Magyar Nemzet, 2003. július (66. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

□ Mafar Vm­rl - Belföld 2003. július 1., kedd Rovatvezető: Villányi Károly Harmadolt egyetemi támogatások? Rendkívüli ülésen tanácskoz­tak tegnap a magyarországi egyetemek vezetői. Megtudtuk: többek között a Medgyessy­­csomagnak az egyetemeket érintő többmilliárdos pénzel­vonásairól esett szó. II Hanczár János________________ L­apunk úgy értesült, hogy az ösz­­szejövetelen részt vevő rektorok mindegyike sérelmezte az oktatási kormányzat által tervezett elvonáso­kat. Informátoraink azt nem tudták megmondani, hogy az egyetemek vezetői mit szándékoznak tenni az intézkedés ellen, a hírzárlat miatt egyelőre nem kaphattunk megerősí­tést arra a hírre sem, hogy kezdemé­­nyezik-e az ügyben a parlament ok­tatási és tudományos bizottságának összehívását. Az ellenzék által Medgyessy­­csomagként emlegetett intézkedés­­sorozat részeként az oktatási tárcá­nak ebben az évben 5,5 milliárd fo­rint megtakarítást kell elérnie, ami összességében 2,5 százalékos meg­vonást jelent. A fő gond az, hogy a felsőoktatási intézmények támoga­tási keretéből úgy érvényesítik majd a lefaragásokat, hogy annak hatásai kizárólag az év utolsó négy hónapjá­ban lesznek érzékelhetőek, így az említett csökkentés elérheti a szeptember-december közötti idő­szakban a rendelkezésre álló támo­gatás húsz-negyven százalékát, ami érdemben veszélyeztetheti az intéz­mények működőképességét. MSZP-s tisztogatás Sárospatakon A Fidesz sárospataki szervezete közleményben tiltakozik két helyi politikus, Velkey László (MKDSZ), az Árpád vezér Gimnázium, valamint Pécs­­várady Botond (Fidesz), az Er­délyi János Általános Iskola igazgatóinak eltávolítása miatt. A dokumentum szerint a teg­napi önkormányzati döntés bé­káilt az MSZP által folytatott országos szintű „gátlástalan politikai boszorkányüldözés­be”. A két elismert iskolaigaz­gató ugyanis egyedüliként pá­lyázott újra posztjára, megbízá­sukat ennek ellenére nem hosszabbította meg a baloldali többség. (H. J.) Rektori és tanári kinevezések Mádl Ferenc köztársasági elnök, Magyar Bálint oktatási mi­niszter és Gaál Zoltán, a Ma­gyar Rektori Konferencia el­nöke rektori és egyetemi ta­nári kinevezéseket adott át tegnap Budapesten a Néprajzi Múzeumban. Az államfő ün­nepi beszédében rámutatott: az egyetemi oktató a tudása mellett személyiségével is hozzájárul a diákok képzésé­hez, ezért nagy az oktatók személyes felelőssége. (MTI) Jól értesült Kendermag Egyesület Megalapozatlanul állította Almás­­sy Kornél, az MDF elnökségé­nek tagja csütörtökön, hogy a büntető törvénykönyv módo­sítása miatt „a marihuána ille­gális piaci ára 25 százalékkal csökkent az elmúlt fél évben” - állítja tegnapi közleményé­­­­ben a Kendermag Egyesület.­­ Az egyesület napi kapcsolat­ban áll kendert fogyasztó fia­talok százaival, de ilyen csök­kenésről senki sem értesített - írták. (MN) Július elseje a változások napja Drágulnak a gyógyszerek, életbe lép a kórháztörvény, többet kereshetnek a városvezetők Drágul mától 222 gyógyszer, emelkednek a budapesti tömeg­­közlekedési tarifák és a sztrádadíj az M5-ösön. Július 1-jétől áfa­kötelessé válik a nyelvoktatás. Ugyancsak életbe lép mától a kórháztörvény, amely megkönnyíti a kórházak privatizációját. _ _ Munkatársunktól____________ tágult mától a tömegközle­kedés Budapesten: 120 forint helyett 125-be kerül egy vonal­jegy, az egy hónapos felnőttbérlet ára pedig 4450 forintról 4670 fo­rintra emelkedik. Az M5-ös autó­pályán 2220 forint helyett 2310 fo­rintot kell fizetniük az autósoknak július 1-jétől. Drágulnak a gyógy­szerek