Magyar Nemzet, 2001. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

2001. augusztus 7., kedd Gazdaság Magyar Nemzet ES Meghatározó marad a nukleáris energia Nemzetközi vizsgálatok szerint is biztonságos a Paksi Atomerőmű • A kiégett fűtőelemek elhelyezésére hét éven belül kell tárolót építeni Az utóbbi időben két olyan működési rendellenesség is történt a Paksi Atomerőműben - a kettes blokkban keletkezett kábel­tűz, valamint az egyes blokk főjavításának befejeztével a gőzfej­lesztő próbája közbeni túlnyomásos meghibásodás amely fel­veti a biztonság kérdését, valamint az élettartam hosszabbításá­nak indokoltságát. Mennyiben jogosak a biztonsági kérdéseket feszegető felvetések - kérdeztük Rónaky Józseftől, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatójától.­ ­ Mayer­ György M­ennyire számít az atomener­giára a most formálódó hosz­­szú távú magyar energiapolitika, a készülő­ villamos energiáról szóló törvény (VET) tervezete, és reális­nak tekinthető-e a paksi reaktorok élettartamának meghosszabbítása?­­ A paksi vezetés, hallgatólagos kormányzati jóváhagyás mellett, vagyis még formális beleegyezés nélkül, de a döntéshozók támoga­tásával és tudtával jóváhagyta az erőmű jövőképét, amelynek három eleme van. Az egyik alapelem a biz­tonságnövelési beruházások foly­tatása, a másik az atomerőmű tel­jesítményének növelése, valamint az élettartam meghosszabbítása. Mindezek a kérdések komoly fel­adatokat jelentenek az OAH részére is. Az atomerőmű vezetése megke­resett minket, és jelezték hosszú tá­vú elképzeléseiket, amelyek alapján elkezdtük a felkészülést. Meghatá­roztuk az engedélyezési eljárás kö­vetelményeit, az ellenőrzés rész­leteit, a hatósági vizsgálatok me­netét. A Paksi Atomerőmű négy WER-440 típusú második gene­rációs blokkja a nemzetközi tapasz­talatok alapján is alkalmas az élet­tartam hosszabbításra, valamint a teljesítmény növelésére. Az eredeti­leg 30 évre tervezett élettartam a szükséges beruházások után akár ötven évre is kitolható, valamint a jelenlegi, blokkonkénti 456-460 megawattos teljesítmény 500-510 megawattra növelhető. Ezek olyan műszaki kérdések, amelyek bizton­ságosan megvalósíthatók. - A már említett meghibásodá­sok befolyásolják az elképzeléseket? - A kettes blokk kábelalagútjá­­nak tüze súlyos anyagi kiesést je­lentett az erőmű gazdálkodásában, mert több hétig állt az energiater­melés. Olyan üzemi esemény volt, amely a nemzetközi biztonsági skála alatti meghibásodásnak szá­mít, semmilyen biztonságot befo­lyásoló hatása nem volt. Az erőmű vizsgálatát végigkövettük, engedé­lyeztük a korrekciós intézkedése­ket, illetve megszabtuk az újraindí­tás feltételeit, majd az elvégzett ja­vítások után hozzájárultunk az üzembe helyezéséhez. Természete­sen ezután elemeztük a tanulságo­kat. Pozitív tanulságként megálla­pítható, hogy a biztonsági beren­dezések, a tűzjelző rendszer, a hi­baelhárítás kiválóan működött. Et­től az esettől teljesen függetlenül történt az egyes blokk főjavításá­nak befejeztével a gőzfejlesztő tö­mörségi vizsgálata, amikor bizo­nyos kezelői hibák következtében a megengedett nyomásnál néhány százalékkal magasabb nyomásnak tették ki a berendezést. Ezt az ese­tet egyes fokozatú, tehát a legeny­hébb biztonságot érintő rendelle­nességnek értékeltük. Tudni kell, hogy a nemzetközi biztonsági skála hétfokozatú, az első három üze­men belül maradó olyan eseményt jelöl, amelynek nincs sugárveszélyt előidéző hatása. A 4-7 közötti fo­kozat a környezetet érintő balesetet határozza meg, a hetes fokozat a csernobili balesetnek megfelelő ka­tasztrófa. Ezzel együtt számon tar­tunk skála alatti eseményeket is, amelyeknek semmilyen biztonsá­got érintő hatásuk nincs, mégis foglalkozunk a megelőzésével. A nemzetközi megállapodások sze­rint a kettesnél magasabb fokozatú meghibásodásokat kell nyilvános­ságra hozni, ennek ellenére a paksi vezetés az OAH-val egyeztetve minden erőműben történt szokat­lan eseményt nyilvánosságra hoz.