Magyar Nemzet, 2004. május (67. évfolyam, 110-136. szám)

2004-05-03 / 110. szám

O Mapr levizel ■ Belföld 2004. május 3., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Újhelyi István a Népszava mögött? M Munkatársunktól______________­ agy Nóra MSZP-s országgyű­lési képviselő és Bonyár Mik­lós érdekeltségébe tartozik az a Mátrix Holding Vagyonkezelő Kft., amely a közelmúltban meg­vásárolta a Népszavát kiadó Edi­­torial Kft.-t - derül ki cégadatok­ból. Németh Péter, a napilap fő­­szerkesztője elismerte a tulajdo­noscserét, ugyanakkor azt állítot­ta, hogy a Mátrix Kft. a vásárlás időszakában már nem a két sze­mély érdekeltségébe tartozott. A HVG értesülései szerint Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa állhat a vállalkozás hátterében, akinek Bonyár régi ismerőse. A 2003. negyedik negyedévi adatok szerint 28 ezer példányban eladott újság uniós kiadásából egymillió darabot nyomtak. Az ünnepi számhoz - amelyben kö­zöltek egy interjút Medgyessy Pé­ter miniszterelnökkel is - ingyen lehetett hozzájutni. Németh ezzel kapcsolatban a Hír TV-nek el­mondta: nem politikai propagan­dának szánták az ingyenújságot, a felmerülő költségeket pedig a megjelenő hirdetésekből finanszí­rozták. .. A veszteséges napilap korábbi tulajdonosa Börcsök Dezső és fele­sége volt. Értesüléseink szerint az üzletember K&H Equities Rt.-nél vezetett számlájáról Kulcsár Attila és társai több mint százmillió fo­rintot sikkasztottak el. N Németh és Újhelyi Aradon A PDSZ utcai akciókat szervez Utcai akciókat szervez május má­sodik felében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a fővárosban és az or­szág több pontján a reálbérek megőrzése érdekében. A szer­vezet azt követeli, a kormány adjon jogi és finanszírozási garanciát a közalkalmazottak idei hatszázalékos béremelé­sére vonatkozóan. Az akciók­ra a PDSZ a társszakszerveze­teket is várja. (MTI) Kevesebb az óvodás Magyarországon Az idei tanévben is tovább csök­kent az óvodába és az általá­nos iskolába járó gyerekek száma, a felsőfokú oktatásba ugyanakkor egyre többen kapcsolódnak be - tartalmaz­za a KSH összegzése. Eszerint az óvodákat az idei tanévben több mint négyezerrel, az álta­lános iskolákat több mint húszezerrel kevesebb nebuló látogatta, mint tavaly. (MTI) Bankszövetség és bíróság konferenciája Kétnapos konferencia kezdődik ma a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bankszövetség szer­vezésében. A konferencia cél­ja, hogy a gazdasági élet sze­replői és a bírák megosszák tapasztalataikat. (MN) Last minute paktum Pakson Szombaton már nem írhatták volna alá a kiégett fűtőelemek exportjáról szóló szerződést Két nappal EU-csatlakozása előtt Magyarország megállapodást írt alá Oroszországgal a paksi atomerőmű elhasznált fűtőeleme­inek kiszállításáról és újrafeldolgozásáról. A zöldek szerint a két ország delegációja üzleti érdekből kijátszotta az EU-jogsza­­bályokat, veszélyeztetve a környezetet. II Haraszti Gyul­a_________________­ egyzőkönyvet írt alá a paksi atomerőmű létesítésére vonat­kozó 1966-os együttműködési egyezmény kiegészítéseként csü­törtökön Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi miniszter és Kontra Ferenc moszkvai magyar nagykövet. Erre az aláírók szerint azért volt szükség, mert az egyez­mény korábbi kiegészítése nem szabályozta pontosan az erőmű­ben elhasznált fűtőelemek Orosz­országba való visszavitelét, és az ügyet „kölcsönös