Magyar Nemzet, 2001. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

El Magyar Nemzet Kultúra 2001. június 1., péntek Rovatvezető: Lőcsei Gabriella Világvége Gömörlúcon­ ­ Nedbál. S­zerdán mutatta be Budapesten a Magyar Könyvklub azon ma­gyar szerzők műveit, amelyekkel az ünnepi könyvhétre készül. A legfiatalabb szerző, Haklik Norbert Világvége Gömörlúcon cí­mű novellafüzérrel jelentkezett. A könyv tizenkét eseményt mesél el a XX. századi magyar történelemből, januártól decemberig. Az időnként szürreálisnak tűnő felnőtt mesék többsége valóságos alapokra épül, más részük pedig megtörténhetett volna. Csaplár Vilmos Igazságos Kádár János című művéről el­mondta, hogy könyve azoknak is szól, akik szerették Kádár Jánost. Ez a kiadvány talán arra készteti az olvasót, hogy újragondolja a politi­kus személyét. A fekete humortól a szatírán át a simogató iróniáig min­den hangszeren játszva elmeséli az elvtársi vágyaktól megszállottak és a világforradalmi hevülettől fűtött emberek küzdelmét a fineszes Ká­dár János országában. A Tiszántúli Emanuelle szexuálszociológia, a térség aprófalvainak világába kala­uzol. Szilágyi Gyula egyedülálló nőkkel és férfiakkal beszélgetett, és ezen interjúkat egészítette ki sta­tisztikai felmérésekkel. Az 1970-es években induló Magyarország fel­fedezése sorozat ötvenkettedik ré­sze ez a könyv, amelynek várható a folytatása is. A korábban erdész­ként dolgozó Szilágyi Gyula a be­mutatón tréfásan megjegyezte, hogy műve elkészítésekor szem előtt tartotta az erdészek egyik alapelvét: „Mindent láss, de téged ne lásson senki!”­ Száraz György Miklós Lovak a ködben című regénye egy felvidéki kislány budapesti tanulóéveinek és kalandjainak története. A lassú me­­sélés - a könyv címe a szerző elgon­dolása szerint Lassúkönyv lett vol­na - nemcsak a leány és szerelme történetét öleli fel, hanem a két csa­lád, egy ország, egy nemzet sorsát rajzolja meg. „Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet.” A lisszaboni járattól a Fura világig » Munkatársunktól_____________ A­z év könyve 2000 díjakat teg­nap adták át Budapesten, a Magyar Írószövetség Klubjában. A bírálóbizottság a vers kategóriában Tóth Erzsébet A lisszaboni járat (Kortárs Kiadó), a kispróza kategó­riában Szathmári István Kurdok a városban (Széphalom Könyvmű­hely); a regény kategóriában Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya (Ma­gyar Napló Kiadó) kötete érdemelte ki az elismerést. A kritika kategóriá­ban Ács Margit A hely hívása (Anto­lógia Kiadó); a szociográfiák közül Sepsiszéki Nagy Balázs Székelyföld falvai a 20. század végén II.­­ Csík-, Kászon- és Gyergyószék című köte­tét jutalmazták. A könyv a Nap Ki­adó gondozásában jelent meg. A publicisztika kategória díjazottja Végel László lett az Exterritórium cí­mű, a Jelenkor Kiadónál megjelent művéért. M. Nagy Miklós műfordító Bret Easton Ellis Glamoráma című kötetének magyarra átültetéséért kapta az elismerést. A kötetet az Eu­rópa Könyvkiadó adta ki. A gyer­mek- és ifjúsági irodalom kategó­riában a Kiss Benedek-Mezey Kata­­lin-Utassy József szerzőhármas Furcsa világ című könyve (Szép­halom Könyvműhely) és Kálnay Adél kötete, a Titkok egy régi kert­ben (Dunatáj Kiadó) részesült a díj­ban. A dráma kategóriában az idén nem osztottak díjat. A kuratórium Vasadi Péter író­nak rendkívüli különdíjat ítélt oda életművéért. A 2001. évre szóló Arany János (Artisjus) irodalmi ku­tatási ösztöndíj kedvezményezettje ezúttal négy költő: Pető­cz András, Si­mon Balázs, Solymosi Bálint és Tóth Bálint. Az összeget 1996 óta gondoz­za a Magyar Írószövetség Arany Já­nos Alapítványának kuratóriuma. M­E­ TherPv Q Lakatos Pál: A betonba döngölt Magy­ar­­ország című könyvének bemutatójára a Libri Könyvpalotában június 1-jén 17 órakor. Cím: VII. ker., Rákóczi út 12.