Magyar Nemzet, 2007. július (70. évfolyam, 178-207. szám)

2007-07-02 / 178. szám

Államtitkárokat is elérhet a Zuschlag-ügy Minisztériumi dolgozók, ál­lamtitkárok is érintettek lehet­nek abban a büntetőügyben, amely Zuschlag János és hat társa ellen folyik különösen nagy kárt okozó csalás gyanú­ja miatt. Az Élet és Irodalom szerint a volt MSZP-s képvise­lő magasabb szinten is próbál­kozott az ügy elsimításával. __Munkatársunktól___________ E­gész hálózatot épített ki Zuschlag János volt MSZP-s parlamenti képviselő civil szerve­zetekből, amelyek a már megszűnt Gyermek-, Ifjúsági és Sportmi­nisztériumtól (a tárcát 2003. má­jus 19-től Gyurcsány Ferenc vezet­te 2004 augusztusáig), a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól és a fővárosi önkormányzattól össze­sen legalább hatvanmillió forint­nyi támogatást kaptak. Az Élet és Irodalom cikke szerint a valójában csak formálisan működő alapítvá­nyok fiktív számlákkal igazolták vissza költségeiket, és még az sem kizárt, hogy a csalási ügyben mi­nisztériumi döntéshozók, állam­titkárok is érintettek. A nyomozás adatai szerint egy idő után olyany­­nyira bejáratottan ment a pályáza­tokon való elindulás, majd azok megnyerése, hogy a gyanú szerint a rendszert háttérből irányító Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőnek már szólni se kellett, mikor melyik szervezet nyerjen. A lap cikkében elképzelhető­nek tartja, hogy a Bács-Kiskun megyei MSZP ügyvezető elnökét bűnszervezet létrehozásával is megvádolják. Az ÉS közölte, a Legfőbb Ügyészség dönthet arról is, hogy a nyomozás során kelet­kezett lehallgatási jegyzőköny­veket nyílttá teszik-e a büntetőel­járásban, információik szerint ugyanis Zuschlag János magasabb szinten is próbálkozott az alapít­ványok vizsgálatának elsimításá­val. A volt szocialista országgyűlé­si képviselő szerint a rendkívül bonyolult ügynek jobboldali szálai is vannak, de a nyomozó szervek koncepciózusan neki szánják a fő­szerepet. Zuschlag Jánost és hat társát, köztük Marsovszky Balázst, a Fia­tal Baloldal volt fővárosi elnökét, Krausz Csaba újbudai MSZP-s ön­­kormányzati képviselőt, Katus Fe­renc Bács-Kiskun megyei szocia­lista közgyűlési tagot, Kállai Ta­más volt kecskeméti MSZP-s ön­­kormányzati képviselőt különö­sen nagy kárt okozó, folytatólago­san, üzletszerűen elkövetett csa­lással gyanúsítják. Zuschlag sze­mélyi titkára, Lados István szökés­ben van.­­ A Zuschlag-ügyben gyanúba keveredett kilenc civil szervezet többségét kifejezetten pénzszerzé­si céllal hozták létre - derül ki a vallomásokból. A többnyire ifjú szocialista párti politikusok által működtetett XX. Századi Kultu­rális Egyesület, az Atlas Egyesület, a Biztos Pont Ifjúsági Egyesület, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány, a Holnap Városáért Alapítvány, a Hoppá Egyesület, a Szövetség a Modern Magyaror­szágért, a Vörösfenyő Egyesület és az Y-Generáció Egyesület többsé­ge az alapító okiratban szereplő tevékenységet egyáltalán nem végzett. 2007. július 2., hétfőBelföld • Magyar Nemzet Lesz ingatlanadó, emelkedik a nyugdíjkorhatár „Kiigazították” a koalíciós szerződést • A törvény-előkészítő egyeztetéseken még bőven akadhatnak vitás kérdések Folytatás az 1. oldalról • A megállapodás tartalmazza, hogy a fenntarthatóság érdekében a­­ nyugdíjkorhatár „fokozatos, lassú” emelését mielőbb (legkésőbb 2007. december 31-ig) meg kell hirdetni. A kormányfő közölte, az egész­ségbiztosítás átalakításának fő kér­déseiben megállapodtak a koalíci­ós felek, a részletek kidolgozása csak a szükséges jogszabály-módo­sítások és ezek előkészítése során valósul meg. - A parlament őszi ülésszakának kezdetéig, szeptem­ber közepéig le kell zárni az egyez­tetést, be kell nyújtani a törvény­­tervezeteket, ez a pénzügyminisz­ter és az egészségügyi miniszter alapvető felelőssége - jelentette