Magyar Nemzet, 2002. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-28 / 122. szám
Somogy vonzó a külföldieknek A Balaton körül a malmok és a horgásztanyák is kelendők Somogy továbbra is az egyik legvonzóbb megye azok számára, akik Magyarországot választják második lakhelyükként. A külföldi ingatlanvásárlók olyannyira megkedvelték a mediterrán klímájú Somogyországot, hogy van már olyan falu, ahol egész utcákat német és holland állampolgárok lakják. Az ingatlanszerzési toplistát mindazonáltal továbbra is a balatoni üdülőhelyek és a tó háttértelepülései vezetik. B Gulyás J. Attila_______________ Ez év első negyedévében Somogy 87 településén együttesen 264 külföldi állampolgár vásárolt családi házat, nyaralót, termőföldnek vagy védett természetvédelmi területnek nem minősülő ingatlant, ám voltak, akik elhagyott malomra vagy horgásztanyára vetettek szemet. Úgy tűnik, a külföldi állampolgárok már jól ismerik a magyar törvényeket - vagy elővigyázatosak a jogi tanácsadóik -, mivelhogy az ingatlanszerzést engedélyező Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak az év első három hónapjában mindössze két, vásárlást elutasító határozatot kellett hoznia. A legnépszerűbbek a lakóházak, ám a beépítetlen területeket is egyre többen keresik. A Balatonpart ingatlanpiaci részesedése több mint ötvenszázalékos, az üdülőhelyek közül Siófok és Fonyód a legvonzóbb. Siófokon idén már 23 ingatlan került külföldi tulajdonba, miközben a megye déli részén, a gyógyvizéről híres Csokonyavisonta környékén a jómódú horvátok válogatnak az eladásra kínált családi házak vagy nyaralók között. Somogyot leginkább a német ingatlanvásárlók részesítik előnyben, de holland és olasz állampolgárok is szívesen telepednek le a Balaton és a Dráva ölelésében fekvő megyében, sőt nem ritka - kiváltképpen Kaposvárott és környékén -, hogy amerikaiak fordulnak ingatlanszerzési kérelemmel a hatósághoz. A németek egyébként éppen úgy kedvelik a falvakat, mint a közvetlen tóparti településeket. Siófokon az év első három hónapjában 22 német állampolgár vásárolt lakóházat, nyaralót vagy beépítetlen telket, ám van olyan Balaton közeli falu, ahol már nincs is eladni való ingatlan. Az ingatlankereskedelem egyes szakértői állítják: nyáron (Somogyban is) visszaesik az ingatlanvásárlási forgalom, mert az üdülési szezont a potenciális külföldi vásárlók a tájékozódásra használják fel. Körülnéznek a Balaton környékén meg a háttérfalvakban, ismerkednek az ingatlanválasztékkal és az árakkal, majd ősszel vagy a jövő tavasszal visszatérnek, hogy üzletet kössenek. Az immár soknemzetiségűvé vált somogyi falvak lakói többnyire barátságosan fogadják az „új telepeseket”, ám a falusi vendéglátásra berendezkedettek érdekeit időnként sérti az úgynevezett „rokoni turizmus” térhódítása. Előfordul, hogy megspórolandó az üdülőhelyi díjat - a külföldiek nemcsak a közvetlen hozzátartozóikat látják vendégül magyarországi otthonukban, hanem úgymond üzletet csinálnak honfitársaik nyaraltatásából, és ezzel rontják a falusi turizmusból (is) élők vendégfogadási esélyeit. A települési önkormányzatok ezekben az esetekben tehetetlenek, hiszen nincs joguk belenézni a „rokonánál nyaraló” külföldi állampolgár útlevelébe, vagy más módon tájékozódni a hozzátartozóként vagy rokonként bejelentett vendég kilétéről. A legnépszerűbb célpontok a lakóházak, ám a beépítetlen területeket is egyre többen keresik (képünk illusztráció) FOTÓ: KONCZ GYÖRGY JAVASLAT AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK. A Balatoni Szövetség azt szeretné, ha a külföldiek ingatlanvásárlásának engedélyezéséről a helyi önkormányzatok döntenének. A Balatoni Szövetség elnöksége erről nemrég törvénymódosítási javaslatot fogadott el, amelyről szeretnék, ha az új Országgyűlés tárgyalná - adta hírül a távirati iroda. A somogyi, veszprémi és zalai Balaton-parton élők közös érdekképviseletét ellátó szervezet 75 tagú, abban a tóparti települések önkormányzatai és civil szervezetei mellett a három megye közgyűlése képviselteti magát. A tanácskozáson elhangzott, hogy a Balatoni Szövetség vezetői nem megszüntetni akarják a külföldiek balatoni ingatlanvásárlásait, hanem arra törekszenek, hogy a helyben élők érdekeinek megfelelően szabályozzák azt. “TÁJÉKOZTATÓTT AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. 