Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

Alkotmánymódosítás német mintára? Bár a tegnapi hatpárti megbe­szélésen nem született kon­szenzus a csapatmozgásokkal kapcsolatos alkotmánymódo­sítás ügyében, a két legna­gyobb párt nyilatkozata alap­ján nem zárható ki, hogy még ebben a ciklusban döntés szü­letik a kérdésben. B Bl­ÁZSOVICS_______­___________ E­lképzelhető­, hogy a német minta alapján módosítja az Országgyűlés az alkotmányt, miu­tán a tegnapi hatpárti egyezteté­sen kiderült: az MSZP nem támo­gatja a kormány ez ügyben tett előterjesztését, a Fidesz viszont a szocialisták javaslatát utasítja el. Mindkét előterjesztés a kormány hatáskörébe helyezné a külföldi csapatok magyarországi mozgásá­nak engedélyezését. A kormány javaslata szerint a kabinet dönt­hetne a magyar csapatok külföldre küldéséről is, a szocialisták azon­ban ezt a jogot továbbra is az Or­szággyűlésnek tartanák fenn. A német alkotmány szerint a csapat­­mozgásokról a kormány dönt, ki­vétel a honi csapatok kiküldése. Ebben az esetben a parlament dönt egyszerű többséggel. (Jelen­leg minden NATO-felkérésről a parlament határoz kétharmados többséggel - a szerk.) Martonyi János külügyminisz­ter a találkozó után úgy fogalma­zott: van remény, hogy megálla­podás születik a csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatos al­kotmánymódosításról. Hasonlóan nyilatkozott Pokorni Zoltán, a Fi­desz elnöke is. Szerinte jó esély van arra, hogy még ebben a cik­lusban megszülessen a módosítás, hiszen a pártok között egyetértés van az alkotmánymódosítás szük­ségességét illetően. Juhász Ferenc, a szocialista párt alelnöke közölte: a most körvonalazódott javaslatot egyezteti a frakcióval. Nem tartot­ta kizártnak, hogy egyetértenek majd azzal a megoldással: felkérés esetén a parlament azonnal üljön össze, és egyszerű többséggel döntsön a csapatmozgásról. A Fidesz és az MSZP képviselői várhatóan kedd este vagy szerda reggel tovább egyeztetnek az al­kotmánymódosításról. Sorkatonaság: idő kell az átalakuláshoz A sorkatonaság intézményét nemhogy népszavazással, de semmilyen törvényhozási ak­tussal sem lehet máról hol­napra eltörölni, a honvédség csak hosszú folyamat után vá­lik professzionális haderővé - nyilatkozta lapunknak Póda Jenő, a miniszterelnök bizton­ságpolitikai főtanácsadója. B­­ord Gábor I­ászl­ó___________ A kormányzat tisztában volt az­zal, hogy egy népszavazás megtartása a sorkatonaság jövőjé­ről alkotmányos akadályokba üt­közik, hiszen az alaptörvényt ilyen módon nem lehet módosítani - re­agált a szocialista párt népszavazá­si kezdeményezésének az Alkot­mánybíróság részéről történt meg­semmisítésére Póda Jenő. A kormányfő biztonságpolitikai főtanácsadója leszögezte: a sorkato­naságot jelenleg semmiképpen sem lehet megszüntetni népszavazás út­ján, de más politikai aktussal sem. Hozzátette: valójában nem egyik pillanatról a másikra történik majd meg a professzionális haderőre tör­ténő áttérés, hanem folyamatos át­alakítás, szerves fejlődés következ­ményeként. Ezt a folyamatot zár­hatja majd le egy jogi aktus. A válto­zást azonban nem lehet erőltetni, hiszen mint azt az előző kormány alatt teljes mértékben szerződéses állományra áttért határőrség példá­ja is mutatja, jelentős létszámhiány alakulhat ki. Emlékeztetett, hogy a 90-es évek eleje óta a jelenlegi ellen­zék által használt hangzatos jelsza­vak ellenére sincs „kényszersoro­zás”, nem kötelező katonának len­ni. A sorozások alkalmával - amely Póda szerint