Magyar Nemzet, 2002. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-28 / 122. szám

Somogy vonzó a külföldieknek A Balaton körül a malmok és a horgásztanyák is kelendők Somogy továbbra is az egyik legvonzóbb megye azok szá­mára, akik Magyarországot választják második lakhelyük­ként. A külföldi ingatlanvá­sárlók olyannyira megkedvel­ték a mediterrán klímájú Somogyországot, hogy van már olyan falu, ahol egész ut­cákat német és holland állam­polgárok lakják. Az ingatlan­­szerzési toplistát mindazonál­tal továbbra is a balatoni üdü­lőhelyek és a tó háttértelepü­lései vezetik. B Gulyás J. Attila_______________ E­z év első negyedévében So­mogy 87 településén együtte­sen 264 külföldi állampolgár vásá­rolt családi házat, nyaralót, ter­mőföldnek vagy védett természet­­védelmi területnek nem minősülő ingatlant, ám voltak, akik elha­gyott malomra vagy horgászta­nyára vetettek szemet. Úgy tűnik, a külföldi állampolgárok már jól ismerik a magyar törvényeket - vagy elővigyázatosak a jogi ta­nácsadóik -, mivelhogy az ingat­lanszerzést engedélyező Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak az év első három hónapjában mindössze két, vásárlást elutasító határozatot kellett hoznia. A legnépszerűbbek a lakóhá­zak, ám a beépítetlen területeket is egyre többen keresik. A Balaton­­part ingatlanpiaci részesedése több mint ötvenszázalékos, az üdülőhelyek közül Siófok és Fo­nyód a legvonzóbb. Siófokon idén már 23 ingatlan került külföldi tu­lajdonba, miközben a megye déli részén, a gyógyvizéről híres Csokonyavisonta környékén a jó­módú horvátok válogatnak az el­adásra kínált családi házak vagy nyaralók között. Somogyot leginkább a német ingatlanvásárlók részesítik előny­ben, de holland és olasz állampol­gárok is szívesen telepednek le a Balaton és a Dráva ölelésében fek­vő megyében, sőt nem ritka - ki­váltképpen Kaposvárott és kör­nyékén -, hogy amerikaiak for­dulnak ingatlanszerzési kérelem­mel a hatósághoz. A németek egyébként éppen úgy kedvelik a falvakat, mint a közvetlen tóparti településeket. Siófokon az év első három hónapjában 22 német ál­lampolgár vásárolt lakóházat, nyaralót vagy beépítetlen telket, ám van olyan Balaton közeli falu, ahol már nincs is eladni való in­gatlan. Az ingatlankereskedelem egyes szakértői állítják: nyáron (So­mogyban is) visszaesik az ingat­lanvásárlási forgalom, mert az üdülési szezont a potenciális kül­földi vásárlók a tájékozódásra használják fel. Körülnéznek a Ba­laton környékén meg a háttérfal­vakban, ismerkednek az ingatlan­választékkal és az árakkal, majd ősszel vagy a jövő tavasszal vissza­térnek, hogy üzletet kössenek. Az immár soknemzetiségűvé vált somogyi falvak lakói többnyi­re barátságosan fogadják az „új te­lepeseket”, ám a falusi vendéglá­tásra berendezkedettek érdekeit időnként sérti az úgynevezett „ro­koni turizmus” térhódítása. Elő­fordul, hogy­­ megspórolandó az üdülőhelyi díjat - a külföldiek nemcsak a közvetlen hozzátarto­zóikat látják vendégül magyaror­szági otthonukban, hanem úgy­mond üzletet csinálnak honfitár­saik nyaraltatásából, és ezzel ront­ják a falusi turizmusból (is) élők vendégfogadási esélyeit. A telepü­lési önkormányzatok ezekben az esetekben tehetetlenek, hiszen nincs joguk belenézni a „rokoná­nál nyaraló” külföldi állampolgár útlevelébe, vagy más módon tájé­kozódni a hozzátartozóként vagy rokonként bejelentett vendég kilé­téről. A legnépszerűbb célpontok a lakóházak, ám a beépítetlen területeket is egyre többen keresik (képünk illusztráció) FOTÓ: KONCZ GYÖRGY JAVASLAT AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK. A Balatoni Szövetség azt szeretné, ha a külföldiek ingatlanvásárlásának engedélyezéséről a helyi önkormányzatok döntenének. A Balatoni Szövetség elnöksége erről nemrég törvénymódosítási javaslatot fogadott el, amely­ről szeretnék, ha az új Országgyűlés tárgyalná - adta hírül a távirati iroda. A somogyi, veszprémi és zalai Balaton-parton élők közös érdekképviseletét ellátó szervezet 75 tagú, abban a tóparti települések önkormányzatai és civil szervezetei mel­lett a három megye közgyűlése képviselteti magát. A tanács­kozáson elhangzott, hogy a Balatoni Szövetség vezetői nem megszüntetni akarják a külföldiek balatoni ingatlanvásárlá­sait, hanem arra törekszenek, hogy a helyben élők érdekeinek megfelelően szabályozzák azt. “TÁJÉKOZTATÓTT AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. 