Magyar Nemzet, 2004. szeptember (67. évfolyam, 229-258. szám)
2004-09-01 / 229. szám
Magyar Keimet • Belföld 2004. szeptember 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Demszky egyelőre marad Információ helyett energia Titokban indították be az atomerőművet • Illés Zoltán a bírósághoz fordul Ismét üzemszerűen termel villamos energiát a paksi atomerőmű 2-es blokkja, és ezzel a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. 130 napig újra a hazai termelés 40 százalékát biztosítja - jelentette be Kocsis István, a PA Rt. vezérigazgatója. Illés Zoltán (Fidesz) tegnap kifogásolta, hogy a vezérigazgató nem tett eleget korábbi kérésének, ami a 2-es blokk próbaüzemének kockázatbecsléseire és azzal kapcsolatos tanulmányok nyilvánosságra hozatalára vonatkozott. A képviselő bírósághoz fordul. 11 Haraszti Gyula_____________ A 2-es blokk első indítási próbája augusztus 19-én volt, de erről csak napokkal később tájékoztatták a közvéleményt. A civil szervezetek kifogásolták azt is, hogy az újraindítás engedélyezési dokumentációját nem ismerhették meg teljes egészében a próbák megkezdése előtt. Kocsis István ezzel kapcsolatosan leszögezte: az erőmű korábban jelezte, hogy legközelebb akkor ad tájékoztatást, ha az ellenőrző mérések olyan fázisához érkezik el az erőmű, hogy a 2-es blokk legalább 30 százalékon üzemeltethető. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem adtak ki közleményt az első indítási próbákról, miközben korábban egy-egy apró műszaki hibáról is tájékoztatták a sajtót, a vezérigazgató azt felelte: az ötszázalékos, jelentékeny termelés nélküli indítás nem volt olyan súlyú esemény, hogy erről tájékoztatni kellett volna. Az engedélyezési dokumentációról Kocsis István megjegyezte: az elemzésekkel megbízott független szakértői intézetek a megállapodásokban kikötötték, hogy a vizsgálati módszerek szerzői joga miatt csak az analízisek végeredményét adhatja át az erőmű egy harmadik személynek. Emlékezetes, Turi- Kovács Béla (Fidesz) javaslatot nyújtott be arról, hogy a parlament környezetvédelmi bizottsága hozzon állásfoglalást az erőmű ügyében. A javaslat felszólítaná a PA Rt.-t és a kormányt tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére. Illés Zoltán (Fidesz) tegnap kifogásolta, hogy a vezérigazgató nem tett eleget korábbi kérésének, ami a 2-es blokk próbaüzemének kockázatbecsléseire és az azzal kapcsolatos tanulmányok nyilvánosságra hozatalára vonatkozott. A fideszes képviselő hangsúlyozta, bírósághoz fordul, hogy ezek az információk váljanak nyilvánossá. Kocsis István a jelenlévőkkel tudatta azt is, hogy az erőmű 2-es blokkja az utolsó 72 órás próbaidejét futja, 94-96 százalékos teljesítménnyel. A vezérigazgató tájékoztatása szerint független tudományos intézmények is igazolták, hogy az indítás nem okoz többletkockázatot, például az orosz Kurcsatov Intézet, a szlovák atomenergiai intézet, a Műszaki Egyetem, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a tudományos koordinációs bizottság is. Kocsis Istvántól megkérdeztük azt is, szerencsésnek tartja-e, hogy az újraindítási próbák alatt Athénban, egy luxushajón tartózkodott. A vezérigazgató közölte: szerinte a mai világban ennek nincs jelentősége, hiszen állandó tájékoztatást kaphatott a munkákról, és mindent előkészítettek a szakemberek. Kocsis érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy a PA Rt. az erőmű üzemidejének meghosszabbítását tervezi, amely 150 milliárd forintjába kerül majd a társaságnak. A vezérigazgató a próbák alatt Athénban tartózkodott ■ fotó burger ZSOLT li Pál.Gidró_________________ N em összeférhetetlen Demszky Gábor európai parlamenti képviselői és főpolgármesteri tisztsége a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége szerint - a testület erről zárt ülésen határozott tegnap. Az erről szóló javaslatot a Fidesz kezdeményezésére tűzte napirendjére a közgyűlés, mivel az ellenzéki párt úgy véli, az önkormányzati törvény alapján a főpolgármester az országgyűlési képviselői poszton kívül más munkaviszonyt nem hozhat létre. Az SZDSZ ugyanakkor azzal