Magyar Nemzet, 2004. november (67. évfolyam, 289-317. szám)
2004-11-17 / 304. szám
Leváltási hullám a HM-ben Négy vezetőjét menti fel eddigi posztjáról Juhász Ferenc. A honvédelmi miniszter szerint a személyi változásoknak nincs közük az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentéséhez, a beszerzések felügyeletét mégis másokra bízzák. __Haraszti Gyula__________________ Juhász Ferenc honvédelmi min niszter a parlament honvédelmi bizottságának tegnapi ülésén bejelentette: december elsejével megválik Fehér József közigazgatási helyettes államtitkártól és Matyuc Péter kommunikációs főigazgatótól, illetve felmenti tisztségéből Zámbori Mihály védelemgazdasági helyettes államtitkárt és Gömbös Jánost, a miniszteri iroda vezetőjét. Mint ismeretes, az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a szaktárca minden harmadik vizsgált beszerzése szabálytalan, de a miniszter a honvédelmi bizottság tagjainak állította, hogy a személycserék nem függnek össze a szervezet jelentésével. Juhász úgy fogalmazott, egy átlátható, jogilag stabil, integrált tárcát kívánnak kialakítani. Ehhez képest a tárcavezető éppen a beszerzési és hatósági feladatok ellátásának jogkörét vette el Zámbori Mihálytól, akit azonban „felfelé buktatott”, hiszen február elsejétől egy újonnan létrehozott miniszteri kabinet főnökeként tevékenykedhet a volt államtitkár. A beszerzések felügyelete ezután Wapplerné Balogh Ágneshez, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz kerül. Zámbori utódját a miniszter még nem jelölte ki. Egyelőre ki-------------------------------------- HETVENSZÁZALÉKOS LEÉPÍTÉS. Hetvenszázalékos létszámcsökkentést tervez a honvédelmi tárca a hadkiegészítő parancsnokságokon, mivel a sorozás megszűnésével jelentősen csökken az összesen ezer személyt foglalkoztató szervezetek feladata - közölte Juhász Ferenc. A távozó hétszáz személy egy részét nyugdíjazzák, a többieknek más katonai szervezeteknél ajánlanak fel beosztásokat. Ezzel hét-tíz milliárd forintot takarít meg a szaktárca - állította a miniszter. zonytalan az is, hogy ki lesz a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási helyettes államtitkára a jövőben. Fehér Józsefnek a tanácsadói munkát ajánlotta fel a honvédelmi miniszter, de a két cikluson keresztül minisztériumi vezetőként tevékenykedő szaktekintély információink szerint ezt nem fogadja el. Gömbös Józsefnek miniszteri biztosi pozíciót hozott létre Juhász Ferenc. A volt irodavezetőnek saját apparátusa és irodája lesz, ahol a honvédség ingatlanjainak, értékesítése lesz a feladata. Mint köztudomású, a HM a következő időszakban nagy mennyiségben kívánja továbbadni a leépítések után felszabaduló ingatlanjait, ezzel a lépéssel viszont a miniszter közvetlen munkatársa lesz felelős a tranzakciókért. A HM új szóvivője Bocskai István, az eddigi kommunikációs főigazgató-helyettes lesz, aki ezentúl a miniszteri kabinet fennhatósága alatt dolgozik majd. Értesüléseink szerint Matyuc Péter volt szóvivő sem kerül az utcára, hiszen várja egy szék Gál J. Zoltán politikai államtitkár mellett a Miniszterelnöki Hivatalban. 2004. november 17., szerda Belföld • Magyar lettó 3 Szakadhat az ellátórendszer Orbán Viktor a teljes egészségügy üzleti alapokra helyezésétől tart A kórházak magánosításának szándéka mögött az áll, hogy a kormány a teljes egészségügyet üzleti alapokra helyezze - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Kökény Mihály, a szocialisták volt egészségügyi minisztere cáfolta ezt. Mint mondta: a magántőke bevonása nem jelenti azt, hogy az üzleti biztosítók fognak diktálni. 11 Munkatársunktól.______________ Az egészségügy privatizációja mindenképpen érintené a társadalombiztosítás rendszerét - mondta Orbán Viktor a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) ülését követően. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel kettészakadna a rendszer egy gazdagabb és egy szegényebb embereket ellátóra. Mindez nagyon sok beteget hozna tarthatatlanul nehéz helyzetbe - fejtette ki. Orbán Viktor közölte: világossá kell tenni, hogy nem a magántőke teljes elutasítását képviselik. Annak olyan formáját tartják elképzelhetőnek, amely nem fenyeget forráskivonással, illetve azzal, hogy nemzetközi tőkéscsoportok teszik rá a kezüket a kórházakra, illetve a társadalombiztosításra. A NEK tegnapi ülésén nem képviseltették magukat a kormánypártok, ahogy eddig egyetlen alkalommal sem. Kökény Mihály a Fidesz elnökének kijelentéseire később úgy reagált: senki nem akarja eladni a kórházakat, és senki nem akarja a társadalombiztosítás egységét megbontani. Orbán Viktor kijelentései megalapozatlan ijesztgetések, felelőtlen vádaskodások. Mint mondta, a magántőke bevonása nem jelenti azt, hogy „az üzleti biztosítók fognak diktálni az orvosnak és a betegnek”. Hozzátette: az egészségügyi intézmények nem szelektálhatnak a páciensek jövedelmi helyzete alapján. Aki fizetett járulékot, és olyan magánkézben lévő egészségügyi intézményben kezelteti magát, amelyet finanszíroz a társadalombiztosító, ezután is ingyen kapja az ellátást. Kijelentette: Orbán Viktor valószínűleg elfelejtette, hogy annak idején maga is kiállt a magánosítás mellett. Három javaslat a négy párttól Nem közeledtek az álláspontok a kettős állampolgárság ügyében Folytatás az 1. oldalról• A magyar állampolgárokéval azonos európai útlevelet biztosítana a külhoni magyaroknak, és kimondaná, az állampolgárság és a magyar útlevél csak a Magyarországon történő adó- és járulékfizetés esetén biztosít automatikus egészségügyi ellátást és nyugdíjfolyósítást a tulajdonosának. Szerinte azért kulcsfontosságú a magyarországi magyarokéval azonos útlevél megadása, mert 2007-ben már Magyarország határaira is a schengeni kritériumok lesznek érvényesek, így a határon túli magyarok utazása nehezebbé válhat. A kormány által kidolgozott szülőföldcsomagot ígéretes ötletnek minősítette. A koalíciós pártok szerint a Fidesz javaslata nem jelent megoldást. Lendvai Ildikó (MSZP) úgy vélte, az ellenzéki párt elfeledkezik arról, hogy 17 olyan szociális ellátás van, amely társadalombiztosítás nélkül is jár a magyar állampolgároknak, és ha az állampolgárok csak adó- és járulékfizetés esetén kapnának egészségügyi ellátást, akkor a határon belül élők jelentős részét is kizárnák az ellátásból. Az MSZP a kormány országgyűlési határozati javaslatát támogatja. Ennek elfogadása azt jelentené: a Ház felkéri a kormányt a nemzetpolgárság intézményének kidolgozására, a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulását segítő szülőföldalap létrehozására, a vállalkozások fejlesztését szolgáló partnerhitelprogram kialakítására és a határon túli magyarok speciális úti okmányának bevezetésére. Lendvai szerint ha a nemek győznek december 5-én, akkor sor kerülhet a kormány indítványának végszavazására, ha az igenek, valódi állampolgárságot kell adni a határon túli magyaroknak. Az SZDSZ is a teljes állampolgárság megadását támogatja arra az esetre, ha az igenek kerülnének többségbe. Eörsi Mátyás (SZDSZ) úgy látja, a nemzeti összetartozás törvényéről szóló Fidesz javaslatnak nincs igazi tartalma, csak politikai szándékot tükröz. Hasonlóan vélekedett Csapody Miklós (MDF) is. Az MDF szerint egyedül nekik van olyan javaslatuk, amely a törvényhozás keretei között megoldhatja a kettős állampolgárság ügyét. Herényi Károly (MDF) jelezte, a magyar állampolgárságról szóló indítványok elfogadásával már december 5-e előtt rendezhető lenne a kérdés. Ennek lényege: a kedvezményes honosítás esetében kimaradnának az állampolgársági törvényből azok a követelmények, hogy legalább egy éve legyen magyarországi lakhelye annak, aki állampolgárságért folyamodik, valamint biztosított legyen magyarországi megélhetése. Lendvai szerint ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és az igenek győznek, „kiindulópont lehet az MDF javaslata”. GYURCSÁNY A MEGOSZTÁSRÓL. Gyurcsány Ferenc a Kossuth rádió műsorvezetőjének felvetésére, miszerint miért most állt elő a kormány a határon túli magyarok helyzetének jobbítását célzó javaslatokkal, feltette a kérdést: „A magyar ellenzék, amikor kormányon volt, miért nem tette meg ugyanezt?” A kormányfő úgy véli, a referendum kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése jobban megoszt, mint szinte bármi Magyarországon az előző két évben. A Fidesz szerint nem a népszavazási kérdés, hanem maga Gyurcsány Ferenc osztja meg az embereket. Az ellenzéki párt úgy véli, a kormányfő még nem lát üzletet a kettős állampolgárságban, ezért nem támogatja azt. DIURNUS IGENT MOND. Művészek és közéleti szereplők írták alá azt a dokumentumot, amely a december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson való részvételre és a felvetés támogatására szólítja fel a választópolgárokat. - Ha Magyarország nemmel szavaz, akkor akarva-akaratlanul szembeállítja egymással az anyaországi és a határon túli magyarságot, és ez a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés útjába is súlyos akadályokat gördíthet - vélekednek a dokumentum aláírói, köztük Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök, Böjte Csaba ferences szerzetes, Duray Miklós író-politikus, Sütő András író, Püski Sándor főxpprkiadó, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselők, Habsburg György utazó nagykövet, Bodor Pál (Diurnus) újságíró. Riogató kampány Folytatódott a tegnapi napilapokban a kormány december 5-i kettős népszavazást megelőző kampánya, a kabinet egész oldalas fizetett hirdetésekben tette közzé álláspontját. Ugyanakkor aláírás nélküli, a kettős állampolgárság ügyében riogató és nem szavazatra buzdító szórólapok lepték el az országot, amelyeknek szerkezete és állításai feltűnően egybecsengenek a kormány hirdetésével. A propagandaanyag szerint havi 20 ezer forintba kerülne családonként a határon túliak magyar állampolgársága, mások helyett kellene adót, nyugdíjat fizetni, állásunkba kerülne, ha igennel voksolnánk, valamint nehezedne a lakáshelyzet Magyarországon. A kormány fizetett hirdetésében szintén a pluszköltségeket hangsúlyozza, munkaerő- és lakáspiaci nehézségeket helyez kilátásba. Központi eleme a 800 ezer áttelepülőt feltételező 537 milliárdos pluszkiadás. A határon túli magyar szervezetek szerint a jelenlegi Ne fizessünk havi 20 000 forintot családunk pénzéből! Ne fizessünk mások helyett adót,nyugdíjat! • Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túlimunkavállalók miatt! ; évi mindössze nyolcezer áttelepülő száma is csökkenne a kettős állampolgársággal. A kabinet ugyanakkor az ígért négyszázezer új munkahellyel szemben azzal számol, hogy a rengeteg áttelepülőből csak 25 ezren találnának munkát. A kormány hirdetése abban is megtévesztő, hogy a jogi környezet változatlanságával számol, miközben Gyurcsány Ferenc kérésére már nemzetközi példák alapján készülnek az ezen változtatni hivatott (például a juttatásokat az anyaországi tartózkodáshoz kötő) tervezetek. NE FIZESSÜNK RÁ A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA! KUNCZE SÖPÖRTETNE. Kampányt indít az SZDSZ a kórház-privatizációt elutasító népszavazási kezdeményezés ellen, amely szerintük az egészségügy jelenlegi rossz állapotát konzerválná. Kuncze Gábor pártja nevében azt javasolta a választóknak, hogy „söpörjék el az útból ezt a kommunista időszakokra emlékeztető javaslatot”. Kóka János gazdasági miniszter ugyanakkor nem érti, miért agitálnak a magánforrások rendszerből való kiirtása mellett, hiszen a privatizáció miatt nem kerülne többe az emberek kórházi ellátása. Répássy Róbert (Fidesz) szerint a befektetők természetesen pénzt vennének ki a rendszerből, külföldi példák pedig azt mutatják, hogy ahol privatizálták az