Magyar Nemzet, 2001. november (64. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-30 / 279. szám
A gulágosok kapnak rendkívüli juttatást Az egykori gulágosok megkapták, illetve a közeljövőben megkapják a nekik járó rendkívüli juttatást - nyilatkozta lapunknak Menczer Gusztáv, a Központi Kárrendezési Iroda Társadalmi Kollégiumának elnöke, cáfolva az ezzel ellentétes vélekedéseket. m Munkatársejnktór.______________ Menczer Gusztáv, aki kilenc évet raboskodott a Szovjetunió börtönlágereiben, szomorúnak nevezte, hogy éppen azok az emberek bírálják a 2000/267-es kormányrendelet végrehajtását, akiknek tisztában kellene lenniük a jogszabály alkotó szándékával, a jogosultak körével és a rendelet egyéb tartalmával. Utalva a Recski Szövetség vezetőjének lapunkban tett állításaira, Menczer Gusztáv - aki elnöke a Szovjetunióban Volt Magyar Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) - úgy fogalmazott: többen nagyon helytelenül összekeverik a többféle jogcímen Szovjetunióba elhurcolt magyar állampolgárok körét, és rossz általánosítással mindenkit gulágosnak neveznek. Valójában háromféle jogcímen hurcoltak el magyar állampolgárokat: hadifogolyként, polgári személyként és politikai okból elítéltként. Az első kettőbe tartozók a GYVPI (a hadifoglyok és az internáltak ügyeivel foglalkozó főigazgatóság), a harmadik jogcímen elhurcoltak pedig a GULAG (a javító kényszermunkára elítéltek ügyeivel foglalkozó főigazgatóság) felügyelete alá tartoztak. Az utóbbiakat nagyrészt hadbíróságok ítélték el. A korabeli szovjet jogrendszer szerint azonban ítéletet hozhattak a különleges hatáskörrel felruházott tanácsok, ügyészségek és ügyészek is. A büntetés letöltése azonos körülmények között történt. Az első két csoporthoz tartozókat, ellentétben a genfi konvencióban foglaltakkal, 36-40 hónapig tartották fogságban, és ítélet nélkül kötelezték őket kényszermunkra. Erre a célra a Szovjetunióban, a bolsevik diktatúra alatt külön táborokat építettek. A hivatalos adatok szerint az elhurcoltak száma 750 ezerre tehető. Ezen belül a polgári személyek száma - akiket a szovjet nómenklatúra internáltnak nevezett - csaknem ötvenezer fő volt. Mintegy 450 ezren tértek haza, s hozzávetőleg 350 ezer túlélő, házastárs élt a kárpótlás adta lehetőségekkel. Az elítéltek átlagban 110 hónapot raboskodtak, a pontos létszámuk viszont még nem állapítható meg. A polgári személyek közül Magyarországon körülbelül 1600-an részesültek a kárpótlásból. Menczer Gusztáv úgy véli, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság „történelmileg megalapozatlanul” döntött a különleges juttatásról szóló kormányrendelet kiterjesztő jogi értelmezésével. Szerinte a Recski Szövetség elnöke téved, hogy a fenti, bonyolult kérdés kutatásával senki nem foglalkozott. Több történész kutatott részkérdéseket, de összefoglaló kutatói tanulmányok is készültek. Külön kutatócsoport alakult az egész témakör feltárására, amelynek tagja Menczer Gusztáv is. E műhely a múlt évben tartotta első tudományos ülését, s jegyzőkönyvét a XX. Század Intézet, a Történeti Hivatal és a Szorakész kiadványban publikálta. A szovjet bíróságok és más szervek által elítéltek ügyeinek felülvizsgálata folyamatban van, így csak azokról lehet pontos adattal rendelkezni, akiknek okmányai 1959 és 1991 között beérkeztek a az Igazságügyi Minisztérium katonai főosztályához, majd annak megszűntével a kárpótlási kollégiumhoz. Annyi azonban ismeretes, hogy még mintegy 12 ezer per felülvizsgálata van hátra. Menczer Gusztáv úgy tudja, a kormány rendezni akarja annak a mintegy ötezer meghurcoltnak a kárpótlását is, akik hosszú ideig raboskodtak a szovjet lágerekben, ám jelenleg nem részesülnek a különleges juttatásban. A kérdés rendezése - tette hozzá - meglehetősen bonyolult lesz, hiszen a még élő volt hadifoglyok és polgári személyek, a jogosult özvegyek száma meghaladja a százezret. Menczer Gusztáv Üzlet az adatmentés M Botos Botond______________ A várható egymilliárd forintos forgalmunknak már csak a fele származik hardver- és szoftverlicenc értékesítéséből. A bevétel többi 50 százaléka az adatmentésből és az informatikai biztonsági tanácsadásból származik - hangsúlyozta tegnap Kürti Sándor, a Kürt Computer Rendszerház Rt. vezérigazgatója. 