érvelt, hogy az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény nem zárja ki a két poszt betöltését. A Fidesz képviselői tegnap bejelentették: a közigazgatási hivatalhoz fordulnak, mert szerintük az SZDSZ jogi érvelése, így a közgyűlés döntése is hibás, az összeférhetetlenség fennáll. Az MSZP tegnap egy másik kérdésben szembefordult az SZDSZ- szel, hiszen megszavazta a Szent István Kórház főigazgatójának felmentését. Információink szerint Molnár Lajos esélyes az egészségügyi miniszteri posztra, amennyiben ezt a tárcát az új kormányban az SZDSZ kapja meg. Nem oszlatta fel a közgyűlés Demszky Gábor javaslatára a városháza közbeszerzési bizottságát, mivel az ez irányú javaslatot napirendre sem vették, mert csak az SZDSZ támogatta volna az indítványt. Deák András, a közbeszerzési bizottság MKDSZ-es elnöke kifejtette: Atkári János döntése értelmében 87 millió forintért állítanak fel hat új kandelábert a Hősök terén, ő azonban tegnap tárgyalt egy céggel, amely ugyanezt a munkát 6-7 millió forintért vállalná el. Vezércikk a 7. oldalon Keller már nem perel Keller László elállt azon sajtóhelyreigazítási kereseteitől, amelyeket a politikusok vadászataival kapcsolatos adatkezelésről szóló újságcikkek miatt indított a Magyar Nemzet és a Népszabadság ellen - derült ki tegnap a Fővárosi Bíróságon. (MTI) Nem lesz eljárás Nem indul büntetőeljárás a budapesti Nagykörúton elhelyezett, a sajtóban nyilaskeresztesnek titulált plakátok ügyében - közölte a BRFK sajtóügyeletese. Feljelentés nem érkezett, de a rendőrség hivatalból vizsgálta az esetet, és azt állapította meg, hogy nem önkényuralmi jelképet, nyilaskeresztet ábrázolnak a plakátok - tette hozzá Bartha László százados. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. hétfőn délután eltávolította a Szent István körútról a plakátokat, amelyeken látható volt a nyilaskeresztre emlékeztető, ám attól formájában és színében is némileg különböző ábra. (MTI) Búcsú a katonáktól Ünnepélyesen elbúcsúztatták a szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandárnál a Magyar Műszaki Század állományát. A katonák Bosznia-Hercegovinába utaznak, ahol az SFOR kérésére részt vesznek a doboji híd viszszabontásában. A 77 műszaki katonából álló század két ütemben utazik el, az első csoport szeptember 2-án indul vonattal. (MTI) KÉRDÉS A PRIVATIZÁCIÓRÓL. Turi-Kovács Béla, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke tegnap a nagyobbik ellenzéki párt környezetvédelmi kabinetje nevében felhívta a kormányt arra, hogy tegyen kötelező érvényű nyilatkozatot, amellyel kizárja a paksi atomerőmű részleges vagy teljes privatizálását. Molnár Károly, a PA Rt. igazgatótanácsának elnöke lapunknak elmondta: a PA Rt. vezetése teljes mértékben egyetért azzal, hogy nem lehet magánosítani az ország egyetlen atomerőművét. Magyar Bálint bünteti a református oktatást? Nem lépünk hátra, egyet sem zárunk be egyházi iskoláink közül, de felemeljük szavunkat a finanszírozás megcsonkítása, rapszodikussá válása ellen - jelentette ki lapunknak Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház zsinati oktatásügyi irodájának vezetője, aki szerint a támogatás még a Horn-kormány idején sem volt ennyire kiszámíthatatlan. N Joó István Mintha büntetésben tartaná a református egyház oktatási intézményeit a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium (OM) - véli Papp Kornél. A zsinat oktatásügyi irodavezetője szerint a református oktatás legsúlyosabb gondja abból ered, hogy a finanszírozás kiszámíthatatlanná vált: jó néhány, szerződésben biztosított támogatást nem folyósít idejében a szaktárca. Az egyik konkrét panasz, hogy a minisztérium késlekedik a pedagógiai intézeteknek járó idei támogatás több kifizetési ütemével, így már 11 millió forinttal tartozik a reformátusoknak. Más egyházak nyáron már megkapták ezt a támogatásfajtát, a református egyház viszont csak egy július 16-i keltezésű levelet kapott kézhez - augusztus 26-án. A levél szerint az OM - július 31-ig - megküldi a hiányzó öszszeget. Papp Kornél szerint félelemkeltő, hogy ugyanaz a tárca rendeletben