Magyar Nemzet, 2003. július (66. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-01 / 151. szám
□ Mafar Vmrl - Belföld 2003. július 1., kedd Rovatvezető: Villányi Károly Harmadolt egyetemi támogatások? Rendkívüli ülésen tanácskoztak tegnap a magyarországi egyetemek vezetői. Megtudtuk: többek között a Medgyessycsomagnak az egyetemeket érintő többmilliárdos pénzelvonásairól esett szó. II Hanczár János________________ Lapunk úgy értesült, hogy az öszszejövetelen részt vevő rektorok mindegyike sérelmezte az oktatási kormányzat által tervezett elvonásokat. Informátoraink azt nem tudták megmondani, hogy az egyetemek vezetői mit szándékoznak tenni az intézkedés ellen, a hírzárlat miatt egyelőre nem kaphattunk megerősítést arra a hírre sem, hogy kezdeményezik-e az ügyben a parlament oktatási és tudományos bizottságának összehívását. Az ellenzék által Medgyessycsomagként emlegetett intézkedéssorozat részeként az oktatási tárcának ebben az évben 5,5 milliárd forint megtakarítást kell elérnie, ami összességében 2,5 százalékos megvonást jelent. A fő gond az, hogy a felsőoktatási intézmények támogatási keretéből úgy érvényesítik majd a lefaragásokat, hogy annak hatásai kizárólag az év utolsó négy hónapjában lesznek érzékelhetőek, így az említett csökkentés elérheti a szeptember-december közötti időszakban a rendelkezésre álló támogatás húsz-negyven százalékát, ami érdemben veszélyeztetheti az intézmények működőképességét. MSZP-s tisztogatás Sárospatakon A Fidesz sárospataki szervezete közleményben tiltakozik két helyi politikus, Velkey László (MKDSZ), az Árpád vezér Gimnázium, valamint Pécsvárady Botond (Fidesz), az Erdélyi János Általános Iskola igazgatóinak eltávolítása miatt. A dokumentum szerint a tegnapi önkormányzati döntés békáilt az MSZP által folytatott országos szintű „gátlástalan politikai boszorkányüldözésbe”. A két elismert iskolaigazgató ugyanis egyedüliként pályázott újra posztjára, megbízásukat ennek ellenére nem hosszabbította meg a baloldali többség. (H. J.) Rektori és tanári kinevezések Mádl Ferenc köztársasági elnök, Magyar Bálint oktatási miniszter és Gaál Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia elnöke rektori és egyetemi tanári kinevezéseket adott át tegnap Budapesten a Néprajzi Múzeumban. Az államfő ünnepi beszédében rámutatott: az egyetemi oktató a tudása mellett személyiségével is hozzájárul a diákok képzéséhez, ezért nagy az oktatók személyes felelőssége. (MTI) Jól értesült Kendermag Egyesület Megalapozatlanul állította Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja csütörtökön, hogy a büntető törvénykönyv módosítása miatt „a marihuána illegális piaci ára 25 százalékkal csökkent az elmúlt fél évben” - állítja tegnapi közleményében a Kendermag Egyesület. Az egyesület napi kapcsolatban áll kendert fogyasztó fiatalok százaival, de ilyen csökkenésről senki sem értesített - írták. (MN) Július elseje a változások napja Drágulnak a gyógyszerek, életbe lép a kórháztörvény, többet kereshetnek a városvezetők Drágul mától 222 gyógyszer, emelkednek a budapesti tömegközlekedési tarifák és a sztrádadíj az M5-ösön. Július 1-jétől áfakötelessé válik a nyelvoktatás. Ugyancsak életbe lép mától a kórháztörvény, amely megkönnyíti a kórházak privatizációját. _ _ Munkatársunktól____________ tágult mától a tömegközlekedés Budapesten: 120 forint helyett 125-be kerül egy vonaljegy, az egy hónapos felnőttbérlet ára pedig 4450 forintról 4670 forintra emelkedik. Az M5-ös autópályán 2220 forint helyett 2310 forintot kell fizetniük az autósoknak július 1-jétől. Drágulnak