Magyar Nemzet, 2005. május (68. évfolyam, 118-146. szám)

2005-05-02 / 118. szám

Magyar fen­des • Belföld 2005. év Rovatvezető: Villányi Károly május 2., hétfő Faluparlament Püspökladányban Az a baj, ha egy nemzeti kor­mány azon ügyködik, hogy az agráriummal, a vidékkel szemben a tőke érdekét szol­gálja ki - jelentette ki Án­gyán József professzor a Fi­desz Püspökladányban ren­dezett faluparlamentjén. A mintegy kétszázötven részt­vevő élhető vidéket, új mun­kahelyeket, falu és város kö­zötti esélyegyenlőséget köve­telt. A Fidesz képviselőcso­portja már a nyár elején be­terjeszti az Országgyűlésnek a faluparlamenteken megfo­galmazott tennivalókkal ösz­­szefüggő törvényjavasla­tokat. (MTI) Rendőrség vizsgálja az illegális boncolást A rendőrség folytatja a vizsgála­tot a debreceni anatómiai in­tézetben történt, engedély nélküli hallgatói boncolással, illetve szervek kicsempészé­sével kapcsolatban. Az MTI értesülései szerint kérdésessé vált, hogy egyáltalán a debre­ceni anatómiai intézet bonc­termében készültek-e a nor­vég televízió rejtett kamerás felvételei. A felvetésre várha­tóan a rendőrségi vizsgálat­nak kell majd kétséget kizáró választ adnia. (MTI) Lemondott az MDF szegedi elnöke Minden párttisztségéről lemon­dott, és bejelentette, hogy ki­lép a pártból Zakar Péter, a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetének elnö­ke, tiltakozásul Dávid Ibolya MDF-elnök és a pártvezetés tevékenysége ellen. A civil­ben egyetemi oktatóként dolgozó Zakar lapunknak el­mondta: jó ideje aggodalom­mal figyeli az MDF-ben zajló eseményeket, de mostanra végleg elege lett a Dávid Ibo­lya által képviselt „hintapoli­tikából”, amelynek nyomán szerinte az MDF nyitottá vált a baloldallal való együttmű­ködésre. (H. Z.) Elherdálják a sajóbábonyi égetőt? ■ Pu­.hál. Tamás__________________ N­ yilvános, egyfordulós pályá­zatot hirdetett a napokban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a tulajdonában lé­vő, közüzemi szolgáltatásokat végző Borsodkomm Kft. százszá­zalékos tulajdonrészének eladásá­ra, miután szocialista előterjesz­tésre a közgyűlés kormánypárti többsége megszavazta az erről szóló határozatot. A nyereséges cégre május 26- ig lehet pályázni, a minimális el­adási árat 572 millió forintban ha­tározták meg, holott az ingatlan­vagyonába tartozó, hazánk egyik legkorszerűbb veszélyes hulladék­­égetőjének tartott sajóbábonyi üzem magában is megérhet fél­­milliárd forintot. Megvalósításá­hoz a svájci állam 2002-ben 400 millió forinttal járult hozzá. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés Fi­­desz-frakciójának vezetője a na­pokban a Közbeszerzési Döntőbi­zottsághoz fordult, és arra vár vá­laszt, hogy eladható-e az önkor­­r­ányzati társaság úgy, hogy a magyar és a svájci állam támoga­tásával megépített égetőre még le sem telt az előírt ötéves kötele­zettségvállalási időszak. Képzetlenül reményük sincs Másfélszeresére nőtt a szakma nélküli fiatal munkanélküliek száma Az utóbbi négy évben majdnem másfélszeresére nőtt a gazdasá­gilag inaktív, szakképzetlen fiatalok száma, és jelentősen több köztük a regisztrált munkanélküli is. Hiába népszerűsítik tehát egyre inkább a középfokú oktatást, bizonyos rétegek számára ez elérhetetlen, márpedig szakképesítés nélkül egyre inkább kiszo­rulnak a munkaerőpiacról.