1998-ban a cég összforgalmának 90 százaléka még a hardvereladásból származott, és a bevételek mindössze 10 százaléka került ki a szolgáltatási üzletágak közül. A vezérigazgató elmondta: míg 2001- ben az adatvesztéssel kapcsolatos problémák mindössze hét százalékát okozták vírusok, addig 35-35 százalékot elektronikai és mechanikai hibák idézték elő. 2001. november 30., péntek Belföld - Magyar Nemzet . Emlékmű az elűzött németeknek Elekről közel ezer főt hurcoltak oroszországi kényszermunkára A magyar millenniumot záró ünnepi események között szinte észrevétlen maradt egy országos emlékhely avatása a Békés megyei Eleken. Annak a négyezer német származású embernek a tiszteletére állítottak emlékművet, akiket a II. világháború után anyaországukba telepítettek, illetve közel ezer főt oroszországi kényszermunkára küldtek. » Bálint Józsf.____________________ E zekre a törökdúlást követően, báró Harruckern János György telepítette a zömében katolikus németeket a bajorországi Gerolzhofenből és környékéről. Leszármazottaikat ötven évvel ezelőtt a kollektív bűnösség hamis vádjával elűzték, vagy ha úgy tetszik, kitelepítették. A magyarországi németek legnagyobb tragédiája így vált Elek súlyos és példátlan veszteségévé, hiszen ez az akkori virágzó település lakóinak közel 60 százalékát érintette közvetlenül. A millenniumi év méltó lehetősséget biztosított egy-egy helyi közösség számára értékeinek, hagyományainak a számbavételére, a település történelmének áttekintésére és az adósságok rendezésére, így történt ez ebben a Békés megyei kisvárosban is. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly személyesen adta át a millenniumi zászlót. Az ünnepségre soha nem látott sokadalom gyűlt össze, mert az elekiek szeretnek ünnepelni, leginkább saját elhatározásukból. Az eltelt évek során a németek kiűzetésének sebei nem hegedtek be teljesen. Kecskeméti János, a város polgármestere ezért kezdeményezte, hogy tiszteletükre állítsanak méltó emlékhelyet, amely egyedülálló lesz az országban. Az eleki elhatározást támogatta Várhegyi Attila, a kulturális tárca akkori politikai államtitkára, s a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felvállalta, hogy fedezi a költségek felét. Ezenkívül jelentős támogatás érkezett a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalától és a Békés megyei önkormányzattól. Segítettek a magyarországi német kisebbségi önkormányzatok, egyesületek, németországi települések önkormányzatai, valamint magánszemélyek is. Németországban az adományok gyűjtésének szervezésében derekasan kivette részét két volt eleki lakos, Josef Schneider és Josef Postki eleki németek sohasem gondoltak haraggal a magyarokra - állítják a németországi adományok összegyűjtői. Ruck György eleki plébános ezt azzal magyarázza: nem a magyar nép a hibás a kiutasításért, hanem az akkori hatalom, amelynek gyakorlói Moszkva nyomására a Potsdami Szerződésre hivatkoztak. Egyébiránt a kiűzöttek soha nem szakították meg a kapcsolatot szülőföldjükkel. A rendszerváltozás óta szorosabbra kötődtek a szálak, főleg a kulturális és ifjúsági kapcsolatok területén. Rendkívül nagy érdeklődés mellett rendszeresen megtartják az elekiek