Magyar Nemzet, 2004. július (67. évfolyam, 168-198. szám)

2004-07-01 / 168. szám

Műszerhiány a pécsi újszülött osztályon A kiöregedett géppark miatt súlyos műszerhiány alakult ki a Pécsi Gyermekklinika újszü­löttek intenzív ellátásával fog­lalkozó osztályán (PIC), ezért nem tudják fogadni a beteg gyermekeket. Az osztályveze­tő főorvos szerint a kormány be nem váltott ígéretei és a pá­lyázatok hiánya okozza a való­di vészhelyzetet. A szakmi­niszter szerint a probléma ha­marosan megoldódik.­ ­iS Dr.ri­k András-Gidry Kriszta L­egalább 25 millió forintra len­ne szüksége az osztálynak ah­hoz, hogy a legszükségesebb fej­lesztéseket elvégezhessék, ám sem fenntartói (Pécsi Tudományegye­tem), sem pedig kormányzati tá­mogatásra nincs remény.­­ Egy­részt nincsenek megfelelő minisz­tériumi műszerpályázatok, más­részt nem valósult meg az a kor­mányzati ígéret, hogy a gépek amortizációját beveszik az egész­ségügyi finanszírozásba, így egyelő­re nem látom az esélyét annak, hogy megfelelően tudjunk működ­ni - mondta dr. Adamovich Károly docens, a PIC vezetője. Pedig éven­te 250 kisgyermeket kezelnek, akik­nek jó részét „utaztatni” kell Buda­pestre. Annak ellenére, hogy a me­gyei szülészet a PIC-től ötszáz mé­terre van, de Pécs régiós központ is, ezért sem Somogy megyében, sem pedig Tolnában nincs ilyen ellátás. Az intézménynek lélegeztetőgé­pekre, inkubátorokra, infúziós pumpákra és még számos olyan műszerre lenne szüksége napi szin­ten, ami elengedhetetlen a beteg, koraszülött kisgyermekek megfele­lő ellátásához. - A civil szféra támo­gatásában reménykedünk egyedül - magyarázta Adamovich. Pécs abból a szempontból is speciális helyzetben van, hogy bár országos szinten a születések szá­ma csökkent, addig az itt kezelt be­teg gyerekek száma nőtt. A gyer­mekklinikán ápolt újszülöttek 67 százalékát kell lélegeztetni. Kökény Mihály egészségügyi miniszter tegnap azt közölte: a pé­csi egyetem nemrégiben nyert más­fél millió, majd pedig húszmillió fo­rintot a tárca pályázatán. Az ebből vásárolt műszerek (defibrillátorok, két inkubátor, gyógyszerpumpák) heteken­ belül megérkeznek a gyer­mekklinikára. A miniszter tudatta azt is: szerinte a műszerhiány nem­csak pénzkérdés. Mint mondta, szintén Pécsen derült ki, hogy azért hibásodott meg egyszerre mindkét, a sugárterápiás kezelésekre szolgá­ló berendezés, mert rosszul szer­vezték meg a karbantartást. HATÁLYOS A „GYÓGYSZERBÉKE". Kökény Mihály tegnapi tájé­koztatóján kijelentette: ma lép hatályba a gyógyszer­gyártókkal kötött megállapo­dás, amelynek értelmében a gyógyszerek fogyasztói ára visszaáll az április elseje előt­ti, árbefagyasztást megelőző szintre. A miniszter szerint ebből a betegek semmit nem érzékelnek majd, mert a többletköltségeket a gyártók magukra vállalták. Kökény elmondta azt is: már minden patikába eljutott az elszámo­láshoz szükséges program. Munkacsoport, nem belső ellenzék A másfél hete alakult Lakitelek munkacsoport - amelynek cél­ja az MDF eredeti értékeihez va­ló visszatérítés - a tervek sze­rint a hét végére valamennyi megyében létrehozza tagoza­tait. A párt bajai csoportjának elnöksége eközben állítja, a munkacsoport „újbóli hasadás­sal