Magyar Nemzet, 2004. szeptember (67. évfolyam, 229-258. szám)

2004-09-01 / 229. szám

Magyar Keimet • Belföld 2004. szeptember 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Demszky egyelőre marad Információ helyett energia Titokban indították be az atomerőművet • Illés Zoltán a bírósághoz fordul Ismét üzemszerűen termel villamos energiát a paksi atomerő­mű 2-es blokkja, és ezzel a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. 130 napig újra a hazai termelés 40 százalékát biztosítja - jelentette be Ko­csis István, a PA Rt. vezérigazgatója. Illés Zoltán (Fidesz) tegnap kifogásolta, hogy a vezérigazgató nem tett eleget korábbi kéré­sének, ami a 2-es blokk próbaüzemének kockázatbecsléseire és azzal kapcsolatos tanulmányok nyilvánosságra hozatalára vo­natkozott. A képviselő bírósághoz fordul. 11 Haraszti Gyula_____________ A 2-es blokk első indítási próbá­ja augusztus 19-én volt, de er­ről csak napokkal később tájékoz­tatták a közvéleményt. A civil szer­vezetek kifogásolták azt is, hogy az újraindítás engedélyezési doku­mentációját nem ismerhették meg teljes egészében a próbák megkez­dése előtt. Kocsis István ezzel kap­csolatosan leszögezte: az erőmű­ ko­­rábban jelezte, hogy legközelebb akkor ad tájékoztatást, ha az ellen­őrző mérések olyan fázisához érke­zik el az erőmű, hogy a 2-es blokk legalább 30 százalékon üzemeltet­hető. Arra a kérdésünkre, hogy­ mi­ért nem adtak ki közleményt az első indítási próbákról, miközben ko­rábban egy-egy apró műszaki hibá­ról is tájékoztatták a sajtót, a vezér­­igazgató azt felelte: az ötszázalékos, jelentékeny termelés nélküli indítás nem volt olyan súlyú esemény, hogy erről tájékoztatni kellett vol­na. Az engedélyezési dokumentáci­óról Kocsis István megjegyezte: az elemzésekkel megbízott független szakértői intézetek a megállapodá­sokban kikötötték, hogy a vizsgála­ti módszerek szerzői joga miatt csak az analízisek végeredményét adhatja át az erőmű egy harmadik személynek. Emlékezetes, Turi- Kovács Béla (Fidesz) javaslatot nyújtott be arról, hogy a parlament környezetvédelmi bizottsága hoz­zon állásfoglalást az erőmű ügyé­ben. A javaslat felszólítaná a PA Rt.-t és a kormányt tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére. Illés Zoltán (Fidesz) tegnap kifogásolta, hogy a vezérigazgató nem tett ele­get korábbi kérésének, ami a 2-es blokk próbaüzemének kockázat­­becsléseire és az azzal kapcsolatos tanulmányok nyilvánosságra hoza­talára vonatkozott. A fideszes kép­viselő hangsúlyozta, bírósághoz fordul, hogy ezek az információk váljanak nyilvánossá. Kocsis István a jelenlévőkkel tu­datta azt is, hogy az erőmű 2-es blokkja az utolsó 72 órás próbaide­jét futja, 94-96 százalékos teljesít­ménnyel. A vezérigazgató tájékoz­tatása szerint független tudomá­nyos intézmények is igazolták, hogy az indítás nem okoz többlet­­kockázatot, például az orosz Kur­­csatov Intézet, a szlovák atomener­giai intézet, a Műszaki Egyetem, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a tudományos koordinációs bizott­ság is. Kocsis Istvántól megkérdeztük azt is, szerencsésnek tartja-e, hogy az újraindítási próbák alatt Athén­ban, egy luxushajón tartózkodott. A vezérigazgató közölte: szerinte a mai világban ennek nincs jelentő­sége, hiszen állandó tájékoztatást kaphatott a munkákról, és mindent előkészítettek a szakemberek. Ko­csis érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy a PA Rt. az erőmű üzem­idejének meghosszabbítását terve­zi, amely 150 milliárd forintjába ke­rül majd a társaságnak. A vezérigazgató a próbák alatt Athénban tartózkodott ■ fotó burger ZSOLT li Pál.