Magyar Nemzet, 2003. július (66. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

Fidesz-MDF csúcstalálkozó Az elmúlt egy év konfliktusait kívánják tisztázni, illetve meg szeretnének egyezni az együttműködés, a párbeszéd keretei­ről mai tanácskozásukon a két ellenzéki párt delegációi. Úgy tudjuk, Orbán Viktor és Dávid Ibolya négyszemközt is tárgyal egymással. A Kis-Tábori_____________ M­a délben az MDF székházá­ban tárgyal a Fidesz és az MDF delegációja a két pártelnök vezetésével. Orbán Viktort, a Fi­desz vezetőjét Martonyi János volt külügyminiszter, valamint Mátrai Márta frakcióvezető-he­lyettes kíséri el a megbeszélésre. Az MDF-et Dávid Ibolya párt­elnök, Katona Kálmán általános alelnök és Font Sándor frakcióve­zető-helyettes képviseli majd. Úgy tudjuk, nem kizárt, hogy kü­lön, négyszemközt is tárgyal egy­mással Dávid Ibolya és Orbán Viktor. A mai eszmecsere leg­főbb célja, hogy tisztázzák az el­múlt egy év konfliktusait, és megegyezzenek az együttműkö­dés, a párbeszéd kereteiről. Vár­hatóan szóba kerül az is, hogy milyen szintű összefogás lehetsé­ges a két ellenzéki erő között a jö­vő évi európai parlamenti (EP), illetve a 2006-os országgyűlési választásokon. Katona Kálmán korábban lapunknak azt mond­ta, remélik, hogy a mai találkozó megindítja a párbeszédet a két ellenzéki erő között. Úgy tudjuk, az MDF - amely korábban dön­tött arról, hogy önállóan méreti meg magát a jövő évi EP- választásokon - azt szorgalmaz­za, szülessen megállapodás arról, hogy a két párt nem kampányol majd egymás ellenében. Vezércikk a 7. oldalon mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmamammmmmmmmm Tiltakozó polgári körök Stuttgartban Világszerte több helyen, így a Kárpát-medence országaiban, Ja­pánban, New Yorkban és Németországban is alakultak már polgá­ri értékrendet képviselő csoportok. Utóbbiak, amelyek a Sajtóklub című televíziós műsor burgenlandi betiltását követően jöttek lét­re, most a magyar média egyensúlyhiánya miatt tiltakoznak. M Svendt Pál__________________ A stuttgarti Magyar Intézet jú­nius 24-én este pódiumbe­szélgetésre hívta a magyar és né­met érdeklődőket, ahol a vendé­gek kérdéseket tehettek fel a ma­gyar politikai életről több alka­lommal hírt adó újságíróknak. A magyar konzulátus épületében megtartott rendezvényen, ame­lyet Kurucz Gyula, az intézet igaz­gatója vezetett, jelen volt Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung, Georg-Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, valamint az írásaiban a magyar jobboldalt és Orbán Viktort rendszeresen bíráló Paul Kram­er, a Stuttgarter Zei­tung újságírója is. A rendezvényt, amelynek témája a státustörvény és Magyarország német sajtóbeli megítélése volt, felkereste több Németországban működő, ma­gyar polgári kör tagja is. Tájékoz­tatásuk szerint Paul Kram­er töb­bek között kijelentette: Orbán ar­ra használta fel a millennium évét, hogy felélessze az irredentiz­must Magyarországon. A nemtet­szésüknek hangot adó polgári kö­röket Kurucz azzal fenyegette meg, hogy berekeszti a vitaestet, majd miután figyelmeztették a véleménynyilvánítás szabadságá­nak jogára, beérte azzal, hogy munkatársával videóra vetette a tiltakozókat. A németországi polgári körök lapunkhoz eljuttatott, tiltakozó levelükben úgy vélik, csak az or­szág lejáratásában érdekelt, bal­liberális értelmiségiek szűk cso­portjának köszönhető, hogy a né­metországi sajtó egy része félrein­formált a magyarországi politikai helyzetről, a Kramner-féléket pedig jól behatárolható forrásból tájé­koztatják. A polgári körök tilta­koznak a közszolgálati Magyar Televízió hírcenzúrázási gyakor­lata, a Nap-kelte című produkció arroganciája és részrehajló mű­sorszerkesztése, valamint az ab­ban megjelenő baloldali politikai túlsúly mértéke ellen. Idén nem alakul önálló KDNP-frakció •­ Munkatársainktól___________ N­ incs realitása annak, hogy a Fidesz parlamenti képviselő­­csoportjában politizáló keresz­ténydemokraták önálló frakciót alakítsanak - mondta Harrach