írja elő egyik szervének, hogy ellenőrizze az egyházi pedagógiai intézetek működési feltételeinek teljesülését. A szigorú feltételeket pénz híján nehéz teljesíteni, ha pedig nem teljesítik, a tárca szerződést bonthat. A 30 millió forint feletti állami támogatású fenntartóknak hites könyvvizsgálót kell alkalmazniuk, ezért ellentételezés jár. Ám a zsinati oktatásügyi irodavezető azt állítja, hogy a szaktárca adós még a 2002. évi ellentételezés kifizetésével is. A reformátusok ugyancsak sérelmezik, hogy az OM nemrég visszamenőleg, január 1-jétől megszüntette a bejáró egyházi középiskolások után járó támogatást. Lapunk a múlt héten már hírül adta, hogy a református egyház pert indított az OM-mel szemben, mivel az - önkényesen szűkítve a gyógypedagógiai oktatás fogalmát - tavaly óta nem folyósítja a korai fejlesztésért és fejlesztő felkészítésért járó támogatást, amelyet még egy 1998-as kormánymegállapodás ír elő. Több tíz millió forintos tartozásról szól a per; most Papp Kornél azt állítja, hogy a Református Pedagógiai Szakszolgálatnak - közoktatási megállapodásból eredően - egy 3,8 milliós ellátási tétellel is adósa a szaktárca. VÁLASZ DRÓTPOSTÁN. Kérdéseinkre az Oktatási Minisztérium lapzártánk pillanatában, drótpostán küldte el válaszait. A levél a református egyház bankszámlaszámának megváltozásával hozza összefüggésbe, hogy nem érkezett meg minden átutalt támogatási részösszeg több támogatási forma esetében. A könyvvizsgálók díjazásának kifizetése állítólag azért nem történt meg, mert az OM-nek „jelenleg nem áll rendelkezésre a teljesítést igazoló dokumentum”. „A bejáró középiskolások utáni normatív támogatásról nem az Oktatási Minisztérium, hanem az Országgyűlés döntött” - hárítja el a fennmaradó panaszt a tárca aláíratlan levele. Kiss Péternél lobbizott a Népszava vezérkara Folytatás az 1. oldalról „Kiss Péter biztatására már elküldtem neki egy személyre szóló levelet, amely tartalma szerint arról szól, hogy a lap szeretne részt vállalni a távmunka- és a felnőttoktatás-népszerűsítő programban. Előzetesen úgy tájékoztattak, hogy ebből a projektből cca. 2 millió forint még az idén kiszakítható lenne. (...) Ehhez persze fontos lenne tudni, milyen típusú pályázat útján vagy pályázaton kívül elnyerhető pénzekre lehet szert tenni.” A levelében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője egy EU- sorozat indítását is megemlíti, amelybe minden tárcát szeretnének bevonni. Mint fogalmaz, „bár az unión belüli magyar munkavállalást feltehetően a kezdeti időkben korlátozzák, bizonyára fontos jogharmonizációs és praktikus kérdések vannak, amelyek a nyilvánosság előtt propagandára, vagy magyarázatra szorulnak. Jó lenne ehhez az EU-s sorozathoz minél nagyobb összeget, s persze minél hamarabb megszerezni.” Németh Péter, aki a rendszerváltás előtt a Magyar Hírlap párttitkára, majd főszerkesztője volt, azt is írja Bleuernak, hogy „fontos lenne, ha Kiss Péter latba vetné a befolyását, hogy a Népszavát minél több helyen fizessék elő. Részint a minisztérium kapcsolatrendszerén keresztül - ahol persze ebből nem lehet botrány a nyilvánosság előtt -, másrészt a meglévő szakszervezeti és fiatal baloldali kapcsolatain keresztül. Ez utóbbi különösen fontos lenne, hogy be tudjunk vonni új generációkat is a lapolvasásba.” Úgy tűnik, a lobbizás sikeres volt, hiszen idén júniusban - mint arról beszámoltunk - Kovács László MSZP-elnök a Népszava előfizetésére szólította föl a párt tagságát levélben, amelyhez egy előfizetési megrendelőlapot is csatoltak. Emlékezetes, a szocialisták EP-választási kampányrendezvényein is az újság megrendelőlapját osztogatták. A párt és a lap közötti szoros kapcsolat nem új keletű, hiszen a 2002-es parlamenti választások első fordulója előtt ingyenesen osztogatott Népszava-különszám leginkább egy szocialista propagandafüzetre hasonlított. Németh Péter az elektronikus levélben végül fölteszi a kérdést: „lehetséges-e, hogy a Minisztérium jelentősebb pénzt adjon munkahelyteremtés címén arra az esetre, ha az ESMA megvásárolná a kormányzati elképzelések szerint eladandó