be Gyurcsány Ferenc. Szocialista informátoraink sze­rint a törvény-előkészítő egyezte­téseken még bőven akadhatnak vitás kérdések, a tegnap aláírt dokumentum ugyanis meglehető­sen általános irányelveket fogal­maz meg a rendszer-átalakítás te­kintetében. Eszerint a kötelező egészségbiztosítási pénztárakban (kép) 49 százalékos tulajdoni há­nyaddal rendelkező magánbefek­tetőknek „megfelelő jogokat” kell biztosítani a szakszerű és pénz­ügyileg stabil működés garantálá­sára, az osztalékkifizetést „világos és nyilvános elvek” mentén szabá­lyozzák. Kóka János, az SZDSZ elnöke, miután aláírta a koalíciós megálla­podás mellékletét, kijelentette, az a „késő kádárizmus viselhetetlen maradványainak” felszámolását célozza felelősök megnevezésével és konkrét határidőkkel. A politi­kus kiemelte az adórendszer egy­szerűbbé tételére vonatkozó válla­lásokat, illetve azt, hogy szeretnék elérni az élőmunka terheinek csök­kentését.­­ A koalíció a következő három hónapban megvitatja adó­­koncepcióját a Versenyképességi Tanáccsal és Versenyképességi Kerekasztallal, mert megállapo­dást szeretne kötni velük a végle­ges változatról - mondta a gazda­sági és közlekedési miniszter. Kóka és pártja lezárná az ügynökkérdést az iratátadás és a kutathatóság egy­értelmű szabályozásával. - A klinikai halál állapotában lévő kormányzati politikát próbált mesterségesen újraéleszteni két le­gyengült pártelnök - vonta le a teg­napi esemény végkövetkeztetését Navracsics Tibor, aki nem tudja, a megállapodás aláírása az elmúlt három hónap válságának lezárását jelenti-e, netán annak folytatását vagy új válság kezdetét. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a kormánynak nincs mandátuma arra, amit csinál, a keretszerződés pontosítása pedig újabb vitákat ve­tít előre. - Közös túlélési kísérlet­nek lehetünk a szemtanúi - jelen­tette ki a politikus. Mikola István elszomorítónak tartja, hogy a koa­líciós megállapodásba bekerült az egészségbiztosítási rendszer priva­tizációjára irányuló szándék. - Ez a 117 éves társadalombiztosítási rendszer végét jelentheti - véleke­dett a Fidesz képviselője, aki sze­rint a kormány nem rúghatja fel egyoldalúan, tízmillió állampolgár megkérdezése nélkül ezt a „nagy társadalmi szerződést”. A volt egészségügyi miniszter közölte, ha a Fidesz kormányra kerül, min­dent megtesz azért, hogy a tb-t újra köztulajdonba vegye. Mikola Ist­ván szerint a kormány hazardíro­­zása szociális tragédiába torkoll­hat, az egészségbiztosítás átalakítá­sának koncepcióját ugyanis öt ol­dalban vázolták fel, míg hatásta­nulmányok, kockázatanalízis és biztosításmatematikai számítások nem készültek. A koalíciós felek által elfogadott dokumentum adórendszert érintő része egyebek mellett rögzíti, hogy „a jelenlegi helyzetből a kitörést az adót fizetők körének jelentős bőví­tése mellett az adóterhek a mainál egyenletesebb, módosult adó­struktúra mellett történő elosztása jelentheti”. A feladatok között szabja meg az adók számának csökkentését, az adóalapok kiszé­lesítését, a mentességek, kedvez­mények szűkítését, a vagyoni típu­sú adók súlyának növelését, a for­dított adózás bevezetését, a „kis­adók” összevonását. Megemlítik azt is: el kell érni az adóellenőrzés eszközrendszerének bővítését, s ki­látásba helyez szervezeti intézke­déseket az adóelkerülések vissza­szorítására, a mulasztási bírságok emelésére. A konkrét intézkedések sorában olvasható az értékalapú ingatlanadó bevezetése, az ingatlan tartásához és a tulajdonváltáshoz kapcsolódó közterhek egyidejű át­alakításával. Változások várhatók a nyugdíj­­rendszerben is. A korhatár fokoza­tos lassú emelésének mielőbbi meghirdetése, a „korai nyugdíjba vonulással kapcsolatos ellenérde­keltség erősítése” szerepel a doku­mentumban, illetve az, hogy az 1997-ben eldöntött, törvényben szabályozott változásokat