Magyar Nemzet, 2003. július (66. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-01 / 151. szám
Fidesz-MDF csúcstalálkozó Az elmúlt egy év konfliktusait kívánják tisztázni, illetve meg szeretnének egyezni az együttműködés, a párbeszéd kereteiről mai tanácskozásukon a két ellenzéki párt delegációi. Úgy tudjuk, Orbán Viktor és Dávid Ibolya négyszemközt is tárgyal egymással. A Kis-Tábori_____________ Ma délben az MDF székházában tárgyal a Fidesz és az MDF delegációja a két pártelnök vezetésével. Orbán Viktort, a Fidesz vezetőjét Martonyi János volt külügyminiszter, valamint Mátrai Márta frakcióvezető-helyettes kíséri el a megbeszélésre. Az MDF-et Dávid Ibolya pártelnök, Katona Kálmán általános alelnök és Font Sándor frakcióvezető-helyettes képviseli majd. Úgy tudjuk, nem kizárt, hogy külön, négyszemközt is tárgyal egymással Dávid Ibolya és Orbán Viktor. A mai eszmecsere legfőbb célja, hogy tisztázzák az elmúlt egy év konfliktusait, és megegyezzenek az együttműködés, a párbeszéd kereteiről. Várhatóan szóba kerül az is, hogy milyen szintű összefogás lehetséges a két ellenzéki erő között a jövő évi európai parlamenti (EP), illetve a 2006-os országgyűlési választásokon. Katona Kálmán korábban lapunknak azt mondta, remélik, hogy a mai találkozó megindítja a párbeszédet a két ellenzéki erő között. Úgy tudjuk, az MDF - amely korábban döntött arról, hogy önállóan méreti meg magát a jövő évi EP- választásokon - azt szorgalmazza, szülessen megállapodás arról, hogy a két párt nem kampányol majd egymás ellenében. Vezércikk a 7. oldalon mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmamammmmmmmmm Tiltakozó polgári körök Stuttgartban Világszerte több helyen, így a Kárpát-medence országaiban, Japánban, New Yorkban és Németországban is alakultak már polgári értékrendet képviselő csoportok. Utóbbiak, amelyek a Sajtóklub című televíziós műsor burgenlandi betiltását követően jöttek létre, most a magyar média egyensúlyhiánya miatt tiltakoznak. M Svendt Pál__________________ A stuttgarti Magyar Intézet június 24-én este pódiumbeszélgetésre hívta a magyar és német érdeklődőket, ahol a vendégek kérdéseket tehettek fel a magyar politikai életről több alkalommal hírt adó újságíróknak. A magyar konzulátus épületében megtartott rendezvényen, amelyet Kurucz Gyula, az intézet igazgatója vezetett, jelen volt Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung, Georg-Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, valamint az írásaiban a magyar jobboldalt és Orbán Viktort rendszeresen bíráló Paul Kramer, a Stuttgarter Zeitung újságírója is. A rendezvényt, amelynek témája a státustörvény és Magyarország német sajtóbeli megítélése volt, felkereste több Németországban működő, magyar polgári kör tagja is. Tájékoztatásuk szerint Paul Kramer többek között kijelentette: Orbán arra használta fel a millennium évét, hogy felélessze az irredentizmust Magyarországon. A nemtetszésüknek hangot adó polgári köröket Kurucz azzal fenyegette meg, hogy berekeszti a vitaestet, majd miután figyelmeztették a véleménynyilvánítás szabadságának jogára, beérte azzal, hogy munkatársával videóra vetette a tiltakozókat. A németországi polgári körök lapunkhoz eljuttatott, tiltakozó levelükben úgy vélik, csak az ország lejáratásában érdekelt, balliberális értelmiségiek szűk csoportjának köszönhető, hogy a németországi sajtó egy része félreinformált a magyarországi politikai helyzetről, a Kramner-féléket pedig jól behatárolható forrásból tájékoztatják. A polgári körök tiltakoznak a közszolgálati Magyar Televízió hírcenzúrázási gyakorlata, a Nap-kelte című produkció arroganciája és részrehajló műsorszerkesztése, valamint az abban megjelenő baloldali politikai túlsúly mértéke ellen. Idén nem alakul önálló KDNP-frakció • Munkatársainktól___________ N incs realitása annak, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjában politizáló kereszténydemokraták önálló frakciót alakítsanak - mondta Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke kérdésünkre. Mint fogalmazott: ezt a lépést sem a személyek többsége, sem az érintett szervezetek nem támogatják. Lapunk úgy tudja, a Fidesz vezetői sem támogatnák jelenleg egy önálló KDNP-frakció létrehozását. Azt viszont szerencsésnek tartanák, ha a Fidesz képviselőcsoportján belül az MKDSZ markánsabban jelenítené meg a kereszténydemokraták politikáját. Mint ismeretes, a KDNP szombati országos választmányán Isépy Tamás, a párt utolsó frakcióvezetője az önálló frakció alapítását sürgette. Álláspontja szerint sokkal nagyobb publicitási lehetősége lenne a KDNP-nek abban az esetben, ha önálló parlamenti frakcióval rendelkezne. Kijelentette: a választójogi törvény értelmében egyedül egyetlen párt sem tudja megnyerni a következő országgyűlési választásokat. A kereszténydemokratáknak ezért a Fidesz „segédcsapataként” önálló és markáns szociális programmal kell megszólítani azokat a szavazókat, akik sem a legnagyobb ellenzéki párttal, sem az MDF-fel nem szimpatizálnak, de elutasítják a jelenlegi kormánypártokat is. HOLLÓ ANDRÁS 1943. április 2-án született Budapesten. Az ELIE Állam- és Jogtudományi Karán avatták doktorrá 1967-ben. A bírói-ügyészi szakvizsgát letéve két év múlva ügyészi kinevezést kapott. Szakterületén, az államigazgatás törvényességének ügyészi felügyeletének témakörében kutatásokat végzett és publikált. 1979-től tíz éven át a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának háttérintézetében dolgozott. A rendszerváltozás éveiben az Igazságügyi Minisztérium alkotmány-előkészítő kodifikációs titkárságának munkatársa, 1990-től az Ab főtitkára. 1996-ban az MSZP jelöltjeként kerül be a taláros testületbe, amelynek 2003. augusztus 1-jétől immár elnöke. 3 2003. július L, kedd Belföld *ifil m Politikai döntés a levéltárnál Egy SZDSZ-es pártkatona kezelheti az ügynökaktákat? Folytatás az 1. oldalról : Halász János, a grémium fideszes alelnöke szerint nem lehet kinevezni egy, a kormánypártokhoz „ezer szállal kötődő” személyt, akit a jelenlegi főigazgató sem támogat. A fideszes képviselők kivonultak a bizottsági ülésről, miután a kormánytöbbség leszavazta Isépy Tamás (Fidesz) ügyrendi javaslatát a meghallgatás elhalasztásáról. Isépy az intézményen belüli feszültségkeltés elkerülése miatt javasolta a jelenlegi főigazgató és majdani helyettesének együttes meghallgatását egy későbbi időpontban. Gyekiczki neve korábban felmerült Szalay Gábor (SZDSZ), a gazdasági minisztérium politikai államtitkára állambiztonsági múltjával kapcsolatos irateltűnés során is - emlékeztetett Szalai Annamária fideszes képviselő. Balogh László (MDF) még a Medgyessy Péter állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság elnökeként kapott Lamperth Mónika belügyminisztertől olyan tájékoztatást, hogy a jelölt dokumentumokat vitt ki a BM „szigorúan titkos trezorszobájából”. Amíg ezt az ügyet nem tisztázzák, addig az MDF nem támogatja a kinevezést - mondta. Mivel kezdeményezését leszavazta az MSZP-SZDSZ többség, ezért utolsóként az MDF-es honatya is távozott. Pető Iván bizottsági elnök szerint Gyekiczki alkalmas a tárgyilagos és tisztességes köztisztviselői munkára, a főigazgatónak lehet véleménye az ügyben, de a főigazgató-helyettesi posztra a házelnök tesz javaslatot - figyelmeztetett. Gyekiczki - Balogh felvetésére reagálva - elmondta, hogy valóban adtak ki neki „vizsgálati dossziékat”, de minden esetben törvényesen. Az Országgyűlés elnöke és a kormánytöbbség felrúgta az eddigi kinevezésekkor meglévő konszenzust, és a szakmai testületek, valamint az ellenzéki pártok kifogásai ellenére Gyekiczki Andrást, egy SZDSZ-es „pártkatonát” kíván a főigazgató-helyettesi székbe ültetni -hangsúlyozta Demeter Ervin, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: a személyi javaslatot elfogadhatatlan módon a parlament tavaszi ülésszakának lezárása után terjesztette elő Szili Katalin házelnök, így már nem lehet megvitatni a kérdést az Országgyűlés