Magyar Nemzet, 2004. szeptember (67. évfolyam, 229-258. szám)

2004-09-08 / 236. szám

□ Magyarmm • Külföld 2004. szeptember 8., szerda Rovatvezető: Stier Gábor Heves harcok Szadrvárosban Csaknem ezer amerikai katona vesztette életét az iraki háború kezdete óta Tizenöt iraki és egy amerikai katona halt meg azokban a heves összecsapásokban, amelyeket amerikai erők tegnap vívtak Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok lázadó híveivel Szadrvárosban, Bagdad síiták lakta szegénynegyedében. HÍRÖSSZEFOGLALÓ iaki és amerikai források szerint az újabb összecsapással legalább harmincnégyre, más forrás szerint negyvenre emelkedett azok száma, akik a hétfő reggel óta zajló harcokban életüket vesztették. Elmondásuk szerint egy nap leforgása alatt legalább 193-an sebesültek meg. A tegnapi heves tűzharc azután robbant ki, hogy a szélsőségesek rakétagránáttal támadták meg az amerikai erők egyik járőrét, megölve az egyik katonát, kettőt pedig megsebesítve. Egy helyszíni tudósító szerint automata fegyverek dörgése hallatszott a negyed főutcáján, a környék kereszteződéseiben harckocsik foglaltak állást, s a városrész felett vadászrepülőgépek szálltak el. Előzőleg hétfő éjszaka négy amerikai katona halálát okozta négy pokolgépes támadás, amelyeket különböző Bagdad közeli helyszíneken, illetve az észak-iraki Moszul közelében hajtottak végre amerikai járőrök ellen. Az újabb esetekkel - a Pentagon adatai szerint - összesen 992- re módosult a háború 2003. márciusi kezdete óta Irakban meghalt amerikai katonák száma. A Muktada asz-Szadr híveivel vívott harcok egy rövid nyugalmi időszak után újultak ki. Asz-Szadr korábban háromhetes fegyveres felkelést vezetett a síiták szent városában, Nedzsefben. A több ezer ember halálát okozó felkelés tíz napja ért véget, miután egy megállapodás értelmében elhagyhatták a várost az irányítása alatt álló Mahdi Hadseregének fegyveresei. Azóta az iraki kormány részéről nem vették fel a kapcsolatot a radikális síita hitszónokkal, fegyveresei viszont megfigyelők szerint visszatértek korábbi támaszpontjukra, a bagdadi Szadrvárosba. Közben merényletet kíséreltek meg a bagdadi kormányzó ellen. Az iraki belügyminisztérium közlése szerint Ali Rádi al-Haidari sértetlenül került ki a támadásból, két ember azonban meghalt és három testőr megsebesült. Tíz nap nyugalom után ismét heves összecsapások dúlnak Szadrvárosban fotó:Reuters/ahasim Kampánystart Afganisztánban Kabul. Politikai nagygyűlésekkel tegnap hivatalosan is kezdetét vette Afganisztánban az elnökválasztási kampány. Az október 9-én esedékes közvetlen voksoláson tizennyolcan szállnak ringbe az elnöki posztért, közülük is a legesélyesebb Hamid Karzai jelenlegi államfő. Megfigyelők szerint a biztonsági helyzet továbbra is meglehetősen ingatag az országban. (MN) Budapest vendége a spanyol trónörökös Budapest. Katonai tiszteletadás mellett fogadták tegnap Felipe de Borbón y Grecia spanyol trónörököst és feleségét, Letizia Ortiz Rocasolanót a budai Várban lévő Szent György téren. A hercegi pár Mádl Ferenc államfő meghívására érkezett Magyarországra. A spanyol trónörökös ma ünnepélyesen megnyitja a spanyol nyelv és kultúra népszerűsítésével foglalkozó budapesti Cervantes Intézetet. (MTI) Végleg búcsúzik Csiang Cö-min Washington. Leköszön a kínai hadsereg főparancsnoki posztjáról Csiang Cö-min volt kínai elnök, aki az államfői posztról történt tavalyi távozása után megtartotta ezt a tisztet - jelentette a The New York Times. Távozását a Kínai Kommunista Párt vezetőinek jelentette be, a hadsereg új főparancsnokának pedig a jelenlegi elnököt, Hu Csin-taót javasolta - írta az amerikai napilap két, neve elhallgatását kérő illetékesre hivatkozva. (MTI) Bosszút állt Izrael Zsidó rabbik keményebb támadásra szólítják fel a hadsereget HÍRÖSSZEFOGLALÓ Legalább 14 ember meghalt és 30 megsebesült, amikor az izraeli hadsereg levegőből és a szárazföldről támadást intézett egy kiképzőbázis ellen Gáza városában. Az áldozatok a Hamász palesztin fegyveres csoporthoz tartoztak, haláluk miatt az említett szervezet és az Iszlám Dzsihád fegyveresei bosszút esküdtek. Az elmúlt négy hónap legvéresebb támadásában