­Gidró_________________ N­ em összeférhetetlen Demszky Gábor európai parlamenti képviselői és főpolgármesteri tiszt­sége a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége szerint - a testület erről zárt ülésen határozott tegnap. Az erről szóló javaslatot a Fidesz kez­deményezésére tűzte napirendjére a közgyűlés, mivel az ellenzéki párt úgy véli, az önkormányzati törvény alapján a főpolgármester az ország­­gyűlési képviselői poszton kívül más munkaviszonyt nem hozhat létre. Az SZDSZ ugyanakkor azzal érvelt, hogy az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló tör­vény nem zárja ki a két poszt betöl­tését. A Fidesz képviselői tegnap bejelentették: a közigazgatási hiva­talhoz fordulnak, mert szerintük az SZDSZ jogi érvelése, így a közgyűlés döntése is hibás, az összeférhetet­lenség fennáll. Az MSZP tegnap egy másik kér­désben szembefordult az SZDSZ- szel, hiszen megszavazta a Szent István Kórház főigazgatójának fel­mentését. Információink szerint Molnár Lajos esélyes az egészség­­ügyi miniszteri posztra, amennyi­ben ezt a tárcát az új kormányban az SZDSZ kapja meg. Nem oszlatta fel a közgyűlés Demszky Gábor javaslatára a vá­rosháza közbeszerzési bizottságát, mivel az ez irányú javaslatot napi­rendre sem vették, mert csak az SZDSZ támogatta volna az indít­ványt. Deák­ András, a közbeszerzé­si bizottság MKDSZ-es elnöke ki­fejtette: Atkári János döntése értel­mében 87 millió forintért állítanak fel hat új kandelábert a Hősök te­rén, ő azonban tegnap tárgyalt egy céggel, amely ugyanezt a munkát 6-7 millió forintért vállalná el. Vezércikk a 7. oldalon Keller már nem perel Keller László elállt azon sajtó­­helyreigazítási kereseteitől, amelyeket a politikusok vadá­szataival kapcsolatos adatke­zelésről szóló újságcikkek miatt indított a Magyar Nem­zet és a Népszabadság ellen - derült ki tegnap a Fővárosi Bíróságon. (MTI) Nem lesz eljárás Nem indul büntetőeljárás a buda­pesti Nagykörúton elhelyezett, a sajtóban nyilaskeresztesnek titulált plakátok ügyében - kö­zölte a BRFK sajtóügyeletese. Feljelentés nem érkezett, de a rendőrség hivatalból vizsgálta az esetet, és azt állapította meg, hogy nem önkényuralmi jelképet, nyilaskeresztet ábrá­zolnak a plakátok - tette hozzá Bartha László százados. A Fő­városi Közterület-fenntartó Rt. hétfőn délután eltávolította a Szent István körútról a plaká­tokat, amelyeken látható volt a nyilaskeresztre emlékeztető, ám attól formájában és színé­ben is némileg különböző ábra. (MTI) Búcsú a katonáktól Ünnepélyesen elbúcsúztatták a szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandárnál a Magyar Műszaki Század állományát. A katonák Bosznia-Hercego­vinába utaznak, ahol az SFOR kérésére részt vesznek a doboji híd viszszabontásában. A 77 műszaki katonából álló század két ütemben utazik el, az első csoport szeptember 2-án indul vonattal. (MTI) KÉRDÉS A PRIVATIZÁCIÓRÓL. Turi-Kovács Béla, a parlament környezet­­védelmi bizottságának fideszes elnöke tegnap a nagyobbik ellen­zéki párt