plénumán. A politikai elkötelezettségén túl azért is összeférhetetlen Gyekiczki erre a posztra, mert ő vitte el a Szalay Gábor ügynökmúltjára vonatkozó aktát. Lehetséges, hogy Gyekiczki nem csak Szalay dossziéját emelte ki a titkos irattárból, hanem más, egykori ügynökökét is eltüntette. Nem szerencsés kecskére bízni a káposztát - fogalmazott Demeter. Az érintett és Kuncze Gábor SZDSZ-elnök, volt belügyminiszter mindezt cáfolta. Balogh László MDF-es képviselő arról szólt, hogy az új főigazgatóhelyettes kinevezése után az emberek nem bízhatnak meg a levéltár munkájában, holott a múlt ezen kényes dokumentumainak kezelése feltétlen bizalmat igényel. - Határozottan kérem, hogy az esetleges személyemet érintő iratokkal még véletlenül se találkozhasson Gyekiczki András - szögezte le Balogh. ■ Rosszindulatú, rosszízű politikai ügynek tartja Pető Iván az ellenzék azon kérését, hogy a házelnök vonja vissza Gyekiczki András jelölését - mondta a bizottsági elnök az MTI-nek. Tudatta: Gyekiczki már egy éve köztisztviselő - a Kehi elnökhelyettese -, tevékenysége ellen semmi panasz nincs. Az, hogy bizalmi ember lenne, Pető felidézte, Kutrucz Katalin közvetlenül aktív jobboldali politikusi korszaka után lett a Történeti Hivatal elnökhelyettese, ennek ellenére nem vonták kétségbe, hogy eleget tud tenni a köztisztviselőkkel szemben állított követelményeknek. Végül leszögezte: „Ha Szili Katalin változást akar az intézményben, akkor helyesen jár el, ha olyan embert jelöl ki a posztra, aki némileg kritikusan szemléli a hivatal eddigi munkáját.” Halász János (jobbra) szerint Gyekóczki András ezer szállal kötődik a kormánypártokhoz FOTÓK: NAGY ZOLTÁN Holló András lett az Ab új elnöke Folytatás az 1. oldalról A Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság (Ab) közötti hatásköri vitákról elmondta: álláspontja nem változott a kérdésben, és normaként értékeli az LB jogegységi határozatait, amit így felül lehetne vizsgálnia az Ab-nek. Ismeretes: korábban az LB tiltakozását fejezte ki az ilyen elképzelések miatt. Az Ab történetében ez volt sorrendben a hatodik elnökválasztás. 1990-ben, 1993-ban és 1996-ban Sólyom Lászlót, 1998-ban és 2001- ben Németh Jánost választották meg vezetőjüknek az alkotmánybírák. A korábbi elnökválasztások viszonylag csendben, különösebb sajtóérdeklődés nélkül zajlottak le. Ám a mostani választást nagy találgatások előzték meg: esélyesnek eleve az 1998-ban jobboldali jelöltként bejutott 64 éves Erdei Árpád büntetőjogászt, illetve az MSZP javaslatára 1996-ban bíróvá választott 60 éves Hollót Andrást tartották. Holló a Németh-bíróság legnagyobb munkabírású tagja volt: körülbelül háromszor annyi ügyben hozott előadó bíróként ítéletet, mint például Erdei. Ugyanakkor nagy ügyekben többször is kisebbségbe szorult véleményével, például az eutanázia kérdésében, Sólyom László (1989. november—1998. november) Legfontosabb döntései: - Alkotmányellenes a halálbüntetés (1990), - határozat az abortusz kérdéséről (1991), - a vallás- és lelkiismereti szabadság tartalma (1993), amelyben különvéleménye szerint az egészségügyi törvény szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az élet méltó befejezésére irányuló önrendelkezési jogot, így az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket meg kellett volna semmisítenie az Ab-nek. Sólyom László és Németh János méltó utódjának nevezte Medgyessy Péter üdvözlő levelében Hol-Németh János (1998. november—2003. július) Legfontosabb döntései: - Határozat a köztársasági elnök közvetlen választásáról (1999), - határozat a gyülekezési jogról (2001), - határozat az eutanáziáról (2003). Jó Andrást: „Gazdag szakmai tapasztalata, ügyészi munkássága, tanszék-alapítói, tanári tevékenysége és nem utolsósorban értékes hozzájárulása a harmadik köztársaság új alkotmányának elkészítéséhez már az Alkotmánybíróság megalakulásakor méltóvá tette önt arra, hogy a taláros testület tagjává váljék” - áll a miniszterelnök közleményében.