Magyar Nemzet, 2006. augusztus (69. évfolyam, 208-238. szám)

2006-08-01 / 208. szám

­ 2006. augusztus 1., keddBelföld Hillert zárt ajtók várták a Vatikánban?Kormányszócsővé tennék az MTV-t Gyurcsány csak a nyári ülésszakon hat órát beszélt a parlamentben, és a közrádiónak is hetente adott interjút Még nem döntötték el a miniszterelnök kampánytanácsadói, hogy rendszeresen élni kívánnak-e a köztelevízió biztosította rendkívüli megszólalási lehetőséggel. Az MSZP-ben egyébként általában koncepciótlannak és gyengének tartották Gyurcsány Ferenc nemzethez intézett, hatperces szózatát. A kormányfő számításaink szerint több mint hat órát beszélt a parlament legutóbbi hat ülésnapján.­ ­ Dr­kány Lóránt-Török László k­özvetlenül a második Gyur­­csány-kormány megalakulása után a miniszterelnök, vélhetőleg a koalíciós partnerrel való háttértár­gyalások miatt, némileg visszafogta kommunikációs offenzíváját, hogy ezt követően még nagyobb intenzi­tással, a parlament és a sajtó nyilvá­nosságát kihasználva érveljen meg­szorítócsomagjának szükségessége és programjának a jövő sikerét megalapozó volta mellett. A T. Ház igen rövidre sikeredett tavaszi és rendkívüli nyári ülésszakában is rendszeresen felszólalt napirend előtt a kormányfő, hogy Magyaror­szág régiós ambícióiról, az ellen­zékkel való együttműködésről és politikájában való meggyőződésé­ről szónokoljon. Az Országgyűlés honlapjának adatai szerint Gyurcsány Ferenc összesen 54-szer kért szót a tavaszi és a nyári ülésszak 16 ülésnapja so­rán (ebbe beletartoznak napirend előtti felszólalásai, interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre adott válaszai, miniszterelnöki expozéi) összesen több mint hat órát, 363 percet beszélt. Leginkább az Új Ma­gyarország - Szabadság és szolida­ritás címet viselő kormányprogram expozéjában ragadta el a rétori he­vület, itt több mint ötven percen keresztül hallgathatták a képviselők eszmefuttatását. Viszonyításkép­pen álljon itt, hogy Orbán Viktor csak egyszer beszélt a kormány­­programra adott fideszes reagálá­sok vezérszónokaként 31 percet. Az ellenzéki párt részéről általában Navracsics Tibor frakcióvezető vá­laszolt a miniszterelnöki gondola­tokra, ő nyolcszor kapott szót a Házban összesen, valamivel több mint ötven perc erejéig. Gyurcsány Ferenc kedvéért múlt hét végén a köztelevízió is megszakította adását, hogy gondo­latait főműsoridőben oszthassa meg a nézőkkel. Úgy tudjuk, a mi­niszterelnök amerikai kampányta­nácsadóira hallgatva döntötte el, hogy a tengerentúlon egyébként szokásos televíziós elnöki beszéd­ben fog a néphez szólni. Szocialista forrásaink szerint az elmondott szöveg olyannyira koncepciótlan volt, hogy az inkább a köztelevízió és a miniszterelnök intézményének lejáratására volt alkalmas, semmint egy széles körű nemzeti konszen­zus megalapozására. Ennek ellené­re nem zárható ki, hogy Gyurcsány Ferenc a későbbiekben is élni kíván a rendkívüli kormányfői beszéd ad­ta lehetőséggel. Úgy tudjuk azon­ban, erről még nem született végle­ges döntés kampánycsapatában. Orbán Viktort kormányzása idején rendszeresen támadta a bal­oldali véleményformáló elit, hogy „rátelepszik a médiára”, heti rend­szerességgel közvetített rádióinter­júit a közszolgálatiság megcsúfolá­sának tartották. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc is hetente beül a Kossuth rádió stúdiójába, sőt internetes blogján keresztül napon­ta közöl szövegeket mindennapjai­ról, amelyekből a szintén közszol­gálati MTI is szemlézget. Folytatás az 1. oldalról . Tegnap a tárca sajtóosztálya any­­nyit írt közleményben: „A kapcso­latfelvétel a Szentszékkel - miként eddig is, úgy a továbbiakban is a vatikáni diplomáciai szokásoknak és kötelezettségeknek megfelelően történt és történik. Hiller István miniszter 2006. július 18-án irodá­jában egyeztetett a pápai nuncius­­sal. Megbeszélésük eredménye­képp elképzelhető, hogy a minisz­ter 2006 végén látogatást tesz a Va­tikánban.” Ismételt megkeresé­sünkre sem válaszoltak, hogy járt-e nem hivatalosan és mikor, milyen céllal és eredménnyel Hiller István a Vatikánban. Julius Janus buda­pesti szentszéki nagykövetet teg­nap délután nem tudtuk elérni, ahogyan Vatikánvárosban hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Erdő­dy Gábort sem.­­ A szaktárca nem cáfolta az Index hírét, vagyis akár meg is történhetett a kudarcot valló, nem hivatalos kiutazás - értelmezte mindezt Lukács Tamás (KDNP). Úgy vélte, hogy Hiller eredmény­telensége a Külügyminisztérium újabb kudarca is, valamint a kor­mány őszinteségének hiányát is jelzi. - Nehéz lesz a bizalmat hely­reállítani, hiszen az egyházi oldalt is magában foglaló vatikáni-ma­gyar vegyes bizottság teljes meg­kerülésével próbált akciózni Hiller miniszter - következtette Lukács Tamás. Hiller István liiil l' - í?' ülliiíiiM m im$üm mmmé ^ i i mnngggg Vitatják Medgyessy útjainak hasznosságát A Fidesz arra kíváncsi, milyen gyakorlati hasznot hozott ha­zánknak Medgyessy Péter utazó nagyköveti ténykedése, amely mintegy hetvenmillió forintjába került az államnak. A kor­mányszóvivő szerint az exminiszterelnök utazásainak is kö­szönhető, hogy Magyarországra az első két negyedévben több mint kétmilliárd euró működő tőke áramlott be. Az utóbbi esz­tendőkben egyébként Medgyessy többször jutott vitatott körül­mények között sok millió forint közpénzhez. __Tábort-Pu­.hái.__________________ M­ ilyen gyakorlati haszna vagy előnye származott Magyar­­országnak Medgyessy Péter utazá­saiból? - erre vár választ Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus írásbeli kérdést intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­höz elődje, Medgyessy Péter utazó nagyköveti tevékenységével össze­függésben. Ágh ellentmondást lát abban, hogy Gyurcsány Ferenc többször, legutóbb a múlt heti, nagy port felvert televíziós nyilat­kozatában is az olcsóbb állam szükségességéről beszélt, ugyanak­kor Medgyessy utazásai tavaly és idén összesen hetvenmillió forint­ba kerültek az államnak. Elmondá­sa szerint az utazó nagykövet járt Kínában, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Kanadában és két al­kalommal Monte-Carlóban. Ágh Péter kíváncsi volna arra, mely külföldi vállalatok döntöttek a ha­zánkba település vagy az itteni be­fektetések mellett a Medgyessyvel folytatott tárgyalások következté­ben, illetve mely magyar cégek kül­gazdaság kapcsolatai bővültek az exkormányfő utazásai hatására. Ha a Fidesz nem kap egyértelmű választ Gyurcsány Ferenctől - je­gyezte meg az ellenzéki képviselő -, akkor azt kell gondolniuk, hogy ezzel a hetvenmillió forinttal vette meg Medgyessy Péter hallgatását. Ágh ezzel arra utalt, hogy máig nem derült ki, pontosan mely ügyekre célzott Medgyessy, amikor nem sokkal távozása előtt azt nyi­latkozta, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Batiz András kormányszóvivő erre reagálva azt bizonygatta, hogy Medgyessy Péter mintegy 12 országba tett húsz utazása érdem­ben hozzájárult ahhoz, hogy Ma­gyarországra az első két negyed­évben több mint kétmilliárd euró működő tőke áramlott be. BEFOLYÁSOS POLITIKUS. A 2004- ben puccsal megbuktatott, volt miniszterelnök egyébként számos olyan gazdasági ügyletbe kevere­dett, amelyek után kínos magya­rázkodásra kényszerült. Talán az egyik legemlékezetesebb ezek kö­zül a Gresham-ügy. Mint azt la­punk a 2002-es választások előtt föltárta, a volt kormányfő családi cége, a Medgyessy Tanácsadó Kft. százezer dollárt (körülbelül har­mincmillió forintot) fogadott el 1999-ben a Roosevelt téri luxus­­szállodát építő Gresco Rt.