Magyar Nemzet, 2002. november (65. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-04 / 256. szám
□ Magyar Nemi Belföld 2002. november 4., hétfő Aki beperelte az MSZP-t Nyári Ferenc József a pártelnököt is bíróságra citálja A szegedi Nyári Ferenc József pert indított az MSZP ellen, mert szerinte személyiségi jogai sérültek annak a fegyelmi eljárásnak a során, melyet vele szemben folytattak le volt pártjánál. Nyári kérte a Szegedi Városi Bíróságtól, hogy a december 9-re kitűzött tárgyalásra idézzék be Kovács Lászlót is, mivel arról győződött meg, hogy a pártelnök szintén akadályozta jogainak érvényesítésében. Báint József__________________ A felperes azután került összetűzésbe az MSZP szegedi és Csongrád megyei vezetőivel, amikor a Tisza-parti város egészségügyi intézményeinek privatizációjával kapcsolatban népszavazást kezdeményezett. Nyári Ferenc József lapunknak elmondta: az MSZP szegedi vezetői ezt a lépését azért helytelenítették, mert - mint kiderült - az akkor még ellenzékben lévő szocialisták ezt az akciót közvetlenül a tavaszi parlamenti választásokat megelőző kampányra szerették volna időzíteni, ám ő megelőzte pártbéli társait. Ennek az lett a következménye, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene, majd megrovásban részesítették. Azóta már kilépett az MSZP-ből. Bírósághoz tulajdonképpen azért fordult, mert megítélése szerint volt pártja diktatórikus módszerek alapján járt el vele szemben, mielőtt fegyelmi ügyében döntöttek. Szerinte megfosztották a szólásszabadsághoz és a véleménynyilvánításhoz való jogától, ugyanakkor esélyt sem adtak neki a védekezésre, és megsértették személyiségi jogait. Mint mondta, nem véletlenül kéri a bíróságtól Kozma Józsefnek, az MSZP helyi szervezete elnökének tanúkénti meghallgatását, mert tavaly szeptember 26-án ő volt a párt városi küldöttgyűlésének a levezető elnöke, amikor szerinte szabályellenesen ismertették a jelenlévőkkel a vele szemben hozott határozatot. Botka László jelenlegi polgármesternek a bírósági meghallgatását is kezdeményezi. Neki azt rója fel, hogy mint a párt megyei elnöke, hagyta a szándékos lejáratást a küldöttgyűlésen. Nyári Ferenc József perdöntőnek tartja Kovács László pártelnök tanúvallomását. Levélben kérte tőle, hogy az MSZP ez év január 26- án tartott kongresszusán biztosítsa számára a meghallgatás lehetőségét, ám kérésére mindmáig nem kapott választ. «MTIW. A jászladányi alapítványi iskola ügye rávilágít a közigazgatás működésének zavaraira, a kisebbségi törvény hiányosságaira és a hazai önkormányzatiság törékenységére is - nyilatkozta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Magyar Bálint oktatási miniszter eljárása azt a korszakot idézi, amikor egyszerre volt kész a vádirat és az ítélet - szögezte le. Szerinte a kisebbségi választási törvény módosítása és a gyűlöletbeszéd további büntetőjogi szankcionálása a zaklatott politikai légkör szülte igény, ezért olyan kényszermegoldásokat hozhat, amelyek hosszú távon nem válnak be. » Szarka Ágota________________ J ászladánynak alapvetően igaza van, és ezt egy jogállamban érvényesíteni is lehet, ezért vállaltam az alapítványi iskola ügyének ügyvédi képviseletét. Alkotmányos tanszabadság van, a szülőknek joguk van a gyermeküknek adandó nevelést megválasztani. A Jászladánnyal történtek viszont sokáig azt mutatták, hogy mindehhez joguk van ugyan, de nincs esélyük rá - jelentette ki Kolláth György, az önkormányzat jogi képviselője, hozzátéve azt is: az ügy melletti kiállása nem politikai indíttatású, hanem kizárólag szakmai. Az alkotmányjogász szerint Jászladány olyan kísérleti terep volt, ahol a nagypolitika megpróbálta a helyi ügyet felülről, nyomásgyakorlással elrendezni, de bebizonyosodott, hogy ez nem járható út. A település a törvény sáncain belül próbálta megvédeni