Magyar Nemzet, 2006. január (69. évfolyam, 1-30. szám)

2006-01-02 / 1. szám

2Mapi* Alizéi • Belföld 2006. január 2., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Kiárusítják a honvédség ingatlanjait Folytatás az 1. oldalról­­ Kiskőrösön egy több mint száz­ezer négyzetméteres területen lé­vő lőszerraktárát értékesítenék a honvédségnek, Sormáson pedig a volt katonai rádióállomás találhat új gazdára a felépítménnyel együtt. Sóskúton a parkvárosban ad­hatnak el egy több mint 800 ezer négyzetméter területű lő- és gya­korlóteret és egy 500 ezer négyzet­­méteres telket, a rajta található adóházzal és telephellyel. Tatán a városi tó partján he­lyezkedik el az a 12,5 ezer négyzet­­méteres üdülőterület, amelyet szintén értékesítene a HM a kincs­tár közreműködésével, de egyelő­re nem jelentkeztek vevők az in­gatlanra. Eddig három nagy értékű hon­védségi üdülő értékesítése indult meg a kincstárnál, ebből kettő a Balatonnál, frekventált helyen ta­lálható. Balatonberényben egy 14 ezer négyzetméter területű telken lévő egykori pihenő, Siófok (Balaton­­szabadi-Sóstó) területén egy 55 ezer négyzetméteres volt katonai üdülő, Tiszacsegén pedig egy ki­sebb létesítmény kerülhet ki az ál­lam tulajdonából. Öt percet se dolgoztak Több fővárosi képviselő megszólalásra sem méltatta a közgyűlést Pál­ Gábor S­zámos budapesti képviselő megtartotta magának a véle­ményét a különböző közéleti témák tekintetében, s öt percnél kevesebb időtartamban beszélt egy év lefor­gása alatt a Fővárosi Közgyűlés ülé­sein. A legkevesebbszer Koltai Ildi­kó fideszes politikus osztotta meg nézeteit, mindössze egyetlen alka­lommal, 1 perc 6 másodperces idő­keretben. Ugyanakkor további öt, főképp az MSZP-SZDSZ-koalíció­­hoz tartozó városatya is beérte az­zal, hogy két-három perces hosszú­ságú időeredménnyel gazdagítsa a közgyűlés üléseiről készített össze­sítő statisztikát. A legaktívabb vá­rosatya toronymagasan Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője volt, aki majdnem 7 órát beszélt a Vá­rosháza üléstermében 2005-ben, mint ahogy a hozzászólások darab­számát illetően is ő vezeti a listát 277 felszólalással, valamint kérdés­sel. Őt követi Mitnyan György (Fi­desz) XII. kerületi polgármester, akit tavaly 4 óra 20 percen keresztül hallgathattak képviselőtársai. A Fő­városi Közgyűlés ülésein legna­gyobb arányban, 98,5 százalékban Ikvai-Szabó Imre főpolgármester­helyettes volt jelen, míg a legkeve­sebbszer Tirts Tamás (Fidesz), aki mindössze az ülések 53 százalékán vett részt. A szavazásokról Bihary Gábor szocialista képviselő volt tá­vol a legtöbbször. Néhány politikus, köztük a fideszes Kupper András (jobbra) viszi a budapesti ügyeket Népszerű internetes hírlapok Az on­line lapokban jóval kevesebb exkluzív olvasnivalót találunk, igaz, ingyen Az internetes portálok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai hírpiacból. E médiumoknak nincs nyomdaköltsége, az informá­ciók gyorsan és akadálytalanul hozzáférhetők. Az on­line hírlapok komoly hátránya azonban, hogy az ingyenes megjelenés miatt át­lagosan tizedannyi munkatársat foglalkoztatnak, mint a hagyo­mányos lapok, ezért jóval kevesebb exkluzív írás, elemzés és pub­licisztika található bennük. A nyomtatott lapok internetes kiadása közül a Magyar Nemzeté a legnépszerűbb, a Bodacz Balázs______________ V­erhetetlennek tűnik a két leg­nagyobb internetes hírportál, és bár éles a piaci verseny, őrzik pozícióikat. Ennek több összetevő­­­je van, ezek közül a legfontosab­bak, hogy az eleve