-tel cse­rében azért, hogy rábírja az V. ke­rületi szocialista képviselőket a beruházás támogatására. A szer­ződés kapcsán több neves ügyvéd kijelentette: fennállhat a befolyás­sal üzérkedés bűntette. Medgyes­sy Péter azt állította: személyesen kereste meg a kerületi MSZP-se­­ket, de a képviselők ezt határozot­tan cáfolták. Végül az MSZP­­SZDSZ 2002-es választási győzel­me utáni napokban az Országos Rendőr-főkapitányság bűncselek­mény hiányában megszüntette a nyomozást az ügyben. PAKSI FORINTOK. Ugyancsak nagy port kavart Medgyessy paksi ta­nácsadása. Az exkormányfő által egykor képviselt Magyar Paribas Rt.-vel 1991-ben kötött szerződést a Paksi Atomerőmű Rt. összesen 9,5 millió (mai értéken körülbelül százmillió) forint értékben. A megállapodást az erőmű felügye­lőbizottsága elmarasztalta. ÁTVILÁGÍTÁS. Előfordult, hogy Medgyessy Péter és utódja, Gyur­csány Ferenc cégeiken keresztül közösen osztottak tanácsokat. A Me­dgyessy Tanácsadó Kft. és a Gyurcsány-féle Altus Consulting Kft. az Orbán-kormány időszaká­ban közösen nyerte meg a szocia­lista vezetésű pécsi önkormányzat átvilágításáról szóló tanácsadói tendert. MEDGYESSY A SZESZIPARBAN. Azt is megírtuk, hogy a Magyar Szeszipa­ri Szövetség elnökeként a volt mi­niszterelnök ötmillió forintot ka­pott volna, de a szervezet tagjai kö­zül egyesek kifogásolták Med­gyessy elnöki ténykedését, aki vé­gül lemondott az ötmillió forint 2002 januárjában esedékes utolsó részletéről. FELEDÉKENY NAGYKÖVET. Az ex­kormányfő legutóbbi botránya a Heti Válasz egyik júliusi cikke nyo­mán robbant ki. A lap megírta: is­meretlen eredetű pénzből vásárolt vízparti telket, és készül belakni épülő, kétemeletes villáját Zamár­­diban Medgyessy Péter. Ráadásul az utazó nagykövet idei vagyonnyi­latkozatában nem tüntette fel, hogy 2005. augusztus 19-e óta feleségé­vel fele-fele arányban tulajdonosa az 1550 négyzetméteres zamárdi ingatlannak. Medgyessy nem vála­szolt a hetilap kérdéseire, de még a cikk megjelenése előtt levelet írt Szili Katalin házelnöknek, amely­ben bevallotta, hogy vagyonnyilat­kozatában nem tüntette föl a Zamárdiban vásárolt telket. Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP A nyugdíjasok egyhavi járandóságát veszi el a megszorítócsomag Folytatás az 1. oldalról • Az alkotmánybírósági beadvány jövő hónapra készül el. Mindez Soltész Miklós kereszténydemok­rata képviselő, a Fidesz-KDNP- frakciószövetség népjóléti kabi­netjének vezetője és Mészáros Jó­zsef, a KDNP alelnöke sajtótájé­koztatóján hangzott el. A politi­kusok egyszersmind felszólították a kormányt, hogy mielőbb készít­se el a nyugdíjrendszer területén hosszú évek óta hiányzó jogsza­bályokat, és megfelelően tájékoz­tassák az embereket a 2009-ben és 2013-ban várható változások­ról. Mészáros József emlékezte­tett: Medgyessy Péter pénzügymi­nisztersége idején, 1997-ben fo­gadta el a parlament azt a nyug­díjreform-javaslatot, amelynek része több más mellett, hogy 2009-től egységesen 62 év a nyug­díjkorhatár, módosulnak az előre hozott nyugdíjazás feltételei, és megszűnik a nyugdíjminimum. 