Magyar Nemzet, 2004. november (67. évfolyam, 289-317. szám)

2004-11-17 / 304. szám

Leváltási hullám a HM-ben Négy vezetőjét menti fel eddigi posztjáról Juhász Ferenc. A honvédelmi miniszter szerint a személyi változásoknak nincs közük az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentéséhez, a be­szerzések felügyeletét mégis másokra bízzák. __Haraszti Gyula__________________ J­uhász Ferenc honvédelmi min­­ niszter a parlament honvédelmi bizottságának tegnapi ülésén beje­lentette: december elsejével megvá­lik Fehér József közigazgatási he­lyettes államtitkártól és Matyuc Pé­ter kommunikációs főigazgatótól, illetve felmenti tisztségéből Zám­­bori Mihály védelemgazdasági he­lyettes államtitkárt és Gömbös Já­nost, a miniszteri iroda vezetőjét. Mint ismeretes, az Állami Szám­vevőszék megállapította, hogy a szaktárca minden harmadik vizsgált beszerzése szabálytalan, de a mi­niszter a honvédelmi bizottság tag­jainak állította, hogy a személycse­rék nem függnek össze a szervezet jelentésével. Juhász úgy fogalma­zott, egy átlátható, jogilag stabil, in­tegrált tárcát kívánnak kialakítani. Ehhez képest a tárcavezető ép­pen a beszerzési és hatósági felada­tok ellátásának jogkörét vette el Zámbori Mihálytól, akit azonban „felfelé buktatott”, hiszen február elsejétől egy újonnan létrehozott miniszteri kabinet főnökeként tevé­kenykedhet a volt államtitkár. A be­szerzések felügyelete ezután Wapp­­lerné Balogh Ágneshez, a jogi ügye­kért felelős helyettes államtitkárhoz kerül. Zámbori utódját a miniszter még nem jelölte ki. Egyelőre ki­­----------------------­----------------­ HETVENSZÁZALÉKOS LEÉPÍTÉS. Hetvenszázalékos létszámcsök­kentést tervez a honvédelmi tárca a hadkiegészítő parancs­nokságokon, mivel a soro­zás megszűnésével jelentősen csökken az összesen ezer sze­mélyt foglalkoztató szerveze­tek feladata - közölte Juhász Ferenc. A távozó hétszáz sze­mély egy részét nyugdíjazzák, a többieknek más katonai szer­vezeteknél ajánlanak fel beosz­tásokat. Ezzel hét-tíz milliárd forintot takarít meg a szaktárca - állította a miniszter. zonytalan az is, hogy ki lesz a Hon­védelmi Minisztérium (HM) köz­­igazgatási helyettes államtitkára a jövőben. Fehér Józsefnek a tanácsadói munkát ajánlotta fel a honvédelmi miniszter, de a két cikluson keresz­tül minisztériumi vezetőként tevé­kenykedő szaktekintély informá­cióink szerint ezt nem fogadja el. Gömbös Józsefnek miniszteri biztosi pozíciót hozott létre Juhász Ferenc. A volt irodavezetőnek saját ap­parátusa és irodája lesz, ahol a hon­védség ingatlanjainak, értékesítése lesz a feladata. Mint köztudomású, a HM a következő időszakban nagy mennyiségben kívánja továbbadni a leépítések után felszabaduló in­gatlanjait, ezzel a lépéssel viszont a miniszter közvetlen munkatársa lesz felelős a tranzakciókért. A HM új szóvivője Bocskai Ist­ván, az eddigi kommunikációs fő­igazgató-helyettes lesz, aki ezentúl a miniszteri kabinet fennhatósága alatt dolgozik majd. Értesüléseink szerint Matyuc Péter volt szóvivő sem kerül az utcára, hiszen várja egy szék Gál J. Zoltán politikai ál­lamtitkár mellett a Miniszterelnöki Hivatalban. 2004. november 17., szerda Belföld • Magyar lettó 3 Szakadhat az ellátórendszer Orbán Viktor a teljes egészségügy üzleti alapokra helyezésétől tart A kórházak magánosításának szándéka mögött az áll, hogy a kormány a teljes egészségügyet üzleti alapokra helyezze - je­lentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Kökény Mihály, a szocialisták volt egészségügyi minisztere cáfolta ezt. Mint mondta: a magántőke bevonása nem jelenti azt, hogy az üzle­ti biztosítók fognak diktálni. 11 Munkatársunktól.