saját jogait, igazát, és ez a dolgok jelenlegi állása szerint sikerült is, bár nincs még vége az ügynek - vélekedett. A nemrég megszületett bírósági ítélet, amely kimondja, hogy a település vezetése nem követett el törvénysértést, esélyt ad arra, hogy békés, tisztességes kompromisszum születhessen a többség-kisebbség közötti feszültség ügyében. Hogy lehet az, hogy tavaly szeptemberben a közigazgatási hivatal még azt mondta, hogy az iskolaalapítás ügyében a kisebbségi önkormányzatnak nincs egyetértési joga, majd egy év múlva ugyanaz a hivatal éppen ellenkező értelmű megállapítást tett? Ennyire bizonytalan egy közigazgatási hivatal tartása? - tette fel a kérdést. Mint fogalmazott, Jászladányban a politikai nyomásgyakorlás túllépte és lebecsülte a jogi kereteket, ezt orvosolta a legutóbbi bírósági ítélet. Szerinte Jászladány példája arra is felhívja a figyelmet, hogy a közigazgatás működésében súlyos gondok vannak. - Megütközve láttam, hogy mennyi elemi jogi hibát követtek el a közhatóságok - tette hozzá. Kolláth György szerint az ügyben meglehetősen „rosszul vizsgázott” a kisebbségi törvény is, hiszen az egyes kitételek definiálása - mint például a kisebbségeket is érintő képzés - talán csak az értelmező kéziszótár segítségével fejthető meg, és ez jogbizonytalanságot szül. A jászladányi ügy rávilágít jogállamiságunk sebezhetőségére is. Az alapítványi iskola augusztus 6-án kapta meg a jogerős működési engedélyt. Három hét alatt mindent előkészítettek az iskolakezdésre. Mégis, harmincadikán a közigazgatási hivatal ezt a jóhiszeműen kialakított jogi helyzetet megsemmisítette, és új eljárást rendelt el. Erről a jegyző útján szeptember másodikén kapott értesítést az oktatási tárca. Magyar Bálint oktatási miniszter viszont - itt nem létező személyes hatáskörében - éppen a megsemmisítő határozatra hivatkozva már harmincadikán kiadta a nyilvántartásba vétel megtagadásáról szóló határozatát. A döntést a minisztérium szabályosan csak három nappal később hozhatta volna meg. Hogyan történhetett ez? Kilóg a lóláb. Egy ésszerű magyarázat van: előbb ismerte meg a miniszter a közigazgatási hivatal döntését, mint maga a hivatal. Ez pedig a Tanú című filmben is ábrázolt viszonyokat idézi: egyszerre van kész az ítélet meg a vádirat. A közigazgatásban a hatáskör elvonása az egyik legsúlyosabb jogsértés. Ilyen egy XXI. századi jogállamban nem létezhet - kár, hogy a hibát azóta sem orvosolták - hangsúlyozta Kolláth. Kitért arra is, hogy az iskolaügy miatt a jászladányi kisebbségi önkormányzati választások eredménye újabb országos vihart kavart: a testületbe egy cigány és négy nem cigány képviselő - köztük Dankó István polgármester felesége - került be. (A nem cigány képviselőket, szavazópolgárokat „etnobizniszeléssel” vádolta meg több kormánypárti politikus és roma jogvédő. Felvetődött, hogy módosítani kell a kisebbségi választási törvényt, mert visszaélésekre ad lehetőséget - a szerk.) Az alkotmányjogász úgy vélte: a jászladányiakat ebben az ügyben is igen csúnyán megalázták, mert egy törvényes és szabad helyi választásba senki nem szólhat bele. Mint fogalmazott, a politikának meg kellene végre tanulni a közösségek önállóságát és méltóságát, egyben döntését tiszteletben tartani. Arra hívta fel a figyelmet: az alkotmánnyal és az európai normákkal homlokegyenest ellenkezik a kisebbségek választási regisztrációjára való törekvés, valamint az is, hogy a választópolgárokat és képviselőjelölteket etnikai alapon diszkriminálják, kizárják a kisebbségi választásból, illetve választhatóságból. Szerinte a törvény a lehetőségekhez képest a legjobb, mert a választópolgárok ítélőképességére alapoz: az ő kezükben van a döntés, arra szavaznak, akit alkalmasnak találnak, és ezt nem lehet mondjuk bőrszínhez kötni. Módosítás talán abban képzelhető el, hogy