Magyar Nemzet, 2002. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-04 / 103. szám

30Magyar Nemzet • Magazin 2002. május 4., szombat Titkos adatgyűjtés a „békés átmenet” jegyében Házkutatás az éjszaka közepén Hogyan bizonyítják a Történeti Hivatalban fellelhető dokumentumok az egykori szamizdatkiadó, a Katalizátor Iroda elleni titkos és nyílt megfigyeléseket, eljárásokat? Szerzőnk összeveti személyes emlékeit az általa feltárt belügyi iratokkal BELÜGYMINISZTÉRIUM ÁLLAMBIZTONSÁGI MINISZTERHELYETTESI _____________________ TIT­KÁRSÁG__________________________.Szigoruan­ titkosl-----------------45-78/10/16/1988. Dr. Hellersvartdl Lás­ll Jóváhagyom: ^6­­ / Harangozó^Sz^esHer*r/?btbgy./ ' miniszterhedettes„ BSmt Q ■ A, -íjC’OK­Áj' NAPI OPERATÍV INFORMÁClí^ftbíp|s Budapest^1988 25. é sV’ BELSŐ ELLENSÉGES TEvHÉNYSÉG 7./ A 'Katalizátor elnevezésű szamizdat kiadó megjelentetett egy 1988-i fe, fatinaprort, melyen a csoportosulás által megemlékezés­re mélt&ia^^vélt eseményeket, évfordulókat és időpontokat fényké­pes ille­fotraffikák és ellenséges tartalmú magyarázatok emelik ki. ^^/S^aformáció ellenőrzött. ■ÁTaj^felezkedéS: - felderítik a készítőket; - hasznosítják a tájékoztató munkában-III/III/ - . 7 „ , r­­/\/ILU­xcJUh.i­ifo / Silvai Árpád r.ezredes / titkárságvezető i , k Készült: 1 példányban (7 oldal) \' Kénymá­sultatva: 9 példányban Felterjesztve: Miniszter elvtársnak, r . I . . Államtitkár elvtárcnal. vl­­r BELUQVXINISITIRIUH AbhAMBIZTONSÁGI MINISzTERHELYETTESI _________TITKÁRSÁG____________ —45/78/10 /40/1987.----------------------------------------­Szigorúan titkos ! Különösen fontos I NOIJ-jelentés a Halottaink, 1956 című albumról 1987-ből (­Dobó­ - Nagy Jenő) Minősítés törölve! Jóváhagyom ! .................1 y ' *“V^' / Harangozó r^Áltbgy./ \ miniszterhelyettes ' NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JEILENTÉS 40. szám Budapest, 1987. fájfafflslao. 6./ "Dobó" £n. célszemély a napokban megkezdte egy uj szamizdat kiadvány terlesztériája. A 'Katalizátor Iroda* gondozásiban megjelent “Halottak *^fj»n. 17 képet tartalmazó, A/5-ös mére­tű fotóalbum h&Hétfelborít*'alapján a X. kerületi Újköztemető térképe, belül 'pedig.,többek között az alábbi szöveg talál­’E kötet és készítői kegyelettel adóznak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc halottainak. Nevük mél­tó meg^RfeSzuBaNP nemzet emlékezetében úgy próbáljuk elősegíte­ni, Jbj#gyíi kiadvány bevételét a jeltelen és elhanyagolt sírok megi^Öségére és ápolására fordítjuk". Kékepekejye az Újköztemető 301., valamint a Kerepesi-temető parcellájának sírjai láthatók. Az információ ellenőrzött. O Intézkedés: folytatják a felderítő és megelőző munkát. % ■ mm­u_io_­­ 1 . Készült: 1 pld-ban 1ó lapon I* Fénymásoltatva: 9 pld-ban Felterjesztve: Miniszter elvtársnak, /Sillai Árpid r.ezredes/ Államtitkár elvtársnak titkárságvezető Kapják: elosztó szerint Készítette: BPé/BEné y j U(\\H-32-ko(<el W ■ * erekes Ferenc Pilóta utcai „házi­nyomdájában” készült 1988 ja­nuárjában a Balassa János grafi­kus által tervezett falinaptár, amiről az alább idézett jelentés szól. Rákoshegyen, a Kölcsey utca 48.-ban, Balassa János és felesége, Simkó Mária bérelt la­kásában raktuk össze és ragasz­tottuk a naptár példányait. Ott volt emlékezetem szerint a lakás bérlőin kívül Gehér József, Kurdi Zoltán, Rózsa Gábor és e sorok írója. Ennek az évnek már nagy tervekkel és reményekkel vágtunk neki. A tervezett könyvekről és kiadványokról beszélgettünk Jánosék lakásán, oldva a munka monoton unalmát. A várható hatósági retorziókról, a megfigyelé­sekről, követésekről, igazoltatásokról, a szamizda­­tosoknál tartott házkutatásokról gyakran szó esett mun­ka közben is. A szamizdatkészítők közül Nagy Jenő, Vé­tek Mária és kiskorú gyermekeik, valamint az Égtájak között című lap munkatársai (Talata József, Bognár Mikolta, Diószegi Olga, Keszthelyi Zsolt, Bartók Gyula) szenvedték el a hatósági zaklatás legsúlyosabb formáit a nyolcvanas évek második felében. Keszthelyi Zsoltot, akinek induló önálló szamizdatlapját lefoglalta a rendőr­ség, a katonai szolgálat megtagadása miatt 1987-ben bí­róság elé állították, elítélték és bebörtönözték. Járkálni egy asztal körül, és lapokat szedni össze 10-12 órán át, nem éppen szívderítő foglalatosság. Pedig a nyomdák egy részében, ahol nem volt össze­hordó gép, így dolgoztak az emberek. Bennünket most inspirált az a tudat, hogy valami új és szép kiad­vánnyal lepjük meg a nagyérdeműt, ilyen „profi” föld­alatti kiadvány talán csak néhány könyv borítója volt, ahogy az ugyancsak Balassa János által tervezett és ki­vitelezett Orwell-könyvrő­l (AB Kiadó, Budapest, 1986) megállapította a BM „kéziratos katalógusának” (hivatalos nevén: NOIJ tárgymutató karton) ismeret­len írója. A sok ezer oldal szitázott és stencilezett, maszatos és nehezen olvasható kiadvány után, amelyek bizony ma­gukon viselték a korai magyar szamizdat erősen amatőr jellegét, jó érzéssel és némi büszkeséggel néztük az egyre halmozódó, mutatós naptárakat a padlón. 