­ ­B Farkas Mki.inoa_______________ A z Ifjúsági, Családügyi, Szo­ciális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Mi­niszterelnöki Hivatal által meg­rendelt Ifjúság 2004 kutatás eredményei szerint a középfokú oktatás tömegessé válása ellené­re nem csökken a képzetlen, csu­pán az általános iskolát végzett fiatalok száma. Bár egyre többen választják a szakmunkásképző vagy a szakközépiskola helyett a gimnáziumot, a hátrányos hely­zetű rétegeket nem éri el a kor­mányzati oktatáspolitika. Ezzel együtt jár az, hogy a szakképesí­tés egyre inkább alapfeltétele a munkába állásnak, ezért a kép­zetlen fiatalok szinte teljesen ki­szorulnak a munkaerőpiacról. A kutatás adatai szerint csak­nem másfélszeresére nőtt az inaktívak száma a nyolc általá­nost végzett fiatalok között, és egyre több köztük a regisztrált munkanélküli is. A 15-29 éves korosztályt tekintve a foglalkoz­tatottaknak csupán 11 százalékát teszik ki a képzetlen fiatalok. Ugyanez az arány gazdaságilag inaktívak között 36, a munkanél­küliek tekintetében pedig 30 szá­zalék. Érdekes ugyanakkor, hogy míg a szakmunkásképzőt végzett fiatalok között csökkent a mun­kanélküliség, addig az érettségi­zettek között nem változott, a dip­lomásokat tekintve azonban a há­romszorosára, háromról hat- ki­lenc százalékra nőtt az állástala­nok száma. A kutatók ez utóbbi adatot a „diplomás-túltermelés­sel” magyarázzák. AKTÍV INAKTÍV MUNKANÉLKÜLI 2000 2004 2000 2004 2000 2004 általános iskola 10 11 25 36 26 30 szakmunkásképző 39 36 30 30 38 34 érettségi 34 36 26 27 23 27 felsőfok 11 176 7 3 9 egyéb 6 -13-10 A 15-29 éves korosztály foglalkoztatása iskolázottság szerint százalékban FORRÁS: IFJÚSÁG 2004 A Fidesz fejlesztési javaslatai Az ellenzéki párt részt venne a középtávú képzési program előkészítésében A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy az ellenzéket is vonja be a Nemzeti fejlesztési terv következő változatának kidolgozásába, mert annak megvalósítása már a következő kabinet feladata lesz. A párt ingyenessé tenné a második szakma megszerzését, garantálná a kistelepülési óvodák és az iskolák alsó tagozatai­nak működését, és az egyetemekre bízná, hogy a régi vagy az új rendszer szerinti képzéseket indítják el. II Farkas P­okorni Zoltán szerint létfon­tosságú, hogy a kormány és az ellenzék együtt dolgozza ki a Nemzeti fejlesztési terv követke­ző változatát, mert különben egy kormányváltás esetén veszélybe kerülhet annak működése. A Fi­desz alelnöke közölte: a párt szakpolitikusai már elkezdték ki­dolgozni a programokat, amelye­ket egy választási győzelem ese­tén alkalmaznának az egyes ága­zatokban. Az oktatáspolitikai műhely el­készítette az első két év intézkedé­si tervét. 2006 szeptemberében a kistelepülési óvodákat és iskolá­kat segítő rendelkezéseket vezet­nének be. Eltörölnék a létszámha­tárt a gyerekek után fizetett tízezer forintos támogatás odaítélésénél, és garantálnák a kistelepülési óvo­dák és az iskolák alsó tagozatainak működését. A felső tagozatban szigorú mi­nőség-ellenőrzést vezetnének be, és pályázatok kiírásával segítenék az intézményeket. Csak abban az esetben gondolnának a körzetesí­tésre, ha az iskola az új feltételek mellett sem lenne életképes. A sú­lyosan hátrányos helyzetű gyere­keket oktató iskolákban bérpótlé­kot vezetnének be, segítenék a megfelelő taneszközök beszerzé­sét, és lehetőséget adnának az osz­tálybontásra. A szakképzés területén lévő problémák megoldását segítve 24 éves korig ingyenessé tennék a második szakma megszerzését, és az adókedvezmények mellett köz­vetlen pénzügyi támogatást nyúj­tanának a gyakorlati helyet bizto­sító kis- és középvállalkozások­nak. Pokorni Zoltán véleménye szerint az egyik fő probléma az, hogy jelenleg két tárca felügyeli a szakképzés különböző területeit, holott ezt egységben kellene ke­zelni. A felsőoktatási törvényről szólva kijelentette: az szakmailag és jogilag is aggályos, és vélhető­en nem állná ki az alkotmányos­ság próbáját. A Fidesz megszün­tetné a bolognai típusú képzési rendszer kizárólagosságát, és az egyetemekre bízná, hogy a régi vagy az új rendszer szerinti kép­zéseket indítják-e. A jogász-, az orvos- és az építészképzés mellett a pedagógus- és a művészeti kur­zusokat is csak a régi módszer szerint oktatnák. A kétszintű érettségi kapcsán a Fidesz min­den államilag finanszírozott hely­re jelentkező fiatal számára egy tárgyból kötelezővé tenné az emelt szintű vizsgát. Pokorni Zoltán Tatai Tóth András MSZP: HIÁBA VÁRTÁK A KIFOGÁSOKAT • Tatai Tóth András, a szocialista párt oktatási munkacsoportjának tagja a fideszes politikus állításaira reagálva kije­lentette: nem igaz, hogy hátrányos megkülönböztetés érné a kistelepülések óvodáit és iskoláit - Valóban ösztönözzük, hogy a kisebb települések közösen oldják meg a közoktatási feladataikat, de a társulásaikkal éppen többletforrás jut el a költségvetésből a kistelepülésekre - tette hozzá. A felsőoktatási tör­vényt ért kritikára úgy válaszolt: helyes lett volna, ha a törvényjavaslat bizottsá­gi és parlamenti vitájában, a vezérszónoklattól eltekintve, részt vett volna a Fi­desz alelnöke, rámutatott volna az alkotmányellenes részekre, és módosító ja­vaslataival kiküszöbölésüket kezdeményezte volna. Kálvária a csepeli gerincúton Harmincöt család látja kárát Demszky Gábor és Tóth Mihály polgármester vitájának Második éve él embertelen körülmények között harmincöt cse­peli család a 180 milliárd forintos fővárosi beruházással megépí­tendő szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó gerincút nyomvonalán. A lakók elfogadhatatlanul alacsonynak tartják az ingatlanjaik ki­sajátításáért felkínált összegeket, miközben a területet az illeté­kesek elhanyagolják, halomban áll a szemét, s a környéket fosz­togatók tartják rettegésben. A helyzetért a főváros és a XXI. ke­rületi önkormányzat baloldali vezetése egymást okolja. 11 SZABÓ 7.S01.T________________ D­ emszky Gábor nem mond igazat - jelentette ki lapunk­nak Tóth Mihály, Csepel MSZP-s polgármestere, aki a csaknem egy évtizede ígért szennyvíztisztító­beruházással összefüggő fejlesz­tés, az úgynevezett gerincút meg­építésével járó kötelezettségek teljesítésére szólította fel a főpol­gármestert. Mint arról beszámoltunk, a Fő­városi Közgyűlés múlt csütörtöki ülése idején az érintett tulajdono­sok tüntettek, s ellenzéki kérelem­re fel is olvasták petíciójukat a képviselők előtt. Akkor Demszky Gábor a csepeli önkormányzatra hárította a felelősséget, holott még 1993-ban személyesen ígérte meg: a főváros három éven belül meg­építi az utat. Mint ahogy a szenny­víztisztító, a gerincút sem készült el az elmúlt tizenkét évben. A la­kók szerint két éve kezdődött a kálvária, amikor az ingatlanok ki­sajátításáért olyan alacsony össze­geket ajánlottak föl, amelyekből nemhogy másutt Budapesten, de Csepelen sem lehet lakást vásárol­ni. A gerincút nyomvonalába eső 132 ingatlan egy része bérlemény volt, őket a kerület elhelyezte. A tulajdonosok közül sokan feladták a küzdelmet, és elfogadták a kisa­játítást, ám 24 ingatlanon élő ösz­­szesen 35 család továbbra sem fo­gadja el, mint mondja, a kisemmi­­zését.