Magyar Nemzet, 2002. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

Parlamenti pártok: jelöltállítás finisben A parlamenti pártoknál több­nyire lezárultak az önkor­mányzati választásokat meg­előző jelöltállító egyeztetések, s a nyári szabadságolások le­teltével lassan kezdetét veszi a kampány. A jelöltállításban a helyi érdekek domináltak - de­rül ki összeállításunkból. ■ Varga Attila__________________ K­ ialakították javaslataikat az MSZP megyei területi szövetsé­gei a 2002-es önkormányzati válasz­tásokkal kapcsolatban, s megnevez­ték a nagyvárosokban indítandó polgármesterjelöltjeiket is. A válasz­tási időszak kezdete az MSZP szá­mára 2002. június 1-je volt, ekkor kezdődött a felkészülés időszaka. A párt országos választmánya koráb­ban azt javasolta a helyi szervezetek­nek, hogy az elképzelések összeállí­tásakor fordítsanak nagy figyelmet a helyi sajátosságokra, a fejlesztések­hez szükséges források mozgósí­tására. A napokban fogadta el az SZDSZ ügyvivői testülete a kampánytervet az őszi önkormányzati választások­ra, és véglegesítették a felkészülés körvonalait is. A koordinálásával megbízott ügyvivő Horn Gábor lett. Jelenleg 101 olyan település van, ahol már kiválasztották az SZDSZ színeiben induló, illetve a párt által ■támogatott jelöltet. A két párt megállapodásának ér­telmében a Fidesz és az MDF arra törekszik, hogy az őszi önkormány­zati választásokon mindenütt közös polgármester-jelöltet tudjon indíta­ni. Alapelvük volt, hogy ahol jelen­leg fideszes, illetve MDF-es polgár­­mester van, ott az ő újraindítását tá­mogassák, ahol viszont kormány­­párti a településvezető, ott közös je­lölésre törekedjenek.­­ Helyi szinten eldőlt, hogy kik lesznek a polgármesterjelöltek és az önkormányzati képviselőjelöltek, s megszülettek a javaslatok a megyei, területi listákra is - nyilatkozta la­punknak Farkas Attila, a Fidesz saj­tófőnöke. Hozzátette: az MDF-el, az MKDSZ-szel, a Fidelitasszal és a Kisgazda Polgári Egyesülettel közös megállapodások is körvonalazód­tak; eldőlt az is, hogy mely települé­seken indítanak közös jelöltet a pol­gári körökkel. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor arra kérte a pol­gári csoportosulásokat, hogy ahol a Fidesz nem indít saját jelöltet, ott a körök helyben elismert jelölteket in­dítsanak. Augusztus 20-át követően a Fidesz országos választmánya jó­váhagyja a polgármesterjelöltek és a listákon szereplők névsorát, majd a helyi és megyei szervezetek elkezdik a kampányt - tette hozzá Farkas At­tila sajtófőnök. A Magyar Demokrata Fórum megyei szervezetei már többnyire döntöttek a polgármester- és képvi­selőjelöltek személyéről, augusztus közepére véglegesítik a listákat - nyilatkozta megkeresésünkre Csáky András, a párt országos választmá­nyának elnöke. Hozzátette: a vá­lasztmány nem bírálja felül a me­gyék döntését, ez csak kirívó esetek­ben történhet meg. ■ Alaptalanok azok a nyilatkozatok, amelyek szakmai, politikai fenyege­tettséget feltételeznek a debreceni önkormányzati egyéni választóke­rületek kialakításával kapcsolatban - áll abban a közleményben, ame­lyet Vasas Lászlóné, a Hajdú-Bihar megyei területi választási iroda ve­zetője juttatott el lapunkhoz. Sze­rinte nem járt el törvénysértően a választókerületek újrarendezésekor, mert erre a választási eljárásról szó­ló