2002. MÁJUS 21. MÁJUS 24. KÖZÖTT TARTOTT AUKCIÓIRÓL DISZKONT KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓK A sorozat száma D020828 D021127 D030416 ISIN kód: HU-0C00513692 HU-0000513734 HU-0000513742 A forgalomba hozatal jellege első kibocsátás rábocsátás rábocsátás Az aukció időpontja 2002.05. 21 2002. 05. 22. 2002.05 23. Eredeti kibocsátás napja: 2002.05 29 2002.05. 15. 2002 04 17 A teljesítés napja: 2002.05 29 2002 05. 29. 2002.05 29 Lejárat napja: 2002.08.28. 2002.11.27. 2003.04. 16 Aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség (M Ft): 20 000,00 27 000,00 30 000,00 A benyújtott érvényes ajánlatok mennyisége (M Ft): 32 018,67 32 520,35 26 944,80 Az elfogadott ajánlatok mennyisége (M Ft): 19 999,99 20 000,00 20 000,00 Kibocsátás végleges mennyisége (M Ft): 22 000,00 22 000,00 22 000,00 Maximális éves hozam (%)- EHM: 9,01 9,10 9,26 Minimális éves hozam (%) - EHM: 8,30 8,35 8,35 Átlagos éves hozam (%)- EHM: 8,89 9,01 9,18 Maximális eladási ár (%): 97,9726 96,0029 93,1391 Minimális eladási ár (%): 97,8030 95,6594 92,4478 Átlagos eladási ár (%): 97,8316 97,7005 92,5082 Az állampapírok - a 3 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegy kivételével - bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. BUDAPEST, 2002. MÁJUS 27. ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. 1 .A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRoK ÁLLAMI GARANCIÁVAL B 1j Jó évet zárt tavaly az IKR B Nagy Ottó U grásszerűen megnövekedett az IKR Rt. tavalyi forgalma, elérte a 47,1 milliárd forintot, az adózás előtti eredménye pedig az 529 millió forintot - derült ki a cég közgyűlésén. A siker részben annak a jelentős váltásnak is köszönhető, hogy az IKR tavaly harminc év után a Class betakarítógépek forgalmazásáról a New Hollandia nyergett át, annak teljes termékpalettáját kínálva. A cég az új betakarítógép-családdal is megőrizte piacvezető helyét, 38 százalékos részesedést elérve. Az eddig piacvezető Class 28 százalékkal a második helyet szerezte meg, míg harmadik 27 százalékkal a John Deer lett. Az IKR azonban nem csak saját importgépeivel van jelen a piacon, ezentúl leányvállalatán, az Invest Kft.-n keresztül a Case-IH Steyr gépek kizárólagos magyarországi importját is bonyolítja egy független márkakereskedői hálózaton keresztül. A közgyűlés a cég vezetésében jelentős változást is hozott: az igazgatótanács - szakítva a hagyományokkal - csak az IKR saját alkalmazottaiból áll. 2002. május 28., kedd Gazdaság - Magyar Nemzet Újabb százmillió a hazai turizmus ösztönzésére • Hunggis Akna A belföldi turizmust ösztönző országos roadshow-t szervez május és június hónapokban a Magyar Turizmus (MT) Rt. négy régiós marketingszervezete - a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda, a Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, valamint a Tiszatavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kiskéri Krisztina, a Magyar Turizmus Rt. Tourinform irodahálózatának rendszergazdája. Továbbá - belföldi és külföldi turisták igényeinek megfelelően - forgalomtól függően, hosszabbított nyitva tartással működnek országszerte a Tourinform irodák június 15. és szeptember 15. között - mondta Kiskéri Krisztina, aki hozzátette, hogy a hosszabbított nyitva tartásra 100 millió forint többletforrást ad az MT Rt. a Tourinformirodák