Pé­ter, a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség (MKDSZ) társelnö­ke kérdésünkre. Mint fogalma­zott: ezt a lépést sem a személyek többsége, sem az érintett szerve­zetek nem támogatják. Lapunk úgy tudja, a Fidesz ve­zetői sem támogatnák jelenleg egy önálló KDNP-frakció létrehozását. Azt viszont szerencsésnek tarta­nák, ha a Fidesz képviselőcsoport­ján belül az MKDSZ markánsab­ban jelenítené meg a keresztény­­demokraták politikáját. Mint ismeretes, a KDNP szom­bati országos választmányán Isépy Tamás, a párt utolsó frakcióveze­tője az önálló frakció alapítását sürgette. Álláspontja szerint sok­kal nagyobb publicitási lehetősége lenne a KDNP-nek abban az eset­ben, ha önálló parlamenti frakció­val rendelkezne. Kijelentette: a vá­lasztójogi törvény értelmében egyedül egyetlen párt sem tudja megnyerni a következő országgyű­lési választásokat. A keresztényde­mokratáknak ezért a Fidesz „se­gédcsapataként” önálló és mar­káns szociális programmal kell megszólítani azokat a szavazókat, akik sem a legnagyobb ellenzéki párttal, sem az MDF-fel nem szim­patizálnak, de elutasítják a jelenle­gi kormánypártokat is. HOLLÓ ANDRÁS 1943. április 2-án szüle­tett Budapesten. Az ELIE Állam- és Jogtu­dományi Karán avatták doktorrá 1967-ben. A bírói-ügyészi szakvizsgát letéve két év múlva ügyészi kinevezést kapott. Szakterü­letén, az államigazgatás törvényességének ügyészi felügyeletének témakörében kuta­tásokat végzett és publikált. 1979-től tíz éven át a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak háttérintézetében dolgozott. A rend­szerváltozás éveiben az Igazságügyi Minisz­térium alkotmány-előkészítő kodifikációs titkárságának munkatársa, 1990-től az Ab főtitkára. 1996-ban az MSZP jelöltjeként kerül be a taláros testületbe, amelynek 2003. augusztus 1-jétől immár elnöke. 3 2003. július L, kedd Belföld *­­i­­fil­ m ­ Politikai döntés a levéltárnál Egy SZDSZ-es pártkatona kezelheti az ügynökaktákat? Folytatás az 1. oldalról : Halász János, a grémium fideszes alelnöke szerint nem lehet kinevez­ni egy, a kormánypártokhoz „ezer szállal kötődő” személyt, akit a je­lenlegi főigazgató sem támogat. A fideszes képviselők kivonul­tak a bizottsági ülésről, miután a kormánytöbbség leszavazta Isépy Tamás (Fidesz) ügyrendi javaslatát a meghallgatás elhalasztásáról. Isépy az intézményen belüli feszült­ségkeltés elkerülése miatt javasolta a jelenlegi főigazgató és majdani helyettesének együttes meghallga­tását egy későbbi időpontban. Gyekiczki neve korábban felme­rült Szalay Gábor (SZDSZ), a gaz­dasági minisztérium politikai ál­lamtitkára állambiztonsági múltjá­val kapcsolatos irateltűnés során is - emlékeztetett Szalai Annamária fideszes képviselő. Balogh László (MDF) még a Medgyessy Péter ál­lambiztonsági múltját vizsgáló bi­zottság elnökeként kapott Lam­­perth Mónika belügyminisztertől olyan tájékoztatást, hogy a jelölt dokumentumokat vitt ki a BM „szigorúan titkos trezorszobájá­­ból”. Amíg ezt az ügyet nem tisz­tázzák, addig az MDF nem támo­gatja a kinevezést - mondta. Mivel kezdeményezését leszavazta az MSZP-SZDSZ többség, ezért utol­sóként az MDF-es honatya is tá­vozott. Pető­ Iván bizottsági elnök sze­rint Gyekiczki alkalmas a tárgyila­gos és tisztességes köztisztviselői munkára, a főigazgatónak lehet vé­leménye az ügyben, de a főigazga­tó-helyettesi posztra a házelnök tesz javaslatot - figyelmeztetett. Gyekiczki - Balogh felvetésére rea­gálva - elmondta, hogy valóban ad­tak ki neki „vizsgálati dossziékat”, de minden esetben törvényesen. Az Országgyűlés elnöke és a kormánytöbbség felrúgta az eddigi kinevezésekkor meglévő konszen­zust, és a szakmai testületek, vala­mint az ellenzéki pártok kifogásai ellenére Gyekiczki Andrást, egy SZDSZ-es „pártkatonát” kíván a fő­igazgató-helyettesi székbe ültetni -hangsúlyozta Demeter Ervin, a Fi­desz frakcióvezető-helyettese. Hoz­zátette: a személyi javaslatot elfo­gadhatatlan módon a parlament ta­vaszi ülésszakának lezárása után terjesztette elő Szili Katalin házel­nök, így már nem lehet megvitatni a kérdést az Országgyűlés plénu­mán.