törvény lehetőséget ad. Kupa jelölt lehet ■ Js­zsó Ákos_____________________ A­ rra törekszünk minden me­gyében, hogy az összes kisgaz­daformáció esélyes emberei számá­ra is lehetővé tegyük a további poli­tizálást, mert ha el tudjuk érni, hogy az önkormányzati választások so­rán nem indítunk egymás ellen je­lölteket, nem osztjuk meg a kisgaz­da-szavazótábort - jelentette ki la­punknak Turi-Kovács Béla. A Kis­gazda Polgári Együttműködés (KPE) elnöke hangsúlyozta, szerve­zetük az önkormányzati választáso­kon - az ország egész területén - a Fidesszel egyeztetve indítja a jelölt­jeit. Korányi Attiláné, a Független Kisgazdapárt (FKGP) alelnöke szin­tén a kisgazda szavazótábor támo­gatására számít. Lapunk kérdésére elmondta: pártja a nyár végéig feje­zi be az önkormányzati választások előtt szükséges együttműködési tár­gyalásokat. Az FKGP korábbi parlamenti frakcióvezetője, Bánk Attila által jegyzett Magyar Vidék és Polgári Párt az önkormányzati választáso­kon valamennyi megyében listát kí­ván állítani. Jelenleg már több mint száz polgármesterjelöltjük van. A parlamenten kívüli pártok kö­zül a Munkáspárt és a Centrum önálló főpolgármester-jelöltet is ál­lít. Előbbi Karacs Lajosnét, utóbbi valószínűleg Kupa Mihályt indítja. Mind a két párt szerény költségve­tési kerettel készül a választásokra. Bartók Tivadar, a KDNP elnöke elmondta: pártja néhány helyen önállóan, az esetek döntő többsé­gében azonban a Cetrum részeként indul. A kereszténydemokraták ennek megfelelően önálló megyei listát sem állítanak. Hasonló hely­zetben van az MDNP is, amely fel­jogosította a jelöltjeit arra, hogy szabadon döntsenek: milyen helyi együttműködési megállapodáso­kat kötnek. Budapest első kerületé­ben önállóan indulnak, a főváros többi részén pedig a Centrum szí­neiben. Vidéken több településen a helyi civil szervezetekkel is együtt­működnek. CSURKA NEM KERESI SCHMITTET, A MIÉP önállóan készül az önkormány­zati választásokra, s a legtöbb helyen önálló listát állít, illetve polgármesterjelöltet indít. Budapesten Csurka István száll ringbe a főpolgármesteri székért, ám a vidéki városok nagy részében is megméretteti magát a nemzeti radikális párt. Összefogásra is ké­szek, de csak abban az esetben, ha egyezséget tudnak kötni a jobbközép erőkkel, s ha azok azt nyíltan felvállalják. Kérdésünk­re Győri Béla szóvivő elmondta, hogy Csurka István nem fogja megkeresni tárgyalási szándékkal Schmitt Pált, a polgári pártok által is támogatott független főpolgármester-jelöltet. Fordított esetben viszont - a nyilvánosság teljes bevonásával - kész tárgya­lóasztalhoz ülni a MIÉP elnöke. (P. G.) ____________________________________________ummm________ Kiszivárogtat az NBH? Ellentmondó hírek az 1990­ utáni kormánytagok állambiztonsági múltjáról Ellentmond egymásnak a kormánytagok állambiztonsági múlt­ját feltáró bizottság elnöke és a titkosszolgálatokat felügyelő po­litikai államtitkár nyilatkozata: utóbbi, Tóth András azt állítja, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) már elküldte jelentését, Mécs Imre nyilatkozatából viszont az derül ki, hogy csak a Történeti Hivatal levele érkezett meg a testülethez. A HVG értesülése sze­rint az NBH-iratban az szerepel, hogy az Orbán-kormány öt, va­lamint az Antall- és Horn-kabinetek egy-egy miniszterének volt korábban