a gyógyszerek is: 222, a tb által nem finanszírozott szer (például gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók) ára emelkedik. Azt egyelőre nem tudni, mennyivel emeli meg a tanfolyamok díját az, hogy részben áfa-kötelessé válik a nyelv- és a felnőttoktatás. Július 1-jétől életbe lép a kórháztörvény is, amely újraszabályozza az intézmények privatizációját, s hatályba lép a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása. Azok a gyanúsítottak, akik megtehetik, óvadék fizetése fejében mentesülhetnek az előzetes letartóztatás alól. Július 1-jétől megkezdik működésüket az ítélőtáblák Budapesten, Pécsett és Szegeden. Életbe lép az a rendelkezés is, amely január 1-jei visszamenőleges hatállyal 150-ről 200 százalékra emeli a köztisztviselők ruházati pótlékát. Ugyancsak mától az önkormányzatok magasabb vezetői pótlékot és illetménykiegészítést szavazhatnak meg, Demszky Gábor főpolgármester havi fizetése például 530 ezer forintról 671 ezerre emelkedik, s - miután megszűnik az elszámolási kötelezettség - felveszi a havi kétszázezer forintos költségtérítését is. Július 1-jétől a Vám- és Pénzügyőrség is önálló nyomozati jogkört kap drogügyekben. Pótvámot vezetnek be a műtrágyaimportra és megalakul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Mádl Ferenc kérdései Az Alkotmánybírósághoz fordult az államfő Folytatás az 1. oldalról Mádl Ferenc választ vár arra is, hogy köteles-e a parlamentnek újratárgyalásra visszaküldött jogszabályt - az ismételt elfogadást követően - minden esetben aláírni. Kérdéses például: mi történik akkor, ha az újratárgyalás során alkotmányellenes passzusok kerülnek a törvénybe vagy ha az Országgyűlés a megismételt vitában a szavazáskor jogszabályt sért. Becker Pál kijelentette: értelmezésük szerint az alkotmány minden esetben biztosítja a köztársasági elnöknek az alkotmányossági vétót, ha a normaszöveg valamely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. A harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy mit jelent pontosan a köztársasági elnök azon jogköre, miszerint felszólalhat az Országgyűlés plenáris ülésein, illetve a bizottsági üléseken. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a kórháztörvény újratárgyalására az államfőt nem hívták meg, így nem tudta kifejteni érveit annak visszaküldésével kapcsolatban. Mádl Ferenc nem kapta meg a házszabályban előírt határidőn belül - azaz a megrendezés előtt két nappal az ülés napirendjét. Kérdés, hogy ezzel a parlament csorbította-e az államfő alkotmányos jogkörét - tette hozzá Becker Pál. Leszögezte: a parlament plenáris ülésére szóló meghívást nem helyettesíti az a fax, amelyben a köztársasági elnököt az alkotmányügyi bizottság ülésére hívták meg. Szili Katalin házelnök tegnap ugyanakkor közölte: a kórháztörvény újratárgyalását napirendre tűző rendkívüli ülés összehívásakor a házszabály vonatkozó bekezdésének megfelelően járt el, figyelemmel a kormány kezdeményezésében foglaltakra, valamint a parlament határozatképességének biztosítására. Mint azt már korábban megírtuk, az ellenzék példátlan arcátlanságnak, a köztársasági elnök megcsúfolásának és egyben házszabályellenesnek minősítette az ügymenetet. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter viszont azzal indokolta az eljárást, hogy a képviselők másnap szabadságra mentek. Elmondta azt is, hogy nem kockáztathatták bizonyos ellátások biztonságát. A törvény ismételt elfogadásának körülményei miatt a Fidesz is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul. Tartalmi kifogás miatt az MDF, a Munkáspárt, illetve az Egészségügyi és Szociális ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete helyezte kilátásba, hogy a taláros testület elé viszi az ügyet. .. . . . .................................... ...................... Uniós esélyek a hazai romáknak HÍRÖSSZEFOGLALÓ A z EU a törvényhozás és a finanszírozás terén is segítheti a cigányság integrációját - hangzott el a Romák a bővülő Európában című regionális tanácskozás megnyitóján. A tanácskozás lehetőséget ad, hogy hosszú távon jelentős eredmények szülessenek a romák helyzetének javításában - hangsúlyozta James Wolfensohn, a Világbank elnöke a konferencia tegnapi megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök pedig több nemzedéken keresztül tartó feladatnak nevezte a romák integrációját, hozzátéve: nem lehet késlekedni ezzel a programmal. Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter kiemelte: a romák integrációjához az anyagi források mellett jogszabály-változtatásokra, megfelelő poétikára és szemléletváltásra is szükség van. Anna Diamantopoulou, az Európai Bizottság munka- és szociális ügyek biztosa arról beszélt, hogy az EU közösségi szinten elsősorban a törvényhozás és a finanszírozás terén rendelkezik eszközökkel a romák integrációjának elősegítésére. Magyar Bálint oktatási miniszter pedig úgy vélekedett: a magyar oktatási rendszer csak tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. HORVÁTH ALADÁR PERELHET. A bíróságnál megtámadhatja az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) múlt heti rendkívüli közgyűlésének döntését Horváth Aladár - ismerte el Kolompár Orbán tegnap. Ismert: az OCÖ Roma Parlament-frakciója szerint Kolompárt a szabályokat megsértve választották elnöknek, emiatt félő, hogy a szervezet működésképtelenné válik. Kolompár azonban kijelentette: a rendkívüli közgyűlést a szabályoknak megfelelően hívta össze. _______________________________________________............................. Vecsési vádemelés FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • A cégek a befogadó, legális vállalkozások félé jutalék ellenében hamis költségszámlákat állítottak ki, azok pedig adóbevallásaikban a fiktív számlák után a társasági és a forgalmi adót visszaigényelték. Az ügyészség Tokicsot ötvenhétrendbeli adócsalással, illetve hatvanháromrendbeli magánokirat-hamisítással vádolja, ezért akár tizenkét éves szabadságvesztéssel is sújtható. A 2001. augusztus 22-én előzetes letartóztatás alá helyezett Balázsi Tamás, akkori vecsési MSZP-elnök, az ügy tizenhatodrendű vádlottja, akit 18 rendbeli adócsalás bűntettével, és húszrendbeli magánokirat-hamisítással vádolnak; mindezért akár hét és fél éves büntetést is kiszabhat a bíróság. Holánszky ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, és mivel jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, nincs a vádlottak között. belpol@magyarnemzet.hu Változó közhangulat? A Fidesz szerint Budapesten elpárolgott a szocialisták előnye Átalakult az ország és a főváros politikai klímája, a közvélemény-kutatási adatok alapján, a korábbi jelentős szocialista előny elpárolgott - jelentette ki Deutsch Tamás, a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakciójának vezetője. N Swindt Pál.