is: 222, a tb által nem finan­szírozott szer (például gyulladás­­csökkentők, láz- és fájdalomcsilla­pítók) ára emelkedik. Azt egyelőre nem tudni, mennyivel emeli meg a tanfolyamok díját az, hogy rész­ben áfa-kötelessé válik a nyelv- és a felnőttoktatás. Július 1-jétől életbe lép a kór­háztörvény is, amely újraszabá­lyozza az intézmények privatizá­cióját, s hatályba lép a büntetőeljá­rásról szóló törvény módosítása. Azok a gyanúsítottak, akik megte­hetik, óvadék fizetése fejében men­tesülhetnek az előzetes letartózta­tás alól. Július 1-jétől megkezdik működésüket az ítélőtáblák Buda­pesten, Pécsett és Szegeden. Életbe lép az a rendelkezés is, amely január 1-jei visszamenőle­ges hatállyal 150-ről 200 százalék­ra emeli a köztisztviselők ruházati pótlékát. Ugyancsak mától az ön­­kormányzatok magasabb vezetői pótlékot és illetménykiegészítést szavazhatnak meg, Demszky Gá­bor főpolgármester havi fizetése például 530 ezer forintról 671 ezerre emelkedik, s - miután megszűnik az elszámolási kötele­zettség - felveszi a havi kétszáz­ezer forintos költségtérítését is. Július 1-jétől a Vám- és Pénz­ügyőrség is önálló nyomozati jog­kört kap drogügyekben. Pótvámot vezetnek be a műtrágyaimportra és megalakul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.­­ Mádl Ferenc kérdései Az Alkotmánybírósághoz fordult az államfő Folytatás az 1. oldalról­­ Mádl Ferenc választ vár arra is, hogy köteles-e a parlamentnek új­ratárgyalásra visszaküldött jogsza­bályt - az ismételt elfogadást köve­tően - minden esetben aláírni. Kér­déses például: mi történik akkor, ha az újratárgyalás során alkot­mányellenes passzusok kerülnek a törvénybe vagy ha az Országgyűlés a megismételt vitában a szavazás­kor jogszabályt sért. Becker Pál ki­jelentette: értelmezésük szerint az alkotmány minden esetben bizto­sítja a köztársasági elnöknek az al­kotmányossági vétót, ha a norma­szöveg valamely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. A harmadik kérdés arra vonat­kozik, hogy mit jelent pontosan a köztársasági elnök azon jogköre, miszerint felszólalhat az Ország­­gyűlés plenáris ülésein, illetve a bi­zottsági üléseken. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a kórház­törvény újratárgyalására az állam­főt nem hívták meg, így nem tudta kifejteni érveit annak visszaküldé­sével kapcsolatban. Mádl Ferenc nem kapta meg a házszabályban előírt határidőn belül - azaz a megrendezés előtt két nappal­­ az ülés napirendjét. Kérdés, hogy ezzel a parlament csorbította-e az államfő alkotmá­nyos jogkörét - tette hozzá Becker Pál. Leszögezte: a parlament ple­náris ülésére szóló meghívást nem helyettesíti az a fax, amely­ben a köztársasági elnököt az al­kotmányügyi bizottság ülésére hívták meg. Szili Katalin házelnök tegnap ugyanakkor közölte: a kórháztör­vény újratárgyalását napirendre tűző rendkívüli ülés összehívása­kor a házszabály vonatkozó bekez­désének megfelelően járt el, figye­lemmel a kormány kezdeményezé­sében foglaltakra, valamint a par­lament határozatképességének biztosítására. Mint azt már koráb­ban megírtuk, az ellenzék példát­lan arcátlanságnak, a köztársasági elnök megcsúfolásának és egyben házszabályellenesnek minősítette az ügymenetet. Csehák Judit egész­ségügyi, szociális és családügyi mi­niszter viszont azzal indokolta az eljárást, hogy a képviselők másnap szabadságra mentek. Elmondta azt is, hogy nem kockáztathatták bizo­nyos ellátások biztonságát. A törvény ismételt elfogadásá­nak körülményei miatt a Fidesz is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul. Tartalmi kifogás miatt az MDF, a Munkáspárt, illetve az Egészségügyi és Szociális ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszer­vezete helyezte kilátásba, hogy a ta­láros testület elé viszi az ügyet. .. . . . .................................... ......................