veszélyezteti” az MDF-et. NI Tárori Garritt­­­a______________ F­ont Sándor, a 13 MDF-es kép­viselőből létrejött Lakitelek munkacsoport szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a munkacsoport tagjai nem tekin­tik magukat az MDF belső ellenzé­kének. A szervezet ugyanis a párt előre hozott, szeptemberi orszá­gos tisztújító gyűlése kapcsán a programalkotásban és az alapsza­bály-módosításban kíván részt venni. Mint mondta, ott végre le­hetőség lesz a párt „elkallódott, el­mosódott fórumjellegének” visz­­szaállítására. Kérdésre úgy fogal­mazott: nem gondolják, hogy kü­lön kapcsolatot kellene keresniük azokkal, akik az elmúlt időszak­ban mondtak le az MDF-ben viselt tisztségeikről.­­ Medgyasszay Lász­ló és többen a frakcióból, bár nem írták alá a munkacsoport alapító nyilatkozatát, lélekben velünk van­nak - jelentette ki Font. Az MDF bajai szervezetének el­nöksége tegnap levélben fordult Lezsák Sándorhoz, az MDF alelnö­­kéhez, a Lakitelek munkacsoport tagjához. A lapunkhoz is eljuttatott dokumentumban azt írják: nem értik, hogyan csatlakozhatott Lé­gzsák az MDF-et „újbóli hasadással veszélyeztető” szervezethez. Sze­rintük a munkacsoport megalaku­lása a párt egységének szétverését célozza. Az EP-választás kapcsán úgy fogalmaznak: „bizonyítást nyert, hogy Dávid Ibolya pártelnök személyében olyan karizmatikus politikusuk van, aki népszerűségé­vel tömegeket tudott megmozgat­ni”. Font Sándor annyival kom­mentálta a levélben foglaltakat: a bajai elnökség állításai félreértésen alapulnak.­­ Az MDF tegnapi elnökségi ülésén szóba került ugyan a Laki­telek munkacsoport, de nem ala­kult ki az ügyben érdemi vita - ezt Katona Kálmán elnökségi tag mondta lapunknak. ILLÉS ZOLTÁN ÓVA INT AZ MDF-TŐL. Minden jobboldali szavazót arra kér a fő­városi Fidesz VI. kerületi elnöke, hogy a vasárnapi időközi önkormányzati vá­lasztáson voksoljon a párt jelöltjére, dr. Kárász Imrénére, mert így van esély le­győzni az MSZP-SZDSZ-Centrum­koalíciót Illés Zoltán elmondta: a Fidesz- MKDSZ jelöltje levelet írt mind a 2300 helyi választópolgárnak, azt hangsúlyoz­va, hogy aki az MDF-et vagy a MIÉP-et támogatja, annak biztosan elvész a sza­vazata. A legutóbbi, EP-választás eredménye szerint ugyanis a demokrata fó­rum mindössze 58, a MIÉP pedig 33 voksot kapott, ami esélyt sem ad a két párt jelöltjének a mandátum elnyerésére - fűzte hozzá. Kijelentette: a Fidesz a te­rézvárosi körzetben csupán 96 szavazattal maradt le a baloldal mögött (K. F.) 2004. július 1., csütörtök Belföld tant­ól Milliárdok kifizetése veszélyben Megszorító jellegű intézkedésről döntött a kormány • Rekordméretű hiány Megszorító jellegű döntést ho­zott tegnap a kormány: a jövő­ben a tárcák maradványössze­geit csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet elkölteni. A kabinet döntött a viharkárokat szenvedettek kárenyhítéséről is. Kiderült az is: az államház­tartás tavalyi hiányát 5,8 száza­lékban rögzítették a zárszám­adási törvény tervezetében. A CZIRIÁK IMRE___________________ M­ egszorító jellegű intézkedés­ről döntött ülésén a kor­mány. Gál J. Zoltán kormányszóvi­vő elmondta, hogy új eljárási rend­szert vezettek be a tárcák év végi