Magyar Nemzet, 2006. január (69. évfolyam, 1-30. szám)
2006-01-02 / 1. szám
2Mapi* Alizéi • Belföld 2006. január 2., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Kiárusítják a honvédség ingatlanjait Folytatás az 1. oldalról Kiskőrösön egy több mint százezer négyzetméteres területen lévő lőszerraktárát értékesítenék a honvédségnek, Sormáson pedig a volt katonai rádióállomás találhat új gazdára a felépítménnyel együtt. Sóskúton a parkvárosban adhatnak el egy több mint 800 ezer négyzetméter területű lő- és gyakorlóteret és egy 500 ezer négyzetméteres telket, a rajta található adóházzal és telephellyel. Tatán a városi tó partján helyezkedik el az a 12,5 ezer négyzetméteres üdülőterület, amelyet szintén értékesítene a HM a kincstár közreműködésével, de egyelőre nem jelentkeztek vevők az ingatlanra. Eddig három nagy értékű honvédségi üdülő értékesítése indult meg a kincstárnál, ebből kettő a Balatonnál, frekventált helyen található. Balatonberényben egy 14 ezer négyzetméter területű telken lévő egykori pihenő, Siófok (Balatonszabadi-Sóstó) területén egy 55 ezer négyzetméteres volt katonai üdülő, Tiszacsegén pedig egy kisebb létesítmény kerülhet ki az állam tulajdonából. Öt percet se dolgoztak Több fővárosi képviselő megszólalásra sem méltatta a közgyűlést Pál Gábor Számos budapesti képviselő megtartotta magának a véleményét a különböző közéleti témák tekintetében, s öt percnél kevesebb időtartamban beszélt egy év leforgása alatt a Fővárosi Közgyűlés ülésein. A legkevesebbszer Koltai Ildikó fideszes politikus osztotta meg nézeteit, mindössze egyetlen alkalommal, 1 perc 6 másodperces időkeretben. Ugyanakkor további öt, főképp az MSZP-SZDSZ-koalícióhoz tartozó városatya is beérte azzal, hogy két-három perces hosszúságú időeredménnyel gazdagítsa a közgyűlés üléseiről készített összesítő statisztikát. A legaktívabb városatya toronymagasan Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője volt, aki majdnem 7 órát beszélt a Városháza üléstermében 2005-ben, mint ahogy a hozzászólások darabszámát illetően is ő vezeti a listát 277 felszólalással, valamint kérdéssel. Őt követi Mitnyan György (Fidesz) XII. kerületi polgármester, akit tavaly 4 óra 20 percen keresztül hallgathattak képviselőtársai. A Fővárosi Közgyűlés ülésein legnagyobb arányban, 98,5 százalékban Ikvai-Szabó Imre főpolgármesterhelyettes volt jelen, míg a legkevesebbszer Tirts Tamás (Fidesz), aki mindössze az ülések 53 százalékán vett részt. A szavazásokról Bihary Gábor szocialista képviselő volt távol a legtöbbször. Néhány politikus, köztük a fideszes Kupper András (jobbra) viszi a budapesti ügyeket Népszerű internetes hírlapok Az online lapokban jóval kevesebb exkluzív olvasnivalót találunk, igaz, ingyen Az internetes portálok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai hírpiacból. E médiumoknak nincs nyomdaköltsége, az információk gyorsan és akadálytalanul hozzáférhetők. Az online hírlapok komoly hátránya azonban, hogy az ingyenes megjelenés miatt átlagosan tizedannyi munkatársat foglalkoztatnak, mint a hagyományos lapok, ezért jóval kevesebb exkluzív írás, elemzés és publicisztika található bennük. A nyomtatott lapok internetes kiadása közül a Magyar Nemzeté a legnépszerűbb, a Bodacz Balázs______________ Verhetetlennek tűnik a két legnagyobb internetes hírportál, és bár éles a piaci verseny, őrzik pozícióikat. Ennek több összetevője van, ezek közül a legfontosabbak, hogy az eleve internetes