kapcsolata a titkosszogálatokkal. M MN-összeállítás______________ T­izenhat, kormányzati szere­pet vállalt politikus neve sze­repel a Történeti Hivatal nyilván­tartásában. Ezt az adatot forrás­kritikával kell kezelni. Közöttük olyan is van, akiről éppen sikerte­len beszervezése okán született irat - nyilatkozta tegnap Mécs Im­re, az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság el­nöke. A hivatal levelét tegnap kapta meg a szabad demokrata politikus, aki azt is elmondta: a Történeti Hivatal egy volt kor­mánytag aláírt együttműködési nyilatkozatát, illetve olyan jelen­téseket talált, amelyeket három másik, a vizsgálatban érintett po­litikus írt. Szigorúan titkos vagy hivatásos tisztekről viszont nem esik szó, mivel a Történeti Hivatal főleg a III/III-as főcsoportfőnök­ség irataival foglalkozik. Az elnök nem kívánta elárulni, hogy az érintettek mely kormány tagjai voltak, mindössze annyit közölt: a korábbi kabinetekben tevékeny­kedtek. Mécs tegnap úgy nyilat­kozott, hogy más anyag még nem jutott el a bizottsághoz, így azok­ról nem tud tájékoztatást adni. A HVG azonban tudni véli, hogy az NBH is megküldte a kért doku­mentumokat. Tóth András, a pol­gári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár mindezt megerősítet­te: a Nemzetbiztonsági Hivatal el­készítette és elküldte a szervezet­nél található, a volt kormányta­gokra vonatkozó adatokat az ille­tékes parlamenti bizottságnak. A lap szerint a most postázott irat az Antall- és a Horn-kormány eseté­ben egy-egy, az Orbán-kormány­­ban viszont öt minisztert jelöl meg, nevük ismertetésével - egyi­kük Medgyessy Péter miniszterel­nök. A HVG tudomása szerint az Orbán-kormány három tagjának volt irata a III/II-es ügyosztályá­nál, közülük kettőt - Bihari és Magasdi fedőnéven - úgynevezett hálózati személyként tartottak nyilván. A harmadik, D-008 fe­dőnéven - Medgyessyhez hason­lóan - szt-tiszt volt, s papíron közvetlenül a rendszerváltás előtt egy évig tartották állományban. Az Orbán-kormány másik két érintettjének neve az úgynevezett III/III-as főcsoportfőnökség iratai között szerepel - áll a HVG hon­lapján. Tóth András elmondta: az NBH a bizottság által küldött listát töltötte ki. Bizonyos információk szerint ezen nem tüntették fel sem az érintettek fedőnevét, sem a kódszámukat. - A két említett kormánytag az átvilágító bírák hatáskörébe tar­tozott - szögezte le Nikolits Ist­ván, a Horn-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztere, reagálva a HVG információjára. A volt miniszter úgy véli: a most fo­lyó vizsgálat inkább káros, mint hasznos, mivel olyan szervezetet gyengít, amelyre nagy szüksége van az országnak.­­ Nem véletlen, hogy a rendszerváltást követően csak a III/III-as csoportfőnöksé­get szüntették meg jogutód nél­kül. Ma is lehetnek olyan szt­­tisztek, akik évtizedek óta mű­ködnek - vélekedett Nikolits Ist­ván, aki minisztersége alatt nem informálódott az szt-tisztek sze­mélye iránt. - Ez egy mélyen konspirált rendszer, megvannak azok a zónák, ahonnan a szemé­lyekre vonatkozó ismeretek nem terjednek tovább. Az egyes fontos, valamint köz­bizalmi és közvélemény-formáló köztisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottsá­gok soros elnöke, Fehérné Léb Ju­dit kizártnak tartja, hogy az álta­luk már átvilágított politikusok közül utólag