Magyar Nemzet, 2007. július (70. évfolyam, 178-207. szám)

2007-07-02 / 178. szám

2Magyar Nemzet • Belföld Rovatvezető: Huth Gergely 2007. július 2., hétfő Kádáristák emlékeztek Több százan vettek részt tegnap a Magyar Kommunista Mun­káspárt budapesti rendezvé­nyén a Fiumei úti sírkertben, ahol a 18 évvel ezelőtt elhunyt Kádár Jánosra emlékeztek. Thürmer Gyula, a párt elnöke kifejtette, „Gyurcsány Ferenc­nél jobboldalibb politikus nincs ma e hazában”. Megfo­galmazása szerint a legrosz­­szabb jobboldali politikára emlékeztet a kórházak és az iskolák eladása, valamint az ország javainak izraeli és amerikai tőkések kezére jutta­tása. (MTI) Szetey dicsérete a közszolgáknak „A magyar közalkalmazott pótol­hatatlan, nem politikai csere­­szabatos, nem a pártokra, ha­nem a nemzetre, a hazára, a magyar köztársaságra teszi le az esküt” - mondta Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hi­vatal személyi ügyekért fele­lős államtitkára tegnap Buda­pesten, amikor a IX. Országos köztisztviselők napja alkal­mából kitüntetéseket, elis­meréseket adtak át a BM Duna Palota színháztermé­ben. (MTI) Sátrat vert az MVSZ a Szabadság téren­ ­ Négy méter magas, piramis alakú sátrat állítottak fel szombaton, a magyar szabadság napján a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tagjai a budapesti Szabadság téren. Bartal Sán­dor V. kerületi fideszes képvi­selő elmondta, hogy a sátrat az egykoron a Szabadság té­ren állt Ereklyés országzászló helyén állították fel, a szovjet hősi emlékmű előtt. A képvi­selő szerint a sátor addig ma­rad a Szabadság téren, amíg le nem bontják a szovjet hősi emlékművet. (MTI) Kilenc új város Kilenc település kapott városi cí­met tegnap, ezzel 298-ra emelkedett a magyarországi városok száma. Kozármisleny, Alsózsolca, Körösladány, Ács, Biatorbágy, Maglód, Törökbá­lint, Mándok, Bük polgárai büszkélkedhetnek az új cím­mel. (MTI) Az ellenzék felháborodott, az MSZP nem nyilatkozik azzal kap­csolatban, hogy a kormány csaknem tízmilliárd forintot szán a Miniszterelnöki Hivatal átköltöztetésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületébe. A költsé­ges hurcolkodásnak csak a megtervezésére 220 millió forint közpénzt költenek el.­ ­ Haraszti Gyula E­lfogadhatatlan, hogy miköz­ben a kormány megszorító in­tézkedések sorozatával sanyargatja az embereket, tízmilliárdokat költ a saját kényelmére - reagált Cser- Palkovics András arra a lapunkban megjelent hírre, hogy a kabinet mintegy tízmilliárd forintot kíván elkölteni a kormányfő hivatalának átköltöztetésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületébe. A Fidesz szóvivőhelyet­tese felháborítónak nevezte, hogy amit a kormány tandíjakból vagy vizitdíjból az emberektől beszed, azt miniszteri, miniszterelnöki iro­dákra költi. Ezt ráadásul úgy teszi a szocia­lista-szabad demokrata koalíció, hogy az erre szánt összegek felhasz­nálásának parlamenti ellenőrzésé­hez nem járul hozzá. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kor­mánytöbbség hétről hétre leszavaz­za a Fidesz kezdeményezéseit a kormányzati negyed építésének és a minisztériumok átszervezésének számvevőszéki, illetve parlamenti ellenőrzésére. Hasonlóan vélekedik az ügyről Simicskó István (KDNP) is. A kép­viselő megdöbbentőnek tartja, hogy amikor a kormány az élet minden területén elbocsátásokat, intézménybezárásokat hajt végre, tízmilliárdot költ a saját költözésé­re. Jellemző a Gyurcsány-kormány szociális érzékenységére, hogy