érdekeknek megfelelő kétoldalú megállapo­dásban csak az EU-belépés előtt lehetett rendezni”. Az oroszok időben bebiztosították magukat, hiszen a lépést megelőzte egy kö­zös nyilatkozat aláírása az EU és Oroszország között, hogy a meglé­vő fűtőelem-szállítási megállapo­dások hatályban maradhatnak a szombati bővítés után is. Mind­amellett az Európai Bizottság kér­heti a belépőktől Oroszországgal fennálló nukleáris együttműködé­si megállapodásaik módosítását, az Euratom pedig tárgyalásokat kezd az oroszokkal a nukleáris anyagok kereskedelmére vonat­kozó megállapodásról. Az újrafel­dolgozás során keletkező radioak­tív hulladékokat Magyarország­nak vissza kell fogadnia az orosz törvények szerint, de erre a kör­nyezetvédők szerint 1998 óta nem volt példa, pedig az orosz legfel­sőbb bíróság is eljárt az ügyben. Az Energia Klub szerint az EU- csatlakozás megcsúfolása, hogy Magyarország az európai szellemi­séggel ellentétesen, a május elsejé­től érvényben lévő előírásokat megkerülve, a környezeti bizton­ságnak és az elővigyázatosság elvé­re fittyet hányva „az atomszemetet az Uraiba sepregeti”. A szervezet szerint a kiégett fűtőelemek vissza­szállítására eddig semmilyen szer­ződés nem volt érvényben, ezért kellett az erőmű mellett megépíte­ni a kiégett kazetták átmeneti táro­lóját, ahol a radioaktív anyagok el­­lenőrizettebb módon őrizhetők. Az EU-ban ugyanakkor csak olyan helyre engedélyezik radioaktív anyagok kiszállítását, ahol azokat a nukleáris biztonsági és környezet­­védelmi előírásoknak megfelelően tárolják. Az Energia Klub és az orosz Ecodefense környezetvédel­mi szervezet április 2-án nyitt le­vélben fordult Medgyessy Péter mi­niszterelnökhöz az ügyben, de a kormányfő a mai napig adós a vá­lasszal - közölte Ámon Ada, az Energia Klub vezetője. A szervezet információi szerint a fűtőelemek újrafeldolgozása és tárolása tekin­tetében Oroszországban még a környezeti minimumot is figyel­men kívül hagyják. Az Ural térsé­gében, Cseljabinszk városa mellett található újrafeldolgozó üzem öt­venéves történelme során folyókat, tavakat és megyényi területeket szennyeznek el. J mmmm­m ! Sok pénz hajtja az Időkereket Bár tartós anyagokból készítették, mégis tízmilliókat költenek a karbantartására FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL­­ Az Időkerék ötlete még 1982-ben vetődött fel, amikor Herner János terveit az akkori fővárosi tanács elé tárta, a beruházás azonban több mint egy évtizedig nem in­dulhatott meg. A tervezés végül 1995-ben kezdődött el, két évvel később pedig az Időkerék megva­lósítására létrejött a Khronosz Alapítvány. Tavaly decemberben a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium, a Magyar Turizmus Rt. és a Khronosz Alapítvány együttműködési megállapodást kötött, hogy hazánk Európai Uni­óhoz való csatlakozásának meg­ünnepléséhez elkészítik az Időke­reket. A Magyar Turizmus Rt. a megállapodásban vállalta, hogy közbeszerzési eljárást ír ki a fővál­lalkozó kijelölésére, az alapít­ványnak pedig az volt a feladata, hogy beszerezze a szükséges en­gedélyeket, és a kivitelezés terveit a turizmus rt. rendelkezésére bo­csássa. A nyílt közbeszerzési eljá­rást a süttői székhelyű Rene­szánsz Rt. nyerte meg, amely a fő­­vállalkozói szerződés tanúsága szerint több mint 232 millió fo­rintot tehet zsebre az elvégzett munka után. Ugyanakkor ebben az összegben nincs benne a ho­mokóra áteresztő szerkezetének, a talapzatnak