hírterjesztésre beállt vállalkozások több kapcsolódó szolgáltatást is elérhetővé tesznek, így például az Origóhoz tartozik a leginkább használt e-mail szolgáltatás, a freemail.hu, amely több mint kétmillió felhasználót tudhat maga mögött, így nem csoda, hogy az oldalt viszonylag szegényes híranyaga ellenére - több mint húszmilliószor tekintik meg havonta. Az index.hu viszont a fórumairól híres, így havi mintegy nyolcmillió látogatást könyvelhet el. Ehhez járul, hogy az internetes hírportálok bőven szentelnek teret bulvártémáknak is. A nézettségi adatokat közlő Medián Webaudit nem rendelkezik információkkal arról, hogy az ugyancsak egyre igényesebb stop.hu és a hirszerzo.hu mekkora látogatottságot könyvelhet el. Az országos napilapok is kénytelenek beszállni a versenybe, azok nyomtatott verzióit kiegészíti az internetes tartalom, de itt is megfigyelhetők különbségek. A Népszabadság, a Népszava és a Magyar Hírlap internetes oldalain jórészt a nyomtatott lapok tartalma látható, ezek mellé járulnak a gyorsfrissítéssel felkerülő információk. A Magyar Nemzet internetes kiadása ezektől jelentősen eltér: a lap eseményeit percről percre követő online kiadást egy kisebb létszámú, különálló szerkesztőség készíti, igazodva a sikeres nyugat-európai, amerikai példákhoz. A nyomtatott lap néhány exkluzív írása a megjelenés napján, a teljes tartalma viszont egyhetes késéssel olvasható a Magyar Nemzet Online-on. A számok tükrében nem igazolható egyértelműen az a teória, hogy az internetes megjelenés visszavetné egy lap nyomtatott kiadásának forgalmát. A legkeresettebb országos napilap, a Népszabadság példányszáma 2005. harmadik negyedévében átlagosan 140-150 ezer volt naponta, a legutóbbi hónapban az internetes kiadást viszont - napi átlagban - körülbelül 130 ezerszer töltötték le. A hetvenezernél több példányban eladott Magyar Nemzet internetes lapjára, az mno.hu-ra az elmúlt hónapban viszont naponta 216 ezerszer klikkeltek. A nepszava.hu oldalra 25 ezerszer kattintottak - ez a szám viszont lényegében megegyezik a kinyomtatott példányok számával. A Magyar Hírlap nem auditáltatja látogatottságát. Titoksértéssel fenyegetett újságírók HÍRÖSSZEFOGLALÓ Csak törvénymódosítás nyomán változhat az ügyészségi gyakorlat az újságírók ellen titoksértés miatt indult büntetőeljárásokban. Ezekben az ügyekben a nyomozások, vádemelések során az ügyészség törvényesen, a büntető törvénykönyvnek megfelelően járt el - jelentette ki a távirati irodának Polt Péter. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága korábban arra hivatkozott, hogy a titoksértés bűntette csekély mértékben veszélyes a társadalomra, azért nem kellene nyomozást indítani az újságírók ellen, ám a legfőbb ügyész kifejtette: ha a törvényalkotó egy adott cselekményt büntetni rendelt a büntető törvénykönyvben, akkor azt általában a társadalomra veszélyesnek kell tekinteni. A jogalkalmazónak lehetősége van arra, hogy bizonyos körülmények között egy tényállásszerű cselekmény esetében is megállapítsa, hogy az társadalomra veszélyesség hiánya miatt nem bűncselekmény. Ám ezt általánosságban, például minden újságíró által elkövetett titoksértési ügyben nem lehet követni, hiszen az egy törvényrontó jogalkalmazói gyakorlat lenne. Ha a jogalkotónak ez a szándéka, akkor ennek megfelelően kell módosítania a jogszabályt - magyarázta Polt Péter. Megjegyezte: a nyilvánosságban nagyobb hangsúlyt kaptak a nyomozás elrendelésével, illetve a vádemeléssel