­­ Nagy lehetőség - kérdőjelekkel Digitalizálással kulturális örökségünk megőrzéséért ! Szur­ovszky János G­ondot jelent szerte a világon a kódexek, ősnyomtatványok ál­lapotának megóvása. Egyik-másik különösen becses emléket még a szakemberek is csak ritkán vehet­nek kezükbe. Az irántuk megnyilvá­nuló szélesebb körű érdeklődés, a kulturális örökség megismerésének a vágya viszont az ezekhez való hoz­záférést igényli. A költséges hason­más kiadások csak elenyésző há­nyad esetében jelentenek megol­dást. A jövő útja az értékes doku­mentumok digitalizálása lehet, ám ehhez a technológiának eleget kell tennie az állományvédelem szigorú feltételeinek. A Xerox cég azt állítja, hogy sike­rült kifejleszteniük olyan eszköz­együttest, amely rendelkezik a meg­követelt magas szintű tudással. Franciaországban az ottani kultusz­­tárca anyagi támogatásával a cég el­indított egy Gutenberg XXL század névre keresztelt programot, amely­nek során többek között Rimbaud kéziratait tették ezáltal a nagykö­zönség számára is elérhetővé. Auszt­riában Gutenberg híres 42 soros bib­liáját reprodukálták ily módon. E példák nyomán szerdán egy sajtó­bemutatón a Xerox Magyarország Kft. - átvéve a francia mintát - útjá­ra indította Gutenberg XXI. század című kezdeményezését, amelynek meghirdetett célja, hogy „felhívja a figyelmet a nemzeti kulturális örök­ség részét képező régi magyar írásos emlékek megmentésének szüksé­gességére, valamint arra az egyedül­álló technológiára, amelynek segít­ségével lehetővé válik ezen felbe­csülhetetlen értékű ereklyék megőr­zése és közkinccsé tétele”. A sajtó­­bemutatón - amely méltán a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma védnökségével zajlott le - a cég szakemberei a jelenlévők szeme lát­tára digitalizálták a híres Thuróczi­­krónika két oldalát. A Xerox Magyarország sajtó­anyaga szerint a Gutenberg XXL század kezdeményezés keretében megmentett és digitálisan reprodu­kált kincsekből ez év őszén az Or­szágos Széchényi Könyvtárban kiál­lítást szerveznek, ahol a munka eredményét a szakma mellett a nagyközönség is megtekintheti. To­vábbi részletek után érdeklődve fel­hívtuk nemzeti könyvtárunk általá­nos főigazgató-helyettesét, Rády Ferencet, aki elmondta: ennek az egyébként ígéretes lehetőségnek az igénybevételéhez még több alapve­tő dolgot tisztázni kell. A bemuta­tón csupán a technikának egy része volt itt, s hiányzott az az eszköz, amely például a könyvek gerincé­nek védelmét biztosítja. Csak azu­tán lehet érdemi együttműködésről beszélni, ha már a teljes rendszer alapján a könyvtár szakemberei meggyőződtek arról, hogy a techno­lógia nem okoz semmilyen sérülést a gondjaikra bízott, felbecsülhetet­len értékekben. Éppen azért zárkóz­tak el a Xerox Magyarország Kft. azon kérésének teljesítésétől, hogy valamelyik corvina lapjait