______________ A­z egészségügy privatizációja mindenképpen érintené a tár­sadalombiztosítás rendszerét - mondta Orbán Viktor a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) ülését követően. Felhívta a figyel­met arra, hogy ezzel kettészakadna a rendszer egy gazdagabb és egy szegényebb embereket ellátóra. Mindez nagyon sok beteget hozna tarthatatlanul nehéz helyzetbe - fejtette ki. Orbán Viktor közölte: világossá kell tenni, hogy nem a magántőke teljes elutasítását képviselik. An­nak olyan formáját tartják elkép­zelhetőnek, amely nem fenyeget forráskivonással, illetve azzal, hogy nemzetközi tőkéscsoportok teszik rá a kezüket a kórházakra, il­letve a társadalombiztosításra. A NEK tegnapi ülésén nem kép­viseltették magukat a kormány­pártok, ahogy eddig egyetlen alka­lommal sem. Kökény Mihály a Fidesz elnöké­nek kijelentéseire később úgy rea­gált: senki nem akarja eladni a kór­házakat, és senki nem akarja a tár­sadalombiztosítás egységét meg­bontani. Orbán Viktor kijelentései megalapozatlan ijesztgetések, fele­lőtlen vádaskodások. Mint mond­ta, a magántőke bevonása nem je­lenti azt, hogy „az üzleti biztosítók fognak diktálni az orvosnak és a betegnek”. Hozzátette: az egész­ségügyi intézmények nem szelek­tálhatnak a páciensek jövedelmi helyzete alapján. Aki fizetett járu­lékot, és olyan magánkézben lévő egészségügyi intézményben kezel­teti magát, amelyet finanszíroz a társadalombiztosító, ezután is in­gyen kapja az ellátást. Kijelentette: Orbán Viktor valószínűleg elfelej­tette, hogy annak idején maga is kiállt a magánosítás mellett. Három javaslat a négy párttól Nem közeledtek az álláspontok a kettős állampolgárság ügyében Folytatás az 1. oldalról• A magyar állampolgárokéval azo­nos európai útlevelet biztosítana a külhoni magyaroknak, és kimon­daná, az állampolgárság és a ma­gyar útlevél csak a Magyarországon történő adó- és járulékfizetés ese­tén biztosít automatikus egészség­­ügyi ellátást és nyugdíjfolyósítást a tulajdonosának. Szerinte azért kulcsfontosságú a magyarországi magyarokéval azonos útlevél meg­adása, mert 2007-ben már Magyar­­ország határaira is a schengeni kri­tériumok lesznek érvényesek, így a határon túli magyarok utazása ne­hezebbé válhat. A kormány által ki­dolgozott szülőföldcsomagot ígére­tes ötletnek minősítette. A koalíciós pártok szerint a Fi­desz javaslata nem jelent megol­dást. Lendvai Ildikó (MSZP) úgy vélte, az ellenzéki párt elfeledkezik arról, hogy 17 olyan szociális ellátás van, amely társadalombiztosítás nélkül is jár a magyar állampolgá­roknak, és ha az állampolgárok csak adó- és járulékfizetés esetén kapnának egészségügyi ellátást, ak­kor a határon belül élők jelentős ré­szét is kizárnák az ellátásból. Az MSZP a kormány országgyűlési ha­tározati javaslatát támogatja. En­nek elfogadása azt jelentené: a Ház felkéri a kormányt a nemzetpolgár­ság intézményének kidolgozására, a határon túli magyarok szülőföl­dön való boldogulását segítő szülő­földalap létrehozására, a vállalko­zások fejlesztését szolgáló partner­hitelprogram kialakítására és a ha­táron túli magyarok speciális úti okmányának bevezetésére. Lend­vai szerint ha a nemek győznek de­cember 5-én, akkor sor kerülhet a kormány indítványának végszava­zására, ha az igenek, valódi állam­­polgárságot kell adni a határon túli magyaroknak. Az SZDSZ is a teljes állampolgárság megadását támo­gatja arra az esetre, ha az igenek ke­rülnének többségbe. Eörsi Mátyás (SZDSZ) úgy látja, a nemzeti össze­tartozás törvényéről szóló Fidesz­­ javaslatnak nincs igazi tartalma, csak politikai szándékot tükröz. Hasonlóan vélekedett Csapody Miklós (MDF) is. Az MDF szerint egyedül nekik van olyan javaslatuk, amely a törvényhozás keretei kö­zött megoldhatja a kettős állampol­gárság ügyét. Herényi Károly (MDF) jelezte, a magyar állampol­gárságról szóló indítványok elfoga­dásával már december 5-e előtt rendezhető lenne a kérdés. Ennek lényege: a kedvezményes honosítás esetében kimaradnának az állam­polgársági törvényből azok a köve­telmények, hogy legalább egy éve legyen magyarországi lakhelye an­nak, aki állampolgárságért folya­modik, valamint biztosított legyen magyarországi megélhetése. Lend­vai szerint ha a népszavazás érvé­nyes és