­­­ Uniós esélyek a hazai romáknak HÍRÖSSZEFOGLALÓ A­ z EU a törvényhozás és a finan­szírozás terén is segítheti a ci­gányság integrációját - hangzott el a Romák a bővülő Európában című regionális tanácskozás megnyitóján. A tanácskozás lehetőséget ad, hogy hosszú távon jelentős eredmények szülessenek a romák helyzetének ja­vításában - hangsúlyozta James Wolfensohn, a Világbank elnöke a konferencia tegnapi megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök pe­dig több nemzedéken keresztül tar­tó feladatnak nevezte a romák integ­rációját, hozzátéve: nem lehet késle­kedni ezzel a programmal. Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter kiemelte: a romák integrációjához az anyagi források mellett jogsza­bály-változtatásokra, megfelelő po­étikára és szemléletváltásra is szük­ség van. Anna Diamantopoulou, az Európai Bizottság munka- és szociá­lis ügyek biztosa arról beszélt, hogy az EU közösségi szinten elsősorban a törvényhozás és a finanszírozás te­rén rendelkezik eszközökkel a ro­mák integrációjának elősegítésére. Magyar Bálint oktatási miniszter pedig úgy vélekedett: a magyar ok­tatási rendszer csak tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. HORVÁTH ALADÁR PERELHET. A bíróságnál megtámadhatja az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) múlt heti rendkívüli közgyűlésének döntését Horváth Aladár - ismerte el Kolompár Orbán tegnap. Is­mert: az OCÖ Roma Parlament-frakciója szerint Kolompárt a sza­bályokat megsértve választották elnöknek, emiatt félő, hogy a szer­vezet működésképtelenné válik. Kolompár azonban kijelentette: a rendkívüli közgyűlést a szabályoknak megfelelően hívta össze. _______________________________________________­............................. Vecsési vádemelés FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • A cégek a befogadó, legális vállalko­zások félé jutalék ellenében hamis költségszámlákat állítottak ki, azok pedig adóbevallásaikban a fiktív számlák után a társasági és a forgal­mi adót visszaigényelték. Az ügyész­ség Tokicsot ötvenhétrendbeli adó­csalással, illetve hatvanhárom­­rendbeli magánokirat-hamisítással vádolja, ezért akár tizenkét éves sza­badságvesztéssel is sújtható. A 2001. augusztus 22-én előzetes letartózta­tás alá helyezett Balázsi Tamás, ak­kori vecsési MSZP-elnök, az ügy tizenhatodrendű vádlottja, akit 18 rendbeli adócsalás bűntettével, és húszrendbeli magánokirat-hamisí­tással vádolnak; mindezért akár hét és fél éves büntetést is kiszabhat a bíróság. Holánszky ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, és mivel jelenleg ismeretlen helyen tar­tózkodik, nincs a vádlottak között. belpol@magyarnemzet.hu Változó közhangulat? A Fidesz szerint Budapesten elpárolgott a szocialisták előnye Átalakult az ország és a főváros politikai klímája, a közvéle­mény-kutatási adatok alapján, a korábbi jelentős szocialista előny elpárolgott - jelentette ki Deutsch Tamás, a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakciójának vezetője. N­ Swi­ndt Pál.