tankok, helikopterek és bombázó repülőgépek csaptak le a Hamász táborára, válaszképp a kettős merényletre, amely Beer Sevában ért két buszt. A halottak tegnapi temetésén mintegy 50 ezren vettek részt. Ahmed Korei palesztin miniszterelnök előzetesen figyelmeztetett a bosszú hordozta veszélyekre, amelyek újra lángba boríthatják az utóbbi időben viszonylag nyugodt Közel-Keletet. A támadást Nabil Saat palesztin külügyminiszter „a megszálló csapatok terrorista akciójának” nevezte. Eközben a Beer Seva-i merényletek hatására Gázai övezeti és ciszjordániai zsidó rabbik egy csoportja levelet küldött a kormánynak, amelyben arra szólítják fel a hadsereg vezetését, hogy keményebben sújtson le a terroristákra, figyelmen kívül hagyva a várható civil áldozatok nagy számát. A Saul Mofaz védelmi miniszternek küldött levél szerint nem lehet különbséget tenni az ellenséges lakosság és hadseregük között, s nem lehet tekintettel az Izraeli Véderő sem a palesztin civilekre, miközben az említettek terroristákat rejtegetnek. „Nem érdekel, hogy a keresztények azt mondják: fordítsd oda a másik orcádat is. Ugyancsak hidegen hagynak minket azok, akik szerint fontosabb az ellenségünk élete a saját életünknél” - áll a nyilatkozatban. A keményvonalas rabbik hozzáteszik: „A mi életünk a legfontosabb.” Uniós számonkérés Verheugen szerint Ankarának bővítenie kell a kurdok jogköreit Egy független bizottsági jelentés szerint az EU a saját szavahihetőségét kockáztatja, amenynyiben a koppenhágai kritériumok teljesítése után nem kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Günter Verheugen közben a kurdok jogköreinek szélesítéséért szállt síkra Törökországban. Munkatársunktól______,________ Amit eddig láttunk, az csak a kezdet lehet - jelentette ki a Diyarbakírban, a főként kurdok lakta régióban tett látogatása után a bővítési biztos. Verheugen, noha elismerte, hogy Ankara már eddig is tett lépéseket a kurdok kulturális jogainak biztosítása érdekében, annak a véleményének adott hangot, hogy jogköreiket (például a nyelvtanítás és a kurd nyelvű rádió- és televízióadások terén) tovább kell bővíteni. A biztos szerint Ankarának további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében is, hogy az elűzött kurdok visszatérhessenek otthonaikba. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a régióban a két évtizedes konfliktusnak eddig harmincezer ember esett áldozatul, s egyebek között ez is nagyban hozzájárult a török EU-csatlakozás elodázásához. Az EU vezetői egyébként decemberben döntenek arról, hogy zöld jelzést adnak-e a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A döntést nagyban befolyásolja majd az az országjelentés, amelyet október 2-án hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság. Mindeközben egy független bizottság jelentése szerint - amely a „Törökország Európában: Több mint egy ígéret?” címet viseli -, amennyiben Törökország teljesíti a koppenhágai kritériumokat, az EU-nak tárgyalóasztalhoz kell ülnie Ankarával. A Martti Ahtisaari volt finn elnök vezette testület úgy véli: a további halogatással az unió hitelessége forog kockán. PRIORITÁSOK. Rendkívül fontosnak nevezte a Törökországról szóló bizottsági országjelentést Frans Robert van Neuhuys holland nagykövet az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az Európai Tanács - nagyrészt az októberi jelentés alapján - decemberben dönt arról, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Az EU soros elnökségét július óta betöltő Hollandia magyarországi nagykövete elmondta: Törökországnak - a többi tagjelölthöz hasonlóan - teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket (különös tekintettel a koppenhágai kritériumokra), ugyanakkor nem szabad további pluszfeltételeket támasztani vele szemben. Frans Robert van Neuhuys kiemelte, hogy a soros elnökség az EU további bővítése mellett nagy hangsúlyt helyez a liszszaboni folyamat továbbvitelére, az uniós nemzetközi szerepvállalásának erősítésére, valamint ara is, hogy az új tagok mihamarabb integrálódjanak. (R. O.) kuspol@magyarnemzet.hu HOGYAN JUTHAT EGYBŐL A TELE2-RE? Tanuljon meg könnyedén, akár 40%-kal kevesebbért telefonálni!