eredményes lesz, és az ige­nek győznek, „kiindulópont lehet az MDF javaslata”. GYURCSÁNY A MEGOSZTÁSRÓL. Gyurcsány Ferenc a Kossuth rá­dió műsorvezetőjének felvetésé­re, miszerint miért most állt elő a kormány a határon túli ma­gyarok helyzetének jobbítását célzó javaslatokkal, feltette a kérdést: „A magyar ellenzék, amikor kormányon volt, miért nem tette meg ugyanezt?” A kormányfő úgy véli, a referen­dum kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése jobban meg­oszt, mint szinte bármi Magyar­­országon az előző két évben. A Fidesz szerint nem a nép­­szavazási kérdés, hanem maga Gyurcsány Ferenc osztja meg az embereket. Az ellenzéki párt úgy véli, a kormányfő még nem lát üzletet a kettős állampolgárság­ban, ezért nem támogatja azt. DIURNUS IGENT MOND. Művé­szek és közéleti szereplők írták alá azt a dokumentumot, amely a december 5-i, a kettős állam­­polgárságról szóló népszavazá­son való részvételre és a felvetés támogatására szólítja fel a vá­lasztópolgárokat. - Ha Magyar­­ország nemmel szavaz, akkor akarva-akaratlanul szembeállít­ja egymással az anyaországi és a határon túli magyarságot, és ez a határokon átívelő nemzeti újra­egyesítés útjába is súlyos akadá­lyokat gördíthet - vélekednek a dokumentum aláírói, köz­tük Tő­kés László református és Tempfli József katolikus püspök, Böjte Csaba ferences szerzetes, Duray Miklós író-politikus, Sütő András író, Püski Sándor főxppr­­kiadó, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti kép­viselők, Habsburg György utazó nagykövet, Bodor Pál (Diurnus) újságíró. Riogató kampány F­olytatódott a tegnapi napilapokban a kormány december 5-i kettős népszavazást megelőző kampánya, a kabinet egész oldalas fizetett hirdeté­sekben tette közzé álláspontját. Ugyanakkor aláírás nélküli, a kettős állampolgárság ügyében riogató és nem szavazatra buzdító szórólapok lepték el az or­szágot, amelyeknek szerkezete és állításai feltűnően egybecsengenek a kormány hirdetésével. A propa­gandaanyag szerint havi 20 ezer forintba kerülne családonként a határon túliak magyar állampolgár­sága, mások helyett kellene adót, nyugdíjat fizetni, állásunkba kerülne, ha igennel voksolnánk, vala­mint nehezedne a lakáshelyzet Magyarországon. A kormány fizetett hirdetésében szintén a plusz­­költségeket hangsúlyozza, munkaerő- és lakáspiaci nehézségeket helyez kilátásba. Központi eleme a 800 ezer áttelepülőt feltételező 537 milliárdos pluszkiadás. A határon túli magyar szervezetek szerint a jelenlegi Ne fizessünk havi 20 000 forintot családunk pénzéből! Ne fizessünk mások helyett adót,nyugdíjat! • Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túlim­unkavállalók miatt! ; évi mindössze nyolcezer áttelepülő száma is csökken­ne a kettős állampolgársággal. A kabinet ugyanakkor az ígért négyszázezer új munkahellyel szemben azzal számol, hogy a rengeteg áttelepülőből csak 25 ezren találnának munkát. A kormány hirdetése abban is megtévesztő, hogy a jogi környezet változatlanságával számol, miközben Gyurcsány Ferenc kérésére már nemzetközi példák alapján készülnek az ezen változ­tatni hivatott (például a juttatásokat az anyaországi tartózkodáshoz kötő) tervezetek. NE FIZESSÜNK RÁ A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA! KUNCZE SÖPÖRTETNE. Kampányt indít az SZDSZ a kórház-privatizációt elutasító népszavazási kezdeményezés ellen, amely szerintük az egészségügy jelenlegi rossz állapotát konzerválná. Kuncze Gábor pártja nevében azt javasolta a választóknak, hogy „söpörjék el az útból ezt a kommunista időszakokra emlékeztető javaslatot”. Kóka János gazdasági miniszter ugyanakkor nem érti, miért agi­tálnak a magánforrások rendszerből való kiirtása mellett, hiszen a privatizáció miatt nem kerülne többe az emberek kórházi ellá­tása. Répássy Róbert (Fidesz) szerint a befektetők természetesen pénzt vennének ki a rendszerből, külföldi példák pedig azt mu­tatják, hogy ahol privatizálták az egészségügyet, ott