­­ A nemzetközi nukleáris ható­ságok, valamint az Európai Unió bi­zottságainak vizsgálatai mennyire támasztják alá ezeket a megállapí­tásokat? - Az Európai Unió bizottságá­ban komoly áttörés következett be, mert a csatlakozni szándékozó or­szágok nukleáris ügyeinek kérdését az unió tanácsi szintjére emelték. A már egyértelműen megfogalmazott kritériumok - amelyek az atomerő­művek biztonságával, valamint a nem atomerőművi nukleáris és su­gárvédelmi kérdésekkel kapcsola­tosak - alapján egy június végén megjelent jelentésben nyilvános­ságra hozták az egyes országokat érintő megállapításokat, valamint ajánlásokat fogalmaztak meg min­den tagjelölt ország számára. Há­rom kérdéskört taglal az országra vonatkozó jelentés: az atomerőmű biztonsági helyzetét, a jogi szabá­lyozás kérdését és EU-kompatibili­­tását, valamint a nukleáris bizton­ságért felelős szervezetek munkájá­nak áttekintését. Magyarország esetében két ajánlást tettek: a nuk­leáris biztonságért felelős hatóság, vagyis az OATT függetlenségének további erősítését és a Paksi Atom­erőmű védőburkolatával kapcsola­tos biztonsági elemző vizsgálatok folytatását javasolják. Mindebből levonható az a megállapítás, hogy az erőmű - a 2002-ig lezáruló biz­tonságnövelő tervének befejezése után - megfelel az uniós előírások­nak és elvárásoknak. Ugyanakkor az unió továbbra is figyelemmel kí­séri a Paksi Atomerőmű jövőképé­ben szereplő élettartam-hosszabbí­tási és teljesítménynövelési elkép­zeléseket. - Ennek ellenére időnként újra és újra támadások érik az atom­energia felhasználásának támoga­tóit, szorgalmazva az erőmű mi­előbbi bezárását. Minek tulajdonít­ja ezt? - Időnként méltatlan és meg­alapozatlan támogatások érik a szakmát. Az atomenergia megítélé­sénél egyesek érzelmi, mások értel­mi alapon nyilatkoznak. A baj az, hogy a bizonyítható tények az atomenergia egyes bírálóit nem za­varják. Elhangzik vádként, hogy külföldről olcsóbban lehet villa­mos energiát behozni, mint Pakson megtermelni. Ez egyszerűen nem igaz. Ma a paksi áram kilowatt­óránként 6,40 forintba kerül, amelybe minden külső költség, így a kárfelelősségi biztosítás, a köz­ponti nukleáris alap befizetései is mind beletartoznak. Illés Zoltán, az egyik leghangosabban bíráló or­szággyűlési képviselő többször olyan nevetséges dolgot jelentett ki, amelyek egyszerűen nem igazak, például hivatkozik bizonyos honvé­delmi költségekre, az árszámítás manipulált valótlanságára, bizton­sági elemzésekre és így tovább Mindezek a felvetések tételesen cá­folhatók, ám ugyanakkor komoly kárt okoznak az energiapolitiká­nak, amelynek minden kérdéskör­re, így többek között az egyoldali­ orosz gázfüggőségre és még szám­talan más tényezőre is oda kell fi­gyelnie. - Mennyire megoldott a rádió­aktív hulladékok elhelyezése, hiszen ezzel kapcsolatosan is többféle va­káció él a köztudatban?