újra kell értékelni (nyugdíjminimum, rész­nyugdíj, nyugdíjmérték-szabály). Részletek említése nélkül szerepel a dokumentumban a foglalkozás­hoz kapcsolódó nyugdíjkedvezmé­nyek szabályozása (fegyveres szer­vek tagjainak számos nyugdíjked­vezménye, bányászoknak és egyes művészeti tevékenységet folytatók­nak korkedvezménye). A megvála­szolandó kérdések között szerepel az is: bevezethető-e az állampolgá­ri alapnyugdíj. A kutatás-fejlesztés terén az ér­dekelt társadalmi partnerekkel konzultációt kezdeményeznek, hogy az állami tulajdonú kutatóin­tézetekben a tudományos teljesít­ményen alapuló bérezési modellt alakítsanak ki, és szükség szerint szűkítsék a csak közalkalmazotti státusban ellátható feladatköröket. Cél továbbá az intézetek pro­jektalapú finanszírozásának hang­súlyosabbá tétele a működési fi­nanszírozással szemben. A közoktatási fejezetben cél­ként tűzték ki „az indokolatlanul magas fogyatékossá minősítési arány” viszszaszorítását. A közok­tatásban és a felsőoktatásban meg­teremtik annak lehetőségét, hogy az újonnan felvett nem oktató fog­lalkoztatottakat a közalkalmazotti státustól eltérő formában is alkal­mazhassák. A felsőoktatásban a PPP-fejlesztések továbbvitelének kérdésében mindig az oktatási mi­niszter javaslatára, a pénzügymi­niszter vétójogának fenntartásával a kormány dönt majd. Újragondolják az önkormány­zati feladatellátás súlyát a szociális ellátórendszeren belül, növelve az önkormányzatok mozgásterét és számon kérhető felelősségét. A koalíciós megállapodás kiter­jedt az ügynökügy megoldásának újabb kísérletére. Ennek értelmé­ben a kormány július 15-ig függet­len szakértői bizottságot állít fel az iratátadás törvényben szabályozott eljárásának teljesítését elemző és értékelő jelentés elkészítésére. A koalíciós pártok egyetértenek ab­ban, hogy az Állambiztonsági Szol­gálatok Történeti Levéltárában meg kell teremteni az anyagok rö­­videbb időn belüli feldolgozásá­nak, megismerhetővé tételének fel­tételeit. Az egyházak finanszírozásával kapcsolatban arról állapodott meg a két párt, hogy áttekintik az adó­százalékok felajánlásait és a kiegé­szítő kedvezményeket annak érde­kében, hogy kiváltsák a kiegészítő támogatást. Döntöttek arról, hogy év végéig létrehozzák a költségvetési hiva­talt, amely a parlament alá lesz rendelve, valamint úgy módosít­ják az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, hogy az ÁSZ hatás­körébe a továbbiakban a költség­­vetés végrehajtásának ellenőrzése is beletartozzon, beleértve az egyenlegkövetelmények betartá­sának ellenőrzését. FÉLFORDULATRA VAN SZÜKSÉG . Politikánk módosításra szorul, ez a kritika az MSZP-frakcióban is erőteljesen megfogalmazódott - jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A politikus szerint a reformok végigvitele érdekében .félfordulatra­ van szükség, a jövőben más, időigényesebb, de többszöri és szélesebb körű egyeztetési szisztéma bevezetése szükséges. A házelnök úgy vélte, az elmúlt hetekben kí­vülről az látszott, mintha háromféle akarat lenne: a szocialistáké, a szabad de­mokratáké és a kormányé, - így nem csoda, ha a döntési alternatívákat azok is idegenül fogadták, akiknek meg kellett volna szavazniuk - nyilatkozta Szili, aki szerint a reformokat el kell fogadtatni a társadalommal is, ,ráerőszakolni" ugyanis nem lehet - Most kell felmutatni, mi lesz a folyamat vége, hogyan ala­kulnak az egyes rétegek terhei, kik és milyen arányban viselik az átalakítások költségeit - fogalmazott Figyelmeztető jelnek tartja, hogy az MSZP népszerű­sége tizennyolc százalék körül van, ahogyan azt is, hogy a debreceni önkor­mányzati választáson jelöltjük nemrég csak tizenöt százalékot kapott Sajátsá­gosnak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc éppen akkor sorolta a négy legjelen­tősebb olyan szocialista politikus közé, aki alkalmas