mi­közben az állampolgárok életminő­ségét alapvetően meghatározó in­tézmények működtetésére nincs forrás, az új kormányzati negyedre negyvenmilliárdot, a miniszterel­nök hivatalának átköltözésére pe­dig tízmilliárdot költenek el az adó­fizetők pénzéből - tette hozzá Simicskó. Nyakó István, az MSZP szóvivő­je közölte: az MSZP nem találkozott olyan előterjesztéssel, elképzelés­sel, amely egy ilyen volumenű kivi­telezésről szólna, ezért nem is nyi­latkozhatnak az ügyről. Egyébként is legfeljebb becsült összegről lehet szó, ha még ki sem írták a pályáza­tot - tette hozzá a szóvivő. Lapunk úgy tudja, hogy a Mi­niszterelnöki Hivatal átköltözteté­sének csak a tervezésére 220 millió forintot akarnak költeni az adófize­tők pénzéből. A pályázók körét per­sze szűkítik a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista többsége meg is szavaz­ta, hogy a tervezésre vonatkozó pá­lyáztatást vonják ki a közbeszerzési törvény hatálya alól. A Kormányszóvivői Iroda la­punknak elismerte: a költöztetéssel kapcsolatos tervezési munkák el­végzésére meghirdetés nélküli tár­gyalásos pályázatot írnak ki, és eh­hez az Országgyűlés nemzetbizton­sági bizottsága is jóváhagyását ad­ta. Információink szerint a kor­mány csaknem tízmilliárd forint közpénzt irányzott elő a költözés kivitelezésére. A kivitelezőket vár­hatóan 2008 márciusában választ­ják ki. A Kormányszóvivői Irodán egyelőre azt állítják, hogy erről nyílt közbeszerzési eljáráson döntenek, de ha a tervezés nemzetbiztonsági okokból zárt tender alapján zajlik, élünk a gyanúperrel, hogy a kivite­lezést is kivonhatják a közbeszerzé­si törvény hatálya alól. • V . •­­ * Az MSZP nem tud semmit A Fidesz szerint felháborító Gyurcsány tízmilliárdos költözködési elképzelése Tüntetők várták Szekerest A Családok a Tubesért Szövetség mindent megtesz a radar megépítése ellen­ ­i Munkatársunktól._______________ A Tubesre telepített radar épít­kezésének megkezdése előtt Pécs több pontján az elektromág­neses háttérsugárzás mérésére al­kalmas műszereket helyeznek ki - jelentette be Szekeres Imre honvé­delmi miniszter a szaktárca tájé­koztató irodájának megnyitásán tegnap Pécsett. A megnyitó hely­színén tüntetők tiltakoztak a beru­házás ellen. A hadkiegészítő pa­rancsnokság épületében kialakí­tott irodában keddtől péntekig két katonatiszt ad folyamatosan in­formációkat a radar építésének fá­zisairól. Lakos Zita a helyszínen de­monstráló Családok a Tubesért Szövetség képviseletében a mi­niszternek kijelentette: arra ké­szülnek, hogy minden eszközzel megakadályozzák, hogy megépül- s jön a radar a Tubesen. A honvédelmi miniszter védelmi állásban Munkaügyi perek várhatók Pécsett • Bóka Máté Ciprián V­árhatóan a nyáron sem csen­desedik el az a vita, amelyet a szünet előtti utolsó közgyűlésen hozott döntés váltott ki Pécsett. A baloldali koalíció által legutóbb el­fogadott tervezet szerint tizenhat általános iskolában osztályok ösz­­szevonására kerül sor a másodiktól a hetedik évfolyamig. Az oktatási bizottság által javasolt és végül elfo­gadott előterjesztés szerint a kiala­kítandó osztályok esetében figye­lembe vették a törvényben előírt maximumot: ezek szerint az alsó négy évfolyam esetében egy osz­tályban 31 tanuló a felső határ, az 5-8.