Magyar Nemzet, 2002. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

A Magyar Nem­et Belföld 2002. július 1., hétfő Mb, rovatvezető: Szajlai Csaba Sopron-Kismarton: közösek a tervek Testvérvárosi szerződést írt alá Sopron és a burgenlandi Kis­marton (Eisenstadt) polgár­­mestere, amelyben kinyilvánít­ják: a polgárok jóléte érdeké­ben szorosabbra fűzik és to­vábbfejlesztik a két város kap­csolatát a gazdaság, a képzés, a kultúra, a sport és a turizmus területén. Ennek szellemében egyebek mellett kialakítják a kamarák közötti kölcsönös in­formációcserét, a vállalkozók­nak felkutatják az előnyös be­fektetési megoldásokat, és ki­aknázzák a közös pályázati le­hetőségeket. (MTI) Tízen maradtak a több ezerből Gyászünnepséget tartottak tegnap a Sopronból 58 évvel ezelőtt el­hurcolt és meggyilkolt zsidó­ság emlékére a város izraelita temetőjében. A megemlékezé­sen Deutsch Róbert főrabbi tartott emlékbeszédet, Tóth Emil, az Országos Rabbiképző Intézet főkántora pedig gyász­imát mondott. Sopron polgá­rai nevében Gimesi Szabolcs polgármester emlékezett a mártírokra. 1944. július 5-én kétezer embert szállítottak Sopronból a náci haláltábo­rokba. Közülük 1640-en haltak mártírhalált. A város­ban ma tíztagú a zsidó közös­ség. (MTI) Polgármesterek bora Huszonhét szőlőtermelő tokaj­­hegyaljai település polgármes­tere kapott szombaton ünnepé­lyes keretek közt a tavaly szüre­telt szőlőből készült bort Tokaj­ban. A polgármesterek múlt októberben alapították a Tokaj­­hegyaljai Polgármesterek Fóru­mát, s másfél-másfél mázsa szőlőt adtak a bor elkészítésé­hez. Mindegyik polgármester 60 palack bort kapott vissza az érlelő pincészettől. (MTI) Egyre kevesebb a magyarországi horvát pap HÍRÖSSZEFOGLALÓ L­átványosan felgyorsult a ha­zai kisebbségek asszimiláció­ja az utóbbi időben. A folyamat lassításához a kisebbségi családo­kon, a pedagógusokon, a világi és az egyházi értelmiségen és az or­szágos önkormányzaton kívül po­litikai és morális feladata van a mindenkori kormánynak és a parlamenti pártoknak is - állapí­totta meg az Országos Horvát Ön­­kormányzat (OHÖ) közgyűlése a hét végén. Az önkormányzat egyik ki­emelt stratégiai feladata a kulturá­lis autonómia kiépítése, de a két évvel ezelőtt kezdődő folyamatot „a megfelelő törvényi szabályozás és anyagi garanciák nélkül félbe kellett szakítani” - olvasható az OHÖ közleményében. Az önkor­mányzat mindehhez hozzáteszi: a kisebbségek érdekeit, fennmara­dásukat biztosító intézményi há­lózat és háttér nélkül nem lehet sem kulturális autonómiáról, sem pedig az oly sokat emlegetett és di­csért kisebbségi önkormányzati modellről beszélni. A tájékoztatás ugyanakkor ki­tér arra is, hogy a hetven települé­sen szétszórtan élő horvátok vallá­si igényeit jelenleg a horvátul is beszélő papok hiánya miatt nem lehet kielégíteni. A közgyűlés tag­jai a megoldáshoz segítséget kér­nek a magyar és a horvát püspöki konferenciáktól. Markó elégedett Medgyessyékkel Kiszámíthatatlanná válhat a határon túli magyarok támogatási rendszere A kormány példátlan módon beépíti a határon túliak támogatási rendszerébe a politikai leszámolás gyakorlatát. Ez megingatja az e kérdésben kezdetektől fogva létező konszenzust, és kiszámíthatat­lanná teszi a támogatási rendszert - jelentette ki Veress László, a határon túli magyarságot támogató Illyés Közalapítvány fővárosi irodavezetője. Ezzel szemben Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szervezet döntéseinek átláthatatlanságát kifogásolja. MN-ÖSSZEFOGLALÓ • • Ö­römmel tapasztalom, hogy az RMDSZ vezetésének kitű­nő személyes és politikai kapcso­latai vannak a Medgyessy Péter vezette kormánnyal, azonban nem lenne szerencsés, ha a romá­niai magyar politikusok fölös energiáikat arra fordítanák, mi­ként kell lefejezni Budapesten egy kuratóriumot, miközben például Csíkkarcfalván felszedik a kocka­köveket, hogy egy ortodox kolos­torba építsék be azokat - jelentet­te ki Veress László, az Illyés Köz­­alapítvány fővárosi irodavezetője. A baloldali kormány által idő előtt lefejezésre ítélt szervezet kurató­riumának jelen pillanatban az a kihívás, hogy az erőteljes politikai nyomás ellenére is biztosítsák a folyamatos és kiszámítható mű­ködést - mondta Veress László a Krónika című erdélyi lapnak. Ki­fejtette: az új kormánynak be kel­lene tartania az alapítvány kura­tóriumára vonatkozó jogszabá­lyokat, ha meneszteni akarja azt. Véleménye szerint a jelenlegi ku­ratórium eltávolításának fő indo­ka az, hogy a testületet az Orbán­­kormány nevezte ki négy évvel ez­előtt.­­ A többi indok nem felel meg a valóságnak: nincs 80 száza­lékos kiköltekezés, a valós szám körülbelül 55 százalék. Nem üres a kassza, mert 1,4 milliárd forint van a számlánkon készpénzben és értékpapírokban. Az új kormány - még az előző döntése alapján - az idén további négyszázhuszon­ötmilliót köteles folyósítani a ré­szünkre. Szóval ők tartoznak, mi­közben azzal vádolnak, hogy min­dent elköltöttünk - jegyezte meg Veress. - Az utóbbi években jelentősen emelkedett annak a támogatásnak a mértéke, amelyet a határon túli magyarságnak az Illyés Közalapít­ványon keresztül nyújtottak, de ez­zel egy időben a határon túli ma­gyarok képviselői egyre kevésbé láthattak bele a támogatások oda­ítéléséről szóló döntésekbe - jelen­tette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség el­nöke. - Egyre kevésbé kérdeznek meg, és egyre nagyobb ezáltal a kockázata annak, hogy elfogultan és nem objektív szempontok sze­rint bírálják el a pályázatokat. Markó hangsúlyozta: azt szeret­nék, ha a határon túli magyar kö­zösségeknek szánt támogatásról minél mérvadóbb véleményt mondhatnának a határon túli szakemberek, értelmiségiek és civil szervezetek. Markó Béla támogatja azt a javaslatot, hogy a közalapít­vány elnöki tisztére Pomogáts Bé­lát, a Magyar Írószövetség volt el­nökét jelölje a kabinet. Markó Béla W Dóri Ffrfnc_____________________ E gy olyan új nemzedék van fel­növőben Magyarországon, amely a jövőben biztosítja, hogy a közélet megtisztulhasson - jelen­tette ki Fehérváry István, a Politikai Elítéltek Közösségének (PEK) el­nöke a szervezet szombati, éves vi­lágtalálkozóján. Mint mondta, a mai magyar baloldal nem tudott el­szakadni múltjától, nem képviseli a szociáldemokrata értékrendet. A találkozón részt vett Bencsik András, a Magyar Demokrata cí­mű hetilap főszerkesztője is. Az új­ságíró kifejtette: úgy látszik, elke­rülhetetlen egy békés forradalom, amely biztosítani tudja, hogy ne volt titkos ügynökök uralják az or­szágot. - Sajnos a gyanútlan civil társadalmat megint sikerült be­csapnia a baloldali hazugsággépe­zetnek - tette hozzá. Bencsik sze­rint a magyarság készen áll a köz­élet megtisztítására. A főszerkesz­tő hangsúlyozta: Magyarországon nehezebb leszámolni az előző rendszerrel, mint azt sokan gon­dolták volna. Emlékeztetett arra is: voltak olyan választási csalások, amelyek egyértelműen bizonyítha­tók, mégsem történt semmi. Ben­csik András szerint az a sunyi tá­madás, amely a Magyar Nemzetet érte, jól mutatja: a baloldal célja nem az árkok betemetése, hanem a