környezetvédelmi kabinetje nevében felhívta a kor­mányt arra, hogy tegyen kötelező érvényű nyilatkozatot, amellyel kizárja a paksi atomerőmű részleges vagy teljes privatizálását. Molnár Károly, a PA Rt. igazgatótanácsának elnöke lapunknak el­mondta: a PA Rt. vezetése teljes mértékben egyetért azzal, hogy nem lehet magánosítani az ország egyetlen atomerőművét. Magyar Bálint bünteti a református oktatást? Nem lépünk hátra, egyet sem zárunk be egyházi iskoláink közül, de felemeljük szavunkat a finanszírozás megcsonkítása, rapszo­­dikussá válása ellen - jelentette ki lapunknak Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház zsinati oktatásügyi irodájá­nak vezetője, aki szerint a támogatás még a Horn-kormány ide­jén sem volt ennyire kiszámíthatatlan. N­ Joó István M­intha büntetésben tartaná a református egyház oktatási intézményeit a Magyar Bálint ve­zette Oktatási Minisztérium (OM) - véli Papp Kornél. A zsinat okta­tásügyi irodavezetője szerint a re­formátus oktatás legsúlyosabb gondja abból ered, hogy a finanszí­rozás kiszámíthatatlanná vált: jó néhány, szerződésben biztosított támogatást nem folyósít idejében a szaktárca. Az egyik konkrét panasz, hogy a minisztérium késlekedik a pedagógiai intézeteknek járó idei támogatás több kifizetési ütemével, így már 11 millió forinttal tartozik a reformátusoknak. Más egyházak nyáron már megkapták ezt a támo­gatásfajtát, a református egyház vi­szont csak egy július 16-i keltezésű levelet kapott kézhez - augusztus 26-án. A levél szerint az OM - júli­us 31-ig - megküldi a hiányzó ösz­­szeget. Papp Kornél szerint féle­lemkeltő, hogy ugyanaz a tárca ren­deletben írja elő egyik szervének, hogy ellenőrizze az egyházi pedagó­giai intézetek működési feltételei­nek teljesülését. A szigorú feltétele­ket pénz híján nehéz teljesíteni, ha pedig nem teljesítik, a tárca szerző­dést bonthat. A 30 millió forint feletti állami támogatású fenntartóknak hites könyvvizsgálót kell alkalmazniuk, ezért ellentételezés jár. Ám a zsinati oktatásügyi irodavezető azt állítja, hogy a szaktárca adós még a 2002. évi ellentételezés kifizetésével is. A reformátusok ugyancsak sérelme­zik, hogy az OM nemrég visszame­nőleg, január 1-jétől megszüntette a bejáró egyházi középiskolások után járó támogatást. Lapunk a múlt héten már hírül adta, hogy a református egyház pert indított az OM-mel szemben, mivel az - önkényesen szűkítve a gyógy­pedagógiai oktatás fogalmát - ta­valy óta nem folyósítja a korai fej­lesztésért és fejlesztő felkészítésért járó támogatást, amelyet még egy 1998-as kormánymegállapodás ír elő. Több tíz millió forintos tarto­zásról szól a per; most Papp Kornél azt állítja, hogy a Református Peda­gógiai Szakszolgálatnak - közokta­tási megállapodásból eredően - egy 3,8 milliós ellátási tétellel is adósa a szaktárca. VÁLASZ DRÓTPOSTÁN. Kérdéseinkre az Oktatási Minisztérium lapzár­tánk pillanatában, drótpostán küldte el válaszait. A levél a református egyház bankszámlaszámának megváltozásával hozza összefüggésbe, hogy nem érkezett meg minden átutalt támogatási részösszeg több tá­mogatási forma esetében. A könyvvizsgálók díjazásának kifizetése állí­tólag azért nem történt meg, mert az OM-nek „jelenleg nem áll rendel­kezésre a teljesítést igazoló dokumentum”. „A bejáró középiskolások utáni normatív