­­ A hulladékkezelés kérdése ter­mészetesen elválaszthatatlan az atomenergia hasznosításától, ám azt is látni kell, hogy minden or­szágnak meg kell oldania azoknak a kis- és közepes sugárzó hulladé­koknak az elhelyezését, amelyek atomerőmű nélkül is keletkeznek. Ilyenek az orvosi, kutatási, műszaki és egyéb felhasználásból keletkező sugárzó anyagok, amelyeknek vi­lágszerte egyszerűen megoldott az elhelyezése, nálunk a püspökszilá­gyi tároló minden szempontból al­kalmas erre. Ezen felül kell számol­nunk az atomerőművi hulladékok elhelyezésével, ezek egy részének ideiglenes tárolása megoldható az erőművön belül, viszont hosszú tá­von mindenképpen meg kell találni a megfelelő végleges tároló helyét. Ennek anyagi fedezésére szolgál a Nukleáris Pénzügyi Alap, amelyet az atomerőmű befizetéseiből hoz­tak létre. A gazdasági miniszter a közelmúltban hagyta jóvá azt a négyéves kutatási programot, amelyből a Bátaapáti melletti üveg­hutai végleges tároló további feltá­rási munkálatai elvégezhetők. A paksi átmeneti tárolóban legfeljebb 2008-ig megoldott a hulladékok tá­rolása, így azzal számolhatunk, hogy erre az időre biztosítani kell a végleges tároló megépítését. Rónaky József: Az alaptalan vádaskodások komoly károkat okoznak az energiapolitikának FOTÓ: NAGY ZOLTÁN 2001. átlagos teljesítmény alapján Erőmű________________Tüzelőanyag típusa szám,tel. értékesítési átlagár Dunamenti________________olaj és gáz_______________________13_________ Mátrai lignit 12 Tiszai olaj és gáz 12 Borsodi__________________szén____________________________19___________ Bakonyi_________________szén____________________________31 _______ Vértesi__________________szén____________________________15___________ Pécsi____________________szén____________________________17___________ Budapesti ______________gáz____________________________13___________ Paksi_____________________nukleáris________________________10_________ Csepeli__________________gáz_____________________________14___________ Debreceni gáz 12 AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. TÁJÉKOZTATÓJA a 2001. július 30 - augusztus 2. között tartott aukcióiról Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az állampapírok további értékesítése a 2001. április 23-tól érvényes üzleti feltételeknek megfelően folytatódik!­­ Diszkont kincstárjegy aukciók A sorozat kódjele: D011107 D020220 D020710 ISIN kód: HU-0000513247 HU-0000513254 HU-0000513304 Az aukció időpontja: 01/7/31 01/8/1 01/8/2 Első kibocsátás napja: 01/8/8 01/8/8 01/7/11 Pénzügyi teljesítés (kibocsátás napja): 01/8/8 01/8/8 01/8/8 Lejárat dátuma: 01/11/7 02/2/20 02/7/10 Futamidő (nap): 91 196 336 1 Értékesítésre felajánlott összeg (m Ft) 8,000.00 20,000.00 22,000.00 A benyújtott ajánlatok összegem Ft) 41,187.66 50,327.63 35,477.37­­ Az elfogadott ajánlatok összegeim Ft) 7,999.99 19,999.99 21,999.99 Kibocsátott összes mennyiség (m Ft) 8,500.00 26,000.00 24,000.00 Maximális éves hozam (%)-EHM 10.75 10.57 10.33 Minimális éves hozam (%EHM 10.30 10.20 10.00 Átlagos éves hozam (%)-EHM 10.74 10.54 10.29 Átlagos eladási ár (%) 97.3922 94.6433 91.3472 Az aukción részvételre nem jogosult belföldi jogi, illetve magánszemélyek vásárlási szándékukkal az elsődleges forgalmazókhoz fordulhatnak. Az állampapírok tőzsdei bevezetése a Tőzsde ügyvezető igazgatójának külön határozata nélkül történik. A tőzsdei bevezetés napja és az első tőzsdei kereskedési nap a pénzügyi teljesítés­­ (kibocsátás) napjával egyezik meg. Budapest, 2001. augusztus 6. Államadósság Kezelő Központ Rt. Újra egy kézben a DAM-vagyon Biztosított-e a dolgozók továbbfoglalkoztatása? A Diósgyőri Acélműveket (DAM) tulajdonló DAM Steel Rt. nyerte a felszámolási eljárás alatt lévő, energiaszolgáltatással foglalkozó DAM-Esz Kft. teljes működő vagyontárgyaira kiírt tendert - érte­sült lapunk. A DAM Steel Rt., amely szakmai befektetők bevonásá­val kívánja üzemeltetni a rendszereket, vállalja az alkalmazottak foglalkoztatását, sőt a munkajogi jogutódlást is. Az olasz tulajdon­ban lévő cég a diósgyőri kohászat esetében is különleges jogutód­lást vállalt, ám alig egy hónappal azután, hogy megvette az acél­művek vagyontárgyait, jelentős létszámleépítésről döntött.