tulajdonképpen csak egyfajta összeírás - mindenki jelez­heti, ha lelkiismereti okokra hivat­kozva inkább polgári szolgálatot akar teljesíteni. Hasonlóképpen, szintén az előző évtized eleje óta, a honvédség már nem tisztán sorállo­mányú szervezet: bevezették a szer­ződéses katona intézményét, mivel a nagy értékű technikai berendezé­seket célszerűbb rájuk bízni, mint a sorállományúakra. Amikor számuk és a honvédségen belüli számará­nyuk olyan lesz, hogy gyakorlatilag is kiválthatják a sorállományúakat, akkor szüntethető meg az utóbbiak­ra épülő rendszer. Póda Jenő sike­resnek értékelte az elmúlt időszak toborzókampányát, de elismerte, hogy továbbra is többezres hiány van szerződéses katonákból. Noha a parlament döntése értelmében ja­nuártól mintegy kétszeresére emel­kedik illetményük, a főtanácsadó úgy véli: nemcsak a fizetés és az életkörülmények javítása hozhat kedvet a szolgálathoz, hanem a tár­sadalom változó hozzáállása is. Pénzzel nem lehet elejét venni az olyan jelenségeknek, amelyek révén sokszor nem kellően átgondolt, megalapozott szándék, hanem ka­landor szellem vezeti a fiatalokat a szerződés aláírására. Ennek szigorí­tásán ugyan sok múlhat, ám sajnos gyakori tapasztalat, hogy a szerző­dést kötők alig töltenek több időt a honvédségben, mint a sorkatonák. ■ A honvédség professzionális jelle­gének megerősödésével párhuza­mosan jöhet létre a Nemzetőrség intézménye, amely békében ka­tasztrófavédelmi, objektumvédel­mi feladatot láthatna el, összefog­hatná a gazdátlanná vált technikai sportokat, míg háborús időszakban katonai tapasztalattal rendelkező tagjai révén területvédelmi tartalé­kot képezhetne. A Nemzetőrség ál­lománya a kötelező, néhány hóna­pos szolgálatukat töltőkből és ön­kéntes tagokból állna. A HADITECHNIKAI IMPORTRÓL ÉS A HONVÉDSÉG Állásbörzéjéről írásaink az 5. oldalon Póda Jenő 2001. december 1., szombat Belföld Magyar Nemzet­e Bírálatözön a szocialistáktól A legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormány nem teljesítette ígéreteit A kormány gazdaságpolitikai modellje csődöt mondott, az ígéretekkel szemben lassul a gazdaság növekedése, mérsék­lődik a beruházások mértéke és az ipari termelés, magas az infláció, lassú a jövedelmek növekedése és emelkednek az adóterhek - hangzott el tegnap az MSZP sajtótájékoztatóján.­ ­ Pásztor_____________________ V­ ádoljuk Orbán Viktort és kor­mányát „az elvesztegetett lehe­tőségért, az emberek félretájékozta­tásáért és azért, hogy esélyeinket és jövőnket élik fel” - fogalmazott teg­napi sajtótájékoztatóján Juhász Fe­renc, az MSZP alelnöke. A Fidesz az előző választás előtt hétszázalékos gazdasági növekedést ígért, ezzel szemben az GDP elmúlt háromévi növekedése 4,5 százalékos - mond­ta. A politikus arról is beszélt: mint­egy két éve a kormány azt ígérte: az infláció 2001-ben 4,5 százalék lesz, a valóságban viszont több mint 9 szá­zalék. A politikus szerint a befekte­tések csökkenése tapasztalható. Be­szélt arról is: 1999-2000-ben a reál­bérek a gazdaság mintegy tízszáza­lékos növekedése mellett mindössze 4 százalékkal emelkedtek. - Orbán Viktor nem is akarja csökkenteni az inflációt - fogalmazott. Szerinte nö­vekedtek az adóterhek, és csökkent az adókedvezmények mértéke. Ju­hász szólt arról is: tőkekivonás tör­tént a mezőgazdaságban, és jelentő­sen csökkent a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele. Szili Katalin elnökhelyettes arról beszélt: az Orbán-kormány család­politikájának eredményeképpen ma a gyermeket