­­ A politikai elkötelezettségén túl azért is összeférhetetlen Gye­kiczki erre a posztra, mert ő vitte el a Szalay Gábor ügynökmúltjára vo­natkozó aktát. Lehetséges, hogy Gyekiczki nem csak Szalay dosszié­ját emelte ki a titkos irattárból, ha­nem más, egykori ügynökökét is el­tüntette. Nem szerencsés kecskére bízni a káposztát - fogalmazott De­meter. Az érintett és Kuncze Gábor SZDSZ-elnök, volt belügyminiszter mindezt cáfolta. Balogh László MDF-es képvise­lő arról szólt, hogy az új főigazgató­helyettes kinevezése után az embe­rek nem bízhatnak meg a levéltár munkájában, holott a múlt ezen ké­nyes dokumentumainak kezelése feltétlen bizalmat igényel. - Hatá­rozottan kérem, hogy az esetleges személyemet érintő iratokkal még véletlenül se találkozhasson Gye­kiczki András - szögezte le Balogh. ■ Rosszindulatú, rosszízű politikai ügynek tartja Pető Iván az ellenzék azon kérését, hogy a házelnök von­ja vissza Gyekiczki András jelölését - mondta a bizottsági elnök az MTI-nek. Tudatta: Gyekiczki már egy éve köztisztviselő - a Kehi el­nökhelyettese -, tevékenysége el­len semmi panasz nincs. Az, hogy bizalmi ember lenne, Pető felidéz­te, Kutrucz Katalin közvetlenül ak­tív jobboldali politikusi korszaka után lett a Történeti Hivatal elnök­­helyettese, ennek ellenére nem vonták kétségbe, hogy eleget tud tenni a köztisztviselőkkel szemben állított követelményeknek. Végül leszögezte: „Ha Szili Katalin válto­zást akar az intézményben, akkor helyesen jár el, ha olyan embert je­löl ki a posztra, aki némileg kriti­kusan szemléli a hivatal eddigi munkáját.” Halász János (jobbra) szerint Gyekóczki András ezer szállal kötődik a kormánypártokhoz FOTÓK: NAGY ZOLTÁN Holló András lett az Ab új elnöke Folytatás az 1. oldalról­­ A Legfelsőbb Bíróság és az Alkot­mánybíróság (Ab) közötti hatáskö­ri vitákról elmondta: álláspontja nem változott a kérdésben, és nor­maként értékeli az LB jogegységi határozatait, amit így felül lehetne vizsgálnia az Ab-nek. Ismeretes: korábban az LB tiltakozását fejezte ki az ilyen elképzelések miatt. Az Ab történetében ez volt sor­rendben a hatodik elnökválasztás. 1990-ben, 1993-ban és 1996-ban Sólyom Lászlót, 1998-ban és 2001- ben Németh Jánost választották meg vezetőjüknek az alkotmánybí­rák. A korábbi elnökválasztások vi­szonylag csendben, különösebb saj­tóérdeklődés nélkül zajlottak le. Ám a mostani választást nagy találgatá­sok előzték meg: esélyesnek eleve az 1998-ban jobboldali jelöltként beju­tott 64 éves Erdei Árpád büntető­­jogászt, illetve az MSZP javaslatára 1996-ban bíróvá választott 60 éves Hollót Andrást tartották. Holló a Németh-bíróság legna­gyobb munkabírású tagja volt: kö­rülbelül háromszor annyi ügyben hozott előadó bíróként ítéletet, mint például Erdei. Ugyanakkor nagy ügyekben többször is ki­sebbségbe szorult véleményével, például az eutanázia kérdésében, Sólyom László (1989. november—1998. november) Legfontosabb döntései: - Alkotmányellenes a halálbüntetés (1990), - határozat az abortusz kérdéséről (1991), - a vallás- és lelkiismereti szabadság tartal­ma (1993), amelyben különvéleménye szerint az egészségügyi törvény szükség­telenül és aránytalanul korlátoz­za az élet méltó befejezésére irá­nyuló önrendelkezési jogot, így az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket meg kellett volna semmisítenie az Ab-nek. Sólyom László és Németh János méltó utódjának nevezte Med­gyessy Péter üdvözlő levelében Hol-Németh János (1998. november—2003. július) Legfontosabb döntései: - Határozat a köztársasági elnök közvetlen választásáról (1999), - határozat a gyülekezési jogról (2001), - határozat az eutanáziáról (2003). Jó Andrást: „Gazdag szakmai ta­pasztalata, ügyészi munkássága, tanszék-alapítói, tanári tevékeny­sége és nem utolsósorban értékes hozzájárulása a harmadik köztár­saság új alkotmányának elkészíté­séhez már az Alkotmánybíróság megalakulásakor méltóvá tette önt arra, hogy a taláros testület tagjává váljék” - áll a miniszterelnök közle­ményében.

Next