­ ­ Szajt­ai Csaba_______________________ Áprilistól a Diósgyőri Acélmű­veknek a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. az új gazdája, mely­nek fejlesztési terveiben korszerű kohászati struktúra kialakítása, be­ruházássorozat és a kombinát ter­melésébe illeszthető vállalatfelvá­sárlások, azaz a korábbi DAM-va­­gyon megszerzése szerepel. Egyér­telműen az utóbbihoz sorolható a DAM-Esz megkaparintása; ez a társaság biztosítja az energiaellá­tást a diósgyőri kohászat területén, illetve az ott működő, csaknem het­ven vállalkozás számára is. A DAM-Esz felszámolása tavaly ta­vasszal kezdődött, ám a folyamatos üzemelés feltételeit mindvégig si­került fenntartani. A DAM-Esz iránt öt komoly érdeklődő nyújtott be pályázati anyagot, ám csak az „olaszok” tudták vállalni az ener­giaellátó rendszerek üzemeltetését, az alkalmazottak továbbfoglalkoz­tatását, a környezetvédelmi terhe­ket, illetve a hatályos szerződések lebonyolítását. A kiszivárgott ter­vek szerint a DAM Steel szakmai befektetőkkel kíván új céget létre­hozni, amely ezt az „energiazónát” működtetni fogja - várhatóan szeptembertől. Mint beszámoltunk róla, az olasz Cogne Accia Speciali Srt. által alapított DAM Steel Speciális Acél­gyártó Rt. vásárolta meg idén ápri­lisban a Diósgyőri Acélműveket: a DAM-ért 4,35 milliárd forintot fize­tett a DAM Steel. Az olasz társaság a gyártással kapcsolatos, felszámo­lás alatt keletkezett szerződéses kö­telezettségek átvállalása mellett azt ígérte: különös jogutódlással átve­szi az 1650 fős dolgozói gárdát, ám az adásvételi szerződés aláírását követő egy hónapon belül kiderült: az eredményesebb gazdálkodás ér­dekében dolgozóinak csaknem ötö­détől - majdnem háromszáz alkal­mazottól - váik meg a DAM Steel. Ezzel kapcsolatosan a gyárban úgy nyilatkoztak, csak a vállalat teljes körű átszervezése után születhet döntés az esetleges, további elbo­csátásokról. Megtudtuk, a diósgyőri kohá­szat vagyonából hozzávetőleg 1,5-1,6 milliárd forint könyv sze­rinti értékű vagyonelem maradt még felszámolásban. Ezek közül ér­téket képvisel a nemesacélgyártás­ban nélkülözhetetlen LD-konver­ter, valamint néhány ingatlan, ven­dégház, szociális épületek és a ko­vácsműhely. A csaknem 230 éves termelési múltra visszatekintő DAM ellen a kassai Kovouprava cég kezdemé­nyezte a felszámolást, az eljárás 2000. márciusában indult. Tíz év alatt ez a harmadik felszámolás az acélműveknél, annak ellenére, hogy folyó áron számolva különbö­ző forrásokból eddig több mint 30 milliárd forint jutott a kombinátra. A DAM az 1999-es évet több mint négymilliárd forint veszteséggel és súlyos likviditási problémákkal zárta. Az eljárás megindításakor a kombinát 3 milliárd forinttal tarto­zott beszállítóinak, és 2,2 milliárd forint a köztartozása. VISSZAFOGJA BERUHÁZÁSAIT A TISZAI ERŐMŰBEN a tulajdonosi érde­keltséggel rendelkező amerikai AES Corporation, mert Magyar­­országon az energetikai piacon bizonytalanságok tapasztalhatók. Allan D. Dyer, az AES Tiszai Erőmű ügyvezető igazgatója szerint a beruházások elmaradása hozzávetőleg 400 erőművi dolgozó és 1100 bányász munkahelyét kérdőjelezheti meg. Dyer hangsú­lyozta, hosszú távú áramvásárlási szerződésekre vagy az energe­tikai piac megnyitására lenne szükség hazánkban, így a tulajdo­nosok is garanciát látnának a fejlesztések megtérülésében.

Next