-Pál. Gábor_______ M­ indez annak is köszönhető - mondta Deutsch Tamás -, hogy a Fidesz egy új típusú, a párt­­politikát mellőző, az emberek gondjaira megoldást kereső vá­rospolitikát folytat. A frakcióveze­tő úgy véli: Demszky Gábor szabad kezet adott arra, hogy egy 360 mil­liárd forintos költségvetésű várost neoliberális felfogású üzleti vállal­kozásként vezessenek. Deutsch sikerként említette, hogy az ellenzéki frakció ráirányí­totta a figyelmet a közpénzek fel­­használásának hiányos ellenőrzé­sére. Szavai szerint jelentős ered­mény, hogy a közgyűlés vizsgáló­­bizottságot hozott létre egy 270 millió forintos árfolyamveszteség­gel járó hitelfelvétel ügyében. Deutsch Tamás fontosnak nevezte az elmúlt években felmerülő gya­nú eloszlatását a fővárosi közbe­szerzésekkel kapcsolatban, és kí­vánatosnak tartotta a közpénzfel­használás ellenőrzési elveinek megvalósulását. Példaként Demszky Gábor választási kam­pánycégét említette, amely „kom­munikációs tizedként” kap rend­szeresen közpénzből tájékoztatási feladatokat. Az elmúlt nyolc hónap során a főváros lakóinak minden­napi életkörülményei romlottak, a tavasz eltűnt, a kátyúk maradtak és nem jutott mindenkinek Audi terepjáró, mint amilyen Demsz­­kynek - tette hozzá Deutsch. Bő­hm András szerint az elmúlt időszakban alapvető változások történtek, főképp a kormány és a főváros közti viszonyban. Szerinte stabilizálódhat a város pénzügyi helyzete, azon belül is a BKV-é, hi­szen jövőre várhatóan ismét nor­matív állami támogatásban része­sül a közlekedési társaság - tette hozzá. Deutsch Tamás, Demszky kam­pánycége ,kommunikációs tize­det" szed a fővárosiaktól Bőhm András úgy véli: stabilizálód­hat Budapest pénzügyi helyzete, mert javult viszonyuk a kormánnyal Újragondolhatják a koalíciót a az MSZP komolyan gondolta igen szavazatát a Fidesz által kez­deményezett vizsgálóbizottság felállítására a városházán, akkor újra kell gondolni az SZDSZ-szel való kapcsolatát országos szinten is - nyilatkozta lapunknak Böhm András, a szabad demokraták fővárosi frakciójának vezetője. Ismert, a Fidesz már régóta szorgalmazza, hogy kivizsgálják a városvezetés hitelkihelyezési gyakorlatát, és az egyik ta­valyi devizaátváltási tranzakciót, amelynek következtében 277 millió forintos kár érte szerintük a budapesti polgárokat. Gy. Németh Erzsé­bet (MSZP) lapunknak azt mondta: azért döntöttek a bizottság felállí­tása mellett, mert a parlamentben is megadják a jelenlegi kormány­pártok a lehetőséget az ilyen testületek létrehozására. H ­ Többtucatnyian szabadulnak ki Az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése miatt ma hat fia­talkorút és több felnőttkorú, három éve előzetes letartóztatás­ban lévő személyt helyeznek szabadlábra - adta hírül az igaz­ságügyi miniszter. Hr Szakács Árpád________________ B­árándy Péter igazságügyi mi­niszter szerint „nem amiatt van a probléma, hogy szabadlábra kerülnek, hanem hogy ennyi ideig lehettek fogva jogerős bírói ítélet nélkül”. Ismeretes: a jövőben azo­kat, akik három évig vannak elő­zetes letartóztatásban és ügyük­ben nem születik elsőfokú bírói ítélet, szabadon kell engedni. Bárándy Péter alaptalannak ne­vezte a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatos ügyészségi kifogáso­kat, mert „a változások régóta is­mertek és elegendő idő állt rendel­kezésre, hogy mindenki felkészül­jön a végrehajtásra”. A miniszter arról is beszélt, hogy az állat- és természetvéde­lem jelenlegi szabályozása igen rossz, s az állatkínzás szankcio­nálását célszerű lenne átemelni a szabálysértési törvényből a bün­tető törvénykönyvbe (Btk). A je­lenlegi elképzelések szerint az ál­latkínzás mellett az orvvadászat és a kutyaviadal szervezése is a Btk.-ban szankcionált magatar­tás lesz - fogalmazott Bárándy. A bírósági ítélőtáblák elhelyezésé­ről elmondta: a kormányzat szán­déka szerint a Legfelsőbb Bíróság visszakapja a Néprajzi Múzeum­nak helyet adó egykori Kúria épületét, de erről még nincs konkrét elképzelés.

Next