más napra lehet tenni a többségi és a kisebbségi választások időpontját. Ma a törvény lehetővé teszi az összes szavazóképes állampolgár, sőt immár bevándorolt egyén, rövidesen pedig az „europolgár” részvételét is a kisebbségi választásokon. Ez nagyon nyitott modell. Ha komolyan vesszük az integrációt, nem lehet etnikai, nemzeti stb. alapon visszalépni, diszkriminálni. Tehát nem valamiféle ravasz, politikai kényszer szülte normaátírásra van szükség a meglepetések kiszűréséhez, hanem arra, hogy az emberek felelősen kampányoljanak és politizáljanak, ez viszont már nem a jogalkotás asztala - mutatott rá. Úgy véli: a jelenlegi szabályozást a jászladányi voksolás eredményei is alátámasztják. A település nemhogy rossz példa lenne, éppen ellenkezőleg: ismét bebizonyosodott, hogy a polgárok közösségének több esze van, mint akárhány önjelölt megváltónak vagy politikusnak. Kolláth szerint a 6200 lakos nem „kontraszavazást” végzett, hanem az évek óta dúló belső háborúskodás helyett, felelősen gondolkodva, a békességre szavazott. A polgármestert például több mint 80 százalékkal választották újra, ez szükségképpen azt jelenti, hogy a romák egy része is támogatta. Maguknak voksoltak, visszavágó: 4 év múlva. A kisebbségi választási törvényhez hasonlóan alkotmányjogi szempontból a gyűlöletbeszéd további, drákói szankcionálása is meglehetősen ingoványos terep - vélekedett Kolláth György. Szerinte a politika zaklatott légköre olyan kényszermegoldásokat hozhat, amelyek hosszú távon nem válnak be. Az Európai Unió emberjogi felfogása szerint nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia és nyíltság nélkül. A plurális társadalomba olyan gondolatok, vélemények szabadsága is belefér, amelyek esetleg sértők, meghökkentők vagy aggodalmat keltők - idézte az Alkotmánybíróság határozatát. - Ehhez képest vajon mi a bűnös gyűlöletbeszéd? - vetette fel Kolláth. - Ha a gyűlöletbeszédből a Btk.ban szankcionált, új bűncselekményt akarunk csinálni, szembe megyünk a toleráns európai áramlatokkal. Feltehetőleg az erre vonatkozó kényszernormák a nemzetközi fórumokon nem állnak majd meg - mutatott rá az alkotmányjogász. Mint mondta, erre a problémára a jognak reagálnia kell, de a megoldás szerinte elsősorban a polgári jogi út lehet. Kérhessen teljes jogvédelmet a megsértett közösség minden egyes tagja, sőt akár a közösségi jogi fellépés (populáris akció) lehetőségét is megteremthetnénk - összegezte véleményét. A törvényalkotási szándék kiváltó okára - a 301-es parcellában történtekre - utalva hozzátette: vakvágányra visz, ha a politikai ellenfelek bűnözőt akarnak kreálni egymásból. Inkább a politikai kultúra növelésére kellene törekedni egy esetleg elhibázott törvényalkotás helyett. Rámutatott: az izgatás, az uszítás ma is büntethető, bár ennek - sajnos - senki sem próbál érvényt szerezni. A verbális agressziót elsősorban korrekt politikai közbeszédnek kell megfékeznie. Pótszernek a „betékázás” soha sem alkalmas, ahhoz túl durva eszköz - figyelmeztetett Kolláth György. A magya igazságügyi tárca arra vár, hogy az Európai Unió tanácsa elfogadja a gyűlöletbeszéddel összefüggő keretszabályt. A minisztérium tervezete már elkészült, és várhatóan a jövő év első felében sor kerülhet a végleges szöveg elfogadására is. ■ Polt Péter legfőbb ügyész véleménye szerint nem jogi kategória a „gyűlöletbeszéd” kifejezés, hanem a médiában és a parlamentben az utóbbi időben meghonosodott „szleng”. A büntető törvénykönyvben található jogi kifejezés a közösség elleni izgatás, melynek szövegváltozása több variációban is napirenden van, és a parlamentnek kell eldöntenie, melyiket fogadja el végül. Számos európai országban van hasonló tényállás a vallási közösségek, népcsoportok, nemzetiségek, nemzeti kisebbségek elleni uszításról és gyűlöletkeltésről, de ezek minden