Magyar Nemzet, 2004. május (67. évfolyam, 110-136. szám)
2004-05-03 / 110. szám
O Mapr levizel ■ Belföld 2004. május 3., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Újhelyi István a Népszava mögött? M Munkatársunktól______________ agy Nóra MSZP-s országgyűlési képviselő és Bonyár Miklós érdekeltségébe tartozik az a Mátrix Holding Vagyonkezelő Kft., amely a közelmúltban megvásárolta a Népszavát kiadó Editorial Kft.-t - derül ki cégadatokból. Németh Péter, a napilap főszerkesztője elismerte a tulajdonoscserét, ugyanakkor azt állította, hogy a Mátrix Kft. a vásárlás időszakában már nem a két személy érdekeltségébe tartozott. A HVG értesülései szerint Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa állhat a vállalkozás hátterében, akinek Bonyár régi ismerőse. A 2003. negyedik negyedévi adatok szerint 28 ezer példányban eladott újság uniós kiadásából egymillió darabot nyomtak. Az ünnepi számhoz - amelyben közöltek egy interjút Medgyessy Péter miniszterelnökkel is - ingyen lehetett hozzájutni. Németh ezzel kapcsolatban a Hír TV-nek elmondta: nem politikai propagandának szánták az ingyenújságot, a felmerülő költségeket pedig a megjelenő hirdetésekből finanszírozták. .. A veszteséges napilap korábbi tulajdonosa Börcsök Dezső és felesége volt. Értesüléseink szerint az üzletember K&H Equities Rt.-nél vezetett számlájáról Kulcsár Attila és társai több mint százmillió forintot sikkasztottak el. N Németh és Újhelyi Aradon A PDSZ utcai akciókat szervez Utcai akciókat szervez május második felében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a fővárosban és az ország több pontján a reálbérek megőrzése érdekében. A szervezet azt követeli, a kormány adjon jogi és finanszírozási garanciát a közalkalmazottak idei hatszázalékos béremelésére vonatkozóan. Az akciókra a PDSZ a társszakszervezeteket is várja. (MTI) Kevesebb az óvodás Magyarországon Az idei tanévben is tovább csökkent az óvodába és az általános iskolába járó gyerekek száma, a felsőfokú oktatásba ugyanakkor egyre többen kapcsolódnak be - tartalmazza a KSH összegzése. Eszerint az óvodákat az idei tanévben több mint négyezerrel, az általános iskolákat több mint húszezerrel kevesebb nebuló látogatta, mint tavaly. (MTI) Bankszövetség és bíróság konferenciája Kétnapos konferencia kezdődik ma a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bankszövetség szervezésében. A konferencia célja, hogy a gazdasági élet szereplői és a bírák megosszák tapasztalataikat. (MN) Last minute paktum Pakson Szombaton már nem írhatták volna alá a kiégett fűtőelemek exportjáról szóló szerződést Két nappal EU-csatlakozása előtt Magyarország megállapodást írt alá Oroszországgal a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek kiszállításáról és újrafeldolgozásáról. A zöldek szerint a két ország delegációja üzleti érdekből kijátszotta az EU-jogszabályokat, veszélyeztetve a környezetet. II Haraszti Gyula_________________ egyzőkönyvet írt alá a paksi atomerőmű létesítésére vonatkozó 1966-os együttműködési egyezmény kiegészítéseként csütörtökön Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi miniszter és Kontra Ferenc moszkvai magyar nagykövet. Erre az aláírók szerint azért volt szükség, mert az egyezmény korábbi kiegészítése nem szabályozta pontosan az erőműben elhasznált fűtőelemek Oroszországba való visszavitelét, és az ügyet „kölcsönös érdekeknek megfelelő kétoldalú megállapodásban csak az EU-belépés előtt lehetett rendezni”. Az oroszok időben bebiztosították magukat, hiszen a lépést megelőzte egy közös nyilatkozat aláírása az EU és Oroszország között, hogy a meglévő fűtőelem-szállítási megállapodások hatályban maradhatnak a szombati bővítés után is. Mindamellett az Európai Bizottság kérheti a belépőktől Oroszországgal fennálló nukleáris együttműködési megállapodásaik módosítását, az Euratom pedig tárgyalásokat kezd az oroszokkal a nukleáris anyagok kereskedelmére vonatkozó megállapodásról. Az újrafeldolgozás során keletkező radioaktív hulladékokat Magyarországnak vissza kell fogadnia az orosz törvények szerint, de erre a környezetvédők szerint 1998 óta nem volt példa, pedig az orosz legfelsőbb bíróság is eljárt az ügyben. Az Energia Klub szerint az EU- csatlakozás megcsúfolása, hogy Magyarország az európai szellemiséggel ellentétesen, a május elsejétől érvényben lévő előírásokat megkerülve, a környezeti biztonságnak és az elővigyázatosság elvére fittyet hányva „az atomszemetet az Uraiba