Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)

2006-05-03 / 119. szám

Kezdődhet a Nap energiájának megszelídítése Még ebben a hónapban aláírhatják a franciaországi kísérleti fúziós erőművet elindító egyezményt H­osszú huzavona után május­ban lezárulhat az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország, Dél-Korea és India részvételével tervezett fúziós erőmű előkészítő szakasza. A Nap­ban lejátszódó folyamatokat máso­ló kísérleti berendezés a dél-francia Cadarache városában épül majd fel. A tudósok azt várják a berendezés­től, hogy utat mutat egy olyan nuk­leáris erőmű felépítéséhez, mely az atomerőműhöz képest tisztábban és kevésbé veszélyesen képes óriási mennyiségű elektromos energiát termelni. A leggyakrabban csak ITER (International Thermonuc­lear Experimental Reaktor, vagyis nemzetközi termonukleáris kísér­leti reaktor) rövidítéssel emlegetett berendezés építése 2008-ban kez­dődik, és a tervek szerint nyolc év­vel később érnek majd el az első próbaüzemig. Ez a berendezés még biztosan több energiát használ majd föl, mint amennyit megter­mel, és hogy az arány mikor fordul­hat meg, az egyelőre kérdés. Sokak szerint ötven év múlva leszünk ké­pesek először gazdaságosan hasz­nálni irányítható körülmények kö­zött a fúziós energiát. A termonukleáris reaktorban pont az ellenkezője zajlik, mint a hagyományos atomerőművekben, azaz nem az atomok hasításából, hanem az atomok egyesítéséből nyerik az energiát. A fűtőanyag a hidrogén, vagyis a periódusos rend­szer első elemének két izotópja, a deutérium és a trícium, mindkettő bőségesen rendelkezésünkre áll. A két izotóp megfelelően magas hő­mérsékleten és nyomáson hélium­má egyesül, és közben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. A csillagokon kívül ugyanez a folya­mat játszódik le egyébként a hidro­génbombában is - a kérdés csak az, hogyan lehet a reakciót szabályozott keretek között tartani. A folyamat beindulásához ugyanis egy földi építményben kell megteremteni a csillagokat jellemző hőmérsékletet, és ezt a hagyományos reaktortartá­lyok nem viselik el. Az ITER a ter­vek szerint mágneses térben, gya­korlatilag lebegve tartaná a forró gázkeveréket, de ahhoz, hogy ez jól működjék, még beláthatatlan szá­mú technikai nehézséget kell leküz­deniük a tudósoknak. A fúziós energia megzabolázá­­sától sokan azt várják, hogy egy csapásra megoldja a világ ener­giaproblémáit. Mások szkep­tikusak, és azt mondják, a beruhá­zásra szánt csaknem, ötmilliárd euró kidobott pénz, mert a folya­mat sohasem lesz gazdaságos, ezért más fejlesztési irányokat kellene keresni. Szakmai konferencia a Műegyetemen Nincs alternatívája a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának Sem jelenleg, sem a következő 25-30 évben nem lehet kiváltani a Paksi Atomerőmű működé­sét a magyarországi energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül, éppen ezért elen­gedhetetlen az erőmű üzemidő-hosszabbítása, sőt néhány éven belül gondolkozni kell újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésén is - hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetem minapi szakmai fórumán. Minden előadó egyetértett abban, hogy megoldhatatlan lenne a hazai energiaellátás biztonságát garantálni a Paksi Atomerőmű nélkül a következő 25-30 évben, ezért elengedhetetlen az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, sőt új blokkok építésén is mielőbb el kell gondolkozni - hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Energetikai Szakkollégium minapi, a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása című fórumán. Az atomerőmű létesítéséhez, üzemeltetéséhez nagymértékben járultak hozzá a Műegyetem szakemberei és jövőjének alakulásában, vagyis az üzemidő-hosszabbítás elvégzésében is komoly munkát végeznek az egye­tem oktatói és intézményei - emelte ki megnyitójá­ban Molnár Károly, a BME rektora, a rendezvény fő­védnöke, aki egyben a Paksi Atomerőmű Rt. igaz­gatóságának elnöke is. Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezér­igazgató-helyettese szerint az atomerőművek vi­lágszerte reneszánszukat élik, a nukleáris energia­termelés nélkül például az Európai Unió sem tudná teljesíteni a kiotói vállalás kapcsán kitűzött célkitű­zéseket. Mint mondta: az év eleji energiaválság is bebizonyította, hogy mennyire kiszolgáltatott a magyar energiapiac az egyoldalú gázfüggőség mi­att, sőt, ha minden lényeges szempontot (beruhá­zási költség, folyamatosan emelkedő nyersanyagár, környezetkárosító anyag kibocsátás) számbavétele alapján vizsgáljuk a kérdést, megállapítható, hogy a gázárak megnövekedésével a gázerőművek a leg­drágább erőművek közé kerültek. Ezzel szemben az atomerőmű nem bocsát ki környezetkárosító anya­gokat (például a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosz­­szabbítása nélkül az ország CO2 kibocsátása 5049 millió T/év mennyiséggel növekedne), olcsó és megbízható energiatermelési lehetőség. Az ellátás biztonsága mindezek figyelembevételével azt indo­kolja, hogy az üzemidő-hosszabbítás elvégzése után - amely minden szempontból gazdaságos megoldás -, épüljön újabb atomerőmű is Magyarországon, ha arra a feltételek adottak lesznek. A Paksi Atomerőmű biztonságosságát, ezzel együtt az üzemidő-hosszabbítás műszaki megalapozottságát igazolja az is, hogy 1974-ben, tehát még a