esetben más léptékűek és mértékűek. A törvényhozás számára az öszszehasonlító elemzések elvégzése feltétlenül szükséges a kodifikációt megelőzően - mondta lapunknak a legfőbb ügyész. Bárándy György ügyvéd szerint mindennel és mindenkivel kapcsolatban meg lehet fogalmazni kritikát, de csak a megfelelő formában. - Aki nem látja be, hogy európai hangnemben, gyalázkodás, lázítás nélkül is lehet bírálni, azt igenis meg kell büntetni - fejtette ki véleményét. Példaként hozta fel az október 23-i nemzeti ünnepen a 301-es parcellánál Mécs Imre szabad demokrata politikussal, egykori halálraítélttel történteket. Törvényi eszközökkel kell megakadályozni - mondta -, hogy egyesek a gyűlölet keltésére használják fel az ilyen helyzeteket. Szőgyényi József ügyvéd, egykori ügyész úgy véli, elhúzódó egyeztetésekre lehet számítani az úgynevezett gyűlöletbeszéd büntethetőségét tárgyaló törvényjavaslat parlamenti elfogadása előtt. A megfogalmazás a mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas kifejezések uszító jellegű használatát jelenti. Értelmezése szerint az alkotmányos többséget igénylő törvénymódosítás, az uszítás bűncselekmény jelenleg hatályos büntetési tételeit kívánja súlyosbítani. Hozzátette: a mindkét politikai oldalon tapasztalható, gyakran a személyiségi jogokat sértő, gyűlöletkeltő megnyilvánulásoknak törvényi szigorítással kell gátat szabni. (S. P.G. T.) Jászladánynak alapvetően igaza van A gyűlöletbeszéd további szankcionálása kényszermegoldásokat hozhat - állítja Kolláth György alkotmányjogász A verbális agressziót a korrekt politikai közbeszéd fékezheti meg fotó: Tóth Tibor Feltárt menekültsírok A délszláv államok anyagi segítségére várnak Nagyatádon Árpád-kori templom romjaira leltek a régészek Nagyatád bodvicai városrészének temetőjében, ám hogy folytatódhassanak az ásatások, más sírokkal együtt az ott nyugvó délszláv menekültek földi maradványait is át kell helyezni. A Somogy megyei Somogy Temetkezési Kft. most újfent arra kéri Horvátország, Bosznia és Jugoszlávia budapesti nagykövetségét, nyújtsanak segítséget a hozzátartozóknak a nagyatádi temetőben nyugvó halottaik hazaszállításához. Brinyás J. Attila_______________ _ Délszláv menekültek ezreit fogadták a kilencvenes évek elején az egykori laktanyából kialakított nagyatádi állomáson, és bár a háború üldözöttjeinek testi és lelki bajait a tábori és a városi kórház dolgozói is lelkiismeretesen gyógyítgatták, az idős, beteg emberek közül csaknem százötvenen a táborban hunytak el. Őket a tábor közelében lévő sírkertben temették el. A boszniai muzulmánokat - temetkezési szokásaik szerint - átlósan, arcukkal kelet felé fordítva, egy deszkalaphoz erősítve (koporsó nélkül) helyezték a sírba. Most ezeket a sírokat is megbontják. Az exhumálás és az ahhoz szükséges kellékek összege síronként az ötvenezer forintot is meghaladhatja, ha pedig a szigorú közegészségügyi előírások szerint speciális, leforrasztott lemezkoporsóban sor kerül a halott más városba vagy külföldre szállítására, akkor kilométerenként 160-170 forintos tarifával kell számolni - mondta lapunknak Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. A bodvicai sírkertben néhány éve még 137 menekültsír volt, ám azóta, akik tehették, hazaszállíttatták halottaikat. Mára csak a szegény sorsú horvát és bosnyák családok halottai nyugszanak ott, ám van olyan sír is, amely ismeretlen személy földi maradványait őrzi. A délszláv menekültsírokat a temetkezési kft. dolgozói gondozzák, s a bonyolult exhumálási és elszállítási procedúrához is útbaigazítást adnak a hozzátartozóknak. Ezek költségeit viszont a temetkezési társaság nem tudja vállalni, következésképpen a dél-somogyi kisváros temetőjében maradt sírok megbontási és áthelyezési költségeinek fedezése - illetékességből - a helyi önkormányzatra vár.