kapcsolatos hírek, holott az utóbbi években számos ilyen típusú ügyet felülvizsgált az ügyészség, sok esetben hatályon kívül helyezte a korábbi elmarasztaló határozatokat, és bűncselekmény hiányában lezárta az eljárásokat. Ilyen volt például a Postabank VIP- listájának ügye. A legfőbb ügyész által említett Postabank-ügy mellett azonban olyan bírósági döntések is születtek, amelyekben közérdekű információk nyilvánosságra hozataláért marasztaltak el újságírókat. A Magyar Nemzet munkatársait például üzleti titoksértés miatt ítélték pénzbüntetésre, mert megírták, hogy az egyik MSZP közeli fegyverkereskedő vállalkozás megsértett egy nemzetközi egyezményt, amikor aknavetőket szállított Bulgáriába. A bíróság azt nehezményezte, hogy a leközölt dokumentumokból kiderült, mennyiért adták el az amúgy jogtalanul kiszállított fegyvereket. Mindeközben a törvénysértő üzlet felderítésére indult nyomozás eredménytelenül zárult. ■ SZŰK ÜGYÉSZSÉGI KÖLTSÉGVETÉS. Polt Péter főügyész elmondta, hogy az elfogadott költségvetési törvény ügyészségi fejezete jelentősen eltér attól, amit az ügyészség javasolt az Országgyűlésnek. A ügyészség 2005-ös, mintegy 30 milliárd forintos költségvetése reálértéken változatlan maradt, ám az újabb feladatokat csak részben finanszírozzák többletjuttatások. Polt Péter belpol@magyarnemzet.hu mmmmmmmmmmsmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmMmMmmmmMmsnMgMsm mn •• / 1 •• i 1 •• // Törvénybe ütközó kispesti plazaterv? Közigazgatási hivatalhoz fordul a kispesti Fidesz, mert a Fővárosi Közgyűlés anélkül hagyta jóvá a Kőbánya-Kispest metróvégállomás szabályozási tervét, hogy azt a helyi képviselő-testület tárgyalta volna. Az ide tervezett bevásárlóközpont ellen folyamatos a lakossági tiltakozás, ám a kerület balliberális vezetése szerint a befektetők közcélú felajánlással rendezik a jelenleg lepusztult, tízezer hektáros területet. II Szabó Zsolt________________ Nem tárgyalta a főváros XIX. kerületének MSZP-SZDSZ- es többségű képviselő-testülete a Kőbánya-Kispest metróállomás, közismert nevén a Köki szabályozási tervét, amelyet a Fővárosi Közgyűlés elfogadott december 20-i ülésén - közölte lapunkkal Fried Miklós (Fidesz) kispesti önkormányzati képviselő, aki frakciója nevében a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz fordul. Mint arról beszámoltunk, a közgyűlési döntés 70 százalékos beépíthetőséget engedélyezett, több ezer négyzetméternyi erdő és egy sportpálya felszámolásával. Magánbefektetők építenék át a lepusztult metróállomást, új BKV- buszpályaudvart, utakat létesítenének, cserébe Budapest legnagyobb bevásárlóközpontját húzhatnák fel csaknem 20 milliárd forintos beruházással. A tervek szerint lenne itt 17 ezer négyzetméteres barkácsáruház, 25 ezer négyzetméteres hipermarket, 330 férőhelyes P+R parkoló, sportcsarnok, uszoda, sőt lakásokat is építenének ide. A kerület korábban értékesítette az itt lévő területeinek egy részét, s ugyanígy tett a BKV saját sportlétesítményével. Érdekesség, hogy a beruházásra a kispesti önkormányzat nemrég azzal az R-CO Rt.