és a felépítményben lévő kőnek az ára. A fővállalkozó az átvételtől számítva öt évig vál­lal garanciát a szerkezetre. Figyel­­met érdemel az a tény, hogy a Re­neszánsz Rt. részvényeinek több mint 25 százalékát az akkor még Medgyessy Péter vezette Inter- Európa Bank birtokolta 1999 feb­ruárja és 2000 júliusa között. A ta­valy októberben készült megvaló­síthatósági tanulmányban a kö­vetkező mondat is helyet kapott: „A Khronosz Alapítvány célja az Időkerék koncepciójának és ter­veinek kialakításánál az volt, hogy egy olyan művészeti alkotás és kulturális esemény létrejöttét se­gítse elő, amely lehetővé teszi az emberiség legnagyobb talál­mányának, az időnek a megün­neplését”. Leleplezés éjfélkor Az Ab-n elbukhat a gyűlölettörvény Holnap pont kerülhet a gyűlöletbeszéd elleni törvény alkotmá­nyossági vizsgálatára, miután a taláros testület várhatóan befe­jezi a határozat szövegezését. Szakértők az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi hasonló témájú határozataira utalva azt valószí­nűsítik, hogy a testület megsemmisíti a jogszabály passzusait.­ ­ Szakács Árpád__________________ K­edden várhatóan az Alkot­mánybíróság befejezi a gyű­löletbeszéd büntethetőségéről szóló Btk.-módosítás alkotmá­nyos vizsgálatát. Amennyiben si­került minden kérdést egyeztetni, akkor a határozatot egy hét múlva kihirdeti a taláros testület. A kér­dés azután került az Ab asztalára, hogy az Országgyűlésben és a köz­beszédben is heves vitát kiváltó, csekély parlamenti szavazattöbb­séggel elfogadott törvénymódosí­tást Mádl Ferenc köztársasági el­nök nem hirdette ki, hanem előze­tes normakontroll végett meg­küldte azt az Ab-nek. A törvény­­módosítás előzménye volt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla közösség elleni izgatás vádja alól felmentette if­jabb Hegedűs Lóránt egykori MIÉP-es képviselőt. Az elfogadott törvény szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki nagy nyil­vánosság előtt nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakos­ság egyes csoportjai elleni gyűlö­letre izgat vagy erőszakos cselek­ményre hív föl. Mádl Ferenc állás­pontja szerint a Btk.-módosítás alkalmatlan a céljára és komoly al­kotmányossági aggályokat vet fel. Bárándy Péter igazságügy-mi­niszter kiállt a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetőjogi szabályo­zás mellett. Hangsúlyozta: meg­győződése, hogy az kiállja az Ab próbáját. Az igazságügyi tárca ál­tal beterjesztett elképzelés alkot­mányellenességére hívta fel a fi­gyelmet egy szakmai írásban Só­lyom László volt Ab-elnök és Kis János filozófus. Plágiumper évtizedes múlttal z Időkerék átadása előtti napra időzítve Hartvig Lajos és Lévay Je­nő építészek pert indítottak az alkotás ötletadójaként ismert Her­ner János ellen, mivel állításuk szerint az ő találmányuk átdolgozásá­ból hozta létre a péntek éjfélkor üzembe helyezett szerkezetet. Hartvig Lajos a távirati irodához eljuttatott közleményében kijelentette: 1986- ban a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által meghirdetett pályázat­ra készített el társával együtt egy nagyméretű, köztéri időmérő szerke­zetet, pontosabban egy homokórát, amelynek modelljét 1987 január­jában állították ki a Budapest Galériában. A vélt szerzői jogsértés miatt Hartvigék a Fővárosi Bíróságra nyújtottak be keresetet. Herner János lapunknak nem nyilatkozott, de az Indexnek kifejtette: az Időkerék öt­letével már 1983 és 1987 között felkereste a művelődési tárcát, a tu­risztikai hivatalt és a fővárosi tanácsot, sőt, egy kivitelező már akkor elkészítette az alkotás első változatát is. A Lassan elballag az utolsó katona Jövőre már nem hívnak be sor­katonákat a Magyar Honvéd­séghez. Szerdán leszerelnek a légierő katonái, május köze­pén váltják őket az utolsó előt­ti behívottak. A kétgyermeke­seknek és a nappali tagozatos tanulóknak már nem kell ma­gukra ölteniük az angyalbőrt.