2002. MÁJUS 21. MÁJUS 24. KÖZÖTT TARTOTT AUKCIÓI­RÓL­­ DISZKONT KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓK A sorozat száma D020828 D021127 D030416 ISIN kód: HU-0C00513692 HU-0000513734 HU-0000513742 A forgalomba hozatal jellege első kibocsátás rábocsátás rábocsátás Az aukció időpontja 2002.05. 21 2002. 05. 22. 2002.05 23. Eredeti kibocsátás napja: 2002.05 29 2002.05. 15. 2002 04 17 A teljesítés napja: 2002.05 29 2002 05. 29. 2002.05 29 Lejárat napja: 2002.08.28. 2002.11.27. 2003.04. 16 Aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség (M Ft): 20 000,00 27 000,00 30 000,00 A benyújtott érvényes ajánlatok mennyisége (M Ft): 32 018,67 32 520,35 26 944,80 Az elfogadott ajánlatok mennyisége (M Ft): 19 999,99 20 000,00 20 000,00 Kibocsátás végleges mennyisége (M Ft): 22 000,00 22 000,00 22 000,00 Maximális éves hozam (%)- EHM: 9,01 9,10 9,26 Minimális éves hozam (%) - EHM: 8,30 8,35 8,35 Átlagos éves hozam (%)- EHM: 8,89 9,01 9,18 Maximális eladási ár (%): 97,9726 96,0029 93,1391 Minimális eladási ár (%): 97,8030 95,6594 92,4478 Átlagos eladási ár (%): 97,8316 97,7005 92,5082 Az állampapírok - a 3 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegy kivételével - bevezetésre­­ kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. BUDAPEST, 2002. MÁJUS 27. ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT RT. 1 .A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRo­K ÁLLAMI GARANCIÁVAL B 1j Jó évet zárt tavaly az IKR B Nagy Ottó U­ grásszerűen megnövekedett az IKR Rt. tavalyi forgalma, elérte a 47,1 milliárd forintot, az adózás előtti eredménye pedig az 529 millió forintot - derült ki a cég közgyűlésén. A siker részben an­nak a jelentős váltásnak is köszön­hető, hogy az IKR tavaly harminc év után a Class betakarítógépek forgalmazásáról a New Hollandia nyergett át, annak teljes termékpa­lettáját kínálva. A cég az új betaka­rítógép-családdal is megőrizte pi­acvezető helyét, 38 százalékos ré­szesedést elérve. Az eddig piacve­zető Class 28 százalékkal a máso­dik helyet szerezte meg, míg har­madik 27 százalékkal a John Deer lett. Az IKR azonban nem csak sa­ját importgépeivel van jelen a pia­con, ezentúl leányvállalatán, az Invest Kft.-n keresztül a Case-IH Steyr gépek kizárólagos magyar­­országi importját is bonyolítja egy független márkakereskedői háló­zaton keresztül. A közgyűlés a cég vezetésében jelentős változást is hozott: az igazgatótanács - szakít­va a hagyományokkal - csak az IKR saját alkalmazottaiból áll. 2002. május 28., kedd Gazdaság - Magyar Nemzet Újabb százmillió a hazai turizmus ösztönzésére • Hunggis Akna A belföldi turizmust ösztönző országos roadshow-t szervez május és június hónapokban a Ma­gyar Turizmus (MT) Rt. négy régi­ós marketingszervezete - a Balato­ni Regionális Turisztikai Projekt Iroda, a Közép-dunántúli Regioná­lis Marketing Igazgatóság, a Nyu­gat-dunántúli Regionális Marke­ting Igazgatóság, valamint a Tisza­­tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda - jelentette be tegnapi sajtó­­tájékoztatóján Kiskéri Krisztina, a Magyar Turizmus Rt. Tourinform irodahálózatának rendszergazdája. Továbbá - belföldi és külföldi turis­ták igényeinek megfelelően - forga­lomtól függően, hosszabbított nyitva tartással működnek ország­szerte a Tourinform irodák június 15. és szeptember 15. között - mondta Kiskéri Krisztina, aki hoz­zátette, hogy a hosszabbított nyitva tartásra 100 millió forint többlet­­forrást