internetes hír­terjesztésre beállt vállalkozások több kapcsolódó szolgáltatást is el­érhetővé tesznek, így például az Origóhoz tartozik a leginkább használt e-mail szolgáltatás, a freemail.hu, amely több mint két­millió felhasználót­ tudhat maga mögött, így nem csoda, hogy az ol­dalt­­ viszonylag szegényes hír­anyaga ellenére - több mint húsz­­milliószor tekintik meg havonta. Az index.hu viszont a fórumairól híres, így havi mintegy nyolcmillió látogatást könyvelhet el. Ehhez já­rul, hogy az internetes hírportálok bőven szentelnek teret bulvárté­máknak is. A nézettségi adatokat közlő Medián Webaudit nem ren­delkezik információkkal arról, hogy az ugyancsak egyre igénye­sebb stop.hu és a hirszerzo.hu mekkora látogatottságot könyvel­het el. Az országos napilapok is kény­telenek beszállni a versenybe, azok nyomtatott verzióit kiegészíti az internetes tartalom, de itt is megfi­gyelhetők különbségek. A Népsza­badság, a Népszava és a Magyar Hírlap internetes oldalain jórészt a nyomtatott lapok tartalma látható, ezek mellé járulnak a gyorsfrissí­téssel felkerülő információk. A Magyar Nemzet internetes kiadása ezektől jelentősen eltér: a lap ese­ményeit percről percre követő on­line kiadást egy kisebb létszámú, különálló szerkesztőség készíti, igazodva a sikeres nyugat-európai, amerikai példákhoz. A nyomtatott lap néhány exkluzív írása a megje­lenés napján, a teljes tartalma vi­szont egyhetes késéssel olvasható a Magyar Nemzet Online-on. A számok tükrében nem igazolható egyértelműen az a teória, hogy az internetes megjelenés visszavetné egy lap nyomtatott kiadásának forgalmát. A legkeresettebb orszá­gos napilap, a Népszabadság pél­dányszáma 2005. harmadik ne­gyedévében átlagosan 140-150 ezer volt naponta, a legutóbbi hó­napban az internetes kiadást vi­szont - napi átlagban - körülbelül 130 ezerszer töltötték le. A hetven­ezernél több példányban eladott Magyar Nemzet internetes lapjá­ra, az mno.hu-ra az elmúlt hónap­ban viszont naponta 216 ezerszer klikkeltek. A nepszava.hu oldalra 25 ezerszer kattintottak - ez a szám viszont lényegében meg­egyezik a kinyomtatott példányok számával. A Magyar Hírlap nem auditáltatja látogatottságát. Titoksértéssel fenyegetett újságírók HÍRÖSSZEFOGLALÓ C­sak törvénymódosítás nyo­mán változhat az ügyészségi gyakorlat az újságírók ellen titok­sértés miatt indult büntetőeljárá­sokban. Ezekben az ügyekben a nyomozások, vádemelések során az ügyészség törvényesen, a bünte­tő törvénykönyvnek megfelelően járt el - jelentette ki a távirati irodá­nak Polt Péter. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága ko­rábban arra hivatkozott, hogy a ti­toksértés bűntette csekély mérték­ben veszélyes a társadalomra, azért nem kellene nyomozást indítani az újságírók ellen, ám a legfőbb ügyész kifejtette: ha a törvényalko­tó egy adott cselekményt büntetni rendelt a büntető törvénykönyv­ben, akkor azt általában a társada­lomra veszélyesnek kell tekinteni.­­ A jogalkalmazónak lehetősége van arra, hogy bizonyos körülmé­nyek között egy tényállásszerű cse­lekmény esetében is megállapítsa, hogy az társadalomra veszélyesség hiánya miatt nem bűncselekmény. Ám ezt általánosságban, például minden újságíró által elkövetett ti­toksértési ügyben nem lehet követ­ni, hiszen az egy törvényrontó jog­­alkalmazói gyakorlat lenne. Ha a jogalkotónak ez a szándéka, akkor ennek megfelelően kell módosíta­nia a jogszabályt - magyarázta Polt Péter. Megjegyezte: a nyilvánosság­ban nagyobb hangsúlyt kaptak a nyomozás elrendelésével, illetve