bárkiről kiderüljön, hogy ügynök volt. Az elnök hang­súlyozta: 1996 óta az összes kor­mánytagot átvilágították. A Nemzetbizonsági Hivatalon kívül a szakszolgálatok és az In­formációs Hivatal is vizsgálatot végez, amely pénteken zárul le. A honvédelmi tárca várhatóan a jö­vő hét elején juttatja el a Katonai Biztonsági Hivatalnál, illetve a Ka­tonai Felderítő Hivatalnál készí­tett vizsgálat eredményét a bizott­sághoz. Ez alapján - az MTI tudo­mása szerint - egy volt kormány­tag biztosan kapcsolatban állt a III/IV-es csoportfőnökséggel. Az állambiztonsági múltat vizsgáló bizottság jövő hétfőn tartja követ­kező ülését, ennek első fele nyilvá­nos lesz, a dokumentumok átte­kintése viszont zárt ajtók mögött történik. n . ..............m­i - i i i FELHÁBORODOTT FIDESZES POLITIKUS. Kovács Zoltán, az állambizton­sági múltat vizsgáló országgyűlési bizottság fideszes tagja felhá­borítónak tartja, hogy a sajtóból kellett értesülnie a volt kormá­nyok tagjainak ügynöki érintettségével kapcsolatos információk­ról. A szivárogtatás véleménye szerint jogszabályba ütközik és megkérdőjelezi a bizottság működésének hitelességét is. Úgy lát­ja: a kiszivárogtatással az egyetlen cél az lehet, hogy „ha már Medgyessy Péter miniszterelnököt nem lehet tisztára mosni, ak­kor mindenkit besározzanak”. Kovács Zoltán utalt arra, hogy a sajtóinformációk szerint a kormánytagok érintettségéről szóló adatok a Nemzetbiztonsági Hivatal irattárából kerültek elő. Eze­ket az iratokat 2001-ig át kellett adni a Történeti Hivatalnak. A politikus érdekesnek nevezte a kérdést, hogy most kitől és ho­gyan kerültek vissza a dokumentumok az NBH irattárába. (MTI) 2002. augusztus 1., csütörtök Belföld tin­sstar­tol . ■—w; i ——■ mmrr iiimií r—r nmMrwBííimniirTrtfr^^^^^^^^^^ Ma faggatják Medgyessyt Valamennyi titokkörben felmentést kapott a miniszterelnök Ma hallgatja meg Medgyessy Pétert a miniszterelnök titkosszol­gálati múltjának feltárására alakult parlamenti vizsgálóbizott­ság. A kormányfő megkapta a szükséges felmentést a titkosszol­gálatokat felügyelő politikai államtitkártól, így nyílt ülésen ad választ a képviselők kérdéseire. ■ Munkatársunktól:_____________ M­egkapta a mentesítést a kor­mányfő valamennyi, a Medgyessy-bizottság vizsgálatá­nak tárgyához kapcsolódó titok­körre vonatkozóan - ez olvasható abban a levélben, amelyet Tóth András titkosszolgálatokat fel­ügyelő politikai államtitkár írt Ba­logh Lászlónak (MDF), a vizsgáló­­bizottság elnökének. Az államtit­kár hozzájárult a titokkörbe tarto­zó adatok nyilvánosságra hozata­lához is. Gál J. Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek nyilatkozva úgy fogal­mazott: a miniszterelnöknek nincs titkolnivalója, semmi indok nincs arra, hogy bárkinek a fejé­ben megforduljon a zárt ülés el­rendelésének gondolata. Hozzá­tette ugyanakkor: az államtitkár azt kéri a bizottság elnökétől, te­gye lehetővé, hogy a Nemzetbiz­tonsági Hivatal jelenlegi főigazga­tója jelen lehessen a bizottság ülé­sén arra az esetre, ha ott a szolgá­latok jelenlegi működését veszé­lyeztető kérdések merülnének fel. Az immár két hete működő nyolctagú vizsgálóbizottságnak augusztus 15-ig tart a megbízatá­sa. Eddig a korábbi és a mostani belügyminisztereket, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőit hallgatták meg. Ismert, az