2013-tól egy teljesen új nyugdíj­­rendszer lép majd életbe, az az év január 1. után megállapított nyugdíjak például adókötelesek lesznek. Mészáros József arra hív­ta fel a figyelmet, az Állami Szám­vevőszék nemrégiben közzétett jelentése is kifogásolta, hogy el­maradt a felkészülés a fent emlí­tett változásokra. A KDNP-s poli­tikus szerint azzal, hogy a kor­mány elmaradt a jogalkotási tevé­kenységével, súlyosan veszélyez­teti a nyugdíjrendszer hosszabb távú működését. Soltész Miklós a Gyurcsány­­csomag hatásairól beszélt, annak nyugdíjasokat érintő intézkedé­seit számba véve. Elmondta, hogy azok a nyugdíjasok, akik dolgoz­nak, és havi százezer forint mun­kabért kapnak, jövőre éves szin­ten több mint 110 ezer forinttal kevesebb pénzt kapnak kézhez. Ennek oka, hogy megnő az adó­alapjuk, hiszen abba ismét bele­számít a nyugdíj. Idetartozik az is, hogy a jövedelmük alapján a legmagasabb adókulccsal adóz­nak, valamint hogy a nyugdíja­soknál is bevezetik a négyszázalé­kos egészségbiztosítási járulékot. Számba vették a KDNP-sek azt is, hogy milyen hatással lesz az áfa- és az energiaár-emelés egy nyug­díjas család kasszájára. Élelmi­szerekre évente 19 ezer forinttal többet költ majd az a család, ahol az egyik fő az átlagnyugdíjnál alig többet, 65 ezer forintot, a másik pedig 45 ezer forintot kap kézhez. A lakásfenntartásra - a villa­mosenergia- és a gázszámlák ki­­egyenlítésére - a mostaninál csaknem 45 ezer forinttal többet kénytelenek félretenni a nyugdí­jasok évente. Mindez azt jelenti, hogy összesen éppen egyhavi át­lagnyugdíjnak megfelelő összeg­gel, azaz valamivel több, mint 63 ezer forinttal növeli egy év alatt a nyugdíjas családok kiadásait. Elé­be menve a kormányzati magya­rázkodásnak, Soltész megjegyez­te, hogy a gázár-kompenzációban csak az részesülhet, akinek a fo­gyasztása nem éri el az 1500 köb­métert, illetve nyugdíja nem ha­ladja meg a mindenkori nyugdíj­­minimum dupláját, azaz jelenleg az 52 ezer forintot. Soltész Miklós szerint mindez katasztrofális helyzetbe sodorja a nyugdíja­sokat. Már munkaügyiseket is elbocsátanak Húszszázalékos, azaz mintegy nyolcszáz fős létszámcsökkentés vár a munkaügyi központokra és kirendeltségekre. Tízszázalékos leépítésre már az idén sor kerülhet, noha a közel tizenötezer fős köztisztviselői elbocsátás körülményeiről szóló megállapodás­ban a szakszervezetek kérték a kormányt: legalább januárig kí­mélje azokat, akik álláskereséssel segítenek a bajbajutottakon. ___Bakonyi Ádám__________________ A létszámcsökkentésben érin­tett köztisztviselők újbóli munkába állásának gyors és haté­kony elősegítésére is figyelemmel a munkavállalói oldal felkéri a kor­mányt, hogy a fővárosi, megyei munkaügyi központokra és azok kirendeltségeire a létszámcsökken­tés 2007. január 1-jéig ne terjedjen ki - olvasható a közel tizenötezer fős köztisztviselői elbocsátás körül­ményeit rögzítő megállapodásban. A munkaügyi központokat érintő húszszázalékos leépítések felére en­nek ellenére már idén sor kerülhet, az egyeztetés nélkül meghozott tár­ca szintű döntés alapján a munka­ügyi központok vezetői már meg­kezdték a létszámcsökkentés végre­hajtásával kapcsolatos helyi egyez­tetést. A történtek miatt a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazot­tak Szakszervezete (MKKSZ) kere­tében működő Munkaügyi Szak­­igazgatásban Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa (Munkaügyi OSZT) sztrájkbizottságot hozott létre.­­ A közigazgatásban már most működési zavarokat okoz a minden eddigit meghaladó elbocsátási hul­lám. Legalább azokat kellene kí­mélni, akik álláskereséssel segíte­nek a bajbajutottakon - mondta Fehér József. Az MKKSZ főtitkára szerint megfontolatlanságra vagy a miniszterelnök akaratának min­denáron való érvényesítésére vall a munkaügyi központokat érintő le­építés. Az itt dolgozók már jelenleg is 120-130 százalékos terheléssel végzik munkájukat, így a tizenöt­ezer fős leépítés csökkentett lét­számmal való kezelése biztosan nem segít abban, hogy az emberek ne munkanélküli-segélyből éljenek.

Next