1988 elején már kezdett oldódni bennünk a gettóba zárt ellenzékiek görcse, és megjelent a horizonton a halvány remény. Ezt a reményt táplálta a lassan-lassan növekvő érdeklődés könyveink iránt - hiszen ekkor már túl voltunk a Bulga­­kov-könyv sikerén (amit Márczi Kitti és T. Mészáros András nyomtatott ki „feketén” Érden a Beszélő stencil­gépén 1986. január végén) - és az a tudat, hogy határon innen és túl számos barátunk van, akikben bízhatunk, hogy baj esetén szót emelnek az érdekünkben a nemzet­közi nyilvánosság fórumain. Mi ugyanis, ellentétben a Beszélő szerkesztőivel, illetve Nagy Jenő ABC Kiadójával és a Demokrata című lappal, nem tüntettük fel kiadvá­nyainkon sem a nevünket, sem a címünket, ettől remél­tük a nemkívánatos hatósági megfigyelések és retorziók kivédését. Demszky Gábor szintén nem nyomtatta rá ki­adványaira a nevét, de az AB Kiadó vezetőjeként több­ször nyilatkozott a nyilvánosság előtt, és 1984-ben meg­kapta a kiadói szabadság díjat is. Támogatóink között voltak, akik anyagi segítséget nyújtottak munkánkhoz, mások külföldön kiadott könyveket, sokszorosításhoz használt anyagokat (sten­cilpapír, tűzőgép) juttattak el hozzánk. Legjelentősebb támogatónk lett az 1956-ban Bécsben letelepült Kovács Kálmán és felesége, Erzsiké, akik 1989-ben nyomdagé­pet ajándékoztak nekünk. A müncheni Nemzetőr örök­ké lelkesítő főszerkesztője, Tollas Tibor is jelentősen hozzájárult 1988-tól munkánk folytatásához azzal, hogy könyveinket nyugati útjain terjesztette, a vételárat pedig mindig előre kifizette. Máig örömmel tölt el, hogy a müncheni lakásán érdeklődéssel forgatott verskötetek­ből kettőt is sikerült megjelentetnünk (a Füveskert an­tológiát, amely a váci rab költők 1956 előtti verseit és fordításait tartalmazta, és Tollas Tibor válogatott költe­ményeit Varázskor - Forgószélben címmel). De mindez akkor, 1988 januárjában még a jövő zenéje volt... Holland barátaink rengeteg stencilpapírt, erdélyi társaink híreket, könyveket, információkat juttattak el hozzánk. Köszönet illeti e kapcsolatok ápolásáért az Amszterdamban élő Klotz Juditot, aki több magyar tu­ristának (ellenzékieknek is) nyújtott szállást. Meg kell köszönnöm Beöthy Erzsébetnek is, hogy amszterdami lakásában lakhattunk 1983 nyarán, és az ő adaptere se­gítségével másolhattam Bibó-szövegeket az amszterda­mi egyetemen. Könyvtára a Nyugaton megjelent ma­gyar könyvek gazdag tárháza volt. Ebben a könyvtárban döntöttem el­­ Bibó István, Kovács Imre, Sárközi Mátyás és mások Magyarországon betiltott könyveinek olvasá­sa közben -, hogy hazatérésem után magam is szamiz­datkiadó leszek. Előbb terjesztő lettem, majd az Áram­lat Kiadó és a Beszélő kiadványainak előállításában vet­tem részt Jakab Lajos és Orosz István kérésére. A pártállam szorítása 1988-ban enyhülni látszott, bár munkánkat még a konspiráció jellemezte, de azok a fo­lyamatok és próbálkozások, amelyek a környezetünkben zajlottak, és amelyeknek mi is névtelen részesei, résztve­vői voltunk, némi reményre adtak okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül emelek ki néhány mozzanatot az ellenzéki politizálás folyamatából. A nyolcvanas évek szamizdatműhelyei folyamatosan működtek, a hol erő­sebb, hol enyhébb hatósági repressziók dacára. 1985- ben a monori tanácskozás, a Budapesten ülésező Euró­pai Kulturális Fórum és a hozzá kapcsolódó alternatív fórum jelzi a különböző mentalitást képviselő csoportok, személyek és körök kitörési kísérletét a föld alá szorított helyzetből. Az ellenzéki mozgalmak és a pártállam refor­mista érdekcsoportjai közötti párbeszéd eredményeit mutatja, hogy a Beszélő álnéven publikálja néhány MSZMP-s reformközgazdász és politológus írását is. 1987-ben megjelenik a Beszélő Társadalmi szerződés cí­mű programja, valamint a reformkommunista Fordulat Napi operatív információs jelentés a Katalizátor Iroda tevékenységéről . Modor Apám K

Next