nevelő családok közötti jövedelemkülönbségek nagyobbak, mint valaha. Kitért arra: a családtá­mogatás GDP-ben mért aránya csak 0,1 százalékkal nőtt az 1998-ashoz képest. Kiemelte: a családi pótlék 25 százalékot veszített reálértékéből. Szili szerint 1998-hoz képest 18 szá­zalékkal nőtt a szegény gyermekek száma. Hangsúlyozta azt is: a nyug­díjasoktól 1999-ben 52 milliárd fo­rintot elvettek. Kitért arra is: a nö­vekvő gazdaság mellett folyamato­san csökken az egészségügyi közki­adások reálértéke. Elmondása sze­rint három év alatt az egészségügyi beruházások reálértéke 14 százalék­kal csökkent, viszont drasztikusan nőttek a gyógyszerárak. Felhívta a figyelmet arra, az ápolónők és asz­­szisztensek 13 százaléka hagyta el az egészségügyet 1999-2000-ben. Úgy vélte: a kormány nem akarja rendbe tenni az egészségügyet. Vezércikk a 7. oldalon Szili Katalin Juhász Ferenc Rogán elveti a negatív kampányt HÍRÖSSZEFOGLALÓ N­ egatív kampánynak és vádas­kodásnak ítélte Rogán Antal, a Fidesz alelnöke az MSZP által készí­tett kormány elleni „vádiratot”, amelyben a szocialisták többek kö­zött a kabinet gazdaság- és család­­politikáját bírálják. Félresikerült vádiratukkal szemben az emberek tisztában vannak azzal, hogy Ma­gyarországon ma a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb az infláció mértéke, a rendszerváltozás óta elő­ször az elmúlt három esztendőben folyamatos a reálbér növekedése és minden olyan magyar család, ahol gyermeket nevelnek, több pénzt kap kézhez, mint 1998-ban - tartalmaz­za a Fidesz alelnökének közlemé­nye. - Arra kérem a szocialista poli­tikusokat, hogy vádiratok készítése helyett közös jövőnkkel foglakozza­nak - tette hozzá. Majd leszögezte azt is: a Fidesz nem kíván partner lenni „az egymás kölcsönös lejáratá­sára irányuló mocskolódó kam­pányban”. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az MSZP videokonferenciája elsősorban azoknak az embereknek a munkáját becsüli le, akik az elmúlt években keményen dolgoztak azért, hogy Magyarország az EU-hoz csat­lakozni kívánó államok között meg­becsült ország legyen. Kifejtette: az elmúlt három évben a kormány je­lentős kedvezményeket nyújtott a családoknak és a vállalkozásoknak, ezek révén a vállalkozásoknál és a családoknál 3500 milliárd forintot hagyott a kormányzat, kifejezetten az adókedvezmények értéke 450 milliárd forintra tehető. - Nem igaz, hogy a polgári kor­mány nem fordított növekvő forrá­sokat a családok megsegítésére; a családtámogatásokra juttatott ösz­­szeg 1998 és 2002 között megduplá­zódik - tartalmazza a Szociális és Családügyi Minisztérium közlemé­nye. A dokumentum szerint az sem igaz, hogy tizenhárom százalékkal nőtt a gyermekszegénység. Az anya­gi okokból veszélyeztetett gyerme­kek száma felére csökkent. Túri-Kovács megegyezne a szövetségről a Kis Ff.rf.nc_______________­ O­lyan széles körű megállapodást kell kötni a Fidesszel, amely felsorakoztatja a kisgazda erőket a jelenlegi kormány mellett a 2002-es választásokra, ebben egyetért az FKGP-frakció döntő többsége - nyi­latkozta lapunknak Turi-Kovács Bé­la környezetvédelmi miniszter a leg­nagyobb kormánypárttal formálódó együttműködés kapcsán. Az egyez­ség részleteiről annyit mondott: a kisgazdák a negyedik pillérét alkot­ják majd annak a szövetségnek, amelynek már tagja a Fidesz, az MKDSZ és az MDF. A politikus úgy fogalmazott: belátható időn belül létrejön a megállapodás. Mint arról beszámoltunk, infor­mációnk szerint 8-10 kisgazda kép­viselőjelölt indulhat