-ban pedig a csúcs 36 diák le­het. Az összevonásokkal több osz­tályban is elérik majd ezt a határt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy látja, a legutób­bi határozat nincs összhangban a korábbi iskolai átszervezésekkel, ezért a közigazgatási hivatalhoz for­dulnak törvényességi észrevételért. Az érdekképviselet pécsi ügyvi­vője, Nagy Erzsébet szerint ugyanis miután öt iskolaközpontba terelték áprilisban a város közoktatását - tagiskolákat létrehozva a korábban önálló intézményekből -, már más törvényi előírások vonatkoznak az egyes részegységek osztályaira. Az ügyvivő hozzátette: csak abban az esetben lehet a maximális osztály­létszámot elérni, ha egy iskolában egy évfolyamon legfeljebb két osz­tály van, mivel azonban Pécsett központokat hoztak létre, azok im­már egy iskolának számítanak - így egy évfolyamon belül sokkal több osztály működik. Korábban, az idei városi büdzsé elfogadásakor kétszáz pedagógusi álláshelyet már megszüntettek, az újabb, szintén a szűkös költségve­téssel magyarázott intézkedések következtében pedig még hetven tanárt küldenek el. Az érdekképvi­seletek vezetői úgy vélekednek, ha elindulnak a felmentések, és köz­ben a közigazgatási hivatal igazat ad beadványuknak, a testületnek mindenképpen meg kell változtat­nia a hibás döntést - így akár mun­kaügyi perekre is sor kerülhet. belpol@magyarnemzet.hu Szerveződik a Márciusi Charta Munkatársunktól._______________ M­indegyik megyében szerve­zetet alapít a Márciusi Charta - jelentették be a civil értelmiségi mozgalom Székesfehérváron, a me­gyeházán tartott második találko­zóján. A szombati rendezvényen több alapító tag, továbbá számos Fejér megyei érdeklődő­ mellett megjelent Szűrös Mátyás volt ideig­lenes köztársasági elnök, részt vett és elmondta gondolatait Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalí­ció Pártja alelnöke és Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi mi­nisztere is. A charta beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz „az egész­ségügyben kialakult tarthatatlan helyzetnek az alkotmány alapján történő megszüntetése végett”. A mozgalom zászlóbontását kezde­ményező Csoóri Sándor író, költő hangsúlyozta: a Márciusi Chartát kezdetben csak a magyar értelmisé­giek mozgó egyetemének képzelték el, de ma már az egész magyarság érdekében akarják működtetni. „Rá kellett ébrednünk arra, hogy az ország bomlási folyamatát elsősorban nem a baloldalinak mondott kapitalisták és a magyar­ságtól irtózó liberálisok okozzák, hanem az, hogy nincs társadal­munk, nincs összetartó nemzeti életünk” - fogalmazott. Mikola István volt egészségügyi miniszter azt kérte a Márciusi Chartától, forduljon a köztársasági elnökhöz, és kérje az Alkotmánybí­róság állásfoglalását arról, „lehetsé­ges-e a mindannyiunk által befize­tett egészségbiztosítási járulékot odaadni profitorientált magáncé­geknek, multinacionális biztosító­­társaságoknak”. Szerinte minden segítség igénybe kell venni „az 1500 milliárd forintos pénzalap,” az egészségbiz­tosítás privatizációjának megaka­dályozására, „mert úgy tűnik, a ha­talmon levő koalíció rendkívül eltö­kélt a pénzalap fölötti gazdasági és politikai befolyás megszerzésében”. Duray Miklós, a Szlovákiai Ma­gyar Koalíció alelnöke a nemzet lelk­­­kiállapota megváltozásának, a jövő-­­­be vetett hitnek és az összefogásnak a fontosságát hangsúlyozta. Üzletet is tanulnak a borásztanoncok A Corvinus-egyetem megmentette a nagy hírű budafoki szakiskolát Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola lesz a neve a jövőben a budafoki borászati technikumnak. Az intéz­ményt ugyanis a Corvinus-egyetem vette át, amely üzleti képzést is kíván indítani a borásztanulóknak. Az