a vádemeléssel kapcsolatos hírek, holott az utóbbi években számos ilyen típusú ügyet felülvizsgált az ügyészség, sok esetben hatályon kí­vül helyezte a korábbi elmarasztaló határozatokat, és bűncselekmény hiányában lezárta az eljárásokat. Ilyen volt például a Postabank VIP- listájának ügye. A legfőbb ügyész által említett Postabank-ügy mellett azonban olyan bírósági döntések is szület­tek, amelyekben közérdekű infor­mációk nyilvánosságra hozataláért marasztaltak el újságírókat. A Ma­gyar Nemzet munkatársait például üzleti titoksértés miatt ítélték pénz­­büntetésre, mert megírták, hogy az egyik MSZP közeli fegyverkereske­dő vállalkozás megsértett egy nem­zetközi egyezményt, amikor akna­vetőket szállított Bulgáriába. A bí­róság azt nehezményezte, hogy a le­közölt dokumentumokból kiderült, mennyiért adták el az amúgy jogta­lanul kiszállított fegyvereket. Mind­eközben a törvénysértő üzlet felde­rítésére indult nyomozás ered­ménytelenül zárult. ■ SZŰK ÜGYÉSZSÉGI KÖLTSÉGVETÉS. Polt Péter főügyész elmondta, hogy az elfogadott költségvetési törvény ügyészségi fejezete jelentősen eltér attól, amit az ügyészség javasolt az Országgyűlésnek. A ügyészség 2005-ös, mintegy 30 milliárd forin­tos költségvetése reálértéken válto­zatlan maradt, ám az újabb felada­tokat csak részben finanszírozzák többletjuttatások. Polt Péter belpol@magyarnemzet.hu mmmmmmmmmmsmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmMmMmmmmMmsn­MgMsm mn •• / 1 •• i 1 •• // Törvénybe ütközó kispesti plazaterv? Közigazgatási hivatalhoz fordul a kispesti Fidesz, mert a Fővá­rosi Közgyűlés anélkül hagyta jóvá a Kőbánya-Kispest metró­­végállomás szabályozási tervét, hogy azt a helyi képviselő-testü­let tárgyalta volna. Az ide tervezett bevásárlóközpont ellen fo­lyamatos a lakossági tiltakozás, ám a kerület balliberális vezeté­se szerint a befektetők közcélú felajánlással rendezik a jelenleg lepusztult, tízezer hektáros területet. II Szabó Zsolt________________ N­em tárgyalta a főváros XIX. kerületének MSZP-SZDSZ- es többségű képviselő-testülete a Kőbánya-Kispest metróállomás,­­ közismert nevén a Köki szabályo­zási tervét, amelyet a Fővárosi Közgyűlés elfogadott december 20-i ülésén - közölte lapunkkal Fried Miklós (Fidesz) kispesti ön­­kormányzati képviselő, aki frakci­ója nevében a Fővárosi Közigazga­tási Hivatalhoz fordul. Mint arról beszámoltunk, a közgyűlési döntés 70 százalékos beépíthetőséget engedélyezett, több ezer négyzetméternyi erdő és egy sportpálya felszámolásával. Magánbefektetők építenék át a le­pusztult metróállomást, új BKV- buszpályaudvart, utakat létesíte­nének, cserébe Budapest legna­gyobb bevásárlóközpontját húz­hatnák fel csaknem 20 milliárd fo­rintos beruházással. A tervek sze­rint lenne itt 17 ezer négyzetméte­res barkácsáruház, 25 ezer négy­zetméteres hipermarket, 330 férő­helyes P+R parkoló, sportcsar­nok, uszoda, sőt lakásokat is épí­tenének ide. A kerület korábban értékesítette az itt lévő területei­nek egy részét, s ugyanígy tett a BKV saját sportlétesítményével. Érdekesség, hogy a beruházásra a kispesti önkormányzat nemrég azzal az R-CO Rt.