paksi első blokk megépítése előtt - amelyet 1982-ben helyeztek üzembe - olyan biztonsági filozófiai változás történt az orosz nukleáris technológiában, amely igen kedvező volt a nálunk felépített blokk szempontjából is, hiszen a magyar atomerőmű már ezeknek a változásoknak a figyelembevételével épült meg. A később üzembe helyezett további három blokk pedig még ennél is szigo­rúbb biztonsági követelmények alapján épült meg. Az időközben elvégzett biztonságnövelő projektek hatá­sára pedig az erőmű nemzetközi szinten is olyan minősítést kapott, hogy mindenben megfelel a hasonló nyu­gat-európai atomerőművek biztonsági színvonalának - emelte ki Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Rt. mű­szaki vezérigazgató-helyettese a fórumon. Szerinte az atomerőmű üzemidő-hosszabbítása nemcsak azért fontos, mert Magyarország legnagyobb és legolcsóbban termelő erőművéről van szó, hanem azért is, mert nélküle a kiotói vállalásokat sem tudnánk tel­jesíteni. Az üzemidő-hosszabbítás az erőmű saját forrásából megoldható, sőt a húszéves megnövelt élettar­tam alatt a tulajdonos részére mintegy 554 milliárd forint pluszprofitot termelne az erőmű, úgy, hogy közben továbbra is a legolcsóbban termelő hazai erőműként biztosítaná a fogyasztók részére a szükséges villamos energiát. Ennél a döntésnél azt sem szabad elfelejteni, hogy a felmérések szerint 2020-ig mintegy 6 ezer me­gawatt új erőművi kapacitásra lesz szükség az ország biztonságos energiaellátásának biztosításához. Hamvas István végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2003 áprilisában bekövetkezett üzemzavar nem érinttet­­te a kettes blokk technológiai rendszereit, a blokk ma is biztonságosan működik. Az üzemzavar felszámolása, a sérült fűtőelemek eltávolítása várhatóan az év végén fog megtörténni. Az üzemidő-hosszabbítás engedélyezését együtt kell kezelni az üzemeltetés aktuális kérdéseivel - jelezte Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese, a nukleáris biztonsági igazgatóság vezetője, majd hozzátette: az egyes blokk esetében, amely 1982-ben kapcsolódott az energiatermelésbe 2012-ben jár le az eredetileg 30 évre tervezett üzemidő. Ennek meghosszabbításához a következő alapvető lépéseket kell végrehajtani. Az 1996-ban elvégzett időszakos műszaki felülvizsgálat 2008-ban jár le, akkor kell megújítani, amelyet a mai előírások szerint tíz évre adhat meg a hatóság. Viszont 2012-ben lejár az eredetileg tervezett üzemidő, így tíz év helyett csak 4 évre hosszabbít­ható majd meg. Ennek elvégzéséhez 2007-ben kell benyújtania az erőműnek a műszaki dokumentáci­ót. Ezt követően viszont már 2008-ban az üzem­idő-hosszabbításhoz szükséges terveket is be kell­­adnia a paksi szakembereknek, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az elbíráláshoz, illetve a hosz­­szabbításhoz szükséges feltételek kidolgozására és elvégzésére. Mindezek után 2011-ben lehet be­nyújtani az üzemidő-hosszabbítás engedélykérel­mét, amely a további húszéves működést megala­pozza. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. ügyvezető igazgatója az elhangzottak­hoz hozzátette, hogy egy atomerőmű üzemidő­hosszabbításáról nem lehet anélkül dönteni, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésének kérdését ne oldanák meg. Magyarországon Püspökszilágyiban üzemeltetnek egy radioaktívhulladék-tárolót, amely a nem atomerőműves hulladékok tárolására épült. Bátaapátiban, a parlament tavaly év végi döntésének értelmében épül a kis- és közepes akti­vitású hulladéktároló, amely az erőműben keletke­zett radioaktív hulladékok befogadását teszi lehető­vé. Az RHK Kht. üzemelteti Pakson a kiégett kazet­ták átmeneti tárolóját (KKÁT), amelyet egy világszínvonalú létesítmény és az igények szerint folyamatosan bővítik. Szintén napirenden van a kiégett kazetták végleges elhelyezését biztosító tároló építése a Nyugat- Mecsekben lévő Bodán. Itt ismét megkezdődtek a kutatások, bár az anyagi források szűkössége miatt nagyon lassan haladnak ezzel a munkával. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója végezetül a számba vehető energiaforrásokat - fosszilis, megújuló és nukleáris - elemezve egyértelműen kijelentette, hogy az atomenergiának sem jelenleg, sem a következő évtizedekben nincs és várhatóan nem is lesz alternatívája Magyarországon. A fosszilis ener­giahordozók egyre drágábbak, az egyoldalú energiafüggőségünk miatt - amely főleg az orosz földgázt jelen­ti -, pedig rendkívül kiszolgáltatottak vagyunk. A megújuló energiaforrások - víz, nap, szél, biomassza - vagy földrajzi elhelyezkedésünk miatt nem nyújtanak megoldást, vagy rendkívül drágák, még az egyetlen reális lehetőségként számba vehető biomassza segítségével is csak mintegy 300 megawatt villamos kapaci­tás váltható ki. Ilyen körülmények között tényleg nincs alternatívája a nukleárisenergia-termelésnek. A Mű­egyetem éppen ezért úgy is készül az üzemidő-hosszabbításra, hogy biztosítani tudják a további működéshez szükséges szakember utánpótlást - hangsúlyozta végül Aszódi Attila. 10,01% ml,39% ■ 33,34%’ n Szén - Olaj □ Gáz □ Biomassza ■ Hulladék ■ Atomenergia m­ Vízenergia □ Geotermikus ■ Napenergia m Egyéb források VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS FORRÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az oldalt támogatta az MVM Zrt.

Next