sepregeti”. A szervezet szerint a kiégett fűtőelemek visszaszállítására eddig semmilyen szerződés nem volt érvényben, ezért kellett az erőmű mellett megépíteni a kiégett kazetták átmeneti tárolóját, ahol a radioaktív anyagok ellenőrizettebb módon őrizhetők. Az EU-ban ugyanakkor csak olyan helyre engedélyezik radioaktív anyagok kiszállítását, ahol azokat a nukleáris biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően tárolják. Az Energia Klub és az orosz Ecodefense környezetvédelmi szervezet április 2-án nyitt levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz az ügyben, de a kormányfő a mai napig adós a válasszal - közölte Ámon Ada, az Energia Klub vezetője. A szervezet információi szerint a fűtőelemek újrafeldolgozása és tárolása tekintetében Oroszországban még a környezeti minimumot is figyelmen kívül hagyják. Az Ural térségében, Cseljabinszk városa mellett található újrafeldolgozó üzem ötvenéves történelme során folyókat, tavakat és megyényi területeket szennyeznek el. J mmmmm ! Sok pénz hajtja az Időkereket Bár tartós anyagokból készítették, mégis tízmilliókat költenek a karbantartására FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Időkerék ötlete még 1982-ben vetődött fel, amikor Herner János terveit az akkori fővárosi tanács elé tárta, a beruházás azonban több mint egy évtizedig nem indulhatott meg. A tervezés végül 1995-ben kezdődött el, két évvel később pedig az Időkerék megvalósítására létrejött a Khronosz Alapítvány. Tavaly decemberben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Turizmus Rt. és a Khronosz Alapítvány együttműködési megállapodást kötött, hogy hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának megünnepléséhez elkészítik az Időkereket. A Magyar Turizmus Rt. a megállapodásban vállalta, hogy közbeszerzési eljárást ír ki a fővállalkozó kijelölésére, az alapítványnak pedig az volt a feladata, hogy beszerezze a szükséges engedélyeket, és a kivitelezés terveit a turizmus rt. rendelkezésére bocsássa. A nyílt közbeszerzési eljárást a süttői székhelyű Reneszánsz Rt. nyerte meg, amely a fővállalkozói szerződés tanúsága szerint több mint 232 millió forintot tehet zsebre az elvégzett munka után. Ugyanakkor ebben az összegben nincs benne a homokóra áteresztő szerkezetének, a talapzatnak és a felépítményben lévő kőnek az ára. A fővállalkozó az átvételtől számítva öt évig vállal garanciát a szerkezetre. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a Reneszánsz Rt. részvényeinek több mint 25 százalékát az akkor még Medgyessy Péter vezette Inter- Európa Bank birtokolta 1999 februárja és 2000 júliusa között. A tavaly októberben készült megvalósíthatósági tanulmányban a következő mondat is helyet kapott: „A Khronosz Alapítvány célja az Időkerék koncepciójának és terveinek kialakításánál az volt, hogy egy olyan művészeti alkotás és kulturális esemény létrejöttét segítse elő, amely lehetővé teszi az emberiség legnagyobb találmányának, az időnek a megünneplését”. Leleplezés éjfélkor Az Ab-n elbukhat a gyűlölettörvény Holnap pont kerülhet a gyűlöletbeszéd elleni törvény alkotmányossági vizsgálatára, miután a taláros testület várhatóan befejezi a határozat szövegezését. Szakértők az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi hasonló témájú határozataira utalva azt valószínűsítik, hogy a testület megsemmisíti a jogszabály passzusait. Szakács Árpád__________________ Kedden várhatóan az Alkotmánybíróság befejezi a gyűlöletbeszéd büntethetőségéről szóló Btk.-módosítás alkotmányos vizsgálatát. Amennyiben sikerült minden kérdést egyeztetni, akkor a határozatot egy hét múlva kihirdeti a taláros testület. A kérdés azután került az Ab asztalára, hogy az Országgyűlésben és a közbeszédben is heves vitát kiváltó, csekély parlamenti szavazattöbbséggel elfogadott törvénymódosítást Mádl Ferenc köztársasági elnök nem hirdette ki, hanem előzetes normakontroll végett megküldte azt az Ab-nek. A törvénymódosítás előzménye volt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla közösség elleni izgatás vádja alól felmentette ifjabb Hegedűs Lóránt egykori MIÉP-es képviselőt. Az elfogadott törvény szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekményre hív föl. Mádl Ferenc álláspontja szerint a Btk.-módosítás alkalmatlan a céljára és komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Bárándy Péter igazságügy-miniszter kiállt a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás mellett. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy az kiállja az Ab próbáját. Az igazságügyi tárca által beterjesztett elképzelés alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet egy szakmai írásban Sólyom László volt Ab-elnök és Kis János filozófus. Plágiumper évtizedes múlttal z Időkerék átadása előtti napra időzítve Hartvig Lajos és Lévay Jenő építészek pert indítottak az alkotás ötletadójaként ismert Herner János ellen, mivel állításuk szerint az ő találmányuk átdolgozásából hozta létre a péntek éjfélkor üzembe helyezett szerkezetet. Hartvig Lajos a távirati irodához eljuttatott közleményében kijelentette: 1986- ban a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által meghirdetett pályázatra készített el társával együtt egy nagyméretű, köztéri időmérő szerkezetet, pontosabban egy homokórát, amelynek modelljét 1987 januárjában állították ki a Budapest Galériában. A vélt szerzői jogsértés miatt Hartvigék a Fővárosi Bíróságra nyújtottak be keresetet. Herner János lapunknak nem nyilatkozott, de az Indexnek kifejtette: az Időkerék ötletével már 1983 és 1987 között felkereste a művelődési tárcát, a turisztikai hivatalt és a fővárosi tanácsot, sőt, egy kivitelező már akkor elkészítette az alkotás első változatát is. A Lassan elballag az utolsó katona Jövőre már nem hívnak be sorkatonákat a Magyar Honvédséghez. Szerdán leszerelnek a légierő katonái, május közepén váltják őket az utolsó előtti behívottak. A kétgyermekeseknek és a nappali tagozatos tanulóknak már nem kell magukra ölteniük az angyalbőrt. MunkatArsiinktOi.______________ E v végén vonulnak be az utolsó sorkatonák, akik 2005 nyarán szerelnek le a hadseregtől - tudtuk meg Matyuc Pétertől, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivőjétől. Lesznek azonban köztük olyanok is, akik továbbra is a Magyar Honvédség kötelékében maradnak, mivel a szerződéses állományba jelentkezőknek is kötelező a hat hónapos sorkatonai szolgálat. Szerdán 1950 fiatal szerel le, a rákövetkező héten pedig mintegy kétezer sorköteles vonul be a honvédséghez. A szükséges létszám feltöltése a szaktárca szerint nem jelent gondot, annak ellenére, hogy a sorkatonaság megszüntetésének közeledtével egyre többen próbálnak különféle indokokkal kibújni a kötelező szolgálat alól. A 18 és 30 év közötti, közel egymillió fős sorköteles létszámból ugyanis számos fiatal szeretne katona lenni, és szerződésesként tovább is szolgálna a honvédségnél. A novemberben bevonult, és a honvédség légierejénél szolgálatot teljesített honvédeket májusban váltják a bevonulók, akik a két hónapos alapkiképzés után a szárazföldi csapatokhoz kerülnek. Az új humánpolitikai alapelv szerint a kétgyermekeseket már nem hívják be, az egygyermekeseknél pedig lehetőség szerint eltekintenek a sorozástól. Minden esetben halasztást kaphat, ha valaki nappali tagozaton végzi tanulmányait - tájékoztatott Matyuc Péter. Ismert, korábban nem kis koalíciós feszültséget okozott, hogy az SZDSZ ragaszkodott a sorkatonaság 2004-es eltörléséhez, a HM viszont a szabad demokraták nyomására tett korábbi ígéreteitől eltérően csak 2005 végén kívánta megszüntetni a behívásokat. Mostoha sorsú szélenergia Több beruházást is meggátoltak már a zöldhivatalnokok . Munkatársunktól______________ Orosz Sándor (MSZP), Illés Zoltán (Fidesz) és Pettkó András (MDF) személyesen, Gusztos Péter (SZDSZ) pedig telefonon tett hitet pénteken, a Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom demonstrációján, melyet az Országház előtt tartott az alternatív, megújuló energiaforrások hazai elterjesztésének támogatása mellett. A szervezet a figyelemfelkeltő akció keretében szélkerékmaketteket ajándékozott a parlamenti frakcióknak. Az esemény után pedig azt közölték: elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben hazánk jogszabályai és kormányzati szervei elvben támogatják a megújuló (szél-, nap-, víz-, geotermikus és biomaszsza stb.) energia térnyerését, az államigazgatás alsóbb szervei gyakorlatilag ellehetetlenítik azt, így Magyarország óriási lemaradásban van ezen energiaforrások igénybevétele terén. Rámutattak, hogy miközben Németországban 15 ezer darab szélturbina üzemel, addig hazánkban mindössze hat. Meglátásuk szerint a lemaradás okai között szerepel, hogy a hazai természetvédelmi hatóságok eddig közel fél tucat szélerőpark felépülését akadályozzák meg táj- és madárvédelmi okokra hivatkozva. Különleges alkalom: négypárti egyetértés FOTó: máté Péter