maradványösszegeinek felhaszná­lására: e forrásokhoz a jövőben csak a pénzügyminiszter engedé­lyével lehet hozzányúlni. Tavaly a maradványok összértéke 100 mil­liárd forint körül volt. KÖZEL HATSZÁZALÉKOS HIÁNY. A kabinet tárgyalt a 2003-as zárszám­adási törvény tervezetéről is. Esze­rint az államháztartás GDP-ará­­nyos hiánya önkormányzatok nél­kül 5,8 százalék volt, a kormányzati szféra adóssága pedig a nemzeti jö­vedelem 59,1 százalékát tette ki. PÉNZ A KÁROSULTAKNAK. A júniusi viharkárok részleges enyhítéséről döntött tegnap a kormány - mond­ta el Lamperth Mónika belügymi­niszter a kabinet ülése után. Az ös­­szesen 485 millió forintra rúgó ön­­kormányzati károkat elsősorban a megyei vis maior keretekből, 307 millió forintból kívánják elsősor­ban rendezni. Ezenfelül rendelke­zésre áll még 183 millió forint a Bel­ügyminisztérium központi hasonló alapjában. A kormány a helyi ön­­kormányzatokon keresztül a legin­kább rászorulók viharkárait is rész­legesen enyhíteni kívánja. Az igé­nyeket július 31-ig lehet bejelenteni az önkormányzatoknál. KÖNNYÍTÉS A GAZDÁKNAK. Németh Imre mezőgazdasági miniszter ar­ról tájékoztatott: jóváhagyta a ka­binet azt a rendeletet, amely meg­szünteti a családi gazdaságok ész­­szerűtlen korlátozását. A jogsza­bály eltörölte az 50 százalékos me­zőgazdasági árbevételre vonatkozó követelményt, a foglalkoztatható alkalmazottak számát 3-ról 10-re emelte, illetve lehetővé teszi, hogy a főállású családi gazdálkodó más tevékenységet is folytathasson. ÚJ TÉVÉSZÉKHÁZ. A kormány fog­lalkozott a Magyar Televízió hosz­­szú távú jövőjével is - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kabinet döntése szerint a köztele­vízió új székháza a III. kerületi Bojtár utcai ingatlanon épülhetne meg, magántőkéből. A szóvivő szerint 20 milliárd forintos beru­házásról van szó, és a magánbe­fektetők bevonása évi 1,4 milliárd forintos megtakarítást jelent majd. Azt azonban kérdésre sem árulta el, hogy ezt milyen hosszú bérleti idő, illetve mekkora bérleti díj feltételezésével számolták ki. MEGEMELT JÁRADÉK. Kötelezettsé­gének eleget téve, 6,3 százalékkal, havi átlag 12 ezer forintra emelte a kormány az életüktől és szabadsá­guktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlását. Lamperth állami segítséget, Németh jó termést ígért fotó Máté Péter Elbúcsúztak az amerikaiak Taszáron ( Gin YAS ). Atttt A_______________ H­ivatalosan is elbúcsúztak teg­nap hazánktól a Taszáron szolgáló amerikai katonák. A légiki­kötő laktanyájának udvarán George H. Walker, az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete és John W. Goodwin admirális mondott köszö­netet a magyar kormányt képviselő Iváncsik Imrének, a honvédelmi tár­ca politikai államtitkárának, a so­mogyiaknak és a taszáriaknak a dél­szláv béke megteremtésére induló amerikai egységek befogadásáért. Kilenc éve, 1995 decemberében érkezett az Egyesült Államok hadse­rege első, 110 fős egysége Taszárra, az előőrsöt pedig 1995 és 1997 kö­zött több mint százezer, a balkáni hadműveleti területre tartó katona követte. Egy 1998-as keltezésű hadi­jelentés pedig arról számol be, hogy a délszláv béke megteremtése érde­kében történt harci cselekmények alatt Taszár érintésével csaknem hatezer légi misszió történt. A „Bal­kán szemének” nevezett Predatorok 189 bevetésben vettek részt. Később pedig itt képezte ki az egyesült álla­mokbeli Harcos Akciócsoport az iraki önkénteseket.