­ ­ MunkatArsiinktOi.______________ E v végén vonulnak be az utolsó sorkatonák, akik 2005 nyarán szerelnek le a hadseregtől - tud­tuk meg Matyuc Pétertől, a Honvé­delmi Minisztérium (HM) szóvi­vőjétől. Lesznek azonban köztük olyanok is, akik továbbra is a Ma­gyar Honvédség kötelékében ma­radnak, mivel a szerződéses állo­mányba jelentkezőknek is kötele­ző a hat hónapos sorkatonai szol­gálat. Szerdán 1950 fiatal szerel le, a rákövetkező héten pedig mint­egy kétezer sorköteles vonul be a honvédséghez. A szükséges lét­szám feltöltése a szaktárca szerint nem jelent gondot, annak ellenére, hogy a sorkatonaság megszünte­tésének közeledtével egyre többen próbálnak különféle indokokkal kibújni a kötelező szolgálat alól. A 18 és 30 év közötti, közel egymillió fős sorköteles létszámból ugyanis számos fiatal szeretne katona len­ni, és szerződésesként tovább is szolgálna a honvédségnél. A novemberben bevonult, és a honvédség légierejénél szolgálatot teljesített honvédeket májusban váltják a bevonulók, akik a két hó­napos alapkiképzés után a száraz­földi csapatokhoz kerülnek. Az új humánpolitikai alapelv szerint a kétgyermekeseket már nem hívják be, az egygyermeke­seknél pedig lehetőség szerint el­tekintenek a sorozástól. Minden esetben halasztást kaphat, ha va­laki nappali tagozaton végzi ta­nulmányait - tájékoztatott Ma­tyuc Péter. Ismert, korábban nem kis koa­líciós feszültséget okozott, hogy az SZDSZ ragaszkodott a sorkatona­ság 2004-es eltörléséhez, a HM vi­szont a szabad demokraták nyo­mására tett korábbi ígéreteitől el­térően csak 2005 végén kívánta megszüntetni a behívásokat. Mostoha sorsú szélenergia Több beruházást is meggátoltak már a zöldhivatalnokok . Munkatársunktól______________ O­rosz Sándor (MSZP), Illés Zoltán (Fidesz) és Pettkó András (MDF) személyesen, Gusztos Péter (SZDSZ) pedig tele­fonon tett hitet pénteken, a Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom demonstrációján, melyet az Or­szágház előtt tartott az alternatív, megújuló energiaforrások hazai elterjesztésének támogatása mel­lett. A szervezet a figyelemfelkeltő akció keretében szélkerékmaket­­teket ajándékozott a parlamenti frakcióknak. Az esemény után pedig azt kö­zölték: elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben hazánk jogszabá­lyai és kormányzati szervei elvben támogatják a megújuló (szél-, nap-, víz-, geotermikus és biomasz­­sza stb.) energia térnyerését, az ál­lamigazgatás alsóbb szervei gya­korlatilag ellehetetlenítik azt, így Magyarország óriási lemaradás­ban van ezen energiaforrások igénybevétele terén. Rámutattak, hogy miközben Németországban 15 ezer darab szélturbina üzemel, addig hazánkban mindössze hat. Meglátásuk szerint a lemaradás okai között szerepel, hogy a hazai természetvédelmi hatóságok eddig közel fél tucat szélerőpark felépü­lését akadályozzák meg táj- és ma­dárvédelmi okokra hivatkozva. Különleges alkalom: négypárti egyetértés FOTó: máté Péter

Next