lajosmizsei, állami tulajdonú közlönynyomda napilapnyomó gépeit?” Mint azt korábban megírtuk, 2002 novemberében Bleuer István ESMA-vezér - szintén levélben - kért segítséget az MSZP-től, miután az akkor a tulajdonában lévő Népszava fizetési felszólítást kapott banki adóssága miatt. Emlékezetes az is, hogy szinte kivétel nélkül baloldali kötődésű cégek, cégcsoportok jutottak hozzá ahhoz a sok tíz millió forinthoz, amelyet a munkaügyi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Felnőttképzési Intézet írt ki tavaly óta. Jelentős összeget kapott többek között a Klubrádió, a Mester Ákos nevével fémjelzett Telegráf Kft., a Népszabadság, a Mikroszkóp Színpad, az RTL Klub kisebbségi tulajdonosaként megismert IKOProduction Kft. A Nap-kelte-tulajdonos Gyárfás Tamás St Plusz Kft. nevű cége nem kevesebb mint 92 millió forintot kapott az utóbbi másfél esztendőben. Tizenötmillió forinthoz jutott a Hit Gyülekezetéhez köthető Magyar ATV és a közvetlen befolyása alá tartozó Új Spirit Kft. belpol@magyarnemzet.hu Nem érzik a béremelést az orvosok Romlott a betegellátás színvonala az év eleje óta a kórházvezetők szerint. Egy felmérésből kiderül, hogy nőtt az általuk vezetett intézmények adóssága, a két évvel ezelőtti 50 százalékos béremelés kedvező hatása már nem tapasztalható. Nem térnek ki arra, hogy maguk az intézmények és vezetőik mennyiben felelősek a kialakult helyzetért. td.IVKOVICS Natália______________ Kérdőíves felmérés segítségével próbált képet alkotni a Magyar Kórházszövetség a fekvőbetegellátó intézmények gazdasági helyzetéről. A 154 hazai kórház közül 116 válaszolt. Az önbevallásokból kiderül: az intézmények kétharmadának „labilis” a gazdasági helyzete, mindegyikük adóssággal küzd. Hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre nem tudni, a kórházszövetségnél ugyanis most készítik a végső összegzést - tájékoztatta lapunkat Golub Iván, a szervezet elnöke. A válaszadó vezetők egyharmada nyilatkozott úgy, hogy jelenleg stabil az intézmény helyzete, de csak mintegy tíz kórháznak volt vala- GYŐZKÖDIK GYURCSÁNYT. Gyurcsány Ferenc leendő miniszterelnököt is megpróbálja meggyőzni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, hogy az egészségügyi reform alapjaként elképzelt törvényjavaslat nem a betegellátás javítását szolgálja. Ezért Éger István személyes találkozót kér majd az új kormányfőtől. Ismert atérségi egészségszervező szolgálatról szóló jogszabálytervezet szerint néhány százezer lakosonként akár nyereségérdekelt vállalkozások is irányíthatnák a betegek ellátását. Fejkvóta alapján kapnák finanszírozásukat, amelyből profitot vehetnének ki működésük harmadik évétől, igaz, belépéskor milliárdos tőkét kellene lerakniuk A Magyar Kórházszövetség sem támogatja a jelenlegi javaslatot Mint azt Golub Iván, a szervezet elnöke hangsúlyozta: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a szolgáltató közé ékelődő térségi egészségszervező (régi nevén ellátásszervező) nem teremt majd megnyugtató körülményeket a betegeknek mennyi pénztartaléka, ami legalább a közeljövőben biztosítja a megfelelő működését. A többség azt állítja, hogy eladósodása fokozódott az év eleje óta. A felmérés nem tér ki arra, hogy maguk az intézmények és vezetőik mennyiben felelősek a kialakult helyzetért. Golub Iván hangsúlyozta: a romló gazdasági helyzetet már előre jelezték, hiszen az intézmények szempontjából kedvezőtlenül változott az idén a finanszírozási rendszer. A kérdőíves felmérésből kiderül az is, hogy egyes helyeken 20-30 százalékos az orvoshiány, ami - főleg vidéken - már a biztonságos működést veszélyezteti. Az intézményvezetők többsége szerint a két évvel ezelőtti 50 százalékos béremelés kedvező hatása már nem tapasztalható a dolgozóknál. Mindössze öt százalék vélte úgy, hogy még mindig érezhetőek az emelés pozitívumai. A megkérdezettek felhívták a figyelmet arra, hogy egyre több vizsgálatnál, beavatkozásnál alakulnak ki várólisták, és egyre több panasz érkezik a betegektől az ellátással kapcsolatban. Golub Iván szerint a felmérés egyértelműen az ellátás színvonalának romlását bizonyítja.