ad az MT Rt. a Tourinform­­irodák számára. Kiskéri hangsú­lyozta: az önkormányzatok által fi­nanszírozott 130 Tourinform iroda éves szinten átlagosan 845 millió­­forintból gazdálkodik, ehhez járul hozzá az idén az MT Rt. további százmillió forintja, amely elsősor­ban a promóciós feladatok támoga­tását célozza. Kiskéri Krisztina szólt arról, hogy az irodákat naponta 700-800 turista látogatja, továbbá közölte, hogy május 27-június 23. között három magyarországi régió mutat­kozik be Budapesten. A főváros vendége lesz a balatoni, a közép­dunántúli és a főváros közép-duna­vidéki régió Tourinform irodája. Mindhárom régió Tourinform iro­dájának vezetője egyetértett abban, hogy a legfőbb cél a turisták tartóz­kodási idejének, és az egy fő által el­költött pénz összegének növelése. A Tourinform irodák legelső feladata pedig a turisztikai jelentőségű információk begyűjtése a legkülön­félébb vendégcsalogató esemé­nyekről, turisztikai kínálatról, majd ezek továbbítása az érdeklődők szá­mára. Dél-alföldi hungaricumok Á­sotthalmon egyre többen telepítenek szőlőt Ha valaha el is vesztette, mára biztosan visszaszerezte maga és korai hírnevét Ásotthalom. A dél-alföldi településen nagy a szőlőtelepítési kedv, egyre többen nyúlnak a metszőolló után, és olyan elfelejtett fajtákat hoznak vissza a termesztésbe, mint a kék kadarka és a rózsaszín kövidinka. A siker nagy, annyira, hogy két helyi bort - a rizlinget és a muskotályt - már a hungaricumok közé sorolják. Nem véletlenül kezdik az ország ezen délkeleti szegletét az alföldi borvidék legújabb központja­ként emlegetni, és ma már évente több alkalommal lepik meg az ásotthalmi borospincéket a turisták.­ ­ Halász Miklós (Sz.f.gr.d)_______ M­ár nincs olyan terület Ásotthalmon és környékén, amit ne művelnének. A szorga­lom érthető, mert a nyolcszáz éves település annak köszönhető­en szerezte vissza régi hírnevét, hogy borai sorra díjakat nyertek hazai és külföldi versenyeken. A sikereknek köszönhetően ma már a hungarikumok közé so­rolják az ásotthalmi rizlinget és muskotályt, amiből nem tudnak annyit termelni, hogy ne lenne pi­aca. Megragadta a külföldiek fi­gyelmét a legújabb borfajta, az ásotthalmi kunleány is, amit fagy­tűrő szőlőből érlelnek. Nem vélet­lenül kezdik az ország ezen délke­leti szegletét­ az alföldi borvidék legújabb központjaként emle­getni. Korábban hiába folytatott há­rom szakszövetkezet is ezer hek­táron szőlőművelést a rendszer­­váltásig, kommersz boraik elad­hatatlanok voltak és a termelés intézményeivel együtt összeom­lott. A kilencvenes évektől új ala­pokon, szinte elölről kezdtek mindent a mezőgazdaságban: ki­vágták a régi tőkéket és új fajtákat telepítettek. Az évtized végén az ország kezdte megismerni a táj jellegzetes borait. Néhány szőlősgazda odáig me­részkedett, hogy ötven-hetven hektárra növelte szőlőültetvénye­it, ami ezen az alföldi tájon csúcs­nak számít. Érdekes karriert fu­tottak be a kis farmerek, közülük Dobók Sándor 1992-ben nyergett át a szőlészetre-borászatra. A gaz­da palackozója megépítése után meghirdette nyitott pince akcióit, melynek gyorsan követői is akad­tak. Nem véletlenül, mert a lépés a legjobb marketingfogásnak bi­zonyult, és ma már évente több alkalommal lepik meg az ásott­halmi borospincéket a hazai és a külföldi turisták. A sikeres szőlősgazdák üzleti eredményein felbátorodva, egyre többen kezdenek hozzá három­hat hektáron a szőlőtelepítéshez. Ez azért is fontos lépés, mert ezen a vidéken a lakosság egyötöde munkanélküli. A szőlősgazdák pedig arról ál­modnak, hogy az ültetvények szá­mának növelésével, a borágazat kifejlesztésével elfogadható arányban csökkenthetik az állás­talanok táborát. Vadonatúj ötleteket dobnak be, szinte a szenzáció erejével hat, hogy a régen kipusztult, ám ősho­nos, egykoron hungaricumnak számító kék kadarka és rózsaszín kövidinka szőlő repatriálását, új­ratelepítését is megkezdték a szőlősgazdák.

Next