-Pál. Gábor_______ M indez annak is köszönhető - mondta Deutsch Tamás -, hogy a Fidesz egy új típusú, a pártpolitikát mellőző, az emberek gondjaira megoldást kereső várospolitikát folytat. A frakcióvezető úgy véli: Demszky Gábor szabad kezet adott arra, hogy egy 360 milliárd forintos költségvetésű várost neoliberális felfogású üzleti vállalkozásként vezessenek. Deutsch sikerként említette, hogy az ellenzéki frakció ráirányította a figyelmet a közpénzek felhasználásának hiányos ellenőrzésére. Szavai szerint jelentős eredmény, hogy a közgyűlés vizsgálóbizottságot hozott létre egy 270 millió forintos árfolyamveszteséggel járó hitelfelvétel ügyében. Deutsch Tamás fontosnak nevezte az elmúlt években felmerülő gyanú eloszlatását a fővárosi közbeszerzésekkel kapcsolatban, és kívánatosnak tartotta a közpénzfelhasználás ellenőrzési elveinek megvalósulását. Példaként Demszky Gábor választási kampánycégét említette, amely „kommunikációs tizedként” kap rendszeresen közpénzből tájékoztatási feladatokat. Az elmúlt nyolc hónap során a főváros lakóinak mindennapi életkörülményei romlottak, a tavasz eltűnt, a kátyúk maradtak és nem jutott mindenkinek Audi terepjáró, mint amilyen Demszkynek - tette hozzá Deutsch. Bőhm András szerint az elmúlt időszakban alapvető változások történtek, főképp a kormány és a főváros közti viszonyban. Szerinte stabilizálódhat a város pénzügyi helyzete, azon belül is a BKV-é, hiszen jövőre várhatóan ismét normatív állami támogatásban részesül a közlekedési társaság - tette hozzá. Deutsch Tamás, Demszky kampánycége ,kommunikációs tizedet" szed a fővárosiaktól Bőhm András úgy véli: stabilizálódhat Budapest pénzügyi helyzete, mert javult viszonyuk a kormánnyal Újragondolhatják a koalíciót a az MSZP komolyan gondolta igen szavazatát a Fidesz által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítására a városházán, akkor újra kell gondolni az SZDSZ-szel való kapcsolatát országos szinten is - nyilatkozta lapunknak Böhm András, a szabad demokraták fővárosi frakciójának vezetője. Ismert, a Fidesz már régóta szorgalmazza, hogy kivizsgálják a városvezetés hitelkihelyezési gyakorlatát, és az egyik tavalyi devizaátváltási tranzakciót, amelynek következtében 277 millió forintos kár érte szerintük a budapesti polgárokat. Gy. Németh Erzsébet (MSZP) lapunknak azt mondta: azért döntöttek a bizottság felállítása mellett, mert a parlamentben is megadják a jelenlegi kormánypártok a lehetőséget az ilyen testületek létrehozására. H Többtucatnyian szabadulnak ki Az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése miatt ma hat fiatalkorút és több felnőttkorú, három éve előzetes letartóztatásban lévő személyt helyeznek szabadlábra - adta hírül az igazságügyi miniszter. Hr Szakács Árpád________________ Bárándy Péter igazságügyi miniszter szerint „nem amiatt van a probléma, hogy szabadlábra kerülnek, hanem hogy ennyi ideig lehettek fogva jogerős bírói ítélet nélkül”. Ismeretes: a jövőben azokat, akik három évig vannak előzetes letartóztatásban és ügyükben nem születik elsőfokú bírói ítélet, szabadon kell engedni. Bárándy Péter alaptalannak nevezte a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatos ügyészségi kifogásokat, mert „a változások régóta ismertek és elegendő idő állt rendelkezésre, hogy mindenki felkészüljön a végrehajtásra”. A miniszter arról is beszélt, hogy az állat- és természetvédelem jelenlegi szabályozása igen rossz, s az állatkínzás szankcionálását célszerű lenne átemelni a szabálysértési törvényből a büntető törvénykönyvbe (Btk). A jelenlegi elképzelések szerint az állatkínzás mellett az orvvadászat és a kutyaviadal szervezése is a Btk.-ban szankcionált magatartás lesz - fogalmazott Bárándy. A bírósági ítélőtáblák elhelyezéséről elmondta: a kormányzat szándéka szerint a Legfelsőbb Bíróság visszakapja a Néprajzi Múzeumnak helyet adó egykori Kúria épületét, de erről még nincs konkrét elképzelés.