­­ Vége a küldetésnek, köszönet, azért, hogy kilenc éven át a világ legjobb hadseregével együtt tevé­kenykedhettünk - szólt Kisbenedek Sándor alezredes, bár az amerikai hadsereg ténylegesen már több mint egy hónapja elhagyta a bázist. Az amerikai nagykövet hangsúlyoz­ta: Bush elnök is rendkívül nagyra értékeli Magyarország és Taszár szerepvállalását. Iváncsik Imre, a honvédelmi tárca politikai államtit­kára kiemelte: a békeerők hazánk­ban tartózkodásával elsajátíthattuk az egyik legfontosabb katonai fel­adatot, a nemzeti támogatás gya­korlatát. Szita Károly, Kaposvár polgármestere kifejezte reményét, hogy a honvédelmi tárca nem mond le a légibázisról. FIDESZ: KIMAGASLÓ HIÁNY. A kormány döntése, amely gyakorlatilag vétó­jogot ad a pénzügyminiszternek a többi tárca gazdálkodásában is, megszorító intézkedéseket is takarhat, de mindenképpen Draskovics Tibor további erősödését jelenti - vélekedett Tállai András. A fideszes képviselő a 2003-as hiány kapcsán elmondta: az önkormányzatok nél­küli 5,8 százalék azt jelenti, hogy a kormány nem tudta tartani a saját maga által tervezett mértéket Emlékezetes: a kormány eredetileg 4,8­­ százalékos hiányt tűzött ki célul 2003-ra, ám a Pénzügyminisztérium ta­valy decemberben ennél rosszabb, 52 százalékos előrejelzést adott ki. A magyar hiány nemcsak az EU-ban számít kiugróan magasnak, hanem az újonnan csatlakozott tagállamokban is egyfajta rekord. Faggatnák Medgyessyt Családonként ötezer forint az iraki kaland ára Az Országgyűlés költségvetési bizottsága rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi a Fidesz, ahol Medgyessy Péter mi­niszterelnököt hallgatnák meg arról, hogy mennyibe kerül az ira­ki magyar szerepvállalás, és ezt az USA milyen mértékben ellenté­telezi. A parlament honvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén szintén a washingtoni tárgyalásairól faggatnák a kormányfőt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint minderre nincs semmi szükség. :­ Haraszti Gyula_____________ R­ogán Antal és Lengyel Zoltán fideszes országgyűlési képvi­selők tegnap a Honvédelmi Mi­nisztérium (HM) előtt tartott saj­tótájékoztatójukon bejelentették: Medgyessy Péter kormányfő meg­hallgatását kezdeményezi a Fidesz a parlament költségvetési bizott­ságának rendkívüli ülésén. Lengyel Zoltán elmondta: a Fi­desz arra kíváncsi, hogy eddig mennyibe került Magyarországnak az iraki és az afganisztáni katonai szerepvállalás, és ennek fejében mi­lyen cégek milyen mértékben ve­hetnek részt az iraki újjáépítésben. Az ellenzék arról is érdeklődne a miniszterelnöktől, hogy miként si­került a magyar érdekeket érvénye­sítenie a washingtoni tárgyalásain, és hány magyar vállalat kaphat ezután megbízást Irakban. Rogán Antal arra hívta fel a fi­gyelmet: Kovács László külügymi­niszter tavaly májusban úgy nyilat­kozott, a „békefenntartásban” való részvétel a feltétele annak, hogy az újjáépítésben magyar cégek