MDF azt követően tett javaslatot a vizsgálóbizottság felállítására, hogy a Magyar Nem­zet június 18-i számában kirob­bantotta a miniszterelnök titkos­­szolgálati múltjával kapcsolatos botrányt. Ezen a napon Medgyessy Péter még azt közölte a parlament­ben, hogy soha nem volt ügynök. Másnap elismerte: kémelhárító tiszt volt. „A Pénzügyminisztéri­umban 1977 és 1982 között a nem­zetközi pénzügyek területén dol­gozva kémelhárító tisztként öt évig segítettem, hogy idegen hírszerzők ne jussanak magyar titkokhoz, ne akadályozhassák meg Magyaror­szág IMF-csatlakozását” - állította. Hozzátette még, hogy a Nemzetkö­zi Valutaalaphoz történt csatlako­zást követően megszüntette tevé­kenységét. Tegnap lapunkban megjelent az a dokumentum, amely szerint Medgyessy Pétert ál­lami szervhez történt kinevezése miatt tartalékállományba helyez­ték 1982. december 31-i hatállyal. A MIÉP is perelni készül ■ Pál­ Gábor_____________________ B­ üntetőeljárást kezdeményez a MIÉP a Magyar Hírlap ellen rágalmazás miatt, mivel a párt sze­rint minden mértéket nélkülöző, valótlan állítások jelentek meg a lapban. Győri Béla szóvivő közölte, hogy a kedden megjelent ominózus újságcikkben nem lehet elkülöníte­ni mi a szerző állítása, s mi a hivat­kozott Neue Zürcher Zeitungé. Ki­fejtette azt is, hogy a Magyar Hír­lapnál nem árulták el, hogy a neves svájci lap melyik számából vették a leírtakat. A Magyar Hírlap tudósítása sze­rint a külföldi lap Kelet-Európa po­pulista és idegengyűlölő szervezete­iről közölt kommentárt Roland Hofchler, aki Csurka István zsidó- és cigányell­enességéről írt. Egy MIÉP-es tömeggyűlésről szólva a svájci lap állítása szerint a radikális párt szimpatizánsai nyomban meg­értik Csurka üzenetét: „cigányokkal és zsidókkal kifelé”. A Neue Zürcher Zeitung a Pannon Rádiót Kelet-Eu­­rópa leggonoszabb fórumának titu­lálta. Győri Béla a leírtakról kifejtette: levélben fordulnak a svájci laphoz, igaz-e, hogy valóban megjelent az írás, s ha igen magyarázatot kérnek a hazugságokért. A szóvivő azzal kapcsolatban, hogy egy magánsze­mély beadvánnyal fordult a Legfőbb Ügyészséghez a MIÉP május 5-i ál­lásfoglalásának megsemmisítését kérve, közölte, állnak az eljárás elé­be. A nevét eltitkoló magánszemély azt is kéri a vádhatóságtól, hogy ve­gye fontolóra a MIÉP ténykedésé­nek vizsgálatát és m­érlegelje, indít­ványozza-e a párt működésének fel­függesztését. A MIÉP most hétvégi, illetve májusi állásfoglalásának azt a részét kifogásolja a rejtőzködő felje­lentő, amelyikben a MIÉP nem is­meri el a „félrevezetéssel, csalással, idegen erők idegen módszereinek felhasználásával kialakult válsztási eredményt” és, hogy meg kell dön­teni a kormányt. Géczi elolvassa Orbán levelét ■ MTI______________________ G­éczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke csütörtökön tekinti át Orbán Viktor volt miniszterelnök pontosítását, amelyet vagyonbevallásához nyúj­tott be - értesült az MTI tegnap. Or­bán Viktor a testület elnökének fel­kérésére pontosította vagyonnyilat­kozatát, amely az ötnapos határidőn belül megérkezett a mentelmi bi­zottsághoz. Géczi József Alajos azt kérte a volt kormányfőtől, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatban jelölje meg, pontosan melyik rovat­ban tüntette fel az új házának vásár­lása után megmaradt pénzösszeget.

Next