-vel kötött szer­ződést, amelynek vezetője Juhos Katalin fideszes országgyűlési képviselő. Tóthné Szabó Éva, a lakók megbízottja az ügyben már koráb­ban eljárást kezdeményezett a közigazgatási hivatalnál. Az itt élők szerint a beépítés jelentős környezeti kárt okoz, a kereske­delmi, a közlekedési és a környe­zetvédelmi hatástanulmányokat pedig nemcsak az emberekkel nem ismertették, de a képviselők­kel sem. Gajda Péter, Kispest szocialis­ta alpolgármestere látta a hatásta­nulmányokat. - A jelenleginél nem lesz nagyobb a forgalom, a befektetők kétmilliárd forintos felajánlásból rendezik a közcélú létesítményeket. A bevásárlóköz­pont építéséről kirobbant vitát a fideszesek pedig akár egymás kö­zött is lefolytathatnák - mondta az alpolgármester, megjegyezve: a beruházás ellen csak az itt élők egy része és a helyi Fidesz tiltako­zik, a kerületi közvélemény-kuta­tások széles lakossági támogatást jeleztek. Zsidó kisebbség: a taláros testület dönt Maradéktalanul bízom abban, hogy az Alkotmánybíróság mi­előbbi döntésével zöld jelzést ad mozgalmunknak, és lehetővé te­szi, hogy megkezdhessük aláírásgyűjtésünket a zsidóság bejegy­zett nemzeti kisebbséggé nyilvánításáért - mondta Szegő András, a Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés egyik alapítója a még ok­tóberben megkezdett, a zsidó közéletet megosztó akcióról. 11 Joó István_________________ A heves vitákat kiváltó, több magánszemély - többek kö­zött Szegő­ András vállalkozó és Deák Gábor könyvkiadó - által felkarolt kezdeményezés október 20-án vált ismertté. Akkor „rob­bant” a hír, hogy az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB) hitelesí­tette azokat az aláírásgyűjtő íve­ket, amelyeken ha ezer érvényes aláírás gyűlik össze, a parlament­nek foglalkoznia kell a zsidóság kisebbségként történő bejegyzé­sének a kérdésével. Ha ez megtör­ténik, a honatyák akár olyan dön­tést is hozhatnának, hogy a zsidó­ságot fölveszik a nemzeti, illetve etnikai kisebbség sorába, ami az­zal járna, hogy a 2006. őszi ki­sebbségi önkormányzati választá­sok nyomán kiépülhetnének a zsidó kisebbségi kulturális auto­nómia intézményei. Az OVB dön­tése utáni óvási időszakban egy kilétét fel nem fedő személy kifo­gást nyújtott be az Alkotmánybí­rósághoz (AB). Az AB mindmáig nem hozta meg döntését. A kezdeményezést elsőként a Feldmájer Péter vezette Magyar­­országi Zsidó Hitközségek Szövet­sége utasította el. A tiltakozások tetőpontja az volt, amikor Kőbá­nyai János, a Múlt és Jövő folyó­irat főszerkesztője, valamint szá­mos zsidó és nem zsidó közéleti személyiség - Heller Ágnes filozó­fustól kezdve Haraszti György tör­ténészig­­ közösen deklarálta rosszallását az akció miatt. Arra hivatkoztak, hogy a nemzeti ki­sebbségi létnek nincs hagyomá­nya a magyarországi zsidók eseté­ben, s ha ez a terv mégis megvaló­sulna, az a „zsidóság leválasztása volna a magyarságról”. Szegő András lapunknak kije­lentette: szerinte nincs jogi akadá­lya az Alkotmánybíróság pozitív döntésének, ami, ha megszületik, 60 napon belül meglesz a szüksé­ges ezernél is több támogató alá­írás. Kérdésünkre, nem nyo­masztja-e, hogy neves értelmisé­giek sokasága ellenzi ezt, a vállal­kozó azt felelte: a százezres zsidó közösségen belül száz személy el­lenvéleménye nem feltétlenül tük­röz többségi véleményt. Közbeve­tésünkre, hogy némelyek attól tar­tanak, ütőkártya kerülne a szélső­jobb kezébe, Szegő úgy felelt: „Erős meggyőződésem, hogy a mai magyar társadalom egyálta­lán nem fogékony a szélsőjobbol­dali eszmék iránt. A létező - de a döntő többség által szellemi ka­ranténban tartott - rasszista cso­­portocskák tevékenységét egyéb­ként sem a valóság ösztönzi.” Végül Szegő azt hangoztatta: ahogyan egy hazai szlovák, úgy egy magyarországi zsidó is érez­heti magát párhuzamosan a ma­gyarság tagjának; szerinte tehát nincs szó arról, hogy a kisebbségi autonómia a zsidók „visszaminő­sítéséhez” vezetne.­

Next