-vel kötött szerződést, amelynek vezetője Juhos Katalin fideszes országgyűlési képviselő. Tóthné Szabó Éva, a lakók megbízottja az ügyben már korábban eljárást kezdeményezett a közigazgatási hivatalnál. Az itt élők szerint a beépítés jelentős környezeti kárt okoz, a kereskedelmi, a közlekedési és a környezetvédelmi hatástanulmányokat pedig nemcsak az emberekkel nem ismertették, de a képviselőkkel sem. Gajda Péter, Kispest szocialista alpolgármestere látta a hatástanulmányokat. - A jelenleginél nem lesz nagyobb a forgalom, a befektetők kétmilliárd forintos felajánlásból rendezik a közcélú létesítményeket. A bevásárlóközpont építéséről kirobbant vitát a fideszesek pedig akár egymás között is lefolytathatnák - mondta az alpolgármester, megjegyezve: a beruházás ellen csak az itt élők egy része és a helyi Fidesz tiltakozik, a kerületi közvélemény-kutatások széles lakossági támogatást jeleztek. Zsidó kisebbség: a taláros testület dönt Maradéktalanul bízom abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi döntésével zöld jelzést ad mozgalmunknak, és lehetővé teszi, hogy megkezdhessük aláírásgyűjtésünket a zsidóság bejegyzett nemzeti kisebbséggé nyilvánításáért - mondta Szegő András, a Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés egyik alapítója a még októberben megkezdett, a zsidó közéletet megosztó akcióról. 11 Joó István_________________ A heves vitákat kiváltó, több magánszemély - többek között Szegő András vállalkozó és Deák Gábor könyvkiadó - által felkarolt kezdeményezés október 20-án vált ismertté. Akkor „robbant” a hír, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesítette azokat az aláírásgyűjtő íveket, amelyeken ha ezer érvényes aláírás gyűlik össze, a parlamentnek foglalkoznia kell a zsidóság kisebbségként történő bejegyzésének a kérdésével. Ha ez megtörténik, a honatyák akár olyan döntést is hozhatnának, hogy a zsidóságot fölveszik a nemzeti, illetve etnikai kisebbség sorába, ami azzal járna, hogy a 2006. őszi kisebbségi önkormányzati választások nyomán kiépülhetnének a zsidó kisebbségi kulturális autonómia intézményei. Az OVB döntése utáni óvási időszakban egy kilétét fel nem fedő személy kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (AB). Az AB mindmáig nem hozta meg döntését. A kezdeményezést elsőként a Feldmájer Péter vezette Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége utasította el. A tiltakozások tetőpontja az volt, amikor Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztője, valamint számos zsidó és nem zsidó közéleti személyiség - Heller Ágnes filozófustól kezdve Haraszti György történészig közösen deklarálta rosszallását az akció miatt. Arra hivatkoztak, hogy a nemzeti kisebbségi létnek nincs hagyománya a magyarországi zsidók esetében, s ha ez a terv mégis megvalósulna, az a „zsidóság leválasztása volna a magyarságról”. Szegő András lapunknak kijelentette: szerinte nincs jogi akadálya az Alkotmánybíróság pozitív döntésének, ami, ha megszületik, 60 napon belül meglesz a szükséges ezernél is több támogató aláírás. Kérdésünkre, nem nyomasztja-e, hogy neves értelmiségiek sokasága ellenzi ezt, a vállalkozó azt felelte: a százezres zsidó közösségen belül száz személy ellenvéleménye nem feltétlenül tükröz többségi véleményt. Közbevetésünkre, hogy némelyek attól tartanak, ütőkártya kerülne a szélsőjobb kezébe, Szegő úgy felelt: „Erős meggyőződésem, hogy a mai magyar társadalom egyáltalán nem fogékony a szélsőjobboldali eszmék iránt. A létező - de a döntő többség által szellemi karanténban tartott - rasszista csoportocskák tevékenységét egyébként sem a valóság ösztönzi.” Végül Szegő azt hangoztatta: ahogyan egy hazai szlovák, úgy egy magyarországi zsidó is érezheti magát párhuzamosan a magyarság tagjának; szerinte tehát nincs szó arról, hogy a kisebbségi autonómia a zsidók „visszaminősítéséhez” vezetne.