digitali­zálják először. További nyitott kér­dést jelent az, hogy egyáltalán men­nyibe kerül e szolgáltatás igénybe­vétele, s ki finanszírozza ezt? Az OSZK vezetése örülne, ha a technológia alapos megismerése után a most még meglévő szakmai aggályaik alaptalannak bizonyulná­nak, ugyanis hosszú listát tenne ki azoknak a kiadványoknak a felsoro­lása, amelyeket mielőbb szeretnének digitalizálni. A nemzeti kulturális örökség részét képező régi magyar írásos emlékek megmentése hosszú ideje kihívást jelent a szakemberek számára. Mindenki csak nyerne az­által, ha ez a módszer nemcsak be­válna, hanem elérhető lenne az or­szág többi közgyűjteményben őrzött pótolhatatlan értékek dokumentálá­sára is. Ennek bizonyára egyik forrá­sa a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának az a pályázata lesz, amely a tárgyi értékek megőrzését kívánja támogatni. Mindenesetre örvendetes volna, ha a Xerox Ma­gyarország őszre beharangozott ki­állításán már könyvkultúránk jó né­hány relikviájáról be lehetne mutat­ni a digitalizált változatot. A szegedi várbörtön históriája : Szut­ovszky________________________ H­ a a modernizáció folyamatáról van szó, ritkán emlegetik en­nek egyik elemeként a börtönviszo­nyokat. Az igazságszolgáltatás egy­ségesítésére való törekvés is közre­játszott abban, hogy országos bör­tön létesült Mária Terézia uralkodá­sa alatt 1772-ben a Pozsony megyei Szemecen. Ez előbb Tallósra, majd II. József döntése alapján 1784-ben Szegedre költözött át. Amikor Oláh Miklós arra vállalkozott, hogy feldol­gozza a Szegedi Országos Fenyítő­­ház első ötven évének a történetét, akkor egyúttal a magyar börtönvi­szonyok első modernizációs idősza­kának a monográfusa is lett. (A má­sodik ilyen időszak a dualizmus ko­rában volt, a harmadik pedig éppen napjainkban van terítéken, ezt az Európai Unióhoz való csatlakozás is megköveteli.) A Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből, Domus Carresterialis Szegediensis 1784-1832 című könyv - amelyet a Bába és Társai Kiadó A Tisza hangja sorozatban je­lentetett meg - négy fő részre tago­­lódik. Az első a szabadságvesztés büntetési formájának XVIII. századi kialakulását, illetve a szegedi vár­börtönt írta le. A második fejezet a szempei és a tallósi időszakot, vala­mint azt ismerteti, hogy végül mi­lyen megfontolások miatt helyezték az országos fenyítőházat Szegedre. Ezt követi a szegedi várbörtön kiala­kításának, személyi állományának, az irányítás mechanizmusának és a fogva tartás körülményeinek a be­mutatása. A negyedik, záró fejezet az utókor mérlegén értékeli a fenyí­­tőház tevékenységét. A szerző rá­mutat arra, hogy a szegedi várbör­tön létesítése és működtetése az első fél évszázadban európai színvonalú, felülről irányított modernizációs kí­sérlet volt, amely az egész országban hatott a büntetés-végrehajtás fejlő­désére. Munkájához Oláh Miklós sokrétű forrásanyagot tárt fel, s elő­szeretettel él a korabeli dokumentu­mok idézésével. „A rab ne tétlen tu­nyaságban töltse idejét, mely nem hasznos a közjónak és magának sem. Restséget szül a tétlen semmit­tevés, azonkívül hasznot sem te­remt. Ezért a rab dolgoztassék saját épülésére, szorgalma bizonyítására” - olvasható egy helyütt. A nagy szorgalommal elkészített és bőven illusztrált munka használhatóságát személy-, intézmény- és