támogatásról nem az Oktatási Minisztérium, hanem az Országgyűlés döntött” - hárítja el a fennmaradó panaszt a tárca aláírat­­lan levele. Kiss Péternél lobbizott a Népszava vezérkara Folytatás az 1. oldalról­­ „Kiss Péter biztatására már el­küldtem neki egy személyre szóló levelet, amely tartalma szerint ar­ról szól, hogy a lap szeretne részt vállalni a távmunka- és a felnőtt­oktatás-népszerűsítő program­ban. Előzetesen úgy tájékoztattak, hogy ebből a projektből cca. 2 millió forint még az idén kiszakít­ható lenne. (...) Ehhez persze fontos lenne tudni, milyen típusú pályázat útján vagy pályázaton kí­vül elnyerhető pénzekre lehet szert tenni.” A levelében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője egy EU- sorozat indítását is megemlíti, amelybe minden tárcát szeretné­nek bevonni. Mint fogalmaz, „bár az unión belüli magyar munkavál­lalást feltehetően a kezdeti idők­ben korlátozzák, bizonyára fontos jogharmonizációs és praktikus kérdések vannak, amelyek a nyil­vánosság előtt propagandára, vagy magyarázatra szorulnak. Jó lenne ehhez az EU-s sorozathoz minél nagyobb összeget, s persze minél hamarabb megszerezni.” Németh Péter, aki a rendszer­­váltás előtt a Magyar Hírlap párt­titkára, majd főszerkesztője volt, azt is írja Bleuernak, hogy „fontos lenne, ha Kiss Péter latba vetné a befolyását, hogy a Népszavát mi­nél több helyen fizessék elő. Ré­szint a minisztérium kapcsolat­­rendszerén keresztül - ahol persze ebből nem lehet botrány a nyilvá­nosság előtt -, másrészt a meglévő szakszervezeti és fiatal baloldali kapcsolatain keresztül. Ez utóbbi különösen fontos lenne, hogy be tudjunk vonni új generációkat is a lapolvasásba.” Úgy tűnik, a lobbi­zás sikeres volt, hiszen idén júni­usban - mint arról beszámoltunk - Kovács László MSZP-elnök a Népszava előfizetésére szólította föl a párt tagságát levélben, amely­hez egy előfizetési megrendelőla­pot is csatoltak. Emlékezetes, a szocialisták EP-választási kam­pányrendezvényein is az újság megrendelőlapját osztogatták. A párt és a lap közötti szoros kapcso­lat nem új keletű, hiszen a 2002-es parlamenti választások első fordu­lója előtt ingyenesen osztogatott Népszava-különszám leginkább egy szocialista propagandafüzetre hasonlított. Németh Péter az elektronikus levélben végül fölteszi a kérdést: „lehetséges-e, hogy a Minisztéri­um jelentősebb pénzt adjon mun­kahelyteremtés címén arra az esetre, ha az ESMA megvásárolná a kormányzati elképzelések sze­rint eladandó lajosmizsei, állami tulajdonú közlönynyomda napi­lapnyomó gépeit?” Mint azt korábban megírtuk, 2002 novemberében Bleuer István ESMA-vezér - szintén levélben - kért segítséget az MSZP-től, miu­tán az akkor a tulajdonában lévő Népszava fizetési felszólítást ka­pott banki adóssága miatt. Emlékezetes az is, hogy szinte kivétel nélkül baloldali kötődésű cégek, cégcsoportok jutottak hoz­zá ahhoz a sok tíz millió forinthoz, amelyet a munkaügyi minisztéri­umhoz tartozó Nemzeti Felnőtt­­képzési Intézet írt ki tavaly óta. Je­lentős összeget kapott többek kö­zött a Klubrádió, a Mester Ákos nevével fémjelzett Telegráf Kft., a Népszabadság, a Mikroszkóp Színpad, az RTL Klub kisebbségi tulajdonosaként megismert IKO­­Production Kft. A Nap-kelte-tulaj­­donos Gyárfás Tamás St Plusz Kft. nevű cége nem kevesebb mint 92 millió forintot