vehes­senek részt. Kovács egy interjújá­ban arra is utalt, hogy átadták az amerikaiaknak azoknak a vállala­toknak a listáját, amelyek a korábbi évtizedekben utakat, hidakat, erő­műveket, transzformátorállomáso­kat és víztisztító berendezéseket építettek Irakban, a Fidesz infor­mációi szerint azonban a mai napig nincs olyan magyar cég, amely megbízást kapott volna az újjáépí­tésben - tette hozzá a képviselő. Megjegyezte: a HM tájékoztatása szerint eddig 16 milliárd forintba került az iraki szerepvállalás, amely minden hónapban további egymil­­liárd kiadást jelent a magyar állam­nak. Ezek szerint, ha az év végéig maradnak a katonáink az arab or­szágban, összesen 22 milliárd fo­rintot költünk az iraki szerepválla­lásra, és ez minden magyar háztar­tásnak több mint ötezer forinttal terheli meg a pénztárcáját. Ebben a helyzetben jogos elvárás, hogy az állampolgárok megtudják, mit ka­punk ennek ellensúlyozásaként az Egyesült Államoktól, és kinek üzlet az iraki háború - jelentette ki Rogán Antal. Mint ismeretes, nemrég Simics­­kó István (Fidesz) szintén rendkí­vüli ülést kezdeményezett a parla­ment honvédelmi bizottságában, ahol a képviselők meghallgathat­nák Medgyessy Pétert washingtoni tárgyalásainak eredményeiről. - Semmi szükség arra, hogy a Fidesz hangulatkeltésre használja fel a parlamenti bizottságok üléseit - válaszolta a szóvivő arra a kérdés­re, hogy Medgyessy Péter minisz­terelnök eleget tesz-e annak az el­lenzéki kérésnek, hogy a bizottsá­gok előtt számoljon be amerikai út­járól. A szóvivő szerint sikeres volt Medgyessy Péter USA-beli körútja. Sőt, szerinte annyira sikeres volt ez, hogy a Fidesz most megpróbálja megkérdőjelezni. ■ Az SZDSZ szerint helyes döntés volt Magyarország részéről az iraki ren­dezésben való részvétel.­­ Magyar­­ország számára különös jelentősé­gű az iraki rendezés. A magyarok sokat tudnak arról, hogy milyen az, amikor egy ország elnyomás alatt áll, és milyen érzés, amikor a nem­zetközi közösség nem lép közbe a demokratikus erők mellett - fogal­mazott Eörsi Mátyás SZDSZ-ügyvi­­vő. Hozzátette: amennyiben Ma­gyarország kivonja magát a nem­zetközi közösség erőfeszítéseiből, fennáll a lehetősége annak, ha egy­szer bajba kerül, nem számíthat se­gítségre.­­ Nem kell-e attól tarta­nuk, hogy lesznek olyan országok, amelyekben a fideszesek és az MDF-esek azt fogják mondani, mit keresnek a holland, az amerikai vagy a francia katonák magyar föl­dön" - vetette fel a politikus. A polgárok kétharmada ellenzi a missziót A magyar katona halála nem befolyásolta érdemben a magyarok amúgy jó ideje elutasító véleményét az iraki szerepvállalással kapcsolatban. A megkérdezettek 63 százaléka ellenzi a magyar kato­nák iraki szerepvállalását, és alig több mint negyede, 26 százalék tá­mogatja azt - derül ki a Magyar Gallup Intézet felméréséből. Június­ban minden korábbinál magasabb, 71 százalék volt az USA iraki kato­nai akcióját ellenzők aránya, és mindössze 13 százalék helyesli azt. A relatív többség úgy vélekedik a miniszterelnök amerikai látogatása után, hogy az USA a magyar kontingens mandátumának kitöltéséért cserébe ajánlott fel infrastruktúra-fejlesztő támogatásokat. (MN)

Next