földrajzi­­név-mutató is segíti. Az olvasmá­nyosan megírt kötet kiteljesíti a ma­gyar kultúrtörténeti ismereteinket. Az Európa kiadványai a Munkatársunktól. T­öbb mint tíz művet jelentet meg az ünnepi könyvhétre az Euró­pa Kiadó - jelentette be Osztovits Le­vente a tegnap tartott tájékoztatón, amelyen részt vett a kiadó szerzői közül Darvas Iván, Fehér Béla, Pünkösti Árpád és Giorgio Press­­burger. Darvas Lábjegyzetek című önéletrajzával jelentkezik. Pünkösti Árpád Rákosi-trilógiájának harma­dik, befejező kötetét adja közre. Giorgio Pressburgernek, aki 1956- ban hagyta el Magyarországot és Olaszországban futott be írói kar­riert, harmadik regényét jelenteti meg az Európa. A hetedik Palotában című megrázó, érzelmes levélregény hét fontos nap eseményeit és benne a férfisors tragédiáját beszéli el. Fe­hér Béla Triptichon című művében egy magyar származású festő törté­netét beszéli el, aki a XX. század vé­gén válik a legnagyobbakhoz mér­hető reneszánsz festővé. Milán Kundera új regénye, a Nemtudás arról szól, mit jelent ha­zamenni évtizedek után. Umberto Eco Gyufalevelek című kötete a L' Espresso olasz hetilapban megjelent tárcáiból készült válogatás. Updike tíz év után megírta új nyúlregényét, a Nyúlfarkat, amely tucatnyi új elbe­szélésében a megszokott Updike­­témaköröket járja körbe. A kiadó vendége lesz a könyvhéten John Lu­kacs, a jeles történész, Visszafelé cí­mű könyve 1954 és 1999 közötti uta­zásait eleveníti fel. Itt lesz a katalán Jaume Cabré is, akinek az Őméltósá­ga című műve magyarul, otthoni ki­adójánál pedig Mándy Iván elbeszé­lései katalánul jelennek meg. Könyv Tata katonai történetéről |MTI É­rdekes könyv jelent meg Tata helyőrségeinek történetéről az észak-dunántúli kisváros, a Tata Helyőrség Nyugállományúak Klubja gondozásában. A több mint 400 ol­dalas kiadvány többéves kutató­munka eredménye, s hetven sze­mély visszaemlékezései alapján szü­letett. A könyv a kiegyezéstől­­ 1869-ben települt a városba a Ma­gyar Királyi Honvédség egyik alaku­lata - Magyarország NATO-csatla­­kozásáig, 1999-ig tekinti át a telepü­lés katonai múltját. kultura@magyarnemzet.hu Megbízott főigazgató az Opera élén ROCKENBAUER ZOLTÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere Kiss Imre ügyve­zető igazgatót kérte fel - ed­digi tisztségének megtartása mellett - a Magyar Állami Operaház megbízott főigazga­tójának. Megbízatása június 1-jétől a főigazgatói állásra ki­írt pályázat elbírálásáig, illet­ve az új főigazgató kinevezése napjáig szól. (MTI) (Ltrv'm □P NAGYKANIZSA - HEVESI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ , 2001. JÚNIUS 1., ESTE 7 ÓRA Az eseménysorozat fő támogatója: OPERA GÁZAKONCERT Magyarország kulturális és természeti értékeiért Az előadás fővédnöke: Dr. Boros Imre PHAR-ügyekért felelős tárcanélküli miniszter, Zala megye Országgyűlési képviselője V . KaczanyTuklik Melis György Bellas Eszter Szonda Éva Kálmándy Mihályi Clementis Tamás Fekete Attila OPERA Stagione Szimfonikus Zenekar OPERA Stagione Kórus Karmester. Műsorvezető: Pál Tamás Rendezte: Mester Ágnes Angyal Mária Az esemény kiemelt támogatói: WKKOJSe : hvb Jelzálogbank / BIOPEpOl Partnereink: ___ ^ A Palota Környezetvédelmi Kft. ^^ -Mercedes-Benz pannon Magyar Nemzet SZABAD FÖLD Kál Székesfehérvári Kommunális Rt. taxialaca

Next