világtalálkozóját is. Eleken most egy jellegzetes sváb ház homlokzata előtt látható Kligl Sándor szegedi szobrászművész ötfigurás szoborkompozíciója, amely a kiűzetés szívfájdító jelenetét örökíti meg, az emberi tehetetlenséget, fájdalmat, családok széthullásának a tragédiáját. Mint azt Kligl Sándor lapunknak elmondta: az emlékmű azt a célt is szolgálja, hogy minden felelősen gondolkodó ember emlékezzen arra, miként történhetett meg c galádság, miért kellett 200 ezer magyarországi németnek mindössze 20 kilogrammos csomagokkal elhagyni szülőföldjüket, azt a nemzetet, amely 300 évvel korábban befogadta őseiket. Egy jellegzetes sváb ház homlokzata előtt látható Kligl Sándor szoborkompozíciója a SZERZŐ felvétele Bakot lőttek Darányban Rendőrök is nyomoztak a vadásztársaságnál • Szocialista politikus is érintett Sorozatos, gyakran több millió forintos kárt okozó törvénysértések miatt indított vizsgálatot nemrégiben a Darányi Új Élet Vadásztársaságnál az FVM. A Francz Rezső MSZP-s országgyűlési képviselőt is tagjai közt tudó, zömében régebbi szövetkezeti tagokból álló társaságról feltételezik, évek óta folyhatnak náluk visszaélések. Virághalmy Sarolta sík László, Somogy egyik legnagyobb vadásztársaságának hivatásos vadásza levelében több esetet is felsorolt, ahol a társaság titkára, elnöke, sőt a fegyelmi bizottság elnöke is törvénysértéseket követett volna el a vadászatok során. Az esetek egy része 1997-ben történt. Enyhébb, vadhússal való visszaélés, de súlyos szabálytalanság is előfordul köztük, mint például a külföldi vendégek által lőtt vad trófeáival való manipulálás. A vadászt nemrégiben elbocsátották, szerinte indokolatlanul, éppen azért, mert „túl sokat tudott” - állította Csík. - Csak olyat írtam le, amit bizonyítani is lehet- mondta. - A legtöbbször magam voltam tanúja a visszaéléseknek. Előfordult, hogy egy három-négymillió forintos trófeát tüntettek el a felelősök - szögezte le. Tiltakozni sem ő, sem a többi alkalmazott nem mert, ugyanis megfenyegették őket. Úgy fogalmazott: ha szólnak, azonnal elveszítik az állásukat. A vadász néhány hónappal ezelőtti bejelentésésre először a Somogy megyei agrárhivatal vadászati főosztálya kezdett vizsgálatot. Simon Pál, Somogy megye vadászati főfelügyelője azonban úgy tájékoztatott, a vezetők csak néhány esetben, s csak részben ismerték el hibájukat. Elmondása szerint nem merült fel az MSZP-s tagok felelőssége sem. Tóth Pál, a Darányi Új Élet Vadásztársaság ellenőrző bizottságának elnöke szerint csak „nüansznyi” hibák fordultak elő a vadászatok során. Ezek azonban semmiképpen nem voltak olyan súlyosak, mint amilyenek a feljelentésben szerepelnek. Csík azt is közölte: eddig egy esetben folytatott a rendőrség nyomozást. Ebben azonban csak ő lett gyanúsított. Az ügyet most lezárták. - Nem találtak hibásnak, de ha jól tudom, mást sem - mondta Csík. A bejelentésre nemrégiben az FVM vadgazdálkodási és halászati főosztálya is vizsgálatot kezdeményezett, amelyről levélben értesítette a feljelentőt. TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT HÍVJA VEVŐSZOLGÁLATUNKAT VAGY KERESSi EK WEBLAPUNKATl_ (1) 382 1111/642 www.hp.hu/okciok új hp LaserJet nyomtatók * kis befektetés nagy lehetőségek! Nem kell átgondolnia költségvetését, hiszen csereakciónk keretében a gazdaságosság minőséggel párosul. Most bruttó 20 ezer forint kedvezményt vagy 3 éves hp SupportPack garanciabővítést* kínálunk, ha régi lézernyomtatóját lecseréli új hp LaserJet nyomtatóra. Sőt minden, 2001. december 5. és 11. között vásárolt hp LaserJet iOOOw, 1200, 1220 vagy 1200n nyomtatók mellé 5000 forint értékű elektronikus vásárlási utalványt adunk, amelyet a www.hpshop.hu webáruházunkban tetszőleges ajándékra válthat be! ** EB invent