte ki, s csak a magyar fél kérésére váltott át Taszárra. belpol@magyarnemzet.hu A PSZ szerint késik a bérkorrekció . Bakonyi Adám_________________ M­ivel a kormány kedden nem tárgyalt a végrehajtás részle­teiről, nyilvánvaló, hogy a pedagó­gusok februárban nem kapják meg a 3 százalékos bérkiegészítést - mondta tegnap Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) főtitkára. Hangsúlyozta: az Oktatási Minisztérium „tartotta a szavát” így másfél héttel ezelőtt már minden szükséges adat ké­szen állt, hogy a kiegészítés végre­hajtható legyen. Úgy véli, hogy ha nem történik gyors lépés, a peda­gógusok még áprilisban sem jut­nak a pénzükhöz, ami a PSZ szá­mításai szerint összesen hétmil­­liárd forintot jelent. - Fejenként mindössze kétheti fizetésről van szó, ami jobb szakmákban kétnapi borravalót jelent - fogalmazott Borbáth. Hozzátette: a jelenleg még erköcsi kérdés a közeljövőben akár politikai üggyé is válhat. - A bérkiegészítés mértékének meghatározásához szükség van az infláció és a GDP pontos megálla­pítására - tájékoztatta lapunkat Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára. Emlékez­tetett: a bérek mértéke ugyanis az infláció, illetve a GDP értékének fe­léből áll össze. Az államtitkár el­mondása szerint ez utóbbi adat csak március első felében lesz meg­állapítható. - Korábban éppen a szakszervezetek kérték, ne a köz­szféra egészére, hanem ágazatokra lebontva végezzük el a számításo­kat - mondta. Szerinte így szükség lesz egy egyeztetésre az érdekvé­dőkkel, a kiegészítések pedig leg­korábban a márciusi fizetéssel juthanak el a pedagógusokhoz. Oktatás a családról Bevonják az iskolai munkába a szülőket is M Hanczár János__________________ C­élul tűzte ki az Oktatási Minisz­térium (OM) a kormányprog­ramban meghatározottak szerint a nevelés megerősítését. Különböző programokat támogat 2001-ben, ötvenmilió forint értékben. Rövi­desen minden iskolához eljut a tár­ca konkrét javaslatokat is tartalma­zó módszertani füzete. A családi életre nevelést olyan összetett feladatnak tekinti az ok­tatási kormányzat, amelyben részt vállalnak a szülők, a pedagógusok egyaránt - tudtuk meg a szaktárca tájékoztatójából. Eszerint a neve­lés során meg kell tanítani a csa­lád - mint legkisebb közösség - jellemzőit, működését, hibajeleit a személyiség fejlődésében, és a tár­sadalomban betöltött szerepét. Ezért az OM sokféle módon és for­mában támogatja a tanárok neve­lőmunkáját. Elkészültek a keret­­tantervek, melyben a tanárok egy­értelmű segítséget kapnak a csalá­di életre neveléshez. A nevelést elősegítő programokra a tárca 50 millió forintot költ 2001-ben. Ezt videofilmekre, osztályfőnöki se­gédanyagokra, ajánló bibliográfiá­ra és pedagógusképzésre fordítják. Az osztályfőnöki órák tematikáját az iskolák maguk határozhatják meg. Kisvárosi aggodalmak L­egkésőbb 2002-ben véget kell vetni annak a mindenkori kor­mányzati gyakorlatnak, amellyel tíz éve sújtják az önkormányzatokat - jelentette ki tegnap Magyar Leven­te, Jászberény SZDSZ-es polgár­­mestere, a Kisvárosi Önkormány­zatok Országos Érdekszövetség­ének (KÖOÉSZ) elnöke. Szerinte a mmmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmm kétéves költségvetés alapján az ál­lam továbbra sem tesz eleget törvé­­­­nyi kötelezettségeinek, és csak rész­ben finanszírozza a települési ön­­kormányzatok kötelező feladatait. Tárgyalásokat kezdeményez a pénzügyminiszterrel és a belügyi tárca vezetőjével. Ha nem tudnak megegyezni, a KÖOÉSZ az Alkot­mánybírósághoz fordul, végső eset­ben kezdeményezik a feladat állami kézbe való visszaadását. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke nem osztja mindenben a félelmeket. Szerinte sem „rózsás” a helyzet, de a polgári kormányzat az elmúlt években reál­értékben biztosította az önkor­mányzatok működési feltételeit­. A kétéves költségvetésben már több mint tizenkét százalékos növeke­désre számíthatnak. Kérés: minden kérdésre válaszoljanak! Bz ZIVKOVICS Natál­ia K­érik a fogyatékkal élők érde­keit képviselő szervezetek az érintetteket, hogy a népszámlálás­nál vallják meg fogyatékosságukat, vagy ha családtagjukról nyilatkoz­nak, akkor az ő fogyatékosságát. Véleményük szerint eddig is ko­moly gondot okozott, hogy csak becslések léteznek a fogyatékosok számáról, amely a kormányzati döntéseknél is gondot okoz. Az egyházak többsége is arra kérte hí­veit, hogy vallják meg felekezeti hovatartozásukat,­hogy pontosabb képet kapjunk az ország vallási megoszlásáról. Az Országos Ci­gány Önkormányzat is felhívást tett közzé, amelyben kérte, hogy a legnagyobb magyar kisebbség tag­jai töltsék ki a nemzetiségre vonat­kozó rubrikát, hogy végre bebizo­nyosodhasson, valójában hány ci­gány ember él az országban. A népszámlálási kérdőíveken a fo­gyatékosságról, a vallási és nemze­tiségi hovatartozásról szóló kérdés nem tartozik a kötelezően megvá­­laszolandók közé. A népszámlálás alkalmával az iratkötegek szinte számolatlanul gyarapodnak majd FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ

Next