kapott az utóbbi másfél esztendőben. Tizenötmil­lió forinthoz jutott a Hit Gyüleke­zetéhez köthető Magyar ATV és a közvetlen befolyása alá tartozó Új Spirit Kft. belpol@magyarnemzet.hu Nem érzik a béremelést az orvosok Romlott a betegellátás színvo­nala az év eleje óta a kórházve­zetők szerint. Egy felmérésből kiderül, hogy nőtt az általuk ve­zetett intézmények adóssága, a két évvel ezelőtti 50 százalékos béremelés kedvező hatása már nem tapasztalható. Nem térnek ki arra, hogy maguk az intéz­mények és vezetőik mennyiben felelősek a kialakult helyzetért. t­­d.IVKOVICS Natália______________ K­érdőíves felmérés segítségével próbált képet alkotni a Ma­gyar Kórházszövetség a fekvőbeteg­ellátó intézmények gazdasági hely­zetéről. A 154 hazai kórház közül 116 válaszolt. Az önbevallásokból kiderül: az intézmények kétharma­dának „labilis” a gazdasági helyze­te, mindegyikük adóssággal küzd. Hogy pontosan mennyivel, azt egy­előre nem tudni, a kórházszövet­ségnél ugyanis most készítik a vég­ső összegzést - tájékoztatta lapun­kat Golub Iván, a szervezet elnöke. A válaszadó vezetők egyharmada nyilatkozott úgy, hogy jelenleg sta­bil az intézmény helyzete, de csak mintegy tíz kórháznak volt vala- GYŐZKÖDIK GYURCSÁNYT. Gyur­­csány Ferenc leendő miniszterel­nököt is megpróbálja meggyőzni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnö­ke, hogy az egészségügyi reform alapjaként elképzelt törvényjavas­lat nem a betegellátás javítását szolgálja. Ezért Éger István szemé­lyes találkozót kér majd az új kor­mányfőtől. Ismert a­­térségi egész­ségszervező szolgálatról szóló­ jog­szabálytervezet szerint néhány százezer lakosonként akár nyere­ségérdekelt vállalkozások is irányít­hatnák a betegek ellátását. Fejkvóta alapján kapnák finanszírozásukat, amelyből profitot vehetnének ki működésük harmadik évétől, igaz, belépéskor milliárdos tőkét kellene lerakniuk A Magyar Kórházszövet­ség sem támogatja a jelenlegi ja­vaslatot Mint azt Golub Iván, a szer­vezet elnöke hangsúlyozta: az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár és a szolgáltató közé ékelődő térsé­gi egészségszervező (régi nevén el­látásszervező) nem teremt majd megnyugtató körülményeket a be­tegeknek mennyi pénztartaléka, ami legalább a közeljövőben biztosítja a megfele­lő működését. A többség azt állítja, hogy eladósodása fokozódott az év eleje óta. A felmérés nem tér ki arra, hogy maguk az intézmények és ve­zetőik mennyiben felelősek a kiala­kult helyzetért. Golub Iván hangsúlyozta: a romló gazdasági helyzetet már elő­re jelezték, hiszen az intézmények szempontjából kedvezőtlenül vál­tozott az idén a finanszírozási rendszer. A kérdőíves felmérésből kiderül az is, hogy egyes helyeken 20-30 százalékos az orvoshiány, ami - fő­leg vidéken - már a biztonságos működést veszélyezteti. Az intéz­ményvezetők többsége szerint a két évvel ezelőtti 50 százalékos béreme­lés kedvező hatása már nem tapasz­talható a dolgozóknál. Mindössze öt százalék vélte úgy, hogy még mindig érezhetőek az emelés pozi­tívumai. A megkérdezettek felhív­ták a figyelmet arra, hogy egyre több vizsgálatnál, beavatkozásnál alakulnak ki várólisták, és egyre több panasz érkezik a betegektől az ellátással kapcsolatban. Golub Iván szerint a felmérés egyértelműen az ellátás színvonalának romlását bi­zonyítja.

Next