arra, hogy átvegye tőle a kormány vezetését amikor mindegyiküket az őszödi beszéd lehetséges kiszi­­várogtatóiként nevezték meg. Ismét az európai pártcsaládban Ünnepel és kormányra készül a Kereszténydemokrata Néppárt Megünneplésre méltó családi esemény, hogy tíz év után visz­­szakerültünk az Európai Nép­párt közösségébe - mondta Semjén Zsolt pártelnök a KDNP országos gyűlésén. Jelez­te azt is: készen állnak az érté­kek védelmén, a társadalmi igazságosságon és a nemzeti önbecsülésen alapuló kor­mányzásra. Joó István__________________ P­olitikailag is, erkölcsileg is helyreállt a rend a KDNP körül mind magyar, mind európai vi­szonylatban - Semjén Zsolt pártel­nök megfogalmazásában ez történt meg idén május 14-én, amikor az Európai Néppárt vezetése ellensza­vazat és tartózkodás nélkül tagjai közé emelte a magyar pártot. A KDNP korábban már tagja volt az - utóbb az Európai Néppárttal egye­sült - Európai Kereszténydemok­rata Szövetségnek, ám a korabeli vezetés irányvonala miatt kizárás­sal sújtották. A KDNP szombaton, a budapesti Szent Angéla Gimná­ziumban, országos gyűlés kereté­ben ünnepelte meg a rehabilitációt. Levélben gratulált a pártnak többek között Helmuth Kohl korábbi né­met kancellár. Nyitóbeszédében Semjén úgy vélte, Antall /ezre­ ke­reszténydemokratákat is magában foglaló kormánya óta adós a rend­szerváltozás a tulajdonszerzés lehe­tőségének tömeges megadásával, a társadalom anyagi kifosztását és jogfosztását gátló alkotmányos rendszerrel, a népesedési és a hatá­ron túli magyar sorskérdés érdemi megválaszolásával. A balliberálisok jelen kormányzására térve a párt­elnök kijelentette, Gyurcsányék a nemzetszuverenitás maradékát kockáztatják azzal, hogy a még meglévő vagyon eltörlésére tesznek kísérlet a vízművektől a társada­lombiztosításig. „Gyurcsány Fe­renc az őszödi beszédben olyan durván gyalázta a magyar nemze­tet, hogy ha Slota vagy Funar ennek tizedét engedné meg magának, együtt tiltakoznánk Brüsszelben” - vélekedett. Mint mondta, a Fidesz­­szel együtt készek a kormányzásra, és azon lesznek, hogy a parlamenti választásokat mielőbb kiírják.­­ Ha a KDNP a kormányrúdhoz kerül, visszavesszük a nemzetstratégiai­­lag fontos vagyont, felülvizsgáljuk a privatizációs szerződéseket, beve­zetjük a nyugdíjkoncepciójukat és a családi adózást, megvédjük a ma­gyar földet, a kórházakat - hangsú­lyozta Semjén. Navracsics Tibor Fidesz-frakció­­vezető a balliberálisok bírálatát így folyatta: az MSZP 2003-as EU-nép­­szavazási kampányszlogenje sze­rint aki nem vállalja feltétel nélkül az integrációt, Ázsiába tart. „Nos, öt éve távolodunk Európától, vagy­is elmondhatjuk, Ázsiába tartunk” - hangzott Navracsics helyzetelem­zése. Arra kérte a KDNP-t, segítsen a Fidesznek, hogy a gyenge ország erős országgá válhasson, mindenki köztársaságává. Surján László eu­rópai néppárti KDNP-s politikus felszólalásában óvott attól az illú­ziótól, hogy a népszavazás kedvező kimenetele elsöpörné a kormányt. Szerinte ugyanis az őszödi beszéd megalkuvó szocialista fogadtatása óta kétséges, hogy van-e 30 tisz­tességes és belátó képviselő az MSZP-ben.■ KÖVÉR: A KULCS AZ EMBEREK KEZÉ­BEN VAN. Minél előbb távozik a hi­vatalából ez a kormány, és minél előbb írja ki a köztársasági elnök a választásokat, annál több esélye marad az országnak felkapaszkod­ni abból a gödörből, amelynek 2002 után ismét visszarúgták az aljára - nyilatkozta Kövér László, a Fidesz régi-új választmányi elnöke a Ma­gyar Hírlapnak. A politikus szerint miután Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök karizmája tovatűnt, „az MSZP csak a zár a jövőbe vezető aj­tón, a kulcs - tekintettel a közelgő népszavazásra - az emberek kezé­ben van”. í£«4\ * | - fjjgk 's' W K | / - A Fidesszel együtt azon lesznek, hogy mielőbb kiírják a parlamenti választásokat fotó: Éberning András

Next