drágult az el­látás. - Az egészség nem üzlet, a magánklinika pedig nem szere­tetszolgálat - figyelmeztetett. (MN) Irak: magyar katonák jönnek-mennek Folytatás az 1. oldalról­­ Juhász az iraki misszió hazahívásá­nak vitatott időpontjáról közölte: szerinte a hazatérés siettetése ve­szélyeztetheti a katonák biztonsá­gát is. Lapunk azonban úgy tudja: létezik olyan evakuálási terv, amely alapján három nap alatt ki lehetne vonni katonáinkat Irakból. A miniszter elmondta: abban ál­lapodtak meg a többi nemzettel, hogy Magyarország egy hónappal kivonulása előtt bejelenti, ha abba­hagyja a missziót. A következő har­minc napban a katonák végzik a feladatukat, és közben itthon meg­kezdődik a hazatérés feladatainak megszervezése. A kivonulás és a hazatérés ideje viszont szerinte nem számít bele a kontingens man­dátumába. Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága tegnap Juhász Fe­renchez hasonlóan foglalt állást a kérdésben. A testület ellenzéki tag­jai nemmel voksoltak az állásfogla­lásra, mert ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány közölje: milyen ütemezésben térnek majd haza a magyar katonák. Simicskó István (Fidesz) szerint a mandátumról szóló országgyűlési határozatban csak a kitelepülésről szerepel az, hogy annak időtartama nem számít bele a katonák tevé­kenységének időtartamába, a haza­utazásról nem. Úgy látja, a kor­mány az időt húzza, és arra speku­lál, hogy a katonákat minél tovább kint tartsa. Elképzelhető, hogy ösz­­sze akarják kötni a NATO-nak fel­ajánlott magyar lövészszázad ki­küldését és a katonák hazahozata­lát, hogy a szállítókontingens esz­közeit átadhassák a lövészszázad­nak - jegyezte meg. 1198 WSM — Bonyolult feladat vár a számlálókra Meglehetősen bonyolult fel­adat előtt áll az az ötvenötezer szavazatszámláló, akinek de­cember 5-én összesítenie kell a leadott voksokat, ugyanis a kórház-privatizációról szóló és a kettős állampolgárságra vo­natkozó kérdés egy lapon sze­repel. Rytkó Emília, az Orszá­gos Választási Iroda vezetője lapunknak elmondta, hogy 44 lépést kell megtenniük a szám­lálóknak a szavazás eredmé­nyének megállapításáig. II Török Z­ászl­ó____________________ T­ egnap kezdődött meg az Or­szágos Választási Iroda (OVI) szervezésében a számlálók munká­ját segítő tizenkétezer jegyzőkönyv­­vezetőnek a felkészítése, akiknek a december 5-i népszavazáson az lesz a feladatuk, hogy támogassák a sza­vazóbizottságok munkáját a leadott voksok összesítésében és rendsze­rezésében. Az 55 ezer számláló meglehetősen nehéz feladat előtt áll, ugyanis a kórház-privatizáció­ról és a kettős állampolgárságról döntő voksolás két kérdése egy sza­vazólapon szerepel. Rytkó Emíliától megtudtuk, hogy a szavazóhelyisé­gek megnyitásától a hivatalos ered­mény megállapításáig 44 lépést kell megtenniük a számlálóknak. Az OVI vezetője elmondta: az urnazá­rás utáni szavazatszámlálás első lé­péseként a szavazólap érvényessé­gét kell megállapítaniuk, hogy a vokson szerepelnek-e a szükséges pecsétek. Ezután az első kérdésre adott válaszokat vizsgálják meg kö­zösen a szavazóbizottságok tagjai, hogy azok érvényesnek tekinthe­tők-e. Miután ezt megállapították, az első kérdés vonatkozásában ér­vényesnek minősített szavazólapo­kat igenek és nemek szerint jegyző­könyvezik. Ennek egy lehetséges módja, hogy a bizottság egyik fele felolvassa a választ, a másik fele pe­dig számlálja azt. Ha eltérés mutat­kozna a bizottság tagjainak számí­tásában, újrakezdik az egészet. Ter­mészetesen ugyanezt a módszert kell alkalmazni a második kérdés vonatkozásában is. Végül az összes leadott voksot kérdésenként két csoportba osztják: érvényesbe és érvénytelenbe. Minden olyan szavazólapon, amelynél az első, a második vagy mindkét kérdést illetően érvényte­len voksolást állapított meg a szám­lálóbizottság, fel kell tüntetni, hogy a szavazólap milyen állapotot tar­talmaz, majd az összes számlálónak alá kell írnia. Rytkó Emília

Next