fideszes színek­ben, elsősorban azok, akik 1998-ban egyéni választókerületekben jutot­tak a parlamentbe. Úgy tudjuk, még decemberben, várhatóan a parla­menti ülésszak után megszületik az egyezség. Boros Imrét, a PHARE-ügyekért felelős kisgazda tárca nélküli mi­nisztert az MDF Zala megyei szerve­zete indítja képviselőjelöltként a zalaszentgróti választókerületben. A miniszter megtisztelőnek tartja, hogy a nemzeti oldal közös listáján indulhat. Szerinte kulcskérdés az egyéni mandátumok elnyerése a nemzeti-polgári erők sikeres válasz­tási szerepléséhez. Emlékeztetett ar­ra, hogy 1998-ban a demokrata fó­rum jelöltje a második fordulóban visszalépett az ő javára, és meg is nyerte a választást. Fidesz-MDF: biztos előny A teljes népesség 43 százaléka a koalíciós pártokat tartja befutónak Folytatás az 1. oldalról­­ Ilyen nagy arányt még a választás­hoz sokkal közelebbi időpontok­ban is ritkán mért a közvélemény­kutató cég. Korábban a Fidesz-MDF kö­zös lista támogatottsága ebben a körben - tehát a pártot választó, magukat biztosan szavazóknak mondók körében - a november eleji kutatás tanúsága szerint 51 százalékos volt, most 49 százalé­kot regisztráltak. Az MSZP listája mellett a hó elején 34 százalék, most pedig 37 százalék állt ki. A pártot választók és a pártot válasz­tó biztos szavazók között a kis pártok támogatottsága is meg­egyezik: a szabad demokraták lis­tája 6 százalékon, a MIÉP listája 4 százalékon áll. A Munkáspárt lis­tájára 2 százalék, az FKGP-jére 1 százalék adná voksát. Tovább folytatódott a Fidesz- MDF-lista győzelmét várók ará­nyának növekedése. Jelenleg a tel­jes népesség 43 százaléka gondolja úgy, hogy a Fidesz-MDF-lista győz, míg az MSZP esetében ezt a megkérdezettek 29 százaléka várja. A Gallup mostani felmérése kitér a két pártlista támogatottsá­gának demográfiai különbségeire is. Budapesten a megkérdezettek 33 százaléka a Fidesz-MDF közös lista, 32 százalékuk pedig a szoci­alisták listájának támogatója. A nagyvárosokban hatszázalékos a közös lista előnye, itt az MSZP lis­tája 30 százalékot tudhat maga mögött. A kisvárosokban kilenc százalékkal, a községekben pedig tizenhárom százalékkal vezet a kormánypártok listája a szocialis­táké előtt. A felmérésből kiderül az is, hogy amíg az egyfős háztar­tásban élők 31 százaléka az MSZP listájára, 26 százalékuk pedig a Fidesz-MDF-listára adná voksát, a háromfős háztartásban élők ese­tében már fordított az állás. Itt 24 százaléknyian szavaznának a szo­cialisták listájára, 38 százalék­nyian pedig a Fidesz-MDF-listá­­ra. Az ötfős háztartásban élők kö­rében a közös lista 42 százaléka áll az MSZP 18 százalékával szem­ben. A vallásos megkérdezettek körében az MSZP-lista 12 százalé­kon, a kormánypártok listája pe­dig 46 százalékon áll. A maga módján vallásos válaszadók 26 százaléka támogatja az MSZP-t, 35 százalék pedig a Fidesz-MDF közös listát. A nem vallásos meg­kérdezettek között ötszázalékos a szocialisták előnye, a kormány­pártok listája e körben 28 százalé­kot tudhat maga mögött. REAGÁL A GALLUP. Az elmúlt hónap során a Gallupot a sajtóban poli­tikai jellegű támadások is érték kutatási eredményeinek publi­kálása után. Ezek valószínűleg tájékozatlanságból fakadnak - olvasható a közvélemény-kutató cég elemzésében. Úgy folytat­ják: a Gallup rendszeres pártpreferencia-vizsgálatait saját fi­nanszírozásában folytatja. Magyarországon ezek finanszírozá­sában még a sajtó sem vesz részt, eredményeiket csak saját weboldalunkon jelentetik meg.

Next