iskola így megmenekült a tervezett bezárástól, a tanárok folytathatják a munkájukat, azt vi­szont egyelőre nem tudni, mi lesz a következménye annak, hogy az egyetem 30-40 millió forintos költségcsökkentést tervez. • Haraszti H­ivatalosan is átadták a buda­foki borászati szakközépis­kolát a Corvinus-egyetemnek. Az intézmény megmentéséről ünne­pélyes keretek között írt alá megál­lapodást a fővárosi önkormányzat nevében Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes az egye­tem rektorával, Mészáros Tamás­sal. Mint ismeretes, a több mint száz éves Soós István Borászati Szakközépiskolát és Szakiskolát, ahol az ország legjobb borászainak sora tanulta ki a szakmát, a fővá­ros meg akarta szüntetni, illetve összevonta volna a Pesti Barnabás Élelmiszer-ipari Szakközépiskolá­val. Ezek után lehetősége nyílott volna a fővárosnak a nagy múltú intézmény épületének értékesíté­sére. Ez a lépés azonban a szakmai önállóság elvesztésével járt volna, és elszakították volna az iskolát a budafoki pincészetektől, valamint Budapest egyetlen megmaradt szőlőskertjétől. A borászszakma egy emberként tiltakozott az intéz­mény ellehetetlenítése ellen, a ta­nárokkal és a diákokkal tüntetést is szerveztek a budafoki borász­képzés megmentéséért. Szabolcs Attila XXII. kerületi fideszes pol­gármester a helyi borrendek kép­viselőivel együtt petíciót adott át a fővárosi önkormányzat képvisele­tében az iskolabezárások, illetve -átszervezések ügyével megbízott John Emese szabad demokrata képviselőnek. Az iskolát végül a szakma mentette meg, a Corvinus­egyetem kertészettudományi és élelmiszer-tudományi karaival már korábban kialakult együttmű­ködés alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kezdeményezte a szakképző intézmény fenntartói jogának átvételét és azt, hogy önál­ló szervezeti egységként csatolják az egyetem szervezetéhez. Erről az intézmény szenátusa május 21-i ülésén döntött. A napokban megkötött együtt­működési megállapodás szerint a főváros harminc évre térítésmen­tesen adja az egyetem használatá­ba a szakközépiskola épületét, az idei költségvetéséből pedig átadja bizonyos informatikai eszközök bérleti díját, üzemeltetési költsé­geit és a szakmai vizsgadíjak ösz­­szegét A döntés azt jelenti, hogy a jövőben a tanulók és tanáraik egy rangos felsőoktatási intézményhez tartozva, de változatlan körülmé­nyek között folytathatják Budafo­kon a munkájukat. Az viszont még kérdéses, hogy mi lesz a sorsa az iskola egyéb dolgozóinak. Az egye­tem ugyanis csökkentené az admi­nisztrációs költségeket, és több újítást tervez. Mészáros Tamás megemlítette, hogy kidolgoztak egy megtakarítási tervet, amely a számítások szerint az első évre 30-40 millió forintos költségcsökkentést eredményez; felnőttképzést vezetnek be az isko­lában, ami állandó jövedelme lehet a borászképzőnek, és olyan ipari feladatokat is elláthatnak a jövő­ben, mint a palackozás. Jámbor Imre rektorhelyettes el­mondta azt is, hogy az iskola neve Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskolára változik, mivel az üzleti képzést is bevezetik az intézményben. Ez nem előzmény nélküli ötlet, hiszen a bo­rászati szakközépiskolában a fel­nőttek képzésére technikum mű­ködik, ahol a diákok tanulhatnak üzleti alapismereteket és marketin­get is. Jámbor szerint külön „üzlet­képzésre” is szükség van, mert a borászszakmának nem az oko gondot, hogy jó bort termeljen, ha­nem az, hogy azt forgalmazni és el­adni is tudja a világ piacain.

Next