számára. Kiskéri hangsúlyozta: az önkormányzatok által finanszírozott 130 Tourinform iroda éves szinten átlagosan 845 millióforintból gazdálkodik, ehhez járul hozzá az idén az MT Rt. további százmillió forintja, amely elsősorban a promóciós feladatok támogatását célozza. Kiskéri Krisztina szólt arról, hogy az irodákat naponta 700-800 turista látogatja, továbbá közölte, hogy május 27-június 23. között három magyarországi régió mutatkozik be Budapesten. A főváros vendége lesz a balatoni, a középdunántúli és a főváros közép-dunavidéki régió Tourinform irodája. Mindhárom régió Tourinform irodájának vezetője egyetértett abban, hogy a legfőbb cél a turisták tartózkodási idejének, és az egy fő által elköltött pénz összegének növelése. A Tourinform irodák legelső feladata pedig a turisztikai jelentőségű információk begyűjtése a legkülönfélébb vendégcsalogató eseményekről, turisztikai kínálatról, majd ezek továbbítása az érdeklődők számára. Dél-alföldi hungaricumok Ásotthalmon egyre többen telepítenek szőlőt Ha valaha el is vesztette, mára biztosan visszaszerezte maga és korai hírnevét Ásotthalom. A dél-alföldi településen nagy a szőlőtelepítési kedv, egyre többen nyúlnak a metszőolló után, és olyan elfelejtett fajtákat hoznak vissza a termesztésbe, mint a kék kadarka és a rózsaszín kövidinka. A siker nagy, annyira, hogy két helyi bort - a rizlinget és a muskotályt - már a hungaricumok közé sorolják. Nem véletlenül kezdik az ország ezen délkeleti szegletét az alföldi borvidék legújabb központjaként emlegetni, és ma már évente több alkalommal lepik meg az ásotthalmi borospincéket a turisták. Halász Miklós (Sz.f.gr.d)_______ Már nincs olyan terület Ásotthalmon és környékén, amit ne művelnének. A szorgalom érthető, mert a nyolcszáz éves település annak köszönhetően szerezte vissza régi hírnevét, hogy borai sorra díjakat nyertek hazai és külföldi versenyeken. A sikereknek köszönhetően ma már a hungarikumok közé sorolják az ásotthalmi rizlinget és muskotályt, amiből nem tudnak annyit termelni, hogy ne lenne piaca. Megragadta a külföldiek figyelmét a legújabb borfajta, az ásotthalmi kunleány is, amit fagytűrő szőlőből érlelnek. Nem véletlenül kezdik az ország ezen délkeleti szegletét az alföldi borvidék legújabb központjaként emlegetni. Korábban hiába folytatott három szakszövetkezet is ezer hektáron szőlőművelést a rendszerváltásig, kommersz boraik eladhatatlanok voltak és a termelés intézményeivel együtt összeomlott. A kilencvenes évektől új alapokon, szinte elölről kezdtek mindent a mezőgazdaságban: kivágták a régi tőkéket és új fajtákat telepítettek. Az évtized végén az ország kezdte megismerni a táj jellegzetes borait. Néhány szőlősgazda odáig merészkedett, hogy ötven-hetven hektárra növelte szőlőültetvényeit, ami ezen az alföldi tájon csúcsnak számít. Érdekes karriert futottak be a kis farmerek, közülük Dobók Sándor 1992-ben nyergett át a szőlészetre-borászatra. A gazda palackozója megépítése után meghirdette nyitott pince akcióit, melynek gyorsan követői is akadtak. Nem véletlenül, mert a lépés a legjobb marketingfogásnak bizonyult, és ma már évente több alkalommal lepik meg az ásotthalmi borospincéket a hazai és a külföldi turisták. A sikeres szőlősgazdák üzleti eredményein felbátorodva, egyre többen kezdenek hozzá háromhat hektáron a szőlőtelepítéshez. Ez azért is fontos lépés, mert ezen a vidéken a lakosság egyötöde munkanélküli. A szőlősgazdák pedig arról álmodnak, hogy az ültetvények számának növelésével, a borágazat kifejlesztésével elfogadható arányban csökkenthetik az állástalanok táborát. Vadonatúj ötleteket dobnak be, szinte a szenzáció erejével hat, hogy a régen kipusztult, ám őshonos, egykoron hungaricumnak számító kék kadarka és rózsaszín kövidinka szőlő repatriálását, újratelepítését is megkezdték a szőlősgazdák.