­­ Amióta a huzavona tart, az illetékesek elhanyagolják a terüle­tet, halomban áll a szemét, s a vár­ható bontás hírére a környéket el­lepték a tolvajok és a fosztogatók is - állítják a Magyar utca, a Cső­gyár utca és a Petőfi utca tiltakozó lakói, akik azt is kifogásolják, hogy a kerületi polgármester egy korábbi petíciójukat még csak el sem juttatta a főpolgármesterhez. Az ügyben még 2003-ban megállapodás született Demszky Gábor és Tóth Mihály között. Eszerint a tulajdonok megszerzé­sének költségeit a főváros állja, a kerület pedig előkészítői, lebo­nyolítói feladatot vállal. Ezt a megállapodást értelmezik most eltérően az aláírók. Németh Szi­lárd fideszes országgyűlési képvi­selő szerint a gerincút megépíté­sének két akadálya van: Demszky és Tóth, akik úgy játszadoznak harmincöt család életével, mint macska az egérrel. belpol@magyarnemzet.hu Ismét első fokon pereli Bácskai Jánost M BÁLINT JÓZSEF________________ J­ únius 7-én kezdi tárgyalni Bács­kai János dandártábornok ügyét a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa - értesült lapunk. A több napig tartó bizonyítási eljárás során valószínűleg meghallgatják a K&H Equities Rt.-nél elkövetett milliár­dos sikkasztással gyanúsított Kul­csár Attilát is, hogy tisztázzák, mi­lyen kapcsolatban állt a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Köz­pont tisztségéből felfüggesztett ve­zetőjével. Ismeretes: Bácskait azzal vádolják, közreműködött abban, hogy a bróker iratokat tüntessen el a bankfelügyelet elől. A maffiaelle­nes központ vezetőjét egy ízben - nem jogerősen - már elítélték hiva­tali visszaélés bűntette miatt, ám a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa tavaly novemberben eljárási hibák, valamint az ítélet megalapozatlan­sága miatt új büntetőeljárás lefoly­tatásáról döntött. Részben megala­pozottnak értékelte a védelem azon kifogását is, hogy a Fővárosi Bíró­ság Katonai Tanácsának vezetője a tanúként meghallgatott Kiss Péter kancelláriaminisztert, Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt és Zsahár Istvánt, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatóját dolgozószo­bájában fogadta a tárgyalás előtt. A másodfokon eljáró bíróság annak a kifogásnak is helyt adott, hogy Tóth András váratlanul jelent meg a bí­róság előtt (nem azon a napon, amikorra az idézése szólt), ezért a védelem erre nem tudott fel­készülni. Miután az ügy újratárgyalásá­ról döntött a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa, iránymutatás­ként megszabta az első fokon eljá­ró bíróságnak Bácskai János és a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását, valamint Kulcsár Attila azon nyomozati vallomásá­nak beszerzését, amelyben érinti a vádlottat. Lövészek felszerelés nélkül Folytatás az 1. oldalról­­ A legjobban a dandár Hódmező­vásárhelyen szolgáló könnyűlö­­vész-zászlóalja áll a fejlesztésben, amely részét képezi a közös ro­mán-magyar zászlóaljnak, de ez az alakulat is csak 2008-ra érheti el a tervezett fejlettségi szintet. A szárazföldi könnyűlövész­­alakulatok támogatóegységei sem várhatnak sok fejlesztést ettől a választási ciklustól. A HM hosszú távú tervei szerint a törzstámoga­tó- és híradószázadot 2010-ig lát­ják el új eszközökkel, a dandár hétnapos ellátását biztosító lo­gisztikai zászlóalj pedig 2013-ig érheti el a magas készültséghez szükséges szintet. A dandár egészségügyi központja, amely egy műveletben többek között a sérültek befogadásáért, állapotuk stabilizálásáért és elszállításukért felel, 2009-re érheti el a teljes ké­szültséget. A telepíthető keretdandár-ké­­pességeket csak 2014-ig éri el a tatai 25. Klapka György Könnyű­lövészdandár is. Az egység alá­rendeltségébe került, szolnoki könnyű vegyes ezredből megala­kult 25/88. könnyű vegyes zászló­aljat a szaktárca tervei szerint szintén csak 2010 végére szerelik­­ fel az eredetileg elképzelt művele­­­­ti képességekhez szükséges esz­közökkel.

Next