leszámolás. msmmmMmfflmmmmimmammmmmmmmm Bencsik: A baloldal célja a leszámolás Az OIT előtt az ítélőtáblák ügye HÍRÖSSZEFOGLALÓ M­inap megválasztott új elnö­ke, Lomnici Zoltán elnökle­tével kétnapos ülést tart a héten az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) - mondta az MTI- nek Zanathy János, az OIT hivata­lának vezetője. A napirendi javas­latban szereplő 29 pont közül Za­nathy kiemelte az ítélőtáblák fel­állításával, az új bírósági ügykeze­lési szabályzat előkészítésével kapcsolatos előterjesztéseket. El­mondta: ha az Országgyűlés meg­szavazza az ítélőtáblák és fellebb­­viteli ügyészi szervek megalakítá­sáról szóló törvényt, az OIT még ebben a hónapban kiírja az új bí­rósági fórumok vezetői álláshe­lyeire szóló pályázatokat. Az OIT foglalkozik majd a jelenlegi bíró­sági ügykezelési szabályzat helyé­be lépő új rendelkezések terveze­teivel is. A tervek szerint az új ügykeze­lési rendet három szinten szabá­lyoznák, részben az eljárási törvé­nyekben, részben egy igazságügy­miniszteri rendeletben, részben pedig egy OIT-szabályzatban. Az OIT tárgyalja még a gond­nokság alá helyezettek országos névjegyzékével, illetve a társadal­mi szervezetek, alapítványok nyil­vántartásával kapcsolatos felada­tokat is. E feladatok jelenleg a me­gyei bíróságokra hárulnak. Reformok az UNESCO-nál A tanácskozáson nyolc ország tizenegy területe került a listára Véget ért a hét végén az UNESCO Világörökség Bizott­ságának budapesti tanácsko­zása, amelyen a nemzetközi szervezet kijelölte az új világ­­örökségi helyszíneket, köztük az Andrássy utat és a tokaj­­hegyaljai borvidéket. » Osztmán Edina___________________ K­ilencre emelkedett a magyar­­országi világörökségi helyszí­nek száma, miután az UNESCO Vi­lágörökség Bizottsága egyhetes ta­nácskozásán az Andrássy utat és történelmi környezetét, valamint Tokaj-Hegyalját is a világörökség helyszínei közé választotta. Idén nyolc ország tizenegy terü­lete került világörökségi listára ve­szélyeztetett, kulturális és termé­szeti örökség, kultúrtáj, valamint vegyes kategóriában. Az UNESCO Világörökség Bi­zottsága 1972-ben írta alá a kultu­rális értékek megóvását célzó vi­lágörökségi egyezményt. Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója az ünnepi záróülésen kifejtette: az épített örökséggel szemben a szel­lemi örökség megőrzése egyezmé­­nyi szinten nem biztosított. Az er­re vonatkozó jogi rendszerről az UNESCO várhatóan szeptember­ben tanácskozik a tagországok kulturális minisztereivel isztam­buli kerekasztal ülésén - közölte. Kocsi László, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára jelezte, hogy hazánk támogatja a szellemi kultu­rális örökség megőrzését célzó egyezményt. Az UNESCO főigaz­gatója üdvözölte a Budapest-nyi­­latkozat elfogadását. A 21 bizottsá­gi tag az üléssorozat záróakkord­jaként aláírta a nyilatkozatot, amelyben meghatározza a szerve­zet további feladatait, felszólítja az országokat, hogy csatlakozzanak a világörökségi egyezményhez, és je­löljenek újabb területeket. Az egyezményt eddig 172 ország írta alá­­ Magyarország 1985-ben. Az idei ülésről a szervezet tavalyi helsinki ülésén döntöttek. Ezt kö­vetően egy évig Fejérdy Tamás, az ICOMOS magyar nemzeti bizottsá­gának vezetője lesz a szervezet ügy­vezető elnöke. A záróülésen a tagok szomorú eseménynek értékelték a Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágát sújtó tűzvészt, amely felbecsülhetetlen károkat okozott a világörökségi helyszínen. Bővebben az 5. oldalon FOTÓ: MN-ARCHÍV A tokaji borvidék is a világörökség része lett ■ MTI________________________ F­elszentelték az 1956-os forra­dalom és szabadságharc már­tírjainak tiszteletére a Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori pa­rancsnoka által emeltetett kápolnát a kiskunmajsai Marispusztán a hét végén a magyar szabadság napja al­kalmából. A Csete György Kossuth­­díjas építész tervei alapján, közada­kozásból épült templom alapkövét a múlt év november 3-án rakták le ünnepélyes külsőségek között Pongrátz Gergely ’56-os múzeumá­val szemben, a Kiskunmajsáról Szegedre vezető út 31. kilométerkö­vénél. Az ovális alaprajzú templom egy álló és egy csonka tornyával a győztes forradalom és a levert sza­badságharc szimbólumát hirdeti, belsejében az oltár két oldalán 338 fekete márványtábla őrzi az ismert­té vált áldozatok nevét. A tervezett időre elkészült ökumenikus kápol­nát Bábel Balázs, Kalocsa-Kecs­­kemét Főegyházmegye érseke, Deme Zoltán evangélikus lelkész és Gyulay Endre szeged-csanádi me­gyéspüspök áldotta meg. Bábel Balázs kalocsai érsek be­szédében emlékeztetett: a kápolna a kalocsai érsekség területén fekszik, erről a tájról indult a török elleni harcra védőszentje, Kapisztrán Szent János, akit a katolikus egyház október 23-án, halálának napján ünnepel, amely egyben az 1956-os forradalom kitörésének napja is. Hozzáfűzte: a kápolna felszentelé­sének napja is kettős ünnep, június 29-én arra a napra is emlékezünk, amikor a törökök felett aratott győ­zelem tiszteletére a pápai körlevél elrendelte a déli harangszót. Deme Zoltán evangélikus lelkész Pál apostol igéjével - „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk” - szólt a megtor­lás éveiről. - Nincs magyar keresz­tény család, amely ne sínylette vol­na meg ezt a nehéz időszakot - mondta. MHnMMManMMMMOi Felszentelték az ’56-os kápolnát Kiskunmajsán Pongrátz Gergely bel­polgPm­agyarnemzet. hl Diákhitelek változatlan kamattal A diákhitel kamata és a felve­hető összegek a 2002/2003-as tanév első félévére változatla­nok maradnak - olvasható a Diákhitel Központ Rt. (DHK Rt.) internetes oldalán. Őri András, a DHK Rt. kommuni­kációs igazgatója lapunknak elmondta: a gyors közléssel szeretnék a diákoknak a köl­csön feltételeivel kapcsolatos aggodalmait eloszlatni. Hanczár János__________________ A hallgatói hitelek idén ősszel felvehető legalacsonyabb összege havi 10 ezer forint, emel­lett a 15 ezer, a 21 ezer és a maxi­mális 25 ezer forintos kölcsönök közül választhatnak a diákok. Aki a kölcsönre igényt tart, ezután is a jelenlegi 9,5 százalékos kamatra veheti fel azt. Ha az új és a régi je­lentkezők már a jövő tanév első - október 15-i - diákhitel-kifizeté­­séből részesülni szeretnének, fontos, hogy minél hamarabb, le­hetőség szerint szeptember köze­péig iratkozzanak be tanintéze­tükbe. Aki ezt elmulasztja, az csak a következő, novemberben esedékes kifizetés alkalmával, visszamenőlegesen juthat hozzá a pénzéhez. A gyors közléssel szeretnék a diákokat megnyugtatni - mondta kérdésünkre Őri András, a DHK Rt. kommunikációs igazgatója. A cég a jogszabály által előírt közle­ményét legkésőbb a megállapított tanévkezdet előtt 30 nappal lett volna köteles megjelentetni. Hoz­zátette: már korábban aláírták az MFB-vel kötött, eredetileg 15 milliárd forintos hitelkeret-szer­ződésük 28 milliárdra növelését. Ebből a 2001/2002-es évben 15,1 milliárdot fizettek ki, tehát ma­radt még 12,9 milliárd. Számítá­saik szerint ez a 2002-es forrás­igényeket fedezi. Tekintve, hogy az eredeti feltételek megmarad­tak, így nem volt okuk az eddigi kamaton változtatni. "

Next