egészségügyet, ott drágult az ellátás. - Az egészség nem üzlet, a magánklinika pedig nem szeretetszolgálat - figyelmeztetett. (MN) Irak: magyar katonák jönnek-mennek Folytatás az 1. oldalról Juhász az iraki misszió hazahívásának vitatott időpontjáról közölte: szerinte a hazatérés siettetése veszélyeztetheti a katonák biztonságát is. Lapunk azonban úgy tudja: létezik olyan evakuálási terv, amely alapján három nap alatt ki lehetne vonni katonáinkat Irakból. A miniszter elmondta: abban állapodtak meg a többi nemzettel, hogy Magyarország egy hónappal kivonulása előtt bejelenti, ha abbahagyja a missziót. A következő harminc napban a katonák végzik a feladatukat, és közben itthon megkezdődik a hazatérés feladatainak megszervezése. A kivonulás és a hazatérés ideje viszont szerinte nem számít bele a kontingens mandátumába. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tegnap Juhász Ferenchez hasonlóan foglalt állást a kérdésben. A testület ellenzéki tagjai nemmel voksoltak az állásfoglalásra, mert ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány közölje: milyen ütemezésben térnek majd haza a magyar katonák. Simicskó István (Fidesz) szerint a mandátumról szóló országgyűlési határozatban csak a kitelepülésről szerepel az, hogy annak időtartama nem számít bele a katonák tevékenységének időtartamába, a hazautazásról nem. Úgy látja, a kormány az időt húzza, és arra spekulál, hogy a katonákat minél tovább kint tartsa. Elképzelhető, hogy öszsze akarják kötni a NATO-nak felajánlott magyar lövészszázad kiküldését és a katonák hazahozatalát, hogy a szállítókontingens eszközeit átadhassák a lövészszázadnak - jegyezte meg. 1198 WSM — Bonyolult feladat vár a számlálókra Meglehetősen bonyolult feladat előtt áll az az ötvenötezer szavazatszámláló, akinek december 5-én összesítenie kell a leadott voksokat, ugyanis a kórház-privatizációról szóló és a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdés egy lapon szerepel. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője lapunknak elmondta, hogy 44 lépést kell megtenniük a számlálóknak a szavazás eredményének megállapításáig. II Török Zászló____________________ T egnap kezdődött meg az Országos Választási Iroda (OVI) szervezésében a számlálók munkáját segítő tizenkétezer jegyzőkönyvvezetőnek a felkészítése, akiknek a december 5-i népszavazáson az lesz a feladatuk, hogy támogassák a szavazóbizottságok munkáját a leadott voksok összesítésében és rendszerezésében. Az 55 ezer számláló meglehetősen nehéz feladat előtt áll, ugyanis a kórház-privatizációról és a kettős állampolgárságról döntő voksolás két kérdése egy szavazólapon szerepel. Rytkó Emíliától megtudtuk, hogy a szavazóhelyiségek megnyitásától a hivatalos eredmény megállapításáig 44 lépést kell megtenniük a számlálóknak. Az OVI vezetője elmondta: az urnazárás utáni szavazatszámlálás első lépéseként a szavazólap érvényességét kell megállapítaniuk, hogy a vokson szerepelnek-e a szükséges pecsétek. Ezután az első kérdésre adott válaszokat vizsgálják meg közösen a szavazóbizottságok tagjai, hogy azok érvényesnek tekinthetők-e. Miután ezt megállapították, az első kérdés vonatkozásában érvényesnek minősített szavazólapokat igenek és nemek szerint jegyzőkönyvezik. Ennek egy lehetséges módja, hogy a bizottság egyik fele felolvassa a választ, a másik fele pedig számlálja azt. Ha eltérés mutatkozna a bizottság tagjainak számításában, újrakezdik az egészet. Természetesen ugyanezt a módszert kell alkalmazni a második kérdés vonatkozásában is. Végül az összes leadott voksot kérdésenként két csoportba osztják: érvényesbe és érvénytelenbe. Minden olyan szavazólapon, amelynél az első, a második vagy mindkét kérdést illetően érvénytelen voksolást állapított meg a számlálóbizottság, fel kell tüntetni, hogy a szavazólap milyen állapotot tartalmaz, majd az összes számlálónak alá kell írnia. Rytkó Emília